Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-10 / 58. szám

Csütörtök, augusztus 10. — A prágai húspiac. A prágai húspiac mai irányzata élénk volt. Az árak a következő­képpen alakultak: Ürü 14—16, borjú 10—15, belföldi sertés 22—25, román sertés 18—23, Ökör eleje 13—15, hátulja 14—19, bika 14— 17, tehén eleje 10—14, hátulja 12—16, egy évnél fiatalabb Ökör vagy üsző 10—14 ke. kilogrammonként.­­ A devizaközpontra vonatkozó rendelet, mint Budapestről táviratozzák, megjelent és főbb pont­jaiban a következőképpen szabályozza a deviza­­forgalmat: A külföldi fizetési eszközökkel való kereskedést, mindennemű üzleteket ezentúl a De­vizaközpont fogja lebonyolítani A Devizaközpont a fegyintézetből és a pénzügyminiszter által megbízott tagokból alakul. A tagok jegyzéke a Budapesti Közlönyben közzé tetetik. A Deviza­központ elnökét és ügyvezető igazgatóját a pénz­ügyminiszter nevezi ki. A Devizaközpont ügy­rendjét maga állapítja meg és azt a pénzügymi­niszter hagyja jóvá. A Devizaközpont mellett bi­zottságokat szerveznek, amelyeknek feladata az árubevitelhez és bármely külföldi vonatkozású fi­zetéshez szükséges fizetési eszközök rendelke­zésre bocsátásának, illetve felhasználásának, to­vábbá a kivitellel kapcsolatban vállalandó köte­lezettségnek elbírálása és megállapítása. Külföldi pénzt (érmét, pénz- és bankjegyet) és belföldi kereskedelmi érmét, valamint külföldre szóló kifi­zetést, csekket és váltót csakis a Devizaközpont­nál, nevezetesen a m. k. állami fegyintézetnél, vagy devizaközponti tag útján szabad vásárolni, elcserélni vagy kölcsönvenni és csakis a deviza­központ részére, nevezetesen a jegyintézetnél vagy devizaközponti tagnál szabad eladni, elzá­logosítani vagy kölcsön adni. Külföldi követelés és hitel felett, külföldi pénz (érme, pénz- és bank­jegy) felett, továbbá külföldre szóló kifizetés, csekk és váltó felett csak a Devizaközpont javára vagy a jegyintézet hozzájárulásával szabad ren­delkezni. Az állami jegyintézet hozzájárulása nél­kül is szabad valamely külföldön lakó személy vagy cég javára külföldi értékben húszezer ko­rona erejéig rendelkezni, de ugyanazon személy vagy cég havonként legfölebb kétszázezer korona összegig rendelkezhetik. Belföldi vagy külföldi pénzt, csekket, váltót, utalványt és takarékbetéti könyvet, valamint pénztárjegyet külföldre kivinni tilos, kivéve, ha ehhez a jegyintézet írásban hoz­zájárul; ily értékeket az utazási zámban százezer korona erejéig és határforga­t, amelyben­­ azonban a magyar koronáról szóló értékek legfel­jebb ötvenezer koronát tehetnek ki — az állami fegyintézet hozzájárulása nélkül is szabad kivinni. Magyar koronaösszegnek kiajánlása vagy átuta­lása külföldre, továbbá magyar korona­ összegnek befizetése vagy átutalása, valamint értékpapír­nak és kam­at- vagy osztalészelvénynek letétbe­helyezése vagy átutalása külföldi lakos vagy cég javára tilos, kivéve, ha a jegyintézet ehhez írás­ban hozzájárul. A jegyintézet hozzájárulása nél­kül tilos koronaértékre szóló hitel nyújtása és ily hitel meghosszabbítása a külföldön lakó szemé­lyek és cégek részére és kölcsönnek