Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-09 / 6. (2227.) szám
m ______________________________________ ^nXCMMA<AARH!M.ag 9 'Banka Ceskosioveitskfch Légii Prága IImNb Pofiit. SuVgönyelmTLegiobanka, Praha. Jeleffonsxérla: 265-5-1, 301-4-1. I I nindenneiüll baHhimet. f Tizennyolc olasz koncertje után most Parisba hívták Szilágyi Imrét az „500 éves magyar Négy héten át érkeztek sikereiről a lelkesnél* lelkesebb hírek — s most hazaérkezett ő maga is: Szilágyi Imre dr., az „ötszázéves magyar dal“ népszerű interpretálója, ki két művésztárcával s kilenc szál cigánnyal Fiumétól—Genováig bejárta az olasz városokat, hogy a Copolavaro redezésében, a régi magyar zenekultúrával is megismertesse azt a népet, melynek amugyis annyi szellemi kapcsolata közös a magyaréval. Fiume, Trieszt, Velence, Udine Pólu, Padua, Modena, Firenze, Bologna, Verona, Milánó, Genova — ezek voltak a főbb etappok, hol a Tinódi dalok, a XVII. századbeli virágénekek, a Rákóczi-kesergők, Bihari toborzója s a Kossuthnóta akkordjai felhangzottak s tomboló sikert mi sem igazolta jobban, minthogy Fiuméban, Veronában, Milánóban és Génuában meg kellett ismételni a koncertet, melyet egyébként a rádióállomások is bekapcsoltak, az olasz Rádió vezérigazgatójának, Ferrierinek személyes intézkedésére, aki úgy a génuai színházban, mint az európai szerte legnépszerűbb milánói rádió számára a Convegno hangversenyteremben is felállította a hangfogó készüléket. — Nem várhattam annyit, mint amennyit kaptam! — mondja Szilágyi Imre. — Hihetetlen, hogy ezek az egyszerű magyar ritmusok mily hamar megtalálták az utat a kényes ízlésű olasz zenei publikum szívéhez! Köszörülj, bankettek, Ewiva Ungheria!s hasonlók voltak napirenden — de ami engem legjobban leköt és érdekel, csak az, ami majd mindebből megmarad ... ami nem párolog el a pillanat hevével! Mert az olasz közönségnek erről a magyar zenéről sejtelme se volt. Hallott Lisztről és Brahmsról, meg a cigányról — régi zenekultúránkról semmit, úgy, hogy az osztrák és magyar közti különbséget ma se igen tudja megvonni e téren. Erős felvilágosító munkára van szükség ebben az irányban, amit eddig elmulasztottak — nem mutattuk meg az igazi ősforrást, melyben nemcsak a nemzeti géniusz lobog, hanem az egész magyar történelem tükröződik. Benne forr nemcsak az, amiből ma min-(•) Budapesti lap Dóczy József özvegyéről. A budapesti Magyarság írja: Abból az alkalomból, hogy a budapesti rádiónál Bodán Margit Dóczy József nótáiból magyar nótaestet tartott, a Szepesi Híradó érdekes hírt közöl. Megemlíti, amit a lőcseieken kívül talán kevesen tudnak, hogy Dóczy József dalköltőnk özvegye, szül. Máyer Ada, Lőcsén él, sőt az őslakos társadalomnak ő maga is egyik művészerőssége. (•) Nyári tíncpi játékok Párisban. Rothschild új párisi színháza, a Theatre Pigalle ez idén nyáron óriási attrakcióra készül, amelyektől a párisi idegenforgalom fokozott fölendülését remélik. Szó van róla, hogy Reinhardt, Tairoff és Meyerhold, a nagystílű orosz rendező készítik elő a színház ünnepi programját, azonkívül a newyorki Theatre Gild is átrándul Párisba, hogy a legfrissebb amerikai újdonságokat bemutassa. A párisi színháznak ezt a törekvését mindenütt nagy szimpátiával fogadják, annál is inkább, mert Parisban egyre csak azon panaszkodnak, hogy a német városok München, Köln, Berlin állandóan nagystílű művészi programokat adnak nyáron, francia részről azonban eddig mit sem tettek azért, hogy az idegeneket hatalmasabb tömegekben vonzzák Párisba. A Theatre Pigalle nyári ünnepi programját