Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-30 / 170. (1208.) szám

1926 július 30, péntek. A francia utazási divat A Gramd-Prix lázas izgalommal várt, két országra szóló sporteseménye lezajlott másfél millió rajongó sportbarát előtt. A párisi előkelő társaság mielőtt szétoszlott volna a szélrózsa minden irányába, még egyszer egybegyűlt a vccanes-i, auteuil-i és a longchamps-i pályák nagyszerű tribünjein, hogy elkápráztassa toalettjeivel a világot. A nagy szalonok fedve multatták karcsú medjehin-jeiket, nemes versenyre keltek fantasztikus divatkreációkban, amelyekért villámgyorsan lekopiroztak, lefotografáltak a kisebb maison-ok, hogy azonnali, éjjel-nappali munkában reprodukálhassák az újdonságokat és kiszolgálhassák az itteni és a távoli országokban várakozó klienseiket. Általában meg lehetett állapítani, hogy az egész évben tartó szüntelen esőzések miatt tulajdonképpen csak a Grand Prix-en prezentálódott a nyári divat, ezt nyomon követte az idei fürdődivatamelyről legutóbbi levelünkben számoltunk be. Mivel a közfelfogás szerint a Grand-Prix után 2—3 hétre már nem elegáns dolog Páriában lenni, sürgősen megjelent az utazási divat is, amely egyik érdekes mínusza a sokrétű és az élet minden jelenségéhez alkalmazkodó francia divatnak. A felkapott nagy szalonok már bemutatták az utazási és autódivatot és a vidéken nyaraló hölgyek nyári divatját az összes utazási rekvízi tumokkal együtt, amelyeket őszi, ízlés és a praktikus szellemnek eddig szokatlan érvényesülése jellemez. A divat diktátorainak volt gondjuk rá, hogy újdonságaik eladási ára a kivitel minősége szerint az összes vásárlók anyagi körülményeihez igazodjék s alig észrevehető kiáriitási különbséggel ugyanúgy szolgálja ki a komtesszeket, a pénzarsztcokrácia hölgytagjait, mint a kishivatalnok feleségét s a többi polgárasszonyt, akiket ugyanolyan utólérhetetlen párisi sikk jellemez. Ez a cikk és praktikusság karakterizálja a divatnak ezt a fejlett hajtását, az utazási divatot, amely tekintettel van a nyár, tehát a könnyedség mellett a klíma minden változataira, sőt a meteoorológusok egybehangzó véleménye szerint bejósolt abnormis hónapokra is. A tavasz óta egyre erősödő autóláz meghódította e sportnak legádázabb ellenségeit is és ma már nincs előkelő család, akinek autója ne volna. Ezt az általánossá lett autóimádatot vette alapul a divatkreálók olympusi gőggel trónoló szektája, mikor főképp az autó életre alkalmazta az új divatot. Már a bőröndökben is új formák jelentkeznek, melyek praktikusságuk és könnyedségük által tűnnek ki a régiek mellett. A Grand Palais iperművészeti kiállításán csodálatos dolgokat láttunk e nemben s különösen a Maison Vuitton újszerű, fiókos és szekrény-bőröndjei hódították meg az angol és amerikai vendégekéit, akik nem győzitek rendelni magasra tetszőikként pénzükkel e művészies kivitelű újdonságokból. A kis, nagy és legnagyobb bőröndök mellett a jelenlegi divat szeszélyeihez igazodnak a pompás bőrökkel, velpurral, selyemmel tapétázott táskák, kofferek, de emellett teljes mértékben szolgáltják a kényelmet is. A praktikus ruhakieffekek mellett a cipős-szekrény tűnt fel, amely magában foglalja a nagyvilági divathölgy összes ebbediszükségleteit. Felül három, a fehérnemüeknek szánt rész alatt öt sor cipős-fiók következik