Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-15 / 62. (3393.) szám

UTI ® 7$ ' ‘ Megdöbbentő rablógyilkosság Parisban ^teljesedett a kettőséletű párisi asszony előre sejtett ígérete: meggyilkolták és kirabolták a találkahelyen Gróf vagy boxbajnok a tettes? a is március 14. A Quartin -Bauchard-uc­c­a egyik­­­­ Májában történt rab­lógyi­lkosság nyomozása szenzációsabb eredményeket produkál. Eb­­, száll­odában, amelyet főképen szereli meepá­­'ererszek fel, aíom nappal ezelőtt holtan találtak egy párisi '[“-asszonyt, a 42 éves Emile Hereinét. oanozáe megdöbbentő adatokat állapított meg ‘■•íddig írt az asszony titokzatos, viharos ezerel­­<V. l­­étéről és gilkosról, aki arisztokrata származásúnak­­ átta magát m asszony előtt és elszántságára ). J­e­lző, hogy yilkosság után megjelent Hereiné lakásán és ■ [UNK]•Hitte onnan meggyilkolt szeretője értékes bún­ár Hereiné kettős élete asszony holttestét a szállodai szobáihoz tar. fürd­ősz­oba fürdőkádjában találták meg és a­­­­z orvosi vizsgálat megállapította, hogy gyilkos puszta kézzel fojtotta meg áldozatát után tette a holttestet a vízzel telt fürdőkád­néltné asszony, akinek gyilkosát most­ egész ■­uiaország rendőrsége keresi, úgynevezett *8aságbeli „uriasszony*‘ volt. »A mindig szép, elegáns asszony a legobb tár­gokban fordult meg, férje rajongásig szerette család Ismerősei úgy tudták, hogy az asszony vereti vele egyidős férjét, családi boldogság azonban csak látszólagos­­, mert a szép Heresné igen gyakran kereste boldogságot könnyelmű kalandokban, már kiderült, egyik barátnője ismerte Herel­­ettős életét, mert az asszony elmondotta neki idhadt. Értelmese­n látszik az asszony, aki gyakran napjában­­ frifivel is találkozott, miután férje a na­p nagy­­t házon kívül töltötte, számított arra, hogy nelyik futó szerelmi kalandjának végzetes kö­ Bzményei lehetnek. Hereiné egyik volt szoba­­pa Ugyanis most a következő nagyjelentőségű wnást, tette: Amikor a meggyilkolt asszony aflfoalanazásá­­t m­áHoztam, asszonyom egyszer azt mondotta .i ember sohasem tudhatja, milyen baj érheti s engem rejtélyes körülmények között meg­okolnának, a gyilkos nevét azokon a névje­­eken keressék, amelyeket ruhásszekrényemben tölt. Jól jegyezze ezt meg magának. E vallomás alapján a detektívek átkutatták az any szekrényeit és az egyik fiókban egy nev­et találtak, amelyen ez a név állott:­­e Narmont d’Offange gróf­. A névjegy minden valószínűség szerint attól a f­ lembertől származik, am­ivel Hereiné asszony hónapokkal ezelőtt ismerkedett meg. Barát­­nek eldicsekedett, hogy megismerkedett egy igyon előkelő, huszonöt év körüli fiatalember­­t, aki nagyon gazdag, kastélya is van és szór­­.­a pénzt. iszinünek­­ tartják, hogy a gyilkos álnéven mu­­­tott be, grófnak adta ki magát és megszedt­­•3 az asszonyt, akit két nappal ezelőtt meggyil­­t a találkahelyen. Az áldozat lakásán gyilkos vakmerőségére jellemző, hogy telefo­­n elh­ívta Hereiné asszony lakását és a szoba­inak megmondotta, hogy lviszi a lakásból az asszony bundáját, mert He­­elné télikabátját útközben elszakította, ikor a szobalány kételkedett abban, hogy a sz­­lya adta ezt az utasítást, az ismeretlen telefo­­n ezt választ adta: - Nem vagyok tolvaj, amiről meggyőződhet az­­is, hogy Madame Herel átadta nekem lakása csait is. Herelné állítólagos küldönce kétszer is telefonált, jd megjelent a lakásban, biztos