Prágai Magyar Hirlap, 1929. május (8. évfolyam, 100-122 / 2025-2047. szám)

1929-05-01 / 100. (2025.) szám

1909 május 1, szerda. saraké ^vágnál Banka CeskoslovenskicH legii AUptcke: 70,000.000 Ke. Tartalékalapok: 40,2^0.006 Ke. Távirati cím: „LEGIOBANKA",­­ 4 kirendeltség Prágában és 11 fiók Cseh- és Morvaországban. Szlovensskán éS gotíkai"B>at*ki BUSE Fiókok: Berehovo (Beregszász), Bratislava, Nové mesto­n, Váhom, Piesfany, Poprad, Zvolen. Affiliált intézetek: Chust, Hronsky Sv. Kriz, Kezmarok, Komarno, Krompachy, Lufinnec, Michalovce,­ Mukacevo,­­ Oslany, Párkán, Rim, Szobota, Rozhava, Spisská Nová Vés, Spisské Podhradie, (Ipolyság), Tecevo, Tornal’a, Trebisov, Vráble, Zlaté Moravce, *­eliezovce és Zilina. Idénybeli váltóüzletek: Spisské Vlachy,­­ Sady Poprad-állomás, Lubodina, Sliac-fürdő, Stary Smokovec, Strbské Pleso és Tatranská Lomnica. Külföldi affiliált intézetek : AUSZTRIÁBAN ; Svoboda és társa bankháza, betéti társ., Wien Schotten- j­unio- 18. -JUGOSZLÁVIÁBAN: Komercijalna Banka d. d. Zao­reb és Ljubljana., A BALTI ÁLLAMOKBAN : Latvijas Privatbanka, Riga , ICÖZ<«AXI>A^Á<t^ . A szigorú tél Szlovenszkó és Ruszinszko gazdasági életének jelentékeny károkat okozott Stodola Kornél elnöki beszámolója a pozsonyi kereskedelmi és iparkamara teljes ülésén Pozsony, április 30. A pozsonyi kereske­delmi és iparkamara hétfői teljes ülésén Sto­dola Kornél dr. szenátor, kamarai elnök részletes beszámolót tartott Szlovenszkó gaz­dasági helyzetéről. A beszámoló lényegét az alábbiakban ismertetjük: A gazdasági helyzet fejlődésében nem kö­vetkezett be jelentékeny változás. Az árnivó március hónap folyamán mérsékelten emel­kedett, a nagykereskedelmi indexnél és kom­ponenseinél azonban nem éri el az elmúlt esztendő magasságát Az általános nagykeres­kedelmi index decemberben 955-öt tett ki, januárban 953-ra csökkent és március végén ismét 964-re emelkedett, míg 1928 március végén 978-at tett ki. Az index em­elkedésé­­nek fő oka az élelmiszerek és közszükségleti cikkek árának emelkedésében keresendő, míg az ipari termékek árai csaknem ugyan­azon nívón maradtak. Az élelmiszerek kis­kereskedelmi indexe decemberben 905-öt tett ki, januárban 900-ra csökkent, februárban viszont — főleg a februári fagyok okozta szál­lítási nehézségek miatt — újból emelkedett a­ 911-es nívóig. A munkanélküliek száma decemberben, kü­lönösen azonban januárban emelkedést mu­tat, de nem éri el a múlt évi arányokat. Az iparnak foglalkoztatása általában kielégítő, bár egyes iparágak februárban megbénultak, azonban a termelési avarok márciusra már ujjbó­l­ eltűntek. Szlovenszkó és Ruszinszké első negyedévé­nek gazdasági életében kártékonyan érez­tette hatását a szokatlanul kemény tél, azonban március második felében a gazda­sági élet megélénkülése mutatkozott. A szlo­­venszkói pénzpiacon a pénzkereslet nem volt nagy. A nagy fagyok hatása, amely a terme­lést­ és a pénzügyi piacot megbénította, feltű­nően kedvezőtlen volt. Március elején a piac különösen az építkezési előkészületek és a szokásos tavaszi munkálatok megkezdése miatt megélénkült. A vidéki pénzintézetek részéről nagyobb kereslet mutatkozott kész­pénz iránt, amire az állami földhivatal részé­re esedékes részletfizetések finanszírozása céljából volt szükség. Nagyobb kereslet mutatkozik a mezőgaz­dasági hitel iránt, aminek oka a gabonane­­műek részben ki nem elégítő eladásában ke­resendő. Ezenkívül a