Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)

1930-09-17 / 212. (2433.) szám

10 Öt ország atlétái találkoznak az Eperjesi TVE szeptember 28.-iki nemzetközi versenyén Eperjes, szeptember 16. (Saját trodóeltőnikfoSL) Szlovensakó atlétikájának minden éviben legkiemel­kedőbb eseménye, melyre Középeurópa altiliéta nem­zetei is felfigyelnek, az Eperjesi TVE nagy nem­zetközi versenye. Az ezrded verseny arányokban és minden tekintetben messze felül fogja múlni az előbbieket, mivel az előkészítő bizottság a maga nemében egyedülálló programot dolgozott ki. Ugyanis tervbe vette, hogy az eperjesi gyönyörű fekvésű pályán rendezi meg öt középeurópai nemzet atlétáinak találkozóját, nem kímélve semminemű anyagi áldozatot sem. A tárgyalások egyes nemzetek unióival már kora ta­vasszal kezdődtek meg és mindenütt a legeredmé­nyesebben végződtek. Ami eddig m­ég egyszer sem sikerült, az ezddei versenyen részt vesznek a prá­gai atléták is teljes számban. Mellettük Morvaor­szág és Szlovenszkó legjobbjai is. A lengyel szövet­séggel­­ folytatott tárgyalások eredménye hat leg­jobb lengyel atléta szereplése lett a világhíres Piet­­kieviczcel és Szincsoszinszkyvel az élükön. Pie­t­­kievicz, Koscsák, az osztrák és a magyar középtáv­­futók küzdelme rég nem látott élményben fogja ré­szesíteni a közönséget. Az o­ztrákok is öt atlétá­val fognak szerepelni a fenomenális Riner vezeté­se alatt. A német atlétikai szövetséggel folynak már­ azok a tárgyalások, melyek, tekintve a német bán kénytelen volt módosítani ígéretét a szintén szeptember 28-ikára eső francia meghívás követ­keztében. Ugyanis a szövetség úgy határozott, hogy kettéosztja­ a magyar versenyző­­­gárdát, a felét Eperjesre, a felét pedig Parisba küldi el. A verseny rendező bizottsága úgy intézte az egyes atléták meghívását, hogy azok speciális szá­maikban a legerősebb ellenfelekkel kerüljenek össze, hogy az elsőségért a legkomolyabban kell­jen küzdeniük és igy minden szám a legérdekesebb és legizgalmasabb küzdelmet ígéri. A fenti előjelekből ítélve, szeptember 28­.ukán Eperjesen az siti etikát szerető közönségnek felej­t­­he­tetten élményben lesz része. N. Á. • Csont és ízületi baj­oknál Kérje a csizi otthoni jjód- Ionna használati utasítását, Csízit­rdő­­szövetség­ utolsó levelét, valószínűleg eredménye­sen fognak végződni. A magyar atlétikai szövetség, mely annak idején a teljes bajnok­ gárdát ígérte meg, az utóbbi napok- MIKROSZKÓPPÁ!, raümzsoúB^ / * I rpf # ^:fyy i? OROTmiPOJCkE Í* JIAB. f ELVÉDOlEí/^ Gén Depói H. &ÍEI8, BRATISLAVii Fraysova 5 TOWGM-MA.GfcAR.-Hl RLAI> IINI—iiimihiuji mii————■——i mmmeBOBíiamsr ICö2XbAiZI>AAÁ<e '' . BlimH iP'III^B^WBCSMBWBMHWBBMWWWWBBMnBIWWiWW'fflHIíHMHWriraWWHWSSE^SiattaWBgaBKaBHBBlPaMi? JssrtSf HnnnnKmB nHnmMHmEBHaBH! Rádióamatőr A nő és a rádió Kinek érdeme a rádió nagy elterjedése és szédí­tő népszerűsége? A nőé, vagy a férfié? Ha a rádióamatőröket és konstruktőröket néz­zük: a férfié, ha az előfizetőket, családjaikat és a rádióhallgatási szorgalmat: a nőé. A férfiak fel­találták, fejlesztették, tökéleteeí tették, — de azzá, amit ma a rádió jelent, a nők tették. Azok a nők, akik a technika vívmányai iránt mindig közömbö­sek, — a sütés-főzés, ruhatisztítás, porolás techni­káját kivéve. A nők talán sohasem találták volna fel az autót, de a legszebb kocsik nekik készülnek. Sohasem varázsoltak volna rádiót a