Prágai Magyar Hirlap, 1922. szeptember (1. évfolyam, 76-98. szám)

1922-09-28 / 98. szám

Csütörtök, szeptember 28. kalmazo­ttakra is ki kell terjeszteni, m­ég­pe­dig olyan mértékben, mely a legszüksége­sebb életben tartási szükségleteknek megfelel. 7. A kormányrendeletben, amellyel az alkalmazottak tömeges elbocsátását és az üzemek megszüntetését megakadályozzák, gondoskodni kell a fennálló kollektív szerző­dések védelméről is, olyan értelemben, hogy a kollektív szerződés mindaddig érvényben marad, amíg a felek új szerződést nem köt­nek. 8. Az életszükségleti cikkek olcsóbbodá­sának szabályozásával bízzák meg a fo­gyasztói kamarákat, amelyeknek megalakí­tását haladéktalanul foganatosítani kell. — A csehszlovák—román gazdasági tárgyalások. A kolozsvári „Keleti Ujság“ je­lenti: A csehszlovák—román gazdasági tár­gyalások előkészítése során a kolozsvári ke­reskedelmi és iparkamara fölkérte a pozso­nyi iparkamarát, hogy személyes találkozás­sal tárgyalják meg azokat az ügyeket, me­lyek a kölcsönös forgalom előmozdítására fontosak. E meghívás folytán Cseh-Szlovákia részéről Bulla Antal dr. miniszteri tanácsos és W­o­l­f Hugó dr. pozsonyi kamarai titkár Kolozsvárra érkeztek és az itteni cseh-szlo­­vák konzullal együtt érintkezésbe léptek a kamarával. Több itteni kiviteli vállalkozóval együtt értekezletet tartottak, amelyen a po­zsonyi kamara képviselői a két ország kö­zötti gazdasági összeköttetés előmozdítására kijelentették teljes készségüket. T­i­s­c­h­l­e­r Mór fakereskedő a fatermények cseh-szlo­­vákiai vámjainak a megszüntetésére kérte a kiküldöttek közreműködését. Dick Jakab a szövetárukra nézve kívánta, hogy a cseh­szlovákiai bevásárlások megkönnyíttessenek. Egyúttal rámutatott a romániai kereskedők cseh-szlovákiai tartozásainak az ügyére, mely a cseh korona nagy emelkedése foly­tán a romániai kereskedőkre nézve végzetes különbözetekké növekedett, miért is az 1:3 arányú fizetés elfogadását ajánlotta. W­i­n­k­­ler Mór az állatkivitelre nézve kívánt Cseh­szlovákiától kedvezményesebb eljárást. A további megbeszélések tárgya az volt, hogy miképpen lehetne a romániai kereskedők cseh-szlovákiai tartozásait méltányosan ren­dezni. A szeptember 4-iki prágai cseh-szlo­­vák—román tárgyalások alkalmával is ez a kérdés tolódott legakadályozóbban előtérbe. A prágai tanácskozáskor leggyakorlatibb megoldásként az a terv mutatkozott, hogy közös cseh-szlovák—román bankalapítás út­ján hosszúlejáratú hitellel rendezzék a román üzletek tartozásait. Most itt,Kolozsváron közelebb jártak a gyakorlatiassághoz, mikor az 1:3 arányú fizetési módra terelték a figyelmet. A prágai tanácskozásnak az is hi­bája volt, hogy akkor az erdélyi érdekeknek egyáltalán nem volt képviselete. Most a ko­lozsvári tanácskozásokon az erdélyi érdekek mindenesetre nyomósabban érvényesülnek. — Kamarai közlések. Pénzt, értékpapírokat, és értéktárgyakat egyszerű, vagy ajánlott leve­lekben Olaszországba küldeni tilos. — A nemzet­védelmi minisztérium 50.000 pár gyapjúkesztyű szállítására pályázatot írt ki. A szállítási határ­idő f. é. november vége. Ajánlatok szeptember hó 30.