Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-05 / 202. (1829.) szám

1916 szeptember 5, szerda. vaebam — az ill­etékes körök már megállapították •a uj tagok névsorát, a­kiket a miniszter idáig már ki is nevezett és ezek közt nincs egyetlen magyar anyanyelvű gazda sem; mint hírlik a csehszlovák agrárpárt a szlovák néppárttal szépen megoszto­zott a tagsági helyeken. Nem történt újság ezzel, hisz eddig is így volt, eddig is így bántak el az itteni ma­gyarsággal. Mégis nem értjük az elválnitságnak ezt a mérté­két a józan politikai belátásnak a teljes hiányát, amely így akarja egy milliós kisebbséggel szem­ben kinyilvánítani teljes érdektelenségét Vájjon el lehet-e ezen az alapon képzelni, hogy a népek teljes megbékélésének ideje elérkezett? Amíg Párisban arany tollal írták alá a béke­­paktumot s a csehszlovák köztársaság külügymi­nisztere is ott ült a világhírű asztalnál, addig itt­hon a nemzeti sovinizmus — amely eddig mint a háborúk laboratóriuma volt ismeretes — arcul­­csap egy milliót számláló kisebbséget! Nem tudjuk elképzelni, hogy a higgadtabban gondolkodó kormányférfiak a pártok vezetői helyeselhetnek eme mérhetetlenül ügyetlen el­járást. Azt szokták kifogásul felhozni, hogy a magyar gazdáknak nincs politikamentes gazdasági szer­vezetük, tehát a hatóságnak nincs módjában a napi politika kikerülésével megfelelő magyar szakembereket kiválasztani, akik a gazdáknak hi­vatott k­épv­­előik lejhetnének. Ezt a farizeus okos­kodást előre is visszautasítjuk, mert hisz éppen a hatóság ismert felfogása akadálya annak, hogy ilyen szervezeteink hiányoznak. Másrészt meg a szlovák tagok sem érdekvédelmi szervek kép­viselőiként, hanem tisztára pártpolitikai hova­tar­tozás szerint lettek a tanács tagjaivá. A magyar gazdaközönség nem nyugodhat bele ezen kérdés ilyetén elintézésébe; mint az állam adót fizető és katonát adó polgára joga van kép­viselői útján ellenőrizni azt, hogy a költségvetés azon milliói, melyek a szlovenszkói mezőgazdaság felvirágoztatására vannak szánva, hová és kiknek jutnak. A demokratikus állam geográfiai és nem népi, nemzeti fogalom, ahol egyenlő jog jár min­den polgárnak tekintet nélkül nemzetiségére. A jogainkba vetett sziklaszilárd hit és a ma­gyar gazda önérzete megköveteli, hogy itt ma félreértést kizáró módon adjuk tudtára a hatalom­nak és a közvéleménynek, hogy a szlovenszkói magyar gazdák megkövetelik a számarányuknak megfelelő képviseletet az Országos Földművelési Tanácsban. Az előadottak alapján méltóztassanak követ­kező határozati javaslatot elfogadni. A magyar nemzeti párt mezőgazdasági szak­osztálya csatlakozik a párt losonci és kassai gyű­lésén hozott ama határozathoz, hogy a magyar gazdaközönség az újonnan megalakított Országos Födmivelési Tanácsban számarányának megfelelő képviseletet kapjon és e célból elhatározó lépések megtételét tartja szükségesnek. Egyidejűleg megdöbbenéssel értesül arról, hogy a Tanács tagjainak kinevezése a magyarság teljes mellőzése mellett megtörtént; ezen tapintat­lan, a magyar gazdaközönségre nézve megalázó eljárás ellen a legünnepélyesebben tiltakozik és követeli, hogy a tagok névsora megfelelő revízió alá vétessék és a magyarokat illető helyek a