nyújtása külföldi fizetési eszközökre, kivéve, ha oly köte­lezettség teljesítéséről van szó, amely a rendelet életbeléptetése előtt keletkezett. Százezer koro­nát meghaladó értékű árunak, értékpapírnak vagy egyéb vagyontárgynak külföldre való kivi­tele ahhoz a feltételhez van kötve, hogy a kiszál­lító fél a kivitt tárgy ellenértékét külföldi pénz­nemben a Devizaközpont valamelyik tagjánál ma­gyar korona ellenérték ellenében azonnal beszol­gáltatja. Írásban kötelezettséget vállal, hogy a ki­vitt tárgy ellenértékét külföldi pénznemben bevé­telezés után azonnal, legkésőbb két hónapon be­lül magyar korona ellenértékért beszolgáltatja, s végül, ha írásban kötelezettséget vállal, hogy a kivitt tárgy ellenértéke külföldön lakó személy vagy cég magyar korona-követeléseiből egyenlít­­tetik ki. A Devizaközpont hivatalos árjegyzéseit a budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árfo­lyamjegyzésében közzé kell tenni. Valuták és de­vizák más belföldi értékelésének közzététele tilos.­­ A budapesti terménytőzsde. Budapesti tu­dósítónk jelenti: A zürichi koronajegyzés további javulásának és az értéktőzsdén megnyilvánult lanyhaságnak hatása alatt az árutőzsdén lanyha irányzat kerekedett felül, amely a gabonaárak ör­vendetes olcsóbbodását eredményezte. A tegnapi árakhoz képest a terménycikkek átlagosan 200— 300 koronával csökkentek. A forgalom az olcsób­bodás ellenére meglehetősen vontatott volt és a tőzsdeidő első felében csak búzában történt né­hány kötés. A malmok a vásárlásban általában nem vettek részt és csak kisebb üzleteket kötöt­tek. Később az üzlet megélénkült, az árakban azonban nem volt eltolódás. A gabonapiacon a hivatalos készáruforgalmi kimutatás szerint 76 kg. -os búzából 5 vagont Baranyából 6700, 4 va­gont pesti paritásban 6800, 78 kg.-os búzából 8 vagont Dunántúlról 6700—6800, 2 vagont állo­másról 6950, 4 vagont pedig pesti paritásban 6800 és 79 kg.-os búzából 2 vagont Győrött 6850 ko­ronás áron adtak el. A rozsüzlet jelentékenyen megcsappant és ma mindössze 3 vagon került a piacra, még­pedig az egyik Kecskemétről 4900, a másik feladó állomásról 5000, a harmadik pedig pesti paritásban 5100 koronás áron. A liszt- és őrleménypiacon az üzleti tevékenység megélén­kült, sőt az árak is gyönge hanyatlást mutattak. Két vagon 0-ás grizeslisztet állomásról 101.50, 4 vagont pedig kiviteli engedéllyel Bécsbe 170 ko­ronás áron adtak el. A 6-os kenyérlisztet állo­másról 90.50, a 8-as takarmánylisztet pedig 4500 koronával jegyezték A terménycikkek piacán forgalom szűk keretek között mozgott s kötés a csak árpában és zabban fordult elő. Takarmány­­árpából 3 vagon állomásról 6100—6200, 1 vagon sörárpa pedig Balassagyarmatról 6800 koronás áron került a forgalomba. Zabból 1 vagont Buda-1 - - Megszüntetik Romániában a cseh cukorpesten közraktárból 6500, 5 vagont pedig Mo­­ vámját. Kolozsvári tudósítónk jelenti: A ko­hácsról 6200 koronás áron adtak el. Elkelt még ’ 50 mázsa tengeri Budapesten 7350 koronás áron. Más terménycikkekben nem volt üzlet. A tőzsde­­tanács által hivatalosan megállapított árak: búza 76 kg.