Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-09 / 153. (2374.) szám

10 . KdzsiíAZPAs:Ácr. I­raasiar kormány javaslata a Ina, rozs értékesítése érdekében szükséges intézkedésekről . ffisietaiavssSaö Prága, július 8. Az utóbbi napokban egész Eu­rópa agrárköreit élénken foglalkoztatja az a tör­vényjavaslat, amelyet a magyar kormány a mező­­gazdasági válság leküzdése céljából dolgozott iki , amelyet a magyar törvényhozás napjainkban tárgy­alt Ez a javaslat első fejezetében a gabona­­jegyrendszert vezeti be, a gabonajegy 6 szelvényé­nek, — a bol­é­tának — jelentőségét röviden már ismertettük; a bóléidról nevezték el, elég tévesen, az egész javaslatot boleta javas­altnak. Pedig a törvénytervezet a gabonajegy rendszerén kívül teljesen új jogügyleti alakot is bevezet a gabona­­jelzálog intézményében s külön szabályossá a mezőgazdasági terményeknek betakarítás előtt való értékesítését, végül a határidőü­zleteket megrendszabályozza. A javaslatot a magyar közönség vegyes érzel­mek­k­el fogadta s az a parlamentben éles vitákra adott alkalmat. A javaslat ellenzői különösen azt kifogásolták, hogy a kormány a fogyasztók terhére akarja szanálni a mezőgazdaságot. De hogy ez az ellenvetés mennyire mondva csinált, kitűnik abból, hogy pl. a cseh fogyasztópolitikát folytató szocialista lapok hasábokon foglalkoznak a javaslattal s különösen méltányolják annak eredetiségét, mert bátor nagyvonalúsággal új utakon keresi a mezőgazda­sági válság orvoslását. A javaslatot kivonatosan alább ismertetjük: I. FEJEZET. Gabona­jegy rendszer. 1. A gabonajegy. 1. §. Búza, rozs és kétszeres (továbbiakban ga­bona) tulajdonjogát a jelen törvény életbelépése után akár visszterhes, akár ingyenes jogügylettel, csak gabonajegy kíséretében szabad átruházni. Vámi kültföldről gabonát feldolgozatlan , vagy fel­dolgozott állapotban csak gabonajegy kíséretében szabad behozni. A gabonajegy a gabona mennyiségébe* igaikodó olyan értékjegy, amely két részből áll, a gabona­levélből és egy szelvényből. A gabonajegy ára az átruházott gabona minden moéterm­ázsája után 3 pengő­ Aki a gabonát: a twindiő­l megszem, a vényt a termelőnek köteles átadni. Behozatal ese­tén a szelvényt a vámhatóságnak kell beszolgál­tatná. A gabonalevél a gabona megszerzőjénél ma­rad abból a célból, hogy az a gabonát a további forgalomban kísérje. A gabonajegy árát a pénzügyminiszter minden év június hó 25. napjáig kiadott rendelettel július bő 1. napjával kezdődő hatállyal egy-egy évre állapítja meg, s amennyiben a gabona árának alakulása indokolja, a gabonajegy intézményét fel is függesztheti. A gabonajegy árát azonban 3 pengő­nél magasabban megállapítani nem leh­et. 2. §. Gabonajegy kísérete néJttérfi szabad átruház­ni azt a gabonát, amelyet a mezőgazdák egymás között ruháznak át, amelyet a mezőgazda a gazda­sága részére végzett munkateljesítményért szolgál­tat­­; amelyet a mezőgazda a lelkésznek, tanító­nak, ez egyház más alkalmazottjának, vagy községi alkalmazottaknak javadalmazás ci­én szol­­­gáltat ki; amelyet a vá­mőrzésre jogosult vámőrk­e díja fejében a malomnak átad. 3. §. A gabonajegy megvásárlására az köteles, aki a gabona tulajdonjogát a termelőtől szerzi meg. 4. §. A termelő a szelvényt métermázsánként 3 pengő értékben bármilyen a községi elöljáróság­nál (városi adóhivatalnál)­­előírt állami vagy ön­kormányzati köztartozásának kiegyenlítésére hasz­nálhatja fel. A termelőnek a gabonajegy szelvényét átruházni nem szabad. Más mint termelő, szelvénnyel sem adót nem fizethet, sem értékének megtérítését nem igényelheti. 