Postás Dolgozó, 1986 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1986-04-01 / 4. szám

RÉZSÚT LÁTJA A VILÁGOT A magányos szigetember Mint háborgó óceánban ma­gányos sziget, úgy áll ott, a Marx téri aluljáróban nap nap után. Körülötte zsong az em­bertömeg, ki a vasúthoz, villa­moshoz, metróhoz, buszhoz, vagy az áruházba siet, netán onnan igyekszik ki tudja merre. Ő az újságárus, háttal az alul­járó oszlopának áll naphosszat. Baljával egy mozdulattal hajtja kettőbe az Esti Hírlapot, jobbal nyúl a pénzért, csörren a kettes a bakelitrekeszben. Órákon át nem lát egyebet, csak balról az újságköteget, jobbról a pénzesrekeszt, saját keze monoton mozdulatát, a gu­rulós asztalka peremén túl de­rékszíjakat, néha mélyen kivá­gott dekoltázst, erszényeket, re­­tikülöket, amint nyílnak s csu­kódnak, s egy-egy idegen kézfe­jet. Sokféle kéz villan meg a neonfényben a kis asztalka fö­lött, hosszú és rövid ujjú, széles és lapos, fehér és barna, szőrös és csupasz, zsíros és száraz, piszkos és tiszta, női és férfi. Sem feljebb, sem lejjebb nem lát. Csak akkor emeli fel tekin­tetét, ha valaki drágább, színes újságot kér nagy ritkán vagy bankót, kemény tízest, húszast nyújt. A tíz- és húszfilléressel teli marok gazdájának nem örül, hiszen nincs ideje aprózni, és különben is odahaza vagy harminckilónyi alszik zsákban, amíg gyermekei felnőnek, s odaadja nekik ajándékba. Csak a húsz fillért visszakérő öreg nénike zökkenti ki fásult­ságából. Döbbenet ül ki arcára, aztán legyint, s az aszott kézben csillan az aprópénz. Unalmas, monoton munka, unalmas ember!... Unalmas munka, unalmas ember?!... Talán mégsem. Mert ki tudja az újságárusról, hogy zugárusként kezdte néhány éve. Közben megnősült, kellett a biztos kere­set. Házat vettek, készpénz hí­ján havi nyolcezer forint tör­lesztésre. Kevés a hat és fél ezer forint kereset az asszonyra, a nyolchetes kislányra, a tizen­kilenc hónapos kisfiúra és ön­magára. Hajnalban újságot hord ki más standokhoz, vagy a tejesrekeszeket cipeli, máskor vagont rak meg vagy ki, de mindig megmarad az újság sze­relmesének, mint ahogyan az asszony szokta mondani szinte féltékenyen. Aztán este hét óra felé csök­ken a forgalom, van idő a „ré­zsű” tekintetet fölemelni, egy­­egy szót váltani az elővillanó, s ugyanolyan gyorsan eltűnő em­berekkel, s egy-egy pillantás erejéig megmustrálni a nőket, megcsodálni a fura alakokat. S ha a csövesek nagyon sündö­rögnek a pénzesrekesz körül, és a vámszedők — a metróellenő­rök — a bejárat előtt sétálnak, elkiáltja magát, hogy nincs pénzváltás. Elölről így biztosítja magát a metrósokkal, hátulról az oszlop­pal, meg a szintén magányos asszonnyal, aki nem messze mögötte borítékos sorsjegyet árul, neki meg az újságos férfi közelsége ad biztonságérzetet. Este hét után már nehezen fogy a lap, a szótlan árusból hangos, eleven rikkancs lesz, a kétsoros hírből szenzáció, s a hétfői hatszáz Estiből pénz. A kis kerekes asztalt még el sem zárja, már arra gondol, hogy holnap újra eljön, és az­után is, a nyugdíjig, mert ő olyan ember, aki szereti szolgál­ni a többi embert. S igenis lát színeket, formákat, hall lépte­ket, neszeket, szavakat, sóhajo­kat az élet sűrűjében . . . Aszódi László Antal Ifjúsági munkaverseny-mozgalom a Budapesti Távbeszélő Igazgatóságnál Szakma Ifjú Mestere — vajon mit kell tennie egy alig 20 éves fiatalnak, hogy ennek a büszke címnek a tulajdonosa legyen? Olyan 30 év alatti szerezheti meg ezt a kitüntetést, aki har­madik éve vesz részt ebben az oktatási formában, és évről év­re minden tavasszal vizsgán bi­zonyítja