bankok központjaiknál hitelcélokra vonatkozó szükségletüket szerez­ték meg, hogy mobilitásukat növeljék, amely a negyedévi mérlegek tanulsága szerint az elmúlt esztendő első negyedévével szemben csökkent. A betéteknél növekedés következett be, még­pedig úgy a részvénytársaságoknál, mint a szövetkezeteknél. Az egyes termelési ágak és foglalkoztatá­suk jellemzésénél tekintetbe kell venni az idei szezon különleges hatását, mert különösen február hónapban nagyon sok d­i­­rekt és indirekt termelési zavarra került a sor a hosszantartó fagy következtében, így a munkák erejüknek száma a múlt év no­vemberével szemben 40 százalékkal emel­kedett, de 24 százalékkal még mindig kisebb volt, mint az elmúlt esztendő első negyedének a végén. A túlórák száma januárban és februárban 46.524 volt az 1928. év első két hónapjának 64.788 túlórájával szemben. A kedvezőtlen klimatikus viszonyok a te­­heráru forgalomra is bénító hatással voltak, úgy hogy a pozsonyi és kassai vasútigazgató­­ság területén a forgalom az első két hónap­ban az 1928. évi 240.000 vagonnal szemben 205.000-et tett ki. A dunai forgalom január­ban és februárban­­ hel­iese­n szünetelt, mert a­­ Duna március közepéig be volt fagyva. A po­­l ■­zsonyi és komáromi­ kikötők teljes forgalma : az első negyedévben 20.890 tonnát tett ki az­­ elmúlt év első negyedének 146.339 tonnájá­­­­val szemben. Az egyes gazdasági ágak termelési helyzete• A klimatikus viszonyok kedvezőtlen hatása­­ következtében februárban nagyon sok ütemben a termelés korláto­zására, sőt teljes beszüntetésére került a sor, s ami részben a fagynak volt közvetlen követ­­­­kezménye, részben szénhiányra vezethető­­ vissza, részben pedig a vasúti forgalom za­■­varainak következménye volt. Az építkezési­­ munkálatok megkezdése is jelentékenyen k­i­­­­tolódott s csak legújabban mutatkozik meg­a élénkülés. Ennek következtében az építési­­ iparban is jelentékeny károk állottak elő. A kereskedelmi körökből is állandó panaszok érkeznek a forgalom csökkenése miatt, ami a­­ fogyasztóközönség csekélyebb keresetének a következménye. Március első felében az időjárás bekö­vetkezett kedvező fordulata változást hozott­­ a termelésben és az értékesítésben is. A mezőgazdaságban február folyamán az­­ összes munkálatok szüneteltek. Még az erdei­­ munkálatokat is csupán a legszükségeseb­bekre korlátozták. Mivel az olvadás fokozato­­­­san következett be, árvízkárok szerencsére­­ nem voltak. A mezőgazdasági- és élelmiszeriparban az elmúlt negyedévvel szemben jelentékeny vál­tozás nem következett be. A malmok­­ pa­naszkodnak a liszt után mutatkozó kereset csökkenése miatt. A malátaipar a kedvezőt­len árak miatt panaszkodik és az árviszonyok úgy a belföldi, mint a külföldi piacon nem , megfelelőek a kölcsönös konkurrencia kö­vetkeztében. Egyébként az élelmiszeripar helyzete kedvező. A vasiparban a kedvező foglalkoztatás to­vább tart. A tavaszi szezon cikkei, különö­sen az építési anyagok iránti kereslet ugyan a fagy következtében az első két hónapban nem volt megfelelő, azonban márciusban élénkülni kezdett. Kisebb foglalkoztatásuk volt a zománcedénygyáraknak és részben a bádogárugyárak­nak. Az építőanyag produkciójában stagnálás állapítható meg. Az építési mozgalom csupán március első felében indult meg, úgy hogy­­ most még nem lehet további fejlődését meg­­­­ítélni. Az építőipar egyes ágaiban feb­ruár folyamán a termelés csaknem