Prágai Magyar Hirlap, 1932. december (11. évfolyam, 274-297 / 3087-3110. szám)

1932-12-01 / 274. (3087.) szám

274 *3 ° 87^Szám * *,®*_r**fc" 1932 december 1 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed Szerkesztőség: Prága 11, Panská ulice 12, évre 76, havonta 26 KC; külföldre: évente 450,[ SzloVenSzkoi és rUSZÍllszkoi ellenzéki pártok 1L emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. . Prága 11., Panská ulice 12. 111 emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több poLltiKCll nCLpiLCLpiCL Telefon: 34184. Egyes szám árs 1.20 Kő, vasárnap 2.—Ki. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRRHfl Új magyar erőforrások (sp) Prága, november 30 Aki figyelemmel kíséri a szlovénszkói magyar politika útjait, az elmúlt hónapok folyamán okvetlenül észrevette, hogy mindenfelé örvendetes agilitás indult meg, bizonyos tisztázó és reorganizáló munka, új koncentrálás és erőgyűjtés, amely hivatott új lendületet adni és a megváltozott körülmények között fokozott erőkifejtésre bírni a kisebbségi magyarság politikai akcióját. A forrás és a kristályosodás, az átcsoportosítás és a nekilendülés, az aktualitásokhoz való idomítás és az újjászervezés nehéz és körülményes. munkája befejezéséhez Mindenfelé új tartalom tölti meg közeledikpártjaink kereteit. „Új erőforrásokat nyitunk" hangoztatta Groeschmid szenátor a keresztényszocialista párt érsekújvári kongresszusának megnyitó beszédében. Az „új erőforrások" legelején az ifjúság halad, mint ahogy Grosschmid szenátor programadó beszédének egyik legfontosabb szakasza is az, ahol az ifjúság bekapcsolását és fokozott szerepeltetését teszi az új akció egyik fő feladatává. Józan és tapasztalatokban gazdag iffjú nemzedék érett meg közöttünk az elmúlt tizennégy év alatt, harmincnegyven éves kitünően felkészült magyar férfiak légiója zárkózik fel a munka frontjába s minden ez a tájékozott, a kisebbségi helyzet adottságával, követelményével és lehetőségével tisztában lévő, intranzigensen nemzeti magyar réteg annyi pozitív ismerettel és annyi energiával érti a mai helyzetet s annyira a realitásokból kiindulva tud munkához kezdeni, mint a kisebbségi sorsküzdelem legkipróbáltabb harcosai. Feltétlen erőgyarapodást jelent az érett ifjú férfinemzedék munkaerejének intenzívebb bevonása a politikai munkába s éppen ezért lelkesen üdvözöljük Groeschmid szenátor szavait, melyek mintegy hivatalosan bejelentik a bekapcsolást-Groeschmid szenátor munkatervének egyéb pontjai is rávilágítanak arra, hogy táboraink akaratereje gyarapodásban van. Ki ne hallaná szívesen, hogy a magyar hitelszövetkezetek kifejlesztése és a Hanzával való megfelelő kooperálás ezentúl pártkötelesség és pártmunka lesz? Vagy ki ne üdvözölné az új kulturális programmot, mely a Társadalmi Egyesületek Szövetségének hatalmas egységgé való tömörítéséről és általános nemzeti kulturakcióik megteremtéséről szól? A „magyar napok" bevezetése, a közművelődési akciók támogatása, az ifjúsággondozás a kisdedóvőktől az egyetemekig, vagy szociális téren a felekezeteik karitatív munkájának bekapcsolása, munkanélküliek és a nyugdíjasok ügyével való intenzívebb törődés csupa olyan cél és feladat, mely eltér a kizárólag politikai ténykedésre szorítkozó irányzatoktól és lefelé, a népbe kívánja beépíteni a pártot, amennyiben a jogokért való politikai fórumon kívül az elhagyott magyar nép nagy gondozója s adminisztráló szerveit is ki akarja alakítani belőle. Az érsekujvári keresztényszocialista kongresszus alkalmat ad arra, hogy a keresztényszocialista párt új erőforrásokat föltáró munkatervére és új lendületére mutathassunk. De közismert tény, hogy ilyen megújhodás, a „reneszánsz" a magyar nemzeti pártban is pozitív eredményeikhez vezetett. Szent-Ivány képviselő tavaszi szlovenszkói körútja alkalmával hirdette meg a