Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)
1928-04-01 / 78. (1705.) Második kiadás
I tójelentésre, amely egyáltalában nem egyesült meg Olaszországnak a tittinnoná saeraödée atcánásaíkotr vállalt kötelezettségeivel. Ha Mussolini a szlovákok történelmének csak rövid kivonatát elolvasta volna és megnézte volna Középeurópa térképét, fösttétjeinia is észre kellett volna vennie azt, hogy a szlovákoknak mai hatásaikra történelmi joguk bárányára nagyobb, mint Olaszország joga az Ausztriával szembeni Breamer-ha Mmna. A békeszerződéseket a vilMgMibora után egyenlő jogok alapján kötötték meg. Ugyanazok szerkesztették meg Versaillesben, Trianonban és St- Oenmainben .Az egyik szerződésnek a megszegése logiikasan maga után vonná az egész műnek az összeomlását. Ha a magyaroknak joguk van Szlovenszkóra, vagy annak egy részére, úgy az osztrákoknak ugyancsak joguk van Tirolra/" A Národny Denmik megállapitja továbbá, hogy s szlovákok sem fogják nyugodtam birni azt, hogy a magyarok egy ujjal is hazaárnyulhatnak Szloven Kakőthez. Megállapítja, hogy a szlovákok szafijadeár gaskért legalább annyi áldozatot hoztak, mikit Olaszország s Így teljes joggal védelmezhetik flöFszabaditott földijüket ellenségeikkel szemben. Ha Olaszorsság ágyukkal fog védekezni a Brenneren — inja a lap —, ugy mi ugyanezt fogjuk tenni a Dumám. Ha kerül arra a sor, hogy a magyarok ,Kleztőpeurópát újból lángba boritják, akkor Mussolini neon moshatja kéneit, hogy ő abban ártatlan, mint ahogy Vilmos se moshatta le soha azt a bűnét, hogy 191d-ben Bécset a szerbek ellenit feáborúba kergette bele Mi hisszük, hogy erre most sor nem kerülhet, azonban Mussolini úz üzenetét mégis veszedelmesnek tartjuk, ha tekintetbe vészesük azt, hogy ez az üzenet Magyarországnak volt címezve, amelyről tudjuk, hogy régi területéről nem mondott , és hogy a „revtamsot" még fegyvercsecspészéssel is előkészíi. Végül szemreMágást tesz a lap Mussolininak azért, hogy közvetve, vagy közvetlenül támogatja Cseteszovákia ellenségét, jóllehet a csehszlovák légió elősegítette az osztrák-magyar momarchsra szétesését, aminek révén Olasztország megvalósíthatta régi terveit. Krep? Testvérek o^agy** JSprsdort ynág^M fwnjsiíHWi orgonái, prwspeifsípok. rilismos íüjtetésszer&eHSí. KiíGrB ajánló leírtak elsőrangú fjzatoiiirtígyaSfKH. 54 £**ji tep»s*tslr-t. 1927-ig 2278 új orgonát szareltak. Bruchfier, Rletiszféra orgonáján Játsil*. «»aB^M»raiaare«mja)ll Iliin ■ll.lilllWMMMMBaiMmfflMMHWHi Csehszlovákia nem ajánlott fel támadást kizáró paktumot Magyarországhrtk Prága, március 31. A csehszlovák sajtóiroda jelenti: A sajtóban felmerült azon hírek, melyek szerint Csehszlovákia a magyar kormánynak támadást kizáró paktum kötését ajánlotta fel és e célból külön követet küldött Budapestre, teljesen alaptalanok. E jelentések kétségkívül Benes külügyminiszternek a London General Press munkatársával folytatott minapi beszélgetésére vezethetők vissza, melyben a külügyminiszter kifejezte, hogy a csehszlovák kormány Magyarországgal is hajlandó megegyezni egy középeurópai Locaróra vonatkozólag. Kedden újból tüntetnek a prágai szocialisták és kommunisták Egisre jobban kiiéSesedik a szociális biztosítás módosítása ellen indított harc • Népgyűlések a köztársaság nagyobb városaiban Prága, március 31. A szociális biztosítás módosítása ellen tiltakozó szocialista és kommunista gyűléseket most már a köztársaság összes nagyobb városaiban is sorra rendezik. A csütörtöki prágai utcai