Prágai Magyar Hirlap, 1934. január (13. évfolyam, 2-25 / 3333-3356. szám)

1934-01-28 / 23. (3354.) szám

14 Munka József. Zongorán kíséri Siklur Jónoáné. 10. Mil­e-Lihovecky: Szlovák dalkoszorú. Férfikar. 11. Lányi: Szülőföldem. Férfikar. 12. Verdi: Bordái az Em­áni­e.. ..operából. Férfikar, Giesl Alajos zene­karának kíséretével. — A pompás műsort nagy ambícióval gyakorolják a szereplők , az est min­denképpen méltó lesz az ünnepi alkalomhoz. A fér­fikar Román János karigazgató vezetésével gya­korol, az alkalmi vegyes kart Varga Ferenc h. karnagy dirigálja. Az Ernani kisérő zenéjét Giesl Alajos hangszerelte.. Jegyek 13, 10,50, 8 és 5 koro­nás árban l­esznek kaphatók Gömöri Zoltán papír­ker­esked­ésében, február 5-től kezdve.­­ A Rozs­nyói Dalosegylet rendezései évről-évre páratlan­­ népszerűségnek örvendenek. Az idei jubiláns este iránt már most olyan arányú érdeklődés nyilvánul, mely bizonnyal minden eddigi sikert túl fog szár­nyalni. (*) V. évfolyamába lépett a Magyar Minerva. A dr. Reiner János szerkesztésében havonkint 36 ol­dal terjedelemben megjelenő Magyar Minerva szép­­irodalmi és tudományos folyóirat januári száma a napokban látott napvilágot. Az 1. szám változatos és gazdag tartalmából kiemeljük Malter Károly­­nak „író-iparos*” cimü s a lillafüredi irógyülésre készült előadását és Szombathy Viktornak a Tol­­dy Kör január 17 én tartott pozsonyi rádióóráján felolvasásra került „Kisteleki cikket iró‘ cimü hu­moros elbeszélését. Regényt dr. Farkas Geiza egye­temi tanár (Az életsugarak), novellát Kozocsa Sándor (Az ifjú Arany) és Mihály László (Gsang­­szolin hazamegy) írtaik, míg költeménnyel Dömö­tör Ilona (Mikor a szépség testet ö­lt) és Reményik Sándor (Chereihez la femmé) szerepelnek a folyó­irat­ hasábjain. A 200 évvel ezelőtt Pozsonyban születet Kempelen Farkasról szóló életrajz, Kasi­­mir Edschmid .„4. bűbájos Dé­lam­erika“ című mes­teri útleírása, Giovanni Papini „Álarcok­a című je­lenete és Kázmér Ernőnek a mai h­orvát irodalom­ról szóló tanulmánya egészítik még ki a szép ki­állítású folyóiratot, amelyet melegen ajánlunk ol­vasóink figyelmébe. Előfizetési ára fél évre 15, 1 évre 30 korona­­ A kiadóhivatal (Pozsony, Kertész­­utca 1.) kívánságra készséggel küld csekklapot e 12 korona, beküldése ellenében Farkas Gyula re­gényének eddig megjelent folytatásait is eljuttatja a megrendelőnek. Egyes számok 3 koronáért Po­zsonyban a Steiner-, Stampfel- és Szent­­ József­­könyvkereskedésben, valamint Weisz M. ujságüz­­letében kaphatók. (*) A Nemzeti Kultúra második évfolyama nyí­lik meg tartalmas első füzetével, melyben Császár Elemér egyetemi professzor Katona Bánk bánjá­ról, a legnagyobb magyar nemzeti targédiáról is kitömő essay-t. Alapy Gyula, a folyóirat szerkesz­tője folytatja a morva-cseh és magyar érintke­zés középkori részét a fiatal cseh Vencelnek ma­gyar királlyá koronázásától egészen Zsigmond­inak a magyar trónra léptéig. A magyar történe­lem­ legfényesebb szakasza az Anjouk uralkodása, mikor­­ előzés­éhez ért el a magyar expanzió és Anjou Lajos Európa leghatalmasabb fejedelmié lett, IV. Károly német császár és cseh királynak sógora, egy időben félelmes ellenfele. Follajtár Ernő tanár a legrégibb