Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-04 / 101. (254.) szám
BÉT Prága, péntek, 1923 május 4. . - - - Jff Jjjf ■ ■ -- BlMwtter Arak bal te külföldön. TinvTL0^ á?Lji SftfSF íxTirtrC7 FllxIJxr: mÉmm ’ *** — Sürgönyeim: Hírlap, Prnhs. — * A szlovenszkói és Qasztmzkói Szövetkezett ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr. Politikai bűn és bűnös politika. (g.) Prága, május 3. Komolyan kell erről a tárgyról írni Nem szabad sem humorral fölereszteni, sem szatirikusan megpacskolni . . . komoly a tárgy, mint maga az élet, mert emberi egzisztenciák sorsa van hozzáfűződve. Röviden arról van szó, hogy — amint tegnap említettük , a cseh-szlovák kormány a himi határincidens folytán elrendelt retorziós kiutasítások alkalmával elsősorban azokra vetette a pányvát, akik politikailag exponáltak voltaik. Közelebbről mérlegelve az esetet, meg kell állalpítatnunk, hogy a cseh-szlovák kormány különleges politikai fölfogása mellett a politikai exponáltság vétek, melyet a politikai büntetések egyik modern, patentírozott fajtájával a kiutasítással kell alkalmas pillanat esetén megtorolni. Nem változtat ezen a megállapításon az, hogy a kiutasítások végrehajtó közegei, a politikai exponáltakra rendezett hajtóvadászat szimatoló eszközei azt állítják, hogy ezek a magukat politikailag exponáló emberek nem cseh-szlovák állampolgárok. Mert pozitív eseteket tudunk, amikor a legfelsőbb jogi fórum még nem mondta ki az állampolgársági jogkritériummok törvényei alapjánjjk végső szót s a kiutasítási végzést az illetők máris kézhez kapták. Nem változtat ezen a megállapításon semmit sem ez a körülmény, mert az illetőik a politikai exponálásuk idejében szilárdan és bizonyosan abban a meggyőződésben éltek, hogy mert egész életüket — egy pár tippegő és gügyögő évekbe eső hónapok kivételével — ott élték le, ahol a cseh-szlovák köztársaság létezik. Ők csehszlovák állampolgárok. Ezek az emberek tehát joggal hitték, hogy ők állampolgárai ennek az államnak és ennek az államnak a politikájában részt venniök, egyéni és nemzeti politikai elveik érvényesítéséért küzdeniük nemcsak joguk, de a demokattikus politika ábécéje nyomán kötelességük is. A demokratikus politika ugyanis nem ismeri azt a politikai kriminalógiát, amelynek fogalmát legújabban megteremtették s amely bűnnek minősiti azt, ha valaki exponálni meri magát a politikai életben. Jó . . . jó . . . mondja majd erre a megállapításunkra valamelyik magát az állami alapok csoportjába sorozó cseh vagy szlovák, vagy német, vagy magyar kormányujság — de ezek az urak az irredentizmus politikája terén exponálták magukat. Tudjuk ez lesz az ellenvetés, mert minden ellenzéki lélegzésre ezt a bélyeget sütik rá. Ezekkel a dajkamesékből táplálkozó, s az érdemeket hajhászó kormányexponensek által megrendezett és minden komoly bírósági következmény nélkül végződő irredenta leleplezések szenzációbomblasztjaitőlkótyagos zsurnalisztákkal nem lehet vitázni. Az elfogultságon és — az illendőség és jómodor kedvéért mondva így — a szellemi rövidlátáson érvekkel segíteni nem lehet. Az ellenvetéseken tehát túlnézhetünk és nyugodtan tehetjük meg azt a kijelentést, hogy a demokráciát hirdető kormánynak a politikai exponáltságot büntető cselekedete nem más, mint arcul csapása és megcsúfolása a demokrácia elvének és politikájának. De ezzel a kérdéssel kapcsolatban a tollra tolál egy másik kérdés is. Mi elismerjük, sőt elemi politikai igazságnak, tartjuk azt a jogot, hogy az