Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)
1934-03-06 / 54. (3385.) szám
3I raíS?* A volt német szocialista vezérek dicshimnuszt zengenek Hitlerről Loebe után Severing • A volt miniszter könyve a marxizmus bűneiről és Hitler sikereiről Most a fogak igazán szépek! Berlin, március 8. Severing Károly volt német szociáldemokrata miniszter, aki Otto Braun mellett a régi weimari rendszer legtöbbbet emlegetett vezetője volt, a közeli napokbn kiadja új könyvét a berlini Unstein kiadótól. A könyv a kiírás a belföldön bizonyára nagy feltűnést fog kelteni, mert Severing Loet>e nyomdokaiba lép és eletén saját élete munkáját, valamint a szociáldemokráciát. A könyv arról szól, hogy miért omlott össze a német szociáldemokrácia. Severing emlékiratszerűen bebizonyítja, hogy a II. internacionálé marxista redszere nem alkalmas az állam kormányzására és ezért élesen elítéli azt. Ugyanakkor könyvében Severing rendkívül elismerően nyilatkozik a nemzeti szocialista kormányzatról, amelynek „eredményeit a legnagyobb dicsérettel kell illetnie”. A könyv előzményeinek története rendkívül érdekes. Severinget a weimari alkotmány butása után az uralomra kerülő nemzeti szocialisták előbb letartóztatták és westfáliai hazájában többször bántalmazták is. Severing később megkísérelte, hogy mint építőmunkás foglalkozást kapjon. Később, amikor Göring tudomást szerzett Severing nyomoráról, interveniált az érdekében és keresztülvitte, hogy assék. A Göring-féle protekció eredménye a követi miniszter irodai munkával foglalkozhas- a feljövőben megjelenő könyv lesz. Ezt a Kalodonttal való rendszeres fogápolás teszi. A Kalodont habja bénától még a legkisebb hézagba is és eltávolít minden káros tisztátalanságot, ha a fogak mégoly szorosan is állanak egymás mellett. HaKalodontot használ, fogai egészségesek maradnak, mert ez Csehszlovákia egyetlen fogpépje, melyben a fogkő ellen hatásos Dr. Braunlichrtére Sulforicin-Oleat van. M üieBűségi magyar társadalom egyeteme ünnepelte a Hatvanéves Soldy Kört Ragyogó keretek között le a pozsonyi jubileumi kulturünnepségek Pozsony, március 5. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Lélekemelő ünnepe volt vasárnap a pozsonyi magyarságnak a Toldy Ferenc történetíróról elnevezett Toldy-Kör alapításának hatvanadik évfordulója alkalmából. Az eseményekben gazdag jubiláns napról az alábbiakban számolunk be. Vutkovich Sándor sírjánál ben Délelőtt, 10 órakor a Szent András-t,emelőgyülekeztek a Toldy-Kör tagjai, hogy megkoszorúzzák dr. Vutkovicth Sándor tanárnak, a Kör tulajdonképpeni megalapítójának sírját. A sírra hatalmas babérkoszorút helyeztek el a Kör tagjai. Csendben, némán állották körüli a napfényes, ragyogó délelőtt az egyszerű sírt, amelyben a nagyszerű alapító földi maradványai nyugodanak immár csaknem harminc év óta. A kis csoportban ott láttuk Vutkovich Sándor nyug. egyetemi tanárt, a megboldogult fiát, aki könnyfátyolos szemmel nézte végiig a kegyeletes aktust. Jankovics Marcell megnyitja a közgyűlést Tizenegy órakor a Kör otthonában díszközgyűlésre jöttek össze a tagok. A megjelentek sorában ott láttuk Dobránszky János nemzetgyűlési képviselőt, dr. Koperniczky Ferenc prépostot, Jeszenák Gábor kanonokot, Mécs Lászlót, dr. Szijj Ferencet, Komárom nyugalmazott polgármesterét, dr. Borka Géza tanárt, dr. Sziklay Ferencet, Schubert Tódor bankigazgatót (Léva) stb. A terem kicsinynek bizonyult az ünneplő közönség befogadására. Dr. Jankovics Marcell, a Kör illusztris elnöke álhitatos csöndben nyitja meg a díszközgyűlést. — Ez ma nem rendes közgyűlés, — kezdte mély hatású beszédét. — alapszabályokkal, adminisztratív gondokkal, hanem áh italos magyarok gyülekezete, kik azért állottak össze, hogy szerető szívvel győzelmes sikert és hosszú életet kívánjanak valakinek, aki fiatalos tetterőiben megélte immár hatvanadik évét. Szándékosan mondtam, hogy ünnepünk valakinek szól. Hiszen úgy érezzük, közöttünk él a közszellem, a Toldy-kör jó szelleme, mint húsból, vérből való igaz ember, kinek ma hatvanadik