világra, de ma jórészben ők jelentik a rádióhallgatók birodalmát. A rádiózás kezdeti korszakéban, mikor még kísér­­leti műhelyhez hasonlított telepeivel, össze-vissza futó­ drótjaival minden rádiókészülék, a nő vele­született gépiszonyával, vagy mondjuk, közömbös­ségével nézte a rádiót. A keresések, ide-oda kap­csol­ások a sok tekercselés idegen dolog, sőt ellen­szenves valami a nőnek, ő a készet, befejezettet akarja. Ma a rádió eszményi szolgája a nőnek. Először is nem kell vele bíbelődni. Csak egy kézmozdulat és a hangverseny már ott is van a lakásban. Nem kell a férfitől kédeznie semmit. Másodszor minden vevőkészülék külsőre el­­veszítette minden gépi jellegét, elegáns, újszerű bútor, a szoba dísze. Nem csinál rendetlenséget, sőt a háziasszony büszkesége. Harmadszor a rádió egész nap szórakoztat. Ideális barátnő, ki lehet belőle szedni mindent, anélkül hosrú pletykáitól kellene tartani. Mikor unatkozik trubadúrt játszik a rádió neki. Ha mint barátnő elég volt neki belőle,­­ udvarlóvá válik. Tudja a piaci árakat is, szerelmi kérdésekben sem riad vissza a döntő szótól, sőt a biztos boldog­ságban ülők előtt megtárgyalja a mások boldog­talanságát amit oly jó és borzongatóan kellemes a nyugodt révből harlteatin- Konyha recepteket is tud a rádió, ért a csecsemőápoláshoz és minden divatos dalra megtanít. Negyedszer elintézi a gyermekeket. Nem szük­séges olyan kínosan vigyázni rájuk többé, az ember a fülükre teszi a kagylót és végezheti a dolgát. A jó műsor leszögezi és csendben tartja az apró népet, ötödször egy kis tánc sokkal könnyebben akad látogatás esetén. Nem könyörgünk többé senki­nek, hogy üljön zongorához. Hamar találunk vala­hol az ételben táncmuzsikát, adódik valamelyik­­ szomszéd országban mindég ilyesmi, ha a hazai állomás mással van elfoglalva,­­ máris tangóz­nak a­ párok. A gramofonból pedig komoly házi­­zenekart csinál a rádió Hatodszor minden házkn^ika hasonlíthatatlannul könnyebb rádió mellett. A nőik ajka megdalosodik, vidámak egész nap. Még mogorva férjek ese­tében is. Hetedszer vidámak akkor is, ha az a haszon­talan férj elcsavarog valahol. Mióta rádió van, nem unatkoznak otthon az asszonyok este egyedül, régebben sírtak, haragudtak kimaradó uruk miatt, ma operát meg cigányzenét hallgatnak és rácsodálkoznak hazatérő férjükre. Már ilyen korán itthon vagy édes?! Al­ig most kezdték esek a cigányzenét! Olvass csak még egy kicsit, olyan gyönyörűen húzza! (Ki-kimaradó férjek, vegyetek rádiót!) Folytathatnám így még jó egynéhány pontig, de hiszen az elmondottak máris meggyőznek m­iiden­­­folt arról, hogy a rádió modern háziáldás, minden nő, aki ismeri, lelkes híve. Aki pedig még nem ősimerné, annak igazán ez a legszolidabb, leg­tisztességesebb és legértékesebb ismeretség. T. előfizetőink sorából igen gyakran kapunk felszólíitásokat, hogy a rádióműsort hogyan közöl­jük. Természetesen ezen felszólításoknak eleget nem tehetünk, hogy miért, az az alábbi két levél kivonatból kitűnik. Egy diószegi előfizető írja szeptember 4. dátummal: „...mert most 2, 3 sőt néha 4 nappal előre közlők az újságban a műsort s mikorra kellene, már nincs meg az a szám.. Egy szennyei előfizetőnk pedig igy in „ ... szíves­kedjék ... a pénteki számban közölni a vasárnapi és hétfői műsort is... Mi vidéki előfizetők csak hétfőn kapjuk meg postán a szombati lapot és igy csak hétfőn olvashatjuk a vasárnapi mű­sort ...