Prágai Magyar Hirlap, 1932. október (11. évfolyam, 224-248 / 3037-3061. szám)

1932-10-26 / 245. (3058.) szám

8 Siker és sikertelenség az irodalomban Erről a témáról intézett körkérdést egy előkelő irodalmi folyóirat a német beérke­zettek egy részéhez. Az érdekes válaszok közt talán a legérdekesebb egy nagynevű író története, amelyben elmondja, hogy fia­tal korában a kiadója azt a regényt, ame­lyet ő legjobb művének tartott, visszautasí­totta. Egy évre rá, amikor történetesen igen rossz bőrben volt, sürgönyt kapott a Kölni­­sche Zeitung szerkesztőségétől: megnyerte a visszautasított regénnyel az újság 10.000 márkás díját és azóta „beérkezett”. (A ma­gyar Körmendi, aki Londonban nyert díjat és Remarque, akinek világhírű művét a német kiadók kórusban visszautasították, jutnak az eszembe: az eset mindig megis­métlődik.) Siker és sikertelenség ma, amikor az író abból él, amit tollával keres (ez nem ne­vezhető kulturális állapotnak és a rende­zett polgári franciák művészei majdnem mind praktikus foglalkozást űznek a meg­élhetés számára) döntő érték és értékmérő lett. Az írók a siker nyomása alatt írás közben nem feledkezhetnek meg pillanatra sem a kiadó üzleti meggondolásairól és a közönségnél feltehető „keresletről.* így ha­zárdjátékká változik, ami intuíció és az iro­dalmi bann­ksprengolás rendszerén törik a fejüket azok, akiknek feladata a közönséget a jó és az értékes jegyében nevelni. A né­met folyóirat a beérkezett válaszok alapján különös és megdöbbentő eredményekre jut, majd­hogy­nem megállapítja az irodalom teljes letűnését. A sikerhajsza mindinkább megszilajul, az élet mindinkább elviselhetetlen és hova­tovább a ,,szabad*, azaz foglalkozásnélküli író alakja ki fog veszni. Kontemipláció teljes hiányának és a folytonos izgalomnak tud­ható be, hogy az írók sohasem találják el, mit akar a közönség. Ha nem törnék rajta oly végzetes következetességgel a fejüket, rájönnének arra, hogy a közönség semmit sem akar önmagából, de várja, mit hoz neki a teremtő művész: újat, egyénit, ér­dekeset. Az érdekesség értékességet is je­lenthet, mint Thomas Mann esetében. Meg­lepő (és a legtanulságosabb jelenség lehet­ne éppen az írók számára), hogy nem a könnyű és idegfeszítő, nem is az erotikával fűtött ,vagy a kalandos irodalom nyeri meg a közönség ízlését és hozza meg a sikert (bár a legtöbb írót megtéveszti, hogy ilyen köny­veknek is igen nagy sikerük volt), hanem a nagyon komoly, a „megemészthetetlen” könyvek, úgy vagyunk velük, mint a táp­lálékkal: a sok kalóriás nem ízlik az íny­nek, de kiadós. Összegezve kiderül, (ez alól a szabály alól még nem volt kivétel), hogy sikerük csak a komoly és nehéz műveknek van, ha elhanyagoljuk azt, ami ugyan bizo­nyos értelemben szintén sikernek mondha­tó, a Remarque-eset például, amikor egy könyv azért győz minden várakozás és a kiadók számítása ellenére, m­ert a kor egyik igényárnyalatát megfogja és kielégíti a milliók egyik vágyát. A siker­ egyenlő az elszánt munkával, azzal a vak önbizalom­mal, amely az íróból nem szabad, hogy hiá­nyozzon, — a tehetséget feltételezve. Mond­hatnám, hogy az irodalom a siker szemüve­gén át szemlélve a la longue-spe­­uláció: ha már megvetted egész vagy önödért az iroda­lom részvényeit, ne gondold, hogy holnap emelkedni fognak a tőzsdén, mert megtör­ténhetik, hogy a haussot nem is éled meg. Ezért ne búzírozza b­e az életét az iroda­lomra. Néhány év előtt történt, hogy egy német írónak Münchenben óriási prem­iersikere volt. Hamburgban ugyanazon az estén ugyanaz a darab teljesen megbukott. Ta­valy egy zeneszerző barátom elérte minden álmai betetőzését: operáját, melyet vérével