Postás Dolgozó, 1986 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1986-04-01 / 4. szám
RÉZSÚT LÁTJA A VILÁGOT A magányos szigetember Mint háborgó óceánban magányos sziget, úgy áll ott, a Marx téri aluljáróban nap nap után. Körülötte zsong az embertömeg, ki a vasúthoz, villamoshoz, metróhoz, buszhoz, vagy az áruházba siet, netán onnan igyekszik ki tudja merre. Ő az újságárus, háttal az aluljáró oszlopának áll naphosszat. Baljával egy mozdulattal hajtja kettőbe az Esti Hírlapot, jobbal nyúl a pénzért, csörren a kettes a bakelitrekeszben. Órákon át nem lát egyebet, csak balról az újságköteget, jobbról a pénzesrekeszt, saját keze monoton mozdulatát, a gurulós asztalka peremén túl derékszíjakat, néha mélyen kivágott dekoltázst, erszényeket, retikülöket, amint nyílnak s csukódnak, s egy-egy idegen kézfejet. Sokféle kéz villan meg a neonfényben a kis asztalka fölött, hosszú és rövid ujjú, széles és lapos, fehér és barna, szőrös és csupasz, zsíros és száraz, piszkos és tiszta, női és férfi. Sem feljebb, sem lejjebb nem lát. Csak akkor emeli fel tekintetét, ha valaki drágább, színes újságot kér nagy ritkán vagy bankót, kemény tízest, húszast nyújt. A tíz- és húszfilléressel teli marok gazdájának nem örül, hiszen nincs ideje aprózni, és különben is odahaza vagy harminckilónyi alszik zsákban, amíg gyermekei felnőnek, s odaadja nekik ajándékba. Csak a húsz fillért visszakérő öreg nénike zökkenti ki fásultságából. Döbbenet ül ki arcára, aztán legyint, s az aszott kézben csillan az aprópénz. Unalmas, monoton munka, unalmas ember!... Unalmas munka, unalmas ember?!... Talán mégsem. Mert ki tudja az újságárusról, hogy zugárusként kezdte néhány éve. Közben megnősült, kellett a biztos kereset. Házat vettek, készpénz híján havi nyolcezer forint törlesztésre. Kevés a hat és fél ezer forint kereset az asszonyra, a nyolchetes kislányra, a tizenkilenc hónapos kisfiúra és önmagára. Hajnalban újságot hord ki más standokhoz, vagy a tejesrekeszeket cipeli, máskor vagont rak meg vagy ki, de mindig megmarad az újság szerelmesének, mint ahogyan az asszony szokta mondani szinte féltékenyen. Aztán este hét óra felé csökken a forgalom, van idő a „rézsű” tekintetet fölemelni, egyegy szót váltani az elővillanó, s ugyanolyan gyorsan eltűnő emberekkel, s egy-egy pillantás erejéig megmustrálni a nőket, megcsodálni a fura alakokat. S ha a csövesek nagyon sündörögnek a pénzesrekesz körül, és a vámszedők — a metróellenőrök — a bejárat előtt sétálnak, elkiáltja magát, hogy nincs pénzváltás. Elölről így biztosítja magát a metrósokkal, hátulról az oszloppal, meg a szintén magányos asszonnyal, aki nem messze mögötte borítékos sorsjegyet árul, neki meg az újságos férfi közelsége ad biztonságérzetet. Este hét után már nehezen fogy a lap, a szótlan árusból hangos, eleven rikkancs lesz, a kétsoros hírből szenzáció, s a hétfői hatszáz Estiből pénz. A kis kerekes asztalt még el sem zárja, már arra gondol, hogy holnap újra eljön, és azután is, a nyugdíjig, mert ő olyan ember, aki szereti szolgálni a többi embert. S igenis lát színeket, formákat, hall lépteket, neszeket, szavakat, sóhajokat az élet sűrűjében . . . Aszódi László Antal Ifjúsági munkaverseny-mozgalom a Budapesti Távbeszélő Igazgatóságnál Szakma Ifjú Mestere — vajon mit kell tennie egy alig 20 éves fiatalnak, hogy ennek a büszke címnek a tulajdonosa legyen? Olyan 30 év alatti szerezheti meg ezt a kitüntetést, aki harmadik éve vesz részt ebben az oktatási formában, és évről évre minden tavasszal vizsgán bizonyítja