Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-05 / 54. szám

Szombat augusztus 5. Hogy áll a korona? Ma fizettek le a csehszl. koronáért: Zürichben . . . 12.90 svájci frankot Berlinben . . . 1797.75 német márkát Bécsben . . 128900.00 osztrák koronát — A cseh-szlovák bankjegyforgalom. A Bankhi­vatal múlt heti kimutatása szerint a bankjegyfor­galom 547 millió koronával 9916 millió koronára emelkedett. — A gyáriparosok a korona stabilizációjáért. A gyáriparosok német középponti szövetségének pénzügyi bizottsága július végén ülést tartott, mely főképpen a koronaárfolyam hullámzásának következményeivel és az adóreformmal foglal­kozott. A bizottság tanácskozásának eredményét a következőkben foglalja össze: A korona árfolya­mának lassú, de természetes emelkedését a köz­gazdaságra nézve nem tartják károsnak. Ezt a fejlődési folyamatot nem kerülhetik el azok az ál­lamok, amelyeket a háború valutáris válságba sodort. Mélyállású valuta már nem jelent ver­senyelőnyt, ha a pénz árfolyama bizonyos ponton stabilizálódott. Az olyan országok, amelyeknek valutája folyton sülyedőben van (például Német­ország és Ausztria), a bizonyos idő r­úlva beálló ivaluta-mélypont elérésekor, vagy valutájuk stabi­lizációjánál éppoly nehézségekkel küzdenek, mint a cseh-szlovák közgazdaság. Minthogy ezek sze­rint a korona természetes árfolyamfejlődé­­sét nem tanácsos zavarni, szükséges volna, hogy a középponti gazdasági érdekképviseletek­nek alkalmat nyújtsanak arra, hogy a bankhi­vatal különböző intézkedéseinek foganatosításá­ban közreműködhessenek. A korona belső érté­kével ellentétes túlértékelésnek megakadályozá­sára szabaddá kellene tenni a devizakereskedel­met, beleértve a határidődevizákat is és föl kel­lene állítani egy magánjegybankot .A kormánynak is támogatni kellene azokat a gyáriparokat, ame­lyeknek a korona áremelkedéséből hasznuk nem lehetett, mert sem árut, sem nyersanyagot külföldön be nem szereznek Arra irányul ez a a törekvés, hogy a többi termelő tényezőt ol­csóbbá tegyék. A bizottság ehhez képest követeli: az államháztartásban való takarékosságot, az általános létfentartás olcsóbbodását, az építőtevé­kenység támogatását, a vasúti és postai tarifák leszállítását, a hitelügyek könnyítését, az ipari vállalatok kölcsönkötvénykibocsátási jogát, pénzszűkének enyhítését a hadikölcsönkérdés ren­­­dezése által, a háború előtti tartozások és követe­lések rendezését, kamatmentes állami kölcsönöket, védővámintéz­kedéseket a válsággal küzdő ipar­ágak számára és a külfölddel kötendő megfelelő jogsegély-szerződéseket Az adóreformot is sür­gősnek tartja a bizottság és erre vonatkozóan a következő alapot ajánlja: Az eddigi rendszertelen sokféleségét az adóknak kevés, de jól szerkesz­tett adórendszerrel kell pótolni és ezzel együtt az egész pénzügyi igazgatást korszerűen kell meg­reformálni .Az egész államgazdálkodásnak pe­dig a közgazdaság szükségleteihez kell alkal­mazkodnia. — Vásárjelvények és igazolványok a prágai mintavásárra. Az igazolvány és vásárjelvény 25 cseh koronába kerül és a következő helyeken szerezhető meg: A vásárigazgatóságnál, Prága I., Altstädter Rathaus, továbbá a cseh-szlovák köz­társaság több városában levő eladási helyeken és a cseh-szlovák külképviseleteknél. De ha az útle­vélben fel van tüntetve az utazás­ célja, a cseh­szlovák határállomásokon is kapható a jelvény és az igazolvány. — A prágai húspiac. A prágai húspiac mai irányzata közepes volt. Az árak a követke­zőképpen alakultak: Ürü 11—16, borjú 10— 15, belföldi sertés 23—25, jugoszláv