Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-08 / 104. (2325.) szám

10 ■ KEHRLING (Szepes Béla rajza) „Küllőiéi klasszikusok” Dantéiől Ibsenig Budapest, május hó. A legérdekesebb látványok közé tartozik: szem­lélni a zseni munkáját a­z emberiség utján, ahogy évszázadok folyamán a föld különböző pontjain fellángol, különböző nemzetek géniuszából szár­mazva s hatásában túlterjedve a maga nemzetének határain, bevilágítva az egész emberiséget. A kép, melyet a szemléletből­­ kapunk, magas perspektívá­ból nézve egy hatalmas egységet mutat, mintha minden korban ugyanaz a világszel­lem dolgozott volna különböző színhelyeken, különböző nyelve­ken, különböző nemzeti kultúráktól színezve. Ez az egység, melyet Goethe vett észre először: a világirodalom. Nézzük csak a keresztény kultúra századait. A középkor szelleme, mielőtt átalakult volna renaissanceszal újkorrá, szükségszerűen kereste a a maga végső, összefoglaló kifejezési formuláját. Száz különböző tényező hatása alatt ez a formula olasz földön fogalmazódott meg Dante nagy művé­ben, amely egy tűnő világnak óriási képét foglalta össze. Dantéval mintha hosszú időre kimerült volna az olasz irodalmi szellem, az új renalseance­­szellem, mely a képzőművészetben soha sem az­előtt, sem azután nem látott csúcspontra jutott Olaszországban, irodalmiilag nem ott fejezte ki magát, hanem elhagyva a kontinenst, Shakespeare Angliájában s egyidejűleg a kontinens szélső dél­nyugati zugában, Cervantes Spanyolországában, kifejezve az emberi szellem XVI. századi ketté­válását a katolicizmus és protestantizmus jelszavai alatt. A XVII. században, melynek abszolutisztikus szelleme az állami és társadalmi élet szigorú meg­szervezésére vetette a hangsúlyt, ez a szellem tipi­kus­­ hazájában, Franciaországban találta meg zse­niális kifejezőjét Corneille és Racine klassziciz­musával és Moliere realitásával. A géniusz a követ­kező korszakban ismét új hazát keresett magának , ekkor lépett az emberiség irodalmi vezérei közé Goethe és Schiller Németországa. Goethével egyút­tal öntudatra is jutott a géniusz a maga nemzet­­fölötti, egyetemes emberi hivatásának s megfogal­mazta a világirodalom új fogalmát. Egy nagy fuga, melybe hol innen, hol onnan, különböző nemzetek­ből harsognak bele nagyszerű hangok, egy csodás, örök harmóniává olvadva össze. A fuga aztán egyetlen órási zenekari művé vá­lik a XIX. században. Részt vesznek benne az összes eddigi hangszer , a romantika új világ­nézete, a belőle lelkedezett új nagy műforma, a regény, megszólaltatja az összes nemzetek hang­jait, német, francia, angol, olasz hangok harmoni­zálódnak bele az egészbe s új hangok is szólalnak meg: a világirodalo>mb­ i bevonul a skandináv Észak és az orosz Kelet. Most már teljes a zene­kar és nyitva áll a lehetőség a kis nemzetek szá­mára is, hogy a maguk hangjával részt vegyenek benne, mert a világirodalom egységének tudatát egyre jobban előtérbe hozza a népek közötti csere­­viszony egyre fokozódó intenzitása. Hogy a magyar szellem már száz egynéhány év előtti öntudatra ébredése óta mindig benne akart élni a világ irodalom­ nagy közösségében, annak szemléltető bizonyságát látjuk abban a 40 kötetes gyűjteményben, melyet most bocsátott közre Kül­földi Klasszikusok cím alatti a Franklin-Társulat. Dantétól kezdve a XIX. század végéig sorra