Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)

1932-06-08 / 130. (2943.) szám

1932 Junius 8, szerda. " Kampanmn Szent-Ivány leálcázta TRIGMA^AG^ARHIKIJAI? Hodia „parasztdemokráciáját” A magyar nemzeti párt vezére Párkányban és Érsekújvárért Éles válasz Hodia érsekujvári konkolyhintésére Érs­ekú­jvár, júin­ius 7. Vasár­napi szá­munkban röviden­­ megemllékeztünk arról, hogy Szent-Ivány József nagyjelentőségű délsaloivemszkói körútján pénteken Párkány­ban, szombaton pedig Érsekdíj­váro­tt járt. A pártvezért a párkányi pártkörzet kö­zönsége meleg, lelkes és ünnepélyes fogad­ta­tá­Jban részesítette. A magyar lányok kül­döttsége élén Hoffffimann Marianne, Várady Ilonka és Deljező Manci üdvözölték s virág­csokrokkal kedveskedtek neki. A körzet küldöttsége élén Baig Árpád körzeti elnök köszöntötte. A körzeti értekezleten 33 köz­ség képviseltette magát. Megjelent Juszkó rendőri fogalma­zó is. Baig elnöki megnyitója után Szent-Ivány szóvátette a rendőrhatósági személy jelen­létét és kijelentve azt, hogy bár semmi ki­fogása nincs a jelenlévő kiküldött személye ellen és bár pártja a hatóságok teljes tiszte­let­be­ntartása alapján áll s a törvény tiszte­letét hirdeti, elvi okokból kénytelen leszö­gezni, hogy a párt értekezletén csupán meg­hívott pár­t szervezeti tagok vehetnek részt. Majd rátért a szervezet adminisztratív kér­déseire. Eközben a hatósági kiküldött fel­­emelkedett és elhagyta a termet Szent-Ivány ismerteti a politikai helyze­tet. Megállapítja az agráriusok súlyos gaz­daságpolitikai hib­áit és mulasztásait. Je­lentős és nagy tetszéssel fogadott kijelent­é­­­se volt, hogy a párt dolgozni fog az önálló munkás­pénztárak felállításáért. Utána a pártmunka gyakorlati kérdései ke­rültek szóba, így: a falulátogatások, az egyetemi ifjúság nyári munkája, a munkás­szervezetek kiépítése és az adómoratórium kérdése. A vita során Gór­a József (Ebed) a borfogyasztási adó ügyét tette szóvá. Az összes kölvétel után a járási bizottsági tagok értekezletét tartották meg, amelyen meg­jelentek Azsak­ovits Gyula Párkány, Tatm­­­ay Béla dr. ügyvéd Párkány, Baig Árpád Garammkövesd, Tóth Márton Párkány, Ba­lázs Vince Párkány, Szőcs Ferenc Köböl­kút, Krizsán András Párkány. Az értekezle­ten számos nagyfonto­sságú, gyakorlati párt­­kérdés került megvitatásra. Délben mintegy ötiven terítékes közebéd volt, amelyen Tarnay Béla dr. üdvözölte a pártvezért­, Azsak­ovits Gyula pedig a párt­tagokat buzdította áldozatkész munkára. Szent-Ivány válaszában utalt a magyar tömegek összefogásaiban rejllő erő jelentősé­gére és arra kérte a párt tagjait, hogy ma­gyar szeretettel öleljék keblükre a m­agyar kollektí­vum minden tagját. A délután folyamán megejtették a párt­­iroda vizsgálatát és a pártvezetőség kifejez­te a legteljesebb elismerését és köszönetét Hegedűs Balázs főtitkárnak agilis és ered­ményes működéséért. A délután folyamán ezenkívül m­ég a bortermelő községek kiküldöttei a Goda­­vendéglő külön term­eiben megbeszélést tar­tottak a borita­ladó kérdésében. Holota Já­nos dr- nemzetgyűlési képviselő e kérdés­ben részletes felvilágosító beszédet mon­dott. Az értekezlet megállapodott abban, hogy a bolitaladó kérdéseiben a legenergi­­kusabb akcióba kezd. Úgy Trapl pénzügy­­miniszterhez, mint a pozsonyi vezérpénz­­ügyigazgatóhoz küldöttséget meneszt,­­mely­nek tagjaiul Holota János dr.-t, Gora Józse­fet, Baig Árpádot és Hegedűs Jánost vá­lasztotta meg. Szent-Ivány Érsekújváron Szombaton délelőtt a magyar nemzeti párt érsekujvári körzetének választmánya ülést tar­tott, Kurucz Ferenc körzeti elnök vezetésével. Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő üd­vözölte a párt­ vezető tagjait. A rövid üdvözlés után Szent-Ivány József beszéde amelyből az alábbiakat ragadjuk ki,következett: —• Érsekújváron a múlt hetekben — mondot­ta egyebek közt — nagy titkolódzás között megjelent Hodzsa Milán, a csehszlovák agrár­párt egyik vezetője. Gyűlést tartott. A gyű­lésre behoztak rendes napidíj mellett a cseh­szlovák agrárpárt magyarok között létesített szervezeteiből gazda- és földműves-embereket. Ezen a gyűlésen Hodzsa Milán azt mondotta, hogy ő fogja kivezetni a magyar parasztot az urak „elnyomása”” alól, és oda fogja helyezni arra a porondra, amely a világ társadalmában a magyar parasztot megilleti. Az ő eszköze a parasztdemokrácia, mely egyedül képes boldo­gítani a magyar parasztot. — Azt is mondta Hodzsa Milán, hogy 1925- ben sokat tárgyalt művelünk, de a magyar ve­zér — így mondta — megretirált a megegyezés elől. Soknak nem adtak. De hát én kérdem a kor­mánypárti­ szociáldemokrata és Csánki-párti agrárokat, kaptak-e ők földet? Nem kaptak. Csak ígértek nekik és megszagoltatták velük. A földet a csehszlovák agrárpárt odaajándé­kozta a maradék birtokosoknak és a telepe­seknek. Azóta vannak Komárom tőszomszéd­ságában és a Csallóköz kellős közepén, meg egyéb szinmagyar vidéken Pospisil nevű föl­desurak és Zeleny Háj és Hodzovo nevű, messze pirosló fedelű házakból álló faluk. És azóta vannak a magyar falvakban tizezer­­számra munkanélküli aratómunkások és cselédek és azóta van, hogy olyan községben is, ahol a Pospisil nevű földesurna­k három gyermeke van és amellett az egész falu szinmagyar, úgyneve­zett csehszlovák kisebbségi iskolák, ahol ma­gyar nyelvet nem tanítanak, ahová ellen­ben a gyönge, vagy tudatlan, vagy valamilyen mó­don, például vasutas, vagy más állás révén az államhoz kapcsolt magyarok gyermekeit betes­sékelik. Ezt tisztán és kizárólag az agrárpárt csinálta. A munkásbiztositó pénztárak —■ A munkásbiztositó pénztár egy külön fe­jezet lehetne abban a regényben, amely a cseh­szlovák agrárpárt és Hodzsa Milán „szerelmét”” tárgyalja a magyar paraszt iránt. A munkás­­biztosító pénztárakban még magyar vidéken is c­sak mutatóba akad egy magyar tisztviselő. És ha valamelyik munkásbiztosító pénztár az egyik évben deficittel zár, azt nagyon egy­szerűen kivetik a következő évre a munka­adókra és munkásokra. Hogy hogyan gazdálkodnak ezekben a pénztá­rakban, arra csak egy példát említek föl. Ipoly­ságon volt a pénztárnak egy háza, amelyet a pénztár 300.000 koronáért vett, beleköltött az átalakításiba 100.000 koronát, összesen tehát 400.000 koronájába­n volt. Négy év múlva eszükbe jutott, hogy van egy szlovák város, amely ugyan távolabb esik a biztosított felek­től — Korponának­­ hívják —■, áthurcólkodta­k oda, a házat eladták 160.000­ koronáért. Kor­­ponám másfélmillió korona költséggel épült föl a pénztár új palotája a legnagyobb luxussal. Mi volna itt a megoldás? Az, hogy érvényt sze­rezzenek a kormánypártok annak a törvénynek, amelyik megengedi, hogy saját külön autonóm munkásbiztosító pénztárak legyenek fölállítha­tók, s ez azt jelenthetné, hogy a magyar munkások és munkaadók megcsi­nálnák a maguk pénztárait, gazdálkodnának benne rendesen, belenézhetnének a pénzkeze­lésbe, biztosíthatnák a rendes gazdálkodást és ami szintén fontos, a magyar fiatal intel­ligenciának néhány tagját tisztviselőként odahelyezhetnék. Ennek a törvénynek azon­ban egy hibája van, mert azt mondja, Szlovenszkóra nem terjed ki a hatása, hogy Tárgyaltunk róla, követeltük, kértük és Tör­köly József dr. térdig koptatta a lábát ezért az elemi jogért való utánjárásban és nem enged­ték. Ne­m engedték, mert a csehszlovák agrárpárt „parasztdemokrá­ciája”” azt mondja, hogy a munkásbiztosító pénztár arra való, hogy benne csehszlovák tisztviselőknek legyen helye és arra való, hogy ezen a réven fogdoshasson magának, meg más