Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-01 / 147. (1185.) szám

2 Cseh „janicsárok61” Szlovenszkón Pozsony, június 30. A­ szlovák néppárt gyűlésével kapcsola­tosan rendezték meg Pozsonyban a katoli­kus internátus alapkőletételének ünnepélyét. A szónokok éles támadást intéztek a Szlo­­venszkón tartózkodó cseh tanárok és tanítók ellen, akiket janicsároknak neveztek el. A szónokok szerint a janicsárok a szlovák ifjú­ság lelkét megmérgezik és nevelési mód­szerükkel ki akarják ölni belőlük mindazt, ami a szlovák család szemében szent dolog. Az ünnepélyen részt vett Bubnics Mihály rozsnyói püspök is, aki többek között ki­jelentette, hogy az internátust az eucharisz­tikus kongresszus pozsonyi tiszta bevételé­ből, valamint a tavalyi római szlovák zarán­doklat jövedelméből építik. Az ünnepélyt a Hej, Slováci himnusszal nyitották meg és a pápai himnusszal fejezték be. Takarékossági rendelet O­lasz­országban Rómából jelentik: A tegnapi miniszter­tanács Olaszország gazdasági helyzetével fog­lalkozott és az olasz termelés fölsegítésére többrendbeli határozatot hoztak. Július elsejétől luxusépületek építése tilos. Az egész építkezési tevékenység csak munkás- és parasztházak építésére fog szorít­kozni. Új bárokat, kávéházakat, cukrászdákat s vendéglőket julius elsejétől kezdve nem szabad megnyitni. Ugyancsak julius elsejétől visszavonásig a napilapok terjedelme csak 6 oldal lehet és a formát nem szabad meg­változtatni. Tiszta benzin helyett november elsejétől benzin- és szeszkeverék kerül el­adásra. Végül július elsejétől kezdve a mun­­­­kaadóknak jogukban áll a munkanapot egy órával meghosszabbítani. A minisztertanács kommünikéje továb­bá bejelenti, hogy egyes iparágakkal meg­egyezést létesített, hogy a munkásházak épí­téséhez szükséges nyersanyagok költségeit redukálhassák. Továbbá e napokban külön bizottságot fognak egybehívni, amely a munkaadókat fel fogja szólítani, hogy a munkásságot olcsó és jó élelem­mel lássák el.­­ Ezekkel az intézkedésekkel a fasciamus megkezdte gazdasági programjának kiépíté­­­­sét. A minisztertanács felszólította a gazda­­­ságügyi minisztert, hogy a malomtulajdono­soknak rendeletileg hagyja meg, hogy csak 15%, más gabonával kevert lisztet hozzanak a piacra. I j ^»^CM-.MAC^AT5L-mRXiAT» A választói törvény reformja előtt? Cseh sajSó v isszhang Masaryk és Kodzsa nyilatkozataira — Két­százra akarják csökkenteni a képviselők számát — Syrovy nemzetvédelmi miniszter lemondásra gondol Prága, június 30. Masaryk elnöknek a Národni Osvobozemi részére adott nyilatkozata nagy visszhangot keltett a cseh sajtóban. Hudec József volt képviselő a Národní Listyben szemére veti a szocialista pártoknak, hogy Masarykot mint saját pártemberüket állítják a közvélemény elé. — Az elnök nyilatkozata — írja Hudec - igen kemény, de ezzel kapcsolatban ki kell jelentenünk, hogy az elnök téve­dett. Különösen fáj nekünk az a kifeje­zése, hogy az elégedetlenek a nyelvüket nyújtogatják. Akármennyire is fáj, mégis meg kell állapí­tanunk, hogy az alsóbbrendűekkel szemben előzékenyebbnek kell lenni és nemes érzés­sel meg kell bocsátani nekik, ha ők nincse­nek ugyanazon a nézeten, mint mi. A kommunista Rudé Právo kifogásolja azt, hogy az elnök az angol demokráciát pél­daképpen állítja elő, pedig ez nem más, mint a buzsoázia leplezett diktatúrája, amely min­den eszközzel a régi kapitalista rendszert akarja fentartani. A munkásnép éppen ezért az elnök nyi­­latkozatát nem nagy örömmel nyugtázza és hidegen fogadja. A néppárti Lidové Listy a Benessel kapcsolatos elnöki nyilatkozatra válaszol s hangsúlyozza, hogy ma a nemzetgyűlés párt­jainak többsége, sőt saját pártjának egy része is Benes ellen van. Teljesen szokatlan megoldása a