ma­gyar gazdák jelöltjeivel töltessenek be. Szükségesnek tartja, hogy a magyar nemzeti párt országos mezőgazdasági szakosztálya küldött­­ségileg keresse fel Szlovenszkó országos elnökét és ezen sérelem orvoslását kérje. Siatárcsatak A határozati javaslatot a gyűlés egyhangúlag elfogadta. A gyűlés tárgysorozatának következő pontja a szakosztály őszi munkaprogramjának megálla­pítása volt. Jaross Andor elnök indítványára a gyűlés elhatározta, hogy a téli kéthetes mezőgaz­dasági tanfolyamok megkezdéséig környékbeli falvakban gazda­napokat, gazdasági akadémiákat fog rendezni, melyeken meghívott szakember előadók egy-egy alkalommal 4—6, e növényterme­lés, állattenyésztés, mezőgazdasági áyomben, szám­vitel, mezőgazdasági ipar stb. legaktuálisabb kér­déseiről fog előadást tartani. Ha csak egy lépés­sel is, de ezzel is előbbre óhajtja vinni a szak­osztály a magyar gazda osztály mezőgazdasági szaktudásának fejlesztését , ennek alapján annak boldogulását. 160 gyufagyára van a svéd trösztnek. A svéd gyufam­aöBet törzsrészvényei most állnak bev­ezet­és mellett a bearlini­­ tőzsdén. Az erről szóló prospektus kiemeli a Franciaországgal, Észtországgal és Ma­gyarországgal legutóbb­­ megkötött szerződésit és megjegyzi, hoegy hasoailló szerződésekről más álla­mokkal is folyamatban vannak a tárgyalások. A tröszt 65 országiban több min­t 150 gyufagyárral rendelkezik és 60.000 alkalmazottat foglalkoztat. A gyufaellátás ez idő szerin­t 12 országban i több mint 80 száza­lék erejéig a tröszt kezében van, 7 ország­iban 50—80 százalékig terjed a tröszt, részesedése, a többi országokban pedig 50 százalékon alul van. Salgótarján villamosítási tevékenysége. Buda­pestről­­ jelentik: A Salgótarjáni Vklemcesági Knt. az u­tóbbi években Magyarország villamosítását forszírozza. A társaság az utóbbi években három n­­agy villamosközponto­t és egy 450 kilométeres táv­vezetéki hálózatot épített. Ezek a munkálatok tiz­­mm­illilió pengő beruházást jelentetnek és a társaság továbbá, nagy összegeket akar ezekre a célokra fordítani. A magyar állam múit évi bevétele 101,8 millió pengővel nagyobb az előirányzatnál. Budapestről jelentik. A pénzügyminiszter kiadta XXV. jelen­­­tését az ország pénzügyi helyzetéről, amely az 1­92­8 június 1-től 1928 j­uflius 31-ig elért bevételeket és felmerült kiadásokat tünteti fel, egyúttal pedig beszámol az 1027—28. költségvetési év teljes ered­ményéről. Ez a költségvetési év 19217 júl­ius 1-én kezdődött és 1028 júliius 00-án fejeződött be,­­ elért eredmény az államháztartás kitűnő helyze­tét­­ tükrözheti vissza. Az egész 19217—29. költség­vetési éviben 961.4 m­il­llió pengő folyt be, ami 101.8 millióval­­ több a havi költt­égvetések­ben erre az időszakra előirányzott bevételeknél A legnagyobb többlet a vám­jö­ved­éknél és az illetékesen tél jesen­t­­kezeitt, imimit a pénzügyminiszter jelentése egyrészt a küliforgalom­­ emelkedéseivel magyaráz. Vámok­ból 21.6 millió pengővel és­­ illettékekből 18,9 milió pengőivel folyt be több­ a június 30-án végződött költségvetési éviben, min­t az előző költségvetési esztendőben. Forgalmi adókból az év folyamán 1408 tmillió pengőt vett be a kincstár, vagyis 11 millilió pengővel többet az