cseh pártoknak híveket. Meg azután igy együtt vannak benne szlovák és magyar munkások, azután különböző párt­hoz tartozó munkások és igy mi sem egysze­rűbb, mintha elnézésből a magyarok és magyar párton levő magyarok kisebb szám­á­ban küldetnek gyógyulás céljából kórházba, gyógyintézetekbe, fürdőkbe. Meg aztán más oka is van ennek és ez az, hogy így a mun­­kásbiztosí­tó pénztárak a nyereségeiket be­rakják a cseh bankokba, ahelyett, hogy ma­gyar szövetkezetek, bankok létesítésére for­­dittatnának és onnan a magyar mezőgazdaság és a magyar iparosok hiteléletének szolgála­tában állna az a tőke. De Korponán azért se „jobb" helyen van az a palota, mint Ipoly­ságon volna, mert Korponán nem magyar kő­művesek és épitőmunká­sok, asztalosok, Ácsok s egyéb munkások és iparosok húznak be­lőle hasznot. Erről még sokat lehetne be­szélni. — Amerre járok Szlovenszkó egész terüle­­tén, ha nagy városba, ha kis faluba, ha kastélyba, ha kis szalmatetejű házba, min­denütt egyforma hangon szólal meg a nyo­mor. Kihűlt gyárkémények omladoznak és munkanélküliek tengenek. Pedig ezek a gyá­rak nekünk is jelentettek valamit. A magyar munkás ott találta meg a kenyerét, a magyar földmivelő ott találta meg a piacát, a ma­gyar iparos ott választhatta k­i a műhelye ré­szére szükséges nyersanyagot, azt megalkud­hatta, hitelbe is megvehetne, hiszen ismerték egymást a gyárigazgatóval. Az agrárvámok — Erre azt fogja válaszolni a Hodzsa párt, hogyhát megcsinálta az agrárvámokat. Hát ez igaz, de nincs köszönet benne, mert­ az agrárvámokat megcsinálni és nem ido­mítani hozzá a gazdasági életet, a hiitel*­­életet, a vasúti tarifát, az iparcikkek árát, olyan mintha, semmit sem csinált volna. És most beszéljünk arról, hogy7 Hodzsa Milán leleplezett „parasztdemokráciája" Szükségesnek látom, hogy rámutassak a csehszlovák agrárpárt szerepére és munkájára a magyarság körében és miután Hodzsa Milán úr kijelentései folytán a köte­les diszkréció alól felmentve érzem magam, nyilatkozni azokról a tárgyalásokról, amelye­ket Hodzsa Milánnal folytattam. Lásson a magyar nép tisztán. Mit csinált Hodzsa, illetve a­ csehszlovák agrárpárt a ..parasztdemokráciák jelszava alatt a magyar paraszt javára. Miután a csehszlovák agrárpárt eddig min­den kormányt támogatott, sőt a kormányban a három legfontosabb miniszteri tárcát töltötte be: a miniszterelnökit, a belügyminiszterit és ami a legfontosabb a magyar paraszt szempont­jából, a földművelésügyit és kolaügyit is, természetes, hogy egyidőben az is­mindazokért a törvényekért, amelyeket a kormányok többsége hozott és mindazokért a rendeletekért, amelyeket a kormány ki­adott, elsősorban felelős. A vagyon­dézsm­a Vegyük sorra ezeket a nagy jótéteményeket. Először kezdődik a dolog a vagyondézsmá­­val. 1919 március elsején meglévő vagyon után kellett fizetni. Mire kivetették és behaj­tották, a pénz sokkal drágább lett. Ha valaki­nek egy pár ökör ára dézsmát kellett fizetnie, akkor, amikor fizetésre került a sor, három pár ökörrel tudta csak kifizetni. És kicsoda síny­lette meg ezt legjobban, ha nem a gazda és a földművelő, meg a kisiparos. Különösen ezért, mert ezeknek a háta mögött nem állott a nagy­tőke, sem a kartellek, csak a csehszlovák ag­rárpárt, amelynek azonban az volt eredettől a célja, hogy összeveszítse egymással a magyar munkást, a magyar parasztot, a magyar iparost, a magyar föld­művest, és hogy valamennyit a csehszlovák nemzeti imperializmus és a nagy szláv cé­lok szolgálatába állítsa. Másodszor a hadikölcsön törvény. A béke­szerződések nem gondoskodtak arról, hogy a hadikölcsönök valamilyen formában az állam által beváltandók. A földreform Harmadszor: mit csinált a csehszlovák agrárpárt a ma­gyarlakta földekkel? ■ Ezt­ már ez a párt