Prágai Magyar Hirlap, 1923. január (2. évfolyam, 1-24 / 154-177. szám)

1923-01-14 / 10. (163.) szám

jjelEBJIBÍtrafcBIJSBBEKnEEEMBSn­SSBBBBBHnaBBbHBaaSSIM! ! Látogassák meg! ! és állítsanak IS ! ! a VI. nemzetközi ! a ! prágai l­ilm­aiásarnn i K2$ Mire. S!-f#l 2S-10 NI (FölsbGzf emimi 3 GB € 20 &fs&­aw8sa)12á3 cél*. 2 33 százalékos utazási kedvezmény. Bizto­sított szállás. Tolmácsszol­gálat. Szak­­g kongresszusok. Külön gyorsvonatok. — Igazolványokat 25 Kö- ért, illetve 300 már­ TM jjjj káért kiadnak a Csehszlovák köztársaság külföldi képviseletei és a Vásárhivatal: £ éV«É £ Í»ís 1., ‘Wéb­es'$$kték ! Nézzelek síel Prágái, ! g @ világ csliSSí leiszecö városát! i g f VII, prágai őszi vásár: szept. 2—9-ig I ion g rd SBOQBBBCSUBBn8IDaagaBS<aE­gEBBHBBBa^BCBBHISIS9CS2SESl wffmpm ɧ ISIS Budapesti színházi menetrend. Irta: Stíiöpfán Aladár. Budapest, január 13. Szegény Gárdonyi Géza fiatal újságíró korában tréfás ember volt. Ha valaki bejött a szerkesztőségbe és a szokásos sztereotip kérdések valamelyikével kezdte a beszélge­tést, szó nélkül rámutatott egy plakátra, amely az íróasztala fölé volt akasztva s ez­­ a szöveg volt rajta: Köszönöm jól vagyok. Egészségem jól szolgál. Csak úgy lassacskán. Nincs semmi újság. Hozzám is szoktak intézni egy sztereo­tip kérdést vidéki és különösen szlovenszkói ismerősök, ha Budapestre jönnek. A kérdés körülbelül mindig egyformán, így szól: Te kritikus vagy, minden színházba jársz, ismered a darabokat. Mentsd meg hát, milyen előadásokra menjünk. Hát én is nyomtatásban adom meg a vá­laszt, ebben a cikkben. Talán hasznát veszik olyan Budapestre készülő olvasók is, akik szóval nem fordulhatnak hozzám. Most, a színházi szezon tetőpontján a kérdés és fele­let különösen aktuális. Legelső érdekesség természetesen M­o­l­­n­á­r Ferenc darabja, az Égi és földi szerelem, a Magyar Színházban. Természetesen, mert Molnár annyira foglalkoztatja a közérdeklő­dést mondhatni az egész világon, hogy akár sikerül, amit csinál, akár nem, már csak azért is vonzza a közönséget, mert ő csinálta. Az Égi és földi szerelem pedig különösen ne­vezetes munkája. Több, nagyobb arányú és szélesebb m­ű, mint bármely eddigi színpadi munkája, a legisleg­nagy­obb ambícióval ké­szült. Az író a maga IX. szimfóniáját akarta benne megcsinálni, legnagyobb gondolatait legszélesebb kilengésű melódiába foglalni. A jóság és tisztaság tragédiája ebben a mai gonosz és szennyes világban — ezt akarta megírni, a ma élő ember élet fájdalmát elsírni a kis Len­ti történetében, aki élete első nagy érzésével beleütközik a legkeserűbb tapasz­talatba: első szerelmét kacér anyja hódítja el tőle, az anyja, aki egy nagyon kíméletlen és nagyon gazdag emberért elhagyta a fér­jét, az egyszerű, becsületes művész-embert. Csak egy menekülés van ebből, minden jó lélek egyetlen menekülése: a halál. Lonti el is indul a halálba s mikor a Dunából kifogják, nem marad számára más expediens, mint az élet elől elmenekülés a tébolyba, a tényleges halál helyett a képzelt halálba: a szegény betegágya kis Lonti ravatalt csináltat magá­nak, ott fogadja szerelmét, aztán halottnak álmodja magát, mint angyal jár-kel, amíg a betlehemes gyerekek után le nem zuhan béna szárnyaival az ablak alatti nagy mély­ségbe. Egy sajátságos eurhanázia ez, a gyönge és érzékeny lelkek életképtelenségé­nek az utolsó tartalékhoz, a halál­ gon­dol­ah­hoz való fordulása. Molnár legmélyebb lírája buggyan ki ebből a gondolatmenetből. Ő benne a csillogó külsőt, az élőét, a tréfát, a szatírát, az élet színeit mindig egy