5. §. A gabona megszerzőjénél maradt gabona­levelet a gabona minden uja­bb átruházása alkal­mával az uj szerzőnek kell átadni. A malom az álta­la nem vámőrlésben megőrült gabonamennyi­ségnek megfelelő gabonalevelet az alapnak (9. §) ellemérték nélkül beszolgáltatni köteles. A gaboná­nak feldolgozatlan állapotban külföldre kiszállítása esetében a gabonajegy értékét a kiszállítónak kivitel igazolása és a gabonatevés beszolgáltatása­­ ellenében vissza kell téríteni. 6. §. A gabo­iajegy és az őrlési jegyek csital letett és árueiitásának módját a­­ pénzügyminiszter rende­lettel szabályozza. » 2. A vámőrlés szabályozása. 7. §. A jelen törvény alkalmazásában nem vámőrlésnek, hanem idegen kereskedelmi őrlésnek tekintendő az őrlés akkor, ha az őrültető a vám ellen megőrölt gabonájából nyert­ terményeket nem a saját háztartásában, mezőgazdaságaiban, vagy ál­lathiztalójában használja fel, hanem őrle­mény, vagy azokból készített élelmiszer, vagy más iparcikk formájában értékesíti. A vámőrlő malom az érvényben lévő szabályok szerint fizetendő általános forgalmi adón felül köte­les a vámőrlés díja fejében kapott gabona minden métemi/­7/>ája után 3 pengőt a 9. §-ban emilin­tett alapba befizetni Ha a vámőrlő­i alom a vámőrlés díja fejében kapott gabonát őrlemény alakjában értékesíti, ez után a 8. §­ rendelkezései szerint járó általános forgalmi adót (tiszt forgalim­i adót) is köteles megfizetni. A pénzügyminiszter ezeket a köt­ele­ze­tts­égek­et átaláttyöe^negeklben íb ímegálaipit- 3. A lisztforgalmi adó fölemelése. 8. §. A moíkxniniak a búzaliszt és rozsliszt érté­­kesítéséből származó bevételei után általános forga­lmi adó 2%-os kulcsát a fizetendő p­énzügy­­­min­iszter a közgazdasági, kereskedelmi és föld­­művelésügyi miniszterel egyetértve kiadott rende­lettel, a különböző lisztminőségekre vonatkozólag különböző m­értékben, olymódon emelheti fel, hogy a kenyér­liszt eladásából származó bevételek után az adókulcs a 4%-ot és az adó az összes liszt­­menny­iség eladási árának (az adóalapnak) 8% -át meg ne haladja. A malom az általános forgalmi adót a jelen ren­delkezés szerint felemelt mértékben köteles fizet­ni a törvény életbelépésének napjától kezdve szállított liszt után. 4. A gabona értékesítésének előmozdítására szolgáló alap. 9. §. A búza és rozs értékesítése érdekében alapot kell létesíteni. Az alap bevételei:: 1. gabo­na­­jegyek eladásából befolyó összegek; 2. a liszt ér­­tékesítése után fizetett általános forgalmi adó. Az alapból a követke­ző fizetésekért kell teljesíteni: 1. a gabonajegy szelvénye értékének a 4. § értel­mében megtérülését; 2. gabonának feldolgozatlan vagy feldolgozott­ állapotban külföldre kiiszálltátása esetén a gabonajegy értékének­­ megtérítéséért; gabonának feldolgozott állapotban külföldre szállí­­­­tása esetén az általános forgalmi adó megtérítésért. A felsorolt kifizetések után az alapban esetleg fennmaradó összeget kizárólag a mezőgazdaság fennálló nehézségeinek enyhítésére kell fordítani. 