egészé­ben szünetelt. A téglagyárakban még az elő­készítő munkálatokat sem lehetett végre­­­­hajtani. A cementiparban is érezhető volt a klimatikus viszonyok kedvezőtlen hatása. A­­ cement és cementáruk iránti kereslet sokkal­­ kisebb volt, mint az elmúlt esztendő első ne­gyedében. Remélhető azonban, hogy nyáron­­­­ és ősszel megélénkül és eléri a múlt évi n­- 1­vet. A szlovenszkói cementiparnak a cement­re és cementtermékekre érvényes vámok mellett nem kell tartania a külföldi konkur­­­renciától. Amint azonban a vámot leszállít­­­ják, ennek az iparnak számítani kell a kül­földnek, elsősorban a lengyel és magyar ce­­t mentiparnak konkurrenciájáva­l. A fapiac is lassan élénkülni kezd. A gömb­fa ára a nagy kereslet miatt most is magas.­­ A fűrészek számára nagy nyersanyagot kö­­l­töttek le, különösen a csehországi üzemek számára. A fafeldolgozóipa­r egészében jól­­ van foglalkoztatva. A textiliparban az általános helyzet nem­­ nagyon kedvező. A termelők különösen az ár­­­viszonyok kedvezőtlen kialakulása miatt pa­k­­­aszkodnak. A leniparban a helyzet tovább­­­ra is bizonytalan. Kissé kedvezőbben alakul á­t a gyapjúipar foglalkoztatása, bár itt is rész­ben kisebb-nagyobb üzemi korlátozásokra került a sor. Általánosságban azt állapíthatjuk meg, hogy a klimatikus viszonyok okozta nehézsé­gektől eltekintve az ipari élet fejlődése nyu­godt és kedvező volt. Külön előlegpénztár-törvény­ért. Pénzügyi körökből mozgalom indult ki az irányban,­­ hogy az előlegpénztárakról szóló eddigi ren­­­­delkezések helyébe, amelyek a kereskedelmi­­ törvény keretébe esnek, ezen törvény no­­­­vellálásánál külön előlegpénztár-törvényt­­ hozzanak, amely valamennyi­­ rendelkezést egyesítene. (MP):tekintetbejövő A kényszeregyezségi és csődeljárás új ter­vezete. Az igazságügyi minisztérium az emelt kifogásolások megvizsgálása után elkészítette már a kényszer egyezségi és csődeljárás új tervezetét. Most már csak az állami követe­lések privilegizált biztosításának kérdésében kell létrehozni az egyezséget. Valószínűleg kompromisszumra kerül a sor e tekintetben s a tervezetet mihamarább a parlamentnek nyújtják be. (MP): Az angol textilipar válsága. A jutapiac vál­sága, amely Csehszlovákiában és Németor­szágban jelentős üzemi korlátozásokat idézett elő, most az angol jutaiparra terjedt át. Hét angol szövődé heti négy napra korlátozta üzemét és sok más vállalat is üzemen kívül helyezett nagyobb számú szövőszéket. A meg­rendelések nem kielégítőek s a kész gyártmá­nyok árai is estek. Yorkshreben a nagy gya­­potcégek egész sora 9—10 százalékkal szállí­totta le április közepén a munkabéreket, ami ellen a munkásság tiltakozással élt s követeli, hogy a viszonyok javulása után azonnal állít­sák vissza a régi béreket. (MP). .izsBifixami 11 fejtett fogáig minden arcot bájossá és széppé tesznek. Sokszor már egyszeri tisztítás után a kellemesen frissítő Chlorodont-fogpasztával a fogak gyönyörű elefánt­­csont csillogást és fehérséget kapnak még az oldalfelületeken is, ha a fogsorhoz simuló Chlorodont-fogkefét használjuk. A fogak közt romló ételmaradékok nyomtalanul eltávolod­­nak, ami a rossz szájíznek veszi elejét. Próbálja meg először egy kis 4 koronás tubussal, nagy tubus ára 6 korona. Chlorodont-fogkefe, hölgyek­nek 7 korona (puha szálú) férfiaknak (kemény sörtéjű) 8 korona, ügyeljünk a kékes-zöld cso­magolásra a „Chlorodont” felírással. Mindenütt 70 A szintetikus