Prágai Magyar Hirlap, 1926. július (5. évfolyam, 147-171 / 1185-1209. szám)

1926-07-30 / 170. (1208.) szám

1926 július 30, péntek. A francia utazási divat A Gramd-Prix lázas izgalommal várt, két or­szágra szóló sporteseménye lezajlott másfél millió rajongó sportbarát előtt. A párisi előkelő társaság mielőtt szétoszlott volna a szélrózsa minden irá­nyába, még egyszer egybegyűlt a v­ccanes-i, auteuil-i és a longchamps-i pályák nagyszerű tri­bünjein, hogy elkápráztassa toalettjeivel a világot. A nagy szalonok fedve multatták karcsú med­­jehin-jeiket, nemes versenyre keltek fantasztikus divatkreációkban, amelyekért villámgyorsan leko­­piroztak, lefotografáltak a kisebb maison-ok, hogy azonnali, éjjel-nappali munkában reprodukálh­as­­sák az újdonságokat és kiszolgálhassák az itteni és a távoli országokban várakozó klienseiket. Általában meg lehetett állapítani, hogy az egész évben tartó szüntelen esőzések miatt tulaj­donképpen csak a Grand­ Prix-en prezentálódott a nyári divat, ezt nyomon követte az idei fürdődivat­­amelyről legutóbbi levelü­nkben számoltunk be. Mi­vel a közfelfogás szerint a Grand-Prix után 2—3 hétre már nem elegáns dolog Páriában lenni, sür­gősen megjelent az utazási divat is, amely egyik érdekes mínusza a sokrétű és az élet minden je­lenségéhez alkalmazkodó francia divatnak. A felkapott nagy szalonok már bemuta­tták az utazási és autódivatot és a vidéken nyaraló höl­gyek nyári divatját az összes utazási rek­vízi tum­ok­kal együtt, amelyeket őszi, ízlés és a praktikus szellemnek eddig szokatlan érvényesülése jelle­­mez. A divat diktátorainak volt gondjuk rá, hogy újdonságaik eladási ára a kivitel minősége szerint az összes vásárlók anyagi körülményeihez igazod­jék s alig észrevehető kiárii­tási különbséggel ugyanúgy szolgálja ki a komtesszeket, a pénzar­sz­­tcokrácia hölgytagjait, mint a kishivatalnok felesé­gét s a többi polgárasszonyt, akiket ugyanolyan utólérhetetle­n párisi sikk jellemez. Ez a cikk és praktikusság karakterizálja a di­vatnak ezt a fejlett hajtását, az utazási divatot, amely tekintettel van a nyár, tehát a könnyedség­­ mellett a klíma minden változataira, sőt a meteo­­­orológusok egybehangzó véleménye szerint bejósolt abnormis hónapokra is. A­­ tavasz óta egyre erősödő autóláz meghódí­totta e sportnak legádázabb ellenségeit is és ma már nincs előkelő család, akinek autója ne volna. Ezt az általánossá lett autóimádatot vette alapul a divatkreálók olympusi gőggel trónoló szektája, mi­kor főképp az autó­ életre alkalmazta az új divatot. Már a bőröndökben is új formák jelentkeznek, me­lyek praktikusságuk és könnyedségük által tűnnek ki a régiek mellett. A Grand Palais iperművészeti kiállításán cso­dálatos dolgokat láttunk e nemben s különösen a Maison Vuitton újszerű, fiókos és szekrény-bőrönd­­jei hódították meg az angol és amerikai vendége­kéit, akik nem győzitek rendelni magasra tetszőik­ként pénzükkel e művészies kivitelű újdonsá­gokból. A kis, nagy és legnagyobb bőröndök mellett a jelenlegi divat szeszélyeihez igazodnak a pom­pás bőrökkel, velpurra­l, selyemmel tapétázott tás­kák, kofferek, de e­mellett teljes mértékben szol­gáltják a kényelmet is. A praktikus ruhakieffek­ek mellett a cipős-szekrény­­ tűnt fel, amely magában foglalja a nagyvilági divathölgy összes ebbedi­­szükségletei­t. Felül három, a fehérnemüeknek