tüntetés óriási felháborodást váltott ki a cseh polgári sajtóban. A cseh néppárt hivatalos lapja felszólítja a kormányt, hogy a legerélyesebben nyomja el a szocialisták és kommunisták terrorisztikus fellépését, amely teljesen ellenkezik a demokrácia elvével. Különösen a kommunistákat nem szabad büntetlenül hagyni. A kormány meg lehet győződve. — írja a Lidové Listy — hogy ha energikusan fellép a kommunisták ellen, ez nem fog ártani az állam hírnevének a külföld előtt s egyúttal megnyeri a köztársaság lakosságának a rokonszenvét is. Általánosságban meg lehet állapítani, hogy a csütörtöki tüntetésen a szocialisták teljesen elvesztették a munkásság körében eddigi befolyásukat és a kommunisták most kétszeres vehemenciával hívják fel a vidéki munkásságot is, hogy egységes frontba tömörülve, harcoljon a szociális biztosítás reformja ellen. A feltartóztatták és olasz köves autóját A csütörtöki tüntetésnek volt egy diplomáciai következménye is. Az olasz követ ugyanis a régi Városház-téren épp a tüntetés idejében ment át autójával. A munkásság feltartóztatta az autót és az egyik munkás az autóra felállva, beszédet mondott A külügyminisztérium egyik főtisztviselője tegnap bocsánatot kért az olasz követtől az incidensért. Sedden ismét tüntetnek A szocialista és komunista sajtó jövő kedd délutánjára újabb népgyűlést hirdet az Altstadter-Rifigen és felszólítja az összes gyári munkásokat, hogy tömegesen jelenjenek meg. A kormánypárti keresztény munkásszervezetek elhatározták, hogy nem vesznek részt az utcai tüntetéseken, hanem parlamentáris úton követelnek a benyújtott kormányjavaslaton lényeges változtatásokat Politikai körökben a szocialista-kommunista taktikát szkeptikusan ítélik meg, mivel maguk a szociáldemokraták, sőt a nemzeti szocialisták is sajtójukban olyan uszitó hangon izgatnak a mostani kormányrezsim ellen, hogy komoly utcai összetűzésektől is tartani lehet. A keddi második tüntető és tiltakozó népgyűlésre ugy a rendőrség, mint a csendőrség óriási előkészületeket tesz, hogy a csütörtöki verekedések meg ne ismétlődjenek. f9tg ápeslfa í, hétfőn Brünnben tüntetnek Brünni jelentések szerint tegnap az összes munkásszerevezetek elhatározták, hogy hétfőn délelőtt tizenegy órakor félórás tüntető sztrájkot hirdetnek azon célból, hogy a munkásság felvonulhasson a Szabadság-téren rendezendő tüntető népgyűlésre. Serédi gyászmisét rendelt el IV. Károly emlékére Budapest, március 31. Serédi Jusztinián dr. bíboros, Magyarország hercegprímása, ma a Mátyás-templomban IV. Károly király emlékére gyászmisét celebrált, melyen Horthy kormányzó, valamennyi Budapesten tartózkodó főherceg és főhercegnő, a kormány tagjai és a hatóságok képviselői is megjelentek. ALÁZATOS ÉLET KIS EEQtm írta: SZUNYAI ZOLTÁN (6) Lassan, beszélgetve értek Szilva lakása elé. A fiú diákos tisztelettel meghajolt, Szilva kezet fogott vele. — Édesmamának kezét csókolom. Odahaza a kis Falussy késő estig beszélt Szilva tanár ur jó szivéről és igazságosságáról, arról, amit ma mondott és hogy amit ő mond, vagy kérdez, az mind a szívéből jön. — Látod, kisfiam, én is azt mondtam neked, amit Szilva tanár úr, pedig ő tapasztalt, okos ember. (Pedig olyan nagyon tapasztalatlanul jó embernek látszik inkább, gondolta hozzá.) Ha már szétnéztél és láttad az életet közelebbről, majd akkor mondd meg, mi akarsz lenni. Szilva tanár úr odahaza szótlanul megette a vacsorát és hamar lefeküdt. Szemei láztól égtek és súlyos, tompa fájdalommal