-ig nyújtandók be. — Az illavai fegyház igazgatósága 1000 köbméter tűzifa szállítására, a brünni vasutigazgatóság bádog, sodrony, drót­szeg stb. szállítására pályázatot hirdet. Részle­tek a hivatalos lap 207. számában olvashatók. — A konstanci V. hadtest pályázatot hirdet katonai egyenruhákhoz szükséges különböző szövetek, továbbá ehiffonok és bőrneműek szállítására. Ajánlatok a román katonai attachéhoz: Wien, IV., Brücknerstrasse 4. intézendők. — .A romániai ten­geri (kukorica) kivitele szeptember 1.-től kezdve szabaddá tétetett. Az új kiviteli illeték egy vagon után 30.000 lej. — Miliárdokra rúg Magyarország szö­vetimportja. Budapestről jelentik: Külföldi szövet behozatalára vonatkozó kötéseket be kellett jelenteni a textilkülforgalmi bizottság­nál. Mint Az Újság értesül, mintegy 2 millió méterre 5—6 milliárd korona értékben tör­tént bejelenés. A kért mennyiségből egy­millió méter lengyel, 290.000 m. angol 23­ 000 m. cseh, míg 550 000 m. osztrák, olasz és egyéb származású. E mennység megítélésére jellemző, hogy kétszeresét teszi a múlt fél­évi behozatalnak. Szakkörök véleménye sze­rint először a lengyel és a német szövetek behozatalát fogják engedélyezni, esetleg az olasz egyezménybe foglalt mennyiséget is, amíg a többit függőben hagyják.­­ A „Rimamurányi“ magyar vállalat marad. Mint a „Budapesti Hírlap“ megbízható helyről értesül, a magyar és a cseh-szlovák kormány között megegyezés jött létre a Rimamurányi dol­gában, melynek lényege, hogy a csehek elállt­nak a Rimamurányi cseh telepeinek nacionalizá­­lásától, úgy hogy a vállalat egysége a jövőben is meg lesz óva. — A cseh-szlovák adópolitika statisztikája. A „Der Wiederaufbau" legújabb száma a cseh-szlo­­vák gazdasági válsággal kapcsolatosan bírálja a kormány ismert proklamációját és a cikk befeje­zéséül a következő adóstatisztikai közli az 1919— 1921 -ik évek adójövedelmei alapján: —• A bankhivatal a pénzpiac helyzetéről, A pénzügyminisztérium bankbizottsága szep­tember 25-én tartotta rendes havi ülését a pénzügyminiszter elnöklete alatt. Az augusz­tus 15-től szeptember 15-éig terjedő időre szóló üzleti jelentést tudomásul vették- Meg­beszélték a nagyobb fizetésképtelenségek okait és megállapították,­­ hogy ezek között szerepelnek: a készáruk készletének meg­gondolatlan visszatartása, továbbá annak kö­vetkezményeként az ipar és kereskedelem emelkedő eladósodása útján való új üzemi tőkeszerzése az árueladás helyett. A prágai piac pénzbőségét és a pénzintézetek jövő őszi és téli szezonra való teljes felkészültsé­gét különösen hangsúlyozták. A forgalmi esz­közökről szóló jelentésben panaszt emeltek a fémpénznek a forgalomból való eltűnése miatt, amelynek főképpen az a naiv felfogás az oka, hogy az újonnan kiadott érméket an­nak idején, ha egy új értékre térnek át, min­den átcserélés nélkül az új érték érméinek fogják nyilvánítani. Azt ajánlották, hogy kü­lönösen a sajtó harcoljon az ily együgyü hírek ellen. A devizapiacról szóló jelentésben megbeszélték azokat a módozatokat, ame­lyekkel megakadályozzák a hazai, valamint a külföldi spekuláció kinövéseit. A spekulá­ció