Prágai Magyar Hirlap, 1928. április (7. évfolyam, 78-100 / 1705-1727. szám)

1928-04-19 / 91. (1718.) szám

im aprilia 19, tamr&k. . KöZti AZPA^ÁGT . A részletfizetéses üzlet az anerikai tudomány megállá éiSásárian Elkészült a részletfizetéses kereskedelmet szabályozó törvény új tervezete Prága, április 18. Az igazságögyminisztérium az elmúlt napokban küldte széjjel a részletfizetéses kereskedelem szabályozását célzó törvényjavaslat új tervezetét A kormányhoz közelálló lapok szerint a tervezet beváltja a részletfizetéses keresl. szabályozásához fűzött reményeket s kielégíti a szakkörök által emelt igényeket. A régi törvény hangsúlyozta, hogy a részletfizetéses kereskedelem fejlődését kivált az akadályozta, hogy a fogyasztók érdekeit nem óvták kellően. Ezt a passzust az uj tervezetből kihagyták. Az uj tervezet e tekintetben számos klauzulát tartalmaz, amelyek nemcsak a fogyasztók, hanem az eladók érdekeit is nyomatékosan védelmezik s ez utóbbiaknak megfelelő jogi védelmet nyújt. A részletfizetéses fizlet különösen a mai leromlott gazdasági körülmények között egyik jelentős ágazata a kereskedelemnek. Ezért az ügy aktualitására való tekintettel nem lesz talán érdektelen, ha ismertetjük a részletfizetéses üzlet tudományos vizsgálatát, amelyet Amerikában, a részletfizetéses kereskedelem igazi hazájában ejtettek meg. Egy nemzedékkel ezelőtt az idősebb Rockefeller megbízta a Harvard-egyetem egyik tanárát, hogy tudományos szempontból vizsgálja meg az amerikai iparban tapasztalható trösztmozgalmat. Abban az időben feltűnést keltett, hogy a tudomány ítélete elé kerül egy addig kizárólagosan gyakorlati szempontokból elbírált kérdés. Ez a mentalitás hozta meg a részletfizetéses üzlet tudományos megvizsgáltatását is. A gondolat egyik legnagyobb amerikai banknak, a Bankers Trust Company-nak elnökétől, Sewart Prosser-től indult ki. Prosser gondolata az volt, hogy egy feltétlen tekintélyű, elsőrendű közgazdasági író, függetlenül bármiféle befolyástól, vizsgálja meg ezt a rendszert és ennek hatását. Prosser gondolatát magáévá tette John I. Raskob, a General Motors Corporation elnöke és megbízta E. R. A. Seligmant, a Columbia egyetem professzorát a kérdés vizsgálatával. Seligman professzor ,az nemcsak amerikai, hanem világtekintély, azzal a feltétellel vállalkozott a munkára, hogy Raskob és társai minden általa kívánt adatot rendelkezésére bocsátanak és kifejezetten beleegyeznek, hogy Seligman tudományos kutatásainak eredményét az esetben is közzétehesse, ha fax a részletüzlet károsságát állapítja meg. Évekig tartott ez a munka, amely egy közel ezeroldalas könyvben a napokban jelent meg. Nagy érdeklődés előzte meg és fogadta. Érthető ez Amerikában, ahol részletre lehet kapni villát, autót, lakásberendezést és jég nélkül működő refrigeratort. Ugyanez az érdekeltség nálunk is megvan, a különbség csak az, hogy amiért az amerikai ember a mellényzsebéből fizet ki 1—2 dollárt, azért mi részletüzlet alakjában hajlandók vagyunk exisztenciánkat is lekötni. A jogosult kíváncsiság nem teszi érdekfeszítővé Seligman profeszor nagy szorgalommal megirt művének részleteit. A végeredmény azonban, amely a részletüzlet jogosságát állapítja meg, nemcsak végítélet alakjában érdekel bennünket, hanem nyolc pontban sommázott indokolásában is. Adjuk először a részletüzlet ellen használatos ellenvetéseket, utána pedig Seligman professzor megállapításait: 1. A részletüzlet nem egyéb, mint újfajta reklámeszköz, amelyet a tapasztalás nem igazolt. 