'Az alap szabályzatát, felhasználásának módját a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. 5. A készletek bejelentése. 10. f. A kereskedőknek, malmoknak, cseretele­peknek, közraktáraiknak, egyéb tárházaiknak, vala­miint a gabonát vagy lisztet feldolgozó vállalatok­nak az 1990. évi június hó 90. napján tároló gabona-, liszt- és daraboészletüket beülföldön be kell jelenteniük és a gabonakészletüknek megfelelő gabona­jegyet meg kell szerezniük. A készletek bejelentésének módját és ellenőrzését a pénzügy­miniszter rendelettel szabályozza. A 11—14.­­ ellenőrzési és büntető rendelkezése­ket tartalmaz. II. FEJEZET. Gabonajelzálogjog.­­ A gabonajelzálogjog általános szabályai 15. §. Magtárban, vagy bera­ktározá­si váttelár árutárában elhelyezett meghatározott mennyiségű gabonát a 17. §-ban meghatározott rövidilejáratu mezőgazdasági kölceönkövetelések biztosítására úgy ie ed lehet zálogosítani, hogy a zálogtárgy zálogosító birtokában marad e a zálogtárgy az el­való­ságos átadását jelképes átadás pótolja. (Gab­ona- jelzálogjog.) 16. g. Gabonajelzálogjogot csak olyan gabonán lehet alapítani, amely az elzálogosító tulajdona. Az érvényesen megalapított gabonajelzálogjogot nem érinti és a végrehajtás utján való Melégítést sem akadályozza az, hogy a zálogtárgy a végrehajtási eljárás szabályai értelmében a végrehajtás adól mentes. Ugyanazon a zálogtárgy­on több gabona­­jelzálogjogot, gabonajelzálogjogon aljelzálogjogot jogügylettel alapítani nem lehet 17. f. Gabonijelzálogjogot csak rövidlejáratú mezőgazdasági hiteleikből eredő o­lyan kölcsön­követelés biztosítására lehet megala­pítani, amelyet az Országos Központi Hitelszövetkezet, vagy tag­­szövetkezete, a Kisbirtokosok Országos Föld­hitelintézete, a Magyar Földhitelszentezet, a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége, valamint általában olyan hitelintézet folyósít, amely a Pénz­intézeti Központ tagja. Egy száz­­métermázsán alatt gabonakészletre csak az Országos Központi Hitel­szövetkezet, vagy tagszövetkezete, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, a Magyar PöMMzelin­té­­zet, a Magyar Földh­itelii­ntézetek Országos Szövet­sége ált­a­l folyósított kölcsön biiztosításáb­a lehet gabonajelzálogot alapítani Annak az intézetnek vagy hitelezői csoportnak érdeke védelmére, amely a kölcsön folyósításához szükséges pénzt szolgáltat­ja — ha ez a kölcsönt folyósító intézettel nem azo­nos — megbízottat (zálogtartót, trösztöt) lehet ren­delni. Ha a megbízottat ak­ár a kölcsönszerződés­ben, akár a zálogszerződésben megnevezték, vagy egyébként az evzáilogosítóval írásban közölték, az adós a hitelezőnek csak a megbízott hozzájárulásá­val fizethet , az árverésen befolyt vételárból a hi­telező követelését csak a megbízott hozzájárulásá­val lehet kiutalni. 