Prágai Magyar Hirlap, 1934. március (13. évfolyam, 50-75 / 3381-3406. szám)

1934-03-06 / 54. (3385.) szám

3I raíS?* A volt német szocialista vezérek­­ dicshimnuszt zengenek Hitlerről Loebe után Severing • A volt miniszter könyve a marxizmus bűneiről és Hitler sikereiről Most a fogak igazán szépek! Berlin, március 8. Severing Károly volt német szociáldemokrata miniszter, aki Otto Braun mellett a régi weim­ari rendszer legtöb­­b­bet emlegetett vezetője volt, a közeli na­pok­b­n kiadja új könyvét a berlini Unstein kiadó­tól. A könyv a kiír­­ás a belföldön bizonyára n­agy feltűnést fog kelteni, mert Severing Loe­­t>e nyomdokaiba lép és eletén saját élete mun­káját, valamint a szociáldemokráciát. A könyv arról szól, hogy miért omlott össze a német szociáldem­okrácia. Severing em­lékiratszerű­en b­ebizonyítja, hogy a II. internacionálé marxis­ta redszere nem alkalmas az állam kormány­zására és ezért élesen elítéli azt. Ugyanakkor könyvében Severing rendkívül elismerően nyi­latkozik a nemzeti szocialista kormányzatról, amelynek „eredményeit a legnagyobb dicséret­tel kell illetnie”. A könyv előzményeinek története rendkívül érdekes. Severinget a weimari alkotmány bu­tása után az uralomra kerülő nemzeti szocia­listák előbb letartóztatták és westfáliai hazá­jában többször bántalmazták is. Severing ké­sőbb megkísérelte, hogy mint építőmunkás fog­lalkozást kapjon. Később, amikor Göring tu­domást szerzett Severing nyomoráról, interve­niált az érdekében és keresztülvitte, hogy a­s­sék. A Göring-féle protekció eredménye a kö­veti miniszter irodai munkával foglalkozhas- a feljövőben megjelenő könyv lesz. Ezt a Kalodonttal való rendszeres fogápolás teszi. A Kalodont habja bénától még a legkisebb hézagba is és eltávolít minden káros tisz­­tátalanságot, ha a fogak mégoly szorosan is állanak egymás mellett. HaKalodontot használ, fogai egész­ségesek maradnak, mert ez Cseh­szlovákia egyetlen fogpépje, mely­ben a fogkő ellen hatásos Dr. Braunlichrtére Sulforicin-Oleat van. M üi­eBűségi magyar társadalom egyeteme ünnepelte a Hatvanéves Soldy Kört Ragyogó keretek között le a pozsonyi jubileumi kulturünnepségek Pozsony, március 5. (Pozsonyi szerkesztősé­günktől.) Lélekemelő ünnepe volt vasárnap a pozsonyi magyarságnak a Toldy Ferenc tör­ténetíróról elnevezett Toldy-Kör alapításának hatvanadik évfordulója­ alkalmából. Az ese­ményekben gazdag jubiláns napról az aláb­biakban számolunk be. Vutkovich Sándor sírjánál ben Délelőtt, 10 órakor a Szent András-t,emelő­gyülekeztek a Toldy-Kör tagjai, hogy megkoszorúzzák dr. Vutkovicth Sándor tanár­nak, a Kör tulajdonképpeni megalapítójának sírját. A sírra hatalmas babérkoszorút helyez­tek el a Kör tagjai. Csendben, némán állották körüli a napfényes, ragyogó délelőtt az egy­szerű sírt, amelyben a nagyszerű alapító földi maradványai nyugodanak immár csaknem harminc év óta. A kis csoportban ott láttuk Vutkovich Sándor nyug. egyetemi tanárt, a megboldogult fiát, aki könnyfátyolos szemmel nézte végiig a kegyeletes aktust. Jankovics Marcell megnyitja a közgyűlést Tizenegy órakor a Kör otthonában dísz­közgyűlésre jöttek össze a tagok. A megjelen­tek sorában ott láttuk Dobránszky János nem­zetgyűlési képviselőt, dr. Koperniczky Ferenc prépostot, Jeszenák Gábor kanonokot, Mécs Lászlót, dr. Szijj Ferencet, Komárom nyugal­mazott­ polgármesterét, dr. Bor­ka Géza tanárt, dr. Sziklay Ferencet, Sc­hubert Tódor bank­igazgatót (Léva) stb. A terem kicsinynek bi­zonyult az ünneplő közönség befogadására. Dr. Jankovics Marcell, a Kör illusztris el­nöke álhitatos csöndben nyitja meg a díszköz­gyűlést. — Ez ma nem rendes közgyűlés, — kezdte mély hatású beszédét. — alapszabályokkal, adminisztratív gondokkal, hanem áh italos magyarok gyülekezete, kik azért állottak ös­­­sze, hogy szerető szívvel győzelmes sikert és hosszú életet kívánjanak valakinek, aki fiata­los tetterőiben megélte immár hatvanadik évét. Szándékosan mondtam, hogy ünnepünk valakinek szól. Hiszen úgy érezzük, közöttünk él a közszellem, a Toldy-kör jó szelleme, mint húsból, vérből való igaz ember, kinek ma hatvanadik születése napját üljük. Én magam is úgy érzem, hogy itt velem egykorú kortár­­samat ünnepelem, ki derék, nemes és fiatal­­os költői apámyalásu Jankovics a következő megnyitó­ beszédeit, dr. megkapó szavakkal fejezte be: — Magyar szellemi Adj nekünk megingat­hatatlan bizalmait, mely