s mindegyik, pár hal rekeszt tartalmaz. A harminc pár cipőt s a megfelelő harisnyákat magában foglaló fiókokon felül átlátszó, zselatin lemez enged betekinteni az egyes cipőkhöz, amelyek alatt még egy nagyobb fiókkal végződik a vörösesbarna bőrrel bevont kafferszekrény: a kalapftókkal. Ez a cipőszekrény, valamint a többi utazó kaffer egy rendkívül ötletes találmány folytán egyetlen mozdulattal egy elrejtett, vékony paliszanderdeszka kihúzása által pillanatok alatt átalakítható kis íróasztallá,boalettasztallá a szükséglet szerint. Az utazó hölgyvilág csak néhány turistacipőt (angol fehér crepibalppal) visz magával. A cipőgarderube inkább alkalmi és estélyi cipőkből áll, melyekben dominál a felkapott „beige“-színt és a gyíkbőr, sőt a kettő kombinációja is igen gyakori, újabban pedig meggyszínű és vöröses bőrrel applikálják a serró „beige“-t, és a krokodilbőröket is A hölgyek sima, erősen testhez álló, nyersselyem-, vagy kasmirruhában utaznak. Divatos a kovenkó, bőven szabott, pelleringalléru kabát, amelynek szokatlanul mély kivágása látni engedi a Petőfi-gallérra emlékeztető, lehajlás puha galérját a világos ruhának. A gallért sötét selyem, dús csokorkötésű nyakkendő fogja össze, míg a kabátot derékon alul világos színű boröv öleli át. A könnyű szövetből készült, majdnem mindig övvel és zsebbel ellátott utazóruhák olykor Pull- Over-szerű, ékalakú kivágásnak, majd plasztronszerű, húszán lenyúló szabásúak, de kedvelt a felálló gallér is. Sokat látni egy finom, flanellszerű, világos dubl észövetből készült ultatóruhát is, amely külön, hosszú, derékon alul érő, kabátszerű blúzból és berakott szoknyából áll. A blúzon férfikabát kivágásával azonos szabású a nyak és váll környéke , a kabátujj feltűnő széles, kiálló manzsetbaszerű, mely a szövet másik színét mutatja, úgyszintén a gallér ■és a blúznak széle, valamint az egészen lent elhelyezett zsebek szegélye is. A kalapok természetesen többnyire kicsik, keskeny szélűek, mélyen lehúzva a szemig. A mai divat leso rányitott hölgyednek termeteihez teljesen illenek ezek a kis trottoiikalapok, amelyek — mivel a tél rég elmúlt és a kánikula közepén vagyunk, főképpen filcből készültek. De igen kedvelt a bőranyag is sapkaszerű, visszahajtott szélű kivitelben, sőt gyakran lehet látni panamakalapot is az utazó hölgyeken és pedig teljesen férfi formában, széles, fekete selyemszalaggal, hátul felhajtott, elől legyűrt, szokatlanul széles karimával. ^I^<IM-7VÍAGfcVR-HIRME Német-francia intrikák Sasok, tábornok ellen London, július 29. A Daily Telegraph diplomáciai levelezője fölsorolja azokat a vitás pontokat, amelyek a leszerelés kérdésében Németország és a szövetségesek között fenforogtak. Vitás mindenekelőtt a „hadianyag” szó értelmezése, valamint a német helyőrségek muníció- és fegyverállományának kérdése, mert utóbbiakban a német kormány állítólag sokkal nagyobb készlettel rendelkezik, mint a békeszerződés megengedi. A rendőrség létszáma hatezer emberrel haladja meg az előírt 150.000-nyi békeállományt, a német kormány pedig még ezzel a számmal sincs megelégedve s Londonban újabb engedményeket követel. A német sportegyesületek és diákszervezetek szoros kapcsolatban állnak a birodalmi őrséggel és zárt alakulatokban állandóan katonai gyakorlatokat végeznek. Königsberg erődjében