Prágai Magyar Hirlap, 1926. március (5. évfolyam, 50-75 / 1088-1113. szám)
1926-03-02 / 50. (1088.) szám
Mai Hánunk Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ké Független politikai napilap Felelős főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Dzurányi László Gál István Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága II., Panská ul 12/111. —Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha A németek vasárnapja A kormánynak a nyelvtörvény végrehajtása irányában kiadott rendelete rátette a koronát arra a rendszerre, amelyet a kisebbségekkel szemben hét esztendő óta folytatnak s amelynek hol nyíltan kimondott, hol meg diplomatikus frázisokba burkolt célja a kisebbségek elnemzetlenítése és a csehszlovák állam nemzeti egységének tűzzel-vassal való létrehozása. A kisebbségek türelmetlenül vártak erre a végrehajtási rendeletre, mert úgy gondolták, hogy ez végre is érvényt fog szerezni a nemzetközi szerződések is az alkotmány törvény szellemének és kifejezett rendelkezéseinek. A kisebbségek azonban azt is joggal elvárták, hogy ebben a fontos kérdésben, amely egész életükre, tehát nemcsak kulturális fejlődésükre, hanem poliikai és gazdasági életmegnyilvánulásaikra is, döntő kihatással van, nem fog nélküle döntés történni. Hihették ezt annál is inkább, mert Svehla még a koalíció régi rezsimjében kötelező ígéretet tett a németség parlamenti képviselőinek, hogy a végrehajtási rendelet kiadása előtt feltétlenül meghallgatja az ő véleményüket s kívánságaikat respektálni fogja. A kormányelnök ígéreteivel azonban úgy vagyunk, hogy azokra a klasszikus kor mondásait alkalmazhatjuk: graeca fides nulla fides. Kiadták hát a végrehajtási rendeletet, amely Európa kisebbségi történelmének annyira jellegzetes dokumentuma, hogy Mussolini az olasz kamara nyílt ülésén erre a rendeletre hivatkozott, mint a kisebbségi elnyomás legeklatánsabb példájára. A kisebbségeket nem érte készületlenül ez a támadás, hiszen tisztában voltunk azzal, hogy ettől a kormányrendszertől, amelynek egyedüli célja a nemzeti egység fiktív kis hangsúlyozásával a cseheknek mint uralkodó nemzetnek hegemóniáját biztosítani, igazságot nem is várhatunk. A végrehajtási rendelet kibocsátása pedig bizonyos szempontból előnyös is volt, mert ország-világ előtt dokumentálta az elnyomás nyílt rendszerét, a kisebbségek önvédelmi frontját pedig hatalmasan megerősítette. Ennek szemléltető bizonysága a tegnapi vasárnap, amikor az egész szudétanémetség megmozdult, talpra állott jogai védelmében s a 68 népgyűlésen először realizálódott az egységes német front, amely mindeddig csak politikai diszkussziók tárgya volt. Tisztviselő, kereskedő, iparos, munkás együttesen tüntetett német nemzetisége mellett s szociáldemokrata, keresztényszocialista, német nemzeti, demokrata és agrárius politikus egyazon népgyűjlésen szerepeltek, egy eszme harcos szolgálatába szegődtek. A németeknél megismerés, amit immár tudatos lett az ami állandóan hangoztatunk: nem azért üldöznek bennünket, mert földbirtokosok, gazdák, iparosok, kereskedők, tisztviselők vagy munkások vagyunk, nem azért van bajunk, mert keresztes, kakasos vagy csillagos templomban dicsérjük az urat, hanem azért van bajunk, mert magyarok vagyunk, ezért fordul ellenünk kormányrendszer kíméletlensége. Ez a tegnnapi vasárnap nagy tanulsága, amely — hisszük — maradandó értékű lesz a magyarság politikai életében is. A csehszlovák kormányzatra is tanulságnál járhatna a németek vasárnapi hatal•Hos megmozdulása. Szuronyok erejével a feltörő nonaszokat el lehet ugyan fojtani, de a szívekben rejtőző belső elégedetlenséget nem lehet meggyógyítani. A köztársaság elnöke pedig megmondotta egyszer, hogy az az pn’om szilárd, amely nem a szűrön túl hermán, ha^m a szivek belső megelégedésén nyugszik. Három koalíciós párt kacérkodik az uj választások gondolatával A két kormányszocialista párt után már as agrárok is — liftes „q?5s41 kormány — Az uj választással Netizsa HSInkáákat szeretné letörni P“ága, március 1. Már több ízben rámutattunk arra, hogy egyes koalíciós politikusok új választások lehetőségével számolnak. A