Prágai Magyar Hirlap, 1923. március (2. évfolyam, 48-74 / 201-227. szám)

1923-03-24 / 68. (221.) szám

Szombat, március 24. g i» m ¥ WtiM wrMmt wraaawmcmmmmmi uum L.jjui.iar.uc Labdanigas. A bírói dijakról. A CsAF-MLSz Banik Testü­lete múlt heti ülésén megál­­litotta a bírói tisz’te­­letdíjak­at és levonásokat, melyeik a kerületek és a központ részére teadrandók. A dijak oly magasra lettek szabva, mint a CsAF egyetlenegy bírótes­­tületében sem. Mig a német testület csak a felét, vagy ennél is kevesebbet, a többinél hasonlóan, például a nemzetközi és ligamérközése döntés 80 Ke, ebből a központnak 50 Ke, mig a németeknek 1922- beni 35 Ke volt, amelyből a kerületnek 8 ko­rona, a köz­pontn­ak pedig 12 korona járt, már 1923- b­an ezt is magasnak találták és 32 koronára kellett redukálni A fenmaradó 12 koronát pedig önként szolgáltatják be és az így összegyűlt ös­­­szeget német kisegyesületeik között osztják fel. Kisebb egyesületeknek méltányos esetekben az illetéket teljes egészében elengdik. Érthetetlennek tűnöm­­, hogy a fenti testül­et ilyen magas dijakat állapit meg, mikor a­ futballnak ezen intézménye amatőr. Ezek­ utáni a fenti testület által megállapi­­tot összeg a közönség körében jogosan találhat ellenszenvre. Jó volna, ha a CsAF—MLSz testü­­lete a többi társtestületektől békérné ai tábláza­tokat és a magasan megál­l­api­tott dijaka ezekhez képest redukálná. Egyben közöljük a német biró­­testület által legutóbb megállapított dijakat: liga­vagy nemzetközi mérkőzés egész napra: 90 kor., félnapra 55 kor., helyben 32 kor., I. oszt. egész napra 65 kor., félnapra 40 kor., helyben 25 kor., II. oszt egész napra 40 kor., félnapra 31 kor., helyben 15 kor., III. oszt. egész napra 20 kor., fél­napra 15 kor., helyben 5 kor. Ezeníkívül ha vidékre száll ki, saját kerületében a III. oszt. vasúti me­netjegy, ha más kerületbe küldetik, II. osztályú oda és vissza men­tjegyre jogosult. (—d. A.) A bécsi Amateure Prágában. Óriási érdeklő­dés előzi meg a Spárta vasárnapi mérkőzését a bécsi Ammateonrd. Az Amateur csapat ma a kon­tinens egyik legerősebb csapata­. A bécsi csapat­nak kapusa a híres Jokl, hátvédei pedig Henken­­walder és Hűll. A középfedezetben Bécs legjobb fedezete Konrád Jenő játszik, balfedezet Meyer, jobb Kunz, az előbbi tizenkét nemzetközi válo­gatottban szerepelt, az utóbbi pedig tízben. A csa­társor a következő: Konrád Kálmán, aki a ma­gyar válogatottal­ tizenöt nemzetközi mérkőzésen játszott, Swatcsek jobb összekötő, Ham! balössze­kötő, Schaffer centerben (még nem biztos!) s vé­gül Cull é­s Köck a széleken. A Sparta ezzel az erős csapattal szemben ugyancsak legjobbjaival áll ki a mezőnyre: Peyr, K­ojer, Jamda, Kolenaty, Káda, Cservény, Sedtecsek, Haijny, Kozeluh, Dvo­­racseík, Müller. Bíró: Zenisek (Fazem). A mérkő­zés eredményéről nehéz tippet mondani. Ha az Amateur valób­an ezzel a csapattal jön Prágába, úgy a Spártaiaknak igen erős küzdelmük tesz s esetleg eldöntetlen gól arányú mérkőzésre van ki­látás. Az MLSz központja is kérte már ama leg­jobb kassai játékosok megnevezését, akiket eset­leg egy szövetségi (pozsonyi) reprezentatív együttesbe lehet kombinációba venni. A központ a jelölést nyolc napon belül kéri, aminek a keleti körzet ez idő szerint még azért nem tud eleget tenni, mert az aktív foglalkozást csak március 25-én kezdi meg. Első szövetségi börzenapját tartotta a kassai körzet március 20-án este. Jellemző az általános futballm­ohóságra, hogy ezen a találkozón nem csupán a hét-nyolc futb­aintéző jelent meg, ha­nem a klubok vezetőségéből mintegy húszan. A legközelebbi vasárnapok kölcsönös programját, barátságos lekötéseket állapították meg. Megje­lent a