kisebbségi magyar politika nekilendülését. A „nemzeti radikalizmus" taktikáját tette pártja vezérszólamául, ami nem jelent mást, mint a politikai munka agilisabbá, energikusabbá tételéinek elhatározását. Akkor pedig a „nemzeti önsegély" nagyarányú tervéről beszélt és megtette az első lépéseket e gazdasági fölújítás megvalósítására és az érett ifjúságot egyre nagyobb mértékben bekapcsolta a pártmunkába, voltaképpen ugyanazt tette, mint amit Grosschmid szenátor beszéde bejelent. Egyformán „új erőforrásokat nyitnak" a nemzet védelmének biztosítására . Ugyanúgy előkészítik a szlovenszkói magyar nemzeti politika reneszánszát. A legörvendetesebb éppen az, hogy két pártunk egyszerre és egyforma módon látott hozzá a tisztázó és a válságos helyzet kialakulása által parancsolt reorganizáló munkához, ami mindenekelőtt azt bizonyítja, mennyire esedékes volt ennek a munkának elvégzése. Nemi mi vagyunk az elsők, akik a kisebbségi és őslakos front új lendületének eljövetelét bejelentjük. A cseh és a szlovák sajtó régóta észrevette az uj magyar agilitást és gyakran megkongatta a vészharangot, mert bántotta a „magyarok mozgolódása". Fantasztikus és kombinált híreivel hónapok óta elárasztotta Szlovenszkot, mindenféle "intimitást" kombinálgatott ki a magyarság pártjainak állítólagos átszervezéséről, titkos konfe ierenciákról írt, amely rémhírekből természetesen mindössze annyi igaz, hogy a magyarság pártjaiban tényleg erőgyarapító és megújhodási folyamat van kifejlőben, mert az idők megérlelték az új lendület feltörését —i egyébként azonban semmi olyan nem történt, ami megváltoztatná a magyar tábor évtizedes munkával nagyszerűen kiépített kádereit, vagy szemernyit megingatná az elfogadott, kipróbált és sziklaszilárd alapelveket- Egyhangúlag választotta meg új pártvezetőségét az országos keresztényszocialista párt A pártegység és harmónia s az őslakos összetartás magasztos dokumentálását szolgáltatta a párt érsekújvári kongresszusának ünnepélyes lefolyása - Több mint kétezer résztvevő hallgatta a keresztényszocializmus szlovenszkói és ruszinszkói vezéreinek fejtegetéseit A kisebbségi élet új erőforrásait s a keresztényszocialista pá reneszánszát rajzolta meg Grosschmid kongresszusi megnyitójában Érsekújvár, november 30. (Kiküldött munkatársiunk telefonjelentése.) Nagyszabású, országos jelentőségű ünnepi esemény színhelye volt ma Érsekújvár városa. Az országos keresztényszocialista párt országos kongresszusára Szlovenszkó és Ruszinszkó minden zugából a kiküldöttek százai és százai jöttek el. Kora reggeltől tak a város utcái. mozgalmas képet nyújtotReggel fél kilenc órakor gyülekeztek a helyi pártszervezet helyiségében a kiküldöttek és onnan mintegy ezerötszáz ember zászlók alatt vonult a plébániatemplomba. Legelői magyar ruhás leányok vitték az érsekujvári keresztényszocialista pártszervezet fehér zászlaját, majd a pozsonyi keresztényszocialista szakszervezet, a kassaujfalusi pártszervezet, az udvardi keresztényszocialista egyesület és a tardoskeddi pártszervezet zászlói következtek. A zsúfolásig megtelt templomban az ünnepi szentmisét Dobránszky János esperes, nemzetgyűlési képviselő mondotta. A szentmisén kórusként az érsekújvári keresztényszocialista munkásdalárda — a magyar-szlovák testvériség kedves szimbólumaként — magyar és szlovák szenténekekkel, továbbá a magyarlóki dalárda magyar szenténekekkel kisérte. Mise után a menet zászlók alatt be-Pártunk legfőbb ezerve: a három évenkint tartani szokott országos kongresezue. — kezdette Groeschmid szenátor beszédét. — Ennek legfőbb feladata: a párt politikai irányának megállapítása és ennek biztosítása az országos pártvezetőség és ezen keresztül a párt főfunkcionáriusainak megválasztása útján. Az országos pártvezetőség új összeállítását a mai kongresszus folyamán megtartandó választás