adja a világirodalom reprezentáns alakjainak műveit ez a gyűjtemény s a magyar ember elégtétellel állapítja meg, hogy ezek iránt nemcsak ma van meg az általános érdeklődés, hanem megvolt a messze múltban is. Irodalmunk nagyjai Kazinczytól kezdve mind dolgoztak ennek az érdeklődésnek a fö­lkeltésén és élesztésén s olyan műfordítói irodalom fejlődött, amely becsületére válik a ma­gyar kultúrának a nagy népekhez való viszonyla­tokban is. A Külföldi Klasszikusok gyűjteménye nemcsak a világirodalom reprezentatív könyv­sorozata, hanem a magyar fordítói művészeté is. Ezenkívül pedig a magyar irodalmi kritikáé is, mert a kiváló í­rók, kritikusok, irodalomtudósok álifcail irt bevezető előszók a magyar kritikai iroda­lom magas színvonalát mutatják, egyúttal átnéze­­tet adva a világirodalom fejlődésének. A Külföldi Klasszikusok 40 kötete mintegy szim­­fonllikcusan mutatja, párhuzamosan a régebben meg­jelent Magyar Klasszikusok szovazatáva­l, — mely­nek külső kiállítás, nyomás, papír, szedés, kötés dolgában hű mása — hogy minden nemzet irodal­mi kultúrájának alaprajzát, falait és belső keren­­gés­ét a nemzeti irodalom adja, s a világirodalom teszi rá az egészet tökéletessé befejező kupolát. Schöpfan Aladár. Tildén-exhibició Prágában Fölényesen legyőzte Kozseluhot és Kehrlinggel együtt megverte a Menzel —Kozseluh párt Prága, május 7. Prága tenniszközönsége ismerten elkényeztetett. A prágaiak látták már Richardsot, Cochet-t, Lacostet, Borotrát, Suzanne Lengient és ismerik Kozseluh Károlyt, de amit tegnap láttak, az a csodába illett. William Tildén, Amerika sok­szoros tenniszbajnoka debütált tegnap a szigeti pályán mintegy 5000 főnyi néző előtt. A nagy Bili jött, látták és győzött. De hogy­ miként győzött, az a mesébe való. Tildén maga szik­ár, izom- és idegember, aki a tenniszben a maga élete célját, kedvét és szórakozását látja. S amit tud, az egyedül­álló valami. Technikai tökéletességének nincsen határa, ütései változatosak és eredetiek. Kezdve a servic-labdáitól, amelyek olykor ágyúgolyó mód­jára süvítenek, hogy az ellenfél részére teljesen elvesszenek, olykor finoman csavartak, majd ra­vaszul vágottak. Tildén mindég tudja, hogy labdái hova jöhetnek vissza és erre a helyre pontosan helyezkedik. Stoplabdái azután váratlanok és ki­számítottak. Tildén játéka sokoldalú, tőle a legpom­pásabb chop-, sliee- és droplabdákat láttuk, nagy­szerű drive-jei és volley-i az elragadtatás hangos jeleit vívták ki a nézőközönségből. Tilden, aki a tenniszt elméleti játéknak tartja, tényleg nemcsak a kezével, hanem az eszével is játszik. Ellenfelének hamarosan kiismeri gyöngéit, akarat szerint vágott labdáival, hajszál­pontos helyezéseivel az egyik sarokból a másikba üldözi, lábjai sohasem jutnak autra és ha olykor-olykor gyöngébb labdát is ad, mindig számításból teszi. Egyszóval, amit Tilden tegnap mutatott Prágában, a tenniszjáték kvint­esszenciája volt. Annál is inkább, mert Kozseluk Jánosban, majd pedig a párosban méltó ellenfelek­re talált, akik teljes tudása kiadására kényszerí­­t­ették. Tegnapi számunk legújabb sporthíreiben meg­írtuk az első két meccs eredményét. Sajnos, Kehrling Bélát Menzel elleni meccsén határozott balszerencse kisérte. Kehirüing az eső és a csúszós pálya által handikap elten játszott, mgtem a kezdet­nél elesett és a térdét megütötte. Jól