sertés 23—24, román sertés 23—24, ökör eleje 13—15, hátulja 14—18, bika 14—17, tehén eleje 10—14, hátulja 12—16, egy évnél fiata­labb üsző vagy ökör 10—14 Ke. kilogram­monként. — A prágai terménytőzsde. A termény­­tőzsde mai irányzata általában a keddi irányzathoz hasonlított. Az üzlet teljesen pangott s az árfolyamok estek. Tekintettel az időjárásra, inkább a takarmányféléket ke­resték. A szalma és széna egy keveset meg­szilárdult. Különben az árak ugyanazok vol­tak, mint ketten, vagy visszamentek. — Az ércbányák súlyos helyzete. A nutschitzi és roudini ércművek munkásainak megbízottjai kedden Prágában a Népházban tanácskozást tar­tottak. A nutschitzi műveknél hat bánya üzeme szünetel, ami elsősorban a kladnói vasművek ter­melési korlátozásának a következménye. Egy év­vel ezelőtt a háromezer munkásból már kétezret elbocsátottak és a megmaradt ezer munkás ha­vonként tíz turnusban fölváltva dolgozott. Most ez a munkáscsoport is háromhónapi szabadságot kapott. Hasonló a helyzetük a roudini aranybánya munkásainak, amely bánya a termelési költsége­ket nem tudja fedezni és most az összes, négy­száz munkásnak és a tisztviselőknek fölmondott. A tanácskozásról Ullrich képviselő vezetésével Tucsny miniszterhez küldöttség ment. A miniszter kijelentette, hogy a minisztérium mindent meg fog tenni a súlyos helyzet leküzdésére. — Román-cseh-szlovák bank Prágában. Mint a Slowakische Finanzwelt romániai forrásból je­lenti, Prágában román tőkével román-cseh-szlo­vák bank van alakulóban. Az alaptőke, h­ir szerint, 40 millió lej lesz. — A vasúti szerelvények szaporítása a prágai mintavásár idejére. Minthogy a vásár az iskola­év kezdetével összeesik, a vásár vezetősége meg­keresést intézett a vasútminisztériumhoz, hogy a Prágába irányított vonatok szerelvényeit megfe­lelően szaporítsák. A vasútigazgatóságok a leg­messzebbmenő támogatásukat helyezték ezirány­­ban kilátásba.­­­ A német textilipar helyzete. Berlini tudósí­tónk jelenti: A cseh-szlovák textilipar válságos helyzetét tekintve, feljegyzésre méltó, hogy a né­met textilipar közel egy év óta a legkedvezőbb konjunktúra jegyében áll.­ A textil- és ruházati iparnak majdnem minden ága erősen foglalkoz­tatva van és ez a termelő élénkség a márka ug­rásszerű árhanyatlásának hatása alatt még csak fokozódott. A gyárak foglalkoztatása az év vé­géig biztosítva van, de már 1923-ra is sok rende­lést kaptak. Ám az új anyagbeszerzés rendszerint nagyobb összeget igényel, mint az ipartermékek eladási ára. Szilárd kalkulációról szó sem lehet, mert az árak napról-napra változnak és olyan fantasztikus nagyságra szöktek, amilyent eddig lehetetlenségnek tartottak volna. A márka ka­tasztrofális leromlása a külföldi textiliák verse­nyét, mely az elmúlt hónapokban hatását már nagyon éreztette, ismét kiküszöbölte. Mégis meg­kísérlik a külföldi gyárosok, hogy áruikat Né­metországban elhelyezzék, ami itt-ott sikerül is, mert a német gyárosok olyan erősen vannak fog­lalkoztatva, hogy csak korlátolt méretek közt termelhetek és azonkívül az előállítási költségek megdrágulása folytán csak a rendelésnél kikötött nagyobb árakon képesek szállítani. Ezzel szem­ben a vevő külföldi áru vételénél fix szállítási ha­táridővel számolhat. A külföld ismét nagy rende­léseket tett Németországban, különösen konfek­­ciós áruban. A brémai gyapotpiacon a behozatal a német valuta ingadozása miatt jóformán szü­netelt, de a helyi üzlet és a fonókkal való üzlet­kötés élénk volt. Az amerikai fully m­iddling nyersgyapot mázsáját július végén 327.66 márká­val