-os tiszavidéki 6750—6S50, pestvidéki és­­ dunántúli 6700—6800, 79 kg.-os tiszavidéki 6800 —6900, pestvidéki és tiszántúli 6750—6850, új ■ rozs 4850—4950, takarmányárpa 5900—6200, ■ sörárpa 6500—6800, zab 6300—6600, tengeri 7100­­ —7300, korpa 4000—4200 korona.­­­­ A bank szavatossága a megbízás túllépésé­t éri. A banküzleti gyakorlat érdekes esetéről szá­­mol be berlini tudósítónk. Egy német téglagyár tulajdonosa 1919 november 3-án aziránt kereste meg az altonai bankját, hogy akkreditálja N. N. céget egy hamburgi banknál olyképpen, hogy 300 tonna szén elszállításáról szóló hajópapírok bemutatása ellen fizessen ki legfeljebb 48.000 márkát. A szenet a téglagyáros tonnánként 160­­ márkáért alkudta ki. A megbízó­ levélben még a következő kikötés is volt: „Ez az akkreditiva (meghitelezés) bezáróan e hó 18-áig érvényes." . Az altonai bank átirata alapján, mely a megbízást szóról-szóra közölte, a hamburgi bank november 13-án egy 200.180 kg.-ról szóló konnossement (hajózási szállítólevél) ellenében 32.028 márkát kifizetett, november 21-én pedig egy november 15-iki újabb konnossement ellenében, mely 130.980 kg. szén elszállításáról szólt, további 20.956 márkát fizetett ki, vagyis összesen 52.984 márkát. A téglagyáros erre beperelte az altonai bankot és keresetében azt kívánta, hogy men­tesítsék számláját az utóbb kifizetett 20.956 márkával. Az altonai törvényszék helyt adott a keresetnek. De a kieli országos főtörvényszék a keresetnek csupán az akkreditíva összegét meg­haladó összeg erejéig adott helyt. A felperes felfolyamodására a birodalmi törvényszék meg­változtatta az országos főtörvényszék ítéletét és az első bíróság ítélete szerint helyt adott a felpe­res keresetének. A birodalmi törvényszék ítéle­tét a következő érdekes megokolásra alapította: A szóbanforgó összeg nem tekinthető az adott megbízás hovafordítási összegének, mert a meg­bízási viszony november 18-án be volt fejezve, anélkül, hogy a megbízó további akaratnyilvání­tására szükség lett volna. Ez világosan kitűnnék abból, ha a 48.000 márkát a hamburgi banknak valóban megküldték volna. Akkor az alperesnek arról kellett volna gondoskodnia, hogy a felpe­res az el nem használt összeg maradványát ha­ladéktalanul visszakapja. Az alperesnek tehát no­vember 18. vagy 19-én fel kellett volna szólíta­nia a hamburgi bankot az összeg maradványának visszafizetésére, ha ez a visszafizetés amúgy meg nem történik. A felfolyamodásba belevont hamburgi bank azzal érvelt, hogy a felebbviteli bíróságnak az előadott mentségokokra nézve is ki kellett volna terjeszkednie. A hamburgi bank mentségéül ugyanis azt hozta föl, hogy az ak­kori szénszékét szem előtt tartva, föltehette, hogy a felperesnek mindenekelőtt az az érdeke, hogy szenet kapjon és a megállapított idő cse­­kély mértékű túllépését nem fogja kifogásolni. En­nek meggondolása azonban a felperes dolga volt. A hamburgi bank semmiesetre sem tételezhette föl, hogy a felperes adott megbízásának túllépé­séhez minden további nélkül hozzá fog járulni.