Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-02 / 100. (253.) szám

^Csütörtök, május 3. (*) Új magyar operett. Verő György, a Szul­tán és több régi híres magyar operett szerzője, régen hallgat, most új háromfelvonásos operettet fejezett be, melyet a nyári szezonban Sebestyén Géza budai színtársulata fog bemutatni. Az ope­rett elme: Múmia kisasszony, partitúráját Pallós Tivadar fiatal zeneszerző szerezte Zágon István verseire. (*) Fecskék. Budapestről jelentik: Az írók kísérleti színháza vasárnap délelőtt egy fiatal írónak, Kertész Istvánnak „Fecskék 11 című vígjá­­tékát mutatta be. A vígjáték mint színpadi alko­tás bizonytalan lábon jár, alakjai erőtlenek, cse­lekménye sovány és vontatott menetű. Maga az darab sokhelyütt reminiszcenciákat kelt A prágai német színház műsora: Csütörtök: A bolygó hollandi. Péntek: Pompadour. Szombat: Pompadour. A prágai német kis­ szinpad műsora Péntek: A flu. Szombat: A kék csoda. ŕ › | j| nj étterem Prágában: | Ü DEUTSCHER Ü TüEAIEROARTEi | | [ Elsőrendű menü. . . Ke. 7.50 5 Előfizetés lo adagra KS. 70.— | | ■ A színi előadás előtt és § £ t­tán friss meleg konyha | © 1314 •ee»© ® ee ® ® © es ® ® © ee ® ee ® ®»#ese © ® ® © 3 immuniismmun Tornyai János és Benedek Péter kiállítása, Budapest, május 2. Az „Alkotás Művésziház“ vasárnap délelőtt nyitotta meg Kossuth Lajos­ utcai helyiségeiben Benedek Péter és Tornyai János gyűjteményes kiállítását. A kiállítás rendkívüli szenzációja: Benedek Péter, egyik kiállító, ki egy­szerű, iskolázatlan földmívespanaszt a Duna men­téről, Uzony falvából. Kora gyermeksége óta „rajzogat 44. Kezd­H minden mezei vagy gyári munkát, csak egy ér­dekelte: a formák és színek lelke, melyet csodá­latos finomsággal tud visszaadni primitív művé­szete. ’­­Intimitások pompás megfigyelője, karakterek meglepő érzékelője és a nagy kompozíciókkal is megpróbálkozott. „Tanulmányfej“-e, — mily különösen hangzik ez egy paraszttól! A kifinomodott városi nőt ka­­rakterizáljia; ugyanez az impresszióm „Bálint J­enőné 44 arcképéről, „Önarcképem44 „Forró lány “-ár­ól is. Megható gonddal igyekszik megfesteni „Szé­­csi Mári“ szép arcát, „Kotsis Rózsi44, „Dömötör Zsófia44, „Édesanyám44 és „Nővérem" című ké­peit, valamint a paraszti élet kisebb-nagyobb je­leneteit. Vannak műértők, akik egyenest Rousseau mélységét és egyszerűségét, valamint a japánok kevés, eszközzel kifejező nagy művészetét idézik a képeit szemlélve. Annyi bizonyos, hogy eredeti és jóleső a munkája, de a továbbfejlesztés, a­ nagy technika utáni törekvés, a színproblémákba való elmélye­dés csak rontaná a tehetségét. Itt, ezen a ponton érdekes, ahol most megállt. A közönség, sőt maga Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter is nagy érdeklődéssel kíséri ki­állítását s közölte vele, hogy a kultuszminiszté­rium gondoskodni fog továbbképzéséről. Töme­gesen lepik el a látogatók a kiállítás termett és csoportok tolonganak a rajzai előtt. Ugyancsak vasárnap mutatkozott be Tornyai János jónevű tájképfestőnk is a szomszédos ter­mekben. Gazdag kollekciójából az Alföld iránti végte­len szeretet és fogékonyság árad ki. Annak