jegyezték (június végén 198.40 márka). A brémai gyapotvásár nyersgyapottal való ellátása így alakult: Megengedett behozatal julius első he­tében 19.004 bála, julius utolsó hetében 33.416 bála. Megengedett kivitel julius első hetében 40.016 bála, megengedett kivitel julius utolsó hetében 29.584 bála. Megengedett készlet julius első heté­ben 223.571 bála, megengedett készlet julius utol­só hetében 178.892 bála. A gyapotfonálpiacon na­gyon élénk volt az üzlet, úgy hogy a fonók nem is tudták az árukereslet igényeit kielégíteni. A­z árak rendkívüli módon emelkedtek. München­­gladbachi 20-as Water-fonálért július 1-én 285— 300 márkát, július utolsó hetében pedig 390—405 márkát fizettek kilogramonként. Feltűnően drá­gult a varrófonál is: 46 márkáról 84 márkára or­sónként. A ruházati iparnak ez a nélkülözhetetlen konzumcikke a háború előtti ár háromszázszoro­sát teszi ki. A gyapotszövésű árak háromszoro­san drágultak az év kezdete óta. A gyapjú ár­irányzata a világpiacok szilárd helyzetéhez mér­ten és a devizahausse miatt tartósan emelkedő. A gyapjú ára a nagykereskedelemben hivatalos ki­mutatás szerint a következőképp alakult: német gyapjú A/AA: január 1-én 265, július 15-én 685 márka kilogramonként. Kapgyalu (középáru) ja­nuár 1-én 205, július 15-én 590 márka kilogramon­ként. Ausztráliai A/AA január 1-én 370, július 15-én 1060 márka kilogramonként Ebben az áru­ban is körülbelül háromszorosára emelkedett az ár az év eleje óta. A gyapjúfonó-gyárak is túl­vannak halmozva rendelésekkel és a jövő évre szóló megbízásokat el sem fogadják többé. A len­piac helyzete is szilárd. A lenszövő- és fonógyá­rak erősen vannak foglalkoztatva és lenszövésű áruban a kereslet állandóan nagyobb a kínálat­nál. A műselyemgyártó ipar is erősen van foglal­koztatva, mert egyre erősbödik az e cikkekben való kereslet.­­­ Kedvezőtlen terméskilátások Németország­ban. Berlinből jelentik. Az utóbbi hetek nagy eső­zései folytán a német termés veszedelembe ke­rült és oly rossz termésre van kilátás, mint ami­lyen már évek óta nem volt Arra számítanak, hogy a kenyér előállításánál éppen úgy, mint a háború alatt, megint burgonyalisztet fog kelleni igénybe venni.­­­­ A dán szövetkezeti mozgalom újabb előre­haladásáról szerzett érdekes tapasztalatokat egy angol szövetkezőkből álló bizottság, amely az ot­tani viszonyok tanulmányozása céljából két hetet töltött Dániában. A szövetkezeti alapon szerve­zett sertéshizlaló telepek, illetve vágóhidak nagy tökéletességgel vannak felszerelve, a sertések le­ölése és feldolgozása mind a szövetkezetek ke­zelésében történik. A tejszövetkezetek Dániának egyik nagy büszkesége, 1882-ben kezdtek ala­kulni, a kezdet nehézségeinek leküzdése után szép fejlődésnek indultak, számuk 1914-ben 1190. Érdekesen világítja meg a szövetkezetek hatha­tós működését az, hogy míg eleinte nem volt ele­gendő sertés a tejszövetkezetek által feldolgozott tejtermékek elfogyasztására, a statisztika 1914- ben már 2,85 millió leölt sertést mutat ki s ezek­ből 86 százalék leölését, illetve feldolgozását a szövetkezetek végezték. Az angol bizottság még nagy elismeréssel nyilatkozik a szétosztó szövet­kezetek tevékenységéről. Ezeknek központja 1915-ben 1500 szövetkezetet számlált 232 ezer taggal, a szétosztó tevékenység révén elért évi forgalom pedig meghaladta a három és fél millió dán koronát. Az említett szövetkezeteken kívül még több más is működik Dániában. Különös fon­tossággal bírnak a mezőgazdasági vonatkozá­súak, amelyek a kis országot teljesen behálózzák. (Magyar Szövetkezés). —­ Élénk kereslet a magyar gyapjú iránt Budapesti tudósítónk jelenti: A legutóbbi bu­dapesti gyapujaukción, valamint a debreceni gyapjúvásáron nagy érdeklődés nyilvánult meg az új gyapjútermés iránt és főképp a német és cseh gyárosok jelentős tételeteket vásároltak össze. A kereslet úgy a külföld, mint a magyar érdekeltségek részéről azóta is változatlanul igen élénk és az uj termés­ből ma már alig 2 millió kilogram van még eladatlanul. Valószínű, hogy ezt a mennyisé­get a kereslet rövidesen felemészti és magyar nyersgyapja az uj termésig teljesen­­ el fog tű­nni a piacról.­­­­ A nemzetközi gabonapiac. A termésév utolsó hetében az amerikai piacok nyugvópontra jutot­tak, ami a csikágói határidős piacnak jegyzései­ben jut kifejezésre. A washingtoni mezőgazdasági hivatalnak legutóbbi becslését, amely a téli búza hozamát leszállította, ellensúlyozza a kitűnő me­zőgazdasági helyzet Kanadában. A „Winnipeg Free Press“ szerint Kanada 385 millió bushel bú­zát fog behordani, mely mennyiségből 35 millió kvarter fölösleg marad a kivitelre, mely egyma­gában fedezi Nagybritannia egész importszükség­letét. Jellemző, hogy­ az amerikai vasúti sztrájk ellenére az exportországok múlt heti búza- és­­lisztelhajózásai 1,3 millió kvarterre rúgtak az előző hét 1.286.000 kvarterjével szemben. Az Unió államaiban a cséplés serényen folyik és a közel­jövőben ott nagy hozatalok várhatók. Az időjá­rás Argentínában és Ausztráliában is megjavult. Kevésbé kedvező képet nyújtanak az európai importállamok terméskilátásai. Ezekben a hoza­mok nem érik el a tavalyit, ami főképpen Fran­ciaország és Olaszország kisebb terméseinek tu­dandó be. Franciaország búzabehozatali szükség­letét a küszöbön álló termésévben több mint 20 millió métermázsára becsülik. Németországban a terméskilátások megjavultak ugyan, de télibúzá­­ból ott alig közepes termést készülnek behordani. Jugoszlávia búzatermését a tavalyinál 2 millió métermázsával magasabbra becsülik. Romániáét pedig 24 millió méter mázsára, míg rozsból, árpá­ból és valószínűen tengeriből is ez az ország nagy termést vár. _A prágai tőzsde. Tekintettel a hét utolsó tőzsdenapi forgalmára, fedező eladások tör­téntek. Az irányzat ma általában szilárd volt. A bank értékek piacán az Iparbank, a Föld­bank és a Morva­ Agrárbank részvényei gyengébbek voltak. A bécsi bankértékek ál­talában javultak. Az ipari értékek piacán a Ringhoffer 45, az Alpine 15 ponttal javult. Általában az árfolyamok tartottak voltak. A kuliszban a Skoda 474 koronáig emelkedett, de ezt az árfolyamot nem tudta megtartani. A devizapiac irányzata ma szilárd volt. A szabadforgalomban a márka egy koronával, Bécs 0.085 ponttal emelkedett.­­ A budapesti tőzsde. Budapesti tudósí­tónk jelenti: A korona zürichi árfolyamának emelkedése folytán az irányzat ma nyitáskor megváltozott. A gyengébb spekulánsok ré­széről nagy leadások történtek. Később ba­rátságosabb lett a hangulat, mert a nagy­bankok nagyobb tételekben vásároltak. Újabb eladások folytán az árfolyamok to­vább gyengültek. A piac csak zárlat felé lett valamivel csendesebb, azonban az egész for­galmon valami idegesség látszott. Azok az értékek, amelyek tegnap erősen emelkedtek, jelentékeny árfolyamveszteséget szenvedtek. A kulisz nehézipari részvényeinek árfolyam­­vesztesége aránylag nem volt olyan jelenté­keny. Erősebben gyengültek a malomérté­kek és a speciális értékek.