­­­ A román kereskedők külföldi adósságainak rendezése. Hírt adtunk már arról, hogy a román kereskedők külföldi tartozásának rendezése céljá­ból tárgyalás indult meg. Mint most kolozsvári tudósítónk jelenti, a tárgyalás eredménnyel járt s a bukaresti kamara a kapott felhatalmazás alap­ján a Banca Nationalaval megállapodást kötött a külföldi adósságok rendezésére. Eszerint a romá­niai kereskedők külföldi adósságait legkésőbb év alatt fogják letörleszteni. A teljes összeget a­­ következőképpen osztják fel: Az első évben a ke­reskedők semmit sem fizetnek, a második évben a teljes adósság három százalékát kell fizetniök, a harmadik évben öt százalékot, a negyedik év­ben tíz százalékot, az ötödik évben ugyancsak tizet, a hatodik évben tizenöt százalékot, a hete­dik évben harmincöt százalékot. A nyolcadik év­ben a kereskedő kifizeti adósságának hátralékos tíz százalékát az egész kamattal együtt, de a ka­mat nem haladhatja meg az öt százalékot. Az ide­gen valutáról szóló kötelezettségeket a Banca Nationala vezetésével alakult bankárcsoport fogja átvenni. A kereskedők kötelezettséget vállalnak bizonyos biztosítékok letétbe helyezésére. Ezek a biztosítékok ingatlan vagyon, készpénz, áru és más értékek is lehetnek. A letétbe helyezendő biztosítékokat a következőképpen számítják át: Egy font sterlingért 200 lejt kell letétbe helyezni, egy svájci frankért 3 leit, egy francia frankért 5 leit, egy líráért 2.50 leit, egy dollárért 50 leit, egy­ török fontért 40 leit, egy cseh-szlovák ko­ronáért 2 leit és egy belga frankért 4 leit.­­­­ A bécsi bankok új tőzsderendje. Bécsből je­lentik. A bécsi bankok elhatározták, hogy korlát­­papírokra vonatkozó megbízásokat bécsi ügyfe­leiktől csak az illető tőzsdenapot megelőző napon fogadnak el. Az ilyen megbízások esetleges vis­­­szavonása is csak az előző napon történhetik. A­­ vidéki vagy egyéb külső megbízásoknál, melyek­­ telefonon vagy táviratban érkeznek be, a régi­­ rend marad érvényben. Kulisszértékekre nézve megbízásokat ugyanazon a napon elfogadnak, de­­ ha az első árfolyamon való üzletkötésre szól­nak, csak akkor, ha a megbízás fél 10 óráig a érkezik a bank központjába, egyéb kulisszértékre­­­ nézve csak abban az esetben, ha déli 12 óráig a­­ tőzsdére érkeznek be. Ezt az új tőzsderendet a­­ bankok már a szerdai forgalomban alkalmazni­­ fogják. A *­ J­ k­­reskedelemügyi minisztérium rendelete sze­rint szeptember 1-étől megszüntetik a cseh­szlovák cukorra kivetett vámot.­­­­ Románia törleszti belföldi adósságát. Buka­resti tudósítónk jelenti. A pénzügyminisztérium kimutatása szerint az állam különböző belföldi adósságok törlesztésére augusztusig 800 millió lejt fizetett ki.­­­Az osztrák jegybank megalakítása. Ismétel­ten rámutattunk azokra a nehézségekre, melyek az új osztrák jegybank megalakítását késleltet­ték. Bécsi tudósítónk erre vonatkozóan most következőket jelenti: Augusztus 8-án a kormány a részvételével sajtókonferenciát tartottak, melyben Grünberger dr. külügyminiszter a jegybank kül­földi segítségének akadályait ismertette. Nemzet­közi természetű akadályok hátráltatták eddig — úgymond — a hitelsegítséget, úgy hogy minden osztrák kormány kénytelen volt a legnehezebb viszonyok