születése napját üljük. Én magam is úgy érzem, hogy itt velem egykorú kortársamat ünnepelem, ki derék, nemes és fiatalos költői apámyalásu Jankovics a következő megnyitó beszédeit, dr. megkapó szavakkal fejezte be: — Magyar szellemi Adj nekünk megingathatatlan bizalmait, mely nem enged letérést az igaz útról, sem erkölcs, se jellem, se ízlés terén. Magyar szellem, adj nekünk tisztalátást, hogy meglássuk és elválasszuk a konkolyt, a tiszta búzától, nézetben, szóban, írásban. Adj nekünk szárnyakat, hogy emelkedjünk a haladás motorjaival és a színvonal magaslatáról végiglássuk, mi törpül maradivá, selejtes porszemmé és mi emelkedik naggyá és pompássá. Magyar szellem, adj nekünk olyan új nemzedéket, mely hiszi apái hitét és tovább adja késő unokáknak! Üdvözlések A lelkes tapssal fogadott megnyitó után az üdvözlő beszédek következtek. A kassai Kazinczy-Társaság és a Szlovenszkói Magyar Számpártok Egyesület nevében dr. Sziklay Ferenc, a Jókai Egyesület nevében dr. Borka Géza, a Lévai Kaszinó nevében Schubert Tódor, az Országos Magyar Dalosszövetség nevében Rika Henrik, a pozsonyi Katolikus Kaszinó és Virágvölgyi Kaszinó nevében dr. Neumann Tibor, az Uránia Tudományos Egyesület, nevében Homok István, a Városszépitő Egyesület képviseletében dr. Bacsóik Kálmán, a pozsonyi Orvos- és Természettudományi Egyesület részéről dr. Batiz László s a magyar nemzeti párt pozsonyi szervezete nevében dr. Preughy Árpád, üdvözölte meleg szavaikkal a jubiláló Toldy- Kört. Ezután Rohorovszky Jenő szerkesztő a Prágai Magyar Hírlap üdvözletét tolmácsolta s felolvasta Forgách Géza felelős szerkesztőnek a szerkesztőség nevében írott üdvözlő levelét. Majd a Pozsonyi Torna Egylet részéről dr. Prónay Aladár s a Kiskárpátok Cserkészcsapata nevében Bézay Dezső mondott üdvözlő szavakat. A galántai Katolikus Kör és cserkészcsapat szónoka után általános érdeklődés közepette állott fel szólásra Mécs László, hogy a SzMKE bodrogközi kerületének üdvözletét tolmácsolja. A papköltő azzal kezdte mondania valóját, hogy mint magánember akart eljönni díszközgyűlésre, de elinduláskor Szabó Adorján prermontierei kanonok, lelesz házafőnök, a SzMKE bodrogközi elnöke lelkére kötötte, hogy okvetlen szólaljon fel és az ő nevében is üdvözölje a Toldy-kört. — A bodrogközi körzet, — mondotta a költő forró sikerű beszéde végén , ahol egykor Rákóczi talpasai bujdostak, üdvözli a jubiláns Toldy-Kört, amely dacára hatvan éves korának, csupa élet és csupa szív nemzete iránt. Adja a jó Isten, hogy ez a Kör még sokáig virágozzék magyar szellemi életünk javára(Nagy talps.) Ezután, a Prohászka Kör nevében Vajlik Sándor, a Magyar Akadémikusok Köre nevében ifj. Ölvedi János, a Bartók Béla-Dalárda képviseletében Fizély Imre szólalt fel. Majd pedig Dubránszky János képviselő, pápai kamarás a sárosi magyarság és szlovákság közös testvéri üdvözletének adott szívből jövő szavakkal kifejezést. Majd a következők üdvözlő leveleit és táviratait olvasták, fel: a Magyar Tudományos Akadémia nevében Berzeviczy Albert, a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Köre nevében Jakubovits Dániel, az országos keresztényszocialista párt nevében Esterházy János, a Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetsége nevében dr. Törköly József, dr. Grossschmid Géza, Jaross Andor, Hokky Károly, Fedor Miklós, a Nyitrai SzEMKE nevében dr. Gyürky, dr. Alapy Gyula, a Rozsnyói Művelődési Egyesület nevében Nyíressy-Tichy Kálmán, a Pozsonyi Polgári Kaszinó nevében Hubert Henrik, a Szent Mártonról nevezett Egyházi Zeneegyesület nevében dr. Okomik Lajos, dr. Kumlik Emil nevében dr. Aixinger László, a Pozsonyi Keresztény Munkások Egyesülete nevében Balázsy Péter, a Corvinia nevében Szmrecsányi, Tabódy Ida (Cinkota), Deésy (Nyáregyháza), Kéthelyiné Vakots Margit, dr. Dobay János, a pozsonyi YMDA, a Magyar Színpártoló Egyesület nevében dr. Gombos József, Gallér János és dr. Bicsovszky Kázmér az Országos Dalosszövetség nevében. A diszközgyűlés további programja során Tamás főjegyző a