fellépésével sikerült­­ lhitetnie a szobalánnyal, hogy őt valóban He­­relné küldte, átvette a 25.000 frankot érő bun­­dát, kulcsokat átadta a szobalánynak és eltávozott. Emile Herel, az asszony férje este hiába várta elégét és amikor a szobalány elmondotta neki a nőa elszállítását, a férj gyanút fogott és elsietett, gy értesítse felesége eltűnéséről a rendőrséget, közben megvett egy estilapot, amelyben már olvashatta a délutáni órákban történt gyil­kosságot A férj így szerzett tudomást felesége szörnyű sorsáról. rendőrségen elmondotta, hogy soha nem közel­edett az asszony hűségében, akit tizenegy évvel előtt vett el feleségül. Felesége értékes nyaklán­­yt, húszezer frank értékű brilliánssal díszített ati­agyünit, ugyanilyen értékű melltűt viselt és fia volt ötezer frank értékű arany pudexszelen­­cje is. A szállodai szobában, ahol az asszony a végzetes pásztorórát töltötte, megtalálták ruháit, de az ékszereket a gyilkos magával vitte. A szállodáiban két szobaasszony látta eltávozni egyedül azt a férfit, aki Herelnével vett ki szobát a szállóban, de a férfi távozása, noha ez egy cso­magot vitt a hóna alatt, nem keltett gyanút. Az asszony holttestét csak később találták meg a fürdőkádban, amikor az egyik szobaasszonynak felűnt, hogy mi­lyen sokáig marad egyedül a szobában. A legújabb jelentések szerint a rendőrség a gyil­kos nyomában van és elfogatása órák kérdése. Meg akarta lincselni a méhészek gyűlésén megjelent csendőr­­tiszthelyettest három alsókorompai legény A tömeg a tiszthelyettes védelmésre kelt és a csen­­dőrőr­ kezére adva a bosszúálló suhancokat. Nagyszombat, március 14. (Saját tudósí­tónktól.) Ma délben teherautó állt meg a nagyszombati járásbíróság épülete előtt, a kocsiról három megbilincselt alsókorompai legényt szállí­tot­tak le és a bíróság fogházába v­­itték őket. A három suhanc Kötések Gusz­táv, János és József testvérek, akik már szá­mos esetben voltak büntetve. Vasárnap dél­után a három fivér egy nyilvános gyűlésen vakmerő módon támadást intézett Kracsmera Károly tiszt­­helyettes, az alsókorompai csend­őrállomás vezetője ellen. Az alsókorompai méhészeti egyesület vasár­nap délután nyilvános gyűlést tartott a Ruzsny-féle korcsmában és a gyűlésen hiva­talból vett részt a csendőrtiszthelyettes. A korcsmában meghallgassa nagy tömeg gyűlt egybe, hogy az érdekes szakelőadásokat. Alig, hogy az első szónok befejezte előadását, a három Kotásek-fi­vér nekitámadt Kracsmera tiszthelyettesnek, kvalifikálh­atatlan kifejezésekkel illették és egy aktacsomót hajítottak feléje. — Innen nem szabadulsz élve! — kiáltot­ták feléje. A fivérek ezután a gyűlés résztvevőit igye­keztek rávenni arra, hogy végezzenek a tiszt­­helyettessel. A jelenlevők azonban a tiszthelyettes vé­delmére keltek és lefogták a három izgága legényt, akik azért akartak bosszút állni a tiszthelyettesen, mert az ő feljelentésére kerültek börtönbe. A korcsmáros azonnal a csendőrségre üzent, ah­onnan két csendőr érkezett fegyveresen futólépésben. A három fivért megbilincselték és a csendőrségre szállították. A nagyszombati csendőrparancsnokságról csakhamar erősítés érkezett, de erre már nem volt szü­k­ség. A nyolc nagy­­szombati csendőr beszállította a három Ko­­tásek-fi­vért a nagyszombati járásbíróság fog­házába, ahonnan a pozsonyi ügyészség foghá­zába fogják kísérni őket. SzmHÁzKoll^KUlTURA