Prágai Magyar Hirlap, 1930. szeptember (9. évfolyam, 199-223 / 2420-2444. szám)
1930-09-17 / 212. (2433.) szám
10 Öt ország atlétái találkoznak az Eperjesi TVE szeptember 28.-iki nemzetközi versenyén Eperjes, szeptember 16. (Saját trodóeltőnikfoSL) Szlovensakó atlétikájának minden éviben legkiemelkedőbb eseménye, melyre Középeurópa altiliéta nemzetei is felfigyelnek, az Eperjesi TVE nagy nemzetközi versenye. Az ezrded verseny arányokban és minden tekintetben messze felül fogja múlni az előbbieket, mivel az előkészítő bizottság a maga nemében egyedülálló programot dolgozott ki. Ugyanis tervbe vette, hogy az eperjesi gyönyörű fekvésű pályán rendezi meg öt középeurópai nemzet atlétáinak találkozóját, nem kímélve semminemű anyagi áldozatot sem. A tárgyalások egyes nemzetek unióival már kora tavasszal kezdődtek meg és mindenütt a legeredményesebben végződtek. Ami eddig még egyszer sem sikerült, az ezddei versenyen részt vesznek a prágai atléták is teljes számban. Mellettük Morvaország és Szlovenszkó legjobbjai is. A lengyel szövetséggel folytatott tárgyalások eredménye hat legjobb lengyel atléta szereplése lett a világhíres Pietkieviczcel és Szincsoszinszkyvel az élükön. Pietkievicz, Koscsák, az osztrák és a magyar középtávfutók küzdelme rég nem látott élményben fogja részesíteni a közönséget. Az oztrákok is öt atlétával fognak szerepelni a fenomenális Riner vezetése alatt. A német atlétikai szövetséggel folynak már azok a tárgyalások, melyek, tekintve a német bán kénytelen volt módosítani ígéretét a szintén szeptember 28-ikára eső francia meghívás következtében. Ugyanis a szövetség úgy határozott, hogy kettéosztja a magyar versenyzőgárdát, a felét Eperjesre, a felét pedig Parisba küldi el. A verseny rendező bizottsága úgy intézte az egyes atléták meghívását, hogy azok speciális számaikban a legerősebb ellenfelekkel kerüljenek össze, hogy az elsőségért a legkomolyabban kelljen küzdeniük és igy minden szám a legérdekesebb és legizgalmasabb küzdelmet ígéri. A fenti előjelekből ítélve, szeptember 28.ukán Eperjesen az siti etikát szerető közönségnek felejthetetten élményben lesz része. N. Á. • Csont és ízületi bajoknál Kérje a csizi otthoni jjód- Ionna használati utasítását, Csízitrdőszövetség utolsó levelét, valószínűleg eredményesen fognak végződni. A magyar atlétikai szövetség, mely annak idején a teljes bajnok gárdát ígérte meg, az utóbbi napok- MIKROSZKÓPPÁ!, raümzsoúB^ / * I rpf # ^:fyy i? OROTmiPOJCkE Í* JIAB. f ELVÉDOlEí/^ Gén Depói H. &ÍEI8, BRATISLAVii Fraysova 5 TOWGM-MA.GfcAR.-Hl RLAI> IINI—iiimihiuji mii————■——i mmmeBOBíiamsr ICö2XbAiZI>AAÁ<e '' . BlimH iP'III^B^WBCSMBWBMHWBBMWWWWBBMnBIWWiWW'fflHIíHMHWriraWWHWSSE^SiattaWBgaBKaBHBBlPaMi? JssrtSf HnnnnKmB nHnmMHmEBHaBH! Rádióamatőr A nő és a rádió Kinek érdeme a rádió nagy elterjedése és szédítő népszerűsége? A nőé, vagy a férfié? Ha a rádióamatőröket és konstruktőröket nézzük: a férfié, ha az előfizetőket, családjaikat és a rádióhallgatási szorgalmat: a nőé. A férfiak feltalálták, fejlesztették, tökéleteeí tették, — de azzá, amit ma a rádió jelent, a nők tették. Azok a nők, akik a technika vívmányai iránt mindig közömbösek, — a sütés-főzés, ruhatisztítás, porolás technikáját kivéve. A nők talán sohasem találták volna fel az autót, de a legszebb kocsik nekik készülnek. Sohasem varázsoltak