Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)

1930-11-02 / 250. (2471.) szám

MAI SZÁMUNK A KÉPES HÉTTEL 28 OLDott Ara a korona IX. évf. 250. (2471) szám n Vasárnap 1930 november 2 Előfizetési irt évente 300, félévre 150, negyed- A 0_ 7. gT‘ *.»» o/»-»*-» nA­runk­ Szerkesztőség: Prágáik, Panski ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, ** SZLOVGTISZKOI 6S TliSZlTiSZKOl CllGTiZCKl pCLTtOK II. emelet — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt p politikai napilapja Felelős szerkesztő: Pr40 ® “* P*"*ká “llf ® ’X ,M emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több Főszerkesztő. r­r­r­C« « Telefon: 34184 Egyes szám éra 1.20 kő, vasárnap 2.­K& DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCSI GÉZA SÜRGÖMYCIM, HÍRLAP PRAHft Bérer tanügyi demokráciája Prága, október 51. (d. j.) A költ­ségvetési bizottság ülésén Dérer iskolaügyi miniszter háromórás be­szédben fejtegette tanügyi programját és re­agált a panaszokra és kifogásokra, melyek­kel a képviselők a tanügyi kormányzatot illették. Három óra alatt sok mindenről le­het beszélni, sok kérdésre lehet megfelelni, sok várakozást lehet kiielégíteni. A magyar kisebbség különösen sokat várt Dérer mi­nisztertől. Sok fölvilágosítást várt egyrészt azért, mert Dérer Szlovenszkó fia, másrészt azért, mert Dérer szociáldemokrata, vagyis olyan ember, aki minden második szavával demokráciát és internacionális igazságossá­got ígér. Annál is inkább várhatta ezt, mert Dérer személyében is közel esik a magyar kultúrához, mert párt­jában magyarok is vannak, akiket szintén érdekel a magyar iskola ügye. Dérer pártja ráadásul minden­kor nagy dobbal hirdeti, hogy Dérer ma­gyar szavazatoknak köszönheti képviselői mandátumát. Ezek után tehát a magyarság elsősorban arra volt kiváncsi, mi mondani­valója van Dérer miniszternek a kisebbsé­gieknek kijáró kulturális autonómiáról, me­lyet pártja csak néhány héttel ez­előtt vett fel a programjába, mi válasza van a magyar kisebbség panaszaira, melyek egyikét-mást­­kát még nem-magyar parlamenti szónokok is a magukévá tették. Dérer nem mondott semmit. Egy szót sem mondott erről. Sem a kulturális autonómiá­ról, sem a magyar iskolák körüli tanügyi botrányok elintézéséről. A­z iskolaügyi mi­niszter háromórás beszédében mondatot sem tudott szentelni egyetlenegy a magyar­ságnak, a rábízott magyar iskoláknak. A hi­vatalosan is háromnegyed milliónyi magyar­ságot nem találta megemlítésre méltónak. Nem tartotta szükségesnek, hogy legalább a saját pártja magyarjainak iskolaügyi érdek­lődését kielégítse. Nem. Neki ez is quantité négligeable, mint az egész itteni magyarság. Ez a néma mellőzés, ez a csendes bojkott mégis sokat mondó. Sokat mondó, mert jel­lemzi Dürernek és az egész kormánynak ma­gyar kisebbségi politikáját. Sőt még annál is több: a negáció politikája. A magyar kisebb­ségi kérdést, a magyar panaszokat, a magyar jogigényeket egyeszerűen nemlétezőknek te­kintik, levegőnek veszik. A kisebbségell­enes negativizmus non plus ultrája ez. Ilyet még nem látott a világ. Nagyon rossz fényt vet a csehszlovák de­mokráciára ez a bojkott-taktika. Még rosszab­bat a csehszlovák szociáldemokráciára. A hor­dók tetején, a magyar szavazatok halászásánál és a pártprogram papirosra vetésekor a külföl­di internacionalisták szórakoztatására de­mokráciáról, iskolai önkormányzatról, kisebb­ség iránti lojalitásról csöpög a beszédük, mi­kor­ pedig egy hivatalosan is háromnegyed milliós kisebbség tanügyi igényeiről kellene beszélni, akkor a szociáldemokrata iskola­ügyi miniszter még a nyelvére sem veszi ennek a kisebbségnek a nevét. Ehelyett ellenben majdnem órahosszat be­szélt a cseh kisebbségi iskolákról. Csekély 1375 darab van belőlük a német vidékeken. Ezek megszaporítására kell az újabb 280 mil­lió. Ezt a ,kisebbségi" tanügyet aztán igazán istápolják. 