Megalakult a Ruszinszkói Magyar Dalos-Szövetség A szövetség elnöke: Pásztor Ferenc, ügyv, elnöke: Nyitray Béla, országos karnagya: Takács Gyula Ungvár, március 14. (Ruszinszlkói szerkesz­tőségünktől.) Nevezetes kulturesemény zaj­lott le Beregszászon. Most alakult meg a Ru­­szinszkói Magyar Dalos-Szövetség, mely több mint negyven rusziinszkói magyar dalárdát és énekkart ölel föl magába. Az alakuló gyű­lésen a Szlovenszkói Magyar Dalos-Szövetség képviseletében Egry Ferenc országos alelnök és Rácz Pál országos alkarnagy jelent meg. Az alakuló gyűlés korelnökévé Egry Fe­rencet választották, aki üdvözölte a megje­lent karnagyokat és az egyes dalárdák vezető tagjait. Szépen felépített, hangulatos meg­nyitó­ beszédében a magyar dal nagy jelentő­ségét méltatta. Az alapszabály tervezetet Takács Gyula huezti karnagy ismertette. A tervezethez el­sőnek a magyar dalos mozgalmak fáradhatat­lan szervezője, Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő szólt hozzá, majd Rácz Pál fejtette ki a Szövetségnek a szlovenszkói Szövetség­gel való együttműködése föltétlen szükséges­ségét, míg dr. Bodáky István és Wellmann Mihály az alapszabálytervezet egyes pontjai­nak módosításához szolgáltak értékes és hasznos indítványokkal. Az alapszabályok alapos letárgyalása több mint két órát vett igénybe, ami után a megalakult Dalos­ Szö­vetség elnökségének és tisztikarának megvá­lasztása következett. A Szövetség elnökévé egyhangú lelkese­déssel Pásztor Ferenc főesperest, beregszászi r. k. plébánost választották meg, míg ügyve­zető elnökké Nyitray Béla batyui református lelkészt. Az országos karnagyi tisztséget Ta­kács Gyula huszti karnagynak ajánlották fel, aki azt elfogadta, míg alkamagigyá Huszár Ernő ungvári zeneiskolai tanárt, az Ungvári Dalárda karnagyát választották, ügyész lett dr. Szűk Aladár, titkár dr. Majtényi Árpád (Munkácsról), pénztáros Jakner Endre, el­lenőrök Füsti László és Ádám Géza. jegyző Várady Barna, míg a választmány rendes­­ tagjaiul dr. Bodáky István, Vass Bálint, Asz­talos Károly, Kovács Sándor és Fésűs József daltestvéreket választották meg. Póttagok let­tek: Gorondi Sándor, id. Lukovics János, Hokky Károly és Rácz Pál. A közgyűlés elhatározta, hogy a Szövetség égisze alatt ez évben a magyar dalosünne­pélyt pünkösd másodnapján rendezi meg Be­regszászon. Általános elvként fogadta el egyébként a Szövetség, hogy az évi dalosün­nepélyeket mindig pünkösd másodnapján fogja megrendezni fölváltva Ruszinszkó más és más városában. (*) A komáromi Dalegyesület filharmonikus hangversenye. Komáromi tudósítónk jelenti: A koszorús komáromi Dalegyesület minden év­ben nagy és jelentős hangversenyt szokott ren­dezni, komoly művészi műsorral. A tavaszi idény hangversenye március 24-én fog lezajlani. A hangversenyen klasszikus zeneszerzők műveit mutatja be a zenekar és az énekkar, külön és együttesen. Wagner, Smetana, Mozart, Verdi, Erkel, Gounod, Kudela művei kerülnek tolmá­csolásra. 