bencés apátságnak, a Nyitra melletti Szent Ipolyiról nevezett zobori apátságnak történetébe kezd. Az érdekes dolgo­zat bizonyára széles körben kelt érdeklődést. A bécsi volt közös pénzügyi levéltár adatai alapján Alapy Gyula megírja a pozsonyi arzenál történe­tét, melyet I. Ferdinánd 1530-ban létesített. A gaz­dag Adattárban egy komáromi polgár 1608. évi ér­­­­dekes végrendeletét, majd Kadizáde Ali budai j basa és Beker esztergomi beglerbóg pompás ma­gyarsággal írott leveleit olvassuk, az okleveleket a komáromi városi jegyzőkönyvek őrzik.. Ethey Gyula, a kiváló történeti búvár II. Rákóczi Ferenc seregének létszám- és szükségleti jegyzékét és II. Rákóczi Ferencnek az erdélyi követek ünn­e­­pé­lyes fogadására kiadott rendelkezését közli. Herczeg Ferencről jubileuma alkalmából pompás méltatást olvasunk Tárkányi Tihamér tollából. Az elhunyt Takács Menyhért pre­lá­tusról nekrológot, életrajzi adatokat és munkáinak jegyzékét a­­ szer­kesztő közöl. Herczeg Ferenc Emlékezései I. kö­tetét, Kemény Lajos: A pozsonyi vár és a Váral­­ji címü munkák ismertetése mellett a Művészet ro­vatban Nagy Barna tanár a Jókai Egyesültet szép­művészeti kiállításáról ír ismertetést. A Nemzeti Kultúra 1934. évtől évi hat füzetben jelenik meg, előfizetési ára azonban változatlanul marad 40 K, iskolák és könyvtárak részére pedig 30 K. Meg­rendelhető Komárom, Kultúrpalota 6. Az Iván-társulat műsora LOSONCON: Vasárnap délután: A kék lámpás. Operett. Vasárnap este: Fehérvári huszárok. Operett. Hétfő: Fehérvári huszárok. Operett. Kedd: Timosa, a cár katonája. Színmű. Szerda: Több mint szerelem. Bemutató előadás. Csütörtök: Manolita. Operett. Olcsó helyárak. Péntek: írja hadnagy. Olcsó helyárakkal. Szombaton este: Egy csók és semmi más. Ope­rett újdonság. A kárpát­aljai magyar színház műsora MUNKÁCSON: Vasárnap délután: Tessék beszállni. Mérsékelt helyárakkal. Vasárnap: Csipetke. Hétfő: öreg tekintetes. Vígjáték. A nyugatszlovenszkói magyar színház műsora KOMÁROMBAN: Vasárnap d. u.: Egy csók és semmi más. Vasárnap este: Tessék beszállni. Hétfőre r ríg. % 'PPXCMtMACVa'O.-mKIlgP __________________ . LŐPORT­ E­urópa legtökéletesebb sportintézete a Magyar Testnevelési Főiskola Séta Klebelsberg Kunó nagyszerű alkotásában, amelynek már a világ minden részéből voltak hallgatói . A főiskola, mint a magyar sport méltó otthona Budapest, január 27. (A P. M. H. munkatársá­tól.) Múltkori cikkünkben Szukováthy Imre dr.­­ral, a Testnevelési Főiskola igazgatójával folyta­tott beszélgetésünk alapján ismertettük a ma­gyar testgyakorlás­ és sportbeli szakoktatás kér­dését, mai cikkünkben pedig bemutatjuk azt az intézetet, amely ma a céltudatos nevelő munká­nak és gyakorlatoknak központja és világvi­szonylatban is elismerten az első ilynemű intéz­mények között van. Klebelsberg Kunó gróf val­lás- és közoktatásügyi miniszternek egyik örök­becsű alkotása ez az intézmény, amelyet 1925- ben szerveztek meg, de csak 1928-ban vonulha­tott mai székhelyére. Klebelsberg megdicsőült szellemére emlékeztet az intézet kertjében nem­régiben elhelyezett mellszobor, Stróbl mester alkotása. Budán, a Gellérthegy és a Sashegy közötti fen­­térségen, ideális környezetben, az Erzsébet