49 cseh kisebbségi iskola van, amelynek tíznél kevesebb a hallgatója, 321- ben a növendékek száma nem éri el a 20-at, 20 -ben a 30-at. Erre az iskolaépítésre mond­ta egyszer Englis, hogy fényűzés. A szociálde- Boris cár ifjú feleségével ünnepélyesen bevonult Szófiába Fogadtatás a pályaudvaron • A második esküvő A bolgár főváros örömmámorban Szófia, október 31. A bolgár király és fiatal felesége ma öreggel a lakosság óriási örömrivalgása között bevonult Szófiába. Az udvari vonat az éjszaka folyamán tette meg az utat a tengerpartról Szófia köze­léig, ahol Kazizsaneban hat óra hosszat várt a napfelkeltére. Reggel hét órakor megkezdődött a fővárosban a publikum és a katonaság felvonulása. A kordont ki­lenc órakor vonták meg, a­mikor az uccá­­kon már hemzsegtek az emberek. Az ég borús maradt, de nem esett. A pályaudva­ron megjelentek a kormány tagjai felesé­geikkel, a kamara elnöksége, valamint a sajtó képviselői. A perób­on vörös szőnye­geket helyeztek el és a szőnyegekre fe­hér krizantémokat szórtak. A sötétzöld udvari vonat, amely valaha Vilmos csá­száré volt, pontosan tiz órakor futott be a pályaudvarra. Az első kocsiból kiszállt a király és lesegítette feleségét a kocsiból. A diszszázad vigyázz­ban állott, a trombi­ták riadót fújtak. A király ellépett a disz­­század előtt és üdvözölte a miniszterelnö­köt, mig a királyné kezet nyújtott a mi­nisztereknek. Az udvari váróteremben a miniszterelnök felesége óriási fehér ró­­zsacsökröt nyújtott át a királynénak, majd a miniszterek feleségeit sorba bemutat­ták Gioralmának. A királyné ismét hos­­­szú fehér ruhát viselt, míg fátylát hatal­mas brilliáns diádéal fogta össze, amelyet Ferdinánd exkirálytól kapott. A királyné vállán gyönyörű hermelinköpeny volt A király tábornoki egyenruhában jelent meg és csizmát viselt. A pályaudvar előtt a gárdalovasezred vonult föl és a katonák vörös mentéikben, lánybőtt kucsmájukkal sastollal díszített bá­­rendkívül festői látványt nyújtottak. A királyi pár kétcfoga­­tú díszhintón tette meg az utat a városba. A második kocsiban a király testvére ült, a harmadik kocsiban az udvari marsall és az udvarhölgyek. A kíséret többi tagja autókon helyezkedett el. A menet élén Szófia rendőrfőnöke lovagolt, mögötte két század gárdalovasság, majd a királyi kocsi a következett, oldalán lovas gárdatiszteikkel helyőrség parancsnokának vezetése alatt. Minden kocsi között a gárdaezred egy-egy osztaga lovagolt. A kordont álló csapatok az egész útvonalon vigyázz­ban állottak, míg a közönség viharosan éltette a fiatal párt. Az oroszlánhidnál, a diadal­ív előtt, a csapat megállt és Szófia rendőr­főnöke üdvözlő beszédet mondott és az ősvégi szokás szerint sót és kr­ iyeret nyi­tott át a királyi párnak.­­ Időközben a kabinet tagjai az Alexan­der Newski-te­mplomban gyülekeztek. Ugyanitt megjelent a diplomáciai testület is, a szobranje képviselői és az ország többi előkelősége. A templom kapujánál Bulgária öt aranyba öltözött és arany ko­ronával diszitett metropolitája várta a ki­rályi párt, aki pontosan fél tizenegy óra­kor érkezett a templom elé. Neolit, Wid­­din agg metropolitája üdvözölte Borist és Giovannát. A templom lépcsőinél fehérbe öltözött iskoláslányok és iskolásfiúk állot­tak. A templomba való bevonulás előtt a király és királyné kicserélték aranygyű­rűiket és egymás fejére rakták az arany koszorúkat. Majd a metropolita átnyújtotta a királynak az arany serleget az esküvői borral. Boris egy-két kortyot ivott a ser­legből, majd átnyújtotta a királynénak, aki ugyancsak ivott belőle. Ezután a fiatal pár a márványtrónhoz vonult. A metropo­lita hatalmas beszédet mondott, miközben a