­­­ A bécsi tőzsde. Bécsből jelentik: A hét végére az ellátásra való tekintettel a tőzs­de mai forgalma az előző napiakhoz viszo­nyítva, nyugodtabb volt. Azonkívül tekintet­tel az antant minisztereinek közeli londoni konferenciájára, bizonyos tartózkodás volt észlelhető. Az irányzat kezdetben a korona árfolyamjavulásának ellenére is nagyon szi­lárd volt, különösen hitel részvényekben és más bankértékekben. Zárlat felé a szokásos heti realizálások folytán a kulcsz vezető érté­keiben gyengülés állott be. A korlát forgalma határozatlan volt.-----­ Tőzsdeárfolyamok pénteken, augusztus 4-én: A zürichi devizaárfolyamok Zárlat: VIII/4. VIII/3. 100 csehszl. korona . 12.90 12.90 svájci frank 100 magyar korona. 0.24 0.175 „ „ ICO német márka . . 0.70 0.615 100 hollandi forint . 203.40 203.25­1 dollár....... 5.2625 5.2625 „ 1 font sterling . . . 23.41 23,41­­ 100 francia frank. . 43.15 42.90 „ „ 100 olasz Ura .... 24.175 23.675 „ ” 100 belga frank. . . 40.80 40.60 „ „ 100 dán korona . . .113.00 113.00 100 svéd korona ..137.00 136.75 100 norvég korona . 89.75 89.75 „ „ 100 spanyol peseta . 81.60 81.50 „ „ 100 Buen­ Air­ peso 191.00 191.00 * „ 100 jugoszláv korona 1.55 1.55 „ „ 100 jugoszláv dinár —.— —.— „ „ 100 osztr. kor. (pénz) 0.01 0.0088 „ „ 100 osztr. leb. bankj. 0.0138 0.0125 „ „ 100 lengyel márka . 0.08 0.08 „ „ 100 román lei ... . —.— —.— „ % Prága: A valuta- és devizaforgalom szünetel. Agráral banka (Ag- Értéktőzsde. Kolini kávé .... 730.— rár Bank).... 490.— Kolini petróleum . 509.— Bohemia............. 438.— Kolini szesz . . . 820.— Cseh Union Bank 421.50 Tejipar rt. .... 495.— 15. Industrial (Cseh Első pilseni sör­iparbank .... 433.— gyár................ 2820.— Pragor Kredit. Danek és társa . . 346.— (Prágai Hitelk.) 745.— Laurin és Klement 275.— Szlovák Bank . . 232.— Ringhoffer .... 780.— Zivnostenska . . . 413.50 Bécsi Unionbank. 13.50 Anglobank (Angol- Pragor Eisen . . . 810.— Osztrák Bank . . 65.— Skoda.... 463.— Wiener Bank.. . . 17.50 Papír... —.— Osztrák hitel ... 16— Cseh nyugati szén 345.— Cseh Cukor .... 1265.— Osztraui szén. . . —.— Kolini műtrágya. 710.— Inwald................... 930.— Poldi. . ................. 368.— Friedrich ..... —.— Alpine.................... 305.— Devizák: VIII/4 VIII/3. 100 hollandi forint . 1598.00 1593.00 KG. 100 német márka . . 5.65 4.65 „ 100 svájci frank. . . 783.50 778.50 „ 100 norvég korona . 703.75 691.25 „ 100 dán korona . . . 385 25 373.00 „ 100 svéd korona. . .1076.00 1066.00 „ 100 olasz óra .... 187.25 182.25 „ 100 francia frank . . 335.75 330.25 „ 1 font sterling . . . . 182.25 181.25 * 1 dollár..... 40.675 40.55 „ 100 belga frank . . . 315.00 311.00 „ 100 spanyol peseta . 641.00 636.00 „ 100 jugoszláv dinár. 44.75 41.75 „ 100 jugoszláv korona —.— —.— „ 100 román lev .... —.— —.— „ 100 bolgár leva . . . 24.30 23.80 1 török font. 24.10 22.60 „ 100 osztrák korona . 0.055 0.0475 M 100 lengyel márka . 0.59 0.56 „ 100 magyar korona . 1.75 1.40 „ 1 dollár (kábel) ... 41.— 40.80 „ Bu­dapest. Értéktőzsde, Magyar Hitel .... 5200 Ganz-Danubius . . 290000 Osztrák Hitel .... 1000 Ganz-villamos. . . . 69000 Ang,­Magyar .... 940 Láng........................... 6300 Leszámítoló............. 1425 Lipták...........................1050 Magy.-Olasz............. 385 Schlick..................... 2850 Jelzálog.................... 300 Barót......................... . Hazai bank ..... 940 Izzó .......................... 20000 Salgó....................... 33000 Gutmann................. 6300 Rima ....................... 11900 Klotild........................ 8800 Közúti.................... . 2450 Magyar Cukor . . 130000 Délivasut................ 