kór­ház szomszédságában épült Hauszmann Alajos műegyetemi tanárnak, a legtevékenyebb és leg­kiválóbb magyar műépítésznek tervei szerint a főiskola palotája. A hatalmas, kétemeletes, rene­­szánsz­ stílusú épület ott áll az ötholdas telek kö­zepén, előtte park terül el, amelynek jobb oldalán és baloldalán egy-egy emeleti magasságú inter­­nátuteá épület emelkedik. A parkot Pásztor Já­nos szobrászművésznek két gyönyörű bonzszob­­ra díszíti, a magyar erőnek két szimbóluma,­­a „toportyán férgekkel”” viaskodó Toldi s a törököt verő páncélos Kinizsi. A férfi internátus két épületben van meg­osztva, az egyik ott a park baloldalán emeletes épület, a másik az intézet háta mögött. Ötvennégy benlakó növendéke van, az az ifjúság, amely tornatanári pályára készül. Az ország minden részéből toborzódnak a növen­dékek, de az intézet híre e neve már messze kül­földre is elhatok s a növendékek közül vannak reomán, jugoszláv, bolgár és lengyel hallgatók. Volt már görög, olasz, német és amerikai hall­gatója is a főiskolának, sőt a messze Indiából is akadt, növendéke. 2—8—4­ ágyas szobában van­nak elhelyezve az internátus növendékei. A fo­lyosók falait egyszerű vízmetszetek díszitik, a magyar sport ezeréves történetének kiemelkedő alakjai és epizódjai. A szobákban viszont semmi dísz, a falak szürke alapszínünk, míg a női osz­tályon a fal színe fehér. Spártai egyszerűség a szobák berendezésében, pokróccal takart vaságy, szekrény, tanulóasztal, szék, láda, ez minden berendezés. A férfiinternátus tornacsarnoka 18 X 12 m méretű s egyike a legjobban felszerelt magyar tornacsapatoknak. Itt tart tréninget most hetenként három ízben a válogatott tornász­keret, amely az idén Budapesten lebonyolításra kerülő világbajnokságra készül s itt trenirezik heten­ként háromszor az atlétikai válogatott keret. Még tökéletesebb s Európában szinte egyedül­álló a női internátus tornaterme, amelynek már méretei is impozánsak, 24 méter hosszú s 12 m széles. Vörös színű amerikai pa­­rafalinoleum borítja padozatát, amelyen a cipő egyáltalán nem csúszik. A padlózaton kiemel­hető egy hatalmas fedőlap, amely alatt, fűrész­­porral telített gödör van az ugrógyakorlatokra. A teremben amerikai kosárlabda-pálya van fel­szerelve, az első ilynemű pálya Magyarországon. Most már a BESZKÁRT-nak is van. A női tornaterem melletti szertárszobában zongora és mikrofon áll. Innen közvetítik ugyanis minden reggel X 7 és 7 között a magyar rádió tornaóráját. Keresztes Endre tanársegéd vezeti a pompás gyakorlatokat, amelyeknek programmja havon­kint változik. Egy-egy hónap műsora 14 gyakor­latot ölel fel, az első 3—4 napon történik a be­tanítás, a továbbiakban pedig a reggeli álmuk­ból felébredt hölgyek vidáman engedelmesked­nek a rádió kommandójának. A főépület lépcsőházát jobbról és balról már­ványtábla ékesíti, amelyen az 18%. évi athéni első olimpiász óta rendezett világversenyek győztes magyarjainak neve van aranybetükkel kivésve. A sok név imponálóan mutatja a kis magyar nemzet sportjának nemzetközi súlyát s 1936-ban alighanem uj táblát kell helyezni az eddigiek mellé. A földszint balszárnyán vannak az irodahe­lyiségek, az igazgatói iroda, az igazgató magán­lakása, a tanári szoba. A