2. Gabonajelzálogjog szerzése és megszűnése. 18. §. Gabonajelzálogjog jogügyleti megalapítá­sához szükséges, hogy a felek a gabonajelzálogjog megalapításában akár magában a kölcsönszerző­désben­, akár külön közokiratban, vagy teljes hitelű­­ magánokiratban (1911 : I. t.-c. 317. §) megegyezze­nek s hogy a tulajdonos az elzálogosított gabonát a hitelezőnek jelképesen átadja. A jelképes átadás abban áll, hogy az elzálogosított gabona nemét, minőségét és mennyiségét tartalmazó és az elzá­lo­­gosítónak közokiratba vagy teljes hitelű magánok­iratba foglalt elzálogosító nyilatkozatával ellátott jegyzéket az elzálogosító a hitelezőnek vagy a hi­telező által kijelölt személynek átadja. 19. §. Ha a zálogtárgyon a gabonajelzálogjog megalapozásaikor már harmadik sizem­élyn­ek koráb­ban szerzett olyan dologi joga, vagy ezeőlheégű joga van, amely törvényen, kielégítési­ ny­ilvámoe könyvbe bejegyzésen, vagy haj­ósági végrehajtáson alapszik,­­vagy amelyről a hitelezőnek a gabona­­jelzálogjog­ szerzésekor tudomása van, ezeknek a jogoknak elsőbbségét a gabonajelzáilogjog meg­szerzése nem érinti. A korábban szerzett ilyen jo­got sem lehet azonban a gabonajelzálogos hitelező hátrányára érvényesíteni, ha A jogosult a gabona­­jelzálogos hitelező javára lemondott róla. Lemon­dás nélkül se­m érvényesítheti az ingatlan haszon­­bérbeadója törvényes Zálog]­orrát haszonbérlője ga­­bonajelzál­ogos hitelezőjének hátrányára a haszon­bérlőnek olyan gabonájára, amely a­­ haszonbérelt ingatlanon abban a gazdasági évben termett, amely évre a haszonbérösszeget­ már kifizették. 20. A gabbonajelzá­logjognak jogügylettel meg­­­szüntetéséhez a hitelezőnek írásbeli lemondó nyi­latkozata szükséges. (Folytatjuk.) Ősot halasszák a csehszlovák-m­agyar tárgyalásokat! Prága, július 8. A Lid. Noviny mai száma je­lenti. Az eredeti javaslatok szerint a csehszlo­vák-magyar kereskedelmi szerződésről Buda­pesten már július elején tárgyalni kellett volna, azonban mindkét fél megegyezett abban, hogy a konferencia az alapos felkészülés érdekében későbbi időre halasztassék. Minden valószínű­ség szerint csak ősszel fognak tárgyalni. 1930 júliu­s 9, szerda. Gazdasági kiáltás Párkányban és Ipolyságon Az Ipolyság és Párkány vidéki Gazdák Párkány­ban 1930 augusztus hó 7—10.-ig Ipolyságon ped­­g augusztus hó 15—19.-ig nemesített vetőmag és ter­mény kiállításit rendeznek.­­A kiállítás a következő osztályokra oszlik: Ne­mesítő telepek anyaga; uráni termelők; növény­védelmi intézmények; kísérletek; műtrágyák; kü­lönféle gazdasági anyagok, erőtakarmányok; ba­romfi tenyésztési grafikonok. A kiállítás célja oktató te­temesített vetőmagvak könnyebb beszerzése. A kiállítás tartama alatt a rendezőség Párkány­iban és Ipolyságon gazdanap­ot tart. A gazdanap nagy jelentőségű s módfelett értékes, mert nem mindennap jutunk hozzá, hogy teljes növénynemesiitőink Veneny Lajos és Nágred Mihály urak előadásait élvezzük. A kiállításon részt venni szándékozók a kiál­lítandó anyagok megjelölésével ebbeli szándékukat jelentség be Nánássy Gyula nyug. gozd. felügyelő La­hy Ipolyság vagy pedig Hegedűs Balázs főtitkár Párkány, Rákóczy u. 101. ez. (ámen. Jelentkezéseket 1930 m­HuB hó 20.