bo­­rongós, őszies, napsütéses hangulatait impreszio­­nizmusán át fejezi ki a legsötétebb színpompától a gyengéd elhalkulásig. Figyelemreméltó eredményt ért el grafikai munkáival. A kiállitás rendezése Bálint Jenő művészeti vezető érdeme, aki egyszerre a szenzációk so­rába emelte a­ vasárnapi bemutatót. Berendy Katalin. Magyar Museum. Emlékezés az első magyar szépirodalmi és kriti­kai folyóiratra. Irta: Dr. Sziklay Ferenc. Kassa, május 1. „Kassán, Pünköst4 Hav. 1 ső napj 1788.“ indí­totta meg irodalomtörténetünk három alapoz­ó munkása, Kazinczy Ferenc, Baróti Sza­bó Dávid és Batsányi János az első magyar revüt, a „Ma­gyar Museumot 44. A folyóirat megindulása mar eredménye annak a Társaság-Kötésnek, mely „Sz. András havának 13 dik napján 1787 ment végbe, mikor a „Parttassus­ hegyére gyűl adózó három Magyar öszve került...“ „Hármok testében egy szív lakozott, egy lélek," — „Előjött a Tudomány *s Nelv4 dolga megint." „Ki­tettük a tárgyat, már gondolatunk legyen arra szegezve." ,,l­­égyen akár­ki, de kell kezdőnek lenni. Nehézség; a nemes ev •­mének köszörű-köve. Vékony erekből kezdődnek , testes folyamok. Nagy fáknak az első kezdete kis t mag volt" . Ezekkel a gondol­atokkal indul ne­­­­héz, töretlen útjára a „hármas erő", szándékuk: ■ „haszna Hazánknak s nem fatsaros, mert Tenné­­­ szét törvérn­yeivel l eggyez". A Musa fülükbe sug­ 1­ta: „Kis időnek alatta’ c‘ szikrátsíka derék lángot fog vetni" s „kezet ttgyoteg adván s vésvén, a i . munkára leg-ott nagy örömmel oszolnak". — És a szikrátska, mely Kassán gytolt az Urnák­­ 1787-ik esztendejében, „mint mikoron harapot­t gyújtunk a száraz avarban, tűzbe­­ bonul egyszerre mező s elenyészik aszalja", csakugyan kiégette­­ nyelvünkből „hogyha mi gyom veri fel kebelét”* s „a kezeik tollaikra hevülvén, vetekedve ‘kihúzták parl­agodásából4. Lehetetlen meghatódás nélkül olvasni a ..Ma­gyar Museum44 nehézkes, dadogó, de tiszta szán­dékú, nemes tűzzel fűtött írásait Mikor még „nyelvünknek alkalmatos voltát44 kell bizonygatni a tudomány művelésére,­­mikor egy „Tudós Tár­saság*” alapítása még csak a Jövő zenéje, mikor a poéták és tudósok „izzadva szerzett munkáikat”* ingyen kénytelenek „által­ engedniök44 „nyerekedő Nyomtatóinknak44, — sőt— „azt kivál­yák, hogy­­­ezemi­ íenyíti a nyomtatást — is pénzünkkel fizes­­­­sük", makor a magyarnak még „nyelvkönyve** i sem volt, — valóban töretlen volt az tít a Pfim­­­assus hegyiére! És a három -világosíejű szövetkezett ember­nek mégis első gondja: „a közre-botsátott mun­kákat próba-kövére húzván, a józan Criticának szövétoekével, minden részrehajlás nélkül, meg­vizsgálva; a­ mi azokban követésre méltó, vagy távozh­atnávaló, kimutassa; és ez szerint Hazánk fiait a Szépnek és Rútnak, az Igaznak és Nen*­ i­gaznak, a Töké­letesnek és Hibásnak megkülön­­böztetésére, s eleven érzésére vezérelt­e." Ezekkel a gondolatokkal a ,3é-Vezetés 44-iben indul útjára a Magyar Museum Kassán ma' 13 © esztendeje. „Ebbe a gyűjteménybe mind azon kis­­sebb-szabásu Munkák béfogadtatnak, s kézreeresz­­tettnek, melegek jelentett tárgyunkra, az az Anyai Nyelvünknek gyarapítására, s‘ a* Tudomány­aik­nak Hazánkban való terjesztésére szolgálnak.4* „önként értetődik azonban, hogy az olyan Mun­ka nyomtatásra méltó, jól kipallérozott, semmi személyt vagy Vallást érdeklő versengésbe nem ereszkedett, egy szóval, min­den illetten s nem a Nemzet 'hasznát arány­zó aJatson tereéntettei mentt légyen". Milyen nemes gondolaitok, mily tisztult ízlés, m&g szerkesztői elhivatottság nyilatkozik meg ezekben a szavakban! És a két év alatt, amíg a jószándékú folyóirat élt, mind a nyolc „negyed­ben4*, (az első revünk évnegyedenként megjelenő volt) a­ szerkesztőség híven megmaradt kitűzött programmja mellett Szépirodalmi kísérletek (na­­gyobbára fordítások és átdolgozások) mellett a „Magyar Museum" mutatja be a közönségnek magvas méltatás keretében Bessenyei Györgyön, aki „minden igyekezetével azonni volt, miként írá­sainak kellemetességeivel Magyarainkat nyelvük­nek kedvelésére indítsa"; — Ányos Fáii, aki „egy volt“ azok közül, „kik a leg­ szebb természeti aján­dékkal bírván, jeles érdemeikért közönséges es­­meretségre s hazafi társainknak tiszteletére mél­tók volnának és mégis feled­ék egységben marrad­­nak". — A folyóirat lapjain folyik a vita Rajtits József B. Szabó Dávid ellen irt „Sisakos pajzsos Mentő írása" és Batsányi János „Toldalék"-a közt, — mind irodalomtörténeti ínyencségek egy művelt magyar embernek, éppen úgy, mint Bat­sányi értekezése „A fordításról", melynek sok té­tele ma is megállja a helyét, — Vérségi tanulmá­nya „A szép Mesterségekről", — Kazinczy kriti­kája Bartzafalvi Szabó Dávid Szigvart-fordításá­ról, — itt jelent meg Batsányi­ János híres verse, „A Frantzia­országi Változásokra",­ mely először fakad ki a „hív Jobbájgyi toknak felszentelt hohém­a’ ezen sok iit okozva később a­ költőnek, stb. Ki győzné felsorolni mindazt a nemes törek­vést, lendületet, nagyot, szépet távad­ást, ami lelki gyönyörűséget okoz a kezdetek kezdete kutatójá­nak. „Vékony erekből kezdődnek a testes folya­mok44, „nagy fáknak az első kezdete kis mag volt!** A magyar kultúra, a magyar irodalom te­rekei gí álénak, melynek csúcsa’ ma ország-vilá­gon meglátszik, melynek árnyékában megpihen­het ima.1 az akkor még csak messziről például meg­csodált frantzia és Ánglus nemzet fia is, íme, itt van az első kis magja. Ami lett, azóta lett, a testes folyamnak Kassán csörgedezett a kútfeje. *­­ És ma valahogy visszájára fordult megint az irodalomtörténet. A testes folyam hömpölyög to­vább, a kis magyar nemzet könnyel és szive vé­rével dagasztja. És nekünk nem maradt belőle csak egy holt ág, egy elrekesztett duga. Hiába hord hátán a nagy folyam világraszóló gályákat, nálunk vannak elvakult gyölölködők, akik „nyel­vünk alkalmatos voltát" tagadják, egy „Tudós Társaság" a fölidézett nehézségek miatt ma is csak vágyálom s az írók, poéták „izzadva szerzett munkáikat 44 ingyen kénytelenek „által­ engedniük 44, „nyerekedő Nyomtatóknak". — Százharmincat esztendővel ezelőtt Pünkösr havának első napján Kassán buggyant föl az első vékony ér, a „Magyar Museum". Ne múljon el a jubiláns esztendő anélkül, hogy ne fakadjon száz­szor erősebb sugárban egész Szlovenszkó ma­gyarságának szellemvilágát megtermékenyíteni, pattogodásából m­egt­erzíteni egy uj forrás, egy „Új Magyar Múzeum!44 Ma sem mondhatunk aktuálisabb szavakat, mint a jó öreg Professzor, Szabó Dávid. 