Prágai Magyar Hirlap, 1928. május (7. évfolyam, 101-124 / 1728-1751. szám)
1928-05-10 / 108. (1735.) szám
4___ Három város és hatvanhárom falu romjai fölött Egy magyar pilóta repülőgépen bejárta a földrengés pusztította bolgár vidékeket Budapest, május 10. Két nappal ezelőtt érkezett meg Szófiából Junkersék szófiai pilótája. Magyar, épúgy, mint Risztics János, de már évek óta német állampolgár. Visszarendelték Szófiából, ahol a Junkers-művek vezetősége — mivel a kormány a földrengés következtében támadt sivár gazdasági viszonyok miatt nem tud tovább is hozzájárulni fentartásukhoz — beszüntette a repülőgépjáratokat. Ez a magyarázata annak, hogy Derek Ferenc feleségével együtt elhagyta Szófiát. Egy töltött Budapesten és máris továbbutazott napot Berlinbe, hogy ott várja meg azután, mi lesz a sorsa. Azt mondja, valószínűleg Olaszországba fogja küldeni a gyár, ahol most Junkersék repülőjáratot terveznek. Menekülés a düledező házból Junkersék magyar pilótája Szófiában volt a földrengéskatasztrófák idején, majd a második földrengés után fölült gépére és elrepült, a szomorú vidék fölött, amelyett a földrengés teljesen elpusztított. Személyes élményei vannak a bulgáriai földrengésről. Mondataiban még benne rezeg az átélt rettegések és izgalmak minden árnyalata, amint elmondja: — Az első földrengés eléggé gyönge volt, a második annál borzalmasabb. Az Ulica Asparuchban laktam egy négyemeletes ház második emeletén. Már megvacsoráztunk s én kimentem a fürdőszobába, hogy megborotválkozzam. Pontosan emlékszem az időre, háromnegyed tíz volt. Megyek vissza az ebédlőbe, szembe találkozom a feleségemmel. Furcsa szemmel néz rám. Megkérdezi: jársz?— Mi az, részeg vagy, hogy ilyen tántorogva . Nem értem a kérdését. A következő pillanatban ismét ugyanaz a szédítő, himbálózó és hullámzó rossz érzés fog el, most már én kiáltok föl: Földrengést Felpillantok a lámpára , látom, hogy erősen himbálózik. Feleségem halálsápadt....... fia is nagyon izgatott lehettem, ölembe kaptam az asszonyt , a szűk csigalépcsőn lerohantam a második emeletről az utcára. Közben a vakolat hullott a házról. A falépcsőház recsegett és nyikorgott. Végre kint voltam az utcán. A tömeg feketéllett az utcákon és mindenki rémülten rohant a városi kert felé. Anyák örökben vitték * gyermeküket fia feleségemmel elrohantam a leánygimnázium mellett Ebben a pillanatban omlott be az épület fala. Szerencsére a kőtörmelék tőlünk néhány lépésnyire zuhant le. Ezen az éjszakán talán volt az egész város, kivonult a rendőrség, a katonaság, nehogy tolvajok garázdálkodjanak. Másnap pedig szörnyű hírek érkeztek Filippopol, Cserpán és Plovdiv pusztulásáról Éhínség Amint a pilóta elmondja, Szófiában ma is rettegésben él a lakosság. Újabb, még borzalmasabb földrengéstől tartanak. Plakátokat ragasztottak ki. Ezeken a hatóságok felszólítanak mindenkit, hogy lehetőleg földszintes házban tartózkodjék. Ma is még rengeteg ember tanyázik sátrakban a városon kívül. — Napokig nem mertem hazamenni sem én, sem a feleségem — mondja tovább Derek Ferenc. — Kivittük az ágyat a városi kertbe és ott töltöttük az éjszakát. Olyan Szófia és egész Bulgária, mintha új háború pusztította volna végig. Üresek a vendéglők, a kávéházakban nem szól a zene, bezárták a