szánt rész alatt öt sor cipős-fiók következik s mindegyik, pár hal rekeszt tartalmaz. A harminc pár cipőt s a megfelelő harisnyákat magában fog­laló fiókokon felül átlátszó, zselatin lemez enged betekinteni az egyes cipőkhöz, amelyek alatt még egy nagyobb fiókkal végződik a vörösesbarna bőr­rel bevont kafferszekrény: a kalapftókkal. Ez a cipőszekrény, valamint a többi utazó kaf­fer egy rendkívül ötletes találmány folytán egyet­len mozdulattal egy elrejtett, vékony paliszander­­deszka kihúzása által pillanatok alatt átalakítható kis íróasztallá,­­boalettasztallá a szükséglet szerint. Az utazó hölgyvilág csak néhány turistacipőt (angol fehér crepibalppal) visz magával. A cipőgar­­derube inkább alkalmi és estélyi cipőkből áll, me­lyekben dominál a felkapott „beige“-színt és a gyíkbőr, sőt a kettő kombinációja is igen gyakori, újabban pedig meggyszínű és vöröses bőrrel applikálják a serró „beige“-t, és a krokodilbőröket­ is A hölgyek sima, erősen testhez álló, nyers­­selyem-, vagy kasmirruhában utaznak. Divatos a kovenkó, bőven szabott, pelleringalléru kabát, amelynek szokatlanul mély kivágása látni engedi a Petőfi-g­allérra emlékeztető, lehajlás puha galérjá­t a világos ruhának. A gallért sötét selyem, dús cso­­korkötésű­ nyakkendő fogja össze, míg a kabátot derékon alul világos színű boröv öleli át. A könnyű szövetből készült, majdnem mindig övvel és zsebbel ellátott utazóruhák olykor Pull- Over-szerű, ékalakú kivágásnak, majd plasztron­­szerű, húszán lenyúló szabásúak, de kedvelt a fel­álló gallér is. Sokat látni egy finom, flanellszerű, világos dubl észöv­etből készült ultatóruhát is, amely külön, hosszú, derékon alul érő, kabátszerű blúzból és be­rakott szoknyából áll. A blúzon férfikabát kivágá­sával azonos szabású a nyak és váll környéke , a kabátujj feltűnő széles, kiálló manzsetbaszerű, mely a szövet másik színét mutatja, úgyszintén a gallér ■és a blúznak széle, valamint az egészen lent elhe­lyezett zsebek szegélye is. A kalapok természetesen többnyire kicsik, keskeny szélűek, mélyen lehúzva a szemig. A mai divat leso rány­itott hölgyednek termeteihez teljesen illenek ezek a kis trottoiikalapok, amelyek — mi­vel a tél rég elmúlt és a kánikula közepén va­gyunk, főképpen filcből készültek. De igen ked­velt a bőranyag is sapkaszerű­, visszahajtott szélű kivitelben, sőt gyakran lehet látni panamakalapot is az utazó hölgyeken és pedig teljesen férfi­ for­mában, széles, fekete selyemszalaggal, hátul fel­hajtott, elől legyűrt, szokatlanul széles karimával. ^I^<IM-7VÍAGfcVR-HIRME Német-francia intrikák Sasok, tábornok ellen London, július 29. A Daily Telegraph diplomáciai levelezője fölsorolja azokat a vitás pontokat, amelyek a leszerelés kérdé­sében Németország és a szövetségesek kö­zött fenforogtak. Vitás mindenekelőtt a „hadianyag” szó értelmezése, valamint a né­met helyőrségek muníció- és fegyverállomá­nyának kérdése, mert utóbbiakban a német kormány állítólag sokkal nagyobb készlettel rendelkezik, mint a békeszerződés meg­engedi. A rendőrség létszáma hatezer emberrel haladja meg az előírt 150.000-nyi békeállo­mányt, a német kormány pedig még ezzel a számmal sincs megelégedve s Londonban újabb engedményeket követel. A német sportegyesületek és diákszervezetek szoros kapcsolatban állnak a birodalmi őrséggel és zárt alakulatokban állandóan katonai gya­korlatokat