135 esz­tendővel előtte: „Kitettük a tárgyat, már gondo­latunk legyen arra szegezve!" „Legyen akárki, de kell kezdenek lenni!" „Nehézség: a nemes elmé­nek köszörü-köve!" * (Az olaszok Petöfi-ünnepe.) Rómából jelen­tik. Az Európa Orientale című tekintélyes folyó­irat legújabb számát Petőfi emlékezetének szen­teli. Az olasz irodalom kiválóságai közül Um­­berto Nani, Umberto Norsa, Aurelio Palinieri és Pavolini irt tanulmányokat Petőfiről, a magyar esztétikai Irodalmat pedig Ferenczi Zoltán, Pe­tőfi jeles életrajzírója képviseli. §P§Hf Slavia—Sparta 1:1 (1:0) — A Slávia a második félidő 31-ik percéig vezet. — 18 ezer néző. — Gyenge bíró. — Prága, május 2. (Saját tudósítónktól.) Május elsején játszódott le Prága legszenzációsabb mérkőzése. A Spárta­— Slávia-mérkőzés minden évben óriási jelentőségű, mivel a két cseh elitecsapat az elsőbbségért küzd. Az elmúlt mérkőzések eredményei után mindenki a Spárta biztos győzelmét várta. A Slávia május elsején olyan­ játékot produkált, hogy tárgyilagos kritika mellett ő neki kellene a babérkoszorút adni. A játék menete a következő volt: Spárta kezd. Mindkét csapat lámpalázzal küzd. Spárta támad s a 3-ik percben koráért ér el. Ezután Slávia ve­szi át a vezetést A Slávia szebbnél-szebb kapu­lövéseit Peyer gyönyörűen fogja. Az első félidő második felében kritikus helyzetek a­ Spárta kapu­jánál. A 32-ik percben Va­nek átadja a labdát Stapinak, aki védhetetlen gólt lő. Spárta ki akar egyenlíteni, de a félidő végéig nem sikerül. Má­sodik félidő: Spárta­ hevesen támad. Janda sokat véd. Változatos, roppant érdek­feszítő kapu előtti játék. A 31-ik­i percben komért ítél a bíró Spárta javára. Podr kezel, mire a bíró tizenegyest k­ér, melyből Hojer védhetetlen gólt lő. Ez az ered­mény a játék végéig változatlan marad. Kiéin a­­ bíró számtalan hibát követett el, az offside-hely­­zetekkel nincs tisztában. Ilyen heves mérkőzést egy sokkal rutiní­ozottabb bíróra kell bízni. A tizenegyest igazságtalanul ítélte meg. Labdarúgás: Brünn, Makkabea—­Rapid (Bőcs) 2:1. A Rapid négy tartalékkal játszott. A Nuseteky SK Spanyolországban. A prágai cseh csapat Valencieben 4:0 győzelmet aratott a Natacáon csapat fölött. Kassai Törekvés—Slavia 2:1 (1:1). Kassai tu­dósítónk táviratozza: A Kassai Törekvés május elsején barátságos mérkőzést játszott az SK Sla­­viával. Heves küzdelem után egy gólkülönbség­gel győzött a Kassai Törekvés. Losonc: Losonci MTE—Füleki TC 1:1 (0:1). A ligeti sportpályán szépszámú közönség nézte végig a szép mérkőzést A fülekiek az első félidő­ben lelkes játékukkal megszerezték a vezető gólt. Második félidőben Losonc erősen támadt de a ki­egyenlítő gólnál többet nem tudott elérni. Ungvár: UAC—NTK 2:0 (0:0). Bajnoki. Az UAC igen jó formában játszott. Az NTK-ban kü­lönösen Varga kapus tűnt ki. — UMTK—NSE 1:0 (1:0). Az ungvári munkáscsapat gyenge já­téka. Az NSE mind a tizenegy embere a kapuja előtt játszott s ezáltal lehetetlenné