Toldy-kör történetéből olvasott fel érdekes részeket. Nívós előadására legközelebb még visszatérünk. Az emelkedett hangulatú diákközgyűlést dr. Jankóvá ©* Marcell déli fél 1 órakor zárta be nemes vezető, lendületes szavakkal. Kutturest a Primáspalota tükörtermében Hete 8 órakor a Primáspalota tükörtermében fényes sikerű hangversennyel egybekötött kulturest volt, amelyen a pozsonyi magyarság színe-java részt vett. A termet zsúfolásig megtöltő közönség különösen nagy érdeklődéssel várta a három év óta nem hallott Mécs László felléptét. A közönség első soraiban ott láttuk Pálffy Jánost, dr. Koperniczky Ferenc prépostot, dr. Bartók László m. kir. konzult, Esterházy Jánost, az országos keresztény szocialista párt elnökét, Kreisbich Károly szenátort, Dobránszky János, dr. Jabloniczky János és dr. Holót,a János nemzetgyűlési képviselőket. Dr. Jankovics Marcell mély hatású beszéddel nyitotta meg a ragyogó kulturünnepélyt. Az ékesszólás mesterének nagyszerű előadása ismertetésére holnapi számunkban visszatérünk. A viharos tapssal fogadott beszéd után Farkas Márta hegedűművésznő Németh István László karnagy művészi kísérete mellett eljátszotta Mendelssohn hegedűversenyét. A Komárom környéki művésznő, aki Hubay tanítványa, kiforrott művészettel és mély zenei átérzéssel kezelt hangszerét és méltán kiérdemelte a közönség ünneplő tapsait. Ezután Mécs László lépett fehér reverendájában a dobogóra. Az egész terem percekig tapsolt a költő megjelenésekor. Mécs bevezetőként „A kiábrándulás elmaradt“ című költeményét szavalta el és a kedves hangulatú verssel, teljesen magával ragadta a közönséget. „A világ teremtése*1,majd pedig „Apám emlékére** címü költeményei könnyekig meghatották a hallgatóságot, majd egy sor remek költemény következett, melyek mindegyike tapsorkánt váltat* tol * közönségből. Mécs egész kivételes költői egyéniség, akinek versei igazában a költő ajkain nyernek esc** dálatos hatást és értéket. A közönség egyértelmüleg megállapította, hogy Mécs László most van alkotó erejének tel* jében és most előadott költeményei egy is* teli áldozta tehetség alkotásai. Utána dr. Sziklay Ferenc kulturrefferens, lapunk munkatársa tartott értékes előadást * „Kisebbségi kultúrálét válsága*” címmel. Előadásának kezdetén kifejtette, hogy a kultúra válságát éljük, mert ami ma történik világszerte, nem kultúra, csak civilizáció. A válság gazdasági és szellemi téren egyformán mutatt átkozik. Hiányzik a lélek, hit, önzetlenség és Krisztus az emberekből. A kisebbségi sorsban lévő magyarság magára van utalva. A sorsunk, a két kezünk; elszánt, dacos jeligénk ez legyen: „Segíts magadon és Isten is megsegít !“ komolynak kell lennie. A kisebbségi életnek Higgadtan, megfontoltan cselekedjünk. Még a balsorsot is büszkén kell viselnünk! Előadása végén az apák és fiuk viszonyáról beszélt még Sziklay Ferenc és Toldy Ferencről emlékezett meg kegyelettel. A nagy elismeréssel és tetszéssel fogadott előadás utáni szünetet újból Farkas Márta, rendkívül finom és temperamentumos hegedűjátéka követte. Goldmark, Hubay és Zsolt rövidebb szerzeményeivel ismét megérdemelt sikere volt a művésznőnek. Végül Mécs László „örök banalitás**, # „Munkanélküliség balladája.** és ,,Megláttam * férfit** kezdetű verseit szavalta a! olyan ha* fással, hogy a közönség nem akarta leengedi a dobogóról. A kitünően sikerült kuktatest fél kilenckor ért véget a utána a Polgári Kaszinó helyiségeiben 180 tét#r tékes bankett volt, amelyen a háziaszonyi teendőt dr. Aixingm Lászlóné vállalta, maga házigazda ér.Janka* rács Marcell volt, aki az első felköszöntőt a vendégkoszorúra , az összmagyarságra mondotta. Ezután dr. Neumann Tibor, dr. Lüley György, dr. Szijj Ferenc (Komárom) és dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő mondottak pohár köszöntőket. Végül még Mécs László szó*lalt fel és egy humoros ungvári élményét beszélte el harsogó derültség köziben. A társasvacsora a legjobb hangulatban « késő éjszakai órákig tartotta együtt az ü* neplő társaságot. ÜL ífi m A