plasszírozott labdái sokszor centiméterrel estek autra. Menzel, aki nem a legjobb formában volt, gyorsabb moz­gásával csikarta ki a győzelmet magáénak, mint már jelentettük, 6:2, 6:2 arányban. Kozselik János első ez idei prágai startján ked­vező benyomást keltett. Tildén több nehéz labdá­ját fogta és adta sokszor vissza, úgyhogy a közön­ség megtapsolta, amit Tildén nem vett szívesem A nagy amerikai még a fényképészeket is hátil­a­tta a pályáról. Tildemnek Kozseluhhal vívott meccse is alig tartott egy három­negyed órát. Tildén mű­­­vészi tenniszjátékának minden nüansza és forsza megnyivánult e mérkőzésen, amely 6:2, 6:3, 6:2 arányban végződött javára. Az egyes játszmák után Tilden és Kehrling páros meccset vívtak a Kozseluh—Menzel párral. Két össze nem szokott kettős játékában inkább az egyé­nek érvényesültek. Kehrling meglehetősen jól illeszkedett híres partneréhez, míg a csehszlovák párban Kozseluh mezőnyjátéka, ügyes simashijei érvényesüln­ek. Menzel ezúttal serviceivel tün­t ki. A mérkőzés, amely többször humoros momentumok­kal keveredett (Tildén a Labdaszedő fiúkat dresszí­­rozta, persze tiszta amerikai beszédét senki sem értette), a külföldi pár 6:4, 5:7, 6:2, 6:4 arányú győzelmével végződött. Mindhárom tette kitünően. mérkőzést a bécsi Albrecht dr. ve­ra Kehrling Malecsekkel, Tildén pedig Menzellel mérkőzik. Este a Tildén—Kehrling pár a Kozseluh—Macenauer kettőssel játszik. mérkőzések valószínűleg még ma véget érnek, mi­­­után Tildén Bécsbe utazik a Parte Club bajnok­ságaira. Valószínű azonban, hogy holn­ap a Rozse­­luh—Kehrling meccset megtartják és reméljük, ahogy a magyar bajnok régi tudását és lelkesedését önti ebbe a presztízskérdést jelentő összecsapásba. JELLINEK FERENC: Junior tőr bajnokságban: 1. Ing. Klein Sándor (KAC) 7 győzelemmel. 2. Laska (Brünn) 6 gy-el. 3. Beden (KAC) 4 gy-el. 4. Gavuita (KAC) 4 gy-el 5. Hercz (KAC) 3 gy-el. 6. Lengyed (KAC) 2 gy-el 7. Glück (CsSK) 2 gy-el. 8. Karp Hermán (KAC) 0 gy-el. A versenyt a KAC jól rendezte meg. A rendezés közül a legnagyobb tevékenységet Havas László dr. fejtette ki. A versenyen a kassai vívók jól szere­peltek. A két nyitnál , Vagyon és Verő, tehet­séges versenyzőknek bizonyultak és hízelgő helye­zést ér­tek el. A KAC vivószakoszálya ezután tel­jes erejével fekszik neki a tátrai nagy nemzet­közi versenynek, amelyet június 20 és 21-én fognak lebonyolítani a világ legjobb vívóinak részvéte­lével. A Kassai AC bajnoki vivóversenye Kassa, május 7. (Kassai szerkesztőségünk jelen­tése.) A Kassai AC által rendezett Szlovenszkó 1930. évi vivóbajnokságainak eredményei: Kard bajnokságban: 1. Benedik törzskapitány (Lőcse) 7 győzelemmel. Benedik, aki múlt éven és ezidén megnyerte a köztársaság bajnokságot, a kassai versenyen is fölényesen győzött. Kár, hogy legerősebb indulhatott, ellenfele Klein Tibor dr. (KAC) nem 2. Ing. Klein Sándor (KAC) 6 gy. 3. Vagyon László (Nyitra) 4 gy-el. 4. Boros László (KAC) 4 gy-e­l. 5. Verő T. (Nyitra) 3 gy-e­. 6. Lengyel J. (KAC) 2 gy-el. 7. Laska (Brünn) 2 gy-el. 8. Pokorny dr. (Riegel Prága) 0 gy-el. Női tőrbajnokságban: 1. Varga Inus (KAC) 4 győzelemmel. 