Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-19 / 188. (1815.) szám

MM li, raMmaip. . KöZ^AZ.RAS'AGr’. A gabonakereskedelem világképe London, augusztus 18. A világháború hatása még mindig nem múlt 9­ nyom nélkül a nemzetközi kereskedelem fölött. Különösen a gabonakereskedelem terén érezhetők még mindig ezek a változások. A gabonakereskedelem tárgya négyféle cikk: a busa, a tengeri, az árpa és a zab. A háború előtt, 1909 és 1913 között a világ búzaszükségletét hét fő forrásból szerezte. A világ gabonaexportjának 24 százaléka Orosz­országból jött, 13 százaléka Argentínából, 11 szá­zaléka Kanadából, 8 százaléka az Egyesült Álla­mokból, 7,7 százaléka Indiából és Romániából, 6 százaléka pedig Ausztráliából, 1925—26-ban vi­szont, amikor Oroszországból egyáltalában nem volt export, 52 százalék esett Kanadára, Argentí­nára 16 százalék, az Egyesült Államokra 14 szá­zalék, Ausztráliára 10 százalék. Kisebb mennyi­ségű exporttal szerepel még Magyarország, Jugo­szlávia, India, Algír és Románia. A legfontosabb változás a háború óta az, hogy az export kevesebb országra koncentrálódott. A világ kukoricaexportja körülbelül a felét teszi ki a búzaexportnak. A háború előtt a helyzet ez volt: 40 százalék jött Argentínából, 15 százalék az Egyesült Államok­ból, 14 százalék Romániából és kisebb mennyisé­gek Oroszországból és Magyarországból. Most vi­szont az export 60 százalékát Argentína látja el, utána az Egyesült Államok és Románia következ­nek 9,9 százalékkal, Jugoszlávia 6 százalékkal. Legújabban Dél-Afrika is részt vesz az exportban és máris megszerezte az egész ex­port 6 százalékát. Az árpaexport a búzaexportnak körülbelül­­ egyhatod része. Ma az export háromötöd része Kanadából és az Egyesült Államokból jön, bár Románia, Lengyel­­ország és Csehszlovákia is meglehetős mennyisé­get szállítanak. A háború előtt az export kéthar­mad részét Oroszország látta el, az északamerikai export pedig quantite negligeable volt. A világ zabexportjának egy­harmad részét Oroszország produkálta a háború előtt és egyötöd részét Argentína. Most Kanadára és Argentínára jut a világexport egyharmad-egyh­armad része, az Egyesült Álla­mokra egynegyed része. Újabban Írország is szere­pet kapott a világ zabexportjában. De nemcsak a gabonaexportban, hanem a gabonaimportban is nagy változások állottak be. j­­ég mindig Nagy-Britannia a világ legnagyobb gabonavásárlója. A háború előtt az egyesült ki­rályság vásárolta az exportra kerülő búzaálomány egyharmad részét, az árpa egyhatod részét, a rozs és a tengeri 30—30 százalékát. Ma a statisztikák­ban külön szerepel Nagy-Britannia és Észak- Írország egyrészről és az ír szabadállam másrész­ről, de ha ezt a két tételt összeadjuk, megállapít­juk, hogy 1925—26-ban Nagy-Britannia és az ír szabadállam a búzaexport 40 százalékát, az árpa­export 25 százalékát, a zabexport 28 százalékát és a tengerinek 24 százalékát vették fel. Szóval Nagy- Britannia hátrább szorult mint zab és tengeri importőr, viszont növelte búza- és árpaimportját. Még mindig Európa veszi fel a világ búza­exportjának 95 százalékát, de a háború után jelentkezett egy új vásárló is: Japán, amely 1925—26-ban az exportanyag 6 százalékát vette meg. A háború előtt Anglia után Németország volt a legnagyobb búzavásárló 14 százalékkal. Ezt meg is tartotta most is, Olaszország a háború előtt 9 százalékkal szerepelt, ma már azonban 14 száza­léknál tart. Belgium és Hollandia nagy import­­államok. Viszont az import nagy részét viszont ex­portálják — különösen Hollandia. Franciaország a háború előtt az import 6 százalékát vette fel, 1924-ben 8 százalékát, 25—26-ban 5 százalékát. A legnagyobb árpa importőr Németország. A háború előtt kétszer annyit