realizálása elsősorban az oka annak az árfolyamingadozásnak, amely a legutóbbi időben jelentkezett. — Magyar—román közeledés Erdélyben. Ko­lozsvári tudósítónk jelenti: A megértés, a megbé­kélés az erdélyi nemzetek között nehezen akar megszületni. Azaz bizony akarna, de útját állják a politikusok. Maga a nép azonban annál jobban érzi egymásra utaltságát és keresi az utat, ame­lyen egymás mellett haladhatnak. Ha politikai té­ren nem is bírják a válaszfalakat lerombolni, ta­lán sikerülni fog gazdasági téren találkozniuk. Legújabban Erdély vezető pénzemberei folytat­tak megbeszéléseket egy közös magyar-román­­szász nagybank alapítására, melynek rendeltetése a nyugat felé való árukivitel lebonyolítása volna. Egész Erdély gazdasági életét megzsibbasztja a nyugattól való kereskedelmi elzárkózás, melynek következményein az erdélyi népeknek egyesült erővel kell segíteniük. A nagy koncepciójú terv megvalósítása érdekében a további tanácskozá­sokat a közeljövőben Bukarestben, és esetleg Prágában fogják folytatni.Budapesten — Az olasz értékpapírok külföldi forgalmát szabaddá tették. Rómából táviratban jelentik (C. T. K.): Az olasz bankok egyesületének a pénz­ügy-, az ipar- és kereskedelemügyi m­inisztériu­­mokkal való tárgyalás után az olasz kormány utasítani fogja a külképviseleti hatóságokat, hogy a külföldön forgalomban lévő címletek és szegények behozatalához szükséges igazolást megszűntnek tekintsék, amint ez a külföldi címletek be- és ki­vitelénél már érvényben van. Továbbra is tilos a külföldön aranyban, vagy idegen valutában az olaszszal al­pari, vagy fix valutában fizetendő olasz címletek bebo­ntala. Az igazolás formálá­sainak megszüntetése amit már régebben a svájci és belga bankegyesületek is követeltek, az olasz címleteknek külföldön való forgalmát meg fogja könnyíteni és emellett előmozdítást nyer a külföldi tőkének olasz vállalatokban való része­sedése is.­­ A romániai bankok és a hadikölcsön, Kolozsvárról jelentik: A hadikölcsönjegyzés­­nél a felek rendszerint az értéknek csak egy részét fizették be készpénzben, nagyobb ré­szét pedig lombard-kölcsönnel fedezték. Er­délyben az így keletkezett lombardkölcsö­­nök több mint 3 milliárd lejt tesznek ki. A hadikölcsönt­ jegyzők — miután az uj állam a hadikölcsönöket nem váltja be — azt hitték, hogy az ezekkel kapcsolatos lombardkölcsö­­nöket nem kell visszafizetni a bankoknak. Ebből számos per keletkezett. Az egyik ilyen perben a kolozsvári ítélőtábla most elvi je­lentőségű ítéletet hozott. A tábla kimondotta ugyanis, hogy ezek a lombardkölcsönök épp olyan ermészetű­ kötelmek, mint a kereske­­delmi kölcsön egyéb fajai, ennélfogva a fe­leknek azokat vissza kell fizetniük. Ez az íté­let már most arra készteti a bankokat, hogy a még hátralevő lombardtartozásokat is pe­res úton behajtsák.