színházakat, a mozikban nincs előadás, mindenfelé csak gyűjtenek a földrengés szerencsétlenjei számára. Három nappal ezelőtt az egyik mozit megnyitották, de itt csak a földrengés pusztításairól mutattak be propagandafilmeket. Megfigyeltem, hogy a lakosság, amely napokig a legnagyobb rettegésben élt, most már egészen apatikussá vált. Mindenki azt mondja, hogy ha el kell pusztulni, hát legyen. Mindenki elkészült a halálra. A babonásak azt beszélik, hogy elérkezett a világ vége. — Minden este most is mozog a föld Szófiában. Mintha állandóan hintán ülne az ember, ez az érzése. A szófiai lapok azzal magyarázzák ezt a jelenséget, hogy a földrengés nyolcvan centiméterrel fölemelte a várost s most minden lassan visszasüllyed régi állapotába. Ez a süllyedés okozza a föld folytonos mozgását. Repülőgépen elpusztult városok fölött Mielőtt elhagyta volna Szófiát, másodmagával felült az egyik repülőgépre Derek Ferenc és körülrepülte a földrengés pusztította vidéket Három város és hatvanhárom község felett repült el gépével Derek Ferenc. — Mikor más időben repült föl az ember, mindenütt pirosló háztetőket látott, mert Bulgáriában nincsen se nádfedelű, se szalmás ház. Elrepültem falvak fölött és csak itt-ott láttam egyegy piros foltot. Mindenütt, szörnyű romhalmaz terült el alattam. Hajléktalanok tanyáznak mezőkön. Filippopol szörnyű látvány volt a maagasból. Csak az a része maradt meg, amely sziklás hegyen épült. A város nagy része a tarka és színes bazárnegyeddel együtt csupa rom. Ember alig van a falak között. Mindenki sátrakban él. Képzelheti, mi volt az, amikor ezekre a hajléktalanokra rázúdult a szökőár és a ciklon. Amerre repültem, mindenütt elpusztult falvakat, összedőlt házakat s romokat láttam. Plovdiv mellett leszálltam gépemmel. Itt láttam egy két méter széles és körülbelül öt méter mély szakadékot. Piszkos fekete lé bugyogott ki belőle. Ebbe a lébe mártotta bele a kezét Boris király és így szólt: „Az a szerencsénk, hogy ez a fekete lé nem forró. Emberek, nincs vulkán alattunk, nyugodjatok meg!“ Csakugyan nyugodtak is az emberek, de ez a nyugalom szörnyűséges. Ez a nyugalom a halálra való elszántság. Vannak, akik vallási őrjöngésbe estek. Egy őrjöngő prófétáit, bejelentette a világ végét. A rendőrség letartóztatta. Elgondolkozik a pilóta- Mélységeben sajnálja Bulgáriát, ahol az igénytelen nép most az aszkétaságig lefokozta igénytelenségét. Valósággal éheznek az emberek, hogy annál több jusson azoknak, akiket nyomorultá tett a földrengés. — Nagy tébolyda az egész Szófia, — mondja csöndesen. — Az emberek az eget kémlelik. Ha fülledtté válik a levegő, az asszonyok sikonganak, a férfiak arca pedig elkomorodik. A templomokban ilyenkor már nincs hely. Mindenki várja a halált... R. G. % járókat, hogy buzdítással, tanítással és jó példával igyekezzenek a személyzetre hatni. A csehszlovák nemzeti szocialista párthoz tartozó vasutasok e körrendelettel kapcsolatban felvetik azt a kérdést, vájjon a szlovenszkói vasúti vonalakon nem lehet-e egy titkos passzív rezisztenciáról beszélni? A bűnbakkeresésnek e módjával szemben kézenfekvő, hogy a viszonyok leromlását abban kell keresni, hogy a vasútigazgatás körében is felülkerekedett a politikai szempontok elsőbbsége a szakavatottság és