2. Lehet, hogy a részletre való beszerzés előnyös a gépekkel berendezkedő üzemeknek, gyáraknak és gazdaságoknak, de káros tisztán fogyasztásra szánt javak árusításánál. 3. Különösen elítélendő fényűzési cikkek vásárlásánál, ami már egymagában pazarlást jelent. 4. A részletüzlet nem reálisan, csak látszólagosan és megtévesztően növeli a keresletet. 5. A részletüzlet csúnya rizikó, amely az egész hitelintézmény egyensúlyát veszélyezteti. 6. Inflációt idéz elő. 7. Az, aki részletre vásárol és aki előbb használja el a javakat s csak azután fizet értük, a jelen élvezete kedvéért zálogosítja el jövendőjét, ami egészségtelen állapot. 8. Az átlagos fogyasztónak nincs meg az az üzleti gyakorlata és ítélőképessége, amely a hivatásos üzletembert vértezi Ezekre az ellenvetésekre a professzor a következőkben válaszol: 1. A részletüzlet oly régi, mint maga a hitel. A közelmúlt nem tett egyebet, mint hogy ezt a jól bevált rendszert új feltételek mellett szélesebb néptömegekre kiterjesztette. Azelőtt gyárosokat, kereskedőket, sőt ingatlanvásárlókat finanszíroztak így, most a nagy tömegek is élvezhetik az idevonatkozó előnyöket. 2. A hitel jogosultsága nem függ attól, hogy termelésre vagy fogyasztásra használják-e. Ez a megkülönböztetés egyébként is akadémikus, hiszen a fogyasztásnak nagyrésze — ilyen maga a táplálkozás is — végelemzésben ismét energiát termel. A hitel jogosságának ismérve az, hogy hasznos-e. 3. Lehetetlen megállapítani, hogy valójában mi a fényűzés? Ami az egyik korban fényűzés, a másikban szükséggé válhatik. A modern világ rájött, hogy az egyénnek abba a jogába, hogy azt vásárolj te azt konzumálja, ami neki tetszik, nem kell beavatkozni. 4. A részletüzlet nem látszólagosan, hanem valósággal növeli a keresletet, amit igazol az, hogy az autóeladások 60 százaléka részletre történik. 5. Hogy a részletüket nem csúnya rizikó, azt — legalább az autóiparban — igazolja az, hogy az ilymódon előállott veszteség 0,6 százalékot tesz ki. 6. A részletüzlet semmiesetre sem okoz több inflációt, mint az ipari célokra juttatott kölcsönök. 7. Ha valaki egy tartós használatra szánt tárgyat vesz, teljesen elesik az az aggály, hogy azt először élvezi s azután fizeti. A helyes megállapítás az, hogy fizeti, miközben élvezi. 8. Ha az átlagember sok mindenben kevésbé gyakorlott is, mint az üzletember, abban az arányban mind nagyobb gyakorlatú és élesebb ítélőképességű lesz, amely arányban válik szokássá a részletüzlet. Amikor ez hasznos dolgot ad a vásárló kezébe, gazdaságilag megerősíti őt. Seligman professzor a részletüzlet statisztikáját is megvizsgálta. Szerinte a részletüket távolról sem oly nagymértékű, hogy felforgatással fenyegetné gazdasági életünket Az Egyesült Államok egy évi áruforgalma kicsinyben harmincnyolc milliárd dollár, amiből csak négy és fél milliárd dollár, tehát kevesebb, mint 12 százaléka, egyenlíttetik ki részletfizetés útján. Vezető helyen áll az autóipar, amelynek legközelebbi versenytársa a bútoripar, ez felénél kevesebbet forgalmaz ily módon, mint a