importált, mint Nagy-Britannia, most azonban háromszor annyit. A harmadik és negyedik helyen Belgium és Hollandia állnak. A wikiimport terén Anglia vezet 28 százalék­kal, utána Németország körülbelül 20 száza­lékkal. F­­anciaország is körülbelül annyit importál most, mint a háború előtt, importja a német behozatal felét teszi. Az eladásra kerülő tengeri 11 százalékát vette meg Németország a háború előtt, most pedig 8 százalékát, Franciaország valamivel többet im­portál. Hollandia 14 százalékot importál, de ennek a mennyiségnek egytizedrészét viszont exportálja. Kanada ma kétszer annyi tengerit hoz be, mint a háború előtt és ugyancsak megnövekedett Spa­nyolország és Norvégia behozatala. Olaszország a háború előtti 5 százalékához képest ma 7 százalé­kot importál. Ebből látható, hogy erősen megváltoztak a világ gabonaexport-importjának az erőviszo­nyai. A hosszas megrázkódtatások után azon­ A jenci országos versenyszántáson 12 traktor közül legmélyebb szántásnál legrövidebb­­ idő alatt a legnagyobb teljesítményt végezte A német technika legújabb és legtökéletesebb gyártmánya a I talpú rendszerű 1 ­PPAGM^AGIARHTRLJSP ban most már valami stabilabb állapothoz közeledik a nemzetközi gabonakereskedelem, bár teljes stabilitásról sohasem lehet szó, mert hiszen a termésviszonyok jelentik itt mindig a legfontosabb tényezőt. 17 Pöstyén vidékén is újabb jövedelmi adóvallomásokat követelnek a kisgazdáktól Nyitra, augusztus 18. (Saját tudósít­ónktól.) Ismeretes, hogy a nyitrai pénzügyigazgatóság közvetlenül az aratás idejében felszólításokkal árasztotta el a körzeteibe tartozó falvak gazdáit, amelyek­ben felhívta azokat a már beterjesztett jöve­delmi adóvallomások pótlására, illetve újból való benyújtására azzal az indokolással, hogy hivatalos megállapítás szerint a beadott adó­vallomások hibásak. A gazdák között érthető elkeseredést szült a pénzügyigazgatóság eljá­rása, annál is inkább, mert annak idején már beadták a lelkiismeretesen kiállított bevallá­sokat. Tekintettel arra, hogy a felhívásokat éppen abban az időben kézbesítették ki, ami­kor a gazda elfoglaltsága — figyelemmel az aratásra, cséplésre és a gabona értékesíté­sére — a hóra hajnali óráktól késő estig tart, — félő, hogy a gazdák, dacára a késedelem esetére kilátásba helyezett nagyösszegű bír­ságnak, képtelenek lesznek eleget tenni a felhívás rendelkezésének. Tudvalevő, hogy a gazda rendszerint mások segítségével készíti el adóvallomását és most a legnagyobb el­­fogad­tság közepette erre alkalma nem nyílik. Emellett a felszólításnak néhány megál­lapítása annyira önkényes, hogy azokkal szemben a felháborodás könnyen megérthető. Számos esetben a gazda birtokának nagysá­gát egész egyszerűen nagyobb kiterjedésűnek állapítja meg a felhívás, amennyiben a ma­gyar holdakat katasztrális holdakká lépteti elő, vagy egész egyszerűen néhány holddal megtoldja az adóalany birtokát (a felhívás­­ban), sőt még tovább megy és alapul oly ter­­méshozadékot állít be, mely harminc-negy­ven százalékkal magasabb a tényleg elért ter­mésnél. Ily alapon óhajtják helyesbíttetni a beadott vallomást. Úgy a kedvezőtlen időben való szétkül­dés, mint a kiszabott rövid határidő szinte le­hetetlenné teszi, hogy a gazdák idejére tegye­nek eleget a felszólítás utasításának. Jellem­ző, hogy maga a domovinárok lapja, a Slov. Vlast is egyik legutóbbi számának vezér­cikkében a következőket állapítja meg: A szlovákok állandóan amiatt panaszkodtak, hogy magyar nyelvű adókönyvecskéket kap­tak, ennek dacára azonban mindig tudták, hogy mennyi adóhátralékuk van és tulajdon­képpen mennyi adót kell fizetniük. Ezzel szemben ma szlovák nyelvű adókönnvecskék­­kel rendelkeznek, de soha sem tudják, hogy miképpen állnak