Prágai Magyar Hirlap, 1932. június (11. évfolyam, 124-148 / 2937-2961. szám)
1932-06-08 / 130. (2943.) szám
1932 Junius 8, szerda. " Kampanmn Szent-Ivány leálcázta TRIGMA^AG^ARHIKIJAI? Hodia „parasztdemokráciáját” A magyar nemzeti párt vezére Párkányban és Érsekújvárért Éles válasz Hodia érsekujvári konkolyhintésére Érsekújvár, júinius 7. Vasárnapi számunkban röviden megemllékeztünk arról, hogy Szent-Ivány József nagyjelentőségű délsaloivemszkói körútján pénteken Párkányban, szombaton pedig Érsekdíjvárott járt. A pártvezért a párkányi pártkörzet közönsége meleg, lelkes és ünnepélyes fogadtatáJban részesítette. A magyar lányok küldöttsége élén Hoffffimann Marianne, Várady Ilonka és Deljező Manci üdvözölték s virágcsokrokkal kedveskedtek neki. A körzet küldöttsége élén Baig Árpád körzeti elnök köszöntötte. A körzeti értekezleten 33 község képviseltette magát. Megjelent Juszkó rendőri fogalmazó is. Baig elnöki megnyitója után Szent-Ivány szóvátette a rendőrhatósági személy jelenlétét és kijelentve azt, hogy bár semmi kifogása nincs a jelenlévő kiküldött személye ellen és bár pártja a hatóságok teljes tiszteletbentartása alapján áll s a törvény tiszteletét hirdeti, elvi okokból kénytelen leszögezni, hogy a párt értekezletén csupán meghívott párt szervezeti tagok vehetnek részt. Majd rátért a szervezet adminisztratív kérdéseire. Eközben a hatósági kiküldött felemelkedett és elhagyta a termet Szent-Ivány ismerteti a politikai helyzetet. Megállapítja az agráriusok súlyos gazdaságpolitikai hibáit és mulasztásait. Jelentős és nagy tetszéssel fogadott kijelentése volt, hogy a párt dolgozni fog az önálló munkáspénztárak felállításáért. Utána a pártmunka gyakorlati kérdései kerültek szóba, így: a falulátogatások, az egyetemi ifjúság nyári munkája, a munkásszervezetek kiépítése és az adómoratórium kérdése. A vita során Góra József (Ebed) a borfogyasztási adó ügyét tette szóvá. Az összes kölvétel után a járási bizottsági tagok értekezletét tartották meg, amelyen megjelentek Azsakovits Gyula Párkány, Tatmay Béla dr. ügyvéd Párkány, Baig Árpád Garammkövesd, Tóth Márton Párkány, Balázs Vince Párkány, Szőcs Ferenc Köbölkút, Krizsán András Párkány. Az értekezleten számos nagyfontosságú, gyakorlati pártkérdés került megvitatásra. Délben mintegy ötiven terítékes közebéd volt, amelyen Tarnay Béla dr. üdvözölte a pártvezért, Azsakovits Gyula pedig a párttagokat buzdította áldozatkész munkára. Szent-Ivány válaszában utalt a magyar tömegek összefogásaiban rejllő erő jelentőségére és arra kérte a párt tagjait, hogy magyar szeretettel öleljék keblükre a magyar kollektívum minden tagját. A délután folyamán megejtették a pártiroda vizsgálatát és a pártvezetőség kifejezte a legteljesebb elismerését és köszönetét Hegedűs Balázs főtitkárnak agilis és eredményes működéséért. A délután folyamán ezenkívül még a bortermelő községek kiküldöttei a Godavendéglő külön termeiben megbeszélést tartottak a boritaladó kérdésében. Holota János dr- nemzetgyűlési képviselő e kérdésben részletes felvilágosító beszédet mondott. Az értekezlet megállapodott abban, hogy a bolitaladó kérdéseiben a legenergikusabb akcióba kezd. Úgy Trapl pénzügyminiszterhez, mint a pozsonyi vezérpénzügyigazgatóhoz küldöttséget meneszt,melynek tagjaiul Holota János dr.-t, Gora Józsefet, Baig Árpádot és Hegedűs Jánost választotta meg. Szent-Ivány Érsekújváron Szombaton délelőtt a magyar nemzeti párt érsekujvári körzetének választmánya ülést tartott, Kurucz Ferenc körzeti elnök vezetésével. Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő üdvözölte a párt vezető tagjait. A rövid üdvözlés után Szent-Ivány József beszéde amelyből az alábbiakat ragadjuk ki,következett: —• Érsekújváron a múlt hetekben — mondotta egyebek közt — nagy titkolódzás között megjelent Hodzsa Milán, a csehszlovák agrárpárt egyik vezetője. Gyűlést tartott. A gyűlésre behoztak rendes napidíj mellett a csehszlovák agrárpárt magyarok között létesített szervezeteiből gazda- és földműves-embereket. Ezen a gyűlésen Hodzsa Milán azt mondotta, hogy ő fogja kivezetni a magyar parasztot az urak „elnyomása”” alól, és oda fogja helyezni arra a porondra, amely a világ társadalmában a magyar parasztot megilleti. Az ő eszköze a parasztdemokrácia, mely egyedül képes boldogítani a magyar parasztot. — Azt is mondta Hodzsa Milán, hogy 1925- ben sokat tárgyalt művelünk, de a magyar vezér — így mondta — megretirált a megegyezés elől. Soknak nem adtak. De hát én kérdem a kormánypárti szociáldemokrata és Csánki-párti agrárokat, kaptak-e ők földet? Nem kaptak. Csak ígértek nekik és megszagoltatták velük. A földet a csehszlovák agrárpárt odaajándékozta a maradék birtokosoknak és a telepeseknek. Azóta vannak Komárom tőszomszédságában és a Csallóköz kellős közepén, meg egyéb szinmagyar vidéken Pospisil nevű földesurak és Zeleny Háj és Hodzovo nevű, messze pirosló fedelű házakból álló faluk. És azóta vannak a magyar falvakban tizezerszámra munkanélküli aratómunkások és cselédek és azóta van, hogy olyan községben is, ahol a Pospisil nevű földesurnak három gyermeke van és amellett az egész falu szinmagyar, úgynevezett csehszlovák kisebbségi iskolák, ahol magyar nyelvet nem tanítanak, ahová ellenben a gyönge, vagy tudatlan, vagy valamilyen módon, például vasutas, vagy más állás révén az államhoz kapcsolt magyarok gyermekeit betessékelik. Ezt tisztán és kizárólag az agrárpárt csinálta. A munkásbiztositó pénztárak —■ A munkásbiztositó pénztár egy külön fejezet lehetne abban a regényben, amely a csehszlovák agrárpárt és Hodzsa Milán „szerelmét”” tárgyalja a magyar paraszt iránt. A munkásbiztosító pénztárakban még magyar vidéken is csak mutatóba akad egy magyar tisztviselő. És ha valamelyik munkásbiztosító pénztár az egyik évben deficittel zár, azt nagyon egyszerűen kivetik a következő évre a munkaadókra és munkásokra. Hogy hogyan gazdálkodnak ezekben a pénztárakban, arra csak egy példát említek föl. Ipolyságon volt a pénztárnak egy háza, amelyet a pénztár 300.000 koronáért vett, beleköltött az átalakításiba 100.000 koronát, összesen tehát 400.000 koronájában volt. Négy év múlva eszükbe jutott, hogy van egy szlovák város, amely ugyan távolabb esik a biztosított felektől — Korponának hívják —■, áthurcólkodtak oda, a házat eladták 160.000 koronáért. Korponám másfélmillió korona költséggel épült föl a pénztár új palotája a legnagyobb luxussal. Mi volna itt a megoldás? Az, hogy érvényt szerezzenek a kormánypártok annak a törvénynek, amelyik megengedi, hogy saját külön autonóm munkásbiztosító pénztárak legyenek fölállíthatók, s ez azt jelenthetné, hogy a magyar munkások és munkaadók megcsinálnák a maguk pénztárait, gazdálkodnának benne rendesen, belenézhetnének a pénzkezelésbe, biztosíthatnák a rendes gazdálkodást és ami szintén fontos, a magyar fiatal intelligenciának néhány tagját tisztviselőként odahelyezhetnék. Ennek a törvénynek azonban egy hibája van, mert azt mondja, Szlovenszkóra nem terjed ki a hatása, hogy Tárgyaltunk róla, követeltük, kértük és Törköly József dr. térdig koptatta a lábát ezért az elemi jogért való utánjárásban és nem engedték. Nem engedték, mert a csehszlovák agrárpárt „parasztdemokráciája”” azt mondja, hogy a munkásbiztosító pénztár arra való, hogy benne csehszlovák tisztviselőknek legyen helye és arra való, hogy ezen a réven fogdoshasson magának, meg