rátermettség elismerése helyett. Egy haldokló gyóntatása alkalmával vérmérgezést kapott és tragikus séggel elhunyt a zsiplébános Léva, május 9. (Saját tudósítónktól.) A lévai társadalomban mély megdöbbenést keltett Csanaky József zsitvaapáti plébános hirtelen halálának híre. A vidéken és a városban sokan ismerték a férfias megjelenésű atlétatermetű, 48 év körüli lelkipásztort és éppen mert a plébános még a legutóbbi időben is testi erejének teljes birtokában volt, tragikus hirtelenséggel beállott halálára nem tudtak magyarázatot találni. Mint kitűnt, egy szerencsétlen véletlen ragadta el a plébánost az élők sorából. Csanaky Józsefet egy haldoklóhoz hívták halotti szentségek kiszolgáltatása végett. Ela végezte az aktust, amikor észrevette, hogy az ajkán levő pattanás vérzésnek indult. Egyéb tapasz hiányában a plébános egy darabka selyempapirost kért és azzal ragasztotta le a vérző pattanást. Úgy látszik, a seb inficiálódott, mert nemsokára a plébános nagy fájdalomról panaszkodott és a seb környéke megdagadt. Azonnal orvosihoz utazott, de az orvosi beavatkozás már nem segíthetett rajta, mert a vérmérgezés előrehaladott stádiumban volt. Az elhunyt plébános igen érdekes ember volt s politikai meggyőződése s hitvallása élénk fényt vet a szlovák hívők között működő magyar nemzetiségű lelkipásztorok szellemére és lekiismeretére. Csanaky József a lévai járási bizottságban ugyan a szlovák néppártot képviselte, de hivatalosan és nemhivatalosan rendületlenül magyarnak vallotta magát. Midőn a járási bizottság megalakult, nagy feltűnést keltett, hogy a kötelező nyilatkozattétel alkalmával Csanaky József plébános, noha a szlovák néppárt megbízásából foglalt helyet a bizottságban, magyarnak jelentette ki ,s jegyeztette be magát. Ebben az időben Csanaky a szlovák Bát község plébánosa volt és csak fél évvel halála előtt került Zsitvaapátira, ebbe a szinte szinszlovák községbe. Amikor hivatalát elfoglalta, kifejtette hívei előtt, hogy ő mint magyar szülők gyermeke nem lehet más, mint magyar, de szlovák híveire való tekintettel tagja marad, a szlovák néppártnak. A lévai plébániai stallum betöltése alkalmával felvetődött az ő neve is, mint a számításba jövő szlovák lelkészek egyikéé. Ekkor a plébános a Prágai Magyar Hírlap hasábjain jelentette ki, hogy ő, aki régi magyar nemesi családból származik, nem lehet szlovák. Az elhunyt lelkipásztor gondolkodása és politikai szereplése érdekes és jellemző adaléka a szlovének és politikai és közéletnek. 1928 május 10, csütörtök. A kassai vasutigazgatóság körletében ijesztő arányban emelkedett a vasúti balesetek száma A vasútigazgatóság körrendeletben mutat rá a szolgálati rend és fegyelem meglazulására . Politikai szempontok érvényesülése szolgál a bajok okául Kassa, májius 9. (Kassai szerkesztőségünktől.) A kassai vasútigazgatóság nemrégiben igen érdekes körrendeletet adott ki, amelyben „statisztikai adatok segítségével mutatja ki, hogy a forgalmi balesetek és üzemi zavarok az elmúlt esztendőben olyan meglepő emelkedést mutatnak, amely egyáltalában nem áll arányban a forgalomnak alig érezhető növekedésével. A körirat a statisztikai adatok során kiemeli, hogy míg vonatösszeütközés 1926-ban mindössze 6 volt, addig 1927-ben 17 esetben fordult elő. A