végeznek. Königsberg erődjében erős sziklaütegek vannak, holott a békeszer­ződés beépített ágyukat nem engedélyez a birodalomnak. Ugyancsak Königsberg köze­lében betonállásokat építettek a gyalogság számára. A birodalmi őrség költségvetésében túlzott tételek szerepelnek. Az is kitudódott, hogy egyes vidéki csa­pattestek négy-négy kiválóbb tisztet Berlinbe küldenek, hogy ott vezérkari tisztekké képezzék őket. Németország a nagy vezérkart tehát virtuálisan bár­mely pillanatban visszaállíthatja és bár­mely pillanatban olyan hatalmas, jól föl­­verelt hadsereget teremthet, mely hos­­­szabb ideig dacolhat az ellenséggel. A Daily Telegraph ezenkívül leleplezi, hogy Walch tábornok híres jegyzéke, amelyben az ellenőrző bizottság főnöke Seeckt tábornok elmozdítását követelte, egy német összekötő tiszt intrikájára vezethető vissza. Ez az illető magasrangú összekötő tiszt ugyanis pályázott a német hadsereg főfel­ügyelői méltóságára, melyet pillanatnyilag Seeckt tábornok tölt be, s minden eszközt megragadott feljebbvalójának befeket­ títésé­­re. Tévesen informálta a szövetségközi el­lenőrző bizottságot . Walch tábornok ezek­nek az információknak nyomán küldte el ön­hatalmúan hírhedt jegyzékét. A bártfa­fürdői sakkverseny résztvevői Ülő alakok balról jobbra: Colle (Belgium), Emoch (Ausztria). Állnak: Vécsey dr. (Kassa), Schultz (Prága), Balogh dr. (Románia), Csirics (Jugoszlávia), Mü­ller (Bécs), Kostics (Jugoszlávia), Tartako­­wer dr. (Paris), Poist versenyintéző, Sterk (Budapest), Seitz dr. (Augsburg), Zabodroczky (Kassa), Walter (Pozsony), Asztalos dr. (Szerajevo), Mattison (Riga), Prokes és Okodéra (Prága), Káztmér Ernő újságíró (Pozsony). A pozsonyi tábla megpecsételte Filipek párkányi főfzsfikus­­ izérmeit Felmentették rágalmazás vádja alól Filipek Selejtezőjét . A bí­róság igazoltnak vette, hogy Filipek meg nem engedett módon szerzett kölcsönöket Pozsony, július 29. (Saját tudósítónktól.) Délszlovenszkó egész lakosságát érdeklő ügyben hozta meg döntését a pozsonyi ítélőtábla. Négy esztendővel ezelőtt tűnt fel Párkány közelében Filipek Ferenc főtrafikos s azóta a legnagyobb terror kifejtése mellett, amely fő­leg a magyar nemzetiség elleni féktelen izga­tásokban jutott kifejezésre, érkezett el a pol­gári közéleti állások egyik legelőkelőbbjére, pártvezér és városi politikai vezető lett. Mint állítólagos legionista érkezett Párkányba, ahol nagy trafikosi engedélyével házat vásárolt. Amint időközben kiderült, Filipek sohasem volt legionista, csupán katonai nyomozó volt párkányi működése előtt. Délszlovenszkó könnyen terrorizálható magyarsága a politikai fordulat után a mindég hangosabbá váló Fili­­pektől erősen félt. Érthető is, mert akkor na­pirenden voltak a denunciálások, amelyeket a Filipek-féle emberek könnyen hasznukra tudtak fordítani. A konjunkturának ebből a talajából sarjadzott ki Filipek homályos köz­életi szereplése s a legkétesebb manipuláció­kat oly merészséggel hajtotta végre úgyszól­ván a nyilvánosság előtt, hogy a párkányiak, bár féltek Filipektől, mégis a sajtó védelmét kérték vele szemben. A pozsonyi lapok több ízben leleplező cikkeket közöltek Filipek vi­selt dolgairól és többek között a pozsonyi Ma­gyar Újság egy leleplező cikkében megírta, hogy Filipek főtrafikos egy cseh legionista kis­­trafikosnak 6000 korona értékű trafikárut adott