­­ (Sztrájk készül az osztraui bányákban). A marisch-ostraui szénmunkások hetek óta hú­zódó bérmozgalm­ában fontos változás állott be. A bányaüzemek tulajdonosai kijelentették, hogy nem hajlandók újabb tárgyalást kezdeni a mun­kaidő és a munkabér megállapítása ügyében. Valószínűen konfliktus fog bekövetkezni. A ma­­risch­ostraui kommunista lap tegnap fölhívta a teljes munkásságot, hogy azonnal lépjen sztrájk­ba. A munkások és a munkaadók között ma Prá­gában tanácskozás kezdődött a harmincszázalé­kos bérleszállítás ügyében. Az előjelek szerint a tárgyalások nem fognak eredményre vezetni. — Az Aranyvám-Se!pénz Németországban, Berlinből jelentik. A szeptember 27.-étől október 3.-áig terjedő időre az aranyvám-felpénzt a dol­lár augusztus 30.-tól szeptember 19.-ig terjedő átlagárfolyamán számították ki. Mint ismeretes, az aranyvám-felpénzt először 35.900-ról 34.400 szá­zalékra mérsékelték.­­ Hogy fest a jugoszláv agrárreform. A „Bácsmegyei Napló“ írja: Az agrárreform végre­hajtásának rettenetes hibáiról köteteket lehetnie írni. Mezőgazdasági ipartelepek, nagyértékű­ mé­nesek, a nép táplálkozására fontos tejgazdaságok semmisültek meg azáltal, hogy a földosztást nem azoknál a birtokoknál kezdték, amelyek nem jól voltak megművelve, hanem főleg nemzetiségi szempontokra ügyeltek. Olyan birtokokat osztot­tak föl, amelyeken már megoldották a mezőgaz­dasági többtermelés problémáját s amelyeknek mintagazdaságul kellett volna szolgálniok. A bir­tokok túlságos elaprózása csak megdrágította a termelést anélkül, hogy segített volna többet ter­melni. Az agrárreform által megreformált nagy­birtokok közé tartozott a zsombolyai Csekonics­­uradalom is, amely egyike volt a régi Magyaror­szág legértékesebb reprezentatív mintagazdasá­gainak. A Csekonics-uradalomban nemesített bú­zával, rizstermeléssel kísérleteztek, angol fajta sertéseket, dán és holland, valamint svájci tehe­­ket, merinói juhokat, angol paripákat tenyésztet­tek. Ezen a birtokon is úgy hajtották végre az agrárreformot, hogy zár alá helyezték, ezalatt a földek egy része parlagon hevert, a nagy értékű­ gazdasági felszerelés elkótyavetyélődött, a fajlo­vakat eke elé fogták, a tenyészállatok mészáros­hoz kerültek, a merinói juhokat levágták bürge­­paprikásnak. Vagy a Csekonics-uradalomnak, vagy a jugoszláviai agrárreformnak világhíre van. Akár egyik, akár másik okból a Palesztinában most alakuló új zsidó­ állam sokkal élelmesebb, mint a jugoszláv királyság, m­ert Palesztinából megbízottakat küldtek Jugoszláviába, hogy a zsombolyai uradalom állatállományából tenyész­állatokat vásároljanak. A zsidó­ állam megbízottai egyelőre húsz darab hollandi fajtehenet és tíz an­gol kancát vásároltak s szombaton el is szállítot­ták Szabadkán át Triesztbe, ahonnan hajón há­rom hét alatt Palesztinában lesznek Zsombolya kincsei. Ha a próba sikerül s az állatok jól bírják a tengeri utat, a Palesztinai kormány tömegesen vásároltat tenyészállatokat Jugoszláviában. A Pa­lesztinai megbízottak a dobrovoljac tulajdonosok­nak meglehetős magas árat fizettek: kilónként élősúlyban negyven jugoszláv koronát. — A prágai húspiac. A mai prágai hú­s­­piacon az árak a következőképpen alakultak: Ürü 8—13-50, borjú 10—14, belföldi sertés 16—18, jugoszláv sertés 15—17, ökör eleje 9—11, hátulja 11—14, bika 9—10,50, tehén ■eleje 7—9, hátulja 9—12, egy évnél fiatalabb ökör és üsző 7—9 cs. k. kg.