volna rádiót a világra, de ma jórészben ők jelentik a rádióhallgatók birodalmát. A rádiózás kezdeti korszakéban, mikor még kísérleti műhelyhez hasonlított telepeivel, össze-vissza futó drótjaival minden rádiókészülék, a nő veleszületett gépiszonyával, vagy mondjuk, közömbösségével nézte a rádiót. A keresések, ide-oda kapcsolások a sok tekercselés idegen dolog, sőt ellenszenves valami a nőnek, ő a készet, befejezettet akarja. Ma a rádió eszményi szolgája a nőnek. Először is nem kell vele bíbelődni. Csak egy kézmozdulat és a hangverseny már ott is van a lakásban. Nem kell a férfitől kédeznie semmit. Másodszor minden vevőkészülék külsőre elveszítette minden gépi jellegét, elegáns, újszerű bútor, a szoba dísze. Nem csinál rendetlenséget, sőt a háziasszony büszkesége. Harmadszor a rádió egész nap szórakoztat. Ideális barátnő, ki lehet belőle szedni mindent, anélkül hosrú pletykáitól kellene tartani. Mikor unatkozik trubadúrt játszik a rádió neki. Ha mint barátnő elég volt neki belőle, udvarlóvá válik. Tudja a piaci árakat is, szerelmi kérdésekben sem riad vissza a döntő szótól, sőt a biztos boldogságban ülők előtt megtárgyalja a mások boldogtalanságát amit oly jó és borzongatóan kellemes a nyugodt révből harlteatin- Konyha recepteket is tud a rádió, ért a csecsemőápoláshoz és minden divatos dalra megtanít. Negyedszer elintézi a gyermekeket. Nem szükséges olyan kínosan vigyázni rájuk többé, az ember a fülükre teszi a kagylót és végezheti a dolgát. A jó műsor leszögezi és csendben tartja az apró népet, ötödször egy kis tánc sokkal könnyebben akad látogatás esetén. Nem könyörgünk többé senkinek, hogy üljön zongorához. Hamar találunk valahol az ételben táncmuzsikát, adódik valamelyik szomszéd országban mindég ilyesmi, ha a hazai állomás mással van elfoglalva, máris tangóznak a párok. A gramofonból pedig komoly házizenekart csinál a rádió Hatodszor minden házkn^ika hasonlíthatatlannul könnyebb rádió mellett. A nőik ajka megdalosodik, vidámak egész nap. Még mogorva férjek esetében is. Hetedszer vidámak akkor is, ha az a haszontalan férj elcsavarog valahol. Mióta rádió van, nem unatkoznak otthon az asszonyok este egyedül, régebben sírtak, haragudtak kimaradó uruk miatt, ma operát meg cigányzenét hallgatnak és rácsodálkoznak hazatérő férjükre. Már ilyen korán itthon vagy édes?! Alig most kezdték esek a cigányzenét! Olvass csak még egy kicsit, olyan gyönyörűen húzza! (Ki-kimaradó férjek, vegyetek rádiót!) Folytathatnám így még jó egynéhány pontig, de hiszen az elmondottak máris meggyőznek miidenfolt arról, hogy a rádió modern háziáldás, minden nő, aki ismeri, lelkes híve. Aki pedig még nem ősimerné, annak igazán ez a legszolidabb, legtisztességesebb és legértékesebb ismeretség. T. előfizetőink sorából igen gyakran kapunk felszólíitásokat, hogy a rádióműsort hogyan közöljük. Természetesen ezen felszólításoknak eleget nem tehetünk, hogy miért, az az alábbi két levél kivonatból kitűnik. Egy diószegi előfizető írja szeptember 4. dátummal: „...mert most 2, 3 sőt néha 4 nappal előre közlők az újságban a műsort s mikorra kellene, már nincs meg az a szám.. Egy szennyei előfizetőnk pedig igy in „ ... szíveskedjék ... a pénteki számban közölni a vasárnapi és hétfői műsort is... Mi vidéki előfizetők csak hétfőn kapjuk meg postán a szombati lapot és igy csak hétfőn olvashatjuk a vasárnapi műsort ...