Prágai Magyar Hirlap, 1926. október (5. évfolyam, 223-248 / 1261-1286. szám)

1926-10-08 / 229. (1267.) szám

1926 október 8, péntek.9 'E’ERGAI-A^AIGÓIAR-HIRLAE hogy mi is közvetlenül érintkezésbe lép­hessünk a fogyasztóval.­­A mai állapot mellett teljesen ki vagyunk szolgáltatva a kereskedelem kényének-ked­­vének. A régi gazdasági viszonyok mellett nem volt annyira érezhető ez a visszásság, a mai viszonyok mellett azonban feltétlenül segíteni kell a bortermelésen, mert a csőd szélén áll. A bortermelés ma különösen két oknál fog­va katasztrofális: egyrészt a termelési költségek a békés­hez viszonyítva horribilisan megdrágul­tak, másrészt pedig a bor ára arany­­értékben harmadával kevesebb, mint a békebeli volt. A hatalmas méretekben visszaesett fogyasz­táson kívül a bor árának hanyatlása speciá­lis okban keresendő. És ezt röviden így le­hetne összefoglalni: nincs pénz és a bank­hitel igen drága. Háború előtt mondhatni minden jobb korcsmáros saját maga tudta beszerezni szükségletét és így a sok vevő keresletet idézett e­lő, amelyik a kínálatot egyensúlyozva, normális viszonyokat terem­tett. A mai pénzhiány azonban teljesen fel­borította a helyzetet. Vendéglősök, korcsmá­­rosok csakis hitelre tudnak vásárolni, a gazda pedig hitelre nem ad, így csak egy­néhány, mondhatni egy kézen megszámolha­tó számú nagykereskedő dirigálja a piacot, az összes korcsmárosokat, kereskedőket ke­zében tartva, másrészt a termelőkkel szem­ben igen könnyű a kartell létesítése és az áraknak a földig való letörése.­­ Nekünk levegőhöz kell jutni, különö­sen akkor, amikor az egész világ olcsó ter­mel­ésű borát a nyak­unkba zúdították. Az új törvényjavaslat az­ egyik régi sebünket akar­ja gyógyítani, azonban csak félmunkát végez. A törvény ugyanis a zárt palackokban való eladást teljesen szabaddá teszi ugyan a termelő részére, azonban nyílt edényekben való kimérésnél egy telje­sen értéktelen megoldással lép elő. Be akar ugyanis vezetni egy meglévő, tör­téneti eredetű, volt Magyarország német­­ részében (Pozsony, Sopron) érvényben levő gyakorlatot, az úgynevezett cégéres kimérést, melynek gyakorlati jelentősé­ge úgyszólván semmi egyéb, mint ked­ves népszokás. A törvényjavaslat 3. paragrafusa értelmében ugyanis minden szőlőbirtokos évente háromszor 14—14 napon keresztül kimérést nyithat házában, szellőjében és az ott kimért bort vendégei a helyszínen is el­olvaszthatják. — Felesleges hangsúlyoznom, hogy en­nek a megoldásnak nem lehetünk barátai, mert ez m­ég félmunkának sem nevezhető. Mi rendületlenül azon az állásponton va­gyunk, hogy a boreladást nem lehet privile­gizálni és hogy minden termelőnek minden korlátozás nélkül engedtessék meg a kicsiben való eladás minden formája. Ezen jogos követelésünk ellen felhozott min­den érv csak üres ürügy, mert hiszen akkor sem fog eldelirium­osodni a világ, hiszen most is iszik mindenki, aki akar. Ehhez van korcsma most is elegendő. A szabad verseny korszakát éljük, az sem lehet érv, hogy tönkremennek e szakma gyakorlói.­­ Ha ezt az elvet követné az állam, úgy minden ipart számszerűen korlátozni kéne, már­pedig a céhrendszer gyermekcipőit ré­gen kinőtte a XX. század gazdasági élete. A törvényjavaslattal szemben mi mindenesetre megtettük az észrevételeinket, de hogy az milyen formában fog törvénnyé válni, egyelőre még nem tudjuk.