“ Nehéz eset. Mindkettőnek igaza van, csak azt kell hozzá tudni, hogy az egyik Nyugat­­szlovenszkón, a másik Keletszlovenszkón lakik. Az egyik a reggeli kávéhoz már­ meg­kapja az aznapi lapot, a másik egy-két nappal később. De arra a rövid időre, amíg ezeken az állapotokon segíthetünk, kérjük t. előfizetőink szíves türelmét s reméljük, hogy már a legközelebbi jövőben úgy Nyugat-, mint Keletszlovenszkó rádióhallgatóit ki fogjuk elégíthetni, a műsort mindegyik idejében fogja kézhez kapni. Elérnek az elektromos hullámok a holdig? Amerikai jelentés szerint Newyork államiban kí­sérletek folynak rövidhullámú leadóva­l, vájjon a hullámok elérik - e a holdat, a földi légkörben maradnak-e vagy egyáltalán mii történik velük. E kísérletekre még visszatérünk. Studió Moszkvában. Ez év januárjában kezdték el építeni Moszkvában az új leadóállomást, mely a jelek szerint Európa jelenleg létező legnagyobb ilynemű épülete. A lead­óban 27 műterem, 11 labo­ratórium van és ott lesz elhelyezve a rádiómúzeum és könyvtár is.. Európában összesen 229 leadóállomás működik a genfi nemzetközi rádiótelefon unió kimutatása­­ szerint. A leadók az egyes országok között így­­ oszlanak meg: Svédország 31, Németország 27, Franciaország 27, Oroszország 24, Anglia 21, Nor­végia 13, Finnország 9, Spanyolország 9, Olasz­ország 8, Lengyelország 8, Ausztria 6, Csehszlová­kia 6, Belgium 6, Svájc 5, Jugoszlávia 4, Románia 3, Albánia 2, Dánia 2, Írország 2, Magyarország 2, Danzig 1, Észtország, Litvánia, Monaco, Luxem­burg, Görögország és Törökország 1—1. Hogyan propagálják Oroszországban a rádiót? A szovjetek programokba vették a rádió fokozot­tabb propagálását s e célból mozgó vevőállomások­kal járják be a falvakat. E módszerrel akarják elérni, hogy a hallgatók száma, mely az ország területének arányában igen kevés, szaporodjon. Rádió és eső. A West-Virginiai egyetem pro­fesszora, R. C. Golvell hosszabb idő óta foglal­kozott azzal a kérdéssel, milyen mértékben függ össze a rádió az esővel. Megállapította, hogy sok esetben a vétel függ az esőtől. Kísér­leteihez Westinghouse Electric Co. DEDA lead­óját hasz­nálta. Kísérletei folyamán azt az érdekes meg­figyelést tette, hogy ha a vétel egy bizonyos irányban kiválóan jó volt, akkor a következő napon esett az eső. Azt­ is megfigyelte, hogy ala­csony légköri nyomásnál bizonyos területeken a zene vétele erőteljesebb volt. Ha azonban ezeken a területeken a légköri nyomás magasabb volt, a vétel már nem volt olyan jó, más a terület délifelé tolódott el. Ha a maga elég nyo­­a vétel ismét normális volt, Tristan Bernard ví­gjátéka a rádióban. Tristan Bernard nagyon rossz hangulatban volt, mert a rádió nem jól közvetítette darabját. Erre a fran­cia rádi­ótársaság megkérte a mestert, hogy írjon egy olyan darabot, mely alkalmas a leadásra. Trietan Bernard a kérésnek eleget tett s néhány­­nappal ezelőtt volt a főpróbája az uj vígjátéknak, az Ai tetőszernek. A rádióhallgatók hadserege Amerikában. A National B. C. kimutatása szerint az Egyesült Államokban 11.500.000 vevőkészülék van hasz­nálatban, ami k­­b. 50 millió hallgatónak felel meg. # CSÜTÖRTÖK PRÁGA: 11.15 Gramofon: 12.20 A R. J. zene­karának hangversenye Nedbal, Leoncavallo, Kos­­tyall, Strauss J., Roob és Moot műveiből. 17.00 Zenekari hangverseny a Baumgartenből. 18.20 Hírek és előadás németül. 19.35 Leadás Brü­nn­­ből. 21.15 Szórakoztató zene Mährisch-Oötrauból. 