szociáldemokraták a választások után azonnal kijelentették, hogy ha programjukat nem tudják a koalíció keretén belül végrehajtani, úgy kilépnek a koalícióból s újabb választásokat fognak kierőszakolni. Franké volt miniszter, a nemzeti szocialisták egyik vezére ugyancsak kijelentette, hogy egy éven belül újabb választások várhatók. A két szocialista párt tehát az új választások lehetőségével számolva, jelszavas és demonstratív politikát folytat Már az agrárok is átvették ezt a magatartást. Svehla lapja a Venkov megállapítja, hogy a köztársaság olyan időket él, amikor kénytelen egy évben kétszer is nemzetgyűlési választásokat kiírni. Az államlicit erős kormányra és jó közigazgatásra van szüksége. Hogyha egy parlament ennek biztosítására nem alkalmas, úgy a népnek újból ítélkezni kell s új embereket kell küldenie a parlamentbe. Olyan választások, amelyek egymást néhány hónapon belül követik, nagy meglepetéseket hozhatnak. A Venkov itt elsősorban rámutat a ruttkai községi választásokra, amelyen a szlovák néppárt választóinak 30 százalékát elveszítette. Ezzel a kérdéssel foglalkozik Kordács érsek lapja Cech is, mely megállapítja, hogy az agráriusok azon állítása, hogy egy újabb választás nagy meglepetéseket hozhat, azt eredményezné, hogy a választók éppen azokat fogják elitélni, akik a választók ítéletével állandóan játszamk. A németországi ismétlődő választások bebizonyították, hogy azok a pártok szenvedtek vereséget, amelyek kikényszerítették az uj választásokat s azok győztek, amelyekről azt hitték, hogy katasztrofális szenvednek. Az államnak szüksége vereséget van az erős kormányra. De egy olyan kormány nem lehet erős, amely rövid időközökben uj és uj választásokat ír ki. Svekláék azonban, írja a Cech, nem szívlelik a katolikus szlovákokat s nem akarnak azoknak politikai reprezentánsaival tárgyalni és őket a kormányba fölvenni, ez azonban még nem ok arra, hogy új választásokat írjanak ki. Ha az agrárok azt remélik, hogy az új választásoknál a szlovák néppárt meggyengül, akkor igen könnyen tévedhetnek. De ha Svehla össze akarja mérni erejét a többi pártokkal, úgy csak próbálja meg. A sorok közül kivehető, hogy Hodzsa utolsó erőmegfeszítéssel küzd a szlovák néppárttal való megegyezés ellen s ő az, aki inkább új választásokat akar kierőszakolni, semhogy a szlovák néppárt kormányba való belépésével legyen kénytelen távozni a politika porondjáról. Hodzsáék bizakodása a választások iránt onnan ered, hogy Csehország több községében a napokban községi választások voltak, melyek az agrárok erősödését mutatják, ugyanakkor a néppártiak lényegesen gyengültek. A Cech emiatt a balsiker miatt veti oda az erőmérkőzésre hívó kezívül jér. Politikai körökben várják, hogy a belügyminisztérium sűrűbben fog elrendelni egyes községekben új választásokat, hogy ezzel a pártok erőviszonyainak eltolódásáról a nemzetgyűlési választások előtt némi képet nyerjen. Hogy a választások gondolata mennyire a levegőben van, mutatja Kramár lapjának, a Národni Listynek ma esti kiadása. A lap a parlamenti munka nehézségeit felsorolva figyelmezteti a koalíciót, hogy csak kölcsönös jóakarattal lehet a nehézségeket a mostani parlament leendő hat esztendeje alatt elhárítani, ellenben óva inti a pártokat, a korai választásoktól, mert a novemberi idő előtti választások is csak rontottak a koalíció helyzetén. Kramár és Srámek akkor is ellenezte a parlament korai feloszlatását és a két szocialista párt és az agráriusok voltak azok, akik azt akarták és kikényszerítették. Hée# miliő német tüntetése a nyelvraszleSet togfosszíisa allen Karhatalommal oszlatták fel a gyűlések egy részét — A német nép nem töri jogainak elkobzását Prága, március 1. A nyelvrendeletnek a kisebbségi nyelvjogok elnyomására irányuló tendenciája vásárja az egész németlakta vidéken tüntető tömegfelvonulásokra késztette a németek százezreit. A német parlamenti szövetség és a német nemzeti párt a németlakta területek 68 helységében rendezett tiltakozó gyűlést a február 3-án kiadott nyelvrendelet ellen. A kormány alaposan felkészült erre a tüntetésre s hatalmas csendőrségi és rendőrségi apparátust