zúgott a feje. Rita az ebédlőasztalnál ült és olvasott. Közbe kiment és forró csésze teát hozott be és letette az éjjeliszekrényre. — Ezt igy forrón igya meg, hogy jól kiizzadjon. — Aztán visszaült az asztalhoz és tovább olvasott. Éjjel egyszerre felébredt. A mellére szörnyű nyomás nehezedett és úgy érezte, hogy valaki ott ül az ágya szélén. Érezte, amint a rugók mélyebbre sülyednek alatta, még a feléje áradó lehelet melegségét is érezte. Nem mert felnézni. Sokáig várt így, csaknem lélekzetvisszafojtva. És lassan megnyugvás és melegség járta át a testét. Nagy, jó és szent melegben feloldódás volt ez az érzés. Akkor felnyitotta a szemét. Még látta azt, amint valaki ágya szélén ülve, feléje hajolt és kezének elsikló mozdulata végigsimította a homlokát. De már nem tudta elérni, hiába emelkedett fel. A jelenség halványodni, fogyni kezdett , egészen elmúlt a szoba csöndes, éjjeli homályában. De a léleknek és testnek melegsége még tovább ölelte. Nagy boldogság izgalma járta át, visszadőlt az ágy habjaiba, behunyta a szemét s jóságos szemeket látott maga előtt. Falussyné nagy gyermekszemeit Reggel mély barázdákat hajtott szeme alá a láz, a nézése réveteg volt , homlokán szinte halottian feszült meg a bőr. — No, amire, voltunk-e már az orvosnál? — kérdezte a tanáriban Fiala. — Az orvosnál? Igen, az orvosnál. Nem, még nem voltam. — felelte szórakozottan Szilva. — Hát el fog menni. Jó, jó, csak mosolyogjon. Végre is nem nézhetem, hogy tisztességes ember szemem láttára pusztuljon el csupa indolenciából. Gyula, egyéb beszédem is van magával, jöjjön le velem az udvarra. A gimnázium nagy udvara csöndes volt. Csak ők ketten jártak föl, alá, az elmúlásnak faleveles bíborszőnyegén. Fiala az őstölgy, a reverendába bujtatott párduc, az őszhajú ifjúság. Kemény, nagycsontú arcából erő, bátorság és dac kiáltott. Az egész ember olyan, mintha rá volna írva: én nagy semmibevevése vagyok a rossznak, végzetnek. Ő a „vagyok", „létezem" gondolatának megtestesülése, aki a veszedelmek hátán is megveti nagy lábát. „Lettem, tehát lenni is akarok." Kemény léptei alatt összemorzsolódtak a száraz göröngyök. És Szilva, a világi ember, a szent pietizmus, a tűrő aszketizmus, semmi aktív erő, csak ember, akinek falevél életét a sors szele hányja, dobálja, a végzetben megnyugvás fájdalmas, békés arcával, ez volt ő, s amint ő ment, kikerülte a letört faágakat és csak félve mert beletaposni a zizegő levelekbe. — Gyula fiam, én öreg ember vagyok, ami még hátra van nekem, a testemnek, az már csak viaskodás bizony a halállal. Hát mit gondol, nem volna könnyebb elébe lépnem: üss agyon, egy pillanat az egész és vége? A kutyafáját , de ha már egyszer vagyok, tanultam, küzdöttem, végig akarom csinálni azt a nagy csodát, mert mégis csak nagy csoda az élet Csak nyitott szemmel kell nézni, én úgy teszek, mintha minden, ami ma van, már ezer éve történt volna s én most csak egy könyvből olvasnám az egészet. Hát érdekes, roppant érdekes, nem győzöm eleget olvasni, szeretnék a könyvben előrelapozni, olyan izgalmas, ha nem is vehetem át az egész, végtelen jövőt, de ami abból nekem dukál, azt igenis el akarom olvasni, azt én bizony tudni akarom. Hiszen maga klasszikus-filológus, magát érdekli az ősi múlt, hát a jelen nem érdekli, amelyikből egyszer szintén ősi múlt lesz? Nem tud kiváncsi szemmel belenézni az események élő könyvébe? Ez a bajuk, belegabalyodnak a részek életébe, elvesztik az élet vezető fonalát és főként elfelejtik, hogy