­­ Ha azonban az új törvény nem akcep­tálná a mi jogos álláspontunkat, úgy kényte­lenek leszünk törvényes formák között to­vább folytatni a harcunkat igazságos ügyünk érdekében. A legbiztosabb ; • és legenyhébb J csokoládé ■ hashajtó Führaka :­­ Veres Rák : Erati3­ava Egy dobsz éra K6. 3 80 A spekulációs nyereségek megadóztatása az adóreform szerint Az adóreformjavaslat harmadik bekez­désének 7. §-a a spekulációból eredő nyere­ségek magdóztatásával foglalkozik. Az idézett § szerint a spekulációból eredő nyereséget ezentúl meg fogják adóztatni. A spekulációs üzletekből eredő veszteségeket a többi bevételből nem lehet levonásba hozni. Ha öt éven belül ingatlanokat és hat hó­napon belül más tárgyakat, különösen ér­­­­tékpapírokat adnak el, a javaslat ezt úgy értelmezi, hogy ez spekulációs célból tör­tént­, hacsak az adókötelezett nem bizo­nyítja be az ellenkezőt. A spekulációs üzletekből eredő nyereséget azoknál is megadóztatják, akik nem tartoznak ■­ bejegyzett kereskedőkhöz és iparosokhoz és kik az általános jövedelmi adó alá nem ez­­ [UNK]k. Tz' ''■ [UNK]r-- re üzletet kötnek, en­nek adóját a vállalatokra és ezek jövedelmé­re kivetett adókulcs szerint állapítják meg. Már az eddigi törvény 159. §-a megállapítja, hogy az eladásból származó nyereséget, csak akkor lehet a jövedelemhez számítani, ha az eladás spekulációs üzlet jegyében történt, de ez utóbbit a javaslat nem írja körül és nem határozza meg. A gyakorlat értelmében eddig a spekulációt úgy értelmezték, hogy ingatlan­nál akkor áll fenn, ha már a vételnél eladás forgott szóban. A javaslat meghatározza azt az időt, amelynek vétel és eladás között el kell telnie, hogy az üzletről megállapíthas­sák, hogy spekuláció szempontjából történt-e vagy sem. Ingatlanoknál ez az idő öt év, ér­tékpapíroknál és egyéb tárgyaknál 6 hónap. Ha ezen idő alatt az adókötelezett valamit el­ad és mégsem spekulációs célzattal, akkor ezt az adóbizottság előtt be kell bizonyítania. A csehszlovák—svájci kereskedelmi szerződési tárgyalásokat — a Bázelek Nation­alzeitung jelen­tése szerint — az ősszel Berniben újra meg fogják kezdeni. A tárgyalásokon főképpen a gépipar és a mezőgazdasági tételek tarifáival­ fognak foglal­kozni. A Komáromi Koronabank kényszeregyezsége. Komáromi tudósítónk jelenti: A Komáromi Koro­nabank közgyűlése de zavarába az igazgatóságnak kényszeregyezségi kérelmét és azt annak vissza­vonására utasította. Ennek ellenére a törvényszék már a közgyűlés előtti napon, tehát a beadvány benyújtása után, vagyonfelügyelőt nevezett ki a bankhoz egyik komáromi ügyvéd személyében. Most a bank igazgatósága, felügyelőbizottsága és betevői, valamint részvényesei küldöttségileg ké­rik fel a törvényszék elnökét, hogy kedvezően in­tézze el a kényszer­egyezség vi­ssza­vonására irá­nyuló kérelmet, mert a vagyonfelügyelő kineve­zése a betevők kvótáját kedvezőtlenül befolyásol­hatja. A vagyonfelügyelő kinevezése után a Ko­máromi Első Hitelintézet szanálási ajánlatát vis­szavonta. A külföldi pénzbőség Magyarországon is leszo­rította a kamatlábat. Budapestről jelentik. Ultimó után olyan pénzbőség mutatkozik ismét a magyar piacon, hogy a szívesen látott, igazán jó adósok válogathatnak a kölcsönajánlatok között. Mert ajánlatok garmadával vannak, nemcsak a magyar pénzintézetek, hanem külföldi, elsősorban ameri­kai, angol, svájci és legutóbb német tőkecsoportok részéről is. A rövidlejáratú dollár-, font- és arany­­márkaköl­csön­öket 5—5r­ %os kamatl­áb m­ell­e­t­t ajánlják, m­íg a hosszabb lejáratú külföldi kölcsö­nök kamatlába r­—1 % -kal drágább a bankkama­t­lábnál — első kezeknek. Ez a pénz-, sőt hitelbő­ség, amely a newyorki piacokról indult ki és nem találkozik megfelelő kereslettel, fokozatosan, nap­­ról-napra egy árnyalattal leszorítja a kamattéte­leiket. A príma tárca váltók leszámítolási kamat­lába 714%, az elfogad­ványoknál pedig 8­­ A % a mi­nimális kamattétel. A vidéken és nem porima fe­leknek a fővárosban is ennél persze jóval maga­sabb, 800 külföldi kérvény gépek vámmentes beho­zataláért. Ez a szám az elégtelenül foglalkoztatott belföldi gépgyáraknál elégedetlenséget idézett elő, mert a belföldi gyárak­ szigorított felügyeletet kö­vetelnek arra nézve, hogy a behozatalb­a bejelen­tett gépeiket a belföldön tényleg nem lehet elő­állítani. Egyes cégek kijelentik, hogy tekintettel bizonyos gépek iránti mutatkozó nagy keresletre, hajlandóak a belföldön olyan gyárakat felállítani, amelyek ezeket a gépeket előállíthatják. Az ostraui szén expedíció: napi 1000 vagon. Az ostraui körlet szénfogyasztása annyira javult, hogy nemcsak egész héten, hanem még vasárnap is dol­goznak. A körletből naponta 1000 vagon szenet és kokszot szállítatiaik, d­e a szállítási vagomnhiány miatt nehézségekbe ütközik. A vasutigazgatóság a szükségelt vagonoknak csak 75%-át tudja rendel­kezésre bocsátani. Ha ezen nem fognak a legkö­zelebbi időben segíteni, az a veszély áll fenn, hogy egyes nagy szállításokat sztorníroznak és Lengyelországnak adják át. Az ostraui körletek panaszt emeltek, mert mindezek dacára mégis megtörténik, hogy lengyel szenet csehszlovák va­gonokban csehszlovák területen á­t száll­ítatnak. Eddig kevés pénzigényt támasztott a cukor­kampány. Az idei cukorkampány a pénzpiaccal szemben eddig kis követeléssel lépett fel. Morva­országban a napokban­ az első cukorgyár kezdte meg a kampányt és a cseh gyárak csak a legkö­zelebbi napokban kezdik meg az üzemet. A cukor­gyárak pénzigényét legnagyobbrészt a helyi inté­zetek elégítik ki és a répatermelők maguk is­­ nagyrészt hitelezik a szállított répát. A központi pénzintézetekkel szembeni igények ezért kicsinyek és valószínűleg csak a finomító munkálatok kez­detekor fog nagyobb pénzszükséglet mutatkozni. A malátagyárak megkezdték Csehországban és Morvaországban, a kampányt Morvaország­ban majdnem az összes malátagyár üzemben van. A múlt évvel szemben az idei kampány egy kissé eltolódott.­ Ez elsősorban a késői aratásra vezet­hető vissza, másrészt azonban a malátavám kér­désének Németországgal történt szabályozására. Az utóbbi hetekben a malátafogyasztásban stagná­­ció állott be, mert az európai sörfőzdék az új kam­pányt nagy malátakészletekkel kezdték. Ezzel összefüggésben az árpa vásárl­ásnál nagy tartózko­dás mutatkozott és egyelőre csak jobb fajtákat vásároltak. A termelési eredmények nem­ lesznek olyan kedvezőek, mint tavaly és azzal számolnak,­­ hogy az idei kampány 2%-kal kevesebbet fog ter­melni. A magyar nemzeti párt érsekujvári mezőgaz­dasági szakosztályának