erős sziklaütegek vannak, holott a békeszerződés beépített ágyukat nem engedélyez a birodalomnak. Ugyancsak Königsberg közelében betonállásokat építettek a gyalogság számára. A birodalmi őrség költségvetésében túlzott tételek szerepelnek. Az is kitudódott, hogy egyes vidéki csapattestek négy-négy kiválóbb tisztet Berlinbe küldenek, hogy ott vezérkari tisztekké képezzék őket. Németország a nagy vezérkart tehát virtuálisan bármely pillanatban visszaállíthatja és bármely pillanatban olyan hatalmas, jól fölverelt hadsereget teremthet, mely hosszabb ideig dacolhat az ellenséggel. A Daily Telegraph ezenkívül leleplezi, hogy Walch tábornok híres jegyzéke, amelyben az ellenőrző bizottság főnöke Seeckt tábornok elmozdítását követelte, egy német összekötő tiszt intrikájára vezethető vissza. Ez az illető magasrangú összekötő tiszt ugyanis pályázott a német hadsereg főfelügyelői méltóságára, melyet pillanatnyilag Seeckt tábornok tölt be, s minden eszközt megragadott feljebbvalójának befeket títésére. Tévesen informálta a szövetségközi ellenőrző bizottságot . Walch tábornok ezeknek az információknak nyomán küldte el önhatalmúan hírhedt jegyzékét. A bártfafürdői sakkverseny résztvevői Ülő alakok balról jobbra: Colle (Belgium), Emoch (Ausztria). Állnak: Vécsey dr. (Kassa), Schultz (Prága), Balogh dr. (Románia), Csirics (Jugoszlávia), Müller (Bécs), Kostics (Jugoszlávia), Tartakower dr. (Paris), Poist versenyintéző, Sterk (Budapest), Seitz dr. (Augsburg), Zabodroczky (Kassa), Walter (Pozsony), Asztalos dr. (Szerajevo), Mattison (Riga), Prokes és Okodéra (Prága), Káztmér Ernő újságíró (Pozsony). A pozsonyi tábla megpecsételte Filipek párkányi főfzsfikus izérmeit Felmentették rágalmazás vádja alól Filipek Selejtezőjét . A bíróság igazoltnak vette, hogy Filipek meg nem engedett módon szerzett kölcsönöket Pozsony, július 29. (Saját tudósítónktól.) Délszlovenszkó egész lakosságát érdeklő ügyben hozta meg döntését a pozsonyi ítélőtábla. Négy esztendővel ezelőtt tűnt fel Párkány közelében Filipek Ferenc főtrafikos s azóta a legnagyobb terror kifejtése mellett, amely főleg a magyar nemzetiség elleni féktelen izgatásokban jutott kifejezésre, érkezett el a polgári közéleti állások egyik legelőkelőbbjére, pártvezér és városi politikai vezető lett. Mint állítólagos legionista érkezett Párkányba, ahol nagy trafikosi engedélyével házat vásárolt. Amint időközben kiderült, Filipek sohasem volt legionista, csupán katonai nyomozó volt párkányi működése előtt. Délszlovenszkó könnyen terrorizálható magyarsága a politikai fordulat után a mindég hangosabbá váló Filipektől erősen félt. Érthető is, mert akkor napirenden voltak a denunciálások, amelyeket a Filipek-féle emberek könnyen hasznukra tudtak fordítani. A konjunkturának ebből a talajából sarjadzott ki Filipek homályos közéleti szereplése s a legkétesebb manipulációkat oly merészséggel hajtotta végre úgyszólván a nyilvánosság előtt, hogy a párkányiak, bár féltek Filipektől, mégis a sajtó védelmét kérték vele szemben. A pozsonyi lapok több ízben leleplező cikkeket közöltek Filipek viselt dolgairól és többek között a pozsonyi Magyar Újság egy leleplező cikkében megírta, hogy Filipek főtrafikos egy cseh legionista kistrafikosnak 6000 korona értékű trafikárut adott hitelbe, amelyért öt