maguk is csak részei az organizmusnak. Itt egy kis pauzát tartott és nyitott kabátja alatt megigazította a cingulust. — No, de nem is erről akartam beszélni. Édes Gyula fiam, magának nincs senkije, aki szeretettel körülvenné és egy kis bátorságot villanyozna magába. Pedig maga a leggyámoltalanabb ember a világon. Ilyen volt diákkorában is. Gondoltam, az élet majd kineveli ezt magából, másnál így szokott lenni. De maga még gyámoltalanabb lett. Ezért mondom, magának szüksége van valakire, aki szereti, aki erősíti, bátorítja. És ilyenvalakije magának nincsen. — A feleségem — vetette ellen nagyon bátortalanul, vagy inkább kérdezte Szilva tanár úr. Fiala hirtelen megállt, fejét hátravetette és úgy nézett erősen, keményen Szilva arcába. Az pedig zavarodottan lehunyta a szemét. Az udvar vége felől az igazgató közeledett. A folyosón hosszan berregett a villamos csengő. Mosola bácsi, a pedellus, az egyik földszinti ablakban, fonott kosárban kirakta ropogós, meleg süteményeit A diákok kitódultak. Ifjúságuk életerős vidámsága töltötte be az ősz csöndjét. Szilva a diákjai közé vegyült. Fiala még utánaszólt — Tehát nem felejti el az orvost? — Igen, még ma, vagy holnap. Mind a ketten utánanéztek, amint fáradtan, hajlottan, mosolyogva ment a fiai közt — Szegény Szilva, félek, nem soká bírja — mondta az igazgató. Fiala sosem szólt semmit csak sötéten összehúzta sürü, ősz szemöldökét Egy öreg asszony, akit özvegy Szilvánénak hívnak. — Kedves tanár úr, az lesz a legokosabb, ha rögtön szabadságot vesz. Menjen a Tátrába, igaz, hogy a mi vidékünk olyan áldott hely, hogy Davos sem lehet különb, de mégis jobb szeretném, ha szanatóriumi kezelésbe kerülne. Magának tökéletes pihenésre van szüksége. És ez itteni környezetében lehetetlen. Ugye, igazam van? Szilva barátságosan mosolygott, bólogatott, úgy tett, mintha mindent megfogadna. S amíg lement az öreg ház döngő falépcsőjén, keserűséggel szorult össze a szíve. — A tüdő mindkét oldalon kikezdve, nagy megsoványodás, még nagyobb vérszegénység és igen csekély előntálló erő — ismételte magában az orvos szavait. — Riza, — mondotta otthon a feleségének — azt mondja az orvos, vegyek szabadságot, mert sokat kell pihennem, nagyon erősen táplálkoznom. És hogy menjek a Tátrába minél előbb. Itt kissé elhallgatott. Úgy gondolta, hogy most a felesége fog szólni valamit. És ez nem szólt semmit. — Ez nem lehet. Nekem ehhez nincs pénzem. Ez nagyúri passzió. Megint várt, behunyta a szemét és úgy lélegezte magába a cigarettafüstöt. „Csak most, Rita, ez egyszer. Mondd, hogy igen, lehet, te akarod, akármibe kerül, semmi sem áldozat, ennek meg kell lenni." És ez nekem olyan jó volna, megcsókolnám a kezedet és azt mondanám, hogy nem, itt is jó. Felmegyünk Felsőrónára egy kis parasztházba, sok tejet iszom, a napon és a fenyvesek között, kigyógyulok én bizony idehaza is. De Riza hallgatott. Szilva szomorúan és hosszan ránézett, amint féloldalt ülve kilesett az ablakon és néha felállt, hogy meglássa, ki megy az utcán. Szilva tanár ur szive mélyéből felsóhajtott. — Azért nem kell képzelődni — vetette oda az asszony. — Magának ez a legnagyobb baja. Hipochonder. De aki annyit köhög, az minek cigarettázik? | A természetes ÍUTffffffH keserűviz j gyomor és béltisztiító hatása páratlan. | | Az Igmándit ne tévessze össze másfajta keserűvizzell Kapható mindenütt kis és nagy üvegben. Schmidtbauer külvállalat Komárom. | 11 .....1 .................................................