ülése. A magyar nemzeti párt sajtófőnöksége jelenti:'Október 8-án a magyar nemzeti párt érsekujvári járási mezőgazdasági szakosztálya 'ülést tartott ,és az ülésen szép szám­mal vettek részt az egyes községek kiküldöttei. Az ülést Jaross Andor, elnök nyitotta meg, meg­nyitójában hangsúlyozta, hogy a jelenlegi viszo­nyok között, amilyen fontos a gazdákra nézve a politikai életben való aktív részvétel, éppen olyan fontos a mezőgazdaságot közvetlenül érin­tő kérdésekkel való beható foglalkozás és a meg­felelő érdekképviselet­­ kiépítése. Megállapította, hogy a­­t következő parlamenti időszakban beterjesztendő adóreform nem fogja leszállítani az adókat, hanem csupán­­ adóátkeresztelést fog eredményezni, mert' valóságos "adóreformról csak akkor lehet szó, ha a­ költségvetés egyes tételei csökkennek, illetve, ha "a hadügyi, belügyi és kül­ügyi tárcák költségvetései és kiadásai megfele­lően leszállíttatnak. " Szólt a csehszlovák—magyar gazdasági tárgyalásokról és ismertette a két ál­lam közötti egyezség létrejötte esetén forgalomnak kialakulását és­ részletezte várható annak gazdasági előnyeit. A földreform kérdésével kap­csolatosan bejelentette,­­ hogy noha illetékes hely­ről ígéretet tettek arra nézve, hogy a magyar vi­dékeknek telepesekkel történő elárasztását meg­szüntetik, a telepítés tovább folyik s minthogy egy-egy telepesnek való földosztás egy-egy ősla­kos koldusbotra juttatását jelenti,­ sürgős lépések teendők az eddigi földosztási eljárásnak reví­ziója érdekében. A­­ mezőgazdasági szervezetek működését és a mezőgazdasági érdekképviselet helyzetét illusztrálva elszomorító képet tárt a hallgatóság elé, mert hiszen a magyar gazdasági egyesületek léte alapjában el van vágva. Bírálta a Délszlovenszkói Gazdasági Egyesület eddigi te­vékenységét és kiemelte, hogy a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztályának nemzeti és gazdasági szempont­okból­ mily nagy jelentősége van. Az idei műtrágya és vetőmag­­ beszerzési ak­cióról Prohászka Lajos titkár számolt be és meg­állapította, hogy ez az összefogás máris szép ered­ményt biztosított az őstermelők részére. Elhatá­rozták, hogy az általános mezőgazdasági szakis­meretek gyarapítása céljából Nyitrán, Verebé­­lyen, Érsekújváron és Ógyallán szaktanfolyamok rendezését veszik tervbe. Az állandó alkalmazot­tak szociális biztosítására vonatkozó törvényt s annak gyakorlati hibáit Jaross Andor elnök is­mertette s minthogy ez a törvény Szlovenszkó és Ruszinszkó területén a mezőgazdasági és ipari alkalmazottak létminimumának 10 százalékkal való csökkentését eredményezi, az alábbi határo­zati javaslatot terjesztette elő. A mezőgazdasági szakosztály szükségesnek tartja, hogy az orszá­gos mezőgazdasági szakosztály azzal a kéréssel forduljon a párt parlamenti klubjához, hogy a klub javaslatot terjesszen a nemzetgyűlés elé, melynek értelmében, a folyó évi július 1-én élet­­belépett szociális biztosítási törvény végrehajtása felfüggesztessék és a szociális biztosítás új, a köztársaság kereseti viszonyainak megfelelő tör­vénnyel szabályoztassék és különös tekintettel legyen Szlovenszkő és Ruszinszkó speciális viszo­nyaira. A párt parlamenti klubja hasson oda, hogy a törvény 69. §-ának 3-ik pontja mielőbb hajtassák végre. Ez a pont ugyanis kimondja, hogy