rövidesen nyilvánosságra hozza. Jamó József A gyár (Regény) Jamo egy nagy gépezetet, a gyárnak életét eleveníti föl az egész társadalmi életbe mélyen benyúló összefüggéseivel a legalul dolgozó munkástól a munkafelügyelő és hivatalnokok tevékenységein keresztül a csúcson álló irányító erőig, a vezérigazgatóig. A formai megoldás módja: a cselekmény részletekbe való tördelése. A fölvett fonalat minduntalan elejti, hogy helyet adjon az újból bekapcsolódó embersorsoknak. Nem az egyén fontos, hanem az őket összekötő perspektíva: a gyár, amelynek szervezetét apróra fölméri és az apró mozaikdarabokból bontakoztatja ki hiánytalanul annak életét. Nem torzít, mindent az objektivitás magaslatáról tekint át s ez magyarázza meg, hogy regényének nincsen kimondott tendenciája. Az ilyen tipusu regényeket szocialista írók szoktak irni, akik az egyik oldalon mindent fölhalmoznak, amit a mai gazdasági rend terhére lehet inni, viszont a mérleg másik serpenyőjébe csupán a munkásság kihangsúlyozott és aláfestett nyomorát vetik, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy az írás ne csak az elmélyedés vagy szórakozás, hanem az azokon túlnövő cselekedet célját is szolgálja. Jarno csak konstatál: a munkáéban éppúgy meglátja az emberi gyarlóságot, mint a vezérigazgatóban, akit ez a regény kivételesen nem fest le szívtelen kapitalistának, hanem emberséges szándékú munkaadónak, akinek kezdetben szociális reformtervei is vannak, csakhogy ezeket a körülmények erősebb súlya miatt nem tudja beváltani. Ez a látásmód mindenesetre jobban megközelíti az igazságot, mint a tendenciózus irányregény nagy sorozata. Ahhoz, hogy valaki a művészi teljességet föláldozza a tendenciának, szükséges a szocializmus megváltó erejébe vetett föltétlen bizalom. Mi biztosítja azonban az emberiséget arról, hogy a társadalmi rend óhajtott megváltoztatása valóban megszünteti a nyomorúságot? •T—o szkeptikus álláspontra helyezkedik és nem von le konzekvenciát az eseményekből. Egyik hőse, Vér György, akiben az iró kritikája szólal meg, a gyár szorító karjaiból a földhöz menekül és a regény pesszimisztikus képpel zárul. A faluból ugyanakkor tömegek vonulnak föl a városba, hogy friss életerejüket az ipari termelés körforgásába vessék. A regény meg-megszakadó és a részeknek ismét összefűződő menetével mindvégig érdekes olvasmány. Stílusa alkalmazkodik napjaink divatos betlen magyarnak át kell itatva lennie, de mindaz, amit odakinn is körül kell hordoznunk, hogy a fáklya ne csak melegítsen, de világítson is. Eddig csupa modern, mai témát vittünk ki, azt a látszatot keltve, mintha csak olyan újdonsült, parvenü kultúránk volna! Pedig, ha valaha, most kell hivatkozni az ősi tradíciókra, az ezeréves múltra, a népies dalköltészetünkre, mely összehasonlíthatatlanul egyénibb, jelentősebb a többi nemzetekénél. Az olasz közönség mintezt meglátta, megérezte most s a legteljesebb mértékben honorálta. Legnagyobb érdeklődést Padovában tapasztaltam, Európa leghatalmasabb koncerttermében, a Sala della Ragioneban, hol közel négyezer hallgató előtt szerepeltünk. Amikor üdvözlésünkre az olasz zenekar rázenditett a magyar himnuszra és felállt az embererdő, torkomban vert a szivem. Gyönyörű élmény volt, — de régen is játszottunk olyan lelkesedéssel, mint akkor ... Két szereplőtársam, Eitner Irén és Vargha Imre is megérdemelt tapsokat arattak s a kritikák külön kiemelték a korhű jelmezeket, a XVI. századbeli regős-kosztümöt, a XVI. századbeli várkisasszony-ruhát, a kuruc huszáruniformiét, Mária Terézia lirinclinját, a Kossuth-kori