fogja eszközölni, a párt politikai irányának kérdésében pedig a belpolitikai helyzet vonult az Arany Oroszlán szálló hatalmas színháztermébe, amelyet a résztvevők zsúfolásig megtöltöttek. Közel kétezer ember szorongott a teremben a méltóságteljes lefolyású kongresszuson elejétől végig és a nagy tömeg nagyszerű keretül szolgált a tökéletes egység és testvéri érzés jegyében lezajlott seregszemlének. Az elnökségi asztalnál ott láttuk Grosschmid Géza dr. szenátort, Jabloniczky János dr. Dobránszky János dr. képviselőket, Esterházy Jánost és Jónás Imrét, az elnöki tanács tagjait, továbbá Fedor Miklós képviselőt, Hokky Károly képviselőt, Aixinger László dr. országos pártigazgatót, Fleischmann Gyula dr. tartománygyűlési képviselőt, Wirth Gyula kassai pártigazgatót, Csaposs Géza és Galambos Béla plébánosokat. A közönség első soraiban foglaltak helyet többek között a magyar nemzeti párt kiküldöttei, élükön Holota János képviselő, Érsekújvár polgármesterével. Ott volt a ruszin autonóm földművesszövetség képviseletében Kurtyák Iván képviselő is. Megkezdt&k a kongresszus Lelkes éljenzés fogadta az elnöki emelvényre fölvonuló Grosschmid Géza szenátort, az elnöki tanács vezetőjét, továbbá a tanács tagjait és a törvényhozókat. Majd általános figyelem közepette Grosschmid Géza dr. magyar nyelven a következő beszéddel nyitotta meg a kongresszust: és a világesemények bennünket továbbra is ellenzéki álláspontunk fenntartására szorítanak. A belpolitikában azért, mert Szlovenszkó és Ruszinszkó számtalan, részben a mai kongresszuson is feltárandó sérelmeinek és bajainak orvoslására a kormányzás komoly szándékát és tettekben is megnyilvánuló akaratát nem látjuk, a külpolitikai nézőpontból pedig azért, mert a világgazdasági és világpolitikai helyzet, a mi panaszainktól függetlenül is, nyilvánvalóvá teszi, hogy panaszaink és sérelmeink orvoslása elől sokáig már nem lehet kitérni, a harcot tehát feladni egy öntudatos politika legnagyobb bűne, tudniillik politikai hiba volna. Ha azonban ez előttünk teljesen tisztán áll is, ez nem zárja ki, sőt kötelességünkké teszi, hogy minden bomlasztó pártharcot és esetleges egyéni ellenszenveket — ami a politikai életnek, az emberi természetből folyólag, gyakran és természetszerűen, kísérő jelensége —* szorongatott helyzetünkben félretéve, szedjük össze még meglévő erőforrásainkat nemzeti létünk és gazdasági helyzetünk megmentésére, e nehéz idők átélésének biztosítására. Új erőforrások rá voltunk és vagyunk kényszerítve ugyan arra, hogy minden erőnket elsősorban politikai céljainak szolgálatába állítjuk, van azonban igen sok erőforrásunk még, amelyekből eleget nem merítettünk és amelyek felismerésével és intenzívebb igénybevételével nemzeti öntudatunk fenntartására még jobban is közremunkálkodhatunk. Itt a pártmunkának olyan kimélyítésére gondolok, amely a meglevő kereteknek tartalommal való megtöltése és a meglevő törvényes intézményeknek népünk javára való felhasználása útján ezt a törekvésünket megvalósítani segít. Ilyeneket ismerhetjük fel, gazdasági elesettségünk orvoslására: a hitelszövetkezeti intézménynek, így különösen a Hansának, újabb fiókok létesítése útján való kiépítését, a gazdasági egyesületek kiterjesztését, stb. Kulturális téren: a már jóváhagyott alapszabályokkal bíró Társadalmi Egyesületek Szövetségének intenzívebb működését. Ha ebbe minden magyar társadalmai egyesület, kör, kaszinó stb. belép, az egy olyan erkölcsi tőke, amely nemzeti kultúránknak társadalmi úton való életben tartását, időszakonkint különböző helyeken tartandó közgyűléseivel kapcsolatos „ma,gyar napok", kiállítások, ünnepélyek, kongreszszusok útján, nemcsak lehetővé teszi, de a nemzeti érzés újra meg újra való felbuzdulásával fejleszti is. — Ilyen továbbá e téren a Szlovén Grosschmid szenátor elnöki megnyitója !