0 (%) Megkezdték Bécsben a próbáit. Mint Bécsből jelentik, a Semm­elweiss Deutsches Volkstheater színpadán egy újdonság próbáit kezdték meg, amelynek hőse Semm­elweiss, a halhatatlan magyar orvostudós. A darabot Hanta J. Rehfisch írta, aki már több színdarabjával kimutatta, hogy igen jól kezeli a színpadot, és hogy ért a hatásos színdarabok írásához. Az új­donságot Karlheinz Martin rendezi és a cím­szerepet Jungbauer játssza. (•) Paul Wegener hangosfilmben játszik és ren­dez. Berliniből jelentik, hogy Paul Wegener, a né­metek nagy színésze újabban az Ufa műtermében játszik és rendez. Egy berlini újságíró kérdésére a következőt mondotta: Amikor a némafilm mű­vészetté kezdett fejlődni, csak akkor csináltam meg első filmemet, amikor pontosan tudtam, hogyan kell gesztussal és mimikával pótolni a beszédet. A hangosfilm egészen más és ehhez nem nyúlhattam csak akkor, amikor titkát kilestem. Most ,,A millio­mos titkárnője" című új filmben már tudom, ho­gyan kell a mikrofon előtt szavakat hangsúlyozni és úgy érzem, hogy méltó szereplőtársa lettem Bri­gi­de Helmnek. Hogy a szerep lejátszása után hoz­záfogtam egy hangosfilm rendezéséhez, az más lapra tartozik. Talán megtalálom a hangosfilmnél is az új kifejezési módokat és az új művészi lehe­tőségeket. (*) Corregio négyszáz éves. Most van 400 éve annak, hogy negyven éves korában meghalt An­­tonio Allegri, a Correggio néven világhírre szert­ tett festőművész. Halála után fedezték csak fel és Leonardo da Vinci és Giorgione mellé állí­tották. A francia rokokó stílus tulajdonképpen tőle származott és a nagy barokk mennyezet fes­tőknek látományai is az ő kupolaképeiben gyö­kereznek. A XIX. század második felének natu­ralizmusa gyöngítette hatását és Raffael elő­térbe nyomult. Később Raffael ugyanerre a sors­ra jutott és Rembrand naturalizmusa győze­­delmesekedett. Correggio finomságai azonban ezekben a ver­ista szellemű évtizedekben sem ho­­mályosodtak el teljesen. Hallatlanul lágy átme­neteinek, a fényárnyék­ m­intázásának sejtelmes varázsa azokra­­ s utatott, akik nem voltak­ fogé­konyak a gördülékeny vonalak iránt. A barokk szellem újraéledése ismét ráirányította a figyel­met. Szordinós érzékiség szabadul fel mitológiai képein, vonagló idomokban, a szerelem rejtel­mes megnyilatkozásaiban. Jupiter üli tiltott ná­szait Correggio képein hattyú és felhőgomolyag alakjában. Képei mai embernek szinte érthetetlen finomságok, mintha a szívnek rejtelmes dobba­násait fejeznék ki. (*) Pagnol filmet írt a ,,Tartarin“-ból. Marcel Pagnol nemrégen bejelentette, hogy nem ír töb­bet színdarabot. Most új filmen dolgozik, amely Daudet regényéből, a „Tarasconi Tartarin“-ból készül. Reimu párisi színész, — aki ezerszer ját­szotta Pagnol „Marius“-át, — lesz a filmben Tiartarin. A KÁRPÁTALJAI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA BEREGSZÁSZON. Csütörtök: Beregi Oszkár vendégjátéka Az ember tragédiája. Péntek: Bál a Savoyban, operett, először. Szombat: Bál a Savoyban. Szombat délután: Zsákbamacska mérsékelt helyárakkal. Vasárnap este: Bál a Savoyban. AZ IVÁN-SZÍNTÁRSULAT MŰSORA LOSONCON: Csütörtökön: Áprilisi vőlegény. Bemutató-Pénteken: Áprilisi vőlegény. Operett. — A társulat búcsúja. Szombattól pótszezon Rozsnyón. AZ UNGVÁRI VÁROSI MOZGÓ MŰSORA. Hétfőn—kedden—szerdán, március 12 —14-én Doszt­ojevszky: Emlékiratok a holtak házából. Csü­tör­tök—pén­tek—s­zomba­t — vas­á­r­n­a­p, március 15—18. Az alagút. Kel­lenn­ann világhírű regénye nyomán, A KASSAI CAPITOL- MOZGÓ MŰSORA: Szerdától, március 14-től, kezdve Gutav Fröhlich legsikerültebb filmje, az idei szezon egyik fénypontja: A MESEBELI HERCEG. A KASSAI KORZÓ-MOZGÓ MŰSORA: Keddtől, március 13-tól. Werner Krausz, Maria Berd ée Faliakéii monumentális nagyfilmje: A NÉVTELEN EMBER. Rendezte: dr. Siodmak.

Next