kaucsuk kérdése. Amerikából olyan jelentés érkezett, hogy az I. G. Farben és a Standard Oil között megegyezés jött létre a kau­­csuk-szintézis terén. Erre vonatkozólag közük, hogy termeléstechnikai vívmányok útján sikerült a kau­­csukszintézis rentabilitásának kérdését mindjob­ban tisztázni. Egyelőre még meg kell várni, vajjon közel van-e már az az időpont, amikor a mester­séges kaucsuk a termesztéssel felveheti a ver­senyt. A kaucsukszintézis kérdése úgy vegyi, mint fizikai és üzemtechnikai tekintetben meg van oldva. A magyar Caisse Commune járadékok szelvény­beváltása. Hivatalosan a következőket jelentik: A Prágai Országos Bank mint a Caisse Commune képviselője május 2.-án kezdi meg a magyar já­radékok félévi szelvénybeváltását. A következő járadékok szelvényeit váltják be: 4 százalékos magyar aranyjáradék (82-es szelvény), 4.5 száza­lékos járadék 1913-ból (18), 4.5 százalékos 1914-es amortizációs járadék (16) és 4 százalékos 1910-es járadék (20). A cukoripar a melaszkivitel szabaddá tétele mellett. A cukoripar köreiből jelentik: A cukor­ipar már hosszabb idő óta tárgyal a f­öl­dm­i­ve­lés­­ügyi minisztériummal az iránt, hogy vonja vissza a melaszkivitelre vonatkozó tilalmat. Bár az idei kampány melasztermelése 0,3 millió méter mázsá­val kevesebb volt a tavalyinál, az elhasználatlan készletek a kampány félévének a végén még 0.5 milliót tettek ki, míg tavaly 0.35 millió méter­mázsát. A Legiobank közgyűlése. A csehszlovák Légiók Bankja tegnap tartotta meg Prágá­ban nyolcadik rendes évi közgyűlését Rase dr. elnöklete mellett. A vállalati évi zárszám­adásai 7.703.862.70 korona tiszta nyereséget tüntetnek fel, amelyből a bank 8 százalékos osztalékot fog kifizetni, azaz 16 koronát rész­vényenként. A tiszta nyereségből a tartalék­alapot 700.000 koronával dotálják, az alkal­mazottak nyugdíjalapját pedig 5 millió koro­nával. Sip dr. főigazgató jelentése szerint az intézet az elmúlt évben különösen Szloven­­szkón terjesztette ki tevékenységét. Az inté­zet részéről előkészítik a már régebben be­jelentett alaptőkeemelést, amelyet azonban csak a bank szlovenszkói működésének reor­ganizációja és konszolidációja után s alkal­mas pénzpiaci helyzetben fognak eszközölni. Azonkívül szó van a bank részvényeinek a prágai értéktőzsde hivatalos forgalmába való bevezetéséről, amire azonban csak a tőke­emelés után kerül a sor. „A szlovenszkói közgazdasági élet megtisztítása.*4 Ezen a címen cikkezik legújabb számában a Po­zsonyban megjelenő Národni Hospodár s azt írja, hogy a gazdasági tisztulás a politikai tisztulás után következik. ..A szlovenszkói közgazdasági élet kulisza­titkaiba beavatottak már régen tudják, hogy sokáig ez már nem mehet így s egy nap be­következik a katasztrófa. Mivel a közgazdasági élet minden konjunktúrájával a politikai deszpe­­rációk visszaéltek, akik zavaros céljaikra szélhá­mos módon vették igénybe a magas állású szemé­lyek szolgálatait, nyilvánvaló, hogy elsősorban a magas személyek buktak el, akik elkergették ma­guktól becsületes munkatársaikat és léhütök ká­derével vették magukat körül. Ezek tömjénezték a magas helyeket, hogy a füsttől ne lehessen látni, mi történik a határon a lóbehozatalnál, mi törté­nik Délszlovenszkón a maradékbirtokok elajándé­kozásánál, mi történik a szövetkezetekben, ki akarna elsősorban hasznot húzni bizonyos ipari vidékek és iparágak esetleges szanálásából. Ma az­nban mégis azt lehet mondani, hogy a tisztulási folyamat már nem állítható meg. A gazdasági sze­mélyek kicserélése tovább fog folyni, mert maga­sabb összállami érdek kívánja azt a partikuláris és egyéni érdekekre való tekintet nélkül. Szlo­­venszk­an végtére is be kell látnunk, hogy a leg­jobb gazdasági invesztíció a tiszta kéz.