a biztosító intézet tisztviselőinek oly nem­zetiségű egyénekből kell kikerülniük, mint ami­lyen nemzetiségű tagjainak legnagyobb része. A javaslatot az ülés egyhangú lelkesedéssel elfo­gadta. A belföldi bőr­piac helyzete: A bőrüzlet lassú menetű, de mégis némileg előrehaladt. Mindin­kább az tűnik ki, hogy a cipőipar pénzszűke miatt nehézségekkel küzd, úgy, hogy az üzlet nagysága elsősorban a nagykereskedelemben a hiteltől függ. Leginkább a talpbőrt veszik, bár a kereslet itt is egyoldalúan csak néhány fajtára irányul, fő­leg ama fajtákra, amelyek olcsó ár mellett jó kva­litást reprezentálnak. Az árak stabilok és az Irányzat szilárd, ami azonban az abnormális fize­tési viszonyok közepette nem jelenti azt, hogy na­gyobb pénzmennyiségek folydoníása mellett nem lehetne kedvezőbb árakat elérni. Nyolcnapos országos vásár Párkányban. Tudó­sítónk jelenti: A simonjudai országos vásár, mely­nek külföldről is sok látogatója van, az október 28-ifői állami ünnep miatt hamarább lesz meg­tartva és pedig 16-án kezdődik és 24-én végződik. Az állatvásár 18-án lesz. A nyolcnapos vásár iránt, mint minden évben, úgy most is mindenfelé óriási érdeklőd­é­s nyilvánul meg. jogi szak­cionáFsui síra Tanulmányi ügyben díjtalan tanácskozás. Jegyzetbér­­let. Előkészítés bármelyik egyetemre és fő­iskolára, jogi, ügyvédi, bírói vizsgákra, állams­zámvi­­telre, államvizsgákra, kettő­s könyvvitelre is. 1O havi s­estület. Központi intézet: Budapest, Károly-kör­­út 4. (Telefon: L 963—50.) A frankdevizák erős megszilárdulása. A frank­­devizák két nap óta emelkedő irányzatot mutat­nak. Különösen a tegnapi devizaforgalomban igen élénk volt a kereslet, úgy, hogy az árfolyamemel­kedés erős volt. A külföldi devizapiacokkal össz­hangban a belföldi clearingforgalomban a francia frank 95K-ról 97.25-re és a líra 127.75-ről 128.25- re szökött fel. Az utótőzsdén az irányzat továbbra is szilárd volt, a frankot 98-cal, a lírát 130-cal jegyezték. A londoni gyapjúaukciót ma fejezték be és az áralakulás igen szilárd volt. A kezdeti jegyzések­kel szemben ausztráliai merinók változatlanul szi­lárd áron keltek el. A többi fajták is szilárd irány­zatot mutattak. Ajzeelandi gyapjú 5%-kal volt drá­gább. Keresztfaj­táik szilárdak és változatlanok, a durva és közepes keresztfaj­ták áralakulása nem volt egységes. Élénk üzlet mellett a kereslet végig igen nagy, a választék az utóbbi napokban nagyon sokfé­lé volt. 48.1 millió pengővel emelkedett a magyar jegy­forgalom. Budapestről jelentik: A Nemzeti Bank szeptember 30-i ifci kimutatása szerint a jegy­­forgalom a szeptember 23-ilki állománnyal szem­ben 48.1 millió pengővel emelkedett. Az emelke­dést egyrészt az állam saját számláiról történt ki­utalás, másrészt pedig a vált­óhit­elnek az ultimó­­szükségl­ettel összefüggő nagyobb igénybevétele idézte elő. Az állami számlákról 26.8 milliót, az egyéb zsárószámlákról 1,4 millió pengőt folyósítot­tak, úgy, hogy a zsiróállomány összesen 28.2 mil­lió pengővel csökkent. A váltótárcaállomány emel­kedése névén 23.8 millió pengő, az érckészletbe beszámított devizák beszolgáltatása folytán pedig 3 millió pengő értékű pénzjegy került forgalomba. A magyar kereskedelmi mérleg augusz­tusi aktívuma. Budapestről jelentik: A ma­gyar áruimport augusztusban 68 millió