Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)
1923-09-01 / 198. (351.) szám
3Szombat, szeptember 1. kor a világnak revízió alá kell vennie a Szerbiához intézett 1914. évi osztrák-magyar ultimátumról megalkotott ítéletét. Anglia és Franciaország intervenciója Paris, augusztus 31. Az a hír, hogy Görögország megtagadja Olaszország követeléseinek teljes mértékben való teljesítését, bizonyos nyugtalanságot keltett a párisi politikai körökben. Attól tartanak, hogy a két ország közötti konfliktus nagyon kiélesedik. Azt a londoni hírt, hogy a londoni és párisi kormány Rómában lépéseket tesz, hogy Olaszországot engedékenységre bírja, a Quay d‘Orsayn még nem erősítették meg, bár e lépés lehetőségét nem cáfolják. A nagyköveti konferencia a francia, angol és olasz kormány nevében tiltakozó táviratot intézett a görög kormányhoz. Az olasz sajtó a kormányakció mellett Róma, augusztus 30. Az egész olasz sajtó egyhangúan helyesli a kormány eljárását Görögországgal szemben. — A Corriere dTtalia kimutatja a görög kormány bűnösségét és így ír: Érthető, hogy az olasz kormány kérlelhetetlen szigorral jár el, mást nem is lehet oly kormánytól várni, amelynek élén Mussolini áll. — A Messaggero kijelenti, hogy az olasz kormány feltételei minimumát képezik az elégtételadásnak, róluk tehát egyáltalában nem lehet alkudozni. A Nuovo Paese szerint az olasz kormány követeléseit a politikai körök a legteljesebb elégtétellel fogadták. Az ország közvéleménye teljes egészében magáévá teszik a kormány álláspontját A görög újságírókat kiutasítják Olaszországból Róma, augusztus 31. A Tribima szerint három görög lap tudósítóját kiutasították Olaszországból. A községi választások határidőnaptára Augusztus 25-től szeptember 16-ig: a választói névjegyzékek a községházán közszemlére kiteendők. Szeptember 2. déli 12 óráig: a jelöltek névjegyzéke és a jelöltek nyilatkozata a községi elöljáróságnál benyújtandó. Szeptember 8-tól szeptember 16-ig: a jelöltnévjegyzékek a községházán közszemlére kiteendők. Szeptember 8-ig: a jelölt névjegyzékek összekapcsolása (egyesítése) a pártok választási meghatalmazottainak nyilatkozatával a községi elöljáróságnál bejelentendő. Szeptember 16-ig a választás megkezdéséig: bizalmi férfiak megnevezhetők. Rövid táviratok A pénteki francia hivatalos lap közli a szeptember 1-én életbe lépő francia—cseh-szlovák kereskedelmi egyezményt. Teheráni jelentés szerint Perzsia és Európa között sikerült helyreállítani a postaforgalmat Oroszországon keresztül. Tárcarovatunk: Vasárnap: Bányai Kornél: Dacos tavaszi ének ősszel. (Vers.) Segesdy László: Asszony ördög, Az ingrán „Polgári Párt** megalakult — A szociáldemokraták ígéretekkel csábítanak — Fenyegetés és megfélemlítés minden vonalon Ungvár, augusztus 31. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Ruszinszkóban a választási harcok — amint már megírtuk — azzal az előre várt meglepetéssel kezdődtek, hogy a kormánytámogató elemek összeálltak és megalakították Ungváron a „Polgári Pártot“. Az alakuló gyűlés előtt a párt exponensei értekezletre hívták a magyar pártok elnökeit és olyan megegyezést létesítettek, amely szerint az új párt és a magyar pártok közös listával szavaznának. A magyar pártok elnökei, tekintettel arra, hogy ez nem politikai, de elsősorban az őslakosokat érdeklő gazdasági természetű ügy, belementek abba, hogy a választandókat közös listán foglalják össze. Nagy meglepetést okozott azonban az a hír, hogy a zsidók megalakították az egységes zsidópártot s így most már — amennyiben a Polgári Pártot is kilencvenkilenc százalékban zsidók alakították meg — a magyar pártoknak két párttal kell a közös listában megegyezniük. A Polgári Párt alakuló népgyülése augusztus 26-án volt Ungváron a Korona nagytermében. A kétszáz körül lévő hallgatók tömegében 4—5 keresztény polgár volt s igy nyilvánvaló lett, hogy az alapítók a magyar pártok kötelékéből legnagyobbrészt a magyarokkal együttműködő zsidókat vonták ki. A gyűlés szónokai egytől-egyig hol zsidópártot, hol pedig a keresztényszocialista a pártot