tudását. A követelmények között a szakmai felkészültségen van a hangsúly, de a jelentkezőnek ezen kívül több témában is számot kell adnia tudásáról. Elsősorban a munkavégzéssel kapcsolatos ismereteket kérik számon, az üzemi baresetek megelőzésével, a munkavédelemmel foglalkozik az egyik téma, ezen felül a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, különféle munkaügyi kérdésekkel és a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatban tesznek fel kérdéseket. Az első két évben a fiatalok különböző címeket érhetnek el, amelyek a szakterületükre utalnak, például Kiváló Ifjú Előadó, Kiváló Ifjú Műszerész, Kiváló Ifjú Kezelő. Jó vizsga esetén 500-tól 1000 forintig terjedő pénzjutalomban részesülnek. A harmadik évfolyam vizsgája már a Szakma Ifjú Mestere címért folyik. A számonkérés is központilag történik. Igazgatósági osztályvezetőkből, előadókból álló vizsgabizottság előtt adnak számot tudásukról a fiatalok az első két év témáiból, ez kiegészül az általános tudnivalókkal is, elsősorban az állam szervezete, működése, jogrendszere szerepel a kiegészítő kérdések között. Az elérhető cím itt már a Szakma Ifjú Mestere, de kiemelkedő tudás alapján a vizsgabizottság Kiváló Dolgozó kitüntetésre is javasolhatja a vizsgázót. Az egyéni ifjúsági munkaverseny-mozgalomnak a Budapesti Távbeszélő Igazgatóságnál nagy hagyománya van. A vizsgáztatás rendszeres, a fiatalok között népszerű ez a versenyforma. Egyes üzemekben, hivatalokban évente 25-30-an is vizsgáznak. Kiemelkedő munkát végez ezen a téren a Posta Alközponti Üzem. Kovács István a Posta Alközponti Üzem vezetője. Őt kérdeztem meg az üzemben zajló SZIM-mozgalomról. — Mi a jelentősége az üzemben a SZIM-mozgalomnak? — Az ifjúság mozgatása egy meghatározott cél érdekében. Ennek keretében kell felfrissíteni a fiatalok szaktudását, és elérni, hogy széles körű ismereteket szerezzenek valamennyi témában. — Jelent-e ez természetes kiválasztódást a fiatalok között? — Mindenképpen, hiszen olyan fórum előtt kell vizsgát tenniük, amelyen számon kérik a fiatalok tudását. Az eredményes vizsgát tevők a munkaverseny-szabályzatban előírt jutalmakon felül még a következő jutalmakat kapják: a legjobb vizsgázó 300 forint béremelést kap, az utána következő Kiváló Dolgozó elismerésben részesül, ezen felül igazgatói és üzemvezetői elismerést is kiosztanak még. — Van rangja a vizsgának a fiatalok között? — Ez az eredményekből is kitűnik. A kitüntetéseket, jutalmakat a Forradalmi Ifjúsági Napok záróünnepségén adják át, ahol részletesen értékelik a fiatalok tevékenységét. — Van olyan vezető az üzemben, aki a SZIM-vizsgán tűnt fel? — Olyan osztályvezetőnk van, akinek alapos tudásáról a SZIM-vizsgán is meggyőződhettünk — többek között ennek alapján nevezték ki — s ma már ő is foglalkozik a fiatalok képzésével és vizsgáztatásával. A fiatalok között nagy az izgalom. Sorban mennek a vizsgabizottsághoz tételeket húzni, és ülnek le a kérdések kidolgozásához. Van aki már befejezte a vizsgát. Közülük Nagy Györggyel beszélgettem. — Nagyon izgult? — Ha az ember jó eredményt akar elérni, akkor biztos, hogy izgul. Nem mindegy, hogy milyen kérdést hozok és a vizsgabizottság milyen keresztkérdéseket tesz fel. — Hogyan készült fel? — Részben a szakmai tapasztalatokra lehet támaszkodni, de az üzem által szervezett oktatás is nagyon sokat segített a felkészülésben. Ezen felül a kiadott jegyzetek alapján otthon is lehetett még tanulni. — Van-e rangja a fiatalok között a SZIM-vizsgának? — Általában számon tartják, hogy