helyzet­nek tehát azt állítani, hogy a Benes elleni kritika a bosszú és káröröm ki­törésének tekintendő. Végül a Cesky Dennik azt írja, hogy Syrovy nemzetvédelmi miniszter le­mondási szándékkal foglalkozik, mert a katonai javaslatok le nem tárgyalása teljesen elkedvetlenítette. Ha a 18 hónapi szolgálati időt meg nem tart­ják, a miniszter a hadseregért nem vállal­hatja a felelősséget. Választói reform a képviselők számának csökkentésével? A jól értesült Tribuna a nyilatkozattal kapcsolatban ezeket írja: Jó, hogy Masaryk elnök a választási törvény módosításáról is nyilatkozott. Az elnök nem foglal állást a választási törvény módosítása ellen, sőt a parlament kötelességének tartja ennek a módo­sításnak keresztülvitelét. Azonban az elnök szigorú alkotmányjogi érzéke megtiltotta, hogy azt is kifejezze, milyen irányban képzeli el ezt a módosítást. A legutóbbi események bizonyítják, hogy a választótörvény reformjára szükség van. A Tribuna azt hiszi, hogy a parlament erre vonatkozólag megtalálja a helyes utat. Ehhez ugyan nagy akaraterő és bátorság szükséges, mert a módosítások az egyes pártoktól nagy áldozatokat fognak köve­telni. A parlamentarizmus gyógyulására és a kormányzás megkönnyítésére (!) elsősor­ban a képviselők számának a csökkentése szükséges. A köztársaság viszonyaihoz képest a 300 képviselő helyett teljesen elegendő volna 200 törvényhozó is. Ez a fantasztikus terv a kis pártok halá­lát jelentené, de veszedelmet rejt magában a mai ellenzék legtöbb pártjára s ezért kizárt­nak tartjuk — még ha kísérleteznének is vele —, hogy az alkotmánytörvény megvál­toztatásához szükséges háromötödnyi többsé­get meg tudják nyerni egy ilyen reakciós választójogi­ reformhoz. Cseh-német együttműködés A Bohemiában megjelent Hodzsa-inter­­júval ugyancsak sokat foglalkoznak a cseh lapok. A Ceské Slovo azt írja, hogy ezzel nyilvánosan megerősítették a cseh­­német többség állandósítását. Azt kérdezi a lap a nemzeti demokratáktól­, hogy Hodzsa vallomása után is állítják-e még, hogy semmiről sem tudnak s hogy semmihez nem adták beleegyezésüket? A legionárus Národni Osvobozeni Hod­zsa nyilatkozatából arra következtet, hogy a cseh polgári pártoknak együttműködé­se a nemzeti kisebbségi pártokkal kéz- 1926 július 1, csütörtök. detét jelenti egy szorosabb közeledésnek és tartós együttműködésnek. Föltéve, hogy Hodzsa nem a saját személye, hanem az egész cseh agrárpárt nevében be­szélt, úgy ez annyit jelent, hogy a cseh agrár­párt politikai célja a mai többségi pártokból egy tartós parlamentáris és kormánytöbbsé­get alakítani. A civilizáció betegsége a szívbaj Newyorkban helenkint több mint 200 ember hal meg szívbajban . A modern ember vad iramú élete a szervezet túlterhelését vonja maga után Newyork, junius. Az itteni egészségügyi lapok eszvre gyakrab­ban és behatóbban foglalkoznak az angol és ame­rikai ember nyugtalan, mozgalmas és hajszás életének káros behatásaival. A szívbaj ijesztő el­­kapódzását Angliában és Amerikában a modern élet veszedelmes kórtünetének minősítik, amely előtt még teljesen tanácstalanul áll a modern or­vostársadalom. Az amerikai orvosok legújabb kimutatásai szerint Newyorkban hetenként több, mint kétszáz ember hal meg szívbajban. Angliában pedig nyolcvanezer azoknak a száma, akiket a szívük rendellenessége vagy betegsége öl meg. A fenyegető tünetek magyarázatát az orvosok abban a körülményben találják, hogy a civilizált ember jelenleg sokkal inten­zívebben, sokkal nagyobb iramban él, mint a néhány évtized ezelőtti emberiség. Az emberi test gépezete, amelynek legkényesebb alkatrésze a szív, sokkal erősebben van kihasz­nálva, mint azelőtt. A kenyérkereset borzalmas hajszája, a szórakozás és élvezet utáni futkosás, a sportok­ megerőltető üzése és dolog megkettőzött tempót kíván az minden egyéb organizmus­tól, amely bizony nagyon gyakran nem tud ele­get tenni ezeknek a követelményeknek. Hogy a női nem ennek a modern, ártalmas hajszának befolyása alatt nagyobb mértékben szenved, mint a férfi, könnyen megérthető, mert a női szervezet sokkal gyöngébb, kevésbé ellen­­állóképes, mint az erősebb nemé és mégis a ma asszonya nagyon sok esetben ugyanolyan erőfe­szítéseket visz véghez, mint a férfi. A ma asszonya egy napon többet végez­, mint a régi asszonyok négy nap alatt. Évekkel ezelőtt a mulatságra készülő fiatal leány egész délután pihent, ha este­ bálba vitték. Ma elintézi napi munkáját az irodában, késő délután siet haza, gyorsan bekapja vacsoráját, néhány perc alatt fölöltözködik és sietve elmegy, hogy­ aznap este még szórakozhassék. A szív és érrendszer megbetegedéseinek, a növekvő hirtelen haláleseteknek okait ebben lát­ják az orvosok, akik egyre keményebb hangon követelik a társadalom felvilágosítását és a ci­vilizáció epidémiája, a szívbaj elleni radikális küzdelem haladéktalan megindítását. VIRÁGFI — Vig regény — Irta FEHÉR ÁRPÁD (14) — Ma este elmegyünk a színházba. Nem tudod, mit játszanak? — Meg se néztem. Pedig Szatyi beadta a szinlapot. Utána néztem. Végigtámolygott az utcán. Korán reggel tökrészeg volt. Előkeresték a szinlapot. Szép Helénát hirdették. Mindszenti Ibolykának megdob­bant a szive. Az ő legdiadalmasabb szerepe. — No majd meglátjuk — mondotta és öltözködni kezdett. Sokáig töprenkedett az­tán, hogy milyen toalettet válasszon, végül elhatározta, hogy a fölismerhetetlenségig el­­maszkírozza magát. Inkognitóban akart meg­jelenni. Egészen öregesre festette az arcát, ódivatú fekete selyemruhát vett föl és csak­hamar töpörödött matróna gyanánt jelent meg Sodorná előtt, aki ámulva csapta össze a kezét. Mindszenti Ibolykát senki sem is­merheti föl, még csak sejteni sem fogják, hogy Gyulára érkezett. Késő este volt, mikor a két öreg as­­­szony elindult a nyári színkör felé. Szótlanul haladtak keresztül a sötét sétatéren, aminek közepén a vendéglő fehér asztalai, színes kis lámpásai világítottak. Mikor a színkörhöz ér­keztek, éppen az első felvonás vége volt. Hátul, a színészek bejárójánál a szokott kép. Kimaszkírozott szereplők cigarettáztak, naiv fiatalemberek egy-egy hölgynek udvar­olgat­­tak. Odébb elől pedig a jó gyulaiak itták a frissen csapolt sört. Ibolyka előreküldte Sodoraiét, hogy pá­holyjegyet váltson és közben szakavatott szeme irigykedve állapította meg, hogy szép­számú közönség sereglett egybe, hogy az új primadonnában gyönyörködjön. Mialatt színház fala mellett, elhagyott helyen vára­a­kozott, a zsibongásból igyekezett ellesni egyet-mást, hogy van-e siker. De mit sem tu­dott megállapítani. Végül visszaérkezett a háziasszony, aki elm­ondotta, hogy csak nagy­­nehezen tudott jegyet kapni, a színkör zsú­folásig megtelt. Hátsó, elhagyott kis páholyban foglaltak helyet, a nagy tömegben senki sem­­ vette észre őket. Még nem kezdték el a második felvonást, a közönség egy része türelmetlenül dobolt. Ibolyka nyomban észrevette, hogy a zenekar tele van virágcsokrokkal, amiket majd a primadonnának fognak felnyújtani. Végül folytatták az előadást. Felgördült függöny és a nézőtéren a várakozás csöndje a támadt, amely egetverő tapsiba fulladt, mi­kor az uj primadonna a szinen megjelent. Valóban kápráztató jelenség volt és úgy énekelt, hogy az öreg szinkör megreszketett a gyönyörűségtől. Ibolykát furcsa érzéshullámok öntötték el. Maga is el volt ragadtatva az utódtól, de a hideg futotta át, hiszen vége volt minden reménységének. Az ő számára a színház ka­pui örökre bezárultak. Nehéz szorongást ér­zett a szive tájékán, aztán