Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-11 / 7. (1341.) szám

4 rPRAQAl­i viafiOdARHIRIIAE Európát újból fenyegeti a spanyol járvány Nyugateurópában több ezer megbetegedés történt — Cseh­szlovákiában csak enyhébb formában lépett föl a betegség — Mi a járvány lényege és az ellene való védekezés — Prága, január 10. A spanyol­nátha, amely a háború utolsó esztendejében lépett fel az európai népek között, ismét fellépett. Nyuga­ton a járványban már több ezer ember meg­betegedett. Madridban eddig 140 halálos megbete­gedés történt, Parisban is­­ ijesztően emelkedik a járvány áldozatainak száma. Súlyos esetek fordultak elő Svájcban is. A betegség Középeurópa felé is terjedő­ben van és újabb jelentések szerint már el­érte Németországot is. Csehszlovákiában eddig a spanyol jár­vány nem öltött komolyabb formát. Az or­szágban s így magában Prágában előfordult megbetegedések csak könnyebb természe­tűek. Az egészségügyi hatóságok meg van­nak arról győződve, hogy a járvány, amely csupán a folyton változékony időjárás követ­kezménye, csak átmeneti lesz. Érdeklődtünk a prágai klinikákon, ahol azt a felvilágosítást kaptuk, hogy­ a megbetegedések legnagyobb része in­fluenzás jellegű és a járvány még ezideig nem mutatja azokat a jeleket, amelyek 1918-ban váltak először tipikussá és ve­szedelmessé. Csehországban és Morvaország számos vidékén, főleg a kirándulók között lépett fel a spanyol­nátha. Igt több megbetegedés for­dult elő Reichenbergben, Brünnben, Ho­­henelben és Troppauban, ahol az első halálos megbetegedés történt. Mährisch-Ostrauban tegnap négy súlyos beteget szállítottak a kórházba. Pozsonyban bezárták az iskolákat. Pozsony, január 10. (Pozsonyi tudósítónk telefonjelentése.) A spanyol­nátha az utóbbi napokban Pozsonyban is elterjedt. Súlyosabb megbetegedés ugyan még nem történt, de a város közegészségügyi hatósága máris meg­tett minden intézkedést a járvány tovább­terjedésének megakadályozására. Egyelőre az iskolai hatóságok elrendelték a pozso­nyi állami magyar reálgimnáziumnak január 12-éig való bezárását. Munkatársunk a városi egészségügyi hi­vatalinál érdeklődött a spanyol­ náthajárvány terjedéséről szóló hírek iránt s azt a meg­nyugtató választ nyerte, hogy egyelőre nin­csen semmi veszedelem s az egészségügyi ügyosztály máris megtett minden lehetőt, hogy a járvány nagymérvű fellépését megaka­dályozza. A reálgimnáziumban történt a leg­több megbetegedés. Itt 26 diák fekszik spanyolban s több osz­tályban az osztályfőnök is megbetege­dett. Január 12-éig azért zárták be az is­kolát, ho­ry ez idő alatt az intézetet fer­tőtleníthessék. Ezután sorra kerülnek a többi pozsonyi iskolák is, ahol ugyan­csak a fertőtlenítés céljaira szünetet rendelnek el.többnapos Az ügyosztály rendkívül szigorú rende­letet adott a kerületi tiszti orvosoknak, hogy minden spanyol­nátha megbetegedést hala­déktalanul jelentsenek be. Ilyen intézkedé­sek mellett remélni lehet, hogy a járvány Pozsonyban az eddigi szűk keretek között fog maradni. Az orvosoktól nyert magánértesüléseink is csak könnyebb természetű megbetegedé­sekről szólnak, de majd minden orvos­nak igen nagyszámú betege fekszik spa­nyol­ náthában. A betegség a társadalmi életre is kiha­tással van s befolyása észlelhető a törvény­széki tárgyalásokon éne­k*v. mint a farsangi mulatságokon. Több törvényszéki tárgyalást részben a birák és a^észek, részben a vád­lottak és tanuk betegsége miatt nem lehetett megtartani. Pozsony első magyar lábán, a Toldy-kór mulatságán is megmutatkozott a tömeges influenzamegbetegedések hatása. Megbetegedések Budapesten Budapest, január 10. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: Csordás Elemér­­tiszti főorvos hivatalos jelentése szerint a spanyol­nátha a magyar­­ fővárosban mér csak elszórtan és elváltak­n nem veszedel­mes formában jelentkezett. A főváros egész­ségügyi hatósága minden óvintézkedést meg­tett a járvány elterjedésének meggátlására. Mi az a spanyol­nátha? A spanyol­nátha-járványra vonatkozóan meg­oszlanak az orvosi vélemények. Egyesek az in­fluenzától különálló betegségnek tekintik, de az orvosi szaktekintélyek legtöbbje az influenzával azonos betegségnek tartja, amelynek azonban a lefolyása sokkal kevesebb az influenzáénál. Jel­lemző a hirtelen fellépés s a széles rétegekben való elterjedés. Gyakran évtizedek telnek el anélkül, hogy a betegség észrevehető módon fel­­lépne, viszont egyszerre olyan nagy mér­tékben s oly széles elterjedésben lép fel, hogy nemcsak egyes országokat, hanem egész földrészeket támadt meg. Az elmúlt évszázadban 1830—1833 között csak­nem egész Ázi­át és Európát ellepte s legutóbb a háború befejezése után 1018 őszén okozott sú­lyos pusztításokat a hadviselt országokban. Az akkori viszonyokban leli magyarázatát a nagy­mérvű pusztítás, amelynek legnagyobbrészt éltük derekán álló emberek estek áldozatul. Akkor ugyanis nem volt meg a lehetőség az ideális védekezésnek s a háborúban maitól legyöngült s elsatnyult és a háború izgal­lakosságnak nem volt meg a teljes ellenálló ereje a betegséggel szemben. Ma már azonban a helyzet egészen más s valószínű, hogy a betegség lefolyása is enyhébb lesz. Igaz, hogy a betegség kórokozóját még teljes bizonytalansággal nem ismerik, de a legnagyobb valószínűség szerint az úgynevezett Pfeiffer-bacil­­lusokban sejtik az influenza kórokozóját. Ezeket a kis pálcikaalakú baktériumokat sikerült ugyan­is a legtöbb esetben kimutatni a betegek ex­krécióiban-Hogyan védekezünk ? Terjedése a legnagyobb valószínűség szerint a légzés útján történik, de egyes kolostorokban való tömeges fellépése amellett is szól, hogy a betegek által továbbhurcolható. Ezért a legjobb védekezés ellene a tömeges összejövetelektől való távolmaradás, test meg­edzése a hű­lés ellen s a száj és a torok gyakori öblögetése a szokásos száj­­fertőtlenítő szerekkel. Téves az a közhit­ben meggyökerezett felfogás, hogy az al­koholfogyasztásnak profilaktikus hatása volna a betegséggel szemben. Az 1918-as járvány tapasztalatai azt mutatják, hogy éppen a rendszeres alkoholfogyasztók so­rából szedte a járvány legtöbb áldozatát. Ennek oka az, hogy az alkohol káros befolyásai van a szívműködésre, a éppen a járvány leküzdé­sére a betegnek teljes testi erejére , elsősorban egészséges szívműködésre van szüksége. Természetes, hogy minden gyanúsabb meg­betegedéshez azonnal hivassunk megfelelő intézkedéseket megteszi.orvost, aki a Kram­ár* kritikája Hasaryk köztársasági elnökről „Az államfőnek a pártok fölött kell állania“ — Kramár szerint semmi szín alatt nem engedhető meg, hogy az elnök újság­­interjúkkal a napi politika kérdéseibe avatkozzék Prága, január 10. A Národní Listy vasár­napi vezércikkében Kramár Masaryk elnök meg nem jelent interjújának ismeretes ügyé­vel foglalkozik s megállapítja, hogy ő eleve az interjú közlése ellen foglalt állást, de egyút­tal felkérte Penizek szerkesztőt arra, hogy er­ről a köztársasági elnöki irodát lejális formá­ban értesítse, még mielőtt az elnökkel be­szélt volna. S ezen álláspont mellett kitart ma is és kitartott akkor is, amikor az interjút elé­be tették. Az állam megalakítása óta ez az ál­láspontja és kijelenti újonnan, hogy az államfőnek a pártok fölött kell állnia, nyilatkozóidnak olyannak kell lennie, hogy saját személye a kritikán és politi­kai harcokon kívül álljon. A háború előtt II. Vilmos adott interjú­kat s mindenki tudja, hogy milyen visszhang­juk volt A francia elnök soha semmiféle hír­lapi beszélgetésbe