5500 őstermelő.....................1050 Államvasut............. 39005 Gummi........ 7500 Keresk. bank . . . .16000 Naschitzi................. 35000 Magy­art. tkp. ... 2100 Neuschloss.............. 650 Első hazai ..... . 36000 Orsz. fa................. 2000 Bors.-Miskolci.... 2900 Győri olaj................... 5400 Concordia................ 6250 Szlavónia.................... . Budapesti malom . . 1700­ Egyes, fa ...... 450 Gizella malom.... 5400 Zabolai..................... 2500 Hungária malom . .11000 Egyes. tkpt. ..... 3300 Beocsini.................... 27000 Papir...........................5100 Északi szén............. 21000 Béni............................. 6000 Esztergom-Szászvári 18500 Malomsoky..................1000 Felsőm. szén............. 30000 Rézbányái...... 2200 Drasche ....... 13000 Regisz ....... 900 Magnezit ..... .45000 Földhitelbank. . . . 5200 Magy. ált. Kőszén . 64000 Merkúr..................... 483 Urikányi . . . ... 27000 Viktória..................... 25000 Adria....................... 34000 Óceán.......................... 3575 Atlantika................ 4300 Pál falvai..................... — Levante.................... 30000 Koburg ....... — Tröszt............... 5000 Magyar szalámi . . — Csáky..........................2150 Spodium....................... — Magyar Fegy­vergyár24000 Bécs. Értéktőzsde. Devizák. Magy. koronajárad.. . 22000 Ferdinands Nordb. 9000000 Magy. arany­járadék . — Staatsbahn . . . 1860000 Anglobank............. 119000 Südbahn................ 155000 Bankverein­er. . . .31000 Südbahn prioritát . 290000 Bodenkredit................. 49000 Alpine....................465000 Kreditanstalt.............. 35000 Krupp................... 365000 ang. Kredit .... 160000 Poldi....................... 660000 Lüinderbank ..... 126500 Prager Eisen . . . 2000000 Lombard........................ 3700 Rima...................... 240000 Merkúr....................... 12500 Coburg................... 200000 Osztr.-Magyar Bank . — Salgó...................... 710000 Union Bank­ár . . . 28000 U Tikány................ — Cseh Union ..... — Skoda...................... 680000 Zsivnostenská Banka 625000 Ringhoffer .... 1306000 Dunagőzhajózás . . 1860000 Magyar cukor ... . Kassa-Oderbergi . . 450000 Inwald................ 1450000 Prága ................ 1289.00 Kopenhága . . . 11192.00 Amsterdam . . 20085.00 London...... 231800.00 Zágráb................ 153.85 Madrid.................. 8040.00 Belgrád................615.50 Milánó.................. 2378.50 Berlin ................ 67.35 New York . . . 52125.00 Brüssel .... . 4017.00 Páris..................... 4262.00 Budapest .... 21.96 Stockholm . . . 13540.00 Bukarest............. ..— Zürich.................. 9893.00 Kristiánia . . . . 8869.00 Varsó ................. 7.97 Berlin. Devizák. Prág­a.................... 1797.75 Milánó................... 345. 65 Amsterdam . . . 29363.25 London................... 3375.75 Buenosz Airesz . . 276.65 New York .... 761.04 Brüsszel ............. 5902.60 Paris................. . 6142.30 Kristiania . . . 12933.80 Zürich........14132.30 Kopenhága . . 16304.55 Madrid....... 11460.65 Stockholm . . . 19675.35 Bécs ...................... 1,53 Helsingfors . . . 1598.00 Budapest............... 33.45 Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeltungs-Aktien-Gesefl­­ schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik. A legelegánsabb fazon a legjobb angol szövet csak M­IMHlflOS férfi szalon üzletéb­en PRÁGA, Václavské nára. 8. II. emelet Telefon: 1265. szám. 443

Next