írt és fő mű­­vének mondott, előadták a ber­lini Operaházban. Erre az estére úgy szá­mított (az operaműfaj reformátorának gon­dolta magát a különben szerény ember), mint a megváltásra. Az opera úgy bukott meg, hogy példátlan az újkori zene törté­netében. Ez a barátom ma Berlinben és Pá­riában igen sokat keres — filmzenével! A siker elemei kiszámíthatatlanok, — a haj­szolt sikeré. A nem hajszolt siker megjön magától. Mikor? Ez az író által alkotott művek bennrejlő titka: irracionalitás, ame­lyet matematikai és pszichológiai egyenle­tekkel megoldani nem lehet. Két író foga­dott: az egyiknek premierje volt. Siker esetén egy drága vendéglőben, bukás ese­tén egy szerény kávéházban találkoznak előadás után. Nem találkoztak aznap este, mert mindegyikük másutt várta a másikat. A szerző a drága vendéglőben, a barát a kávéházban, a szerző sikernek látta, amit a barát bukásnak. A szerzőt a következő hetek táblás házai igazolták. Siker vagy si­kertelenség? A jó író úgy rendezze be az életét, hogy mindig a drága vendéglőbe mehessen. A kis kávéházra ráér a­­ hal­hatatlanságban. NEUBAUER PÁL. A kassai Kazinczy társaság nagysikerű emlékünnepéllyel áldozott Arany János halhatatlan szellemének Kassa, október 25. (Kassai szerkesztőségünk­től.) Nívós és lélekemelő ünnepségben volt ré­sze vasárnap este Kassa magyarságának. A Kazinczy-társaság rendezte meg a Sel­alkház nagytermében Arany János-emlékünnepélyét, s hogy a nagy magyar költő halálának ötvenedik évfordulóján magasra szítsa az emlékezés láng­ját és egy félévszázad méginkább „megszépítő messzeségéből” áldozzon Arany János halha­tatlan szellemének. A kisebségi magyarságnak talán sosem volt nagyobb szüksége arra, hogy néha egy-egy percre megálljon valamelyik nagyjának emlékénél és annak szelleméből me­rítsen további erőt, mint a mai nehéz napok­ban. Arany János halhatatlan szelleme pedig büszkeséget, erőt jelentett számunkra minden­kor: a nemzeti és emberi szépségek kimeríthe­tetlen tárházát, amelyből, különösen mai nagy szegénységünkben, jólesik meríteni. A vasárnap esti emlékünnepélyt, mely egy­úttal a Kazinczy-társaság idei kulturelőadása­i­­nak­­ bevezetője is volt, a társaság programjához méltóan nagy gonddal készítették elő. Gömöry János főtitkár és Éder Elza irányítása mellett heteken keresztül folytak az előkészületek, a próbák, melyeken a társaság előadógárdájának legjobbjai igyekeztek azon, hogy Arany János emlékének megünneplése minél jobb, minél dí­szesebb keretek között történjék. Ez a szándék irányította őket az ünnepi est műsorának ös­­­szeválogatásánál is, melyet — egy énekszámot kivéve — teljesen Arany János munkáiból ál­lították össze. A versek egy TÓSzét kitűnő elő­adók szavalták, más részük pedig illusztrálva, élőképek formájában, díszes kiállítású színpa­don került a közönség elé és ezen az oldalon Marossy Lajost és Fiedler Józ­sefet illeti a szo­kottnál is több dicséret és elismerés, akik, mint az előadás rendezői, főként az egyes versek élőképes illusztrációját tervezték és készítették elő nagy hozzáértéssel és effektusokban gazdag köntösbe öltöztették a színpadot. Az ünnepi est műsorát Sziklay Ferenc dr. emlékbeszéde vezette be Arany Jánosról, mely­ben lírai színekkel aláfestett pompás képet raj­zolt a nagy költő művészetéről, emberi és ma­gyar tulajdonságairól, vázolta Arany János költői pályájának főbb állomásait e nagyhatású emlékbeszédét azzal fejezte be, hogy: jöhetnek uj korszakok, jöhetnek velük együtt uj irodal­mi divatok, az életnek lehet más külszíne, ru­hája, Arany költészete mégis örökké élni fog, s mert nem a divat, nem a ruha, nem a külszín határozza