ruszinszkói kerület egyik vezető embere és az UTE megbízásából lekötötte a Kassai Tö­rekvés igen erős csapatát egy mindig helyi fut­­ballszenzációnak megfelelő barátságos meccsre. Ugyanekkor az UTE a KAC-al is több közös mérkőzés rendezését intézték el. Válogatott mérkőzés Kassán. Április 22-én tartja a CsAF—MLSz keleti körzetének váloga­tott csapata első mérkőzését a CsAF cseh zsupa válogatott tizenegyjével. A két körzet olyan meg­állapodást kötött, hogy az első mérkőzést egy magyar klub pályáján (ezúttal a KSC Csermely­völgyi telepén) és MLSz bíró vezetése mellett tartják, míg a revánsot az őszi szezonban cseh zsupa pályáján, a Cesky Sváz bírójával rendezik. Ugyancsak április 22-én méri össze erejét a ke­leti körzet kassai I. b) csapatainak válogatott ti­zenegyese, a két eperjesi csapat (ETVE, Pr. Tőr.) válogatottjaival Eperjesen. Feloszlott a Rimaszombati Törekvés SpE. A losonci kerülethez tartozó RTSE feloszlott a Rimaszombati Polgári Olvasókör Sportszakosztá­­­­­yához csatlakozott. A BPOL 18-án tartott évi tisztújító közgyűlésén megjelentek már a Törek­vés kiküldöttei is. A Füleki TC részt vesz a bajnokságban. A lo­sonci kerület bajnoki mékőzéseire utólag beneve­zett a Füleki Torna Club is.. Elkészült a budapesti Szövetségi párt jelölő­listája. A Szövetségi párt utolsó ülésén véglege­sen összeállították az egységes jelölő­listát, amely a következő: Társelnökök: Csányi dr. és Shvoy ezredes; alelnökök: Malafky, Hajós, Tibor, Rei­­nhajrd, Mamusiah dr. és Fodor dr.; főtitkár: Ke­nyeres; pénztáros: Mindér; titkár- Mester. A Szövetségi párt tehát meg sem engedte az MLSZ­­ben felszínre kerülő személyes harc­okat előtérbe juttatni. Igaz, hogy a megoldást nagyban elősegí­­tette az a körülmény, hogy Oprée társelnök hét­főn bejelentette az MLSz-nek lemondását s így tehetővé vált Fodor dT. alelnöki jelölése. Orth nem játszhat tavasszal. Megírtuk, hogy a legkitűnőbb magyar csatár, Orth György, a va­sárnapi mérkőzésen megsérült. Maga a sérülés nem tartozik ugyan a súlyosabbak közé, de elő­reláthatóan hónapokig nem rúghat ismét labdába. Az MTK a legnagyobb zavarba jött emiatt, mert h­irtelenében nem tudja Orthot megfelelő játékos­sal pótolni Opata lenne az egyedüli csatár, aki Orth helyére állhatna, de ő április közepéig el van tiltva a játéktól s szombaton cől el, hogy az MTK felebbezésének helyt a d-e a közgyűlés s­apata büntetését elengedik-e vagy sem. A budapesti III. kerület Portugáliába utazott. A csapat hétfőn a Keleti pályaudvarról elutazott. Baselen át Párisba utazik, ahol egy napot tölt és szombaton érkezik Lisszabonba. A Bánát és Erdély sportélete. A hat labda­rúgó-kerület közül háromban már megkezdődtek a bajnoki mérkőzések. A kolozsváriban csak ba­rátságos mérkőzéseket játszottak, a brassói ke­rületben a rossz időjárás miatt még egyáltalán nem lehetett mérkőzni, a marosvásárhelyi pedig munkaképtelen. Az első bajnoki mérkőzések ered­ményei: Aradon Glória CFR—AMTE 2:1. Temes­várt: Kinizsi—BSE 5:0, Kadina—CFR 2:2. Nap­váradon: Nagyváradi AC—Nagykárolyi AC 5:0. Törekvés—Ráborul 4:0. Egyetértés—Makkabea 3:1. Úszás:­ ­ Anglia új amatőrszabályai Az angol úszószö­­­vetség revízió alá vette szabályait s most körül­belül egyeznek a nemzetközi Amateur Athletic Federation szabályaival. Ezek szerint elveszti amatőrjellegét az, aki pénzért vagy egyáltalában anyagi előnyökért úszóversenyben részt vesz. Vi­szont nem vét az amatőrszabályok ellen az, aki egy uszoda tanítómestere, vagy­ aki tanítványai­tól fizetést kap. HdZfiAZ OASjlG­ A ÜMMÜapesti sajtó a koronaárfolyam lasabb zuhanásáról. Prága, március 23. A budapesti lapok vezércikkben foglal­koznak a magyar korona újabb rohamos