“ Nehéz eset. Mindkettőnek igaza van, csak azt kell hozzá tudni, hogy az egyik Nyugatszlovenszkón, a másik Keletszlovenszkón lakik. Az egyik a reggeli kávéhoz már megkapja az aznapi lapot, a másik egy-két nappal később. De arra a rövid időre, amíg ezeken az állapotokon segíthetünk, kérjük t. előfizetőink szíves türelmét s reméljük, hogy már a legközelebbi jövőben úgy Nyugat-, mint Keletszlovenszkó rádióhallgatóit ki fogjuk elégíthetni, a műsort mindegyik idejében fogja kézhez kapni. Elérnek az elektromos hullámok a holdig? Amerikai jelentés szerint Newyork államiban kísérletek folynak rövidhullámú leadóval, vájjon a hullámok elérik - e a holdat, a földi légkörben maradnak-e vagy egyáltalán mii történik velük. E kísérletekre még visszatérünk. Studió Moszkvában. Ez év januárjában kezdték el építeni Moszkvában az új leadóállomást, mely a jelek szerint Európa jelenleg létező legnagyobb ilynemű épülete. A leadóban 27 műterem, 11 laboratórium van és ott lesz elhelyezve a rádiómúzeum és könyvtár is.. Európában összesen 229 leadóállomás működik a genfi nemzetközi rádiótelefon unió kimutatása szerint. A leadók az egyes országok között így oszlanak meg: Svédország 31, Németország 27, Franciaország 27, Oroszország 24, Anglia 21, Norvégia 13, Finnország 9, Spanyolország 9, Olaszország 8, Lengyelország 8, Ausztria 6, Csehszlovákia 6, Belgium 6, Svájc 5, Jugoszlávia 4, Románia 3, Albánia 2, Dánia 2, Írország 2, Magyarország 2, Danzig 1, Észtország, Litvánia, Monaco, Luxemburg, Görögország és Törökország 1—1. Hogyan propagálják Oroszországban a rádiót? A szovjetek programokba vették a rádió fokozottabb propagálását s e célból mozgó vevőállomásokkal járják be a falvakat. E módszerrel akarják elérni, hogy a hallgatók száma, mely az ország területének arányában igen kevés, szaporodjon. Rádió és eső. A West-Virginiai egyetem professzora, R. C. Golvell hosszabb idő óta foglalkozott azzal a kérdéssel, milyen mértékben függ össze a rádió az esővel. Megállapította, hogy sok esetben a vétel függ az esőtől. Kísérleteihez Westinghouse Electric Co. DEDA leadóját használta. Kísérletei folyamán azt az érdekes megfigyelést tette, hogy ha a vétel egy bizonyos irányban kiválóan jó volt, akkor a következő napon esett az eső. Azt is megfigyelte, hogy alacsony légköri nyomásnál bizonyos területeken a zene vétele erőteljesebb volt. Ha azonban ezeken a területeken a légköri nyomás magasabb volt, a vétel már nem volt olyan jó, más a terület délifelé tolódott el. Ha a maga elég nyoa vétel ismét normális volt, Tristan Bernard vígjátéka a rádióban. Tristan Bernard nagyon rossz hangulatban volt, mert a rádió nem jól közvetítette darabját. Erre a francia rádiótársaság megkérte a mestert, hogy írjon egy olyan darabot, mely alkalmas a leadásra. Trietan Bernard a kérésnek eleget tett s néhánynappal ezelőtt volt a főpróbája az uj vígjátéknak, az Ai tetőszernek. A rádióhallgatók hadserege Amerikában. A National B. C. kimutatása szerint az Egyesült Államokban 11.500.000 vevőkészülék van használatban, ami kb. 50 millió hallgatónak felel meg. # CSÜTÖRTÖK PRÁGA: 11.15 Gramofon: 12.20 A R. J. zenekarának hangversenye Nedbal, Leoncavallo, Kostyall, Strauss J., Roob és Moot műveiből. 17.00 Zenekari hangverseny a Baumgartenből. 18.20 Hírek és előadás németül. 