előirányzottnál. A do­hány­jövedék jövedelmezősége­­ is e­melk­edet­t, de meggondoljuk, hogy az elmúlt költségvetési évben ezen a címén 1151.2 m­illlió pengő bevételt óalt el a íoinnistáx és ez 9.4 millió pengővel töbet jelent az előirányzatnál. Az idei július 1-én kezdődött új költségvetési esztendő bevételei is kedvezően ala­kultak az államh­áztatrfás szempontjából. Jililius hónapban, az öszes bevételek 60,1 millió pengőt­­ tet­tek ki, vagyis erre a hónapra az állam bevétele az előirányzott összegnél 28 millió pengővel kedve­zőbben alakultak. Utólag részletezi a pénzügymi­­niszter az 1928 június havi bevételeikért ás, amelyek jellemzésére m­eg kell­ említeni, hogy júniusban a bevételek 12,4 millió pengővel haladták m­eg az előirányzatot. Külön kimutatást szar Mimlaz a jetan­­tée a nagy szalmaráisd kölcsön felha­sználásáb­ól; ki­­szűni­k­­ ebből, hogy ezen a címen 34,2 millió pengő áll még a kormány rendelkezésére, tehát a népszö­­ve­tségi kölcsön 1028 július 31-iki állománya csök­­kentést mutat. A csökkentés onyian ered, hogy a népszövetségi kölcsönből az 1921­—28.­­évi­ beruhá­zásokra fordítandó 58 millió pengőiből a már igény­­be vett 53.4 mililliló pengőn fel­ül további 212 millió pengőt vett a pénzügyminiszter igényibe, ezenkívül az 1028—20. évi beruházásokra fordí­tandó vilaradí­­ványi összegből pedig 7.8 mililliló pengő­t igénybe vé­tetett. Jugoszlávia gazdasági válsága angol világítás­ban. Londoniból jelentik, hogy az angol kereskedel­mi minisztérium a román gazdasági viszonyokról mondott súlyos kritikája, után ima adta ki hivata­los jelentését Jugoszlávia gazdasági viszonyairól 1027-ben. A jelentés szerin­t a múlt év ki­iételesen ■ rossz izenmó9e súlyosan­­ érintette Jugoszlávia gaz­dasági helyzetét és a kereskedőcégek nagy része a hosszú és súlyos depresszió folytán ttönkrement. A fizetésképtelenségek szám­la elérte az 1060-ast, ami­vel minden rekordot felülmúlt. A külkereskedelmi mérleg erősen­­ passzív és a parasztság spekulációra adta magát és lábon é­lló termését kölcsföib­ökkel t terheli meg, amelyekért néha még évi 100 száza­lékot i­s fizet. Mindezek az aggasztó tünetek a kor­mányt beavvalk­ozásra kényszerítet­ték egy mora­­­tóriumrendelet és a kamatláb kényszerű leszállí­tása alakjában. A takarmányhiány­­ megitized­elte az állatállományt és egyes vid­ékek­en olyan éhínség­e törlt ki, hogy az államnak segélyakciót kelllett fi­nanszíroznia. Általános a panasz a magas adókra, a bankok pedig a pénzhiány mitt nagyon megszo­rítják a hitelt. Az amerikai pénzcsopor­ttal állítólag megkötö­tt kölcsön elő szerződésit ha­tálytalanítok­ták és a kölcsönne felvett előleget vissza kell majd fi­zetni. Az ipar súlyosan sezévedett a tőkesz­üks­ég­ben a magas álla­mi és községi adóktól és a szak­képzett munkások hiányából. A Vajdaság hatal­mas gőzmalmai, amelyek a világháború előtt Bécs és Budapest szükségletét látták el, a monarchia fel­osztása miatt elvesztették piacukat és­­ tönkremen­nek. Teljes őrlőképességü­­k napi 90.000 tonna volt, de ma ■ ennek 30 százalékát sem használják fel. Ugyanez áll a Vajdaság és különösen a­­ Bánát fa­­termelés­éről, amely a háború előtt Buda­pesten és Bécsiben nagyszerű piacra