állam belső politikáját csakis és kizárólagosan az állam polgárainak szuverén és nem befolyásolt akarata irányítja. Ebből kiindulva fakad nekünk magyaroknak itt Cseh-Szlovákiában az a jogunk, hogy megmondhatjuk a kormánynak és bárkinek, hogy amit tesz, azt mi nem tartjuk helyesnek, jónak, az állam és az államalkotó népek és nemzetek érdekével megegyezőnek. Ebből a szempontból nem kifogásolhatnók azt, ha a cseh-szlovák kormány intézkedéseket tenne azok ellen, akik nem állampolgárai ennek az államnak és mégis beleavatkoznak az állam politikájába. Nem kifogásolhatnók és ha a mostani kiutasításoknál csupa oly egyénről lenne szó, akire kifejezetten és a jog és törvény alapján ítélve magyar állampolgárok s akik ennek ellenére itt akciókat kezdtek, vagy folytattak a kormány ellen, akkor nem szólnánk egy szót sem, vagy legfeljebb csak azt rónánk meg, hogy nem emberies és méltányos valakinek huszonnégy óra leforgása alatt a feje fölött lerombolni az otthonát és kivenni a kezéből, a gyermekei szájából a kenyeret. De viszont ebből az elvünkből indulva ki, kifogásolnunk kell azokat a jelenségeket, melyeket maga a cesh-szlovák kormány kürtöl saját lapjai útján világgá. Kifogásolnunk kell azt, hogy Hodzsa pártialakítási passziójához a magyar októbrista kormánybiztosok díszes glédájából importál a szlovenszkói magyar politika számára szervező egyéniségeket, hogy pártot alakíttat nem cseh-szlovák állampolgárokkal a cseh-szlovákiai magyarság számára és kebelén melengeti azokat akiknek semmi közük sincs ahhoz, mint tűzi ki a maga politikájának céljait a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság. És ebből a szempontból kell kusst kiáltanunk, mikor a magyarsághoz dörgölődik egy, a kormány felé farkat csóváló emigráns kóbor komondor és ebből az elvből kiindulva leszögezhetjük a prágai és pozsonyi demokratikus kormányzati rendszer vezérelvét, mely szerint a politikai exponáltság bűn, ha az állam polgárai azt a kormány politikája ellen teszik, de a húsosfazék mócsingos koloncaival jutalmazott erény, ha egy magyar állampolgár a kormány politkája érdekében cselekszi. SHáris ififism tferüisdKl <a német ftnruslai alap,ám Prága, május 3. A német jegyzéket, mely a jóvátételi javaslatot tartalmazza, tegnap délután négy órakor nyújtotta át a Quai d'Orsayn a német ügyvivő. A francia kormány tehát később kapta azt meg, mint a francia sajtó. A tegnap esti órákban — pádsi jelentések szerint — hivatalos körökben határozottan kijelentették, hogy a német javaslat legfőbb részeiben elfogadhatatlan. Kijelentették, hogy Németország jóvátételi kötelezettségének óriási leszállítását követeli, mert az előbb megállapított 132 milliárd aranymárka helyett csak 30 milliárdot kínál Ezenfelül új szerződés kötését köti ki a német javaslat, amely kivenné a jóvátételi bizottság kezéből a német fizetőképesség felbecsülésének jogát s ezt egy nemzetközi bizottságra kívánja ruházni, amelyben az antant kisebbségben lenne , amely megfosztaná az antanthatalmakat a szankciók és zálogolások jogától. A német jegyzék — a Havas jelentés szerint — a Versailles szerződés feloldását és a szövetségesek győzelmének megsemmisítését akarja elérni. A francia és belga kormány erre a jegyzékre a RuhrvMek gazdasági kihasználásának kimélyítésével fog válaszolni. Egy másik párisi jelentés szerint a hivatalos francia körök a német jegyzékben nem látnak semmi biztosítékot, mert a felajánlott jóvátételi összeg teljesen külföldi kölcsönre van