támadták. A keresztényszocialisták nem lévén ott, meg nem védhették magukat, a zsidópárt azonban tekintélyes számban foglalt helyet a hallgatók között és így parázs összetűzésben volt részük a Polgári Párt tagjainak. A zsidópárt titkára, Szerény Béla szerkesztő ugyanis szót kért és mindjárt az első mondataiban a következőket állapította meg: “ Az urak polgári alakulást hangoztatnak és ha végignézek a jelenlévők fölött, alig látok néhány nem zsidót. Ez a merész és leplezetlen kijelentés óriási fölháborodást idézett elő, úgy, hogy az elnök alig tudott rendet csinálni. Végül is, amikor a szónok az atrocitásokról beszélt, amelyek nem a „polgárokat””, de a zsidókat érték, a nagy fölháborodás hatása alatt az elnök a szónoktól megvonta a szót. A zsidópárt tagjainak követelésére azonban később mégis kénytelen volt megengedni, hogy Szerény beszédét befejezhesse. A gyűlés után megindult az agitáció, amelyet egy ungvári „pártonkívüli napilap" folytat, míg a párt agitátorai négyszemközt próbálják a párt tagjait főként a Magyar Jogpárt tagjainak táborából szaporítani. A magyar pártok ezzel szemben semmi agresszív lépést nem tesznek, mert bíznak abban, hogy elvükhöz és magyar fajukhoz , hű párttagjaikat semmiféle csábos ígéret, vagy esetleg fenyegetés el nem fogja tántorítani a párt zászlajától, amelyre a legsúlyosabb és a magyarságra szinte katasztrófálisan végzetes időkben fölesküdtek. Hasonló harc folyik a vidéken is. Munkácson a szociáldemokraták dolgoznak a Magyar Jogpárt ellen, hasonlóképpen Beregszászon is a kisgazdapárt ellen. A falvakban a szociáldemokrata párt földosztással, adóelengedéssel és egyéb átlátszó korteseszközzel agitál. Eredményt azonban sehol sem fog elérni, mivel a földművelő nép nagyon jól ismeri ennek a kormánypórázon vezetett pártnak intencióit. A magyar pártok mókája az egész vonalon a legnagyobb rendben halad. A párttitkárok a legszebb lendülettel dolgoznak úgy a keresztényszociális párt, mint a kisgazdák részéről. Nagyobbat okoz egyes lelketlen agitátorok azon kortesmunkája, amely megfélemlítésből és fenyegetésből áll. A nyugdíjasokat például a nyugdíj megvonásával fenyegetik, úgyszintén a rokkantsegélyeseket és hadiözvegyeket. A hatósági nyomás is a kellő módon érezhető mindenütt, úgy, hogy a magyar pártoknak nem kis munkájába kerül a félénkeket bátorítani és a kételkedőket erősíteni. A választási harcok még a legsimábban mennek a ruszin községekben, ahol a Kárpátorosz Köztársasági Földműves Párt szinte veretlenül halad előre. Egy cseh lap a ruszinszkói választásokról A Ludové Noviny hosszabb helyzetjelentést közöl a ruszinszkói választási előkészületekről és a többek között a következőket írja. " Ruszinszkó lakossága a forradalom óta először jut abba a helyzetbe, hogy határozzon a községi képviselőtestületeinek összeállítása kérdésében. A választások kiírása az autonómia megvalósulásához vezető út első lépését jelenti. A kormány a választásokat a legutolsó pillanatban tűzte ki, valószínűleg szándékosan tette ezt, hogy a választási agitaiciót korlátozza. Nem hisszük, hogy a választásoknak politikai jelentőségük lesz, mint ahogy azt például a szocidemokraták állítják. A választások nem fogják a lakosság politikai felfogásának hű képét visszatükrözni, már csak azért sem, mert a rendelkezésre álló idő elégtelensége miatt a nép széles rétegeit nem lehet kellően megagitálni. A kommunista párt ungvári gyűlése alkalmával Smeral dfr. jelenlétében annak a nézetének adott kifejezést, hogy a választások eredményét éppen az említett okoknál fogva nem fogja mértékadónak tekinteni. Minden az utolsó pillanattól és abtól függ, hogy ki milyen jelszóval jön. A nép politikailag nem öntudatos és az egyes pártok nem számíthatnak biztosan a szavazatokra. Egyetlen párt sincsen abban a helyzetben, hogy híveinek számát pontosan meg tudná adni. A szociáldemokrata párt Mármaros lakosságát a maga javára könyveli el, viszont az agrárpárt is teljes biztonsággal sorolja követői közé a márasmarosiakat Gölnicbánya a választási fronton Gölnicbánya, augusztus 