22.15 Orgonahang­verseny. — POZSONY. 11.30 Gramofon. 12.20 Zenekari hangverseny Prágából. 13.30 Hírek magyarul és németül. 16.30 Tánczene gramofon. 17.00 Prága. 18.00 Zenekari hangver­seny Schubert műveiből. 19.00 Szórakoztató zene. 19.35 Brünn. 21.15 Mahrisch-Ostrau. 22.00 Prága. — KASSA. 11.30 Gramofon. 12.30 A R. J. zene­karának hangversenye Suppé, Ziehrer, Strauss és Kálmán műveiből. 17.10 Gramofon. 19.35 Szlovák színjáték a stúdióból. 20.50 Zenekari hangverseny Mendelssohn, Brahms, Bizet és Eberle műveiből. 22.00 Prága: 22.55 Hírek magyarul. — RÓMA: 21.05 Pietro : Isten veled ifjúság, operett. — MJ­ 1980 sz­epte­mber 17, szerda. inaBmgggWMRWKBBHWigt-WatM—— Törköly József dr. képviselő: A szlovenszkói szövetkezeti Méláira vonatkozó törvényjavaslat tervezete 10. §. 1. A járási ii. központi üzletrészről kiállított okirat névre hitelszövetkezeti szóló érték­papír. Névért­éke 100 csehszlovák korona. 2. A járások, községek, az országos képviselő­testület, az országos betegsegélyző pénztár, a szociális biztosítás és az állami nyugdíjintézet, a postatakarékpénztár alapjai és a köteléki szövet­kezetek által jegyzett üzletrészek mint alapítványi üzletrészek átruházhatatlamok és felmondhat­atla­­nok. Ennek az üzletrészt megtestesítő értékpapíron kifejezetten ki kell nyomtatva lenni. 3. A többi üzletrészek, tehát a jogi személyek üzletrészei és az egyéni tulajdont képező üzlet­részek az igazgatóság beleegyezésével átruház­hatók, azonban az 1875. évi XXXVII. számú ma­gyar kereskedelmi törvény 236. illetve 238. §-ai­na­k teljes hatályban való fenntartása mellett, illetve ezen szakaszok értelmében, az üzletrész átruházót felelősség terheli akkor, ha az átvevő kötelezett­ségének nem képes eleget tenni. Az egyéni tulaj­dont képező üzletrészek szabadon örökölhetők, azonban az örökösök az 1875. évi XXXVII. számú magyar kereskedelmi törvény 236. §-a értelmében felelőseik. 4. Az alapítványi üzletrészeket megtestesítő ér­­tékpapdirok kaucióként (biztosítékként­), illetve bánatpénzként el nem fogadhatók. Ellenben a többi üzletrészek, tehát a jogi személyek üzlet­részei és az egyéni tulajdont képező üzletrészek 100% dg elfogadandók az állalmi, és önkormányzati összes hatóságok álltal kaucióként (bánatpénz­ként), az adófizetési és v­agyondézsma, részlet­fizetések biztosítékaiként. Ezen esetekben, amen­­­nyiben a bánatpénz elvesztésének vagy a kaució­ból (biztosítékból) való kiegészítésnek esete forog­na fenn, a letétbe helyezett üzletrészek mint érték­papírok az állam, illetve az illető önkormányzati testület tulajdonává válnak a fennálló törvények, törvényerejű rendeletek, törvényes szabályrende­letek és általában az érvényes általános magán­jog rendelkezéseinek keretén belül. Ezen kény­szerű üzletrész átruházást mindig az illetékes járásbíróságnak kell végzésileg a letéteményes kérelmére kimondani, s amennyiben a nem tel­jesített kötelezettség tőke és járulékainak összege nem igényelné az összes letétbe helyezett üzlet­­rész-papírok kényszerű tulajdonátruMzását, a vég­zésben darabszám és a darabok konkrét megjelö­lése szerint kifejezetten ki kell mondani, hogy mely konkrét üzletrész-papírok mennek át letéteményes tulajdonába, esetleg a névértékből a a kötelezettségnek tőke és járulékait képviselő számösszeg levonása után maradó összegnek az illetékes járási hitelszövetkezet