másik. Ez a rendkívül érdekes adat mutatja, hogy az amerikai átlagember már túlhaladt a bebútorozkodás szükségletén. A kisember már nem bútort, hanem autót vesz. Ettől az állapottól még messze vagyunk. A részletüzlet statisztikája nálunk bizonyára más természetű adatokat hozna felszínre, melyeken maga Seligman dr. is elcsodálkoznék. A hasznos árucikkeknek nálunk például erős versenytársa az olyan holmi, amelyről a vásárló maga sem tudja, miért vette? Végre is rájön, hogy azért, mert az ügynök rábeszélte. Ősi európai kultúránkat még mindig különbnek mondjuk az amerikainál, üzlet, technika s a jövő megértése dolgában azonban Amerika vezet. Seligman professzor a fejlettebb viszonyok szempontjából rehabilitálta a részletüzletet, amelyről elmaradtabb közgazdaságokban talán kevésbé lenne kedvező véleménye. nökké Praniczky József magyarszakolcai agrárius képviselőt, három elnökhelyettessé Bálint István műszaki tanácsost, a Csallóközi Armentesitő Társulat igazgatóját, Forró Ignác miniszteri tanácsost, a Vág jobbparti Armentesitő Társulat igazgatóját és Spinka Károlyt, a Skoda-gyár komáromi igazgatóját választották meg. Titkárok lettek Louda dr. főmérnök és Kucsera mérnök. A választmányba Komárom, Guta, Érsekújvár és Galgóc városok, továbbá a pöstyéni járás egy-egy tagja, a vágsellyei, trencséni, pöstyéni és komáromi ipartársulatok képviselői, továbbá Feuermann Árpád (Vágvecse), Pollacsek Antal (Ulava), Ipovitz József, Dosztál Jakab, Braun Andor, Broczky István, Piskó Nándor, Weisz János és Petr Vladimír komáromi kereskedők, iparosok és mérnökök kerültek. Az egyesület a tagsági díjat magánszemélyek részére évi 15 korona, testületek részére 50 korona, bankok részére 100 korona, községek részére 5.000 lakosig évi 50 korona, ezen felüli lakosú községek részére 100 koronában állapították meg. A komáromi hajózási fiókegylet 2.000 koronával járult a célhoz. Megalakult Pozsonyban a kereskedelmi és ipari szervezetek központi munkaközössége Pozsony, április 18. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) A kereskedelmi és ipari szervezetei a központi mue'kiakörzötségle április 17.-én Pozsonyiban tartotta alakuló ülését a kereskedelmi és ipari körök nagy érdeklődése mellett. A muunkaközösség célja az általános országos érdekű ügyek megbeszélése és elintézése. Huszonkilenc szervezet tartozik a munkaközösségbe Pozsonyiban, úgyhogy mintegy huszonöt harmincezer személyt érdeklő eseményről van szó. Az első félévre a vezetést a Kereskedelmi Testület veszi át és a munkaközösség üléseit is ennek hivatalos helyiségeiben tartja. ^^OTMAGteftHIRLSE? Megalakult a Vág folyó vízierejének kihasználására szolgáló egyesület Komárom, április 18. (Saját tudósítónktól.) Komáromban vasárnap megalakult a Vág folyó hajózhatóvá tételére és vizierejének kihasználására szolgáló egyesület az érdekeltségnek, a partmenti községek elöljáróságainak, a hivatalos hatóságoknak, az ármentesítő társulatoknak nagy érdeklődése mellett. Az alakuló közgyűlést Spinka Károly mérnök, a Skoda-művek komáromi hajógyárának igazgatója nyitotta meg, akinek szavait Zsilincsán Imre mérnök tolmácsolta magyar nyelven. Az előkészítő bizottság jelentését Louda dr., a komáromi folyamhivatal igazgatója terjesztette elő. A prágai hajózási egyesület