rejtett, lágy érze­lm­ess­ég táplálja. A neuraszthénia lírája ez, az ideges ember könnyen kiszökke­nő könnyei s ezért legnagyobb mélységei is csak egy bizonyos pontig hatolnak le a fölü­ld alá. Az igazi nagy szomorúság, a nagy lírikusok örök bánata nincs meg benne, az a végtelen érzés, amellyel Jézus megsiratta a világot Ez a nagy vonala az életfájdalom­nak nincs meg e darabjában sem, szavai, dialó­gusai és jelenetei közül kifolyik a mondani­való legsúlyosabb része, perspektívában a darab keskenyebb, mint amilyennek el van gondolva és Lonti története egy speciális eset marad, nem látná tükrében az egyetemes élet képét. Egy kisleány tragédiája és nem — mint ahogy gondolva, volt és ahogy appa­rátusa szerint lennie kellene — a mai Ember Tragédiája. Amit akart, azt nem tudta Mol­nár megcsinálni, de amit csinált, így is jelen­tékeny, alighanem a legjelentékenyebb dolog a modern magyar színpadon. Fényes appa­rátust hozott­­ mozgásba, példátlan merész­séggel dolgozik, különösen a negyedik fel­vonásban, m­ikor pompázatos ravatalt állít a szípadra, első két felvonása briliáns expozí­ciója egy modern társadalmi drámának, har­madik felvonása maiga egy szép és finom kis dráma, csak ahol a mélységeknek kellene kitárulni, a harmadik és negyedik felvonás­ban lankad el az író ereje. És pompásat, na­gyon gazdagot nyújt a színház­­ is — bár az én nézetem szerint a két utolsó felvonásban nem volna szabad a színpadnak annyira rea­lisztikusnak lenni , és rendkívüli színészi alakítást ad a főszerepben Darvas Lili, aki­­ ebben a szerepében indult el a nagy stíllus felé. Ezt az előadást meg kell nézni minden­kinek, aki kapni is szeret valamit a szín­háztól. Aztán tessék elmenni a Nemzeti Szín­házba, amikor Lear királyt játsszák. De csak olyankor, amikor P­eth­­es Imre játssza Leart, mert Bakónak, aki szintén játssza ezt a szerepet, nincsenek akkora színészi méretei, hogy ezt a roppant nagy és gazdag szerepet ki tudja tölteni. Sha­kespeareu és a színészek általában jó játékán kívül még va­lamit kap az ember ebből az előadásból: egy­­nagyon sikerült kísérletet Shakespearenek minden eddigitől eltérő rendezésére. Most először látjuk az egész Lear királyt, ahogy Shakespeare megírta, törlés, rövidítés, vál­toztatás nélkül, a helyszínek tüneményesen gyors és egy csöppet sem zavaró változásá­val, untató szünetek nélkül. Még egy, bár másodrendű érdekesség: először jelenik meg budapesti színpadon a mozgókép, mint a színpadi dekoráció segédeszköze. Aki jól akar mulatni, az szánjon egy estét Cs­ath­ó Kálmán Az u­j r­o­ko­n­árnak is. Nagy­on vidám, mulattató darab, igény­telen mil­eurajz a vidéki magyar életből, semmi több. És Bayer Gizi nagyon ked­ves, bájos benne, végre kitombolhatja termé­szetes jókedvét és pajkosságát- Néger-táncot is táncol, amin a Nemzeti Színház komoly presztízsét féltők csóválják a fejüket, de a közönség el van ragadtatva a művésznő mozgásának bájától. Ezenkívül is van néhány jó alak és sok jó jelenet a darabban, a vidéki korhely levegője szeretetreméltó malíciával van­­ színpadra hozva s ezt a levegőt a buda­pesti közönség ma különösen szereti. A Vígszínházat sem szabad f­ék­­ezni. Itt is megtalálták, balul sikerült kísérle­te­zések után, a szezon darabját. Heltai Jenő K­i­s cukrászdája a finom és graciózus író­nak legszélesebben épített színpad­i műve. A derék, jószívű, okos Lökött, aki úgyszólván akarata ellenére visszakerül a rendes polgári életbe, vissza­kényszeríti az, hogy kiderült­­ róla, hogy tehetség, nagyszerű üzleti nő.