alapozva. Ezenfelül a német jegyzék nem tartalmazza a passzív ellenállás feladását. A francia esti lapok komolytalannak minősítik a jegyzéket. A Temps szerint a javaslat mérlegelése a Ruhrvidéken lévő katonákra lenne rossz hatással. Gauvain a Journal des Debatsban arról panaszkodik, hogy a legyőzött államok úgy alkarnak győzőknek fizetni, hogy a győzőktől kölcsönt a kérnek. Bethlen kölcsönt keres Párisban, Bulgária is követi példáját és Cunát sem zsenirozza ez az akció. A Liberté szerint a német jegyzékkel foglalkozni. Bizonyosra veangol közvetítés alapjául sem szolgálhat. A francia minisztertanács ma fog a német jegyzékkel fogakozni. Bizonyosra vehető, hogy a francia kormány mereven elutasítja a német javaslatot. Hogy fogadta London a javaslatot? A tegnap esti londoni lapok erős tartózkodással írnak a német jegyzékről. Állítólag a Downing Street is hasonló fogadtatásban részesíti a javaslatot. Noha az angol külügyi hivatalban eddig minden felvilágosítást megtagadtak, valószínű az, hogy az angol kormány nem fog a javaslat alapján intervenciós lépéseket tenni. Az angol kormány állítólag bevárja a francia kormány állásfoglalását és csak azután fog reagálni. Paris, május 3. (Havas.) A ma reggeli francia lapok elfogadhatatlannak minősítik a német javaslatot. A Le Matin kijelenti, hogy az okkupációt mindaddig folytatni fogják, mig Németország nem teljesíti kötelezettségét. A Le üalouis kijelenti, hogy Németország a megegyezés helyett az összeomlást akarja választani, mert arra számít, hogy összeomlása nyomán világkatasztrófa következik be. A Le Journal szerint Franciaország számára csak két garancia létezik. Az ellenség lojalitása, vagy összeomlása. Mi Németország lojalitását kiváltjuk — írja. De Németország elégtelen számokkal és nevetséges biztosítékokkal lép elénk és oly kísérletet tesz, amelynek sikertelensége bizonyos. Arra törekszik, hogy Franciaországot az Egyesült Államoktól elválassza. Amerika nem nyilatkozik a német javaslatról . London, május 2. A Reuter-ügynökség washingtoni jelentése szerint a külügyi államtitkárság rendkívül gondos vizsgálat tárgyává teszi a német jegyzéket, azonban a jelek szerint nem fog róla hivatalosan nyilatkozni. Angol politikusok útja Németországban Berlin, május 3. A német iparosok szövetségének meghívására a legközelebbi napokban angol politikusok és ipari vezető sze- mélyiségek egy közös bizottsága jön Németországba, hogy a jóvátétel lehetőségeit tanulmányozza. London, május 2. A Reuter-ügynökség jelentése szerint az angol kormány, az elterjedt hírekkel ellentétben, semmiféle tekintetben nem befolyásolta rá német jegyzék megszövegezését. A cseh sajtó a német javaslatról — A szociáldemokraták tárgyalást követelnek. — Knamár lapja diplomatikusan óvatos. Prága, május 3. A német jegyzékről a csehszlovákc szociáldemokraták lapja, a Pravo Lidni mai számában cikket ír. Kívánatosnak tartjuk — Írja, hogy az antant a javaslat alapján tárgyaln kezdjen Németországgal még abban az esetben is, de a javaslatot nem tekintik kielégítőnek. Franciaországból máris érkeznek hírek, hogy a fölajánlott összeg még a felét sem teszi ki annak, amit Franciaország az elpusztított területek fölépítésére fordított. Ez valószínűen igaz is, de mi mégis a szövetségközi konferenciát tartjuk a kérdés eldöntésénél a legkompetensebbnek. Egy szövetségközi tanácskozás találhat módot arra nézve, hogy a jóvátételi kérdést megoldja, ha rendezi a szövetségek közötti tartozások kérdését és