meg a költészet igazi értékét, de az emberi lélek, mely maga, mint alkotó erő — még a divatoknak és változásoknak is alkotója — örökké változatlan marad. Az értékes emlékbeszéd után Resatkó Sári szavalta el ügyesen, hatásosan Arany Jánosnak a „Pusztai tűz“ és „A méh románca” c. verseit és tehetséges szavalatáért sok tapsot kapott. Utána Lukácsné Sebeők Márta operaénekesnő énekelt el három megzenésített Arany-verset, melyek közül kettőnek (A tudós macskája, A kondorosi csárda mellett) a zenéjét is Arany János írta. A műsor els­ő részét a „Családi kör” illusztrált előadása zárta be, melynek szereplői Katona Gyuláné, Nyulászy Baba, Sehalkhár Lipót, Dömök Lot­hár, Ordódy István, Perényi Péterke, Meliorisz Laci és Sziklay Sanyi voltak és valamennyien nagyon ügyesen látták el fel­adataikat a hatásosan kihozott keretben. A műsor második részét Sziklay Sanyi meg­lepően ügyes, bátor szavalata vezette be, aki ugyancsak jó illusztráció mellett a „Gyermek és a szivárvány” c. Arany-verset­ szavalta el és hosszantartó tapsot kapott érte. Utána Schal­k­­ház Lipót szavalata következett, aki a „Tetem­­rehívá­s“-t és a „Hamis tanu“-t szavalta el ki­tünően, hatásos erővel és nagy sikerrel. Lu­kácsné Sebeők Márta énekszáma után a nívós műsort az „Ágnes asszony” illusztrált, élőképes előadása zárta be, melynek szereplői közül kü­lönösen Szalámin Baba volt jó, de a többiek is: Katona Gyuláné, Seb­alkház Lipót, Dömök Lo­thár, Liedler József és Perényi Péterko nagy­ban hozzájárultak az örök sz­ép ballada hatásos előadásához. Az énekszámokat Spiegel Margit zenetanárnő kísérte zongorán dicséretet érdem­lő precizitással. A Kazinczy-társaság a nagysikerű emlékün­nepély megrendezésével méltó keretek között áldozott Arany János szellemének és az ünne­pély közönsége sok elismeréssel honorálta ezt a munkáját. 1 jf*a i Sport. Az október 28.-iki prágai válogatott meccs csapatai Prága, október 25. Az Európa Serleg utolsó mérkőzésére, az október 28. prágai cseh­szlovák­­olasz meccsre a következő teameket állították fel: Olaszország: Giovani (Bologna); Monteglio és Gaeperi (Bologna); Ferraris, Bernardini, Du­gom (mindhárom Róma); Constantino, Bancheri (Róma), Meazza (Ambrosiana), Ferrari, Orsi (Juventus). Csehszlovákia: Pramicsica (Slavia); Burger Magyarország váloga­tottja Németország ellen Budapest, október 25. (Szerkesztőségünk te­lefonjelentése.) Máriássy Gyula dr. MLSz-kapi­­tány tegnap este állította össze az október 30-án Budapesten játszó németek elleni magyar válo­gatott csapatot. A csapatban Bíró III. kerületi hátvéd személyében új ember szerepel. A felál­lítás a következő: Háda (Ferencváros), Korányi I. (Ferencvá­ros), Biró (VI. kerület), Borsányi (Újpest), Sá­rosa és Lázár (Ferencváros), Korányi H. (Sze­ged), Avar (Újpest), Túrás (Ferencváros), Toldi (Ferencváros), Déry (Törekvés). ..................Ilii IIH^I [UNK]I^11T [UNK]W Ír» iiwi mi H í 1932 október 26, mmSaL A Füleki TC vezet átmenetileg a Középkerületben Tornaija, október 25. Vasárnap szép és nagy közönség előtt folyt le a Füleki TC és a Tornaijai IMES bajnoki találkozása, amely 2:1 (0:0) arány­ban végződött a magasan favoritnak tartott füleki csapat javára. Az eredmény azonban nem felel meg a játéknak. Dolyák rozsnyóri bíró téves ítél­kezéseivel megkárosította a hazai csapatot, amely az első félidőben nagyszerű elánnal küzdött és méltó ellenfele volt Füleknek. Az FTC támadásait a kitünően védő Kemény kapus nagyszerűen parí­rozta. Az első gól a 47. perciben esett Tornaija ré­széről Simkovits helyezett lövéséből. A kiegyen­lítés a 60. percben történik Sza­lay révén. A győz­tes gól a 75. percben kétes körülm­ények között születik meg. A füleki Kovács a labdát védő Ke­ményt ellöki, a bíró nem fújja le a durva akciót, mire Szalay a labdáit könnyen gólba helyezi. A Fülek ezzel a győzelmével 6 játékből 10 ponttal az öt meccset abszolvált, ugyancsak 10 ponttal bíró LAFC elé jutott Pelsőc, október 25. Apátfalusi SC—Pelsőci SC 2:0 (1:0). Az utóbbi időben erősen feljavult Apát­­fa­l­usi SC megérdemelt győzelmet aratott a hazai csapat eli­ein. A mérkőzés verifikálása azonban még kétséges, miután a kiküldött szövetségi bíró meg nem jelenése miatt Koller pelsőci funkcioná­rius vezette le a meccset, aki a sötétség beállta miatt a mérkőzést 15 perccel hama­rább fújta le. A­­ két gólt Kakódzy II. és Poihodszky rúgta. Az előbbi tiszta lesátásiból esett. — Az ASC ezzel a győzt­es Cstyroky (Sparta), Madelon (Sparta), Csam­­bal (Slavia), Krcsil (Teplitzer FK), Junek (Sla­via), Silny, Nejedly (Sparta), Kopecky és Puce (Slavia). — Tartalékok: Benda, Bergueek, Wat­­zata, Cservény. Biró a kölni Bauwens dr. lesz. Az olasz csa­pat ma Velencében tréningmeccset tart és este Pozzo kapitány és Graziani mérnök vezetése mellett Prágába utazik. Tartalékul Solavi ka­pust, Allemandit, Colom­barit és Rosetit hozzák az olaszok magukkal mivel a LAFC mögé 6 ponttal a harmadik helyre került. Rimaszombat, október 25. Rimaszombati PS— Ragyolci TC 4:1 (2:0). A Ragyolci TC a bajnoki mérkőzésre későn érkezett meg, úgy már csak ba­rátságos mérkőzést játszhatott, mert a kiküldött szövetségi bíró a 20 perc várakozási idő leteltével a mérkőzést lefújta és a 2 bajnoki pontot 3­ 0 sport­­ral a BPS-nek jogosan megítélte. Megjegyzendő, hogy ez már nem az első esete a Ragyolci TC-nak, ugyanis egy héttel előbb Pereőcre másfél óra ké­séssel érkezett meg. Üdvös volna, ha a Szövetség az oktalanul késed­elmező csapatokat nemcsak a két pont elvesztésével hanem kártérítésre is ítél­né, mert késedelmével a rendező egyesületnek károkat is okoz. A RPS Kozsicky helyén tartalék­kal­ állt ki, azonban minden dicséretet megérdemlő játékkal lepte meg híveit, dacára, hogy a tempót erősem fékeznie kellett a két pont elvesztése fe­letti elkeseredéséiben durván játszó Ragyolci TC el­len. Hála a mérkőzést teljesen kezében tartó Tary bírónak, ki a Bírói Testület előadója is, a mérkő­zés elég sima lefolyású volt, ami szintén beigazo­­lása annak, hogy a mérkőzések gyakori elfajulása és a botrányok kitörése legfőképpen a gyenge bí­rók rovására írhatott. A játék különben szép spor­tot nyújtott s állandóan a BPS határozott fölénye jegyében folyt be, ami a feladatát szépen megoldó fedezetec­nak köszönhető. Ragyolc csak az első félidő közepetáján kb. 10 percig méltó ellenfele a helyi csapatnak, később már csak szórványos lefu­tásaival, de főleg durvaságaival vetette magát kezre. Az első félidő két gólja az utolsó percekben esik Simon és Mystrck révén A második félidő első perceiben Kocsis eredményes. Ezután esik az RTC egyetlen gólja. A mérkőzés legszebb, a vég­­eredményt beállító gólt Simon rúgja. Márkus ideá­lis szöktetéséből. A RPS tetszetős áttörő játékot mutatott minden részében, legfőképp a balszárnú Ofosárik révén, ki gyönyörű lefutásaival és minta­szerű, pontos beadásaival nagy feltűnést keltett. A védelem kevés munkáját jól oldotta meg. Ha a RPS megtartja mostani formáját, úgy a 30-iki Ri­maszombati ME ellleni helyi derbyn szép mérkő­zésre van kilátása a rimaszom­bati közönségnek. — Rimaszombati PS XI.—Kisfaludi Vasas 3:1 (1:1). II. osztályú bajnoki mérkőzés a RPS XI. reepektá­­baMs győzelmével a LAFC-ot 3:1-re győző Vasas felett. A Vasasban szimpatikus, fair csapatot is­mertük meg. Takács füleki gyakorló bíró kedvező benyomást tett. ■BaanBnBnHBBBnaBanBHMnanaBni (•) A magyar Tudományos Akadémia disz­­ülést tartott Arany János emlékére. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A magyar Tudo­mányos Akadémia Arany János félszázados ha­lálának évfordulója alkalmából hétfőn díszülést tartott. Berzeviczy Albert, a Tudományos Aka­démia elnöke és Pintér Jenő méltatták Arany János jelentőségét a magyar irodalomban és a magyar nemzet életében. (*) A pozsonyi rádió szerdai magyar órá­ján Orbán Gábor dr. az októberi ünnep jelen­­­­tőségéről beszél. Báró Lajos a pöstyéni mú­zeum érdekességeiről tart előadást. A zenei résziben Friedmann René operaénekesnő Bach: A ve Máriáját énekli, továbbá Puccini: Giani Sobicchi, Dvorák: Rusalka, Hubay Je­nő: Cremonai hegedűs és Mayerbeer: Ördög Róbert című operájából áriákat ad elő Macud­­zinski Rudolf kís­érete mellett. (*) Herczeg Ferenc, Lyka Károly, C­sathó Kálmán, Surányi Miklós, Harsányi Zsolt, Pekár Gyula és Kosáryné Réz Lola regényeit, elbeszéléseit és cik­keit olvashatjuk az „Uj Idők” legutóbbi számában, amelyen különösem gazdag tartalommal jelent meg. Ebeczkd György színházi kritikáját, Barsy K. Irma finom elbeszélését, Vanságh János és Kovás­znay Iván szép verseit is olvashatjuk. Festményeik re­produkciói, időszerű képek és humoros fejlécek, népszerű rovatok gazdagí­tják az Uj Idők-et, amely­nek változatos tartalmából kiemeljük még M­iller Vilmos dr. A kuruzsló című közleményét, amely Priesnicz Vincent megaláztatásairól és felimagas­z­­taltatásáról szól. Az Uj Időkiben közölt tanulmány egyik fejezete annak a páratlanul érdekes könyv­nek, amely M­iller Vilmos úr tollából Csodatevők címmel e napokban hagyja el a sajtót és amely 15 orvosi lángelme regényes életét mondja, el, nem­­ mindennapi művészettel. Herczeg Ferenc szépiro­dalmi hetilap­jából' Wales M. ujsági iroda- Pozsony, bár­kinek küld díjtalanul mutatványszámot. Előfizetési ár negyed­évre 40 Ké, egyes szám ára 350 Ké. (•) Konzorciális alapon vezetik tovább a bu­dapesti Király Színházat. Budapesti szerkesztő­ségünk telefonálja: A Király Színház az idei szezonban nagy válsággal küzd, úgyhogy Lázár Ödön, a színház igazgatója nemrégiben beszün­tette a színház előadásait. A Király Színház tagjai most úgy döntöttek, hogy átveszik színház vezetését és konzorciális alapon viszik a tovább az ügyeket. Már holnap megkezdik az új operett próbáit, úgyhogy a színház rövid időn belül ismét megnyitja kapuit. AZ IVÁN-TÁRSULAT MŰSORA ROZSNYÓN: Szerda Tornalján: Potyautas. (Víg­játék.) Csütörtök: Csókos huszárok. (Operett.) A Kai Le­gényegyletben. Péntek délelőtt: Örvény. (Dráma.) Díszelőadás, délután: Tűzmadár. (Színmű.) este: Havai rózsája. (Operettujdonság.) Szombat: Havai rózsája. Vasárnap délután: Maya. (Operett.) este: Havai rózsája. Hétfő: Aranyfüst. (Vigjátékujdonság.) A RUSZINSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA UNGVÁROTT: Szerda: Gü­lbaba. (Klasszikus operett.) Csütörtökön minős előadás. Péntek: Csók a tükör előtt. (Fodor László izgal­masan érdekes drámája.) Szombat: Csók a tükör előtt. Vasárnap délután: Gülbaba. Vasárnap este: A mosoly országa. (Szűcs László, a budapesti operház tagjának vendégjátéka.) Hétfő: A mosoly országa. Kedd: A mosoly országa. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA ÉRSEKÚJVÁR,CT­’ Szerda: Ezerjó. Csütörtök: Külváros. Péntek: A cigány. Szombat: ünnepi előadás. Vasárnap délután­, őfelsége frakkja. Vasárnap este: Pusztai szél. Hétfő: 30kor a kislányból nagylány lesz. Nov. 1-én, kedden délután: A molnár és gyermeke. Nov. 1-én, kedden este: A molnár és gyermeke, ,

Next