ár­folyamcsökkenésével. Az „Uj Nemzedék14 írja: „A korona ér­tékét nem sikerült stabilizálni, a bankjegy­­forgalmat sem lehetett annyira megkötni, amennyire tervezték s most az a vigasztalá­sunk sincs, hogy csekély értékű, de tömérdek bankjeggyel legalább jobb és több falat ke­nyeret tudtunk vásárolni, produktív munkát fejtettünk ki és növeltük a nemzeti vagyon­állományt. Ellenben itt áll a szomorú tiszt­viselőkérdés s itt zajlanak a drágaság kö­vetkezményeképp az ugyancsak szomorú, de tökéletesen érthető munkásmozgalmak. Mind­ezek a jelenségek arra vallanak, hogy a defláció politikája összeomlott s annak a föl­fogásnak lett igaza, amely inflációt követel okos, egészséges és célu­datos gazdasági és építőmunkával. A zürichi gyászjelentés után most már kiváncsiak vagyunk, ki fogja vállalni a fele­lősséget a csődpolitikáért? Ugyancsak ki­váncsiak vagyunk arra is, hogy a kormány sürgősen levonja-e ennek a kudarcnak a kö­vetkezményeit s áttér-e új, jobban megfon­tolt pénzügyi politikára, amig nem késik el azzal is.44 Az „Az Újság”4 vezető helyen többek közt ekképp nyilatkozik: „Egy ország, mely a valutája érdekében redukálja a produkciót, még nem volt rajtunk kívül. A sok régi baj mellett a leg­végzetesebbnek bizonyul Íme a Devizaközpont, mely magára vállalta, hogy a külföldi valutákkal és devizákkal jobban gazdálkodik, mint a szabad forgalom. S a szabad forgalom mellett romlott a korona és folyt a munka. Kérdezzük meg a megszorult kereskedőket és gyárosokat, nem fizetnek-e szívesen többet devizákért, miket megkap­nak, mint kevesebbed olyanokért, miket nem kapnak meg. S a tapasztaltak után kérdez­zék meg akár magát a Devizaközpontot: mit mentett meg a korona értékéből s mennyivel sülyedt volna mélyebben, ha nem volna? Ellenben, hogy megrekedt minden mun­ka, mely a devizával összefügg, tény , hogy ez a tény nem nyilatkozik meg valutajavító­­lag, ugyancsak tény. Exporttal szerezni de­vizákat lehet, de lássuk át végre, hogy ez is csak egyszerű helycseréje az értékeknek, nem pedig azok szaporítása. Fölöslegek termelése vezethet hasznos exporthoz, a puszta pénzszükségletért való parforce-el­­adás a pillanatnyi könnyebbség kedvéért rontja a vagyonállományt.44 A „Pesti Hírlap44 véleménye: „A lefelé zuhanó korona és a fölfelé rohanó árak för­getegében lehetetlen minden higgadt számí­tás, mely egyensúlyt akarna teremteni akár az ország, akár az egyes szegény emberek háztartásában. Benne vagyunk egy gazda­sági káoszban, melyet növel sok mindenféle politikai éretlenség, mely kicsinyes dolgok felfújásával mesterségesen növeli az ideges­séget, izgalmat és bizalmatlanságot. A pénz­ügyminiszter, az állam­i költségvetés egyen­súlyát keresve, felbillent sok magánháztar­tás egyensúlyát s mindenféle kormányintéz­kedések, vagy csak ezeknek híre is, ijedel­met kelt egyes társadalmi rétegekben s mes­terségesen is nő a drágaság. A korona zü­richi értékelésének állandósítása azonban többféle körülménytől függ s itt nem elég a bankóprés megállítása és a mesterséges pénzszűkének föntartása, mert a belpolitikai konszolidáció s a felekezeti béke épp úgy belejátszik az egész ország külföldi értékel é­­sébe, akár csak az ártambudget papirosmér­­lege. A külföldi tőzsdék koronajegyzésében a külföld bizalma, vagy bizalmatlansága nyilvánul meg. Néha abszolút értéktelen em­berek súlytalan nyilatkozatai estek legsú­lyosabban mérlegbe koronánk külföldi érté­kelésénél. A külföld nem tudja kellően meg­különböztetni a magyar eseményeket s ezek szereplőit s nem lehet tájékozva afelől, hogy melyik közszereplőnek, vagy melyik sajtó­­orgánumnak nyilatkozata felel meg a valódi tényeknek s a nemzet igazi közhangula­tának. Hiába