tudását. A követelmények között a szakmai felkészültségen van a hangsúly, de a jelentkezőnek ezen kívül több témában is szá­mot kell adnia tudásáról. Első­sorban a munkavégzéssel kap­csolatos ismereteket kérik szá­mon, az üzemi baresetek meg­előzésével, a munkavédelem­mel foglalkozik az egyik téma, ezen felül a munkaviszony léte­sítésével, megszűnésével, kü­lönféle munkaügyi kérdésekkel és a fegyelmi eljárásokkal kap­csolatban tesznek fel kérdése­ket. Az első két évben a fiatalok különböző címeket érhetnek el, amelyek a szakterületükre utal­nak, például Kiváló Ifjú Előadó, Kiváló Ifjú Műszerész, Kiváló Ifjú Kezelő. Jó vizsga esetén 500-tól 1000 forintig terjedő pénzjutalomban részesülnek. A harmadik évfolyam vizsgá­ja már a Szakma Ifjú Mestere címért folyik. A számonkérés is központilag történik. Igazgató­­sági osztályvezetőkből, előadók­ból álló vizsgabizottság előtt ad­nak számot tudásukról a fiata­lok az első két év témáiból, ez kiegészül az általános tudni­valókkal is, elsősorban az állam szervezete, működése, jogrend­szere szerepel a kiegészítő kér­dések között. Az elérhető cím itt már a Szakma Ifjú Mestere, de kiemelkedő tudás alapján a vizsgabizottság Kiváló Dolgozó kitüntetésre is javasolhatja a vizsgázót. Az egyéni ifjúsági munkaver­­seny-mozgalomnak a Budapes­ti Távbeszélő Igazgatóságnál nagy hagyománya van. A vizs­gáztatás rendszeres, a fiatalok között népszerű ez a verseny­­forma. Egyes üzemekben, hiva­talokban évente 25-30-an is vizsgáznak. Kiemelkedő mun­kát végez ezen a téren a Posta Alközponti Üzem. Kovács István a Posta Al­központi Üzem vezetője. Őt kér­deztem meg az üzemben zajló SZIM-mozgalomról. — Mi a jelentősége az üzem­ben a SZIM-mozgalomnak? — Az ifjúság mozgatása egy meghatározott cél érdekében. Ennek keretében kell felfrissí­teni a fiatalok szaktudását, és elérni, hogy széles körű ismere­teket szerezzenek valamennyi témában. — Jelent-e ez természetes ki­választódást a fiatalok között? — Mindenképpen, hiszen olyan fórum előtt kell vizsgát tenniük, amelyen számon kérik a fiatalok tudását. Az eredmé­nyes vizsgát tevők a munkaver­­seny-szabályzatban előírt jutal­makon felül még a következő jutalmakat kapják: a legjobb vizsgázó 300 forint béremelést kap, az utána következő Kiváló Dolgozó elismerésben részesül, ezen felül igazgatói és üzemve­zetői elismerést is kiosztanak még. — Van rangja a vizsgának a fiatalok között? — Ez az eredményekből is kitűnik. A kitüntetéseket, jutal­makat a Forradalmi Ifjúsági Napok záróünnepségén adják át, ahol részletesen értékelik a fiatalok tevékenységét. — Van olyan vezető az üzemben, aki a SZIM-vizsgán tűnt fel? — Olyan osztályvezetőnk van, akinek alapos tudásáról a SZIM-vizsgán is meggyőződ­hettünk — többek között ennek alapján nevezték ki — s ma már ő is foglalkozik a fiatalok képzésével és vizsgáztatásával. A fiatalok között nagy az iz­galom. Sorban mennek a vizs­gabizottsághoz tételeket húzni, és ülnek le a kérdések kidolgo­zásához. Van aki már befejezte a vizs­gát. Közülük Nagy Györggyel beszélgettem. — Nagyon izgult? — Ha az ember jó ered­ményt akar elérni, akkor biztos, hogy izgul. Nem mindegy, hogy milyen kérdést hozok és a vizs­gabizottság milyen keresztkér­déseket tesz fel. — Hogyan készült fel? — Részben a szakmai ta­pasztalatokra lehet támaszkod­ni, de az üzem által szervezett oktatás is nagyon sokat segített a felkészülésben. Ezen felül a kiadott jegyzetek alapján ott­hon is lehetett még tanulni. — Van-e rangja a fiatalok között a SZIM-vizsgának? — Általában számon tart­ják, hogy ki fog