-ként. — A prágai tőzsde. A helyzet a mai tőzsdén lnnyegében nem változott s az irány­zat még mindig határozatlan. A bankértékek ma is gyengültek. Különösen gyenge volt a Zivno, a Cseh bank, az Unionbank, a Bohe­­mia és a Földbank. A Prága és a Szlovák bank javult­ A bécsi bankértékek közül a Bankverein gyengült. Az Anglo egy fél pont­tal volt jobb. Az ipari értékek piacán csak a cukorértékek voltak szilárdak. Moha a koro­na árfolyamcsökkenése átmeneti jellegű volt, a többi piacokon is tartózkodtak s ennek folytán szenvedtek az árfolyamok is. A devi­zapiac forgalma a nyugati devizák csekély megszilárdulása mellett normális volt. A sza­badforgalomban a márka 0.20 és fél, Buda­pest 0.2 és fél ponttal volt gyengébb. — A prágai cukortőzsde. A cukortőzsde irányzata nyugodt. Úgy a helyi, mint a lon­doni és párisi piac s változatlan. Több volt a kereslet, mnt a kínálat. Hivatalos árfolya­mok: Aussig 150.180, Brifnn és Olmütz 150, Kohin 140. Adójövedelm­ek 1919 1920 j 1921 1 Egyenesadók,a hadinyerő- 745.5SO 1.206.765 1.781.2-15 cégadót beleértve Egy-egy lakosra eső adó 138'61 21T35 316­ 9. 2 Közvetett adók és vagyon- 828.41­7 0.188.812 3.431.592 adók (az egyedárusítás és vámok jövedelmei­vel együtt) Egy-egy lakosra eső adó 82‘S1 234'51 363'40 3 Különféle adók — — — Egy-egy lakosra eső adó 23'4-t 105-63 182'77 az 1—3 összege .174.047 5.­451.743 9'062,764 Egy-egy lakosra eső adó 244'89 554'49 S99T9 Hirdetéseket ? Prágai Magyar Hírlap részére eredeti áron felvesz Hermálm újságiroda Komárom 464 Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étte­­remben erélyesen követeljék la­punkat, a Prágai Magyar Hírlapot % mmm Szabad bemenet! BAfI'TABARIN ! „CHAT NOltt** Prága !., Cen­etná ultce. Prága legelegánsabb mulatója. Elsőrendű műsor: Lilli Duval Lucia Borgo Charly de Vry M. Szilinska Mimi Junkert Mizzi’Carli Bessi Brahms Ossy Draude Borseky Vampir-tánc. 388 Előadás után a közönség táncol. • Optikai intézeti ■ Mindennemű szemüvegek, csíptetek: --------- Mindennemű ;­­ szállítások, ja-jj ■ &U fel / vitások bár- £ : Jil; // / mely recenjt • “ Jv alapján azon-: ; ,J ¥* j Junkral­loser ■“nal és ponto- ■ l Magyar kiszolgálás Ma­yar levelezés £ 1 Beinhac­er Samu Praha ll„ Polic 291 Tőzsdeárfolyamok szerdán, szeptember 27-én: Prága: Értéktőzsde. Devizák: Agráral banka (Ag- Alpine..... 260.— Jár Bank). .­­ . 465.— Kolini kévé. . . . 538.— Bohemia . . . . . 408.— Kolini petróleum. 310.— Cseh Union Bank 385.— Kolini szesz . . . 675.— B. Industrial (Cseh Tejipar rt. ... . 460.— Iparbank .... 410.— Első poseni sör-Prager Kredit­ gyár......... 190.— (Prágai Hitelb.) 705.— Danek és társa . . 272.— Szlovák Bank . . 199.— Lanrin és Klement .95.— Zivnostenska . . . 384.50 Ringhoffer .... 570.— Angiobank (Angol- Prágai vasipar. . 550.— Osztrák Bank. . 51.00 Skoda................... 338.— Bécsi Unionbank. 12.— Papír................... —.— Wiener Bank.. . .­­6.— Cseh nyugati szén 250.— Osztrák bitél ... 22— Osztraui szén. . . —.— Cseh C’ukor .... 915.— Inwald . . . .... 635.— Kolini műtrágya. 452.— Friedrich............. ..— Poldi........................ 270 -IX/27. IX/26. 100 hollandi forint . 