19.35 Leadás Brünnből. 21.15 Szórakoztató zene Mährisch-Oötrauból. 22.15 Orgonahangverseny. — POZSONY. 11.30 Gramofon. 12.20 Zenekari hangverseny Prágából. 13.30 Hírek magyarul és németül. 16.30 Tánczene gramofon. 17.00 Prága. 18.00 Zenekari hangverseny Schubert műveiből. 19.00 Szórakoztató zene. 19.35 Brünn. 21.15 Mahrisch-Ostrau. 22.00 Prága. — KASSA. 11.30 Gramofon. 12.30 A R. J. zenekarának hangversenye Suppé, Ziehrer, Strauss és Kálmán műveiből. 17.10 Gramofon. 19.35 Szlovák színjáték a stúdióból. 20.50 Zenekari hangverseny Mendelssohn, Brahms, Bizet és Eberle műveiből. 22.00 Prága: 22.55 Hírek magyarul. — RÓMA: 21.05 Pietro : Isten veled ifjúság, operett. — MJ 1980 szeptember 17, szerda. inaBmgggWMRWKBBHWigt-WatM—— Törköly József dr. képviselő: A szlovenszkói szövetkezeti Méláira vonatkozó törvényjavaslat tervezete 10. §. 1. A járási ii. központi üzletrészről kiállított okirat névre hitelszövetkezeti szóló értékpapír. Névértéke 100 csehszlovák korona. 2. A járások, községek, az országos képviselőtestület, az országos betegsegélyző pénztár, a szociális biztosítás és az állami nyugdíjintézet, a postatakarékpénztár alapjai és a köteléki szövetkezetek által jegyzett üzletrészek mint alapítványi üzletrészek átruházhatatlamok és felmondhatatlanok. Ennek az üzletrészt megtestesítő értékpapíron kifejezetten ki kell nyomtatva lenni. 3. A többi üzletrészek, tehát a jogi személyek üzletrészei és az egyéni tulajdont képező üzletrészek az igazgatóság beleegyezésével átruházhatók, azonban az 1875. évi XXXVII. számú magyar kereskedelmi törvény 236. illetve 238. §-ainak teljes hatályban való fenntartása mellett, illetve ezen szakaszok értelmében, az üzletrész átruházót felelősség terheli akkor, ha az átvevő kötelezettségének nem képes eleget tenni. Az egyéni tulajdont képező üzletrészek szabadon örökölhetők, azonban az örökösök az 1875. évi XXXVII. számú magyar kereskedelmi törvény 236. §-a értelmében felelőseik. 4. Az alapítványi üzletrészeket megtestesítő értékpapdirok kaucióként (biztosítékként), illetve bánatpénzként el nem fogadhatók. Ellenben a többi üzletrészek, tehát a jogi személyek üzletrészei és az egyéni tulajdont képező üzletrészek 100% dg elfogadandók az állalmi, és önkormányzati összes hatóságok álltal kaucióként (bánatpénzként), az adófizetési és vagyondézsma, részletfizetések biztosítékaiként. Ezen esetekben, amennyiben a bánatpénz elvesztésének vagy a kaucióból (biztosítékból) való kiegészítésnek esete forogna fenn, a letétbe helyezett üzletrészek mint értékpapírok az állam, illetve az illető önkormányzati testület tulajdonává válnak a fennálló törvények, törvényerejű rendeletek, törvényes szabályrendeletek és általában az érvényes általános magánjog rendelkezéseinek keretén belül. Ezen kényszerű üzletrész átruházást mindig az illetékes járásbíróságnak kell végzésileg a letéteményes kérelmére kimondani, s amennyiben a nem teljesített kötelezettség tőke és járulékainak összege nem igényelné az összes letétbe helyezett üzletrész-papírok kényszerű tulajdonátruMzását, a végzésben darabszám és a darabok konkrét megjelölése szerint kifejezetten ki kell mondani, hogy mely konkrét üzletrész-papírok mennek át letéteményes tulajdonába, esetleg a névértékből a a kötelezettségnek tőke és járulékait képviselő számösszeg levonása után maradó összegnek az illetékes