felszólítására annak fiókja megalakult Komáromban és most az a cél, hogy a mozgalomba a társadalom és a helyi hatóságok is belekapcsolódjanak. Az előkészítő bizottság 1925—28-ban tanulmányozta a megalakulás viszonyait, a terepet és az érdekeltségek kívánalmait. Az egyesület igyekszik a nemzetiségi viszonyokhoz is alkalmazkodni, hogy azok támogatását megnyerje és nem ragaszkodik az államnyelvhez, hanem minden nyelven tárgyal, amely a vidéken el van terjedve. Reviczky István földbirtokos több kifogást tesz az alapszabályok ellen, amelyek közül a közgyűlés honorálta azt a kívánságot, hogy az egyesület feloszlása esetén vagyona felerészben szlovák, felerészben magyar kulturális célra fordítandó. Az alapszabályok elfogadása után megválasztották a tisztikart és el-A Tatra-művek érdekeltsége a budapesti Unitas-műveknél. A Tatra-automobilgyár jelentős résszel van érdekelve a budapesti Unitas-részvénytársaságnál, amelynek kapacitása 54.000 pengő. A gyárat a háború előtt a francia Renault-cég alapította. A háború alatt főképpen a hadsereg részére dolgoztak nagy autójavítóműhelyei, a háború után pedig részvénytársasággá alakították át a vállalatot. A legközelebb összeülő közgyűlésen az igazgatósági tanácsba be fogják választani a prágai Ringhoffer-művek, az ennek érdekeltségébe tartozó Tatra-művek s a bécsi Tatra-művek összesen négy képviselőjét. Az Trnitas műhelyeit ki fogják bővíteni s bennük könnyebb alkatrészeket s karosszériákat fognak gyártani a Tatraautók magyarországi, esetleg balkáni eladásának megkönnyebbítésére. A Ceská Banka közgyűlése. A Cesskiá Banka Prágában tegnap tartotta 20 ók. évi rendes közgyűlését. A fcöngyiüllés jóváhagyta az 1927-ik évi te rifi támadásokat. A ibamík tiszta nyeresége, az 1927-ik jévben 3,953.944 koronát tett ki, az elmúlt évi álhozattall együtt pedig 4,004.166.09 koronára növekszik. Abank az elmúlt heteti évre 4%-os osztalékot fizet, azaz 16 koronát. A keiertskedelmi és ipari farifákról szóló törvény új tervezete. Az új kamara törvény tervezetét már évekkel ezelőtt kidolgozták, de különböző akadályok és befolyások miatt nem került a parlament elé. Ez a tervezet a kamarákra vonatkozó választási rend megváltoztatásán kívül számos változtatást tartalmaz egyes kamaráik székhelyét és körletét illetően.Ennek megvalósítása elé azonban annak idején akadályokat gördített a megyerendszer akkor még megoldatlan kérdése és számos politikai kérdés is. Közben jelentősen felszélesítették a kamaráik igazgatóbizottsgai, de kiderült, hogy ez az állapot is csak provizórium lehet , Így a kamarabörvény kérdésének megoldása ismét aktuális lett. Ez ügyiben, már tárgyalások is indultak meg, de egyelőre nem vezettek eredményre. A kamaratörvény raij tervezete a kamarák szervezeti kérdéseit is relrentélkeny mértékben térhartta. Alarlámpe béremelései mozzgatnak Munkáscsot. Munkácsi tudósítónk jelenti: A köztársaság szertte megindult béremelési mozgalmak szele eljutott Munkácsra is, ahol az egyes ipari szakmák munkásai bérük javítását követelik. Az elkezdődött béremelési mozgalom során péntek délután, a pékipari munkások sztrájkot kezdtek. Ma reggel sztrájkba léptek az építő- és kőművesszakma munkásai is, mivel az eddigi 6 K órabér helyett 8 Kit követelnek órántenni, ami a köztársaság