szólaltatjuk meg az összes drága­sági szakértőket s gazdasági kuruzslókat, a külföld segítsége nélkül nem állhatunk talpra. Ennek az őszinte elismerése volna az első lépés a javuláshoz. Mert a külföld száne előtt igenis meg kell javulnunk. A régi divatú hen­cegés nagyon rosszul áll most nekünk. Gas­­cognelak módjára nem beszélhetünk, ha se­gítséget akarunk. Magánembernek sem ad kölcsönt egy hitelező, ha látja, hogy az té­kozló, nem dolgozik, nem takarékoskodik s folyton veszekszik mindenkivel. A takarékos­ság és termelő munka, a teljes koszolidáció és felekezeti béke nélkül egyetlen fillért sem kaphatunk külföldről. S ha idegen valutában nem kapunk nagy kölcsönt, akkor koronán­kat sohase tudjuk stabilizálni, legföljebb zé­ruson. Minden magyar embernek abban kel­lene közreműködnie, hogy előkészítsük és lehetővé tegyük egy külföldi kölcsön meg­szerzését.44 A szlovenaszkói ámentesitő társulatok és a vagyondézsma. Pozsony, március 23. (Saját tudósitónk­tól.) Már ismételten rá­mutattunk arra, hogy a vagyondézsma és vagyonszaporulati adó kivetésénél a pénz­ügyi kormány hiányos utasításai több, már régebbi törvényen alapuló adózási kedvez­ményt egyáltalán nem vesznek tekintetbe. Mivel sok adófizető maga sem tudja, hogy adójának kiszámításánál milyen törvény­szerű kedvezmények illetik meg, számos esetben a pénzügyi hatóságok az adót tör­vénytelenül vetik ki és hajtják be. Erre iskolai példa az ármentesített föld­birtok után kivetett vagyondézsma és va­­gyonszaporulati adó. Ugyanis az 1881. évi 24 t­c­ értelmében a magánfelek által nagy költséggel ármentesitett területek gazdasági költségeit (ármentesitési költségek) a rendes gazdasági költségekkel együtt a kataszteri tiszta jövedelem megállapításánál számítás­ba kell venni és levonni és csak az e levo­nás után fenmaradó tiszta jövedelem adóz­tatandó meg. Néhol ezek a költségek igen tetemesek és a kataszteri tiszta jövedelem­nek több mint felét teszik ki. Mivel Szloven­­szkó területén hét, Ruszinszkóban pedig há­rom ármentesítő társulat van, melyek annak AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAáAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*. te ► < \ Meuyasszoayi kelengyék áruháza £ <,—' \ Saját készitményü finom férfi £ < \ ’ECv’­ és női fehérnemű* asztal­ tn8 £ 3 \ térítők és mindennemű lenáru £ < \ , E £ \ Árusitás nagyban és kicsinyben £ ,eVwwwwwwwTVTwwwvwvwwvv7Vi­syvvrvTvvv*vvirywvw?vrvvvv5rvvv­rFvvv^ * idején közel kétmillió kát­hold földbirtokot melioráltak vagy ragadtak ki a víz pusztító hatalmából, elképzelhetjük, hogy ez a túl­adóztatás milyen hatalmas összegekre rúg. Mivel a vagyondézsma és vagyonszapo­­rulati adónak kivetésénél az ármentesített földbirtoknál a kataszteri tiszta jövedelem megállapítása nem az ármentesítési költsé­gek levonásával történt, Szlovenszkó és Ruszinszkó ármentesítő társulatai együtte­sen elhatározták, hogy mozgalmat indítanak az adókivetések újból való felülvizsgálása érdekében és hogy mind az érdekelteket figyelmeztetni fogják, hogy törvényadta jo­gaikat esetleg a felebbezés alkalmával meg­felelően érvényesítsék. (S.g.) — Szlovenszkói munkások magyarországi ke­resete. A salgótarjáni szénbányákban körülbelül ezer szlovenszkói munkás dolgozik. Ezek a bá­nyászok eddig fizetésüknek hatvan százalékát cseh koronában kapták, hogy a Szilovenszkóban élő családjaikat eltarthassák. A magyar korona árfolyamának hirtelen zuhanása miatt azonban a bányászoknak az utóbbi időben bérüknek csak egy csekély részét fizették ki cseh koronában. A Venkov jelentése szerint a cseh-szlovák kormány ezért most beszüntette a szlovenszkói fa kivitelét Magyarországba, mivel a kivitelhez csak azzal a feltétellel járul hozzá, hogyha a bányászok fize­tésüknek hatvan százalékát továbbra is cseh ko­rona­ értékben kapják.