Franciaországnak adósságai kifizetésére halasztást ad és a jóvátételből először Franciaországot elégítik ki. Amerikára és Angliára még az a feladat is vár, hogy tekintélyük latba vetésével igyekezzenek mindkét félre tekinteni és megegyezést teremteni. ■ A cseh-szlovák külügyi politika ma még mélyen halgat arról, miképpen reagál a német jóvátételi javaslatra. A koalíció egyik legerősebb faktorának, a cseh-szlovák szociáldemokrata pártnak fentebbi sajtómegnyilatkozása azonban érdekes bizonyságát adja annak, hogy a cseh-szlovák kormány pártjai nem követik vakon a francia álláspontot, de kezdik belátni, hogy a jóvátételi kérdésben az európai béke megegyezést követel. Benesnek miképpen konveniál a szociáldemokraták állásfoglalása, ezt ma már csak azért sem lehet megállapítani, mert a néma gyermeknek még a diplomáciában sem érti senki a szavát. A Narodny Listy, a demokraták lapja, amely tehát Kramár álláspontjának szócsöveként tekinthető, állásfoglalását diplomatikusan öltözteti rét. Kijelenti, hogy végleges ítéletét csak a német javaslat hiteles szövegének ismerete után teheti meg. Lehet, hogy a javaslat — írja — a passzív ellenállás hiábavalóságának belátását jelenti, de semmi esetre sem tekinthető Németország fegyverletételének. A szellem, mely a javaslatot áthatja, nem enged a német kormánykörök fölfogásának megváltoztatásáral következtetni. Márpedig ez lenne a tárgyalások első föltétele. A német kormánynak szemmel láthatóan az a törekvése, hogy a Franciaországnak adandó pontos és precíz ajánlat helyett Anglia és Amerika segítségével oldja meg a jóvátételi kérdést. w«a&9 nenfteincilnrőff w«a*i Chibo, Berlin, május 2. (Wolff.) A miniszterelnök és államelnökök mai ülésén Crnio birodalmi kancellár a német jegyzékről szólva, kijelentette, hogy az egy lépést jelent az újjáépítés felé, míg az esetben, ha sikertelen lesz, a védelmi harc kiélesítését ’ fogja jelenteni. Többek között ezeket mondotta: “ Mi békét akarunk, de a béke árának megfizethetőnek kell lennie. A kormány ezzel az alapelvvel indul, áll és bukik. Németország a megtett lépéssel kifejezésre akarta juttatni azt, hogy a németek, mint becsületes emberek, mit tudnak és mit akarnak nyújtani. Kijelentette, hogy Németország csak akkor lesz képes a súlyos kötelezettséget teljesíteni, ha helyreállítják hitelét és ha belső pénzügyi rendezettséget teremtenek, amely nélkül külföldi kölcsönt nem kaphat. Tudjuk, hogy Franciaországban erős hajlandóság mutatkozik Franciaország és Németország közötti gazdasági érdekek kiegyenlítésére. Ez a megegyezés létre is jött volna, ha Franciaország nem utasított volna el minden erre vonatkozó tárgyalást A német gazdasági élet ma sem húzódna vissza egy ily együttműködéstől. Ezután a politikai biztosítékok kérdését tárgyalta a kancellár s kijelentette, hogy Franciaországnak is sürgős érdeke a statusquo mielőbbi helyreállítása, mert Franciaországnak kell fináncirozni a Ruhr-megszállást. Emlékeztet arra a tényre, hogy a megszállási költségek a háborút követő négy év alatt négy és fél milliárd arany márkára rúgnak. Mindennap értékek pusztulnak, melyeket a jóvátételtől vonnak el. — Mi készek vagyunk a pusztításnak véget vetni, de készek vagyunk arra is, hogy erőnk utolsó maradékáig kitartsunk, ami pedig minden jóvátétel végét jelentené. 100 cseh szl. koronáért fizettek ma, május 3-án: Zürichben(Sk<i“)16.435 svájci frankot Budapesten 15 500.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 118500.— német márkát