vizsgázni, szá­mon is kérik, de a szakmai megítélésnél nem jelent túl so­kat. — Érdemes indulni ebben a mozgalomban? — Pályakezdőnek feltétle­nül. Anyagilag is jól jár a fiatal, mert a jó vizsgaeredményért komoly jutalmakat lehet kapni. Ezenfelül egy bizonyos szintű tudást is ad, esetleg felkelti a fiatalok érdeklődését a tovább­tanulásra. — Jövőre lesz harmadéves. Akkor az igazgatóságon fog vizsgázni. Nehezebbnek véli ezt a vizsgát, mint itt az üzem­ben? — Az igazgatóságon a vizs­gabizottság idegenekből áll. Nagy szégyen lenne előttük ku­darcot vallani, ezért arra még jobban fel kell készülni, hiszen ott magamon kívül még az üze­met is képviselem. Szente Judit Munkában a vizsgabizottság VÁROSMAJOR KÖZPONT Március 24-én, próbaüzeme­lés után adták át ünnepélyes keretek között a Krisztina II. crossbar központot, amelynek végleges neve Városmajor lett. Czinege Lajos miniszterelnök­helyettes is jelen volt az ünne­pélyes átadáson, melynek kö­zönsége postai, társadalmi ve­zetőkből állt. Az új központ a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság eddig üzembe helyezett legnagyobb létesítménye, a beruházás költ­sége 2 milliárd forint. Ez 30 ezer előfizetői kapacitású távbeszé­lőközpontot, 72 500 köbméteres épületet és 184 ezer étkilomé­ter hosszúságú helyi hálózatot jelent. A régi Krisztina teher­mentesítése időszerű volt, 1200 távbeszélő-állomás került át az új központba, ezáltal jelentősen javult a telefonszolgáltatás mi­nősége. Az üzembe helyezés előké­születeit 1984 végén azzal a szakmai igénnyel kezdték, hogy ezt a bonyolult létesítményt ki­fogástalan állapotú berendezé­sekkel, hálózatokkal működtes­sék majd. Az új telefonközpont alkal­mas a bővítésre is. Tíz darab, egyenként ezer állomáskapaci­tású konténer telepíthető ben­ne. Ezeket olyan központok ki­váltására használják majd fel a postán, amelyek elöregedtek, nem látják el megfelelően fel­adatukat. Ebben az ötéves terv­időszakban kívánják a Zugliget telefonközpontot kiváltani négy konténerrel. Az üzembe helyezés meg­szüntette a régi Várközpontot, melynek további sorsáról, mu­zeális értékeinek megőrzéséről több elképzelés született. A Várközpont előfizetői számá­ra az átkapcsolással javult a be­szélgetési lehetőség, a tárcsa­hangra való várakozás ideje a tizedrésze a korábbinak. A távbeszélő-hálózat bővíté­se, rekonstrukciója 1986-ban is tovább folytatódik, így az e te­rületen várakozóknak több mint a fele juthat majd telefon­hoz. Nagy Zsuzsa Az avatóbeszédet Schneider József, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság vezetője mondja. A kép jobb ol­dalán Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes és Tóth Illés, a Magyar Posta elnöke Kiállítás az óvodában A Soproni Postaigazgatóság 10 millió Ft-tal járult hozzá egy új óvoda létrehozásához. Az el­múlt ötéves tervidőszakban for­dította ezt az összeget a 200 fé­rőhelyes intézmény felépítésé­re, aminek fejében a tanács a postás dolgozók gyermekeit is ellátja, gondozza és foglalkoz­tatja. Az építés anyagi alapja a vá­ros több vállalatától származik. A rendhagyó megoldás hozzájá­rult ahhoz, hogy Sopronban minden postai dolgozó gyerme­ke óvodai elhelyezésben része­sül. A tiszta, kellemes és vilá­gos környezetet a folyosó falain elhelyezett népművészeti tár­gyak teszik még színesebbé. A gyerekek fantáziáját meg­mozgatta ez a kiállítás, rajzaik együtt szerepelnek a felnőttek munkáival. Az óvodában nagy gondot fordítanak az esztétikai nevelésre, nem először nyílik itt tárlat, Sopron képzőművészei is rendeztek már bemutatót. Postás Dolgozó 5

Next