Prágai Magyar Hirlap, 1930. november (9. évfolyam, 250-274 / 2471-2495. szám)
1930-11-02 / 250. (2471.) szám
MAI SZÁMUNK A KÉPES HÉTTEL 28 OLDott Ara a korona IX. évf. 250. (2471) szám n Vasárnap 1930 november 2 Előfizetési irt évente 300, félévre 150, negyed- A 0_ 7. gT‘ *.»» o/»-»*-» nArunk Szerkesztőség: Prágáik, Panski ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, ** SZLOVGTISZKOI 6S TliSZlTiSZKOl CllGTiZCKl pCLTtOK II. emelet — Telefoni 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt p politikai napilapja Felelős szerkesztő: Pr40 ® “* P*"*ká “llf ® ’X ,M emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több Főszerkesztő. rrrC« « Telefon: 34184 Egyes szám éra 1.20 kő, vasárnap 2.K& DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCSI GÉZA SÜRGÖMYCIM, HÍRLAP PRAHft Bérer tanügyi demokráciája Prága, október 51. (d. j.) A költségvetési bizottság ülésén Dérer iskolaügyi miniszter háromórás beszédben fejtegette tanügyi programját és reagált a panaszokra és kifogásokra, melyekkel a képviselők a tanügyi kormányzatot illették. Három óra alatt sok mindenről lehet beszélni, sok kérdésre lehet megfelelni, sok várakozást lehet kiielégíteni. A magyar kisebbség különösen sokat várt Dérer minisztertől. Sok fölvilágosítást várt egyrészt azért, mert Dérer Szlovenszkó fia, másrészt azért, mert Dérer szociáldemokrata, vagyis olyan ember, aki minden második szavával demokráciát és internacionális igazságosságot ígér. Annál is inkább várhatta ezt, mert Dérer személyében is közel esik a magyar kultúrához, mert pártjában magyarok is vannak, akiket szintén érdekel a magyar iskola ügye. Dérer pártja ráadásul mindenkor nagy dobbal hirdeti, hogy Dérer magyar szavazatoknak köszönheti képviselői mandátumát. Ezek után tehát a magyarság elsősorban arra volt kiváncsi, mi mondanivalója van Dérer miniszternek a kisebbségieknek kijáró kulturális autonómiáról, melyet pártja csak néhány héttel ezelőtt vett fel a programjába, mi válasza van a magyar kisebbség panaszaira, melyek egyikét-mástkát még nem-magyar parlamenti szónokok is a magukévá tették. Dérer nem mondott semmit. Egy szót sem mondott erről. Sem a kulturális autonómiáról, sem a magyar iskolák körüli tanügyi botrányok elintézéséről. Az iskolaügyi miniszter háromórás beszédében mondatot sem tudott szentelni egyetlenegy a magyarságnak, a rábízott magyar iskoláknak. A hivatalosan is háromnegyed milliónyi magyarságot nem találta megemlítésre méltónak. Nem tartotta szükségesnek, hogy legalább a saját pártja magyarjainak iskolaügyi érdeklődését kielégítse. Nem. Neki ez is quantité négligeable, mint az egész itteni magyarság. Ez a néma mellőzés, ez a csendes bojkott mégis sokat mondó. Sokat mondó, mert jellemzi Dürernek és az egész kormánynak magyar kisebbségi politikáját. Sőt még annál is több: a negáció politikája. A magyar kisebbségi kérdést, a magyar panaszokat, a magyar jogigényeket egyeszerűen nemlétezőknek tekintik, levegőnek veszik. A kisebbségellenes negativizmus non plus ultrája ez. Ilyet még nem látott a világ. Nagyon rossz fényt vet a csehszlovák demokráciára ez a bojkott-taktika. Még rosszabbat a csehszlovák szociáldemokráciára. A hordók tetején, a magyar szavazatok halászásánál és a pártprogram papirosra vetésekor a külföldi internacionalisták szórakoztatására demokráciáról, iskolai önkormányzatról, kisebbség iránti lojalitásról csöpög a beszédük, mikor pedig egy hivatalosan is háromnegyed milliós kisebbség tanügyi igényeiről kellene beszélni, akkor a szociáldemokrata iskolaügyi miniszter még a nyelvére sem veszi ennek a kisebbségnek a nevét. Ehelyett ellenben majdnem órahosszat beszélt a cseh kisebbségi iskolákról. Csekély 1375 darab van belőlük a német vidékeken. Ezek megszaporítására kell az újabb 280 millió. Ezt a ,kisebbségi" tanügyet aztán igazán istápolják. 