járási hitelszövetkezet pénztárába az értékpapírban név szerint megnevezett tulajdonos, illetve annak egyetemleges vagy különös jogutódja javára való letétibe helyezés feltétele mellett. Az ilyen kényszerű átruházás esetén az átruházott üzletrész-papír a bírói végzés alapján az illetékes járási hitelszövetkezet igazgatósága által a jogi személyek vagy egyének tulajdonát képező üzletrészetek lajstromából törlendő, megsemmisítendő és helyükbe a jogosult javára új üzletrészpapír áltatandó ki, amely értékpapír által megtestesített üzletrész már átruházhatatlan és felmondhatatlan alapítványi üzletrész lesz. 5. A volt üzletrész értékpapír tulajdonosa, illetve annak egyetemleges vagy különleges jogutódai a részükre a kényszerátruházás kapcsán a járási hitelszövetkezetnél letett összeggel csak éppen annyira rendelkezhetnek, mint hogy ha a letéti összegét megközelítő névértékű üzletrésszel rendelkezhettek volna, mégis azzal a különbséggel, hogy a letéti össszeg csak a felmondással kapcsolatban ruházható át másra. 11. §: Az alapítványi üzletrészek kivételével, amelyek birói letét tárgyát nem képezhetik, érvényesen zálogba se helyezhetők s mindennemű foglalás, illetve végrehajtás alól jelen törvény rendelkezése folytán mentesek, — a többi üzletrész értékpapírok bírói letéteknél az üzletrész névértékének teljes 100%% veendők számításba. Ugyanez áll a papiláris biztosíték kiszámításánál. A bírói letétel helyezés által s általában az üzletrész értékpapír önkéntes átadása által zálogjog csak akkor szerezhető, ha ahhoz az igazgatóság kifejezetten hozzájárul. Ezen önkéntes zálogjog alapján a tulajdonos szövetkezeti tagnál, vagy egyetemleges, illetve különleges jogutódjának magánhitelezője idei égitest úgy szerezhet , hogy amennyiben a kielégítés esedéke. ., a kérvényére meginduló bírói eljárás során bírói végzéssel magára átruháztatja az üzletrész értékpapír tulajdonjogát, esetleg a bírói végzésben megjelölt s a tartozás és a névérték számösszege közötti különbségnek pénzben az illető járási hitelszövetkezetnél a volt tulajdonosnak, illetve egyetemleges, vagy különös jogutódjának javára való letétbe helyezés mellett. Ezen jogerős bírói végzéssel kimondott átruházás a jogi személyek tulajdonát képező üzletrész értékpapírokról és az egyéni tulajdont képező üzletrész értékpapírokról vezetett lajstromban az igazgatóság által feljegyezendő és magára az üzletrész értékpapírra az átruházást tanúsító nyilatkozat az igazgatóság által cégszerű aláírással reávezetendő. Az új tulajdonost csak annyi jog illeti az átruházott üzletrész értékpapír alapján,mintt hogy ha azokat közvetlenül üzletrész jegyzése alapján szerezte volna. A letétbe helyezett összeggel a volt tulajdonos csak az üzletrészre jelen törvényben előírt felmondás álal deponálhat s csak felmondással kapcsolatosan ruházhatja azt násra. 2. Az üzletrész-értékpapír egyébként minden biztosítási vagy kielégítési végrehajtás alól jelen törvény által ki vannak véve. Ellenben ez üzletrész után járó osztalék, a kiválás esetére az üzletrészesnek jutó járandóság' végrehajtás tárgyául szolgálhat. 