Prágai Magyar Hirlap, 1933. június (12. évfolyam, 125-146 / 3235-3256. szám)
1933-06-01 / 125. (3235.) szám
^ 125 (3235) szám ** 1933 junius 1 Ss?!TMTM!TM111TMTM .• . .ir,r“" — Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450,j SzloVenlSzkoi és JUSZJ USzkoj ellenzéki pártok H. emelet, - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. ?••/ • *7 • Prága 11, Panská ulice 12. Ili emelet flképes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több DOlblkCLlnCLpilCLpjCL Telefon: 34184. Egyes szám ár* 1.20 Ki, vasárnap 2.—Kft. SŰRGÖHYCIM: HIRLRP, PRftHfl A DEMOKRÁCIA VÉDELME írta: TARJÁN OD&N A csehszlovák kormány a törvényhozást több, egymással formailag össze nem kapcsolt, de ugyanazon törekvéstől áthatott törvénytervezettel foglalkoztatja. A koalíciós terminológia a „demokrácia védelme”1” kifejezéssel jelölte meg őket. A szándék, mely a demokráciát újabb törvényes megszorílásokkal, a sajtószabadság és a sajtótermékek terjesztésének megkötésével próbálja megvédelmezni, elhibázott, mert ellenkezik a demokráciának alapelveivel, amelyeket pedig védeni és megmenteni óhajt. Az elmúlt évek alatt kisebbségi helyzetünkből folyólag sokszor gyakoroltunk bírálatot az itt uralkodó demokratikus rendszer felett és mutattunk rá annak fogyatékosságaira. A kezdeti berendezkedés hibáira még mentségül szolgálhat, hogy ez a demokrácia nem a nyugodt fejlődésnek, hanem a forradalmi pszichózisnak szülötte. Ha magyarázatot is lehet találni arra, hogy az államalapítók munkájukat az összes társadalmi osztályok és elsősorban a munkásság széles rétegeinek bevonásával igyekeztek megkönnyíteni, viszont érthetetlen, miért nem nyestek le a háborús pszichózis elmúltával a rendszer kinövéseit? Ha eredetileg az intellektuális rétegek befolyásának rovására túlzott szerepet juttattak gógiának, miért tartották ezt fenn a demamind e mai napig? És miért nem orvosolták a kisebbségekkel szemben elkövetett sérelmeket, miért nem tették őket megillető mértékben a hatalom részeseivé? Olyan hibák ezek, amelyek kérdésessé teszik, hogy megérdemli-e ez a kormánypolitikai rendszer, melyet a többség most újabb biztosítékokkal akar körülbástyázni, a demokratikus elnevezést? Megállapíthatjuk, hogy a koalíciós sajtóban a demokrácia fokozottabb védelméről megjelent híradásokat a nagyközönség vegyes érzelmekkel fogadta s a bevallott indokolások mögött egyéb okokat keresett. Sem bel-, sem külpolitikai téren nem mutatkoznak olyan veszedelmek, melyekkel a prágai kormány a mai törvények keretein belül ne tudna megbirkózni. A köztrásaság védelméről szóló törvény kellő védelmet nyújt minden felforgatás ellen, jöjjön az jobb vagy bal felől, egyesek, pártok vagy a sajtó részéről. A külföldi eseményekre való utalás sem szolgáltat kielégítő magyarázatot, az összehasonlítás pedig a külföld hasonló intézkedéseivel egyáltalán nem megnyugtató. A tervbe vett intézkedések nálunk csupán jogoknak megszorítását tartalmazzák, anélkül, hogy a a célokat határozottan megjelölnék Nálunk, a nemzetiségi összetételű államban senkinek a szeme előtt nem lebeghet a német vagy az olasz példa, a jugoszláv diktatúra eredménytelensége pedig egyenesen kihívja a kritikát a hatalom minden olyan koncentrációjával szemben, mely a lakosság nagy rétegeinek és elsősorban a kisebbségek jogainak gyakorlását még inkább megnehezítené. Ha ebben a demokráciában súlyos kifogásolni valók vannak, amelyeket tagadni nem lehet, úgy ezek éppen szellemében keresendők. a kormánypolitika Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint a kormány által a képviselői ház házszabályainak módosítását szolgáló törvényjavaslat. Ha ki is küszöbölték ezekből a mandátum elvesztésére irányuló intézkedéseket, kérdjük, egészséges volna-e az 9. parlament, melynek tagjait csupán drákói rendszabályokkal lehetne kötelességük teljesítésére szorítani? S vajjon nem maga a kormány és az őt támogató pártok gyakoroltják-e a törvényhozási munka mai színvonala felett a legsúlyosabb kritikát, amikor ilyen rendszabályokhoz kénytelenek folyamodni? Képzelhető-e, hogy a mai állapotokon a most tervbe vett módszerekkel változtatni lehessen? A józanság és a demokrácia helyesen felfogott érdeke vajon nem követelné-e meg sokkal inkább olyan berendezkedésnek a megteremmtését, melyet az állam polgárai saját jól felfogott érdekükben szívesen támogatnak? Sajnos, úgy látjuk, hogy ennek felismerésétől még messze vagyunk. Pedig alig néhány hónapja, hogy Masaryk elnök súlyos kritikát gyakorolt a mai demokratikus berendezkedés felett, őszintén beismerve, hogy a közéletben a demagógia túlzott módon nyitotta meg az érvényesülés zsilipjeit az erkölcsileg alacsonyabbrendű, a felelősség súlyát át nem érző elemek számára. Itt kellene tehát a gyógyítást megkezdeni. Letörni a demagógiát, hogy megerősödhessék a demokrácia. Kisebbségi érdekeink is ezt kívánják, mert sérelmeink nagy részét csupán az áldemokráciának tulajdoníthatjuk. Ha ennek helyét idejében elfoglalhatta volna az intellektus uralmára épített komoly demokrácia, bizonyára sok sérelmünk régen megoldást nyer. Az a demokratikus rendszer, amelyet kormány és a mögötte álló pártok most védeni akarnak, születési hibájánál fogva nem állhat hivatása magaslatán. A tervbe vett intézkedéseket nem lehet külföldi példákra való hivatkozással megindokolni. Rossz példa volna az Egyesült Államok elnöki jogkörének kiterjesztésére való hivatkozás, mert ott a rendkívüli hatalmat a törvényhozás bizonyos előre meghatározott intézkedések keresztül vitelére adta meg az államfőnek Nálunk az eddig foganatosított és még tervbe vett intézkedések csupán a jogok megszorításával járnak, anélkül, hogy a megvalósítandó konkrét célokat megjelölnék. S ezért a látszat, hogy a hatalom kiterjesztése elsősorban a hatalom megtartását hivatott szolgálni. Amit a csehszlovák kormánykoalíció a törvényalkotás terén az utóbbi hónapokban produkált, akár gazdaságpolitikai, akár külpolitikai téren, egyáltalán nem teszi feleslegessé a bírálatot, sőt a tervtelenségnek a hiánya és a gazdasági válság leküzdése terén tapasztalt tehetetlenség egyenesen kihívják az ellenzék bírálatát. A józanság azt kívánná, hogy rendkívüli időkben ne kössék gúzsba, hanem hallgassák meg az ellenvéleményt és mérlegeljék a becsületes szándékú politikai ellenfél tanácsait. Enélkül nem tudjuk, hogy milyen címen sajátíthatná ki a A négyhatalmi paktum és a kisantant Paris megelégedéssel fogadja a kisantant állspontját — Franciaország külön feltételei a paktum függelékében — Csütörtökön parafálták a négyhatalmi szerződést Paris, május 31. A kisantant prágai konferenciájának kommünikéje és Daladier miniszterelnök kamarai nyilatkozata a négyhatalmi paktumról foglalja le a mai párisi sajtó érdeklődését. A lapok feltűnő szedésben leadott cikkeikben emelik ki a kisantant hozzájárulását a megváltoztatott négyhatalmi paktumhoz. A radikális párt végrehajtó bizottsága tegnap éjjeli ülésén bizalmat szavazott Daladier kormányának. Az összes pártárnyalatú lapok kiemelik Daladier nyilatkozatának jelentőségét s különösen azt a passzust hangsúlyozzák, amelyben a miniszterelnök bejelentette, hogy a parlament szabadon határozhat a négyhatalmi paktum elfogadása, vagy visszavetése ügyében. A baloldali szárny radikális lapja, a La Stepublique, azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a szövetkezett baloldali pártok a kormánynak a demokráciára és békére irányuló nehéz körülmények között végzett munkáját méltányolni fogják. A jobboldali szárny radikális lapja, az Ere Nouvefile is Lengyelország nem szűnő ellenállására célozva, azt az aggodalmát fejezi ki, hogy minden meggyőzési kísérlet ellenére egyes szövetségeseknél pszichológiai természetű félelmek és ingadozások fognak visszamaradni. Mussolini befolyása Németország magatartására Az Excelsior a legutóbbi berlini hivatalos jelentéseket ismerteti, mánynak a négyhatalmi amelyek a német korpaktummal szemben tanúsított ellenállásáról számolnak be. Azt a várakozását fejezi ki, hogy Mussolini személyes befolyása által ezt az ellenállást le fogja tudni győzni, úgyhogy a tárgyalások az utolsó órában nem fognak kitolódni, vagy pedig meghiúsulni. A konzervatív lapok továbbra is bizalmatlanok és egyelőre fönntartják elutasító álláspontjukat a négyhatalmi paktummal szemben. Pertinax az Echco de Parisban azt írja, hogy a kisantant igazi véleménye a tegnapi kommüniké egyik utolsó mondatában van kifejezve, amely azt mondja, hogy a revízió kérdésének állandó szellőztetése az államok egymás közti viszonyának kiélesedését vonja maga után. Francia függelék a paktumhoz! Páris, május 31. Amint a Maiin, a Journal és a Figaro egybehangzóan írják, a francia kormány tegnapi minisztertanácsán elhatározta, hogy a népszövetségi paktummal szemben fölállított feltételeit különösképpen ünnepélyes formában juttatja kifejezésre, mégpedig egy függelék formájában, amelyet a paktum szövegéhez kell illeszteni. A függelék nem csak a paktumban résztvevő felekhez szól, hanem elsősorban a kisantant államaihoz. Ebben az iratban Franciaország ünnepélyesen ki fogja jelenteni, hogy függetlenül a négyhatalmi paktumtól, a kishatalmakkal kötött minden szövetséget, szerződést és megegyezést fönntart, továbbra is a népszövetség keretén belül marad és a négyhatalmi paktum is csupán a népszövetség keretei között alkalmazható. Ezzel azt akarja a francia kormány kifejezésre juttatni, hogy a népszövetségi paktumnak szankciókról szóló 16. fejezete a népszövetségi a paktum szövegébe is föl kell, hogy vétessék és hogy a népszövetségi paktum 19. fejezetét csupán integrális formában lehet alkalmazni, vagyis, hogy a revízió kérdésében való döntésnél szükséges az egyhangúság, mégpedig szükséges a közvetlenül érdekelt állam képviselőinek hozzájárulása is. A Malin értesülése szerint Franciaországnak ezen feltételeit Olaszország s különösen Németország még nem fogadta el teljesen, de a tárgyalások ebben az irányban kedvezően haladnak előre. A genfi hangulat Genf, május 31. Az Havas-ügynökség genfi jelentése szerint népszövetségi körökben a kisantant tegnapi kommünikéját élénk érdeklődéssel fogadták. Azt a tényt, hogy a kisantant fenntartás nélkül elfogadta a négy szövetségi paktumot mai formában, a francia diplomácia sikere akként fogják fel, amelynek sikerült a négy nyugati hatalom paktumát Franciaország szövetségeseinek, a kisantantnak és Lengyelországnak érdekeivel összeegyeztetni. Arra mutatnak rá, hogy a francia politika hű maradt politikai tradícióihoz és hogy Franciaország ezt a hűséget, amelyet a kisantant kommünikéje oly nagyra értékel, abban az esetben is rendületlenül meg fogja őrizni, ha az érdekelt nagyhatalmak részéről új és váratlan követeléseket támasztanak A Petit Párisien genfi külön tudósítója hangsúlyozza, hogy Genfben a kisantant nyilatkozatát legjobb bizonyítékul fogják fel amellett, hogy a négyhatalmi paktumnak senkinél sem kell félelmet gerjesztenie és hogy minden kétely és bizonytalanság, amely az utóbbi időben a nagyhatalmak direktóriumától való aggodalom miatt támadt, megszűnt. Csütörtök reggel parafálják a paktumot London, május 31. Az angol hivatalos rádiószolgálat jelenti: Megbízható hírek szerint a négy nagyhatalom paktumát Rómában csütörtökön kora reggel parafálják. Lényegében a paktum ügyében létrejött a megegyezés, azonban a szöveget mégis megtáviratozzák Genfbe, ahol négy érdekelt hatalom jogi szakértői a paktum a tervezetének egyes pontjait még egyszer alaposan áttárgyalják. Úgy hiszik azonban, hogy ezek az alárendelt jelentőségű technikai kérdések most már semmiféle nehézséget nem fognak okozni. A holnapi parafálás után döntenek az után arról, hogy a szöveget egyidejűleg hozzák-e nyilvánosságra a négy fővárosban,