49 cseh kisebbségi iskola van, amelynek tíznél kevesebb a hallgatója, 321- ben a növendékek száma nem éri el a 20-at, 20 -ben a 30-at. Erre az iskolaépítésre mondta egyszer Englis, hogy fényűzés. A szociálde- Boris cár ifjú feleségével ünnepélyesen bevonult Szófiába Fogadtatás a pályaudvaron • A második esküvő A bolgár főváros örömmámorban Szófia, október 31. A bolgár király és fiatal felesége ma öreggel a lakosság óriási örömrivalgása között bevonult Szófiába. Az udvari vonat az éjszaka folyamán tette meg az utat a tengerpartról Szófia közeléig, ahol Kazizsaneban hat óra hosszat várt a napfelkeltére. Reggel hét órakor megkezdődött a fővárosban a publikum és a katonaság felvonulása. A kordont kilenc órakor vonták meg, amikor az uccákon már hemzsegtek az emberek. Az ég borús maradt, de nem esett. A pályaudvaron megjelentek a kormány tagjai feleségeikkel, a kamara elnöksége, valamint a sajtó képviselői. A peróbon vörös szőnyegeket helyeztek el és a szőnyegekre fehér krizantémokat szórtak. A sötétzöld udvari vonat, amely valaha Vilmos császáré volt, pontosan tiz órakor futott be a pályaudvarra. Az első kocsiból kiszállt a király és lesegítette feleségét a kocsiból. A diszszázad vigyázzban állott, a trombiták riadót fújtak. A király ellépett a diszszázad előtt és üdvözölte a miniszterelnököt, mig a királyné kezet nyújtott a minisztereknek. Az udvari váróteremben a miniszterelnök felesége óriási fehér rózsacsökröt nyújtott át a királynénak, majd a miniszterek feleségeit sorba bemutatták Gioralmának. A királyné ismét hosszú fehér ruhát viselt, míg fátylát hatalmas brilliáns diádéal fogta össze, amelyet Ferdinánd exkirálytól kapott. A királyné vállán gyönyörű hermelinköpeny volt A király tábornoki egyenruhában jelent meg és csizmát viselt. A pályaudvar előtt a gárdalovasezred vonult föl és a katonák vörös mentéikben, lánybőtt kucsmájukkal sastollal díszített bárendkívül festői látványt nyújtottak. A királyi pár kétcfogatú díszhintón tette meg az utat a városba. A második kocsiban a király testvére ült, a harmadik kocsiban az udvari marsall és az udvarhölgyek. A kíséret többi tagja autókon helyezkedett el. A menet élén Szófia rendőrfőnöke lovagolt, mögötte két század gárdalovasság, majd a királyi kocsi a következett, oldalán lovas gárdatiszteikkel helyőrség parancsnokának vezetése alatt. Minden kocsi között a gárdaezred egy-egy osztaga lovagolt. A kordont álló csapatok az egész útvonalon vigyázzban állottak, míg a közönség viharosan éltette a fiatal párt. Az oroszlánhidnál, a diadalív előtt, a csapat megállt és Szófia rendőrfőnöke üdvözlő beszédet mondott és az ősvégi szokás szerint sót és kr iyeret nyitott át a királyi párnak. Időközben a kabinet tagjai az Alexander Newski-templomban gyülekeztek. Ugyanitt megjelent a diplomáciai testület is, a szobranje képviselői és az ország többi előkelősége. A templom kapujánál Bulgária öt aranyba öltözött és arany koronával diszitett metropolitája várta a királyi párt, aki pontosan fél tizenegy órakor érkezett a templom elé. Neolit, Widdin agg metropolitája üdvözölte Borist és Giovannát. A templom lépcsőinél fehérbe öltözött iskoláslányok és iskolásfiúk állottak. A templomba való bevonulás előtt a király és királyné kicserélték aranygyűrűiket és egymás fejére rakták az arany koszorúkat. Majd a metropolita átnyújtotta a királynak az arany serleget az esküvői borral. Boris egy-két kortyot ivott a serlegből, majd átnyújtotta a királynénak, aki ugyancsak ivott belőle. Ezután a fiatal pár a márványtrónhoz vonult. A metropolita hatalmas beszédet mondott, miközben