magyar viselet és Blaháné pártás-prusztikog magyar menyecskéjét. Következő olasz turnémon — melyekre máris megindultak az előkészületek — Róma és Délolaszország kerül sorra, előbb azonban megvalósítom régi ígéretemet, régi tervemet: Parist! A Cercle Musical Universitaire — melynek elnöke, a Sorbonne rektora — hívott meg egy estére, hol a most kipróbált s jól bevált rendszer szerint egyes dalokat francia nyelven fogunk énekelni s a műsor közölni fogja valamennyi francia szövegét. Az egyetem falain kívül, a Salle Gaveauban is tartok egy koncertet, — s a három legnagyobb vidéki francia egyetemen egy-egy előadást a régi magyar muzsika értékeiről, Lillében, Nancyban, Strassbourgban ... hogy a külföld előtt is dokumentálódjék végre az az óriási dallami kincs, ami a magyar nemzet kezében van... M. Bszédéhez, nincsenk különös épségei, de pontosan fejezi ki a történéseket, amelyek domináló szerepet töltenek be. Erősen redukált filozófia, az ember mindennapi életén és a gazdasági összefüggéseknek lehetőleg hű visszaadása líra nélkül — ez a cél. Roppant könnyedséggel, néhny jellemző vonással rajzolja meg alakjait, akiket mindig cselekvő pózban lát. A könyv egy nagy intelligenciájú, tiszta szemű és erős tehetni fiatal kő alkotása, akinek irnitudása egyre több színes telítődik és fejlődési útja valószínűleg a fokozottabb elmélyedés felé vezet. Tamás Lajos (*) Herczeg Ferenc adatgyűjtése Pannonhalmán. Győrből jelentik: Herczeg Ferenc iró, felsőházi tag Császár Elemér dr. egyetemi tanárral Győrbe érkezett. Ott a bencések vendégei voltak, majd Pannonhalmára utaztak, ahol Herczeg Ferenc a bencés rend világhírű könyvtárában adatokat gyűjt készülő történelmi regényéhez. (*) Végetért az érsekujvári színházi szezon. Érsekujvári tudó""' '■ Menti: Földes Dezső színtársulata hathetes vendégjáték után vasárnap este búcsúzott el az érsekujvári közönségtől az „Agglegényapa" című vígjátékban. Az előadás, — mely F. Mihályi Lici jutalomjáték" ment. — tetszett a közönségnek. Érsekújvárról Galántára vonult a társulat, ahol 5—6 napig vendégszerepelnek. Azután Dunaszerdahely, majd Léva következik. Márciusban Komáromban, majd ismét Érsekújvárott tartanak pótszezont. (*) A pozsonyi Toldy-Kör énekkara Érsekujvárott. Érsekújvárt tudósítónk jelenti: Az érsekujvári magyar akadémikusok harmadik reprezentáns bálja rendkívül nagy erkölcsi sikerrel végződött. Az érsekujvári magyar akadémikusok a Németh István László karnagy vezetésével működő pozsonyi Toldyköri énekkart látta vendégül, azonkívül John Elemér bécsi énekművészt. A zene est a két magyar modern klasszikusnak, Bartók Bélának és Kodály Zoltánnak a jegyében telt el és az érsekújvári és vidéki közönség egyre fokozódott lelkesedéssel hallgatta a magyar népzenének különös, érdekes, modern hangszerelését. Valamennyi szám után meleg ünneplésben részesítette a vendégkart, elsősorban annak rokonszenves karnagyát, Németh István Lászlót. Igen nagy élvezettel hallgatták John Elemérnek pompás baritonját, amelyen a modern, magyar melódiák különös erővel zengtek. A bevezető beszédet Brogyányi Kálmán, a csehszlovákiai magyar akadémikusok kulturreferense mondotta. A nívós estet jól sikerült anomulatság követte. AZ IVÁN SZINTARSULAT MŰSORA LOSONCON. Csütörtök: Szerencsetánc, operett. Sarkady Aladár, a budapesti Fővárosi Operett Színház művészének vendégjátéka. Péntek: Félemelet balra, bohózat. Sarkady Aladár vendégjátéka. Szombat: A huszonnyolcas, operett. Sarkady A. vs. Vasrrnap d. u.: Sarkady vs. este: A huszonnyolcas, Sarkady vj. Hétfő: A losonci zsidó nőegylet jótékonyé, előadása. A POZSONYI MOZIK MCSORA: 1930. január 9-én. Redoute: A hegyek titka, Átlán: A nő bíborban. 