hónapon keresztül összesen 3000 korona kamatot számított fel. Ugyanezen cikkben leleplezi, hogy Filipek, mint az adókivető bizottság tagja, az adótárgyalások előtt 3 nappal a bélai báró Ullmann-féle uradalomtól 50.000 koronát akart kölcsönkép kierőszakolni, továbbá, hogy Filipek párkányi házát egy esztergomi lakostól 48.000 K-ért vásárolta, holott ez 150.000 koronát ér. Filipek a 48.000 koronás vételárat is a katonai kincstárral akarta kifizettetni olyképpen, hogy a kincstártól katonai károk címén, bár ilyen kára soha nem volt, 72.000 koronát igényelt. Filipek a leleplező cikkek miatt rágalmazási pert indított azok szerzője, Gellért Jenő hírlapíró ellen és az első tárgyalás az év februárjában folyt le, amely alkalommal a bizonyítás lefolytatása után Gellértet a törvényszék felmentette azzal, hogy igazolta állításainak jóhiszeműségét, mert Filipek a közélet terén nem úgy viselkedik, mint egy politikai szerepet játszó egyéntől elvárható. Filipek ezt az ítéletet meglebbezte és ennek következtében tegnap került az ügy a pozsonyi ítélőtábla elé, amelyen Drbochlav tanácselnök elnökölt. Az iratok felolvasása után a tábla a következő ítéletet hirdette ki: A tábla megváltoztatta a törvényszék minősítését: felmenti Gellért újságírót a rágalmazás vádja alól, mert a tábla megállapította, hogy a bizonyítás folyamán sikerült állításainak valódiságát igazolni. Megállapítja a tábla, hogy Filipek meg nem engedett módon vett át, Schwartz trafikostól magas kamatot, megállapítja hogy Filipek mint az adókivető a tábla bizottság tagja állását, használta, fel kölcsönszerzési kísérletre, végül magáévá tette Weichhertz Zoltán dr. védő érvelését, amely szerint Filipek házvételét a katonai kincstárral akarta finanszíroztatni meg nem engedett módon. I 5 Flipek jogi képviselője a második felmentő ítéletet is megfelebbezte. * Filipek jogi képviselője a második felosolatos dolgait heteken keresztül szellőztette a sajtó, sőt egészen furcsa fényt vet a közállapotokra Párkányban, hogy Filipek polgári tisztségében a nyitrai zsupán jóvoltából tovább avanzsált, holott közben egy villanyáram lopási manipulációja is napfényre került. A nyitrai zsupán egy hónappal ezelőtt nevezte ki Filipeket a megyei választmány tagjává. Kommunista tüntetés Prágában Rákosiért Prága, július 29. A csehszlovákiai kommunista párt központi sajtóorgánuma, a Rudé Právo, felhívást közöl a prágai munkásokhoz, hogy holnap, pénteken este gyűljenek össze a Havlicsek téren rendezendő tiltakozó népgyűlésre, amelynek egyedüli tárgya a magyarországi kommunisták pere. A gyűlés szónoka Haken képviselő lesz. Új törvényjavaslatok Prága, július 29. Az igazságügyminisztériumban számos törvényjavaslaton dolgoznak, amelyeket még az ősszel be fognak terjeszteni a törvényhozásnak. A javaslatok közül a kényszeregyezségi kvóta minimumának 40%ra való felemeléséről szóló javaslat már el is k készült és jóváhagyása után kiküldik az érdekelt korporációknak véleményezés végett. Valószínűleg ezzel a javaslattal egyidejűleg küldik szét az egyezségi eljárásról szóló törvény módosítási javaslatát is, amelyet az érdekelt körök oly régen várnak. A polgári perrendtartás reformjának munkálatai némi halaszitást szenvednek mert a szakreferens, Kremár dr., minden idejét lefoglalják a miniszteri tárcával