más cseh pártoknak híveket. Meg azután igy együtt vannak benne szlovák és magyar munkások, azután különböző párthoz tartozó munkások és igy mi sem egyszerűbb, mintha elnézésből a magyarok és magyar párton levő magyarok kisebb számában küldetnek gyógyulás céljából kórházba, gyógyintézetekbe, fürdőkbe. Meg aztán más oka is van ennek és ez az, hogy így a munkásbiztosító pénztárak a nyereségeiket berakják a cseh bankokba, ahelyett, hogy magyar szövetkezetek, bankok létesítésére fordittatnának és onnan a magyar mezőgazdaság és a magyar iparosok hiteléletének szolgálatában állna az a tőke. De Korponán azért se „jobb" helyen van az a palota, mint Ipolyságon volna, mert Korponán nem magyar kőművesek és épitőmunkások, asztalosok, Ácsok s egyéb munkások és iparosok húznak belőle hasznot. Erről még sokat lehetne beszélni. — Amerre járok Szlovenszkó egész területén, ha nagy városba, ha kis faluba, ha kastélyba, ha kis szalmatetejű házba, mindenütt egyforma hangon szólal meg a nyomor. Kihűlt gyárkémények omladoznak és munkanélküliek tengenek. Pedig ezek a gyárak nekünk is jelentettek valamit. A magyar munkás ott találta meg a kenyerét, a magyar földmivelő ott találta meg a piacát, a magyar iparos ott választhatta ki a műhelye részére szükséges nyersanyagot, azt megalkudhatta, hitelbe is megvehetne, hiszen ismerték egymást a gyárigazgatóval. Az agrárvámok — Erre azt fogja válaszolni a Hodzsa párt, hogyhát megcsinálta az agrárvámokat. Hát ez igaz, de nincs köszönet benne, mert az agrárvámokat megcsinálni és nem idomítani hozzá a gazdasági életet, a hiitel*életet, a vasúti tarifát, az iparcikkek árát, olyan mintha, semmit sem csinált volna. És most beszéljünk arról, hogy7 Hodzsa Milán leleplezett „parasztdemokráciája" Szükségesnek látom, hogy rámutassak a csehszlovák agrárpárt szerepére és munkájára a magyarság körében és miután Hodzsa Milán úr kijelentései folytán a köteles diszkréció alól felmentve érzem magam, nyilatkozni azokról a tárgyalásokról, amelyeket Hodzsa Milánnal folytattam. Lásson a magyar nép tisztán. Mit csinált Hodzsa, illetve a csehszlovák agrárpárt a ..parasztdemokráciák jelszava alatt a magyar paraszt javára. Miután a csehszlovák agrárpárt eddig minden kormányt támogatott, sőt a kormányban a három legfontosabb miniszteri tárcát töltötte be: a miniszterelnökit, a belügyminiszterit és ami a legfontosabb a magyar paraszt szempontjából, a földművelésügyit és kolaügyit is, természetes, hogy egyidőben az ismindazokért a törvényekért, amelyeket a kormányok többsége hozott és mindazokért a rendeletekért, amelyeket a kormány kiadott, elsősorban felelős. A vagyondézsma Vegyük sorra ezeket a nagy jótéteményeket. Először kezdődik a dolog a vagyondézsmával. 1919 március elsején meglévő vagyon után kellett fizetni. Mire kivetették és behajtották, a pénz sokkal drágább lett. Ha valakinek egy pár ökör ára dézsmát kellett fizetnie, akkor, amikor fizetésre került a sor, három pár ökörrel tudta csak kifizetni. És kicsoda sínylette meg ezt legjobban, ha nem a gazda és a földművelő, meg a kisiparos. Különösen ezért, mert ezeknek a háta mögött nem állott a nagytőke, sem a kartellek, csak a csehszlovák agrárpárt, amelynek azonban az volt eredettől a célja, hogy összeveszítse egymással a magyar munkást, a magyar parasztot, a magyar iparost, a magyar földművest, és hogy valamennyit a csehszlovák nemzeti imperializmus és a nagy szláv célok szolgálatába állítsa. Másodszor a hadikölcsön törvény. A békeszerződések nem gondoskodtak arról, hogy a hadikölcsönök valamilyen formában az állam által beváltandók. A földreform Harmadszor: mit csinált a csehszlovák agrárpárt a magyarlakta földekkel? ■ Ezt már ez a párt csinálta a szó szoros értelmében. Kisajátították a magyar földbirtokostól — Számos női bajnál a természetes „Ferenc József“ keserű víz használata végtelen nagy megkönnyebbülést szerez. A nőorvosi klinikák bizonyítványai tanúsítják, hogy a rendkívül enyhe hatású Ferenc József vizet különösen a szülészeti osztályon a legjobb sikerrel alkalmazzák. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszerüzletekben kapható. a földet. A rendes árának egytized részét fizették érte. Erre még azt mondhatjuk, hogy forradalom már volt az emberiség történetében máskor is és 1848-ban nem kellett semmiféle erőszak, sem törvény ahhoz, hogy a pozsonyi magyar nemzetgyűlésen a magyar földesurak Kossuth Lajos beszédének a hatása alatt önként lemondjanak a tizedről és felszabadítsák a jobbágyokat, hát most is kellett áldozatokat hozni. Igen ám, csakhogy mit csinált az agrárpárt ezzel a földdel? A színtiszta magyar vidékeken a magyar lakosságnak és magyar földművességnek jóformán semmi sem jutott. Hiába jelentkezett érte, hiába kérte, hiába követelte, hiába vezettük a küldöttségeket, a földhivatalba, hiába írta össze a magyar nemzeti párt a magyar földigénylőket, mindig elutasították őket. Erre valaki azt mondhatná, hogy igen, ez azért volt, mert az ellenzéki magya S A napos tavaszi napok ellenére nem kell szép lök képződésétől félni, fia Dr. C Episma krémet és szappant használt Kérje az ingyenes „Szépségápolás brosúrát” Lavecki ”, Cie kozmetikai nagyvállalkozás központ Piafia, Paais Lucerna Megrendeléseken feltüntetendő: Utánvételes szállítmányok osztálya. mit tárgyaltam Hodzsa Milánnal? És is megszavaztam az agrárvámokat, de ugyanakkor kidolgoztam az úgynevezett polgári többség részére egy gazdasági munkaprogramot. Azt mondván, hogy ennek a végrehajtására vállalkozom, mert maga az agrárvám a többi intézkedés nélkül nem ér semmit. Ebbe a programba beletartozott az is, hogy az adókat egyszerűsítsük, hogy a munkásbiztosítókat csinálhassuk magunk, hogy az állam támogassa a magyar hitelszövetkezetek és pénzintézetek létesítését és benne volt legfőképpen az, hogy azokat a földeket, amiket a magyar földbirtokostól elvesznek, a mi ellenőrzésünk alá helyezzék és a mi ellenőrzésünk mellett kizárólag és csakis magyar gazdáknak és földműveseknek és magyar nincsteleneknek osszák széjjel. S a telepítéseket szüntessék be azonnal. Hodzsa kétszínű szerepe Azt is mondtam, hogy szükséges, hogy a magyar gyerekek magyar iskolába járhassanak és hogy saját am vanyelvükön férhessenek hozzá a legnagyobb és legmagasabb tudományokhoz is. Azt is mondtam, hogy a magyar elbocsátott tisztviselőknek és nyugdíjasoknak meg kell adni a rendes nyugdíjat és kívántam az önálló magyar gazdasági és kultúrintézmények létesítéseinek szabadságát és autonómiáját. Hodzsa miniszter úr és megbízottjai, akik a tárgyalást folytatták, azt mondották, hogy rendben van, megígérik követeléseim teljesítését, de nem hajlandók írásba foglalni. Nem hajlandók erre alapítani a kormánynak a munkaprogramját, hanem azt mondták: menjünk a kormányba, üljünk be a húsos fazék mellé és abból szedegessünk magunknak, közben azonban folytatták a kolonizációt, folytatták az itteni pénznek Prágába szállítását, folytatták a magyar iskolák megszüntetését és hajigálták a határon keresztül azokat a szerencsétlen magyarokat, akiknek itteni törvénymagyarázat szerint állampolgárságiak kétes. — Hodzsa Milán a múltkori érsekújvári beszédében azt is mondta, hogy a németeket kézenfogva vitte magával a kormányba. Hát ez igaz, én láttam. — Mélyen tisztelt polgártársaim, engem nem vittek. Engem nem lehetett kézenfogva vezetni. Pártomat se, mert mi nem üzletet akar*