Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-02 / 199. (2420.) szám

iyw Már szűntünk 12 ® l«Sai­n­ty * IX. évf. 199. (2420) szám Kedd 1930 szeptember 2 PdVÁGIYARHIRbM> Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyed- A­l J *• • 7" 77 ’1 • " < 7 Szerkesztőség: Prágán.. Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, A SzLoVenSZkOl es TUSZinSZkOl dlenZeki partok II. emelet - Telefon 30311. - Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt Főszerként*­ politikai napilapja Fe/elős szerkeszzlő Pr4S» «*• Pa'ská u’*c« 12- 111 emelet fs képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több foszerkeszto. r­ r f­elelOs szerkesztő- Telefon: 34184. Egyeni szán 6r» 1.20 Kő, vasárnap 2.— Ké. DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA surgönycim: hirlrp, prah/i KOMMUNISTA AGITÁCIÓ VÉRES TÜNTETÉST PROVOKÁLT BUDAPEST ACCÁIN Két halott és ötszáz sebesült Hatvan sebesült élet-hatat között lebeg — 120 ezres tömeg hömpölygött az uccákon s a kommunista felbujtásra belőle ki­vált csőcselék rabolt, fosztogatott, villamosokat és autókat fel­­borított — Az erőszakoskodó és kődobáló tüntetőkkel a rend­őrség és katonaság többször összeütközött — A szoc.­dem. vezérekre sem hallgatott a csőcselék, sőt agyba-főbe verte őket A délutáni órákban helyreállott a nyugalom Budapest, szeptember 1. (Budapest! sze­r­kesztőségünk telefonjelentése.) A mai napra bejelentett munkástüntetésekre való tekintet­tel a rendőrség már tegnap este készültségbe helyezkedett s a mára virradó éjjjel kettőzött őrszemek jártak az utcákon. A hajnali órák­ban a forgalmasabb útvonalakon kommunista ifjúmunkások ismét pirosbet­űs röpiratokat osztogattak. A röpiratot a „Magyarországi kommunista párt“ írta alá , a munkásságot arra hivta föl, hogy a békés sétatüntetés helyett harcias cse­lekményekkel mutassa meg erejét. A röpirat napi négyórai munkaidőt, ingyen vasúti- és villamosjegyet s heti és fejenkénti tizenhat pengő államsegélyt követelt a munkások szá­mára. A délelőtt nyugodtan telt el Ma délelőtt megtörtént a munkanélkü­liek előre beharangozott felvonulása. A rendőrségen kívül a Budapest-vidéki lovas és gyalogos csendőrséget s a katonaságot is készenlétbe helyezték. A főváros hatvanöt kü­lönböző pontján, így a Millenniumi emlékmű­nél, az Oktogon-téren, a Baross-téren, a Nem­zeti Színház mellett, a Berlini-téren s más fontos pontokon és a gyárak kapuiban na­gyobb rendőri készültséget állítottak fel. Reggel még az a hír járta, hogy a rendet si­kerül minden esetre fenntartani és nem lesz semmi különös incidens. A délelőtti órákig nyugodtan folyt a tünte­tés. Nagyobb tömegek csak ekkor kezdtek tódulni a vidékről, a főváros környékéről és a gyári negyedekből. A belváros uccáin erre megje­lentek a megerősített karhatalmi alakulatok, amelyek minden nehézség nélkül szétzavar­ták a helyenként csoportosuló tömegeket, míig a kettesével-hármasával sétáló munkásokat békén hagyták. Déli tizenkét órakor történtek az első elő­állítások az Erzsébet­ körúti tüntetések során. Egyes kommunista agitátorok ugyanis a munkásokat a villamosok felibordítására akarták rábeszélni. A rendőrség a kommunista agitátorokat le­tartóztatta. Ezekből a letartóztatásokból kiderült, hogy a békésen tüntetni akaró munkásokat kom­munista elemek izgatják, mihelyt a kommunista lázi­tokat eltávolítot­­ták, a munkásság a rendőrség fölszólításá­­ra oszladozni kezdett és teljesen szétoszlott. Közben a Nagykörúton, az Andrássy­ uton és a Millenniumi emlék körül egyre izzóbb lett a hangulat. A sok kis csoportban sétáló mun­kások hatalmas tömegekbe verődtek össze s közben a zugó morajlásból egy jelszó válik érthetővé: „Munkát és kenyeret!”4 A munkások zsebeiből kövek kerülnek elő s a házak emeleti ablakainak üvegtáblái da­rabokban hullanak az uccára. A tömeg több autót is megtámadott s azok ablakait be­verte. Az Andrássy­ út végén a tüntetők egy autót felfordítottak s össze akarták törni, közben azonban a benzin­tartály explodált s az egész hatalmas személykocsi apró ré­szekben repült szerteszét. A Dob uccában is egyre fenyegetőbbé vált a hangulat, a rendőrség kénytelen volt kard­lappal szétverni a tüntetőket. Egy munkás súlyosan megsebesült. Pontosan déli tizenkét órakor az Andrássy­­utat a kettesével-hármasával haladó munká­sok végeláthatatlan özöne lepte el. A forga­lom teljesen megbénult. A rendőrség és a tö­meg között k­i­sebb-nagyobb összetűzésekre került sor, melyek során több munkás javarészt könnyebben megse­besült. A legforittosabb a helyzet a városligeti er­dő körül, mert a szociáldemokraták ott akar­ták megtartani a betiltás ellenére a né­pgyű­­lést A rendőrfőkapitányság kiadta a paran­csot, hogy a belvárosból senkit sem