-^ ellfogad a rendezőség. Növénynemesitők versenyen SotrOL, kiágaztak több és szép díjat kapnak. Fizetésképtelenségek. Pozsony! szerkesztősé­günk jelenti: Nágel Mór, a Central paszázsban lévő Simplon kávéház tulajdonosa fizetésképte­lenséget jelentett és a kényszeregyezségi eljárás megindítását kérte a bíróságtól. — Ugyancsak fi­zetésképtelenséget jelentett Stern Adolf a Lim­­borafilm tulajdonosa Gundulics ucca 12. és Röss­­ler Kristóf fuvaros, Védcölöp út 40—a. Belgiumban mérsékelik az ipari szén árát belga ezénszindikátus a uralt napokban elhatároz­­­ta, hogy az ipari ezén árrát tonnánikint 7,5—10 frank­kal leszállítja. Az alacsonyabb szénárok Mvofelo­­san jú­lius elsejétő­l érvényesek. Ausztria lisztadót fog bevezetni? A múlt napok­ban közöltük már, hogy az osztrák-jugoszláv és az osztrák-magyar kereskedelmi szerződéseik hatályát provizórikusan egy évre meghosszabbították; az osztrák kormány a mezőgazdaság gyors fölsegénlye­­zése foglalkozik, ama kg.-kint 75 csehezl. fillért vével foglalkozik, ami kg.-kint 75 cseihszt. fillért tenne ki; az úgy szerzett összeget a mezőgazdaság fölsegélyezésiére akarják fordítani. Sporttestületek részvétele az őszi mintavásáron. A XXI., őszi prágai mintavásár alkalmával tartan­dó sportvásár és kiállítás iránt a testnevelő egye­sületek részéről igen nagy érdeklőd­és nyilvánul meg. Eme szakkiállítás számára kiosztott hely a még folyton érkező jelentkezések számára elégte­lennek mutatkozik. Jellemző, hogy a kiállítók kö­zött a csehszlovákiai­ Volleyball-szövetség, a Bas­­ketball-szövetség és a kerékpáros egyesületek szö­vetsége is szerepel. A minta­vásár igazgatósága a sportkiál­litás kapcsán nagyszabásu sporteseménye­ket is rendez. Vetésdíjazások Bakán, Böcsön és Negyeden. Az országos keresztén­yszociailista párt és a magyar nemzeti párt a múlt héten Balkán vetésdájíizást tar­tott. A bíráló bizottság tagjai Bar­us Iván és Kovács Ignác földbirtokosok, Kás­­ Lajos, Simon József, Feldmár Pál kisgazdák, Ferenci Károly és Méhes Rudolf körzeti titkárok bejárták a határt , megbí­rálták a buzavet­éseket. A megbírált harminchárom buzavetés közül a legszebb buzavetése Rácz Péter kisgazdának volt. Minthogy azonban Rácz külföldi, jeruzsálemi vetőmagot használt, a bizottság vetését nem jutalmazhatta meg. Arany oklevéllel tüntette ki a bizottság Négetll Lászlót, ezüst oklevéllel Ko­vács Ferencet, bronz oklevéllel Farkas Lajost. Az oklevelek kiosztása előtt Bartai Iván szakszerű gazdasági előadást tartott, amelyben figyelmébe ajánlotta a gazdáknak a nemesített vetőmag hasz­nálatát. Az okleveleket rövid beszéd kíséretében Ferenci Károly körzeti titkár osztotta ki. A rende­zés érdeme, elsősorban Kovács Ignác és Rácz Péter helyi elnököké.