ki fog vizsgázni, számon is kérik, de a szakmai megítélésnél nem jelent túl sokat. — Érdemes indulni ebben a mozgalomban? — Pályakezdőnek feltétlenül. Anyagilag is jól jár a fiatal, mert a jó vizsgaeredményért komoly jutalmakat lehet kapni. Ezenfelül egy bizonyos szintű tudást is ad, esetleg felkelti a fiatalok érdeklődését a továbbtanulásra. — Jövőre lesz harmadéves. Akkor az igazgatóságon fog vizsgázni. Nehezebbnek véli ezt a vizsgát, mint itt az üzemben? — Az igazgatóságon a vizsgabizottság idegenekből áll. Nagy szégyen lenne előttük kudarcot vallani, ezért arra még jobban fel kell készülni, hiszen ott magamon kívül még az üzemet is képviselem. Szente Judit Munkában a vizsgabizottság VÁROSMAJOR KÖZPONT Március 24-én, próbaüzemelés után adták át ünnepélyes keretek között a Krisztina II. crossbar központot, amelynek végleges neve Városmajor lett. Czinege Lajos miniszterelnökhelyettes is jelen volt az ünnepélyes átadáson, melynek közönsége postai, társadalmi vezetőkből állt. Az új központ a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság eddig üzembe helyezett legnagyobb létesítménye, a beruházás költsége 2 milliárd forint. Ez 30 ezer előfizetői kapacitású távbeszélőközpontot, 72 500 köbméteres épületet és 184 ezer étkilométer hosszúságú helyi hálózatot jelent. A régi Krisztina tehermentesítése időszerű volt, 1200 távbeszélő-állomás került át az új központba, ezáltal jelentősen javult a telefonszolgáltatás minősége. Az üzembe helyezés előkészületeit 1984 végén azzal a szakmai igénnyel kezdték, hogy ezt a bonyolult létesítményt kifogástalan állapotú berendezésekkel, hálózatokkal működtessék majd. Az új telefonközpont alkalmas a bővítésre is. Tíz darab, egyenként ezer állomáskapacitású konténer telepíthető benne. Ezeket olyan központok kiváltására használják majd fel a postán, amelyek elöregedtek, nem látják el megfelelően feladatukat. Ebben az ötéves tervidőszakban kívánják a Zugliget telefonközpontot kiváltani négy konténerrel. Az üzembe helyezés megszüntette a régi Várközpontot, melynek további sorsáról, muzeális értékeinek megőrzéséről több elképzelés született. A Várközpont előfizetői számára az átkapcsolással javult a beszélgetési lehetőség, a tárcsahangra való várakozás ideje a tizedrésze a korábbinak. A távbeszélő-hálózat bővítése, rekonstrukciója 1986-ban is tovább folytatódik, így az e területen várakozóknak több mint a fele juthat majd telefonhoz. Nagy Zsuzsa Az avatóbeszédet Schneider József, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság vezetője mondja. A kép jobb oldalán Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes és Tóth Illés, a Magyar Posta elnöke Kiállítás az óvodában A Soproni Postaigazgatóság 10 millió Ft-tal járult hozzá egy új óvoda létrehozásához. Az elmúlt ötéves tervidőszakban fordította ezt az összeget a 200 férőhelyes intézmény felépítésére, aminek fejében a tanács a postás dolgozók gyermekeit is ellátja, gondozza és foglalkoztatja. Az építés anyagi alapja a város több vállalatától származik. A rendhagyó megoldás hozzájárult ahhoz, hogy Sopronban minden postai dolgozó gyermeke óvodai elhelyezésben részesül. A tiszta, kellemes és világos környezetet a folyosó falain elhelyezett népművészeti tárgyak teszik még színesebbé. A gyerekek fantáziáját megmozgatta ez a kiállítás, rajzaik együtt szerepelnek a felnőttek munkáival. Az óvodában nagy gondot fordítanak az esztétikai nevelésre, nem először nyílik itt tárlat, Sopron képzőművészei is rendeztek már bemutatót. Postás Dolgozó 5