­­ Felvirágoztat egy kis cukrászdát, tehát alko­tott valamit és az alkotás már ezután köte­lez, nem ereszti, mikor el akarja hagyni. Igazi Heltai-ötlet ez, az­ író kedves iróniájá­nak, mindent megértő bondomiájának termé­szetes és egészséges magzata. Nagyon mu­latságosan van színpadra dolgozva, különö­sen az első és a harmadik felvonás kitűnő, majdnem hiánytalan színpadi munka, V­a­r­­sányi Irén, Mak­ay Margit, Hegedűs Él La fényesen játsszák. Akinek még ezenfelül is van ideje, az már maga válogasson tovább. A Nemzeti Színházban kaphat még néhány jó régi dara­bot jól felújítva, a Belvárosi Színházban továbbjátsszák — jórészt ú­j szereplőkkel, mert a régi jó gárda legjobbjait Bárdos Arthur igazgatóval átmentek a Renaissance-ba — a Kékszakállú nyolcadik felesége című na­gyon mulatságos Lavoír-vígjátékot. A Ré­ti­aissan­ce-­ban még csak most kezd alakulni a szezon-Az operettszínháziak? Sajnos, ezzel nem szolgálhatok. Nagyon elfoglalnak a drámai színházak. Van már fíz éve, hogy nem vol­­t­a­m­­o­p­e­r­ett -s­zính­á­z­b­an1. (*) A pozsonyi szlovák színház újabb szub­venciót kér. A kormány német lapja jelenti, hogy a pozsonyi szlovák Nemzeti Színház küldöttsége megjelent e napokban Ivánka Mihály dr. vezetése alatt Bechyne közoktatásügyi miniszternél és azt kérte, hogy a következő idényre nyújtson színháznak az eddigi segélynek megfelelő szub­a­venciót. A miniszter a kérés teljesítését kilátásba helyezte. (*) Rabindranath Tagore-premier Qrácban. G­rácból jelenti tudósí­tónk: A Városi Színház teg­nap este mutatta be Rabindranath Tagore egyik leghíresebb színpadi művét, amelynek címe: „A sötét ka­mra királya“. A darab hőse a király, aki a­ sötét kamrában, vagyis az­ emberek szívében él és ki az igazságot szimbolizálja. A darab azt ,a tételt igazolja, hogy amíg az ember a külső fényt kergeti, anélkül, hogy a belső értékeket kutatná, nem találhatja meg a boldogságot. (*) Teatro degli Italiani: Rómában mozgalom indult meg abból a célból, hogy Teatro degli Ita­­liani néven nemzeti színházat alapítsanak, amely­ben hetenként egy-egy új darabot adnának elő. Az alaptőkét közadakozásból akarják összehozni, még­pedig olyanformán, hogy minden alapító 600 lírát fizessen, aminek ellenében családjával együtt jelen lehet a darabok főpróbáin. Ez bizo­nyos tekintetben újítás volna, mert Olaszország­ban nem ismerik a nyilvános főpróbákat, sőt még­­ a sajtó képviselői sem lehetnek azokon jelen. (') Kis hírek. Színi Gyulának a Színház­ban szombat délelőtt bemutatott hár­om­felvonásos szín­művét értesülésünk szerint egy amerikai ügynök­ség megszerezte előadás­ra. Előreláthatólag rövid időn belül színre fog kerülni tehát Amerikában is az iker csillag. — A Francia Színpadi Írók és Ze­neszerzők Egyesülete nyilvános tiltakozást, ter­vez az ellen, hogy a klasszikus zeneszerzőik alakját emlékükhöz méltatlan operettek keretében színpadra vigyék, ami a Három a kislány nagy sikere óta különösen divatos lett A zeneszerzők emlékének megőrzése céljából tiltakozásukat je­lentették be m­ég az ellen is, hogy műveikből akár részleteket is beleszőjjene­k egy-egy operettbe, nevűibe, vagy vari­eté -színpadon előadják azokat. — Tóth­ László ,,Pierrot búcsúja“ című egyfelvo­­násos dramolettjének szerepeit a napokban osz­totta ki a budapesti Nemzeti Színház igazgató­sága. A kis darabnak hat szereplője van. Colom­­bmra:N. Tasnády Ilona, Pierrot: Alkony­ Géza, Atlecchim­o: Horváth Jenő, Pulcmellx: Kiss Irén, Pierrette: Környey Paula, Szerecsen: Vándory. — A budapesti Városi színház igazgatósága febru­ár 10-re tűzte ki Pekár—Kulinyi—Vincze