­­ Június 29-én a két párt Bi­csön tartott vetésdíjazást. A bíráló bizottság a követke­zőkből alakult: Bohus Rezső plébános, Kovács Ig­nác földbirtokos, Kása Lajos és Echmárd Pál kis­gazdák. Arany oklevelet kapott Orbán Ferenc, ezüst oklevelet kapott Fekete Endre, bronz oklevelet Mol­nár György. A bíráló bizottság a ve­tésdiííjazás meg­­értése után Bohus Rezső plébános vendégszerető há­zában gyűlt össze, ott Kovács Ignác földbirtokos a gazdák előtt a bécsi határ terméseredményének föllendülését emelte ki, amit a csatornázásnak és okszerű gazdálkodásnak kell tulajdonítani.­­ Jú­nius 28-án a magyar nemzeti párt és az orez. ke­­resztényszocialista párt mezőgazdasági szakosztálya Negyed község határában vetésd­íjazást rendezett, amely afrikail­oimmaim megjelent ott a magyar nemzeti párt k­épvisele­t­ében Ajtics Horváth Dezső volt or­­szá­ggyűlési képviselő, a párt körzeti elnöke, továb­bá Herczog Árpád nyug. főintéző és Morvay Jenő körzeti titkár, az orez. keresztényszocia­lista pártot Kardosa Győző titkár képviselte. A vetésdíjazáson a bíráló bizottsági tisztet a magyar nemzeti párt ré­széről Szabó Sándor (Deák!) és­­ Morvay László (Zságárd), míg a keresztényszocialiste párt részé­ről bírálók voltak: Hantik György és Bödör Károly farkasdó gazdálkodók. A vetésclu­t­áráson részt vett mint­egy 100 párttag, akik 15 hintán helyezked­tek el és járták­­ be a határt, ami elég fáradságos volt, mert tudva­levően Negyed községnek 6258 kat. hold terjedelmű birtoka van. Amíg a bíráló bizottság minden jobb vetést bírálat alá vett, addig a kísé­retben lévő gazdáknak Herczog Árpád főintéző szak­szerű szemléltető előadást tartott a jelenlevőknek a talajművelésről és egyes vetőmag- és műtrágya­­fajták megválasztásáról és használatáról. A bírálati lapok összeszám­lálása után Ajtics Horváth Dezső, a magyar nemzeti párt körzeti elnöke mondott szép beszédet, amelyben arra serkentette a gazdatársa­­kat, hogy tanuljanak meg kicsi területen is sokat termelni, okszerűen és célszerűen gazdálkodni, mert akkor szerinte az ősi föld nem lesz háládatlan és munkánknak gyümölcsét meg fogja sokszorozni. Utána ismételten Herczog főintéző mondott beszé­det a tej és tejtermékek értékesít­és­éről. A vetés­­díjazás eredménye: L díj (arany oklevelek­): id. Se­bestyén János és Kosztolányi Benő kapták, II. díjat (ezüst oklevelet): Sebestyén János cigány­ uccai és Takács János kapták, III. díjat (bronz oklevelet): Izsák Lajos hentes és Szombaiih István negyedi párttagok kaptak. Szintén nagyon szép veréseik után dicséretben részesültek még: Pintér Kálmán 434 sz., Izsák Károly gazda. Németh Lajos 816 sz., Szekeres Ferenc, Atkári Vilmos, Jobbágy Lajos asztalos, Izsák József seres. Molnár Gyula, Sebes­tyén Gyula 8 sz. és Takács János 504 szám. RÁDIÓMŰSOR CSÜTÖRTÖK PRÁGA: 1115 Gramofon. 12.20 Michrasch-Ostrau. 17.00 Brünn. 18.0 Német hinek és felolvasás. 19.35 Cseh és szlovák népdalok. 20.00 Hegedűverseny. 20.30 Brünn. 2100 Vidám operett-dalok. 21.30 Brünn. 22.15 Orgonézés. — POZSONY: 16-30 Gra­mofon. 17.00 Brünn. 18.00 Szólisták hangversenye. 19.30 Prága. 19.35 Mährisch-Ostraia. 30.30 Brünn. 21.00 Kassa. 22.00 Prága. — BRÜNN. 19.30 Prága. 21.00 Prága. 21.30 Tánczene. 22.00 Prága. 22.15 Jaat — KASSA: 21.00 Tánczene. 22.00 Prága. — MAHR­­OSTRAU: 19.35 Tánczene. 20.30 Brhnn. 