szabad átengedni a Városliget felé. Ugyanakkor a Keleti és a Nyugati pálya­udvar között közlekedő negyvenhaitos villamos­­kocsi ablakait a tüntetők kövekkel bezúzták s eközben számos utast megsebesítettek. A városi villamosművek erre a negyvenhatos villamosjáratot teljesen beszüntették. Vasági Múzeum között, felállított rendőrkülö­­nítmmény helyzete is egyre válságosabb lett. A csőcselék több villamoskocsit felborí­tott, mire a rendőrség revolverekből több sorlövést adott le. Az első magánjelentés szer­int a s­ortüzeknek öt halálos áldozata és igen sok sebe­sü­ltje volt. A Dold-utcáiban zavargó tömeget nagyobb incidens nélkül kardlapokkal szétzavarta a rendőrség. Rabol és fosztogat a tömeg:­ négy lövés dördül el az Andrássy­ úton Déli fél egy óráig a mentők huszonhat esetben nyújtottak első­segélyt. A Dembinszky-uccába­n a tömeg megtámadta a­z üzleteket. A lehúzott vasredőnyöket felszakították, a ki­rakatok tartalmát az úttestre dobálták, majd az üzlethelyiségekbe hatoltak be s azokat ki­fosztották. A rendőrségi készenlét itt elégte­lennek bizonyult s nem volt képes megakadályozni az üzlet­foszt­ogat­ást. A rendőrség segélyhívására a katonaság két páncélos automobilon vonult ki a szoronga­tott rendőrség támogatásai­a. Lövés itt még nem esett, ellenben az Andrássy­ uton ekkor már négy lövés dördült el. A tüntetők itt egy villát feltörtek s azt kifosz­tották. Az elvakult, fojtogató tömegre a katona­ság az Andrássy-uton adta le az első sor­tüzet. Déli egy órakor gépfegyveres katonai oszta­gok vonulnak fel az Andrássy­ úton. Közben a zavargók sorban feltörik az üzleteket s fékevesztetten folyik a rablás. Az üzletekből kiszorult tömeg minden automobilt feltar­tóztat , azt összetöri. A sajtó tudósítóinak automobiljai sem képesek áthatolni a mun­kások tömegein. Tizeket az autókat ugyan nem törik össze, azonban a tüntetők vissza­parancsolják azokat. A rendőrfőkapitányság már déli fél egy óra­kor kiadta a parancsot, hogy a rendőri, csend­őri és katonai karhatalom erélyesen lépjen fel e tüntetőkkel szemben és fegyver ie hasz­nálható.­­ A Millen kum­ em­lékoszlop és a Mezőgaz­ Agyba-főbe a tüntetők a szociál­d demokrata vezéreket Déli egy óra tájban a szociáldemokrata spárd több vezető egyénisége megjelent az Andrássy-uton s a zavargókat szép szóval akarta lecsendesiteni. A tömeg azonban nekiesett a szociál­demokrata vezéreknek s botokkal, kövek­kel agybafőbe verte őket. Kiár Zoltán dr. dem­okr­atapárti fővárosi képviselőtestü­leti tagot is annyira összeverték, hogy a mentők eszméletlenül a Park-szanató­riumba voltak kénytelenek őt beszállí­tani. Kát csak a szanatóriumiban tért magá­hoz, mint azt késő délután jelentik. Az orvosok több csonttörést és igen súlyos agyrázkó­dást konstatáltak. Kiár állapota válságos. A megvadult tömeg Garami Ernőt is megtámadta, kövekkel dobálta meg, ő azonban idejében megszökött s csupán néhány kék és fekete folttal s vér a lefutá­sokkal menekült meg. Esztergályo­s szociáldemokrata képvise­lő szóhoz sem juthatott. Amikor a tömeg garázdálkodását meglátta, siTógörcsöt ka­pott s közben egyre csak azt hajtogatta keservesen zokogva, hogy ami itt törté­nik, azt nem a szociáldemokraták, hanem a kommunisták csinálták. Barrikádharc Az Eötvös-Utcca és a Podmaniczky-ucca sarkán a zavargó tömeg­­ elszakította az uc­cai kövezetet s a hatalmas kőkockák egy­másután zúzták be a lakások ablakait s a kirakatok üvegtábláit. A csendőrség barrikádokat rögtönzött s azok mögé vonult, hogy legalább részben legyen védve a rettenetes kő­záporral szemben. A lovasrendőrség attakot inté­zett a lázongó tömeg ellen. Az attak so­rán egy tüntetőnek a karját tőből egy csapásra lemetszették. Egy kisebb mun­káscsoport az egyik rendőrt lehúzta a ló­ról, szuronyos puskáját kicsavarták a ke­zéből s azzal hátulról átdöfték. A szorongatott Eötvös- és Podmaniczky­­utcai sarokra egy század géppuskás katona vonult fel. A tüntetőket felszólította, hogy azonnal távozzék. A tömeg azonban maka­csul ellenállott. Ugyanezen a helyen is felborítottak egy­­ villamoskocsit s azt teljesen összetörték. Kommunista lazításra előkerülnek a kövek Dél felé azonban egyre izgatottabbá vált a hangulat. A Dembinszki uccában, a Nagykör­úton, a Newyork-kávéház előtt s a Király uc­cában nagyobb tömegek verődtek össze. A rendőrség a Király uccában kardlapokkal verte szét a békés felszólításra oszlani nem akaró tömeget. Sebesülés itt nem történt. V­agy halon, háromszáz sebesült az első hivatalos jelentés szerint Az első hivatalos jelentést két óra tájban adták ki. Eszerint a Millenium­i emléknél történt összeütközés során egy ember meghalt. A halott: Baranyi János 22 éves munkás, aki egyáltalában nem vett részt a tüntetés-

Next