közt az önsegítség eszközeihez folya­modni és az ország lakosságára a legsúlyosabb áldozatokat hárítani. Törvényes szanálási intéz­kedéseink rövidesen éreztetni fogják hatásukat, különösen az adók fölemelése és a belső kölcsön tekintetében. Az osztrák kormány abban a hely­zetben lesz, hogy rendezze költségvetését. De leg­nagyobb jelentősége van az új jegybank alapí­tásának, amely végre szilárd fedezetet ad majd az osztrák pénzforgalomnak. A bank alapítása fontos fordulópont jelentőségével bír. Seipel szövetségi kancellár azzal a kéréssel fordult a külföldi lapok képviselőihez, hogy tá­mogassák a jegybankakciót. Az önsegítségre irá­nyuló belső intézkedéseket — mondta a kancel­lár — megtettük, most már a külföldnek is se­gítően kell mellénk állani. A jegybank útján le­hetővé válik, hogy a külföldi tőke nagy kocká­zat nélkül segíthessen rajtunk. Spitzmüller, az Osztrák-Magyar Bank kor­mányzója és a jegybank jövendőbeli elnöke azt mondotta végül, hogy a jegybank szabályzata oly szigorú, hogy lehetetlenné teszi a fedezet nél­kül való bankjegyek kibocsátását. Csak az észak­amerikai államok bankszabályzata olyan szigorú, mint a mienk. A sajtó képviselőivel az értekezlet után a kö­vetkezőket tudatták: „Az osztrák kormány és a bankok befejezték az új jegybank alapítására vonatkozó előkészületeket. A jegyzési határidő augusztus 8-án kezdődik és szeptember 10-ig tart. Az alaptőke 100 millió svájci frank lesz, mely 100 frank névértékű egymillió db részvény­re oszlik. Negyedrészvényeket is lehet jegyezni. Legkisebb kamatozás 6 százalék, melynek bizto­sítékai a vám és illetékekből tevődő állami bevé­telek, amihez a jóvátételi bizottság már hozzá­járult. Az osztrák bankjegyforgalom átszámítva ez idő szerint alig 80 millió svájci frankra rúg. Ál­talános a megg­rőződés, hogy a stabilizációt és a koronaárfolyam emelését csak az új jegybank útján lehet elérni, mert a pénz elértéktelenedése igen nagy. A jegybank iránt rendkívül élénk ér­deklődés mutatkozik, mert optimisztikusan ítélik meg jövőjét és a jegyzés soha vissza nem térő alkalmat nyújt arra, hogy minimális áron rész­vénybirtokot szerezzünk.­­ A prágai tőzsde. A tőzsde ma lanyha irányzattal nyílt meg. Határozott irányzata a tőzsdeidő további folyamán sem jutott kife­jezésre, de az osztrák korona javulása foly­tán zárlat felé némi javulás volt észlelhető. A bankértékek közül csak a Cseh Iparbank és a Slovenska bank gyengült. A bécsi bank­értékek közül az Anglo hanyatlott, a töbi azonban jól tartott maradt. Az ipari értékek közül a vas, a gépgyári és a cukorértékek olcsóbbodtak. A kuliszban nagyobb forgalom volt Skoda-részvényekben. A devizapiac szintén a lanyhulás felé hajlott. A szabadfor­galomban a márka 41 és fél pontot veszített, Bécs egynyolcad ponttal megszilárdult.­­­­ A bécsi tőzsde. Bécsből jelentik. A tőzs­de a vidéki eladások hatása alatt lanyha irányzattal nyílt meg. A tőzsdeidő további folyamán, midőn az Álllamvasutak közgyű­lésével kapcsolatosan az Államvasutak rész­vényeit nagy tételekben vásárolták, aminek következtében a részvények árfolyama egy­­mil­lió koronára emelkedett, szilárdabb lett az irányzat. A korlát irányzata határozatlan volt. A külföldi járadékok szilárdak marad­tak.