12. §. A nem alapítványi üzletrészek az üzleti év utolsó napjától számított 1 évre felmondhatók. A felmondott üzletrészre vonatkozólag a felmondó tag a szövetkezetből kiváltnak tekintendő, ban a kivált tagok és örököseik a társaság azonhitelezői irányában mindazon társasági kötelezetttek, üzletrészük névértéke erejéig a kiválástól szűségekért, amelyek a kiválás időpontjáig keletkezmetett egy évi elévülési időn belül felelősek. Amennyiben ezen felelősség ez üzletrészt igénybe, nem veszi, a szövetkezetből koválc tagnak, illetve egyetemes vagy különös jogutódának az üzletrész, illetve annak a felelősség által igénybe nem vett része a felmondási határidő utolsó napját követő napon kifizetendő. LÁNC: 20.40 Puccino: A köpeny ée Giorra Schicchi c. operái. — KATTOWITZ: 20.30 Puccini: Pillangókisasszony. — HAMBURG: 20.00 Weber: A bűvös vadász. — KÖLN: 21.00 Bach hangverseny. — LONDON: 20.00 Angol szimfonikus est. —BÉCS: 11.00 Zenekari hangverseny. 13.10 Iikres zeneszerzők, mint mások műveinek karmesterei. Gramofon: 15.20 Zenekari hangverseny. 20.05 Tausche hangversenyénekes Wolf Hugó dalait énekli. 20.40 Zenei játék. 21.40 Zenekari hangverseny. — BUDAPEST: 9.15 Hangverseny: Közreműködik: Pethesné, Owil Margit (zongora), Lányi Margit (hegedű) és Flittner Rózsi (ének). Zongorán kísér Polgár Tibor. 1. Komgold W. E.: a) Leány a menyasszonyszobáiban; b) Holnapfei und Schlöhwein (Lányi). 2. a) Buononcini: Per la glória; b) Pergolese: Se tuni ami (Flittner). 3. Scarlatti: Három darab (Opera completéből, Pethesné). 4. a) Kongold W. E.: Kerti jelenet; b) Romgold W. E.: Mammé nechanz (Hompipe, Lányi). 5. Schubert : a) Altatódal; b) Nevess és sírj (Flittner). 6. Beethoven: 32. variáció (Pethesné). 7. Vadnay János: a) Éj a hegyalján; b) Kurucz legény buja (Flittner). 8. Chopin: g-molil ballada (Pethesné). 9. Marauel de Fallá: a) Jotan; b) Spanyol tánc a „Rövid élet"-ből (Lányi). 10. Daloskertből: a) Esküszöm Szép Lilla; b) Béborula már elmula (Flittner). 11. Bartók: Román táncok (Pethesné). 12.05 Schrammelzene: 1. Schmolhoffer: Induló. 2. Kroneger: Idei bor mellett — egyveleg. 3. Szerencse. 4. így volt egyszer Bécsben. 5. Ziehrer: Bécsi lányok — keringő. 6. Egyszer volt... 7. Huibert-induló. 16.00 Rádió Szabad Egyetem. (Az iskolánkívüli népművelés rádióelőadása.) 1. A kultuszminisztérium népművelési akciójának gramofonlemezei: Katona vagyok én, Megégett Rácország, Arról alul, Siralmas volt nékem. Verbunk (Székelyhidy), öreg vagyok, Hej, a mohi hegy borának (Palló). 2. Geszti Lajos dr. tanár: „Göcsej". 3. Gramofonlemezek: Intermezzo Kodály „Háry Jánoskából. (Opera zenekara.) Tiszán innen, Dunán túl (Nagy Izabella—Palló): Hogyan tudtál rózsám, Hej, két tyúkom tavalyi (Nagy Izabella). 17.10 A m. kirr. földmivelésügyi minisztérium rádióelőadáse arozarta. Vass Jenő, a Mezőgazdasági Kiviteli Intézet osztályvezetője: „Az állatforgalommal kapcsolatos tudnivalók." 17.45 Zenekari hangverseny. Karnagy Berg Ottó. 1. Glinka: Kamarinskaja. 2. Riimsky—Korsakow: Seberezade, szvit. 18.50 Angol nyelvoktatás (Thompson). 19.25 19.50 Bura Sándor és Komáromi János felolvasása. c%m zenekarának hangversenye. 20.50 Berkó István eladása: „Díszszemle a Vérmezőn harminc évvel ezelőtt. „Közreműködik a m. kir. 1. honvéd gyalogezred zenekara. Karnagy: Fricsay Richárd. 22.00 A Magyar Külügyi Társaság előadássorozatában Honin Ferenc francia nyelvű előadása: „Considératione sur les rapporté frameo-hongrois.“ Majd: A rádió házikvartettjének hangversenye Weigmikl Tibor (tSnek) közreműködésével. (Műsorszámokat nem adtak.)