­­ A Bohémia-bank összeomlása. A Bo­hémia-bank ügyeinek megvizsgálására kine­vezték már a revíziós bizottságot. A „Ceske Slovo“ azt fűzi ehhez a közléshez, hogy nemcsak a mostani igazgatóság, hanem az előbbi igazgatóság tagjait is felelősségre fog­ják vonni a veszteségekért. Ennek során bi­zonyára vizsgálat tárgyává teszik a Bohe­­mia-bank export- és importüzleteit, amerikai gyapotvásárlásait, amelyeken oly sok pénzt vesztett és a „Tschechoverre 44 gablonzi ala­­pítását is. Egyelőre bejegyeztették a cég­jegyzékbe, hogy a bank és belföldi fiókjaik nincsenek feljogosítva betéteket elfogadni és fizetéseket teljesíteni. Ez a tilalom csak az e bejegyzés előtt keletkezett tartozásokra vo­natkozik. Ha csődöt nyitnának a bank ellen, akkor ezek a tartozások a harmadik rang­sorba sorolnának, Szlovenszken és Ruszin­­szinszkón pedig a csődkövetelések második és harmadik rangsorába. A bank összeomá­­sa miatt a 25 millió koronát kitevő részvény­­tőkét, valamint az 1920-ban 9 és fél millió ko­ronával kimutatott tartalékalapot elveszett­nek tekintik. A bank ,,Kosmos“ import és ex­port társaságánál az „Exportul 44 bukaresti fiókjánál és a „Tschechoverrénél 44 ért vesz­teségeit még nem állapították meg ” ,RuUc Právo44 közlése szerint a bank kimutatott s­a­­ját tőkéi 35 282.000 koronára az idegen tő­kék pedig 209.087.000 koronára rúgtak, úgy hogy a saját vagyon és a betétek 14:86 arányt mutattak. A Bohémia­ bank részvé­nyének legnagyobb árfolyama a prágai tőzs­dén 1045 koronát ért el. Az 1920. évi mérleg 25 millió alaptőke mellett 4.1 millió és az­ 1921-i mérleg 2.9 millió korona tiszta nyere­séget mutatott ki. 1921-ben a bank csak 3.2 milliót írt le kétes követelések címén. A leg­utóbbi négy osztalék (1918—1921) 5, 8, 9 és 6 százalékot tettek ki. A ..Rude Právo 41 sze­mére veti a Bohémia-banknak, hogy olyan időben, amikor már veszteséges státuszban volt, tiszta nyereséget mutatott ki és oszta­lékokat, valamint tant­emeket fizetett. Az 1921-ben kimutatott tiszta nyereségből 1 és fél millió korona oszalékot fizettek ki, 150.000 tartalékoltak, 1,2 millió kétes köve­telésekre tartalékoltak és tant­emekre 150.000 koronát fizettek. — A szeszforgalmi adóátalány leszállítása. Az ezen a címen közölt újsághírekkel kapcsolatosan a Meziminisiterské komité pro likvidaci­est­ ko­­mise lihové (a cseh-szlovák szeszbizottság mi­niszterközi felszámoló bizottsága) a következő­ket közli: A pénzügyminisztérium a szesz forgalmi adóját annak a következményeként szállította le, hogy az 1922 szeptember 9-én kelt 253. számú kormányrendelet alapján a ratifikált szesz árát absz. hektoliterenként 480 litert meghaladó hor­dókban való eladásánál 41.20 cseh koronáról 35.30 cseh koronára leszállították, amely árleszállítás­nál a most adódó és utólagosan megvalósított forgalmi adó leszállítás már a szeszáraikban ben­­foglaltatik. — A magyar búza ára és a drágulás. Budapesti szerkesztőségünk távirati jelenté­se: A búza mai áremelkedése a tegnapi árak­hoz viszonyítva méter­ mázsánként 1500 ko­rona. Ennek hatása alatt a terménypiacon minden cikk ára tovább emelkedett. Az állat­vásáron is a nagy felhajtás ellenére 30—35 koronával drágult az elsőrendű marha élő­súlya. — Megengedik a romániai lóheremag kivite­lét. Kolozsvárról jelentik: A földmivelésügyi mi­nisztérium előterjesztésére a minisztertanács fog­lalkozott a lóheremag kivitelének kérdésével. Most hivatalosan közlik, hogy a kivitelt szabaddá tették és a kiviteli engedélyre vonatkozó kérvé­nyeket már be lehet nyújtani a kereskedelemügyi minisztériumhoz.

Next