operett­jének, A gárdah­adna­gyna­k bemutatóját. Az ope­rett tárgya­ tudvalévően Kisfaludy Sándor sze­relme Szegedy Róza iránt. Rálahidyt Palló Imre, Szegedy Rózát pedig valószínűleg Féchy Erzsi fogja játszani. A prágai német színház műsora: Vasárnap: fél 11 órakor: 4. filharm. hang­verseny. Vasárnap délután: Vetter aas Ringida. Vasárnap este: A sevillai borbély. Hétfőn este: A nürnbergi mesterdalnok. Kedd: Luxemburg grófja­­­ Arany Siburg ven­dé­gjátékja. Szerda: Fidelio. Anna Wolf-Ortner ven­dég­­fellépte. Csütörtök: Frasquita. Péntek: Tristan és Isolde. Rudolf Ritter és Anna W.­Ortner vendégfellépte. Szombat: Eiga. Vasárnap délután: A bagdadi borbély. Vasárnap este: Frasquita, A prágai német kis­színpad műsora: Vasárnap délután: Menagerie.­­ Vasárnap este: Die Präsidentin. Kedd: A tánc. Szerda: Az elnöknő. Csütörtök: Clown Gottes. Péntek: A tánc. Szombat: Casanova fia. (Premier.) Vasárnap délután: Karusse. Vasárnap este: Casanova fia. A kassai magyar színház műsora: Vasárnap: Galéra, Horváth Kálmán vendég­játéka. A világ legelső márkája a REMN­G TON K­<sírgé&p, különféle modellekben teljesen szabadon látható írással. Különlegesség: Számoló Írógépek Cseh-Szlovák Központ: PRAHA I. CELETNÁ 3«> — TELEFON 2S71 585 l’lokok: Pilsen, Reichenberg, Brünn-fierreugasse 12/14. jura straaus pu i | Prága II, Smecky 22. | Ö Elsőrangú konyha. Legjobb sörök & re és elsőrangú borok. — Komplett ebédek már 7*50 Kő-ért. *2 | 15 bérletjegy 400 Kft. | WSO&Bfier SFssirctannc vendéglős, k­g a Goldenes Kreuzel volt főpincére, 3­­|niaBBBBOBoni­ inac1fiBe2aBflBsoaBBiBa7üia9­ gcB«vKnsf9 arcainB9iCEn^ ■ Vasárnap, január 14. SPORT maamammBaxmmmammmmammammmmmmmamm & JUvOí&era az PBLSz-eieft prottegoosOletek is lakjai isiseinek, ­­­álé Continental I 1 Prága I, m Graben 17 j Telefon 51 és 3379 a + b I 3 Az előkelő magyar társaság találkozóhelye 3 ■ ílejjicelli tbüvé JCsemléreS 2 jFfrc. « 1------------------------------------------------------■ Budapest, január 12. A professzionalizmus be­vezetésének, illetve az amatőrsport és profisport kettéválasztásának ügye végre helyes irányba te­relődik. Az MLSZ intézőbizottsága e heti ülésén az alapszabálymódosítás kapcsán az alapszabá­lyok olyirányú megváltoztatását határozta el, amely lehetővé teszi nemcsak amatőr, de pro­fesszionista csapatok működését is az MLSZ égi­sze alatt. Az intéző­bizottság javaslatot fog a közgyűlésnek előterjeszteni, amely szerint a ren­des tagokról szóló paragrafus olyanképpen m­ódo­­síttassék, hogy a jövőben a szövetségnek kétféle rendes tagjai lehessnek, úgymint amatőr- és profi­­egyesületek. Hogy ez keresztülvihető lehessen, a MLSz alakítson professzionista alosztályt, amely a szövetség szerveként, mégis önállóan intézze a professzionista futball ügyét. A proficsapatoknak az MLSz keretein belül való működésének lehetővé tétele azonban éppen annak nemzetközi vonatkozásaira való tekintettel nem tisztán belügy, hanem a FIFA összes tagjai­val, nemzetközi kongresszus keretében megvita­tásra váró probléma. Az MLSz alkalmasint Anglia példáját fogadja el mintának és lehetővé fogja tenni, hogy az eset­leg megalakítandó proficsapatokban amatőrök is játszhassanak. A Magyar Labdarugó Szövetség elhatározása alig marad elszigetelt jelenség és példáját valószínűen követni fogják a kontinens többi szövetségei és elsősorban az osztrák, né­met és cseh-szlovák szövetség, de sor kerül majd a spanyol és olasz szövetségre is, ahol máris nagy a hajlandóság erre. Mindezekből persze még nem következik, hogy rövid idő múlva