tett minden kombinációt — UTK—Munkácsi SE 15:1 (4:1). A munkácsi csapat véglegesen letört. UTK iskola­játékot produkált. A szabadkai alszövetség a Magyarországgal való sportérintkezés mellett. Jugoszláviai szer­kesztőségünk jelenti: A szabadkai alszövetség leg­utóbbi ülésén foglalkozott a zágrábi főszövetség átiratával, amelyben a Magyarországgal szemben eddig fennállott sportbojkott megszüntetésére vo­natkozólag kérte fel állásfoglalásra­. Az alszövet­­ség ebben az ügyben határozatban kimondotta, hogy föltétlenül kívánatosnak tartja a magyar­­sporttal való érintkezés fölvételét. A nagyfontos­­ságú elvi határozatot, amelyet megküldenek a fő­szövetségnek, egyhangú­leg hozta meg az alszö­vetség. Atlétika: Disztorna Losoncon. Losoncról jelenti tudósí­tónk: Április 28-án tartotta a Losonci AFC a fő­gimnázium tornatermében családias jellegű sze­zonzáró disztornáját nagyszámú, előkelő közön­ség élénk és megértő érdeklődése mellett. Az ifjúsági tornászokból tizenkét kiváló erő mutatta be szebbnél-szebb gyakorlattal gyűrűn, korláton és nyújtón az öthavi tréning alatt szerzett tudá­sát. Tranker, Parraghy, Wiener, Bárkányi, Ma­zár és Kiss elisemzést érdemlő stílusban, hibátla­nul mutattak be mindhárom tornaszeren, hivatá­sos artistáknak is becsületére váló gyakorlatokat A publikum meleg tapsokkal jutalmazta az erő és lendület nagyszerű összmunkáját. A fiatal vívó­­nemzedék közül Gottlieb Dezső tűnt ki ügyes lábtechnikájával és bátor, sikerre vezető akciói­val. A sikeres bemutató a sport iránti érdeklődést nagyban fokozta. A L­AFC tornaszakosztályának nagyszerű sikere Mauks Sándor szakosztályve­zető érdeme, ki a tanfolyamot nagy szakértelem­mel, odaadó szorgalommal vezette. (G.) * mifiMDMAfi Bankmérlegek. Új adat a mérlegben. —■ A mobilitás koefficiense. Prága, május 2. (E+G.) A bankmérlegek már megjelen­tek. Általában olyanok, mint más években. A zárómérlegek egymással szembeállított számcsoportjaiban az ismerős tételek újsze­rűséget nem mutatnak, bár a mai gazdasági viszonyok között nem lepett volna meg ben­nünket, ha a válság a mérlegkészítés tech­nikai részében is átalakulásokat idézett volna elő. Hogy az ilyen átalakulás szinte szükség­szerűség, mutatja az egyik prágai nagybank legutóbb megjelent évi mérlege. Ez a mérleg ugyanis arról is tájékoztatja a nagyközönséget, hogy az eddigi évi mérle­gek sablonos megszokott adataikkal nem ad­nak kellő képet a bankintézetek üzleti ered­ményeiről és tőkeerejéről. Mert az eddigi rendszer szerint készített mérlegekből hiány­zott a mai viszonyokat tekintetbe veve az a jellegzetes adat, amely szakszerűen mutatja, hogy a­z illető bankintézet hivatása színvona­lán áll. Pusztán az a körülmény, hogy egy ban­kmérleg gazdagon aktív, a tartalékolás dús és az osztalék magas, még nem jelenti bizony­osan, hogy az ilető bankintézet meg­felel-e annak a hivatásának, amelyet a nagy­­közönség a gazdasági élet egy ilyen fontos szervétől j­ogal elvár. Ez a jellegzetes adat: a mobilitás koeffi­ciense. Vagyis százalékos kifejezője annak, hogy mennyire terjed az intézet azonnal va­ló fizetésképessége a rendelkezésre