az adó dolgában. Az adóbevallásnak pontos kitöltése s az állításoknak okmányokkal való bizonyítása nem elégséges ma. Jellemző, hogy a kikül­dött felhívások rámutatnak arra, hogy a tör­vény szerinti jogos levonásokat is hitelt ér­demlő okmányokkal kell bizonyítani, ami egyértelmű azzal, hogy a pénzügyigazgatóság pontos könyvelést kíván a kisgazdától is, no­ha a kisgazda a szakszerű pontos könyvelés­hez nem ért. Most újabban a pőstyéni pénzügyi kiren­deltség is elárasztotta a falvakat ilyen felszó­lításokkal. A felszólítás többek között a kö­vetkezőket mondja: „A bevallás felülvizsgá­lása során kételyek merültek fel aziránt, hogy a bevallás valóság és teljesség tekinte­tében helyes-e. Ezért nyolc napon belül új be­vallást kell benyújtani, ellenesetben ötszáz korona pénzbírságot fognak kiróni­ 4. Legérde­kesebb azonban az a végső megállapítás ... és hogy úgy tűnik föl, hogy az eredeti bevallás a valóságnak meg nem felelő adatokat foglal magában ... „Úgy tűnik föl" — állapítja meg. Nem biztos tehát ez a feltevés, de ennek da­cára mégsem veszik figyelembe az eredeti bevallást é­s újat követelnek. A VIII-ik pozsonyi Dunavásár augusztus 26-án 10 órakor nyílik meg Novák kereskedelemügyi miniszter és Drobny dr. országos elnök jelenlété­ben. A vásáron ezúttal a bel- és külföldi cégek az eddiginél nagyobb területen állítanak ki. A kiállí­tás 18 csoportra oszlik. Augusztus 22-től szeptem­ber 11-ig az összes csehszlovák vasutakon a vásár látogatói 33 százalékos menetdíjkedvezményt él­veznek. A Dynamit-Nobel társaság felszámolása. Po­zsonyból jelentik: A Dynamit-Nobel társaság a cu­korgyár üzemének beszüntetése után felszámolni készül. A gépeket leszerelték és külföldön elad­ják. A felszámolás következtében a társaság 30 millió korona szabad tőke felett fog rendelkezni és evvel az összeggel a konszernhez tartozó más üzemeket épiti ki. Uj erdei vasutak Ruszinszkón, Ungvárról je­lentik: Az ungvári erdei igazgatóság a ruszinszikói fatermelést intenzivebbé akarja tenni. E célból a maga területén uj erdei vasútvonalakat fog épít­tetni. Az eddigi primitív vasutakkal az erdőkből csak a príma­fát tudták lehozni, míg a többi fajta nem bírta el a szállítási költségeket és ezért az­ erdőben fekve maradt és elrothadt. Az uj vasutak­kal az egész famennyiséget el fogják szállítani és a termelés 2—300 százalékkal lesz nagyobb az ed­diginél. SZANATÓRIUM­I CARITAS< POZSONY, TORNA-U. 18. Tel. 28-95. Tel. 28-95. Set­lészet,­sebészet­-afigyógyászat,­­m­ologia­­ [UNK] laryngologia. I. sutát, napi 80.— K6., IL autál, napi Ml— KA, Szabad orvosválasztás! 4röl**i párnái­ 8 sápra I. Setál, Kf. 1600.— . a . a U. . . 1000.­Husst közelében szénre bukkantak, ungvárról jelentik. Huszt közelében nagyobb barnaszéntele­­pekre bukkantak. Szlatináról lerendelt szakértők fúrásai alapján megállapították, hogy a szénterme­lés rentábilis lesz és az előmunkálatokat nemso­kára megkezdik. Franciaország gabonaimportra szorul. A fran­cia mezőgazdasági szakértői jelentések egyetérte­nek abban, hogy Franciaországban az ezévi term­és­­eredmény nem lesz elegendő a belső fogyasztás kielégítésére s ezért behozatalra lesz szükség. Ez­zel szemben a washingtoni hivatal­i jelentés ar­ról számol be, hogy Amerika terméseredménye a múlt évit felülmúlja. Kanadában szintén jobb eredmény várható a tavalyinál, noha már tavaly is nagy készletek maradtak eladatlanul. A másik két nagy exportállamban, Ausztráliában és Argentíná­ban ugyancsak­­ kedvezők a kilátások. Ilymódon a világ ezévi gabonatermése valószínűen jóval fe­lülmúlja majd a fogyasztás szükségletét. 