talált, most pedig telje­sen versenyképtelen. RÁDIÓMŰSOR CSÜTÖRTÖK PRÁGA: 11.00 Gramofon. — 12.05, 17.00, 20­00, 21.00 Zene. — 18.00 Német előadás. — PO­ZSONY: 18.00 Hangverseny. — 20.00 Prágai mű­sor. *— KASSA: 18.45 Szólista hangverseny. (Zathurecky Ede és M.). -­ 20.00 Harangszó a Dómból. — BRÜNN: 11.00, 12.15, 17.00, 21.30 és 22.15 Hangverseny. — 19.10 Rádió kabaré. — 20.30 Irodalmi óra zenekisérettel. — BUDAPEST: 9.30, 11.45, 13.00, 15.00 és 22.00 Hírek. — 17.00 Papp Simon dr.: A divat bolondjai és bűnösei, könyvrészlet. — 17.45 Komlóssy Emma magyar nótákat énekel cigányzene kiséret mellett. — 19.10 A Magyar Rádióujség félórája. — 19.30 Vígszín­ház est. Közreműködnek a vígszínház művésziei és a Temesváry-Kerpely-Polgár trió. — 21.15 Angol nyelvlecke. — 22.30 Művész- és táncleme­zek. — BÉCS: 11.00 és­ 16.15 Silving-kvartett. — 20.05 Játék a szerelemmel. — 22.30 Tánczene és szimfonikus zenekar. — ZÜRICH: 13.00, 15.00, 16.00 és 21.00 Hangverseny. — 20.00 Bach-Haendel óra. — BERLIN: 22.80 Tánczene. — STUTTGART: 16.15 és 20.15 Hangverseny. — LEIPZIG: 20.30 A szép molnárnő, Schubert dalok. — HAMBURG: 20.00 Az édes leány, operett. — LANGENBERG: 21.00 A német szimfónia. — KÖNIGSBU­RG: 20.05 A zene az életben. — RÓMA: 21.00 A mozitündér, Gilbert operettje. — MILÁNÓ: 20.50 L’Amico Fritz, Masscagni operája. — ZÁGRÁB: 20.35 Nyári kirándulás, Lidák kvartett. — KRAKÓ és KATTOWITZ: 20.15 A svájcertali filharm­oniku­­sok zenekari hangvoidénye. — 22.30 Tánczene. Október 1-én jeleníti meg a m r fi €@P © S Hét Könnyű volt a cseh exloválk ultimo. Az tultamo a Nesaxe-i Banknál gymAm mulott el. A hiteligények nagyobbak volta­k, mint ahogy vártá­k, mer­t a vi­dék az utolsó pillanatban több pénzt igényelt. A váltó tárca 65, a bancok 141 millió koronával emel­kedtek, úgyhogy 177 millió volt az egész igény. Ez­zel szemben a zsirószá­mlák segítségével eszközölt f­inanszírozása az ultimónak ezúttal csekély volt, mert a zsirószámla csak 474 millióval csökkent 547 millióra. Az üzleti forgalom erőse­n növekvő volt és ebből magyarázható főként, hogy a Nem­zeti Bankkal szemben támasztott igények, különö­sen a váltóeszk­amptot illetőleg, nagyobbak voltak. A devizakészlet 65 millióval 1989 millióra emel­kedett. Az egész mozgalomban a bankjegyforgalom 706 millióval emelkedett és jelenleg 7540 milliót tesz ki. A ban­kfedezet 78 százalék. A cukorrépa és a szelet kiállítása olcsóbb lesz. Az állami vasutak igazgatósága szeptember 8-ififői hatállyal az év végéig cukorrépa- és répa­­szeletszállításra 15 százalékos engedményt ad a csehszlovák állammi vasutakon. Az engedmény a ki­vételes tarifa 8. (I.), illetve 9. (II.) szállítási téte­leire vonatkozik. Abban az esetben, ha egy fő­vonal­­ és egy vicinális vonal együtt szerepel a szállításnál, a szállítási díj 30 fülléíttel olcsó­bb. Ez engedmény csak 250­­ kilométernyi távolságra szól. Több cukrot termeltek Lengyel­országban m­­idén. Varsóiból jelenítik. Az idei cukorkam­pány előkészületei teljes folyama­tban vannak. Az egész termelést 632 ezer tonnára becsülik a háború előtti 571 tonnával szemben. Emellett a­ hektáronkénti répavetés csak 2.55 tonna tiszta cukortartalom a háború előtti 3.28 tonnával