pénztárába az értékpapírban név szerint megnevezett tulajdonos­, illetve annak egyetemleges vagy különös jogutód­ja javára való letétibe helyezés feltétele mellett. Az ilyen kényszerű átruházás esetén az átruházott üzlet­rész-papír a bírói végzés­­ alapján az illetékes járási hitelszövetkezet igazgatósága által a jogi személyek vagy egyének tulajdonát képező üzlet­részetek lajstromából törlendő, megsemmisítendő és helyükbe a jogosult javára új üzletrészpapír áltatandó ki, amely értékpapír által megtestesített üzletrész már átruházha­tatlan és felmondhata­tlan alapítványi üzletrész lesz. 5. A volt üzletrész értékpapír tulajdonosa, illetve annak egyetemleges vagy különleges jogu­tódai a részükre a kényszerátruházás kapcsán a járási hitelszövetkezetnél letett összeggel csak éppen annyira rendelkezhetnek, mint hogy ha a­­ letéti­­ összegét megközelítő névértékű üzletrésszel rendelkezhettek volna, mégis azzal a különbséggel, hogy a letéti össszeg csak a felmondással kapcso­latban ruházható át másra. 11. §:­­ Az alapítványi üzletrészek kivételével, amelyek bir­ói letét tárgyát nem képezhetik, érvényesen zálogba se helyezhetők s mindennemű foglalás, illetve végrehajtás alól jelen törvény rendelkezése folytán mentesek, — a többi üzlet­rész értékpapírok bírói letéteknél az üzletrész név­értékének teljes 100%% veendők számításba. Ugyanez áll a papiláris biztosíték kiszámításánál. A bírói letétel helyezés által s általában az üzlet­rész értékpapír önkéntes átadása által zálogjog csak akkor szerezhető, ha ahhoz az igazgatóság kifejezetten hozzájárul. Ezen önkéntes zálogjog alapján a tulajdonos szövetkezeti tagnál,­ vagy egyetemleges, illetve különleges jogutódjának ma­gánhitelezője idei égitest úgy szerezhet , hogy amennyiben a kielégítés esed­éke. ., a kérvényére meginduló bírói eljárás során bírói végzéssel magára átruháztatja az üzletrész értékpapír tulaj­donjogát, esetleg a bírói végzésben megjelölt s a tartozás és a névérték számösszege­ közötti különb­ségnek pénzben az illető járási hitelszövetkezetnél a volt tulajdonosnak, illetve egyetemleges, vagy különös jogutódjának javára való letétbe helyezés mellett. Ezen jogerős bírói végzéssel kimondott át­ruházás a jogi személyek tulajdonát képező üzlet­rész értékpapírokról és az egyéni tulajdont képező üzletrész értékpapírokról vezetett lajstromban az igazgatóság által feljegyezendő és magára az üz­letrész értékpapírra az átruházást tanúsító nyilat­kozat az igazgatóság által cégszerű aláírással reá­­vezetendő. Az új tulajdonost csak annyi jog illeti az átruházott üzletrész értékpapír alapján,­­mintt hogy ha azokat közvetlenül üzletrész jegyzés­e alapján szerezte volna. A letétbe helyezett összeg­gel a volt tulajdonos csak az üzletrészre jelen tör­­­vényben előírt felmondás álal deponálhat s csak felmondással kapcsolatosan ruházhatja azt­­ násra. 2. Az üzlet­r­ész-értékpapír egy­ébként minden biztosítási vagy kielégítési végrehajtás alól jelen törvény által ki vannak véve. Ellenben ez üzlet­rész után járó osztalék, a kiválás esetére az üzlet­­részesnek jutó járandóság' végrehajtás tárgyául szolgálhat. 