1243.00 1243.00 Ke. 100 német márka . . 1.955 2.16 „ 100 svájci frank. . . 598-50 598.50 100 norvég korona . 541.25 541.25 „ 100 dán korona . . . 668.00 670 59 100 svéd korona . . . 848.50 843-50 „ 100 olasz líra .... 136.75 13525 100 francia frank . . 245.25 243.50 „ 1 font sterling. ... 141.25 141.00 „ 1 dollár........ 31.75 31.75 „ 100 belga frank . . . 231.00 227.50 „ 100 spanyol peseta . 489.00 483.00 „ 100 jugoszláv dinár. 44.25 43.75 „ ICO jugoszláv korona —.— —.— „ 100 román lej . * . . —.— —.— „ 100 bolgár leva . . . 18.55 18.53 „ 1 török font. 18.85 18.10 „ 100 osztrák korona . 0.0413 0.0418 „ 100 len­gyel márka . 0225 0­ 305 „ 100 magyar korona . 1.225 1.25 „ 1 dollár (kábel) . . . 31.925 31.90 „ Budapest: Értéktőzsde. (Zárt­a.) A devizaközpont hivatalos árfolyamai: Amsterdam . 97000.— Prága............... 7800 — Bukarest . • • 1525.— Stockholm . . . 66300.— Kopenh­ága . . 52400.— Zürich............... 47000.— Krisztiáni. . . 43000.— Bécs ...... 3.10 London . . . 11125.— [ Szófia ..... 1550.— Berlin....... 180.— j Zágráb............... 780.— Róma . .­­ . . 10500.—­­ Newyork . • • 2500.— Paris........... 19000- I Varsó............... 30­00 Bécs. Értéktőzsde. (Z­á­r­v­a.) Devizák. Prága ................. 2297.00 Kopenhága . . . 15485.00 Amsterdam . . 28950.00 London................ 329400.00 Zágráb................. 250.7: Madrid................ 11375.00 Belgrád................1003.01 Milánó....................3175.00 Berlin ................. 48.35 New York . .. . 74700.00 Brüssel .............. 5354.00 Paris 5684.00 Budapest .... 30.45 Stockholm . . . 19755.00 Bukarest.............. ..— Zürich ..... 13935.00 Kristiánia . . . 12560.00 Varsó ...... 9.05 Beriin. Devizák. Prága......................4988.75 Milánó ..... . 7066.15 Amsterdam . . . 64119.75 London.................... 729985 Buenosz Aires? . . 584.25 New York . . . . 1 652 93 Brüsszel .... 11885.10 Paris.................... 12634.15 KrLstiania . 27815.15 Zürich................ 30961.25 Kopenhága . 34107,30 Madrid.............. 25063.60 Stockholm . 43445.60 Béos ..................... 2,055 Helsingfors . . 3645.40 Budapest................ 60.92 A zürichi devizaárfolyamok Nyomatott Kiadja: Flachbarth Ernő dr. a Deutsche Zeitungs-Aktien-Gesell­­schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik. Zárlat IX/27. IX/26. .00 csehszl. korona . 16.75 16.90 svájci frank 100 magyar korona. 0.225 0.215 „ „ ICO német márka . . 0.335 0.375 „ „ 100 hollandi forint . 207.75 07.50 „ 1 dollár..................... 5.3575 5.3525 „ 1 font sterling . . . 23.63 23,65 „ „ 100 francia frank. . 40.80 40.80 „ „ 100 olasz óra . . . . 22.87 22.90 „ „ 100 belga frank . . . 38.45 —.— „ „ 100 dán korona .. .111.50------------„ „ 100 svéd korona . . 141.50 —.— „ „ 100 norvég korona . 90.50 —.— „ „ 100 spanyol peseta . 82 00 —.— „ „ 100 Bnen. Air. peso 189.00 —.— „ „ 100 jugoszláv korona 1.80 1.80 „ „ 100 bolgár leva. . . —.— 3­20 „ „ 100 osztr. kor­­ pénzt 0.0075 0.0075 „ „ 100 osztr. leb.banks 0.OOS8 0.0049 H „ 100 lengyel márka 0.065 1.0775 „ 100 román lei . 3 25 3 20 „

Next