30. (Saját tudósítónktól.) A jelölőlisták összeállításának munkája teljes folyamatban van. Az ellenzéki pártok közül a keresztényszociális párt és a szepesi német párt közös listát állítanak föl „ellenzéki autonómisták" választási csoportja néven, amelyek a pártokon kívül álló ellenzéki érzelmű autonómista elemekkel fognak kiegészíteni. Az ellenzéki fronton küzd a kommunista párt is. A cseh kormánypártok közül a cseh nemzeti demokrata párt és a cseh-szlovák szociáldemokraták szervezkednek lázasan, de egyáltalában nincsen kilátásuk a sikerre, mert a választók nem bíznak sem a cseh-szlovák szociáldemokratákban, akikben egyszer már keservesen csalódtak, sem pedig Kramár cseh nemzeti demokrata pártjában, amelynek zászlóbontása ebben a német városban különben is egészen érthetetlen jelenség. Az ellenzék gyengítésére különböző terveket dolgoztak ki a kormány közegei. Megpróbálkoztak itt is a „színtelen lista" ötletével, de ez a kísérlet hajótörést szenvedett az ellenzéki pártok vezetőinek ellentállásán. Kedden este a kereskedők testületének ülésén az az indítvány hangzott el, hogy az iparosok és kereskedők külön listát nyújtsanak be. Ez az indítvány — úgy látszik — összefügg a népszerűtlen Münnich Kálmán iglói akciójával. A testület ülésén azonban erős ellenvélemények hangzottak el és úgy látszik, hogy ez a megbontási kísérlet is végleg elintézettnek tekinthető. A szociáldemokraták kassai gyűlése A szociáldemokrata párt szerdán este gyűlést tartott a kassai Schariáz-szálló nagytermében. A gyűlésen a Prágából kiküldött Nemec képviselő jelentést tett a gazdasági helyzetről és a párt választási előkészületeiről. A plakátokkal összehívott gyűlés mintegy kétszáz hallgatóból áll ott. A kommunisták szlovenszkói előkészületei Budapest mulat — A Prágai Magyar Hirlap eredeti tárcája — írta: Szederkényi Anna. A mulatság már a virányosban kezdődik abban a pillanatban, amikor a kellőleg nekimetikőzött százhúsz kilós angyal könnyed mozdulattal lapítja agyon a jobb sorsra érdemes fehérruhás urat, a sétigacsípő siet. Nem azért tolong rája szegényre, mert a villamos zsúfolt. Sőt ellenkezőleg. A villamosban üres minden második hely. Önagysága csak azt akarja megmutatni szűkebb környezetének, hogy ő benne van „Gemütlichkeit" ... A szűkebb környezet kellő fizikai tudássá oszlik szét az egész kocsiban. Szétgurulnak, szétesnek, jut belőlük a kocsi elejére, a végére, a közepére, a per romra, még kívül is függ egy az ütközőn, az a halotti koszorú. Az a bunkó. Ő fogja agyonütni az estét, de még nem tudja. Ő a fekete pont, az üszők, a rothadás. Egyelőre vígan folyik a társalgás át a levegőn, a többi utasokon, a kalauzon; az egész világ haljon meg, forduljon föl: ők élnek, Pest mulatni akar. A százhúsz kilós fészkelő ellik, őrülten nagy kalapja ledürzsölte a bőrt a boldog úr képéről, apró kriksz-krakszokat hasított bele a szeme világába, mindig beljebb és beljebb nyomja őt, már késfoknyira lapult a gyomra, tüdeje, mája... úgy meg van főzve, puhítva, gyomrozva, hogy jöhet az utolsó: viasszal kikent pléhre tenni és lassú tűz mellett megpirítani. De ez mind semmi. Annak a boldog urnáik li neje és csatlósa, a derék nő, ott ül a szemben lévő ülésen és tekintettel arra, hogy nem adhatja vissza a kölcsönt, majd szétveri a méreg. Ha tehetné, fejest ugrana bele annak a másik nőnek a szájába. Ha telhetné, lenyelné, mint a celhal Jónást, csak azért, hogy azután visszaadhassa a tengernek. És a legszebb benne, hogy az urára is dühös. Miért nem löki le magáról azt az idegen női tetemet? Mert jól esik neki? Persze, hogy jól esik neki, hiszen csak iigy liheg és szuszog a boldogságól. Szinte kiesik a bőréből a boldogságtól. A hü nő és csatlós néma, de hathatós bosszún töri a fejét. Elkezdi nézni az illető százhúsz kilósnak a kezét. Azért nézi a kezét, mert tudja, hogy ezzel zavarba lehet hozni ezt az új veretű embert. Csak nézi, csak nézi, mint a kígyóbűvölő, nézi, mintha hipnotizálni akarná, nézi düllédit, meredt szemmel. A boldogtalan hosszú,szárú fehér bőrkeztyűt szorongató kéz elkezd