hitelbe, amelyért öt hónapon keresztül összesen 3000 ko­rona kamatot számított fel. Ugyanezen cikkben leleplezi, hogy Fili­pek, mint az adókivető bizottság tagja, az adó­tárgyalások előtt 3 nappal a bélai báró Ull­mann-féle uradalomtól 50.000 koronát akart kölcsönkép kierőszakolni, továbbá, hogy Fili­pek párkányi házát egy esztergomi lakostól 48.000 K-ért vásárolta, holott ez 150.000 ko­ronát ér. Filipek a 48.000 koronás vételárat is a katonai kincstárral akarta kifizettetni oly­képpen, hogy a kincstártól katonai károk cí­mén, bár ilyen kára soha nem volt, 72.000 ko­ronát igényelt. Filipek a leleplező cikkek miatt rágalmazási pert indított azok szerzője, Gellért Jenő hírlapíró ellen és az első tárgya­lás az év februárjában folyt le, amely alka­lommal a bizonyítás lefolytatása után Gellértet a törvényszék felmentette azzal, hogy igazolta állításainak jóhiszeműségét, mert Filipek a közélet terén nem úgy visel­kedik, mint egy politikai szerepet játszó egyéntől elvárható. Filipek ezt az ítéletet meglebbezte és en­nek következtében tegnap került az ügy a po­zsonyi ítélőtábla elé, amelyen Drbochlav ta­nácselnök elnökölt. Az iratok felolvasása után a tábla a következő ítéletet hirdette ki: A tábla megváltoztatta a törvényszék mi­nősítését: felmenti Gellért újságírót a rágalmazás vádja alól, mert a tábla megállapította, hogy a bizonyítás folyamán sikerült állí­tásainak valódiságát igazolni. Megállapít­ja a tábla, hogy Filipek meg nem enge­dett módon vett át, Schwartz trafikostól magas kamatot, megállapítja hogy Filipek mint az adókivető a tábla­ bizott­ság tagja állását, használta, fel kölcsön­­szerzési kísérletre, végül magáévá tette Weichhertz Zoltán dr. védő érvelését, amely szerint Filipek házvételét a katonai kincstárral akarta finanszíroztatni meg nem engedett módon. I 5 Flipek jogi képviselője a második fel­mentő ítéletet is megfelebbezte. * Filipek jogi képviselője a második fel­­osolatos dolgait heteken keresztül szellőztette a sajtó, sőt egészen furcsa fényt vet a közálla­potokra Párkányban, hogy Filipek polgári tisztségében a nyitrai zsupán jóvoltából to­vább avanzsált, holott közben egy villanyáram lopási manipulációja is napfényre került. A nyitrai zsupán egy hónappal ezelőtt ne­vezte ki Filipeket a megyei választmány tagjává. Kommunista tüntetés Prágában Rákosiért Prága, július 29. A csehszlovákiai kommunista párt központi sajtóorgánuma, a Rudé Právo, felhí­vást közöl a prágai munkásokhoz, hogy holnap, pénteken este gyűljenek össze a Havlicsek­ téren rendezendő tiltakozó népgyűlésre, amelynek egye­düli tárgya a magyarországi kommunisták pere. A gyűlés szónoka Haken képviselő lesz. Új törvényjavaslatok Prága, július 29. Az igazságügyminisztérium­­ban számos törvényjavaslaton dolgoznak, amelye­ket még az ősszel be fognak terjeszteni a törvény­­hozásnak. A javaslatok közül a kényszeregyezségi kvóta minimumának 40%ra való felemeléséről szóló javaslat már el is k készült és jóváhagyása után kiküldik az érdekelt korporációknak véle­ményezés végett. Valószínűleg ezzel a javaslattal egyidejűleg küldik szét az egyezségi eljárásról szóló törvény módosít­ási javaslatát is, amelyet az érdekelt körök oly régen várnak. A polgári per­rendtartás reformjának munkálatai némi hala­szi­tást szenvednek mert a szakreferens, Kremár dr., minden idejét lefoglalják a miniszteri