nem megy bele, maga Hindenburg is tartózkodik ettől. Hindenburg­­nak még azt is a szemére vetették, hogy egy magánlevelet intézett egy hozzá közelálló sze­mélyhez. A mi viszonyaink még sokkal in­kább megkövetelik, hogy az elnök a pártatlanság álláspontját kép­viselje. Mi, sajnos — írja Kramár —, társadalmilag és politikailag még neveletlenek vagyonuk. Hiszen egy miniszter, akinek reszortja a diplomáciai udvarias mód mintaképének kellene lennie, gyakran is „demokratikus" hangon, de soha­sem jó hangnemben. Mi még mindig az el­nyomott nemzet rossz tulajdonságát viseljük, hamis alázkodást fölfelé és határtalan durvaságot lefelé-Ilyen körülmények között kötelességünk meg­követelni, hogy az elnök mindezek fölött áll­jon. Ez azonban lehetetlen, hogy­ ha a­z elnök majdnem minden egyes interjúja célpontja lesz a nyilvános kritikának. Ennek csak az lehet a következménye, hogy fölösleges polémiák és burkolt támadások ke­rülnek napvilágra, azok minden ellenzése da­cára, akik akár önként, vagy önkéntelenül hi­vatottaknak érzik magukat arra, hogy" az el­nök személyének védelmére "keljenek. Semmi szín alatt nem engedhető meg, hogy az elnök újságinterjúkban a napi politika kérdéseibe beleavatkozzék, mert mennél távolabb éli ezektől a harcoktól, annál nagyobb lesz az elnök tekintélye, amely­re a fiatal államnak olyan szüksége van. öl fölkutat a román tirónörök­ös ügyében — Jorga párisi utazása — A trónörökösnek vissza kell térnie — — A P. M. H. tudósítójától — Bukarest, január 10. Mintegy három héttel ezelőtt a bukaresti sajtót bejárta az a hír, hogy Jorga Miklós professzor, képviselő, Ká­roly extrónörökös nevelője nem kap út­levelet Parisba, mivel nem hajlandó a külügyminisztérium­­ vezérigazgatójának megígérni, hogy nem fog beszélni Károly trónörökössel. Ellenkező­­kezőleg: Jorga kijelentette, hogy igenis, ke­resni fogja az alkalmat, hogy Caraimau Ká­rollyal találkozhasson. Közben Coanda tábornok, a szenátus elnöke ered­mény nélkül tért vissza Parisból, ahová „bizonyos küldetéssel" utazott, tudni­illik a trónörökössel beszélni és az ügyet rendezni vele. A kormánynak kellemetlen volt Coanda kudarca, rendkívül ugyanis általános a vélemény, amelyet ma már min­den politikai párt is oszt a liberálisok kivé­telével, hogy Károly trónörökösnek vissza kell térnie Romániába, mivel a belpolitikai helyzet okvetlenül meg­követeli, hogy a trónörökös kérdését, amely egyelőre csak papiroson van elrendezve, tényleg megoldják. Most versenyeznek a pártok, ki hozza vissza a száműzetésből az extrónörököst. Jorga Miklósnak a trónörököshöz való viszonyát igen jól ismeri mindenki, ő volt az egyetlen az államférfiak közül, aki az 1924. évi szilveszteri koronatanácson nyíl­tan kijelentette, hogy a száműzetést nem he­lyesli és önként ajánlkozott, hogy mielőtt eb­ben a fontos kérdésben az uralkodó a parla­menttel együtt döntene, Párisba utazik, hogy a trónörököst jobb belátásra bírja. Jorgát azonban annak idején nem hallgatták meg. Közben az események igazolták a profes­­szort és most, hogy Jorga Párisba akart utazni, hogy szokásos felolvasását a Sorberi­­ne-on megtartsa, Averescu tábornok miniszterelnök ma­gához kérette és hosszasan tanácskozott vele. A tanácskozásról, amely másfél óra hos­­­szat tartott, nem szivárgott ki semmi, csak annyi, hogy Jorga Coanda kudarca után ha­sonló megbízatással megy Párisba. Elutazása előtt Jorga nyilatkozott. — Álláspontomat — mondotta Jorga — e kérdésben leszögeztem, úgy hogy semmi szükség újabb nyilatkozatra. Nálam tésre talál minden értékes ember és megér­Károly trónörökös értékes ember. —­ Minden őszinte megbánást szivembe zárok és senki megbánása nem lenne hasznosabb az országra, mint Károly trónörökösé. — Egyetlen mód, hogy