2. Tandlich Manci (Pacsanovszky iskola) 2 gy-el. 3. Varró Margit (KAC) 2 gy-el. 4. László Margit (KAC) 1 gy­ol. igen jó karban levő 509-es Fian automitMS mely eddig 25.000 kilométert futott, Jutányos áron eladó. Cím a P. M. H. kiadóhivatalában r 1930 május 8. C8tt<artgk;... Négy ország vivóversenye Pöstyénben Pöstyén, május 7. Pöstyén fürdő legújabb sport­szenzációja a pünkösdi ünnepek alkalmával lezaj­lásra kerülő vivóverseny, amelyen Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia válogatott­jai találkoznak. A versenyt általánosan óriási érdeklődés előzi meg és bizton várható, hogy Csehszlovákia vívó­­sportjának legnagyobb eseménye lesz. A verseny a külügy-, egészségügyi- és hadügyi minisztériumok protektorátusa alatt zajlik le. Pöstyén fürdő így újból a sportvilág érdeklődé­sének­ középpontjába kerül. A nagyszabású ver­senyről a legközelebb részletesen beszámolunk. )( A budapesti Nemzeti Pozsonyban vendége szerepel a következő vasárnap az SK Bratislava ellen. Május 18-án a vrsoviceá Bohemdans a po­zsonyi cseh csapat ellenifele. )( Hollandia futballszövetsége véglegesen le­mondott a monte­videói futballvilágba­jnokságon való részvételről. )( Dánia futballbajnok­a a kopenhágai Bold­­klubben a 93 lett, amely a döntőben a kopenhágai Boldklubot 3:1 arányban legyőzte. )( A holland Matters vezeti az angol válogatottak mérkőzéseit Berlinben és Bécsben. )( Írország — Monakó Davis Cup-mérkőzését Dublinban befejezték. Mac­Guire az utolsó napon legyőzte Landaut, míg Rogers Galeppével végzett, így az írek 4:1 győzelemmel kerültek át a máso­dik fordulóba, ahol Ausztráliával játszik. )( A füleki kerület bajnoki mérkőzései. Rima­szombatban: Losonczi AFC—Rimaszombati ME 6:0 (5:0). Az erősen tartalékolt LAFC az első félidő­ben teljes fölényben volt, amit az eredmény is bizonyít. Az RME nem tudja támadjon-e, vagy védekezzen, a második félidőben már jobban ma­gára talált, de eredményt nem tudott elérni a lo­sonci védelem, de különösen ez Eszter kapus ki­váló védései miatt. A gólokon Parragfi 2, Gold­­finger, Molnár, Színák és Schleicher osztoztak. Dolyák rozsnyói bíró bizonytalan volt. — Elő­­mérkőzés: LAFC (B)— BME (B) 3:2 (3:0). — Füleken, Füleki TC—Rozsnyói SC 7:0 (2:0). A bajnokinak indult mérkőzés a fülekiek fegyelme­zetlensége és durvasága miatt nem volt lejátszható. Az RSC az első 20 perc után le akart vonulni pályáról, de a botrány elkerülése miatt mint ba­a­rátságost folytatták a meccset.­­­ Ruszinszkói eredmények: Ungvári VAC—UTE 3:2 (2:2). Bajnoki: Leibovits (UMTE) egy kétes góllal döntötte el a küzdelmet. Az UTE a meccset megóvta. — Munkácsi SE—UMTE 3:1 (1:0). Meg­érdemelt győzelem. A bajnokság állása: UTK 6, MSE 5, UAC 4 és UMTE 3 pont. )( A bécsi Park Club nemzetközi tenniszverse­­nyének tegnapi napján az osztrák Eisenmenger a budapesti Baumgarten Magdát 6:1, 6:2 arányiban legyőzte. Aussem Ou­lly a bécsi Woliff felett aratott kétszer 6:0-ás győzelmet. Holnapra Taiden, Premn és Kehrling megérkezését várják. )( Büntető feljelentés Bulla ellen? A Prager Tagblatt jelentése szerint Bulla ellen, aki vasár­nap a Hakoeíh—Bratislava meccsen Stross-szal és Feldmannal összeütközött, a bécsiek büntető fel­jelentést tettek. )( Új női világrekordot állított fel Miss Shiley Bostonban a magasugrásban 1.61 méterrel. )( Az elmaradt Krakó—Pozsony mérkőzés he­lyett vasárnapra a Ligeti—Vas kombinált egy bécsi csapatot lát vendégül. A magyar bajnokság­ban a vidéken lesznek pontszerző küzdelmek, így a Makkaibea Komáromban játszik a