szemben. ÉR­TÉKTŐZSDE Gyenge irányzatú a prágai értéktőzsde Prága, szeptember 4. A mai tőzsdén reakició állt be. Igen kedvezőtlen­üll hatott, hogy a cukor­ipar a kormány idevágó rendelkezéseivel szembe­helyezkedve, a cukor óráit felemelte és a kormány magatartását a tőzsde rosszabba. Ezért tartózkodás nyilvánult meg és realizációk következtében az ár­folyamok feltöredeztek. A bankpiacon szintén gyen­gülés állott be, míg a beruházási piac szilárd. Az ipari részvények piacán gyengült: Nordbahn és­­ Első Kísérni 40, Cseh kereskedelmi és Berg­­ és Hüitten 25, Brünni Sör, Schönsz és Poldi 15, Skoda 14, Ringhoffer 10 és írnák értékek 2—10 koroná­val. Néhány érték javult. A bankpiacom Zsi­vno 6, Cseh Bezkoonpt 4, Prágai­­­ Hitel 2, Cseh Unió 1 ko­ronával gyengült, Nemzeti Bank 20, Sporo 5, Laenderbank 2 koronával javult. A beruházási piacon a Beruházási-forgalm­i és Napszövettségi 10, az 1­923-as beruházási 5 fillérrel gyengült, őlig az 5 százalékos áramkölcsön 45, a 4 százalékos pót­­járadék 40,. hadiszállí­tások és 4,5 százalékos negye­dik 25, H-járadék 20 és­­ 5,5 százalékos negyedik 5 fillérr­e­l javalt. + A prágai devizapiacon Berlin 0.03, Brüsszel 012, Budapest 0.025, Bukarest 0.05, Zürich 0.15, London 0.035, Milánó 0.04, Paris 0.02 Varsó 0.025 koronával gyengült­ Buenos Aires 7.50 Bécs 0.025 koronával javult. + Barátságos a bécsi értéktőzsde. A kulissz­­ban és a korlátban szilárd volt az irányzat- Cseh­szlovák impnitán­­­ és vasért­ékek előnyben részesül­tek és az építkezési, főként cementért­ékek iránt az­­ érdeklődés tovább tartott- Brünni gépek reaili­­­záciiók kieivelílk­ezésében szenvedtek,­­hasonlóképpen (Prágai Vas, Aussigi Vegyi és Bong és­­ Hüitten ár­­uingad­ozásnak vo­l­tak kitéve. Csehszlovák cukor­­részvények prágai fedezetre ja­vulntak. A záró irány­zat nyugodt volt. + Nyugodt a berlini értéktőzsde. A­ külföld csekély vásárlásokat eszk­özöl­t, úgyhogy egyes pa­pírok­­ kivételesen­ javultak. A montánc­iáléitól kezdve a többi piacokig igen­ nyugodt­ volt az üzlet. Egyes villanyértékek­ javultak, kis ért­ékek gyengüln­ek. Speciálisok többnyire kisebb veszteségeket szen­vedtek, de át­lag ne­m többet két­­ százaléknál. + Gyenge irányzatú a budapesti értéktőzsde. A spekuláció tartózkodó volt és az irányzat ell­any­­hult. A legtöbb papír árfolyama letöred­ezett, de a veszteségek nem telztek ki többet 1,2 százaléknál. Bauxi­t-részvények 18 pontot vesztettek, ezzel­­ szemben Ganz Danubius és m­ás kulisszán ékek tartották magukat. A záróforgalom nyugodt, ez irányzat lanyha volt- Egyes a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem szereplő értékek közül a Mol­tár 99, 1 Részvénysor 155,5, Foltén 209 pengős árfolyamot értek el. HStUT ® l»E + A prágai terménytőzsdén nem volt ked­vező az irányzat. A rozs nagyobb kereslet követ­keztében egytől két koronával gyengült, árpában az üzlet igen csekély. Az árak nagyjában változat­lanok. Tengeri nyugodt és tartott. Lucerna elha­nyagolva , korpa változatlan. Lencse, mák és borsó csekély forgalom mellett változatlan. + A budapesti terménytőzsde. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A mai tőzsde irány­zata nem változott, az árak a tegnapi nívón marad­tak. — A határidőpiaic irányzata gyengébb,­­forgalma vontatott volt. Árjegyzések: magyar búza október­re 27.12, márciusra 20.70, 29.72, magyar rozs októ­berre 25.80, márciusra 27.96, tengeri, májusra 28.14 pengő. Fellmanadtak 300 mázsa magyar búzát szep­tember 7-iki átvételre. + A bradfordi gyapjúpiacon a gyapjúüzlet továbbra is igen csendes. Gyapjúfonál iránt nem volt érdeklődés. A barrei piacon a szeptember— októberi árut 18.30-cal, a novemberit 18.10-zel, a decemberit 18.80-nal, a január—áprilisit 17.60-nal jegyezték. 11 -F Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyenánugagyaéd AufiRig­loko októberre 159.50—löl. + A berlini terménytőzsdén nyugodt irányzatl­ mellett a következő árakat jegyezték: busa 220—1­222, rozs 210—221, árpa 234—264, zab 200—209, tengeri 200—214, búzaliszt­ 26.50- 30.25, rozs liszt 28.50—31, búzakorpa 15, rozskorpa 15.75, repce 330—332, viktoriaborsó­­ 12—51, bükköny 30 32, szárazszelet 17.50—18. + A tengerentúli kező árakat jegyezték: gabonapiacokon a követ­búza 9.95, februári 10.35, Buenos Aires: októberi októberi tengeri 8­.05, novemberi 8.15, szeptemberi zab 8.30. — Rosarie: októberi búza 9.95, tengeri októberre 8. Az észak­­amerikai Államokban a tőzsdék az ünnepnapra­ való tekintettel zárva voltak. A prágai értéktőzsde árfolyama­: IX/4. IX/*. 1923. évi kincstári utalvány . —.— —.— 1924. évi kincstári utalvány . ■ Nyereménykölcsön ..... 100.05 100.05 6%-os beruházási kölcsön . . 100.85 100.45 6%xh lisztkölcsön.................... 100.30 100.30 6%-os államkölcsön .... 100.20 100.20 Morva orsz. köles. 1911. 4*4% 86.— 86.50 Morva orsz. köles. 1917. 5% . 92.— 92.— Prága város 1913. köles. 5%­­ 92.— 92.75 Prága város 1919. köles. 4% . 76.25 76.25 Brünn város 1921. köles. 6% . 99.50 99.50 Pozsony város 1910. köles. 4% 75.— 99.— Prága városi takspt. 4% . . —.— —.— ösl. vörös kereszt sorsjegy . . —.— — Agrárbank ....... 468.— 468.— Cseh Union Bank ..... 405.50 406.50 Leszámítoló ....... 450.50 454.— Cseh Iparbank . 437.— 437.— Prágai Hitelbank . s . . 568.— 569.— Szlovák Bank ...... 183.50 188.— Zivnostenska . ...... 567.— 573.— Angol.­Oslov. Bank .... —.— —.— Osztrák hitel . .­­ . . . 286.50 286.— Wiener Bank.. . .­­t . . > —.— — Jugoslovenska­ bank . . . % 51.— 51.— Nordbahn ....*«*» 5250.— 5290.— Cseh cukor . 937.— 910 — Horvát cukor ...... 301.— 305.— Kolini műtrágya ..... 622.— 628.50 Kolini kávé . ..... . 193.— 200.— Kolini petróleum . . . • • 160.— 155.— Kolini szesz 1810.— 1810.— Első pilseni sörgyár . . . 3247.60 3270.— Breitfeld-Dansk —.— Lauria és Klement .... —.— — Ringhoffer 1040.— 1045.— Cseh északi szén . . . —.— — Cseh nyugati szén ..... 635.— 631.— Alpine............................. 220.25 220.50 Poldi ......................... 730.— 795.— Prágai vasipar ...... 1755.— 1760.— Skoda.............................. 1289.- 1310.­Pozs­onyi kábel ...... —.— 2287.50 Inwald ...... t . . 373.— 375.— A budapesti értéktőzsde árfolyamai: Ang.-Magyar.............................. 88.50 89.50 Hazai bank . 60.— 60.— Magyar Hitel 84.30 84.10 Jelzálog ... a * * * . 38.- 38.— Leszámítoló . . . . . 92-40 92.40 Magyar-Olasz 70.50 70.50 Osztrák Hitel 46.— 46.