21.00 Tarka-eet. 22.00 Prága. — BERLIN: 20.90 Tánc- Tonc. Utána 0.30-ig feBeve Káinból tíz nórakoe­­tató zene. — MÜNCHEN: 19.30 Gramofon: 20.46 El kez­dtéilasi Mister Brownt? — PARIS: 30­00 Poeme Letti Izlandi halászok cánfi művének dra­matizál előadása. 2100 D'Ambasáo Viola hegedű­­művésznő játéka. 2. Haifbrooner énekesnő dallakait ad elő. 3. Pencerl Boogora művéBsak­ Fauné Téma változatokkal című művét adja el. — ANGOL NEMZETI MŰSOR: 22.05 Kozák ének- és zenekar, 22.30—24.00 Tánczene. — RÓMA: 20.15 Római hí­reik: 20.30 Nápolyi hőnek. 21.02 Fnacchittó­­n Kolum­­bus Kristóf* c. háromfelvonásos operája. A szüne­tekben felolvasások. Utána hírek. — MILÁNÓ: 20.30 Zenei csevegés. 20.40 Rocsáni: „Ory gróf” c. operája. Közben az opera befejezésétől 24-ig szóra­koztató zene. — VARSÓ: 10.15 Népszerű hangver­seny. 21.30 Poznan: 23.00 Tánczene. — ZÜRICH: 20.00 Tarka-ért. — BOCS: N­­OO Him­mer-zenekar 13.00 Schubert: TéM utazás és más Schubert-dalok gramofonon. 15.30 Siiving-zenekar. 16.30 Mi­nden­­fé­le a középkiori női életből. 19.30 Kis-Ázsia művé­szete és műveltsége, felolvasás gramofonnal. 20.10 Stein Huldechimski vieraművész „Vera** c. E-mo” szonátáját játssza. 21­00 D*Albert: A fuvola magá­ban** (Flautio solo) címü egyfelvonásos zened vig­­játéka. Utána operarészletek. — BUDAPESTí 9.15 A m. bír. Országos Tiszti Kaszinó ezalóe zene­­karának hangversenye. Karnagy Bertha István. 9.30, 12.25 és 14.0 Hírek. 11.10 Nemzetközi víz­­jelzőszolgálat. 12.00 Déli harangszó az egyetem­­téri templomban, időjárás. 12.06 A m­. kar. Orszá­gos Postászenekar hangversenye. Karnagy Krank­ Antal. 13.00 és 16.45 Időjelzés, időjárás és vízállás. 16.00 Rádió Szabad Egyetem. 1. Kugler Sándor, a testnevelési főiskola tanára: „Az úszás fontossága és a szabadban való fürdés veszélye”**. 2. Gramo­­fonlemezek: Liszt: a) II. rapszódia (philadelphiai zenek­ar); h) VI. rapszódia (M. Levitaid); c) Cam­­panella (Padarevszky); d) A forrás partiján (M. Hamibourg). 3. Helil Lajos igazgató: „Az állatok hizlalása** . 17.15 Az Első Budapesti GM eritkor hang­­versenye. Vezényel Bundschuh István. 18.10 A Szé­kesfővárosi Zenekar hangversenye. Karnagy­ Bor Dezső. Közreműködnek: Országh Tivadar hegedű­­művész és Dul­lden Ella operaénekesnő. 1. Mendels­­eolm: Ruy Blas — nyitány. 2. Liszt Les Preludes — szimfónikus költe­m­ény. 3. Gold­mann­: Hegedű­verseny (Országh Tivadar). 4. Bizet: Miraeta áriá­ja Carmeraből (Dun­lien Ella). 5. Beethoven: Eg­mont — nyitány­. 19.30 Angol nyelvoktatás. (J. W. Thompson..) 20.00 Kompotthy Jób tenge­részkapi­tány felolvasása. ..Breton] halászokkal az izlandi zátonyokon**. 20.25 Dohnányi Ernő d­r. zongorahang­­verseny­e. 1. Mendelssohn: Preliudium és fuga e­­­ m­oll. 2. Schubert: Fantasie-Sonate G-dur. 3. Dohná­­nyi: Szférák zenéje te Valse immable a­­ Winter­­reigen“-ből. 4. Dohnáinyi: Capriccio Op. 2. 4. sz. 21.25 A m. kir. 1. honvédgyíilogezred zeneiparának hangversenye. Karnagy: Fricsay Richárd. E hang­verseny szü­n­ély­ében, körülbelül 22.15-kor időjel­zés, időjárás, hírek te­ngetőversenyeredmé­nyek. — Utána Toll Árpád mör­te cigányzenei kariáinak­ hang­­versenyye,

Next