­­­­ Nagy hossz a berlini tőzsdén. Berlinből jelentik. A londoni konferenciáról érkező kedvezőtlen hírek hatása alatt a márka újból jelentékenyen esett. Erre az értékpapírpia­­con úgy a spekuláció, mint a magán nagytő­kések részéről nagy vásárlás következett, mely az értékpapírok újabb hatalmas árfo­lyamemelkedéséhez vezetett. A montánérté­­kek több száz percenttel emelkedtek. Az Es­sem Roszén 1170 százalékkal, a Laurahütte 500 százalékkal, a Német Ráli 600—700 száza­lékkal és sok más részvény 100—500 száza­lékkal emelkedett. Midőn a devizaárfolya­mok, ama jelentések hatása alatt, hogy Fran­ciaország a londoni konferencián engedéke­nyebb lett, estek, a mostan értékekben jelen­tékeny veszteség mellett spekulatív realizá­lások történtek. < ,] Ui­­ jt 1- ,1. ,K t- a­iy ll_ , :n. 3- ,K­Z-­­n­y­y' 5- ju , a- ;1- á- r_ , Zt tq , u, > ■a is lő 7r’_ . ). ^ a J. . íS •_ . g , '* ---------­ J?L Tőfzsde Árfoly­amok szerdán, augusztus 9-én:­­­­Prága: Értéktőzsde. Devizák: Agrárni banka (Ag­ Kolini kdvó .... 710.— Jár Bank).... 490.— Kolini petróleum . 500.— Bohemia............ 434.— Kolini szesz . . . 830.— Cseh Union Bank 422.— Tejipar rt. .... 490.— B Industrial (Cseh Első pilseni sör­iparbank .... 432.— gyár................. ..— Praarer Kredit. Danek és társa . . 348.—­­Prágai Hitelb.­ 745.— Saturin és Klemen­­ 72.— Szlovák Bank . . 228.— Ringhoffer .... 680.— Zivnostenska . . . 413.50 Bécsi Unionbank 25. — Anglobank (Angol- Prager Eisen . . . 332.— Osztrák Bank. . 67.— Skoda..................... 463.— Wiener Bank.. . . 23.— Papir..................... 285.— Osztrák hitel ... 35— Cseh nyugati szén 340.— Cseh Cukor .... 1245.— Osztraui szén. . . —.— Kolini műtrágya. 710.— Inwakl..................... 920.— Poldi...................... 375.— Friedrich............... —.— t- Alpine.................... 334.— VIII/9. VIII/8. 100 hollandi forint . 1580.50 1585.00 Kö. 100 német márka . . 4.930 5.35 „ 100 svájci frank. . . 773.50 778.50 „ 100 norvég korona . 697.25 696-25 „ 100 dán korona . . . 875.50 378.00 „ 100 svéd korona. . . 1062.00 1066.00 * 100 olasz líra .... 184.25 186.25 „ 100 francia frank . . 328.25 332.25 „ 1 font sterling. . . . 180.75 181.25 * 1 dollár..................... 40.30 40.70 „ 100 belga frank . . . 310.50 314.00 „ 100 spanyol peseta . 631.00 631.00 „ 100 jugoszláv dinár. 48.25 48.00 „ 100 jugoszláv korona —.— — „ 100 román lei .... —.— —.— ,, 100 bolgár leva . . . 23.05 24.80 „ 1 török font ..... 24.60 24.60 . 100 osztrák korona . 0.0725 0.0713 „ 100 lengyel márka . 0.57 0.5925 „ 100 magyar korona . 2.65 2.65 „ 1 dollár (kábel) . . . 40.55 40.80 Berlin. Devizák. Prága..................... 1992.50 Milánó................. 3573.00 Amsterdam . . . 30262.00 London................. 3465 65 Buenosz Airesz . . 280.125 New York .... 779.02 Brüsszel ............. 5992.50 Paris.................... 6352.05 Kristiania . . . 13333.30 Zürich.............. 14931.25 Kopenhága . . .16654,15 Madrid.............. 12209 70 1- Stockholm . . . 20124.15 Bécs ................... 1,505 Helsingfors . . . 1707.85 Budapest.............. 52.63 Budapest. (Z á r v a.) _______ Bécs. Értéktőzsde. Devizák. Magy. koronajárad.. .21500 Ferdinands Nordb t 0500500 • Magy. aranyjáradék . — Staatsbahn . . . 940000 Anglobank............ 97000 Sü­dbahn.................. 159900 Bankverein­er. . . .30200 Sü­dbahn prioritát . 293500 Bodenkredit. . . . . .60000 Alpine......................578000 [. Kreditanstalt .... .41800 Krupp . . . . .“ i' l‘39T009,Ji­ Ung. Kredit .... 149800 Poldi.............lOSUei at MÍOS? Landerbank............ 121000 Prager Eisen. . . 1200000 Lombard............... 4950 Rima......................... — Merkúr....................... 17000 Coburg..................... — Osztr.-Magyar Bank 190000 Salgó ........ 720000­­ Union Bank­ár . . . 30000 Urikány................ — ie Cseh Union............. 650000 Skoda........................ 720000 Zsivnostenská Banka 595000 Ringhoffer .... 110000 Dunagőzhajózás . . 1510000 Magyar cukor ... — Kassa-Oderberg. . . 402000 Inwald.................. — Prága ............... 1254.00 Kopenhága . . . 11167.00 Amsterdam . . 20065.00 London..... 230900.00 Zágráb ...... 156.35 Madrid................. 7965.00 Belgrád............. 625.40 Milánó................. 2373.50 Berlin................ 65.60 New York . . . 51775.00 Brüssel ............. 3977.00 Paris.................... 4227.00 Budapest .... 32.99 Stockholm . . . 13490.00 Bukarest............. —.— Zürich ................. 9843.00 Kristiánia . . . .8834.00 Varsó ................. 7.77 3­9. í­í I,­­ 1­­ ’’ 1 . ; 1 ’ 1 i [ ’ _______ J A zürichi devizaárfolyamok Zárlat: VIII/9. VIII/8. 100 csehszl. korona . 12.95 12.90 svájci frank 100 magyar korona. 0.36 0.27 „ „ 100 német márka . . 0.65 0.70 „ „ 100 hollandi forint . 203.60 203.60 „ „ 1 dollár..................... 5.2625 5.26 „ „ 1 font sterling . . . 23.43 23,46 100 francia frank. . 42.45 42.80 „ „ 100 olasz Ura .... 23.87 24.125 „ „ 100 belga frank. . . 40.15 40.45 „ „ 100 dán korona , • ,113.10 113.00 „ „ 100 svéd korona , , 137.40 137.25 „ „ 100 norvég korona , 90.45 90.00 „ „ 100 spanyol peseta , 81.50 81.60 „ „ 100 Bnen. Air­ peso 191.00 191.00 „ „ 100 jugoszláv korona 1.625 1.60 „ „­­ 100 jugoszláv dinár —.— —.— „ » 100 osztr. kor. (pénz) 0.01 0.0125 „ * 100 osztr. leb. bankj. 0.0125 0.01 „ ± 100 lengyel márka . 0.08 0.085 „ „ 100 román lej ... . —•— 3.30 „ * Szemésztől üzeneteit K. S. Kassa. A kérdéses könyveket megrendel­­heti lapunk könyvosztálya utján. L. M. Pozsony. Útlevélvizumok megszerzésé­­vel nem foglalkozunk iparszerüen, de előfizetőink útlevelére szívességből megszerezzük a láttamo­­zásokat. Nem közölhetők a következő beküldött kézira­tok: Vihar (novella), Hitetlenül, A fizetség, A józanság esője, Az én bánatom, Szavam (ver­­sek), Éjjel a városban (cikk). Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeltungs-Aktlen-'tlesell­­ sehaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Hollk. Damaszkuszi pengét veszek Ajánlatok „Damaszkuszi" jel­­(286 igére a kiadóba kéretnek.

Next