izgatott lenni. Lóbálja a keztyűt, kaparja a ruha selymét, minden különösebb ok nélkül oda sétál az orr hegyéhez, azt is megkaparja, ránt egyet a kalap peremén. A kígyóbűvölő tekintet mindenütt utána mászik, nem marad el tőle. A kéz elkezd már tántorogni, dülöngélni, az ujjhegyeik ösztönösen görbülnek befelé, pedig már ki vannak fényezve, pedig ragyognak, hogy csak uigy vakít... A vastag ujjhegyek bújnak, a szélesre dagadt ízületek becsúsznak a fodrok közé és ott benn vörösen pirulnak, A két nő pedig hirtelen egymásra néz. Két vadidegen nő, sohasem látták egymást, de azért ismerik egymást századok óta és gyűlölik egymást századok óta. A két nő farkasszemet néz a villamoson, az egyik kifordított, betoldott, fakult ruhában, a másik csupa ülj, csupa csillogás és ragyogás, mögötte pedig az agyonlapuló férfi. A két nő egymásra villog vad fenekedéssel: két társadalmi osztály, egymás mellett élő, egymás ellen élő nézi egymást tágrahúzódott szemmel, csak nézd egymást: Budapest mulatni! megyen ... — De ugyan mit szimatol, keres, szaglász ön, drága barátnőm egész este a levegőben, a parketten, az aszfalton, az asztalok alatt, bokrok tövében és minden lehető és lehetetlen helyen. — Jaj, de nagyszerű. A gyönyört keresem, a boldogságot, a nevetést, a nevetést, amit maga megígért nekem cserébe azért, mert szakítva szigorú elveimmel kirándultam ide a néma, akarom mondani „jaj, de gyönyörű vagy Budapest éjjel“-éjszakába, míg kedvelt férjem gyenge termetét a Balaton kis habjaiban fürösztgeti tisztviselői alapokon. _Ugyan kérem, drága barátnőim, eddig már legalább ötvenszer vágta a fejemhez ezt az úgynevezett engedményt. Ez az összes eredmény, amit sikerült elérnem. Pedig a drága ma ezalatt... — Ne az uramról beszéljen. Azt csak bízza én rám. Legyen nyugodt, én megtettem a szükséges intézkedéseket. Kemény munkában vannak. Ő legalább azt hiszi. Én beadtam neki a cukrásznét, a pénz sósaiét, a péket, a borbélyt... Igaz, hogy azt sem tudom, mi fán termettek szegények, de ő már hiszi, hogy mind együtt járt velem a hatodik bébe. Ez pedig éppen elég... Szóval az uramat ne keverje bele ebbe a mártásba, ő már el A kommuniiiista párt tegnap Kassán értekezletet tartott, amelyen elhatározták, hogy a keletszlovenszkói községekben lehetőleg mindenütt jelölteiket állítanak. A párt különösen azokban a községekben számít eredményre, ahol a lakosság között sok munkás van. Erre az elhatározásra főképpen az a körülmény volt befolyással, hogy a cseh pártok nem tudtak az egységes eljárásban megegyezni. Önálló jelöltlajstromot a párt értesülésünk szerint Bártfán, Eperjesen, Iglón, Nagymihályon, Tőlketerebesen, Gönicbányán, van intézve. És ne igyekezzék másról beszélni... Akkor hirtelen elhallgat, dermedten bámul a magasba, ahonnan túlvilág, idétlen visítások, nyöszörgések, jajgatások hallatszanak le hozzájuk. Hangok a Mazuri tavak vidékéről. — Szentséges Isten! Mi ez? — Az öröm kitörő hangjai. Akar maga is fölülni? — Mire, a hangokra? ’ — Nem a hangokra, hanem a repülő kocsira. Akkor majd maga is fog visítani. — Miért, ott muszáj visítani? — Nem, csak szokás. Azt mondják, jó. Az az öröm, hogy az ember visíthat a nagy nyilvánosság bevonásával. Közben fogja azt a rudat, a szeme szikrát hány, amikor zuhan a mélybe és fellökődik a magasba, a hátát kiveri a hideg verejték és úgy meg van ijedve, hogy eszébe jut a még be nem főzött húsz kiló zöldbab. Egyszóval, én nem ülök föl. Én nem akarok a zöldbabra gondolni. Már az maga kész szerencsétlenség, hogy meglegyintett a piac lehetete. Az élet realisztikus nyomása alatt elhalnak a könnyed derű feltörekvő csírái. Ez csak szépen volt mondva, nem? Éis ezek a székek? —. Tessék helyet parancsolni. Leülnek. A fejük fölött a folytonos visítások és előttük, körülöttük sápadt, sovány, fáradt alakok ödöngenek. Nők és férfiak vonszolják magukat olyan ábrázattal, mintha valamennyi az elveszett Paradicsom bejáratái keresné... Mintha az elveszett ifjúságuk;1.: keresnék. Mintha az elveszett pénztárcájukat keresnék. Ide-oda lengnek, tolonganak, oda járna-