kivonult tüzérütegek százegy ágyúlövést adtak le. A ceremónia után a vendégek sorra szerencsét kívántak a fiatal párnak. Tizenkét órakor befejeződött az esküvő. A menet elhagyta a templomot és Templom-téren át a királyi palotába vo­n­nult, ahol a kivonult katonaság újból tisz­telgett Boris előtt. Merényletkísérlet a királyi pár vonata ellen? Szófia, o­k­tó­ber 31. Boris bolgár király és Gi­orcán­na királyné udvari vonata ellen a mára virradó éjszaka merényletet kísérel­tek meg, amely azonban sikertelen maradt. Mikor az udvari külön­vonat éjjjel 11 óra táj­ban Manóié állomáshoz közeledett, amely a feje után van Burgas és Szófia közt, isme­retlen tettesek többször a vonatba lőttek. Egy golyó eltalálta a katonai őrszemet, aki a pályatest mellett állott, a golyó a lábába fúródott és súlyosan megsebesítette, egy másik golyó pedig szét­roncsolta a puskáját. Több lövés célt tévesztett, katona A vo­natot egy golyó sem érte.. A mozdonyvezető nem állította meg a vonatot, hanem tovább robogott. i Dérer miniszter háromórás expozéjában egy szóval sem emlékezett meg az iskolai autonómiáról és a magyar tanügyről A miniszter szerint nincs szükség a kassai műegyetemre — Újabb terheket akarnak zúdítani a szlovenszkói iskolafentartók nyakába — Már 150 cseh tannyelvű iskola van Ruszinszkóban Prága, október 31. A képviselőházi költség­­vetési bizottság iskolaü­gyi vitájának végén, csütörtök éjjel felszólalt Dérer iskolaügyi miniszter s három órás beszédében válaszolt az elhangzott kritikákra. Jellemző, hogy Dé­rer miniszter hatalmas expozéjában még csak arra sem érdemesítette a több mint három­negyedmilliós magyarságot, hogy egy szóval is említést tegyen a magyar kisebbség iskola­­ügyeiről. Annál részletesebben foglalkozott a­mokrata miniszter azonban úgy véli, hogy aí* cseh gyermeknek már dukál iskola, ellenben a magyar iskolásokkal szemben az a szabály, hogy lehetnek nyolcvanan is, de ha az illető vidéken a magyarság nem éri el a 20 százalé­kos lakossági arányt, iskolát nem kaphatnak. Ezt úgy hívák,­­hogy „kisebbségi" tanügy, így fest Dérer miniszter tanügyi demokrá­ciája, többségi csehszlovák nemzet úgynevezett „ki­sebbségi" iskoláinak kérdésével. A miniszter beszéde elején rámutatott arra, hogy a költségvetésben iskola és nép­nevelési célokra összesen 1900 millió korona van előirányozva, beleszámítva természete­sen a tanítói fizetések 800 millió koronás tételét A cseh kisebbségi iskolák Ezután áttért a cseh kisebbségi iskolák problémájára. Kijelentette, hogy eddig összesen 1150 elemi és 224 polgári iskolát, vagyis összesen 1375 iskolát létesí­tettek, a zárt németlaketa területeken élő csehek számára. Csodálkozik Hodina német agrárius tegnapi ami ki­szólásán, hogy ez az állam nem a né­metek, hanem a cseh­szlovákok állama. Ilyen kijelentést nem várt volna egy kormánypárti kép­viselő­től. Minden követelés teljesítésének előfeltétele az állam iránti abszolút hűség. Statisztikai adatokkal bizonyítgatja, hogy a németekkel szemben tanügyi és kulturális té­ren nem történtek mulasztások, hanem ellen­kezőleg, a németek sok tekintetben jobban állnak, mint maguk a csehszlovákok. A csehszlovák kisebbségi iskolakérdést tisz­tán pedagógiai szempontból ítéli meg s en­nek egyetlen célja: Minden nemzetiség szá­mára megőrizni a gyermeket. A jövőben nem is ezen kisebbségi iskolák számára kell a súlyt fektetni, hanem a már felállított isko­lákra kell nagyobb figyelmet fordítani. Fon­tos, hogy jól berendezett kisebbségi iskolák legyenek. Intézkedést tett az iskolaügyi mi­nisztérium az irányban, hogy csak kellő számú tanuló számára létesítse­nek cseh kisebbségi iskolát. A minimum a miniszter szerint tíz növendék. Jelenleg Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül

Next