jobbszárnyon van a tálaló által két részre osztott ebédlő, egy a fiú, másik a leánynövendékek számára, a másik ol­dalon a női tussoló. Az első emeleten a jobbszár­­nyon van a film- és diapozitív előkészítő, hatal­mas sportfilm- és diapozitív-anyaggal, a kis előhívó szoba s mellette az elektrokardiográf­­szoba, amelyben a szívvizsgálat folyik. Mellettük a hatalmas vetítőterem. A­­ szemközti oldalon van a férfi-tussoló, külön öltöző­kabinokkal, két masszírozó paddal, 2 fürdőkáddal s tíz hideg­meleg tussal. A falat Daumier tréfás sportkari­­katúrái borítják. Az emelet közepét az aula hatalmas terme foglalja el. Sajnos, Klebelsberg korai halála en­nek a teremnek méltó befejezését is meggátolta, a falakról hiányoznak a tervezett freskók s szé­keken kivül nincs a teremnek semmiféle beren­dezése. A balszárnyon van a férfi társalgó, amely eléggé látogatott, mert ez az egyetlen helyiség az intézetben, ahol dohányozni szabad. A nők egyáltalán nem dohányozhatnak. Szemben vele a női tanulószoba, majd a könyv­tár, amelyben 3292 munka van, mind szakkönyvek, a legtöbbje angol és német munka. Közbevetőleg megjegyezzük, hogy Magyarországon a legszebb szakkönyvtára Szukováthy Imre dr-n­ak, az intézet igazgató­jának van. Különösen antikvitásai becsesek, van olyan mű ebben a magánkönyvtárban, amelynek mindössze két-h három példánya ismeretes, vannak munkák, amelyeknek minden kiadványa megvan. Az első emelet balszárnyi helyiségében vannak az orvosi intézmények elhelyezve, az elektrokardiográf-szoba kivételével, amely a Röntgen zavaró hatása miatt a jobbszárnyra, a vetítőterem mellé került. — Teljesen modern­­az orvostudomány minden követelményének megfelelő berendezések ezek: a laboratórium, az orvosi rendelő, a két, apparátussal felszerelt Röntgen-szoba s a sportorvosi előadóterem. A második emeletre kapaszkodunk. A lépcső­­ház minden emeleti fordulóját értékes szobrocs­kák díszitik. Diadalmi trófeák ezek, amelyeket a főiskola sportklubja nyert vándordíjként. A TFSC, a testnevelési főiskola sportklubja, természetszerűleg igen előkelő szerepet játszik a sportéletben. A tornában, amelyben Kezessy Endre tanársegéd trenírozza a csapatot, a ma­gyar bajnokságot szerezte meg és védi. Az at­­­­­ikai bajnokságban a harmadik helyen áll. A második emeleti helyiségek egyikében van a TFSC klubhelyisége, azután a cserkészotthon. Itt van a női pihenő négy pamlaggal, ahol a város­ban lakó nőhallgatók fárasztóbb gyakorlatok után kipihenik magukat. Itt van az anatómiai Vrtizeum, teljes és tökéletes berendezéssel Krom­­pacher István dr. orvosegyetemi adjunktus ve­zetése alatt. Kellemesen lepi meg a látogatót a női társalgó, amelynek bútorzata magyar moti­­vuim. A buzavirág-kékszinü bútorokat piros tu­lipánok diszitik. Nem hiányzik természetesen a tulipános láda sem s az asztalt, székeket magyar hímzett munkák diszitik. A második emelet homlokfrontján van még az Országos Testnevelési Tanács (OTT) mú­zeuma. Tulajdonképen még csak a kezdet kezdetén áll ez az intézmény, mert mindössze két­ éve ren­dezték be, úgy hogy egyelőre egy kis helyiség­ben is elfér az anyaga. De máris értékes relikviák halmozódtak fel. A falon keretbe foglalt arabs szám: 1, az­ első olimpiásznak, az 1896. évi athé­ninak első startszáma, amelyet magyar verseny­ző, a múlt évben Szlovenszkón elhunyt Szakály Alajos kapott. A gátfutásban startolt ezzel a biztató jelzéssel és mindvégig vezetett is, mignem szerencsébe­, mit felbukott és elesett. A falat hosszában csak­nem teljesen betöltik Kokas Gyula tornászbaj­noknak relikviái, amelyeket özvegye adományo­zott a múzeumnak: egy szekrénykét kitöltő érem, babérkoszorúk, oklevelek. Itt van az első versenygerely, rövid, nehéz, végén vasheggyel ellátott magyar gerely, amellyel Kóczán Mór hí­ressé vált, rekordjait dobta. Itt van az első ma­gyar sí-felszerelés, amelyet Demény Károly használt, itt van az atlétikai szövetség álta­l el­sőnek hitelesített magyar diszkosz s még sok ér­tékes relikvia. A sportmúzeumban gyűjtik a vi­lág összes sportfolyóiratait. A homlokfronton van még a hatalmas, par­­kettezett táncterem­, amelyben a növendékek a ritmikus tornagyakorlatokat végzik s különböző néptáncokat tanulnak. Itt tartják a tea estélyeket is, amelyeken azután modern tánccal szórakozik az ifjúság az intézeti zenekar precíz dzsezzére. A második emelet balszárnyán van a vizsga­terem , a tanári tanácskozó terem, amelynek fa­lát a német­ testnevelés atyjára, Friedrich Lud­­wig Jahnra vonatkozó nyomtatott relikviák diszitik. A teljes Jahn-kollekció megvan itt. — A jobbszárnyon van a boxoló- és a­ vívóte­rem, amelynek tömör­ gummi padozatú, alatt beton helyett parafa van. Eb­ben a teremben tanítja boxra Kankovszky Artúr, vívásra pe­dig Berthy László a­ növendékeket. E terem mellett van a birkózószoba 4X4 méteres sző­­nyeggel. A birkózás szakoktatója dr. Varga Béla volt olimpiai bajnok. Görög-római, sza­badstílus és cselvetési (dzsiu-dzsicu) birkózást tanulnak itt a növendékek. A főépület háta mögött vannak az intézeti pályák, elsősorban a pompásan salakozott atlétikai pálya, amelyen Misányi Ottó vezetése alatt folynak a gyakor­ Ma délelőtt sűrü havazásban kezdődtek el Európa női műkorcsolyázóbajnokságai Sonja Henie újra fölényben, de az osztrák Landbeck is jól szerepel . Ma este dől el a vegyespáros Európabajnokság Prága, január 11. Ma kezdődött el a prá­gai jégstadionban Európa műkorcsolyázóbaj­­nokságának női egyese. A kora délelőtti órák ellenére több mint 3000 néző gyűlt össze, hogy tanúja legyen Sonja Henie és az erősen feljavult női műkorcsolyázó mezőny teljesít­ményeinek. A versenyzők képességeit erősen hátráltatta a kora reggel beállott havazás, mely belepte az egész jégpályát, melyet minduntalan söpörni kellett. A nehéz pályán lebenyitottott a kötelező gyakorlatokat délután féli három­ tájban fejezték be. A nők közül Sonja Henie újra kifogástalant nyújtott, de az­­ osztrák Landbeck kevéssel maradt mögötte és valószinűleg a második helyem fog végezni. Kettőjükön kívül még az angol Taylor és az amerikai Vinson végezték el kifogástalanul gyakorlataikat. Ma este kerül lebonyolításra a vegyespáros, melyben a Szollás—Rotter és a Galló—Diliin­ger párok képviselik Magyarország színeit. A magyarok egyedüli ellenfele a Papetz— Zwack osztrák kettős. A rendezőség legalább 6—7 ezer embert vár a ma esti küzdelmekre, míg a holnapi női egyesre tízezres tömeget.

Next