aranykorona volt, m­íg az exportált áruk ér­téke 70.4 millió aranykoronát tett ki. A több­let tehát 2.4 millió aranykorona. Az év kez­dete óta Magyarországba 499.4 millió korona értékű árut importáltak, míg az exportált áruk értéke­­ 416.8 millió aranykorona. A ja­nuár—augusztusi időtartamra tehát 82.6 mil­lió a behozatali többlet a tavalyi 55 millió aranykorona passzívumával szemben._ A Groedel-koncsra 29 millió lej uj érdekelt­séget vállalt Mára­marosban. Kolozsvárb­ól jelentik: Groedel Hermán­ báró belépett az Első Márama­­­rosi Hajlított Bútorgyár érdekeltjei közé Mintegy 20 millió lett bocsátott a vállalat rendelkezésére és egyik igazgatóját beválaszttatta a gyár igazg­a­­tósági tagjai közé. A Groedel-koncert évek óta alig hallatott magáról. Érdekeltségeik túlnyomó­részt az elcsatolt területeken vannak, amelyeket eddig Budapestről irányítottak, de egy évvel ez­előtt a budapesti központi irodát alaposan leépí­tették és azóta csak néhány tisztviselőjük működik Budapesten. Mennyi az utódállamok külkereskedelmi pas­­­szívuma? A páneurópai és a közlekedési konfe­renciával kapcsolatban ismét gyakran esik szó az utódállamok gazdasági együttműködésének kérdé­séről. Hogy ezek az államok mennyire egymásra vannak utalva és mennyi bajt okozott, hogy önálló gazdasági egységekké estek szét, amelyek á­t­tör­hetetlen vámfalakkal védik autonómiájukat, arra nincs beszédesebb bizonyíték, mint a legutóbbi hat év külkereskedelmi forgalmáról szóló statisz­tikai összeállítás. Eszerint* 1920—1925-ig a behoza­tali többlet Ausztriában megközelítette az 5 mil­liárd aranykoronát, Magyarországon pedig ponto­san 1 milliárd volt. Lengyelország ugyanilyen ös­­­szegű passzívumot mutathat ki, mííg Jugoszláviában 709, Romániában pedig 800—1000 millió aranyko­ronás passzívummal zárult a hat év külkere­­ke­­delm­i mérlege. Ezzel szemben aktív csak a cseh­szlovák külkereskedelmi forgalom, még­pedig ke­rek két és fél milliárd aranykoronával a hat év alatt. + Szilárd a prágai értéktőzsde. A morm­án- és cukorpiac tegnapi szilárd irányzata ma folytató­dott. Nagyobb vásárlások történtek. A küldész irányzata élénk üzlet mellett szilárd volt. A barát­ságos hangulat végig tartós volt. Az ipar-részvény­piacok emelkedtek.. . Schoeller 50, Cseh Cukor 37, Aussign­ Finomító 20, Horvát Cukor 10, Dobrzaui 31, Nyugata ®­eh Kaplin­­ 30, Königshofer 10, Ésaa­k­­cssla Szén 33, Berg­ és Haltem, Nordbahm 15, Dux, Böden­bach 9, Prágai Vas 6 koronával. Kereske­delmi 5, Alpinne 3 koronát vesztett. Egyébként Brosche 20, Krizáik­­ 8, Selb­er 5, Solo és Skoda 4, Danek 2 koronával javult, Tejipar 20, Mordvia 10, Földi 4, Russigi Vegyi 2 koronával rosszabbodott. A bankpiacon Bécsi Unió 2 koronát vesztett. A be­ruházási piacon barátságos­ hangulat mellett az üz­let csekély volt. Az exóra piacon a márka prioritá­sok 510-re estek. . + Szilárd a prágai devizapiac. Paris 0.75, Brüsszel 1.50 és Milánó­ 1.75 koronát nyert. + Tartott a prágai cukorpiac. Nyersárujegy­­zés októberre Alisáig lakó és kikötő 195. + A havrea gyapjúpiacon­ az októberi és no­vemberi árut 23.80-nal, a december—áprilisi árát 23.754 el­jegyezték. + A pozsonyi terménytőzsdén — amint po­zsonyi tudósítónk jelenti — az irányzat tartott, Árpa iránt fokozódott érdeklődés nyilvánul­ meg.

Next