— Kereskedelmi bank g . , ■ 117^0 117^0 Magy. ált. tkpt. . . . , . 99.— 99.— Első hazai tkpt. . . , * * 215.­ 215.­Borsod-Miskolci . . . . , , —.— 35.80 Concordia......................... ■ • 11.40 11.70 Budapesti malom . . , # . 37.20 38.50 Gizella malom 12.50 12.50 Hungária malom . * * . . 27.— 26.— Beocsini 243.— 244.— Felsőm. szén .— Drasche 25.20 25.40 Magnezit ....«* s . 193.— 189.40 Magv. ált. kőszén . . . . 820.— 820.— Salgó ............................ . . 72.­ 70.40 Urikányi.............................. . 150.50 162.50 Koburg ...... n . » —.— — .— Csáky.............................. » » 28.— 28.— Magyar fegyvergyár .... 317.— 318.— Ganz Danubius 157.80 159.— Ganz villamos . . . g­g . 127.80 127.— Hofherr......................... . » , 12.10 12.80 Láng.............................. 137.— 139.— Lipták .­ . . ... i. p Győri vagongyár . . . . 51.60 51.80 Rima................................... . . . 107.60 107.20 Schlick.......................... — Orsz. fa —.— — Naschitzi .... .... 179.­ 183.­Levante 22.— 21.80 Közúti —.— —.— Délivasut ........ 1L84 12.— állam­vasút ....... 21.80 21.30 Tröszt......................... 41.20 41.30 Magy­ar cukor.......................... 181.— 132.50 Izzó .......................... 109.50 — ,— Hungária műtrágya .... 55.10 55.10 Klotild......................... 15.60 15.90 Gummi.................... 131.50 129.— 1X4. IX/S. A prágai tőzsde devizajegyzései: szeptember 4. szeptem'ber 3. Prága, szeptember 4. Vailutá'k: Holűaiad 134-7.50, jugoszláv 58.85. német '709.00. heöga 466.50. .maigyia-r 586, román ‘2005, svájci 648.12’X, dán 396. angol fon! 103.05, spanyol 556, olassz 473.55, amerikai dollár 38.50, norvég 806, francia ■181.45, bolgár 23.35, övód 898, lengyel 376.05, osz­trák 472. , Amsterdam . . . 1350.25 1356.25 1350.25 1356 25 Berlin.................. 802.341/, 806.34'/, 802.37 £06.37% Zürich. 648.32 V3 651.32'/2 648.47'/,, 651.47J/, Oslo (Christiania) 898.62'/, 902.62% 898.62'/2 902.62'/! Kopenhagen . . 898.87'/, 902.37'/. 898.37'/., 902.37'/* Stockholm 0 . . 901.— 905.-- 901.12'/, 905.12% Mailand .... 176.03 177.43 176.07 177.47 Paris...................... 131.21 132.41 131.23 132.43 London.................. 163.26 164.26 163.29'/, 164.29'/. New York Cable. 33.6fc 33.85 33.65 33.85 Brüssel ..... 467.50 470.50 467.70 470.70 Madrid ..... 558.50 561.50 559.— 562 — Belgrad. .... 59.08'/, 59.58'/, 59.08 (/, 59.58 iL Sofia ...... 24.24 24.54 24.24 . 24.54 Konstantinopel . 17.40 17,80 17.40 17.80* WieD...................... 474.22'/2 477.22'/, 474.20 477.20 Warschau .... S76.75 379.75 376.— 379.— Budapest .... 586.90 539.90 586.921& 589.92'/, Buenos Aires . . 1429.50 I435.50 1422.— 1428.—» Helsingfors ... 84.57'/, 85.17'/, 84.67'/, ‘ 85.17 <L Riga....................... 649.50 652.50' 649.50 * 652.501 Rio de Janeiro. . 407.50 410.50 407.50 410.501 Montevideo ... 33.60 34.— 33.60 84.—1 Alexandria . . . 167.80 169.20 167.80 169.20* Athén ..... 43.44 44.04 43.20 43.80* Bukarest .... 20.32'k 20.72'/, 20.37'/, 20.77'/, Kowno..................333.- 335.- ' 333.— 335.-* Lissabon .... 153.30 154.70 153.30 154.70* Révai.......................905.— 9CS.— SC5.— 909.— Montreal .... S3.60 33.90 33.60 33 90*

Next