járó kötelességek. A büntetőtörvény módosító javaslata már az érdekelt jogászköröknek kiküldetett és a minisztérium ezek véleményezésére vár. Kerékpáros betörők egy hollandiai bankban Bussum, július 29. Amsterdamhoz közel, egyik vasúti fővonal mentén, az úgynevezett Gooi gyönyörű, kertes országrészben fekszik Bussum városka. Művészek és gazdag emberek lakják. Gyönyörű kertes villák, nagyszerűen parkírozott utak, egy nagyszabású kertváros az egész Bussum. Most hatalmas nemzetközi vendégjárás is volt a városban, mert Bussum közelében tartották meg a hilversumi nemzetközi lovasversenyeket, hol Németország, Svájc, Belgium, Franciaország és Skandinávia legjobb urlovasai vettek részt. Bussum városában, az úgynevezett Aan d« Brinklaanon, a város legforgalmasabb útvonalán, egy parkszerű kis kerttel körülvett villában van a Boaz Bank. A földszinti bankhelyiségekben tartózkodtak az igazgatók és a tisztviselők. A pénztárban már véget ért a hivatalos óra és a leereszkedett homályos üvegablak mögött Joosten főpénztáros, a mellé beosztott Sikking nevű kisasszonnyal éppen kasszát csinált, mikor egy 25 évesnek évesnek látszó férfi az üres előcsarnokban megzörgette a pénztár ablakát. A pénztáros gyanútlanul felhúzta az ablakrámát , az idegen beszólt: — Kérem, váltsa föl négy részre ezt a tízforintost ! A pénztáros eleget akart tenni a kérésnek, oldalt fordult, a fiatalember revolvert rántott elő s annak agyával hatalmas ütést mért a pénztáros fejére. A kisasszony fölsikoltott és menekülni akart, föl is rántotta az ajtót, amelyen egy másik férfi ugrott be s revolvert szegezve fölkapta a pénztárasztalon éppen számolás alatt álló banki egy tárcát, amire mindketten kirohantak és kerékpárra kaptak. Mindez pillanatok alatt és szinte zajtalanul történt, úgyhogy mire a bank különböző osztályaiból a lezárt ablakok mögül összefutottak, a rablók már a kertajtóban , éppen kerékpárjukra pattantak föl. Természetesen a rablók után óriási hajsza kezdődött kerékpáron, autón, egész csomó ember rohant a menekülők után. Azonban a rablóknak párpercnyi előnyük volt s egyébként is nagyszerűen tudtak biciklizni, úgyhogy a nagy déli forgalomban, az első keresztutcánál, teljesen nyomuk veszett. Továbbmentek-e, balra fordultak-e be, ezt az üldözők jobbra vagy nem bírták hamarjában megállapítani s ezáltal az üldözésben újabb perceket vesztettek. Közben az utcán egy köteg 10 forintost, összesen 900 forint értékben megtaláltak, melyet rohanásuk alatt a pénzestáskából a sok bankj agyköteg közül nyilván a rablók vesztettek el. A megsebesült, vérzőfejű szenvedő pénztárost a városi mentők kötözték be. A bankban az első megállapítások szerint kb. 10.000 forint hiányt találtak. Még a rablótámadás órájában az egész God rendőrséget alarmirozták, s bár ma reggelig a nyomozásnak nem volt eredménye, csak órák kérdése lehet, hogy a rablókat — kikről pontos személyleírás van — elfogják. Ebben az évben hasonló kerékpáros tolvajok egy forgalmas vasúti pénztárt fosztottak ki, úgyhogy ez a bankrablás a második eset hosszú évek óta a bűnügyi krónikában, amikor Hollandiában fényes nappal történt rablógarázdálkodásról kell beszámolni. xx A Brehm-et el kell önnek olvasnia, mert ennél igazabbat, szebbet, bájosabbat még sohasem írtak és talán sohasem fognak írni az állatokról.