KFC-bal, Cérnagyár Érmefcujvárott az ESE, a Kábelgyár pe­­­dig Léván az LTE ellen vendégszerepel. )( A Pozsonyi TE disztornájára megkezdődött a jegyek elővételben való árusítása. Pozsonyból jelentik: Az „Iza“ kozmetikai intézet, a Center al­passage I. emeletén, már megkezdte a PTE vasár­napi, május 11-i disztornájára, amelyen mint már jelentettük, a budapesti BBTE 35 tornásza vendég­szerepel, a jegyeknek elővételiben való árusítását 15, 10 és 8 koronás árban. Állóhelyek csak­ köz­vetlen a disztorma előtt lesznek kaphatók 5 koroná­ért a Vigadó pénztáránál. Ajánlatos a jegyeket, lehetőleg elővételiben megvásárolni, ment a tavalyi­­ l­isztorna alkalmával, amikor a jegyek három­­negyed része már elővételben elkelt s a fenn­maradt néhány jegy e Vigadó pénztáránál percek alatt elfogyott, sokan voltaik kénytelenek jegy h­ij­­ján a disztarca megtekintéséről lemondani és távozni. Rádióamatőr A rádió alapfogalmairól Múltheti cikkünkben elérkeztünk a villamos hullá­mokig, melyeket a leadó bocsát ki és amelyet a felvevő készülék ismét hanghullámokká, rezgések­ké alakít ált. Mai cikkünkben arról fogunk beszél­ni, mi és hogyan állítja elő ezeket a villamos rez­géseket Az indukció Csavarjunk fel egy orsóra hosszú rézdrótot, azaz készítsünk egy úgynevezett tekercset. A tekercs hét végét kössük össze valamilyen áramforrás pozitív és negatív végével. A villamos áram által így átjárt tekercs körül mágneses erővonalak keletkeznek. Ezeket a mágneses erővonalakat­ önmagukba vis­­­szatérő, zárt vonalakn­ak tekintsük, melyek a levegő­ben erősen szétágaznak. Rengeteg ilyen mágneses erővonal keletkezik a tekercs körül, melyet össze­foglalva a tekercs mágneses mezejének nevezünk. Az erővonalaknak bizonyos irányuk van, a­kár a villamos áramnak. (A villamos áram a pozitív sa­roktól a negatív sarok felé áramlik), mely irány mindannyiszor megváltozik, ahányszor a villamos áram iránya változik Készítsünk most egy másik tekercset. Ha ezt a második­­ tekercset az első közelébe helyezzük, az elsőből kiáramló mágneses erővonalak metszik a meneteit. Gyors egymásutánban zárjuk és nyissuk az első tekercs áramkörét. Ezzel annak mágneses mezeje is ugyanolyan gyorsan tágul és húzódik ös­­­sze. Az erővonalak ezen mozgása a második tekercs­ben elektromos áramot hoz létre, mely ez első te­kercs áramával mindig ellenkező irányú. A máso­dik tekercsben keletkezett áramot indukált áram­nak, a jelenséget pedig indukciónak nevezzük. Az indukció elvén alapuló készülék a szákra­­ind­uktor, vagy röviden induk­tor. Ennél a nagyobb mágneses hatás elérésére az első tekercset lágy vas­ra csévéljük, mivel a lágy vas a villamos áram be­hatására erős mágneses tulajdonságokat vesz föl. A jól elszigetelt vastag drótot tehát vasmagra csévéljük föl, ebben kering az elektromos áram és ezt egy úgynevezett áram szaggatóval látjuk el. Az így elkészített tekercsre azután szigetelt vékony drótból sok menetet csavarunk,­­melyben ez indu­kált áram keletkezik. A vasmagra csévélt vastag drótot primer, az arra csévélt vékony drótot sekundertekercsnek nevezzük. A primer te­kercsben keringő áram gyors zárása és nyitása a sekuundért­ekercsben magasfeszültségű áramolt léte­sít mely a tekercs két vége között szikrák alakjá­ban jelentkezik. A leghasználtabb ilyen szik­radn­­duktor a Ruhmdorff-féle. A szekundért­ekercs