“ Megalakult a losonci ipartársulat. Losonci tu­dósítónk jelenti. A losonci ipartársulati választ­ í­okat a kerületi főnökség meg­sem­m­isít­ette s az uj választást április 28-ára tűzte ki. A választások iránt különösen a vidék mutatott érdeklődést. A losonci iparosok és kereskedők közül leszavazott 328 tag, a vidékiek közül pedig 175. Elnökké szó­többséggel Nagy Sándor losonci asztalos iparost,­­aleln­ökké Kohn Ignác losonci kereskedőt és Bruck Gyula divényi asztalos iparost választot­ták meg. Ezenkívül megalakították a 46 tagú választmányt. A magyar kereskedők zöme három-négy nyel­vet beszél. Budapestről jelentik: A május 4-én kezdődő Budapesti Nemzetközi Vásár vezetőségé­hez napról-napra tömegesen érkeznek a külföldi érdeklődők kérdezősködései aziránt, hogy vájjon a magyarul nem tudó külföldiek eljöhetnek-e nyugodtan Budapestre, illetve, hogy tudják-e ma­gukat itt esetleg német, francia, vagy angol nyel­ven értetni. Ezek az érdeklődők mind rámutat­nak arra, hogy csak azért keresik fel a nyugati államok hasonló árumintavásárait, mert az ottani nyelveken, — ú­gy ahogy beszélnek. S azért szán­ják rá nehezebben magukat a budapesti útra, — holott olcsóbb is, alkalmasabb is nekik Budapest­re jönniök, — mert odahaza mindenfelé azt hall­ják, hogy Budapesten csak magyarul beszélnek s más m­levet meg sem értenek. Ezekről a híresz­telésekről mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy feltétlenül rosszindulatuak, mert hiszen a magyar kereskedőről köztudomású, hogy — amint a múlt­ban, a nemzetiségi vidéken egy-kettőre megtanul­ta, sőt a legtöbb esetben tökéletesen beszélte az ottani lakosok nyelvét, — azonképen külföld­ üz­leti útjai alatt, de Budapesten is, ahol évenként az idegenek tömegei fordulnak meg, megtanulta a modern nyelveket is s emellett nem felejtette el sem a román, sem a szláv nyelveket sem. Ma már nincsen Budapesten olyan vállalat, üzem vagy kereskedőház, ahol ne tudnák ezeket a nyel­veket, németül pedig mindenki tud a magyar fő­városiban. Mindettől eltekintve a Budapesti Nem­zetközi Vásár vezetősége és a pályaudvari fogad­tatást s az elszálásolást végző Székesfővárosi Idegenforgalmi hivatal gondoskodik arról, hogy a külföldieknek mindenhol az illetők nyelvét tö­kéletesen beszélő tolmácsok álljanak rendelkezé­sükre, ezáltal is kedvessé és könnyűvé téve itt - tartózkodásukat. A gyapotfonódák belföldi kontingense. A bel­földi fonódák már régebbi idő óta azzal a terv­vel foglalkoznak, hogy szorosabb­ együttműködés útján enyhítsék a konjunkturális depressziót. Az elmúlt héten a fonódók képviselői Prágában és Bécsben újabb tanácskozásra ültek össze, amely pozitív eredménnyel kecsegtet. A tárgyalások oda konkludálnak, hogy a termelést kontingentálják a belföldi piacra vonatkozólag. Ezt a termelést olyan mértékben akarják csökkenteni, amely meg­akadályozná a tőke-lekötő nagy beraktározásokat. A kivitelt a kontingentálás nem érintené. zongorakiaHIUte A.t*1 <c5.Illat dljtalan. Hangolás, javi­tás. jj ---------------Zilina, ANT. PITROP Fórum Mozipalota, „Musika" Hangszerház. S ® ItfS ® ITíá§i!&#iÍ

Next