vonatkisiklások száma pláne 517-tre emelkedett az 1926. év 418 és az 1925. év 273 esetével szemben. Hibás váltóállítás volt 169 esetben az 1926. év 157 esetével szemben. Vagonok kisiklása 523 esetben fordult elő, vasúti szerelvények kettészakadása 160 esetben. Feltűnően nagy a tengelyáru üzesedések száma, ami nem kevesebb, mint 2417 esetben fordult elő. Az állomási revízióknál 7499 könnyebb természetű hiányosságot állapítottak meg. A körrendelet a statisztikai adatok felsorakoztatása után hangsúlyozza, hogy ez a kedvezőtlen mérleg semmi másra nem vezethető vissza, mint arra, hogy a szolgálati kötelezettségeket nem tesítik kellő lelkiismeretességgel.telA fékek helytelen és felületes kezelése, a jelzőkészülékek hiányos kivilágítása, a hibás és elkésett váltóállítás okozta a legtöbb bajt, meg az a körülmény, hogy a vasúti szerelvényt alapos felülvizsgálás nélkül bocsátják ki a pályaudvarról. A körrendelet megállapítja, hogy a szolgálati kötelezettségeket általában csak nagyon felületesen teljesítik és a szolgálati buzgóság egyre inkább kívánni valót hagy hátra. Ebben az esztendőben, amikor az uj szolgálati szabályzat életbe lép és a vasutasok tömegesen adják be a pereket a vasúti kincstár ellen — folytatja a körrendelet — három hónap alatt máris 2 vonatösszeütközés, 117 kisiklás és más hasonló kisebb baleset volt a kassai vasutigazgatóság területén. Ha ez így megy tovább, akkor az 1927. évi szomorú adatokat ebben az évben felül fogják múlni. Sokan úgy fogják fel a szolgálatot, hogy az tulajdonképpen a pihenés ideje, amely alatt erőt gyűjtenek a mellékfoglalkozáshoz. A körrendelet hangsúlyozza, hogy vasútigazgatóság nagy munkát végzett az ál- alamváltozás ideje óta, de a legnehezebb időkben nem volt annyi baleset, mint most. Akkoriban mintának állították oda a kassai vasútigazgatóságot. (Akkoriban még nem kergették el az összes magyar vasutasokat. — Szerk.) Szomorú lenne, ha drákói rendszabályokkal kellene a vasutasokat kötelességeik pontosabb teljesítésére bírni. A vasutigazgatóság egyelőre a szomorú adatokat közli az alkalmazottakkal, hogy ezekből levonják a megfelelő tanulságot és megállapítsák a többi vasutigazgatósággal szemben « téren fennálló különbségeivel. A körrendelet végül felhívja az elöl Selyemköpenyek, Budapest, május eleje. A selyemköpeny csináltatása, mint azt még pár év előtt is hitték, nem luxusdolog többé, hanem szükségszerűség. Ezt a szükségszerűséget azonban, — bár a férjek szívesen magyarázzák arra, — egyáltalán nem a női túlkövetelés, hanem a divat egyszerűsége, praktikussága és egyöntetűsége döntötte el. A divat ugyanis, éppen egyszerűsége miatt napról-napra halad minden vonatkozásban kompié felé. Kompiét ad a puha, nagykockás anagol átmeneti köpeny, ugyanabból a szövetből készült szoknyával és nyersselyem mosóblúzával, komplét a virory kashaköpeny, bélésanyagából készült ruhájával, komplét a kosztüm, sőt nem ritkán az impregnált selyem anyagból készült esőköpeny is. Tagadhatatlan do lóg, hogy ez a komplészerűség végtelenül elegáns, de éppen egyforma színei miatt hamar megunttá is válik, ha örökösen egy és ugyanazon darabok kerülnek forgalomba. S itt jön az ilyemköpeny tulajdonképpeni hivatása. A mai viszonyok mellett, még a legegyszerűbben öltözködő