12. §. A nem alapítványi üzletrészek az üzleti év utolsó napjától számított 1 évre felmondhatók. A felmondott üzletrészre vonatkozólag a felmondó tag a szövetkezetből kiváltnak tekintendő, ban a kivált tagok és örököseik a társaság azon­hite­lezői irányában mindazon társasági kötelezett­­tek, üzletrészük név­értéke erejéig a­­ kiválástól szű­­ségekért, amelyek a kiválás időpontjáig keletkez­­metett egy évi­ elévülési időn belül felelősek. Amennyiben ezen felelősség ez üzletrészt igénybe, nem veszi, a szövetkezetből koválc tagnak, illetve egyetemes vagy különös jogutódának az üzletrész, illetve annak a felelősség által igénybe nem vett része a felmondási határidő utolsó napját követő napon kifizetendő. LÁNC: 20.40 Puccino: A köpeny ée G­iorra­ Schicchi c. operái. — KATTOWITZ: 20.30 Puccini: Pillangókisasszony. — HAMBURG: 20.00 Weber: A bűvös vadász. — KÖLN: 21.00 Bach hangver­seny. — LONDON: 20.00 Angol szimfonikus est. —­­BÉCS: 11.00 Zenekari hangverseny. 13.10 Iikres zeneszerzők, mint mások műveinek karmesterei. Gramofon: 15.20 Zenekari hangverseny. 20.05 Tausche hangversenyénekes Wolf Hugó dalait énekli. 20.40 Zenei játék. 21.40 Zenekari hangver­seny. — BUDAPEST: 9.15 Hangverseny: Közre­működik: Pethesné, Owil Margit (zongora), Lányi Margit (hegedű) és Flittner Rózsi (ének). Zongo­rán kísér Polgár Tibor. 1. Komgold W. E.: a) Le­ány a meny­asszon­yszobáiban; b) Holnapfei und Schlöhwein (Lányi). 2. a) Buononcini: Per la glória; b) Pergolese: Se tu­ni ami (Flittner). 3. Scarlatti: Három darab (Opera comp­letéből, Pethesné). 4. a) Kongold W. E.: Kerti jelenet; b) Romgold W. E.: Mammé nechanz (Hompipe, Lá­nyi). 5. Schubert : a) Altatódal; b) Nevess és sírj (Flittner). 6. Beethoven: 32. variáció (Pethesné). 7. Vadnay János: a) Éj a hegyalján; b) Kurucz legény buja (Flittner). 8. Chopin: g-molil ballada (Pethesné). 9. Marauel de Fallá: a) Jotan; b) Spa­nyol tánc a „Rövid élet"-ből (Lányi). 10. Dalos­­kertből: a) Esküszöm Szép Lilla; b) Béborula már elmula (Flittner). 11. Bartók: Román táncok (Pethesné). 12.05 Schrammelzene: 1. Schmolhoffer: Induló. 2. Kroneger: Idei bor mellett — egyveleg. 3. Szerencse. 4. így volt egyszer Bécsben. 5. Zieh­rer: Bécsi lányok — keringő. 6. Egyszer volt... 7. Huibert-induló. 16.00 Rádió Szabad Egyetem. (Az iskolánkívüli népművelés rádi­óelőadása.) 1. A kultuszminisztérium népművelési akciójának gramofonle­mezei: Katona vagyok én, Megégett Rácország, Arról alul, Siralmas volt nékem. Ver­­bunk (Székelyhidy), öreg vagyok, Hej, a mohi hegy borának (Palló). 2. Geszti Lajos dr. tanár: „Göcsej". 3. Gramofonlemezek: Intermezzo Kodály „Háry Jánoskából. (Opera zenekara.) Tiszán in­nen, Dunán túl (Nagy Izabella—Palló): Hogyan­­ tudtál rózsám, Hej, két tyúkom tavalyi (Nagy Izabella). 17.10 A m. kirr. földmivelésügyi minisz­térium rádióelőadáse arozarta. Vass Jenő, a Mező­­gazdasági Kiviteli Intézet osztályvezetője: „Az állatforgalommal kapcsolatos tudnivalók." 17.45 Zenekari hangverseny. Karnagy Berg Ottó. 1. Glinka: Kamarinskaja. 2. R­iimsky—Korsakow: Seberezade, szvit. 18.50 Angol nyelvoktatás (Thompson). 19.25 19.50 Bura Sándor és Komáromi János felolvasása. c%­m zenekarának hang­versenye. 20.50 Berkó István eladása: „Dísz­szemle a Vérmezőn harminc évvel ezelőtt. „Köz­reműködik a m. kir. 1. honvéd gyalogezred zene­kara. Karnagy: Fricsay Richárd. 22.00 A Magyar Külügyi Társaság előadássorozatában Honin Ferenc francia nyelvű előadása: „Considératione sur les rapporté frameo-h­ongrois.“ Majd: A rádió házi­kva­rtettjének hangversenye Weigm­ikl T­ibor (tSnek) közremű­kö­désé­vel. (Műsorszámokat nem adtak.)

Next