egyéb helyein (fizetett bérekhez képest aránytalanul) magas. A sztrájk hosszabb kilátású, ami a most megindult építkezéseket illetőleg hatalmas kárt és veszteségeket okozhat. A vámkedvezményes gépbehozatalról szóló törvény meghosszabbítása. A prágai kereskedelmi kamara javaslatot dolgozott ményes gépbehozatal törvényéről ki a vámkedvezs ezt megküldötte véleményezés végett mindazon kamaráknak, amelyek az ezen kérdés megtárgyalásával megbízott külön bizottság tagjai. A javaslat a gépkereskedőknek azon követeléseire is kiterjeszkedik, hogy a törvény nyújtotta kedvezményekben őket is részesítsék. A javaslat követeli továbbá a gépek behozatalára vonatkozó, már befutott kérelmek gyors elintézését is. Végül azt kívánja a javaslat, ho ez az esetben, ha gépeknek a külföldről való behozatala iránti kérelmet elutasítják, erről nem csupán a kérelmező céget, hanem a gépeket előállító céget is értesítsék. A javaslat végleges szövegét a kamarák véleményének az ismeretessé válása után fogják megfogalmazni. A június 30-án hatályát vesztő törvényre vonatkozóan a gépnagykereskedők szövetsége is teljesen új tervezetet dolgozott ki, amely az eddigi törvénytől eltérően számos új kedvezményt tartalmaz. A Sote vegyi- és gyufagyárak itt. közz y ültet ®. A Sole vegyi- és gyufagyárak rt tegnap tartotta meg közgyűlését Prágában. A zónánármadások 9,144.005 korona tiszta nyereséget tüntetnek feli, amelyből <n?nt alakképpen 60 koronát fognak kifizetni részvényenként. Az igazgatótanácsba beválasztották Kállay József volt sztevenfalkói minásatent és a Sodornak a stockholmi Sventeka Tándsikika Aktáebolaget iöszilel való megegyezése alapján ennek vezérigazgatóját, Kneuger Ivánt. A Solor rusainszikói vállalata, a V mlcin -gyufagyár Szentmakláson (Oinadtevon) ez évben minden valószínűség szerint osztalékot fog tudni imásr fizetni. A vállalat 1 magyar érdekeltsége, a Szákra magyar gyáfrgyár megfelelően volt foglalkoztatva, de árai nem kiielégítőek. Ez év elején a svéd tröszttől megvásárolták a besztercebányai gyufagyárnak úgyszólván összes részvényeit. Ezzel az utolsó belföldi gyufagyár, amely a még külföldi tulajdonban volt, csehszlovák tulajdonba ment át Mezőgazdag trigi értéke ® kis Besenyőn. A magyar nemzeti párt értsekújvári mezőgazdasági szakosztálya április 15-én Bessenyőn tartott gazdasági értekezletét. Jaross Andor, az érsekujjvári mezőgazdasági szakosztály elnöke, ismertette a szakosztály programját, majd megalakította a községi mezőgazdasági szakosztályt, amelynek vezető tagjai Fureglyás István, Pinizes András, Éliás Aintil, Eurrnglytás Ödön és Szolátz Lajos lettek. A községi mezőgazdasági szakosztály elnökévé Füriglyás Istvánt választották meg. A szakosztály megalakulása után Ágh László titkár gazdasági előadás keretében ismertette Fodor Jenőnek "A kisgazda növényter ni eszűcse" oiimár nemrég megjelent könyvét. A bessenyői értekezlet egyike volt az érsekújvári szakosztály által vasárnap délután önként tartott, egyik legjobban elketrült értekezleteknek, melyen igen szép számban jelentek meg nemcsak a bessenyői, de a szomszédos Udvard község gazdái is, akik a szakosztályi értekezlet befejezése után a mindkét, községet közelről éráintő Zsitvaa folyó szabályozásairól folytattak tárgyalásokat. Emelkedik a