1 Tátra: Quartier latin. .......................4........................................................................................................... Hampacher Csehszlovákia ml * nehézsúlyú boxbajnoki Hermánek és Nekolny profi-debütje — Nemzetközi boxest ci prágai Lucernában Prága, január 8. Három esztendővel ezelőtt történt, hogy egy fiatal profiboxoló, Jiri Svoboda a köztársaság akkori nehézsúlyú boxbajnokát, a nyitrai Czirolnik Bélát szerencsés harcban megfosztotta címétől. Svoboda azóta sikerrel védelmezte meg címét, annak dacára, hogy külföldi ellenfeleivel szemben meglehetősen gyöngén szerepelt mindég. Svoboda meglehetősen erős kötésű boxoló, aki azonban technikai készségben nagyobb hiányokat szenved. Néhány hónappal ezelőtt Parisban feltűnt egy fiatal csehszlovák származású boxoló, Hampacher, aki a német Scholtz feletti győzelmével vonta magára a szakkörök figyelmét. Hampacher kihívta Svobodát és a meccs tegnap este folyt le a prágai Lucernában egy nemzetközi meeting keretében, amelyen a profivá avanzsált Hermánek és Nekolny is debütáltak. A zsúfolásig megtelt nagyteremben az első mécsesét Nekolny vívta meg a flamand Coventtel, aki — bár nem bizonyult a csehszlovák boxoló méltó ellenfelének — vereségét nem érdemelte meg. Nokolny az első pillanattól kezdve szabálytalan ütésekkel dolgozott és amikor az ötödik menetben gyomorütéssel földre küldte ellenfelét, Kocsi bíró a flamadot kiszámolta. A vendég tiltakozása nem használt, a zsűri Nokolnyt jelentette ki győztesnek. Igen heves küzdelmet eredményezett Hermánek és a belga Steyaert párviadala. Hermánekon látszott a pár hetes kényszerpihenő, mert nem egészen frissen is fitten dolgozott. Ezzel szemben a belga erős és jól találó ütésekkel szerezte meg a pontokat, ennek dacára a bírák eldöntetlent hirdettek. Ezután került a sor az est főpontjára, a Svoboda—Hampacher mérkőzésre. Svoboda 80.5 kg.-ot, Hampacher 79 kg.-t mért. Kocsi bíró vezetése mellett folyt le az érdekfeszitő küzdelem, amelynek első perceiben már kitűnt a párisi boxoló technikai és taktikai fölénye, a Hampacher imponáló nyugodtsága, biztos ütései közönség szimpátiáját azonnal megnyerte. Svoboda teljesen tehetetlen volt vele szemben, ütései gyöngék és szabálytalanok voltak. Mindjárt az első menetben a hosszabb kezű Hampacher a földre kényszerítette és csak a gong mentette meg a kiszámolástól. Svobodát a bíró többször figyelmezteti és amikor a harmadik menetben az elkeseredett bajnok újból súlytalanságokkal védekezett, a bíró diszkvalifikálta és a zsűri Hampachert győztesnek és Csehszlovákia nehézsúlyú boxbajnokának nyilvánította ki. A közönség az új győztest nagy éljenzéssel fogadta. Az utolsó meccset Dykast és Poetsch vívták. Az utóbbi újból csalódást keltett. Dykast fölényesen végzett vele és a negyedik menetben technikai knock-outtal győzte le.( A nagyszombati Rapid Bilbaóban — a Havasügynökség jelentése szerint — 4:8 arányban kikapott az AC Bilbaótól. Részletes jelentés a mérkőzésről nem érkezett. )( A davo«i tő’e’mni,,*; (ói; v»G vbarnok«ágok első napján a 18 kilométeres sífutást bonyolították le 88 résztvevővel. Győzött a csehszlovák Novák 1 óra 24 perc 50.8 mp. alatt az olasz Delago és a csehszlovák Kosmarek előtt. A nemzetek sorában Csehszlovákia Novák, Kosmarek és Stehlik révén az első, Ausztria a második, Olaszország a harmadik és Németország a negyedik helyet szerezte meg. Az első