két végét rendszerint gömba­lakúra kép­zik ki (a villa­mosság felületi elhelyezkedése miatt), ezeket a gömböket Oecái sá­toroknak nevezik. A két osciillátor közötti tért szikraköznek. Ha most a szik­raimduk­­tort állandóan működtetjük, akkor a szikrai közben i folytonsan szikrák pattannak át az occáüá­torok között, mely villamos kisülések nem egyebek, mint az általunk keresett villamos rezgések, hul­lámok. Az elektromos hullámok A szikraindulktor által keltett szikra az étert rez­gésibe, vagy ami ugyanezt jeleníti, hullámzásba hoz­za. Az éter elektromos rezgése kereszthullámok alakjában terjed tava. A kereszthullá­mokat leg­jobban a víz felületén keletkezett hullámokkal ha­sonlíthatjuk össze. Képzeljük el: a nyugvó vízbe követ dobunk. A bedobott kő kimozdítja a nyugodt felületet, hullámokat képez. E hullámok először felfelé emelkednek egy bizonyos maximális pontig, ott egy pillanatra megáll amaik, majd visszafelé in­dulnak Elérik a nyugvó helyzetet, azt túlhaladják, lefelé is elérnek egy minimumot , így haladnak a víz felületén tova, amíg bizonyos akadályok a hul­lámokat le nem fék­­ezik. A hullámnak a nyugalmi helyzettől felfelé eső részét hullámhegynek, a lefelé esőt pedig hullámvölgynek nevezzi!­­ Egy hullám­hegy és egy hullámvölgy alkotnak egy hullámot. A hullám hossza a hullámhegy kezdetét és a hul­lámvölgy végét összekötő egyenes távolsága s ezt méterekben fejezzük ki. A hullámok amplitúdóját (a múltkori cikkben szó volt róla) a hullámhegy maximális és a hullámvölgy minimális pontjaira emelt merőleges adja meg. Az éterben tovaterjedő elektromos hullám teljesen megegyezik a vízben keltett hullámokkal, ennél is megkülönböztetünk hullámhegyet és völgyet, a hullámhosszat, amplitú­dót is ugyanúgy mérjük. Az előbb elmondottakból tudjuk, hogy áramfor­rásunk ugyanannyi rezgést kelt az éterben, mint amennyivel saját maga működik másodpercenként. A vízben keletkező hullámoknál láthatjuk, milyen gyorsan terjednek azok, de milyen gyorsan terjed­nek az elektromos hullámok? Az elektromos hullá­mok terjedésével s a vele összefüggő jelenségekkel következő cikkünkben fogunk foglalkozni. Rádióhírek Érdekes rádió­beszélgetések. Nemrégiben Surav­­ehatra sziámi herceg Hamburgban lakó fiával rá­dióbeszélgetést folytatott. A rövidhullámú leadót úgy Bankokban, mint Naueniben a Teleburuken-tá­r­­saság építette. Amíg Nauenben déli 12 óra, Bankok­ban esti 6 óra volt. Még érdekesebb időkülönbség mutatkozott György angol királynak a flottakorafe­­rencia megnyitásán mondott beszéde továbbításánál. A beszédet január 21-én délelőtt 11 óraikor tartotta. Az egész világ hallgatta a beszédet s ezek között egy hajótiszt is, aki­­ távol a Csendes Óceánon a 180-dk hosszúsági fokhoz közeledett. És így történt, meg az a furcsaság, hogy ez a ha­jótiszt a királyi beszéd kezdetét már hétfőn, január 20-án este hallott­a, azaz egy nappal hamarább, mint elhangzott volna ,és a beszéd végét január 22-én reggel, azaz egy nappal később, mint elhangzott. Ugyanis a hajó, amely Ausztráliából Amerikába haladtában a 180-i­c­­ hosszúsági fokot áthaladja, egy napot átugrik. Belgrád, Zágráb és Laibard ezentúl műsorukat rendszeresen cserélni fogják. Az olasz rádiótársaság vezérigazgatósága, az „Enite Itaildano per te Audizioni radiofoniki" Mai­­laudból Turámba költözött. J

Next