magyarországi szénbányászat. A most megjelent magyarországi statisztikai adatok szerint 1927-ben több, mint hetven millió méter mázsa szenet bányásztak Magyarországon. Ez az 1926-ik évvel szemben a termelés 5,7 százalékos növekedését jelenti, az 1923-as évvel szemben azonban 9 százalékos sülyedést. Különösen a pécsi bányakerület nem dolgozhat még teljes kapacitásával. A termelés növekedése ellenére növekedett a szénbehozatal is és pedig az 1926-ik évvel szemben 17 százalékkal, a kokszbehozati pedig 48 százalékkal. 1927-ben 11,2 millió métermázsa szenet importáltak Magyarországra. így fiatalít és szépít a Gorall-crome DüHlI-Pite Gorall-szappan F5terafia! a Ő. S. R. rescure: Vörös Rák gyógytár, Bratislava. 11 ÉSTÉKTŐZS^E Nyugodt és javult ■ a prágai értéktőzsde Prága, április 18. Nyugodt üzletmenet mellett az irányzat ma javuló tendenciát mutatott. Egyes xnontom értékeik nagyobb nyereséget értek el, a legtöbb érték azonban csak csekély mértékben szilárdult. Az ipari piacon javultak a König&hoff 05, Budweiss Sör 50, Solo 30, Északi Vasút 25, Cseh Kereskedelmi 20, Egyesült Villamossági, Cseh Morva, valamint Berg és Hűtlen 10, Cseh és Horvát Cukor 9, Rézművek 8, Chamotte, Nestomitzi, Kolini Műtrágya és Nyugatcseh Szén 5, Egyesült Gyapjú és Skoda 4, Földi és Krizsik 8, Karborundum és Brosche 2 koronával. — Gyöngült a Zettlitzi 15, Északi Vasút haszonélvezet 10, Kolini Szesz, Slag, Dux- Bodenbachi és Prágai Malmok 5, Prágai Dux 3 és Inwald 2 koronával. — A bankpiacon a Nemzeti 20 koronával esett, míg a Prágai Hitel 2, a Szlovák 1 és az Osztrák Hitel 3 koronával javult.. — A beruházási piacon a hadiszállítási 20, a konvertálható 6 és az új kölcsön 2.5 fillérrel emelkedett. Kassai Részvény 75, a 4.5 és 3.5%-os IV. államkölcsön 25, a 3.5%-os pótkölcsön, valamint a 4 és 6%-os államkölcsön 10, a konszolidációs és az 5.5%-os IV. 5 fillérrel estek. — Exótákban nem volt lényegesebb változás. -f A prágai devizapiacon az irányzat tartolt. Brüsszel 0.175, London 0.01, Milánó 0.04 egységgel gyöngült. + Javult a budapesti érteik tőzsde. Miután úgy a belföldi, miiért, a külföldi vásárlási kedv megélániri itt, az üzlet ma barátságos irányzattal folyt. A forgalom középpontjában a montám -és vasipari részvények állottak, amelyek, nagyobb nyereséget értek el. Később etagnáció állott be és a papírok legnagyobb része a tegnapi nívón zárul- Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül a Mokkai 93, Részvény sör 135.25 tereCiten 200.50 pengő árfolyamot értek ell. Javult a bécsi értéktőzsde. Nyugodt üzletmenet mellett ma barátságosabb irányzat uralkodott. Főleg az elektromossági papírok emelkedtek, a legtöbb érték azonban nem változott- A beruházási piacon a vasúti prioritásokban folyt tevékenyebb üzlet. + A berlini érték törsdén ma ismét gyöngült az irányzat, miután a székiparban nem változott a helyzet. Kedvezően hatott a birodalmi bank medáősjelentése, amely a pénzpiac helyzetét opitomisztiikusan ítéli meg, úgy, hogy a kezdetbeni árveszteségek csak 1—2 •százalékot tettek ki. Később a montán- és vegyipari papírokat nagyobb mértekben dobták a piacra, úgy, hogy ezek 3 százalékos veszteséget szenvedtek. Zárlat felé az tmért újból megnyugodott és az árak legnagyobb része visszatért az előző napi nívóra.