a kivonult tüzérütegek százegy ágyúlövést adtak le. A ceremónia után a vendégek sorra szerencsét kívántak a fiatal párnak. Tizenkét órakor befejeződött az esküvő. A menet elhagyta a templomot és Templom-téren át a királyi palotába vonnult, ahol a kivonult katonaság újból tisztelgett Boris előtt. Merényletkísérlet a királyi pár vonata ellen? Szófia, október 31. Boris bolgár király és Giorcánna királyné udvari vonata ellen a mára virradó éjszaka merényletet kíséreltek meg, amely azonban sikertelen maradt. Mikor az udvari különvonat éjjjel 11 óra tájban Manóié állomáshoz közeledett, amely a feje után van Burgas és Szófia közt, ismeretlen tettesek többször a vonatba lőttek. Egy golyó eltalálta a katonai őrszemet, aki a pályatest mellett állott, a golyó a lábába fúródott és súlyosan megsebesítette, egy másik golyó pedig szétroncsolta a puskáját. Több lövés célt tévesztett, katona A vonatot egy golyó sem érte.. A mozdonyvezető nem állította meg a vonatot, hanem tovább robogott. i Dérer miniszter háromórás expozéjában egy szóval sem emlékezett meg az iskolai autonómiáról és a magyar tanügyről A miniszter szerint nincs szükség a kassai műegyetemre — Újabb terheket akarnak zúdítani a szlovenszkói iskolafentartók nyakába — Már 150 cseh tannyelvű iskola van Ruszinszkóban Prága, október 31. A képviselőházi költségvetési bizottság iskolaügyi vitájának végén, csütörtök éjjel felszólalt Dérer iskolaügyi miniszter s három órás beszédében válaszolt az elhangzott kritikákra. Jellemző, hogy Dérer miniszter hatalmas expozéjában még csak arra sem érdemesítette a több mint háromnegyedmilliós magyarságot, hogy egy szóval is említést tegyen a magyar kisebbség iskolaügyeiről. Annál részletesebben foglalkozott amokrata miniszter azonban úgy véli, hogy aí* cseh gyermeknek már dukál iskola, ellenben a magyar iskolásokkal szemben az a szabály, hogy lehetnek nyolcvanan is, de ha az illető vidéken a magyarság nem éri el a 20 százalékos lakossági arányt, iskolát nem kaphatnak. Ezt úgy hívák,hogy „kisebbségi" tanügy, így fest Dérer miniszter tanügyi demokráciája, többségi csehszlovák nemzet úgynevezett „kisebbségi" iskoláinak kérdésével. A miniszter beszéde elején rámutatott arra, hogy a költségvetésben iskola és népnevelési célokra összesen 1900 millió korona van előirányozva, beleszámítva természetesen a tanítói fizetések 800 millió koronás tételét A cseh kisebbségi iskolák Ezután áttért a cseh kisebbségi iskolák problémájára. Kijelentette, hogy eddig összesen 1150 elemi és 224 polgári iskolát, vagyis összesen 1375 iskolát létesítettek, a zárt németlaketa területeken élő csehek számára. Csodálkozik Hodina német agrárius tegnapi ami kiszólásán, hogy ez az állam nem a németek, hanem a csehszlovákok állama. Ilyen kijelentést nem várt volna egy kormánypárti képviselőtől. Minden követelés teljesítésének előfeltétele az állam iránti abszolút hűség. Statisztikai adatokkal bizonyítgatja, hogy a németekkel szemben tanügyi és kulturális téren nem történtek mulasztások, hanem ellenkezőleg, a németek sok tekintetben jobban állnak, mint maguk a csehszlovákok. A csehszlovák kisebbségi iskolakérdést tisztán pedagógiai szempontból ítéli meg s ennek egyetlen célja: Minden nemzetiség számára megőrizni a gyermeket. A jövőben nem is ezen kisebbségi iskolák számára kell a súlyt fektetni, hanem a már felállított iskolákra kell nagyobb figyelmet fordítani. Fontos, hogy jól berendezett kisebbségi iskolák legyenek. Intézkedést tett az iskolaügyi minisztérium az irányban, hogy csak kellő számú tanuló számára létesítsenek cseh kisebbségi iskolát. A minimum a miniszter szerint tíz növendék. Jelenleg Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül