Prágai Magyar Hirlap, 1932. november (11. évfolyam, 249-273 / 3062-3086. szám)

1932-11-01 / 249. (3062.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& A képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több Egyes szám­ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II, Panská ulice 12, 11. emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága IL, Panská ulice 12, 111. emelet, Telefon: 34184, SÜRGÖNYCIM: H­Í­R­L­A­P, PRRHfl Angliában folytatódnak a zsilyot éhtégiavargások Közelharc a londoni Trafalgar­ Squareon — Land­cashíre&en 260.SS9 sz@¥$munkás sztrájkol London, október 31. Vasárnap újra nagy munkanélküli tüntetések voltak London szivé­ben, a Trafalgar Square-n. A munkanélküliek felvonulása a legnagyobb rendben folyt le. A menetet gyalogos és lovas rendőrök kisérték. A szakadó eső ellenére a Trafalgar Square-hoz vezető uccákban sok ezer kiváncsi gyűlt össze és várakozott a felvonulókra. Amikor a rend­őrök az éhségdemonstránsok elvonuló osztagai számára utat akartak vágni a mellékutcákban, a Trafalgar Square közelében több helyen ös­­­szeütköztek a járókelők közé vegyült munka­­nélküliekkel. A tömeg kövekkel harcolt a rend­őrök ellen. Harminc rendőrt a munkanélküliek bekerítettek, úgyhogy a rendőrök kénytelenek voltak sípjelekkel erősítést kérni, s azután gu­mibotokkal szétkergetni a tömeget. Egyelőre nem tudni, hogy az összeütközésnél hány em­ber sebesült meg, de egyes jelentések szerint az uccai harcnak két halottja és tizenöt sebesültje van. Kitört a szövőmunk­ások sztrájkja London, október 31. A land­ashirei szövő­gyárak munkásainak szakszervezeti delegátusai szombaton gyűlést tartottak és 84 szavazattal 38 ellenében visszautasították az új bérszerző­dést Az elutasító határozat után a szövőgyá­rakban ma nem dolgoznak többé. Nem valószí­nű, hogy a konfliktust a hét végén megtartandó szövő­kongresszus előtt sikerüljön kiküszöbölni, de még ak­kor is kérdéses, vajjon a közeljövő­ben sikerül-e megfelelő bázist találni a munka­adók és a munkások kibékítésére. A jelen pil­lanatban körülbelül kétszázezer szövőmunkás sztrájkol. Malypetr kormánya Prága, október 31. Az Udrzsal-kormány azért bukott meg, mert nem­ tudta egyensúly­ba hozni az állam kiadásait és bevételeit. A bevételeket a gazdasági válság jóval kurtább­ra szabta s ezért a kiadásokat is ugyanennyi­vel kurtábbra kellett volna szabni. Traplban azonban nem volt ennyi államböcsesség s a bevételeket a gazdasági válság dacára új adókkal, adóemelésekkel és főleg exekválá­­sokkal akarta a régi nevén tartani, a kiadá­sokat pedig az új költségvetésben redukálás helyett megtoldotta egy milliárddal. És ezt kikiáltották. „takarékosságnak". Ebbe a pénz­ügyi paradoxonba bukott bele Udrzsal ugyanezzel a paradox pénzügyi tervvel jön s most az uj kormány, melyben a pénzügymi­­niszteri észt ugyanaz a Trapl képviseli, aki­t Morzsáit megbuktatta és Udrzsallal együtt bkott meg. Az uj kormány első intrádára takarékossá­got ígér, de a tárgyi megtakarítások helyett, melyek legalább 900—1000 milliót telhetné­nek ki, destruktív természetű lázba kezd: fizetésleszállítással takarékos kó­kezdi. A ötezermilliós nemzetvédelmi költségvetés árgyi kiadásai s a külügy bizalmas jellegű értekezései, a magas bürokrácia jól jövedel­­mez­ő kiszállásai és bejárásai továbbra tabuk maradnak s az uj kormány takarékosságának lső áldozataiul a tisztviselőket és nyugdija­­okat szemelte ki. Ez az az uj vivmány, mellyel Malyipebr jön. Megtalálták a szenve­­ő alanyokat, akiknek bőrére a 600 milliót megtakarith­at­ják. Már az Adrzsal kormány­­ak megmondotta az egész közvélemény, egy ilyen takarékosságból nem kérünk, mert az, hogy a 9000—15.000 koronás évi fi­­ítéssel bíró félproletár családok egzisztenciá­­s novóját 8—10 százalékkal lejebb szorít­­ik, a­z a köznek nem jelent semmi hasznot, teri egyrészt a gazdasági élet vérkeringésé­­ek további egészségtelen lekötését fogja­redményezni, másrészt az első szignált fogja tegadni a bérek általános csökkentésére, magát proletárpártnak valló szociáldemok­­rta párt azzal, hogy a 9000 koronás egzisz­­ticiók fizetésének leszállításához megadta hzzájárulását, valójában a megindítójává Ilik a bérredukciós törekvéseknek s ezzel árulásával nemcsak az állami alkalma­ztak, hanem a munkásság egyetemének az etstandard­ját is lejebb taszítja a lejtőn. A alypetz-kormány programjának a tisztvise­­kre vonatkozó részét, mint nemzetgazdasá­­lag céltalan s amellett abszolúte antiszociá­­l intézkedést az egész közvélemény egyön­­lüen helyteleníti és elutasítja. Még súlyosabb kérdés Trapl programjának asik fele. A fizetésleszállítással elérendő 0 milliós ,,megtakarítás" mellett további 0 milliót akar előteremteni az állami jövő­dm­­ek fokozásával. Az előbbi 600 milliót a sztv­iselők­ből préselik ki: ezt a másik 60 m­illiót az adózókból akarják kipréselni uf­ókkal és adóemelésekkel. Új adók és adó­­lelések most, 1932-ben, a válság mélypont­­a, az adórepülőbizottságok, az adóvégre­­jtások évadján? Új adóteher most, amikor mezőgazda előállítási áron alul termel, likor Szlovenszkó és Ruszinszkó a vámihá­­­ru blokádjában elvesztette külső jövőtle­­n forrásait? Az ember azt hinné, hogy tré­­f, aki ma ilyen tervvel jön elő és ez még­­­ tréfa. Ma, mikor emberöltők emlékezete­s nem volt a Kárpátok alatt, annyi behajtás végrehajtás, most még újabb 600 milliót éyezni az adóalanyok roskadó vállára? Merjük állítani, hogy Szlovenszkón és Ru­­nszkón nincs egyetlenegy józan vodalkozó­­állampolgár, aki ilyen ötletet lehetségesnek az állam szempontjából szükségesnek és ráveze­tőnek ítélne. Merjük állítani azt, hogy a lakosság pártkülönbség nélkül ke­reken elutasítja, hogy a Trapl-féle „takaré­kosság" áldozataiként a végkép kisajtolt adó­zókat is odaállítsák a tisztviselők mellé. közvélemény pártkülönbség nélkül a legtel­­­jesebb bizalmatlansággal fogadja azt a Trapst, aki az adórepülőbizottságok és az adóvégrehajtás soha nem tapasztalt módsze­reit meghonosította Szlovenszkón és Ruszin­­szkon, aki a szlovenszkói gazdasági ínséget nem ismerve oly könnyen állította ki a rossz ,,bizonyítványt" a kárpát­alja adófizetőkről. Még teljesebb a bizalmatlanságunk akkor, amikor Trapl nem az eddigi terhek behajtá­sával szerencséltet bennünket, hanem még újabb terhekkel akar boldogítani. Mi a takarékosságot egész másképpen kép­zeljük el. Áldozatok nélkül. Úgy, hogy annak a takarékosságnak se a tisztviselők, se az adózók ne legyenek a szenvedő áldozatai. A válság takarékosságot parancsol? Tessék a költségvetésben takarékoskodni! Egy mil­liárd és kétszáz millió lesz a hiány? Tes­sék ennyit törölni a tárgyi kiadásokból. Ez az egy milliárd és kétszáz millió az egész költségvetésnek a 10—12 százalékát teszi. Nem kell a tisztviselőktől elvenni a 10 száza­lékos fizetéslevonást, nem kell az adózókat új terhekkel sújtani, tessék a költségvetést redukálni tíz százalékkal! A közvélemény így érti a takarékosságot s minden mást bizal­matlanul néz és elvet. A közvélemény már azt is tudja, hogy a kormánytöbbség hiába búvik Trapl palástja mögé, a végrehajtás adópolitikája, melyet Trapl vezetett be és Trapl képvisel: az egész kormánytöbbségé. Trapl csak végrehajtója a kormánypártoknak­. Bizalmatlanságunk tehát n­emcsak Traplnak szól, hanem az egész kormányzati rendszer­nek. Szilárd meggyőződésünk, hogy ez a minden bölcsességtől mentes „takarékossá­gi" politika nem sokáig tarthatja magát. Az élet vaskényszerű törvényei be fogják bizo­nyítani céltalanságát és tarthatatlanságát, de akkor vele fog bukni nemcsak az új kor­mány, de az egész kormány­koalíció is. Min­den öntudatos polgárnak igyekeznie kell ar­ra, hogy ez a bukás mielőbb bekövetkezhes­sék. S ez csak akkor történhetik meg, ha az ellenzék mellé áll, amelynek most döntő küzdelemre kell indulnia az adóalany rombo­­ló adópolitika és azt követő kormánytöbbség ellen. Hafperr kormánya felezta a fogadalmat és átvette az álamügyek vezetését A koalíció megegyezett az állami tisztviselők fizetése leszállításának kérdésé­­b­en — Új adók előtérben — Az agrárpárt ás a német szociáldemokrata párt országos kongresszusai az eddigi koalíciós rendszer mellett foglaltak állást Prága, október 31. Miután a koalíciós pár­tok a tisztviselők fiztésében megegyeztek, Masaryk elnök még szombat este tíz órakor kinevezete az új kormányt, amely vasárnap délelőtt az elnök kezébe letette a fogadalmat és hétfőn délelőtt az egyes miniszterek át­vették tárcájuk vezetését. A koalíció megegyezése A koalíciós pártok megegyenek abban, hogy az állami tisztviselők fizetését fokoza­tos arányban csökkenteni fogják, ellenben a nyugdíjjáruléktöbblet egyöntetűen két szá­zalékos lesz, a rokkantsági járadék válto­zatlanul megmarad. A fizetéscsökkentés 9000 koronás évi jövedelemnél kezdődik. 9000 koronától 15.000 koronáig a csökken­tés százalékaránya még további koalíciós tárgyalások anyagát képezi. 15 000 koronán felül az alapfizetés 10 százalékával lesz egyenlő a csökkentés. A fizetés les­zállítás ja­nuár elsején lép érvénybe és egyelőre két évig fennmarad. A fizetésre­vízióról szóló javaslatot az állami költségvetéssel egyidejűleg terjeszti be kormány a parlamentnek- Malypetr miniszter­­ elnök arra törekszik, hogy a költségvetést az év végéig a nemzetgyűlés mindkét háza el­intézze. Ha ez nem sikerülne, akkor költség­vetési provizóriumot is be fog nyújtani a kormány. A szociális kérdéseket egyelőre nem vették föl a munkaprogramba. Ebben ugyanis a koalíciós pártok nem tudtak megegyezni. Megegyeztek abban, hogy a közélelmezési minisztérium likvidálására a miniszterelnök kapjon megbízatásit a köz­­társasági elnöktől. A miniszterelnök a likvidálást a kormány po­litikai kollégiumának bevonásával fogja vég­­rehajtani. Miután a koalíció a fizetésleszállí­­tás kérdésében nem fogadta el teljes terje­delmében Trapl eredeti tervét, ezért a még fönforgó öt-hatszáz millió koronás hiányt egyes adók emelésével fog kelleni fedezni s ezen adóemelésekre vonatkozólag a koalí­­ciónak még ez év végéig meg kell egyeznie. A köztársaság tizenkettedik kormánya Malypetz János kormánya a köztársaság­i 14-től 1919 július 8-ig működött. Ezután két tizenkettedik kormánya. Az első kormány, vétkezett Tusár két kormánya 1919 julius melynek élén Kramár állott, 1918 november 1­8-tól 1920 szeptember 15-ig. Az első hivatal­

Next