visszatérhessen övéihez és hozzánk, akik nem szűntünk meg őt szeretni ma sem, a magábaszállás. Szerettük akkor is, amikor csak sirathattuk, hogy ne kelljen elítél­nünk. Jorgának © nagyjelentőségű kijelentése I előreveti árnyékát annak a lehetőségnek, hogy Károly trónörökös bizonyos feltételek mellett rövidesen visszatér Romániába, miáltal ez a sok nyugtalanságra alkalmat adó kérdés is egyszer s mindenkorra el lenne intézve. Jorga Miklós útja elé nagy érdeklődés­sel tekint a romániai politikai világ, mert általánosan tudott dolog, hogy a politikusok közül a trónörökös Jorgát szereti a legjobban és volt nevelőjére szívesen hallgat. 1927 január 11, kedd. Zöps Hédi, Panamei amerikai filmtársaság által ren­­­dezett orsz. szépségverseny pozsonyi pá­lyázója A benzinpanama bírája ellen bűnvádi eljárást indítottak Prága, január 10. Boubela volt törzskapi­tány már másfél éve minden erejével arra törekszik, hogy ügyében a katonai bíróságnál perújítást eszközöljön ki. Röpcédulákban, saj­tóközleményekben megtámadta Vrba dr. had­bíró alezredest és azzal vádolta meg, hogy a benzinpanama folyamán nem járt el pártatla­nul. Egyes hétfői lapok jelentései szerint a pilseni katonai ügyészség emiatt Arba hadbí­ró ezredes ellen megindította a bűnvádi eljá­rást. A katonai ügyészség közbelépését Boubela vádjain kívül az is előidézhette, hogy Maza­­nec dr. cseh néppárti szenátor Vrbát illetőleg meginterpellálta a nemzetvédelmi minisztert. Egy hadbíró elleni bűnvádi eljárás bevezeté­se olyan rendkívüli intézkedés, hogy a ben­zinpanama ügyében ezzel kapcsolatban alig­hanem meglepő fordulatokra számíthatunk. Egy magyar főhadnagy életmentés közb­en életét vesztette Szolnok, január 10. (Saját tudósítónk távirat­ jelentése). Tegnap délután a város almiért levő úgynevezett „korcsolyázó tavon" tragikus kimene­telű szerencsétlenség történt Vasárnap a téli sportkedvelő közönség nagy számban kereste fel a befagyott tó jégtükrét. Egy korcsolyázó hölgy alatt a jég egyszerre beszakadt­ A leány sikoltozására a helyszínre sietett Hanzély Pál főhadnagy, aki habozás nélkül beugrott a fagyos hullámokba. Sikerült is neki a leányt kiemelnie. Mikor azonban maga akart kijutni a jeges víz­ből, a jégtükör továbbtöredezett, úgyhogy az ön­feláldozó főhadnagy elmerült a vízben. A közön­ség ekkorára már értesítette a tűzoltóságot, amely azonban tehetetlennek bizonyult , a szerencsét­len tiszt a közönség és a tűzoltóság szeme láttára lelte a vízben halálát. Ho’ítes’ét ma reggel húz­ták ki. A tragédia az egész városban nagy rész­vétet keltett. ...................... ' i mi Tini r----ö­­ Egy szolnoki kubikoscsalád­­---­­tragédiája Szolnok, január 10. (Saját tudósítónk távirati jelentése). Bumán István szolnoki kubikos mun­kás Budapestre járt fel munkára. A napokban barátai figyelmeztették, hogy felesége távol­léte alatt édesapjával folytat szerelmi visz­onyt. Bor­fián tegnap hazaérkezett Budapestről és felelős­ségre vonta édesapját. Az öreg nem adott egyenes választ, csak annyit mondott: —■ Vedd tudomásul, hogy a­ feleséged el fog tőled válni s én veszem őt el ! A fiatal Burrián erre zsebéből előrántotta kófiét és azzal a távozni készülő atyja hátába szurt Az öreg, akit a kés csak könnyebben se­­besite­t meg, erre felragadta a keze ügyébe eső baltát s azzal a fiára támadt. A fiú birkózni kez­dett atyjával. Sikerült is a baltát az öreg kezéből kicsavarni s most eszeveszetten midig ütötte, amíg az vérbe borúban el nem bukott. Kórházba­n­,ál­lítása közben meghalt. A gyilkos fiút a csend­őr­­ség letartóztatta és az ügyben az asszony ellen is eljárást indított meg. xx Vidám és megható történetek, bájos leírá­sok tárháza az „Ifjúsági könyvtár" Az első kötet már megjelent. Ara 12 korona.

Next