asszony sem igen húzhatja ki egyetlen köpennyel a tavaszt, nyarat és az őszt, különösen akkor, ha nyáron elmegy valahová, vagy itthon néha szórakozni jár. A tavaszi kompié ugyanis, — különösen ha sötétebb szín, — nem igen felel meg nyári esti használatra, annál is inkább, mert a hozzá készült ruha rendesen nem olyan fazonú, amely az esti társaság igényeit kielégíti. Szükség van tehát egy olyan szabású ruhára, amely este is és délután is megfelel, de mert a divat komplét ír elő, vagy ragaszkodnunk kell a köpenybélés, esetleg szövetalap színéhez, vagy ennek a szempontnak a figyelmen kívül hagyásával ellentétes színekbe öltözünk, ami a mai divatkövetelmények mellett nemcsak nem szép, hanem ízléstelen is. A selyemköpeny, amely a ruha anyagából készül, ugyanannyi anyagot igényel, mint a ruha, de, mert teljesen béleletlen jóval kevesebbe kerül a szövetköpenynél,, s emellett, különösen délutáni és esti használatra kimondottan elegánsabb annál, így, egyetlen köpeny látszólagos túlkiadásával kétféle célt szolgálunk. Elegánsak leszünk a nyár minden időszakában és tavaszra készült komplénk jó és szép állapotban kerül őszi használatra. A selyemkomplék kétféle színösszeállításban készülnek. Fekete köpeny, világos ruhával, amely esetben a köpeny a ruha anyagával van bélelve, — ez az összeállítás hűvös időben is viselhető, — vagy világos, köpeny bélés nélkül, egyenlő anyagú ruhával a forró napokra és estékre, ez az összeállítás a kedveltebb és kevesebbe kerülő. Ellentétes szinű köpenyanyagok a ripsz, freskó, krepp, panama, buranic, egyöntetűek a kreppdesin, kreppzsorzsett és selyemetamin. A selyemköpenyeken kívül még egy igen praktikus és eredeti új köpenyt hoz a tavaszi divat. Az úgynevezett trench coat. Ez, a háborúelőtti angol esőköpeny kű utánzata, bőrgombokkal, begombolható teveszőrbéléssel, rátűzött nagy zsebekkel, sőt, hogy hű maradjon őséhez, még a vállra feltűzött dupla réssel is, amely az eredetinél a puskaszíj által való kidörgölését akadályozta meg. Ez a köpeny nagyszerű szolgálatot teljesít esőben, kirándulásnál, utazásnál, általában mindenütt, ahol a ruha erős használatnak van alávetve. Blúzok A jó idők beköszöntésével a délelőtti, egyszerű aljakhoz, az idei divat előírása szerint nélkülözhetetlen lesz az egyszerű blúz is, amely fiatalos, praktikus volta mellett még nagyon olcsó viselet is, hiszen két-három csinos mosóblúzzal és egy szoknyával délelőtti strapa ruhatárunk fedezve van. A délelőtti használatra szánt blúzok anyaga erős és jól mosható kell, hogy legyen, hogy odahaza lehessen tisztítani. Éppen ezért, erre a célra legajánlatosabbak a nyers- vagy santungselymek, amelyek nagyszerűen tartják a fényt, a szint és minden divatárnyalatban nehézség nélkül megszerezhetők. Szívalakú nyakkivágás karcsú, nyulánk nőknek való. Nagyszerűen érvényre juttatja a nyak, a váll harmonikus vonalait és a mellkas domborodását. — Adományok a Petrogalli-alapra. A szlovenszkói magyarság nagy halottjának, Petrogalli Oszkárnak síremlékére a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok irodájához a következő két adomány érkezett: Beniczky Gizella, Rákó, 1000 kor., „Magyar zsidó", Turócszentmárton, 200 kor. xx A Kis Pythagoras meghaló törlőnkét kicsinyak és nagyok örömmé! oiwMMk.