forróság öntötte el minden tagját, a szeme elborult és aléltan hanyatlott Sodoraiéra. A háziasszony rémüle­tében sikoltott egyet. Izgalom keletkezett a nézőtéren. — Valaki elájult! — kiabálták. — Or­vost, orvost, van-e itt orvos? Az előadás megakadt, a függönyt le kel­lett bocsátani. Nagy tömeg gyűlt össze So­doraié asszony páholya körül. Szatyi volt az első, aki a színpadról odarohant. — Egy idősebb hölgy — járt szájról­­szájra a nézőtéren. Nyilván a nagy melegtől vesztette el az eszméletét. A nagy zűrzavarban végül orvos is ke­rült elő. Ibolykát az orvos és Szatyi fölemel­ték, kitámogatták a szabad levegőre, anél­kül, hogy sejtették volna, ki van a karjaik­ban. A levegőn aztán magához tért a volt primadonna. Átkulcsolta az öreg színész nyakát. — Szatyi ... — szólt hozzá halk, fáradt hangon. Szatyi az arcára meredt és szinte fél­őrülten körül szaladta. — Ibolyka — mondta reszketve. — Ibolyka — ordította aztán magából kikelve. — Te vagy az! Te szóltál hozzám! A nyakába borult és csókolta össze­vissza, ahol érte. Ezt a jelenetet azonban már kevesen látták. Benn folytatták az előadást, néha dörgő taps hallatszott ki a fák közé. — Hát eljöttél utánunk, utánam, Iboly­ka — ismételte Szatyi újra meg újra. — Nem is lehetsz te boldog másutt. Itt fogod föltalálni boldogságodat. Virágfi is előkerült és meghatva csókol­ta Ibolyka kezét. 11. Sz­atyi a mennybe száll Másnapra híre terjedt a városban a teg­nap esti esemény részleteinek és ugyancsak sok szóbeszédre adott alkalmat. Csodálatos részleteit mesélték el Mindszenti Ibolyka szökésének. A rossz nyelvek persze azt sut­togták, hogy Ibolykát azért érte a színház­ban a baleset, mert nem tudta Kiss Hermina nagy sikerét elviselni. De Szatyi ugyancsak buzgólkodott rajta, hogy a rossz híreket el­hessegesse. Hírül adta az egész városban, hogy Mindszenti Ibolyka válik férjétől és rövidesen vele fog egybekelni. Ez a gondo­lat aztán bolondos boldogsággal töltötte el. Kora reggel friss virágokat vitt Ibolykának, aki ágyban feküdt még az esti izgalmak miatt, de már jobban érezte magát. Virágfi, aki mostanában jókedvű és bi­zakodó volt, szintén meglátogatta régi pri­madonnáját. Vigasztalni próbálgatta. — A nehéz énekes szerepekben azért csak téged foglak fölléptetni, Ibolyka — ígérte neki. — Nem óhajtok többé a színpadon sze­repelni — válaszolta Mindszenti Ibolyka. — Méltó utódhoz, sőt különbhöz jutottál, Vi­rágfi. Ebből a leányból nagy művésznő lesz. Isten kísérje utjain, én nem irigylem. Pi­henni akarok, eleget küzdöttem az életben. Virágfi bólogatott. — Szatyi majd gondodat viseli. Jó útra fog térni, fölhagy a lump élettel. Hiszen egy egész élet szerelme fűzi hozzád. Az öreg színészben valóban istenes gon­dolatok keletkeztek. De azért este, az aznapi előadás után megjelent a vendéglőben, a szokott asztalnál, a kedves kompánia között. Bohém lelkületű fiatalemberek hallgatták itt a cigányzenét. Ezek voltak Gyula város leg­virágosabb estéi, mikor itt időzött a színtár­sulat és a színkör a jókedv fényességét su­gározta szét. (Vége következik.) Rozsnyói vasas-gyógyfürdő és hidegvíz-gyógyintézet, klimatikus gyógyhely, aoinava-Rozsnyó, (Salovennica) Vasas-, meleg-, hideg- és villanyfürdők. Elsőrendű gyógyhely mindennemű női bajok, vérszegénység, sápkor, érelmeszesedés, vérzések, idegbántalmak, migraine, hisztéria, neuraszténia, álmatlanság, étvágytalanság, stb. eseteiben. Lábadozók, reconvalescensek kitűnő üdülőtelepe. A fürdő gyönyörű fenyves és lomberdő közepén fekszik 470 méternyire a tenger színe felett, közel a világhírű dobsinai jégbarlanghoz. — Elsőrendű szállodai szoba, háromszoros étkezéssel, napi 32._ be, — Posta, tá­virda, vasútállomás helyben. Bővebb felvilágosítással szolgál tő'

Next