tárcával járó kötelességek. A büntetőtörvény módosító ja­vaslata már az érdekelt jogászköröknek kikülde­tett és a minisztérium ezek véleményezésére vár. Kerékpáros betörők egy hollandiai bankban Bussum, július 29. Amsterdamhoz közel, egyik vasúti fővonal mentén, az úgynevezett Gooi gyö­­nyörű, kertes országrészben fekszik Bussum vá­roska. Művészek és gazdag emberek lakják. Gyö­nyörű kertes villák, nagyszerűen parkírozott utak, egy nagyszabású kertváros az egész Bussum. Most hatalmas nemzetközi vendégjárás is volt a városban, mert Bussum közelében tartották meg a hilversumi nemzetközi lovasversenyeket, hol Németország, Svájc, Belgium, Franciaország és Skandinávia legjobb urlovasai vettek részt. Bussum városában, az úgynevezett Aan d« Brinklaanon, a város legforgalmasabb útvonalán, egy parkszerű kis kerttel körülvett villában van a Boaz Bank. A földszinti bankhelyiségekben tar­tózkodtak az igazgatók és a tisztviselők. A pénz­tárban már véget ért a hivatalos óra és a le­ereszkedett homályos üvegablak mögött Joosten főpénztáros, a mellé beosztott Sikking nevű kis­asszonnyal éppen kasszát csinált, mikor egy 25 évesnek évesnek látszó férfi az üres előcsarnok­ban megzörgette a pénztár ablakát. A pénztáros gyanútlanul felhúzta az ablakrámát , az idegen beszólt: — Kérem, váltsa föl négy részre ezt a tízfo­rintost ! A pénztáros eleget akart tenni a kérésnek, ol­dalt fordult, a fiatalember revolvert rántott elő s annak agyával hatalmas ütést mért a pénztáros fejére. A kisasszony fölsikoltott és menekülni akart, föl is rántotta az ajtót, amelyen egy másik férfi ugrott be s revolvert szegezve fölkapta a pénztár­­asztalon éppen számolás alatt álló banki egy tárcát, amire mindketten kirohantak és kerékpárra kaptak. Mindez pillanatok alatt és szinte zajtalanul történt, úgyhogy mire a bank különböző osztályai­ból a lezárt ablakok mögül összefutottak, a rablók már a kertajtóban , éppen kerékpárjukra pat­tantak föl. Természetesen a rablók után óriási hajsza kezdődött kerékpáron, autón, egész csomó ember rohant a menekülők után. Azonban a rablóknak párpercnyi előnyük volt s egyébként is nagyszerűen tudtak biciklizni, úgyhogy a nagy déli forgalomban, az első keresztutcánál, teljesen nyomuk veszett. Továbbmentek-e, balra fordultak-e be, ezt az üldözők jobbra vagy nem bírták hamarjában megállapítani s ezáltal az üldözésben újabb perceket vesztettek. Közben az utcán egy köteg 10 forintost, ös­­­szesen 900 forint értékben megtaláltak, melyet rohanásuk alatt a pénzestáskából a sok bankj agy­­köteg közül nyilván a rablók vesztettek el. A megsebesült, vérzőfejű szenvedő pénztárost a városi mentők kötözték be. A bankban az első megállapítások szerint kb. 10.000 forint hiányt ta­láltak. Még a rablótámadás órájában az egész God­ rendőrséget alarmirozták, s bár ma regge­lig a nyomozásnak nem volt eredménye, csak órák kérdése lehet, hogy a rablókat — kikről pontos személyleírás van — elfogják. Ebben az évben hasonló kerékpáros tolvajok egy forgalmas vasúti pénztárt fosztottak ki, úgy­hogy ez a bankrablás a második eset hosszú évek óta a bűnügyi krónikában, amikor Hollan­diában fényes nappal történt rablógarázdálkodás­ról kell beszámolni. xx A Brehm-et el kell önnek olvasnia, mert ennél igazabbat, szebbet, bájosabbat még sohasem írtak és talán sohasem fognak írni az állatokról.

Next