csinálta a szó szoros értel­mében. Kisajátították a magyar földbirtokostól — Számos női bajnál a természetes „Ferenc József“ keserű víz használata végtelen nagy megkönnyebbülést szerez. A nőorvosi klinikák bizonyítványai tanúsítják, hogy a rendkívül enyhe hatású Ferenc József vizet különösen a szülészeti osztályon a legjobb sikerrel alkal­mazzák. A Ferenc József keserűvíz gyógyszer­­tárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható. a földet. A rendes árának egytized részét fizet­ték érte. Erre még azt mondhatjuk, hogy for­radalom már volt az emberiség történetében máskor is és 1848-ban nem kellett semmiféle erőszak, sem törvény ahhoz, hogy a pozsonyi magyar nemzetgyűlésen a magyar földesurak Kossuth Lajos beszédének a hatása alatt ön­ként­ lemondjanak a tizedről és felszabadítsák a jobbágyokat, hát most is kellett áldozatokat hozni. Igen ám, csakhogy mit csinált az agrárpárt ezzel a földdel? A színtiszta magyar vidékeken a ma­gyar lakosságnak és magyar földmű­vesség­­nek jóformán semmi sem jutott. Hiába jelentkezett érte, hiába kérte, hiába kö­vetelte, hiába vezettük a küldöttségeket, a föld­hivatalba, hiába írta össze a magyar nemzeti párt a magyar földigénylőket, mindig elutasí­tották őket. Erre valaki azt mondhatná, hogy igen, ez azért volt, mert az ellenzéki magya­ S A napos tavaszi napok elle­nére nem kell szép lök képződésétől félni, fia Dr. C Episma krémet és szappant használt Kérje az ingyenes „Szépségápolás brosúrát” Lavecki ”, Cie kozmetikai nagyvállalkozás központ Piafia, Pa­ais Lucerna Megrendeléseken feltüntetendő: Utánvételes szállítmányok osztálya. mit tárgyaltam Hodzsa Milánnal? És is megszavaztam az agrárvámokat, de ugyanakkor kidolgoztam az úgynevezett polgári többség rész­ére egy gazdasági munkaprogramot. Azt mondván, hogy ennek a végrehajtására vállalkozom, mert maga az agrárvám a többi intézkedés nélkül nem ér semmit. Ebbe a programba beletartozott az is, hogy az adó­kat egyszerűsítsük, hogy a munkásbiztosító­­kat csinál­hassuk magunk, hogy az állam tá­mogassa a magyar hitelszövetkezetek és pénz­intéz­etek létesítését és benne volt legfőképpen az, hogy azokat a földeket, amiket a magyar földbirtokostól elvesznek, a mi ellenőrzésünk alá helyezzék és a mi ellenőrzésünk mellett kizárólag és csakis magyar gazdáknak és földműveseknek és magyar nincsteleneknek osszák széjjel. S a telepítéseket szüntessék be azonnal. Hodzsa kétszínű szerepe Azt i­s­­ mondtam­, hogy szükséges, hogy a magyar gyerekek magyar iskolába járhassa­nak és hogy saját am van­ye­lvükön férhesse­nek hozzá a legnagyobb és legmagasabb tu­domány­okhoz is. Azt is mondtam, hogy a magyar elbocsátott tisztviselőknek és nyug­díjasoknak meg kell adni a rendes nyugdí­jat és kívántam az önálló magyar gazdasági és kultúrintézmények létesítéseinek szabad­ságát és autonómiáját. Hodzsa miniszter úr és megbízottjai, akik a tárgyalást folytatták, azt mondották, hogy rendben van, megígérik követeléseim tel­jesítését, de nem hajlandók írásba foglalni. Nem hajlandók erre alapítani a kormány­nak a munkaprogramját, hanem azt mond­ták: menjünk a kormányba, üljünk be a húsos fazék mellé­ és abból szedegessünk magunknak, közben azonban folytatták a kolonizációt, folytatták az itteni pénznek Prágába szállítását, folytatták a magyar iskolák megszüntetését és hajigálták a ha­táron keresztül azokat a szerencsétlen ma­gyarokat, akiknek itteni törvénymagyará­zat szerint állampolgárságiak kétes. — Hodzsa Milán a múltkori érsekújvári­­ beszédében azt is mondta, hogy a némete­ket kézenfogva vitte magával a kormányba. Hát ez igaz, én láttam. — Mélyen tisztelt polgártársaim, engem nem vittek. Engem nem lehetett kézenfogva vezetni. Pártomat se, mert mi nem üzletet akar*

Next