jégbockey-meccs Olaszország és Svájc között az olaszok 3:2 mányu győzelmével végződött. jí)( Kwhrling Béla és Péter dr. a tavasszal egyiptomi túrára indulnak. )( Ausztria műkorcsolyázó bajnoknője Fritz Burger lett Melitta Brunner és Ilse Hornung előtt. )( A spalatói Hajdúk február közepén délamerikai turnéra indul, azonban a montevideói világbajnokságokon hivatalosan részt nem vehet. )( Csehszlovák jéghockey csapatok a külföldön, A DEHG Bécsben a Mödlinger EHC-ot 4:0 (2:0) arányban legyőzte. — A Troppauer EV Brandenburgban a serleg döntőjében a brandenburgiaktól 2:1 arányban kikapott. )( A Prága—Lisszabon városközti mérkőzésre, amely vasárnap folyik le Lisszabonban, a CsAF a Slavia megerősítésére a Sparta Burgerjét küldte ki hátvédnek a gyönge formában lévő Zsenisek helyébe. )( Fülek lett az MLSz délszlovenszkói kerületének székhelye. Rimaszombatból jelentik: A délszlovenszkói futballkerület Márkus László elnöklete mellett most tartotta meg évi rendes közgyűlését, amelyen a rimaszombati POS és BME, valamint a Losonci AFC és a Füleki TC képviseltették magukat. A közgyűlés elfogadta az FTC ama indítványát, hogy a kerület új székhelye Fülek legyen. A közgyűlés Márkus László főszerkesztőt a kerület díszelnökévé választotta meg. Elnök Schwab Károly, a Losonci AFC agilis ügyvezető elnöke, előadó pedig Oszterhuber Gyula (LAFC) lett. Az új elnökség fogja már megejteni a bajnokság és a Rózsa-serleg mérkőzéseinek sorsolását is. )( A Magyar Futballbírák Testülete Pozsonyban január 19-én délután 3 órakor tartja rendes évi közgyűlését a Schwarzmayer-féle vendéglő különtermében. )( A Kassai AC ping-pongversenyének férfiegyes győztese az eperjesi Friss Ödön (ETVE) lett, aki nagyszerű játékkal került az első helyre Stark (K. Törekvés) és Jónap, Kassa volt bajnoka előtt Az eperjesi Krausz negyedik lett. Az utóbbi, a verseny legszebb küzdelmét, két órás harcot vívott a bajnok Friss-sel. Az ETVE ping poing csapata vasárnap a kassai Törekvéssel mérkőzik. )( A Lévai SE nagy érdeklődés mellett tartotta meg évi rendes közgyűlését Id. Frasch József díszelnök vezetése mellett. Boross Béla titkár kimerítő évi jelentése után megtartották a választást. Védnök Ravasz Viktor dr. lett. Diszelnökök: Miccák István, Balogh Sándor dr. és Id. Frasch József. Elnökök: Vas Jenő és Jánoss Jenő. Ügyv. alelnök: Kersék János dr. Ügyv. igazgató: Beinrohr Dezső, alelnökök: Vojtás István, Agárdy Simon és Deák János. Igazgató: Prackar István. Főtitkárok: Boross Béla és ifj. Frasch József. )( A Dunaszerdahelyi AC kabaréestje január 11-én folyik le táncmulatsággal egybekötve. Az estélyen a legjobb dunaszerdahelyi műkedvelők szerepelnek. )( A pozsonyi YMCA vivőszakosztálya közli: Mivel a vivőtanfolyamára már újabban is jelentkeztek, ezek számára 4 hónapos új tanfolyamok kezd, mely első óráját 1930. január hó 8-án, szerdán este 6 órakor tartja az YMCA sáncuti tornatermében. A tandíja az egész urzusra 120 kor. (ami havonta 30 kor.). Ezért kap minden idő szükségeset: termet, fűtést, világítást, vivófelszerelést és rendszeres tanítást, de a beiratkozás az egész kurzusra kötelező. Beiratkozni lehet az YMCA információs irodájában. Telefonszám 23—44, vívónapokon, szerdán és pénteken a rendszeres A tanítások, aztán este 8 órától assantvivás, amelyeken vendégeket szívesen látunk, azonban ki-ki csak a saját pengéjével vívhat vagy pedig egy penge árát, 25 koronát dórab fizetni tartozik. Egyéb vivófölszerelést a szakosztálytól kap. Veszünk vivő kesztyűket, esetleg egyéb vivófölszerelést is, ha nekünk az megfelel.