64 millió métermázsa az olasz búzatermés. A most közzétett olasz hvatalos termésjelentés az idei olasz búzatermést 64 millió métermázsára be­csüli, a tavalyi 53,8 millió métermázsával szemben. Az idei rozs­termés 1,063.800 métermázsa (tavaly 1,508.000 méter­mázsa). Árpából 2,448.600 méter­mázsa termést várnak (tavaly 2,056.000 métermá­zsa). A várható zabtermés az idén 7,340.500 mé­termázsa a hivatalos jelentés szerint. Most jelent meg a jugoszláv hivatalos termésbecslés is. Esze­rint az SHS-állam idei búzatermése 28.5, árpater­mése 4.5, rozstermése 2.2, zabtermése 4 millió mé­ter mázsa. Az idei jugoszláv termés 30—50 száza­lékkal jobb a tavalyinál. Mezőgazdasági kiállítás Budapesten. Budapest­ről jelentik: Szent István hetének egyik rendkívül érdekes és tanulmányos látnivalója az Országos Mezőgazdasági Kiállítás. A kiállításnak célja az új Magyarország nagy átalakulásában a számbajövő termelési, értékesítési és szociális feladatok ke­resztülvitelét megkönnyíteni. A szerencsésen meg­választott kiállítási idő fel fogja kelteni az érdek­lődést az iránt az akció iránt, amelyik a mezőgazda­sági termelés érdekeit előmozdítani kívánja. A mezőgazdasági kiállítás két helyen nyert elhelye­zést: a budapesti Vigadó összes termeiben, vala­mint a nemrég kiállítási célokra építteti városli­geti Gépcsarnokban. Ez a kiállítás a magyar me­zőgazdaságnak afféle olimpiásza, ahol is az elért eredmények buzdít­ói és irányítói lesznek a magyar gazdaközönségnek. A kiállítás augusztus 18-től 27-ig lesz nyitva. Kik vásárolják Londonban az aranyat? A lon­doni piacon legutóbb 750.000 font értékű aranyat bocsátottak áruba és ebből 250.000 font értékűt az Osztrák Nemzeti Bank vásárolt meg. A hátralevő 500.000 font arany vevőjéről a feltevések eltérők. Egyes verziók szerint ezt az aranymennyiséget a Federal Reserve Bank vette át, amely ilyen módon akarja visszaszerezni Európába kiszivárgott ara­nyának egy részét, más verziók szerint azonban ez a tétel is az egyik európai országba került. A legközelebbi napok egyikén újabb 750.000 font ér­tékű arany kerül piacra Londonban és azontúl 2—3 hétig szünet fog beállni a nagy aranyvásárlá­sokban. + Gyönge az olmü­tzi terménytőzsde. Jól lá­togatott üzlet mellett az irányzat általában gyön­gült.­ Német búzát ad Olmütz 200 kor. fco. ajánlot­tak. Morva búza 202—204, morva rozs 202—205, merkantilárpa 188—192, us zab 177—180, román tengeri, durvaszemű­ Plata 150—152, lencse 590— 780, édes laza morva széna 122—124, édes széna préselt 124—126, lencse 590—780, holland kömény 660—670, hagyma 138, vagonrizs prompt 263—267, magyar vámpl­ zsir 15.55—15.70, amerikai zsir 13.70—13.80. + A mai budapesti gabonatőzsdén, amint azt budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti, az irányzat nyugodt volt. A következő árfolyamokat jegyezték: Tiszavidéki búza 28.20—28.35, felsőti­szai 28.10—28.25, egyéb 28—28.15, rozs 25.80— 28.80, takarmányárpa 28—28.25, sörárpa 29—32, zab­la­ 27.60—27.80, középminőségű 27.25—27.50, tengeri, tiszántúli 32.75—33, egyéb 32.25—32.60 pengő. + A mai budapesti terménytőzsde határidős piacán, amint azt budapesti szerkesztőségünk tele­fonálja, az irányzat gyengébb, a forgalom közepes volt. Nyitási árfolyamok: magyar búza októberre 28.26, 28.30, márciusra 30.50, 30.52, magyar rozs októberre 26.50, márciusra 28.42, tengeri május­ra 28.30, 28.20 pengő. + A berlini terménytőzsdén nyugodt irányzat mellett az árak jórészt tartottak. Birodalmi búza 276—229, rozs 219—222, árpa 238—263, zab 207­— 218, tengeri 218—220, búzaliszt 27.75—28.50, rozs­liszt­ 30—32.5, búzakor­pa 15.5—15.60, rozskorpa 17.50, repce 320—325, Viktoria-borsó 46—56, ehetet borsó 35—10, takarmány­borsó 25—27, peluska 29 —32, lóbab 26—28, bükköny 30—32, repcepogács­ 1 19.4—19.9, lenpogácsa 19.4—19.9, burgonya reszel­ék­ 24.2—24.6 márka.

Next