mozgósított. Újból működésbe léptek a csendőrszuronyok s az elkeseredett tömeget több helyütt karhatalommal oszlatták szét. Most van éppen hat éves fordulója annak, hogy egy német tüntetésen a csendőrgolyó több embert megölt és az elmúlt hat év alatt a szudétanémetek tövises utakon elkeseredett harcot vívtak létükért és jogaikért. A kormány nemzetiségi politikája azóta sem változott meg, ellenben a német lakosság lelkében a nemzeti öntudat és a létért való harc még jobban meggyökeresedett. A német nép politikusai reális alapon igyekeztek a jogok biztosítását elérni, azonban ez a törekvésük hiábavaló volt, így a német törvényhozók nem tehettek mást, mint hogy választóikhoz apelláljanak s velük közös frontot alakítva megkezdjék a harcot. A vasárnapi napon 68 helyen tartottak gyűléseket, a legjelentősebbek Reichenbergben, Teplitzben, Karlsbadban és Trautenauban folytak le. A tiltakozó gyűlések lefolyásáról az alábbi tudósításaink számolnak be: Reichenberg a cseh nemzeti rendszer ellen kiküldött munkatársunk jelenti: Óriási tömeg gyülekezett össze a városháza nagytermében s az izzó hangulatú tömeg előtt Brunar dr. német nemzeti párti szenátor, valamint Ringelhaan dr. városi tanácselőljáró tartottak nagyhatású beszédeket. Brunar szenátor beszédét több ízben félbeszakította a politikai hatóság kiküldöttje, mert a szenátor az uralkodó rendszert a legélesebb szavakkal ostorozta. Ringerhaan dr. felszólította a tömeget, hogy a nyelvrendelet által előidézett sérelmekkel a legfelsőbb közigazgatási bíróságig vegye igénybe az összes jogorvoslatokat. Amikor a szónok a vendéglők cégfelírásával kapcsolatban a legfelsőbb közigazgatási döntést említette, a tömeg kifakadt azon német vendéglősök ellen, akik nemzeti kötelességüknek nem tesznek eleget és éppen ezért felszólítják ezeket, hogy a németlakta vidékeken jogaikra való hivatkozással csakis német felírásokat használjanak. A népgyűlés által elfogadott határozati javaslat a többi között ezeket mondja: Visszautasítjuk a nyelvrendeletet, amely a jogai is az alkotmány megszegését jelenti, éppen ezért érvényességét sem ismerjük el. Pártállásra való tekintet nélkül felszólítjuk törvényhozóinkat, hogy a cseh nemzeti rendszer ellen a legélesebb harcot vívják. Ebben a harcban a német nép ünnepélyesen bejelenti hathatós támogatását, sőt hajlandó minden áldozatra is. Csemborszuronyokkal kergették szét a teplitasi népgyűélést Teplitzi tudósítónk jelenti: Az itteni tiltakozó gyűlést Fleischer német keresztényszocialista párti alpolgármester nyitotta meg. A környék lakossága is teljes számban fölvonult. A német polgári pártok nevében Feierfeil német keresztényszocialista képviselő beszélt. A gyűlés eleinte sima lefolyású volt s csupán akkor tört ki a zaj, amikor az elnök bejelentette, hogy a politikai hatóság megtiltotta a tüntető felvonulást és a Wacht am Rhein, valamint a Deutschland, Deutschland über alles eléneklését. A tömeg az elnök bejelentése után fölállt és azon nyomban elénekelte a Wacht am Rheint. A teremből kilépve, a gyűlés résztvevői csoportokba verődtek és a vásártérre vonultak, ahol újból elénekelték a Deutschland, Deutschland über alles-t és a Wacht am Rhein-t. Kalina képviselő rögtönzött tartott, amelyben hangsúlyozta, hogy beszédet most kell igazán egységesen föllépnie a német népnek. A tömeg már megelégelte a folytonos tiltakozást s a szavakat tettekkel kell fölváltani. Amikor Kalina képviselő ezt a kijelentést tette, a mellékutcákból Vrable hatósági felügyelő vezetésével egy csendőrosztag vonult fel s szuronyos fegyverekkel szétoszlatta tömeget. A lakosság elkeseredésében ellent állt és a csendőrséget „fuj!“-kiáltásokkal halmozta el. A tér kiürítése több mint egy óra hosszat tartott, sebesülés és letartóztatás azonban nemörtént. Karlsbadban öt embert tartóztattak le a rendőrök A karlsbadi németek délelőtt 11 órakor tartották meg a nyelvrendelet ellen összehívott tiltakozó népgyűlést. A gyűlés elnökéül Jákob Hermánt, Karlsbad polgármesterét választották meg. A gyűlés szónoka Koberg német nemzeti párti képviselő volt. A népgyűlés által elfogadott határozati javasla-