álló, mobil tőkékkel, anélkül, hogy ebből a célból saját követeléseit behajtani kényszerülne. Ez a szám az említet prágai nagybanknál ezúttal 40 százalékkal van föltüntetve, ami bank­szakértők véleménye szerint abszolút mobili­tást jelent. Ilyen mobilitásnál semmi szükség sem volna betétvédő kormányintézkedésre, annál kevésbé, mert az állami kormányzat­nak a magángazdaságba való ilyen beavat­kozásai éppen az ellenkező eredménnyel jár­nak, mivel nem alkalmasak a közönség bizal­mának fokozására. A bankintézeteknek tehát kivétel nélkül arra kellene törekedniük, hogy mobilitásukat megtartsák és ennek mérlegeikben az emlí­tett nagybank példájára kifejezést is adjanak. Ezt a történelmi országok bankintéze­teitől annál inkább elvárhatjuk, mert ezeknek mobilitását nem akadályozták az olyan sze­rencsétlen tőkeelh­elyezések, mint a szloven­­szkói és ruszinszkói intézetekét, hanem konjunkturális üzletek minden áron való haj­­a hászása, anélkül, hogy ezek irányítására a kellő erejük és képességük is meg lett volna. — A Göm­öri Hitelbank r.-t. jubiláns közgyű­lése. Rimaszombati tudósítónk jelenti: Az 1897- ben megalapított Göm­öri Hitelbank r.-t. (volt Gö­­mörmegyei Takarékpénztár és Hitelbank r.-t.) áp­rilis 28-án tartotta meg Vogt Fridolin, a Malii­­sche Agrár- und Industriebank igazgatójának el­nöklete alatt huszonötödik évi közgyűlését nagy­számban megjelent részvényesek jelenlétében. A bank huszonötéves tevékenységét Kármán Al­adár dr. kórházi igazgató-főorvos, igazgatósági jegyző ismertette. Az 1897-ben 100,000 K alaptőkével in­dult és 4.024,973 K évi forgalmat elért intézet a 25-ik év végére már 2 millió alaptőkévé bíró és 395.368,326 Ke évi forgalmat kimutató vállalattá nőtte ki magát. A tisztviselők állami nyugdíjdotá­­ciójának kiegészítésére 100,000 K-ás nyugdíjpótló alapot létesítettek. A városi szegények támoga­tására 20,000 K-ás alapítványt létesített a közgyű­lés és több emberbaráti intézménynek 7000 cs. koronás adomány kifizetését szavazta meg. A Ju­­biláris év üzleteredm­ényéről szóló igazgatósági jelentést Müller Vilmos vezérigazgató terjesztette elő s a közgyűlés­­ a 133,994 K nyereségből 80,000 K-t osztalék címén, 44218 koronát az igazgatóság, felügyelőbizottság és tisztikar jutalékára, 6.699.74 koronát tartalékalapra szavazott meg s a marad­ványt a jövő üzletévre átvitelezték. — Cseh-szlovák—francia biztosítótársaság. A prágai Légiobanka helyiségében április 30-án tar­totta meg alakuló közgyűlését a Cseh-szlovák— francia biztosítótársaság,amelynek alafd­ítását P. M. H. is jelezte már. A részvénytőke n­égy mil­­­lió cseh koronát tesz ki, amelynek 30 százalékát francia biztosító intézetek jegyezték. — Alaptőkét leszállító élesztőgyár. A Morva- Sziléziai élesztőgyár Troppauban április 28-án tar­tott közgyűlésén elhatározta, hogy 6 millió koro­nás részvénytőkéjét 3 millióra­ leszállítja. JAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAA£ \ Menyasszonyi kelengyék áruház? £ 3 —k \ Saját készítményű finom férfi ^ 1\ ’&Csö és női fehérnemű, asztal­­i £ J \ térítők és mindennemű lenáru £ 2 \ . p | Árusítás nagyban és kicsinyben £

Next