profi­­meccsek lesznek Budapesten. Szakemberek úgy vélekednek, hogy a mai meccsjövedelmekből nem lehet professzionista játékosokat eltartani. A szö­vetség csak azért ment bele a probléma gyors megoldásába, hogy véget vessen annak a harc­nak, amit a Professzionista Szövetség és más kö­rök folytatnak ellene. Prágában vasárnap a Spárta-pályán két kom­binált csapat mérkőzik. A meccs tiszta bevétele a Smichov SC-ot illeti, aki egy legutóbbi tűz al­kalmával jelentékeny kárt szenvedett. Egyéb mérkőzések: Sparta Kosice—C­AFC, Union Vrso­­vice—Viktória Nusle. Bécsben vasárnap mindössze két bajnoki mérkőzés kerül lebonyolításra: Kloridsdorf— WAF és Rapid—Wacker. A Rudolfsbügel a Slo­­van­ csapatával barátságos meccset játszik. Budapestre visszaérkezett a Törekvés. A Tö­rekvésnek Olaszországban két meccset veretle­nül végigküzdött csapata szerdán délután egy órakor a déli pályaudvaron hazaérkezett. A meg­érkezésnél Müller Gyula díszelnök mondott me­leg Isten hozott­at. A csapat minden tagja fitt kondícióban van, ami Hagen János tréner szak­értelmét dicséri. Az angol kupa idei első mérkőzései szomba­ton kerülnek lebonyolításra. A mai harminckét meccsen számos kitűnő csapat gyenge ellenfelek­kel áll szemben. Első alkalommal játszik a ku­páért a Corinthiánok csapata. Ellenfelük a pro­fesszionista Brighton an Hove Albion lesz. Annak dacára, hogy a Corinthiánok speciális tréninggel­­ készülnek ezen mérkőzésre, nem sok reményük van a győzelemre. Három bíró egy mérkőzésen. A Génua—Lam­­piedarena komb.—Törekvés mérkőzést három bíró vezette. Az első huszonöt perc után lemon­dott, miután a közönség terrorizálását nem volt hajlandó tűrni. 2:0-ra a Törekvés javára állt a mérkőzés, mikor egy öreg génuai bácsi vezette tovább a küzdelmet sok jóakarattal a génuaiak iránt, azonban a félidőben mégis maguk az ola­szok kérték, hogy más vezesse tovább a mécs­esét. A második félidőben azután Gasbat, a Black­­burn Rovers egykori, Budapesten is járt játékosa vezette le kifogástalanul a mérkőzést. A prágai Slavia tréninghiány miatt nem fo­gadta el a Wiener Eislaufverein jéghockey-csapa­tának meghívását. St. Moritzban szerdán játszotta utolsó jég­­hockey mérkőzését a kitűnő Oxford University, ahol 12:2 arányban legyőzte a HC St. Maritz­ csapatát. Magyarország első fedettpálya-tenniszbajnok­­ságért már a jövő hónapban meg fognak ütközni a legjobb magyar tetniszezők, mert Kelemen Aurél, a Tenniszszövetség alelnöke és Kertész János, a szövetség főtitkára a városligeti ipar­­csarnok mögötti ú­j kiállítási csarnokot a tennisz­­sport céljaira megszerezte. Az első fedettpálya Magyarországon már­c hó 15-én megnyílik. A versenyzők azonnal tréningbe állattak és két ki­váló tréner fog a rendelkez­ésükre állani, úgy hogy rövid idő alatt kitűnő formában lesznek. Az új pályát a Téli Tennisz­ Társaság építteti. Érdekes fogadást kötött egy kiváló magyar sportember, Delmár Walter. Kötelezte magát, hogy egy nap alatt, vagyis reggel 6 órától este 8-ig megmássza a lomnici csúcsot és ismét vis­szatér Budapestre. Az érdekes fogadás, ha figye­lembe­­ vesszük, hogy Delmár elsőrangú automo­bilista, motorkerékpáros és alpinista, nem is olyan lehetetlen és csak laikus előtt látszik óriási fel­adatnak. Delmár Budapestről Steyr-autón reggel indulna, Tátralomnicra érkezne, átülne, a magá­val vitt angol Triumph motorkerékpárjára és az­zal a Szilézia-házig menne, onnan megmászna a 2600 méter magas csúcsot és előbbi módon még az este Budapesten lehet. Kíváncsian várjuk a nyarat, amikor ez a fogadás el fog dőlni.

Next