nem enged letérést az igaz útról, sem erkölcs, se jellem, se ízlés terén. Magyar szellem, adj nekünk tisztalá­tást, hogy meglássuk és elválasszuk a kon­kolyt, a tiszta búzától, nézetben, szóban, írás­ban. Adj nekünk szárnyakat, hogy emelked­jünk a haladás motorjaival és a színvonal ma­gaslatáról végiglássuk, mi törpü­l maradivá, selejtes porszemmé és mi emelkedik naggyá és pompássá. Magyar szellem, adj nekünk olyan új nemzedéket, mely hiszi apái hitét és tovább adja késő unokáknak! Üdvözlések A lelkes tapssal fogadott megnyitó után az­ üdvözlő­ beszédek következtek. A kassai Kazinczy-Társaság és a Szloven­­szkói Magyar Számpártok­ Egyesület nevében dr. Sziklay Ferenc, a Jókai­ Egyesület nevében dr. Borka Géza, a Lévai Kaszinó nevében Schubert Tódor, az Országos Magyar Dalos­­szövetség nevében Rika Henrik, a pozsonyi Katolikus Kaszinó és Virágvölgyi Kaszinó ne­vében dr. Neumann Tibor, az Uránia Tudo­mányos Egyesület, nevében Homok István, a Városszépitő Egyesület képviseletében dr. Ba­csóik Kálmán, a pozsonyi Orvos- és Termé­szettudományi Egyesület részéről dr. Batiz László s a magyar nemzeti párt pozsonyi szervezete nevében dr. Preughy Árpád, üd­vözölte meleg szavaikkal a jubiláló Toldy- Kört. Ezután Rohorovszky Jenő szerkesztő a Prágai Magyar Hírlap üdvözletét tolmá­csolta s felolvasta Forgách Géza felelős szerkesztő­nek a szerkesztőség nevében írott üdvözlő le­velét. Majd a Pozsonyi Torna Egylet részéről dr. Prónay Aladár s a Kiskár­pátok Cserkész­­csapata nevében Bézay Dezső mondott üdvöz­lő szavakat. A galántai Katolikus Kör és cser­készcsapat szónoka után általános érdeklődés közepette állott fel szólásra Mécs László, hogy a SzMKE bodrogközi kerületének üdvözletét tolmácsolja. A papköltő azzal kezdte mondani­a valóját, hogy mint magánember akart eljönni díszközgyűlésre, de elinduláskor Szabó Adorján prermontierei kanonok, lelesz házafő­nök, a SzMKE bodrogközi elnöke lelkére kö­tötte, hogy okvetlen szólaljon fel és az ő ne­vében is üdvözölje a Toldy-kört. — A bodrogközi körzet, — mondotta a köl­tő forró sikerű beszéde végén , ahol egykor Rákóczi talpasai bujdostak, üdvözli a jubiláns Toldy-Kört, amely dacára hatvan éves korá­nak, csupa élet és csupa szív nemzete iránt. Adja a jó Isten, hogy ez a Kör még sokáig virágozzék magyar szellemi életünk javára­­(Nagy talps.) Ezután, a Prohászka­ Kör nevében Vajlik Sándor, a Magyar Akadémikusok Köre nevé­ben ifj. Ölvedi János, a Bartók Béla-Dalárda képviseletében Fizély Imre szólalt fel. Majd pedig Dubránszky János képviselő, pápai ka­marás a sárosi magyarság és szlovákság kö­zös testvéri üdvözletének adott szívből jövő szavakkal kifejezést. Majd a következők üdvözlő­ leveleit és táv­iratait olvasták, fel: a Magyar Tudományos Akadémia nevében Berzeviczy Albert, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi­ Köre nevében Jakubovits Dániel, az országos keresztényszocialista párt nevében Esterházy János, a Magyar Társadalmi Egyesületek Szö­vetsége nevében dr. Törköly József, dr. Gross­­schmid Géza, Jaross Andor, Hokky Károly, Fedor Miklós, a Nyitrai SzEMKE nevében dr. Gyürky, dr. Alapy Gyula, a Rozsnyói Mű­velődési Egyesület nevében Nyíressy-Tichy Kálmán, a Pozsonyi Polgári Kaszinó nevében Hubert Henrik, a Szent Mártonról nevezett Egyházi Zeneegyesület nevében dr. Okomik Lajos, dr. Kumlik Emil nevében dr. Aixinger László, a Pozsonyi Keresztény Munkások Egyesülete nevében Balázsy Péter, a Corvinia nevében Szmrecsányi, Tabódy Ida (Cinkota), Deésy (Nyáregyháza), Kéthelyiné Vakots Mar­git, dr. Dobay János, a pozsonyi YMDA, a Ma­gyar Szín­pártoló Egyesület nevében dr. Gom­bos József, Gallér János és dr. Bicsovszky Kázmér az Országos Dalosszövetség nevében. A diszközgyűlés további programja során Tamás főjegyző a Toldy-kör történetéből olvasott fel érdekes részeket. Nívós előadására legközelebb még visszaté­rünk. Az emelkedett hangulatú diákközgy­űlést dr. Jankóvá ©* Marcell déli fél 1 órakor zárta be nemes vezető, lendületes szavakkal. Kutturest a Primáspalota tükörtermében Hete 8 órakor a Primáspalota tükörtermé­ben fényes sikerű hangversennyel egybekö­tött kulturest volt, amelyen a pozsonyi ma­gyarság szí­ne-java részt vett. A termet zsúfo­lásig megtöltő közönség különösen nagy ér­deklődéssel várta a három év óta nem hallott Mécs László felléptét. A közönség első soraiban ott láttuk Pálffy Jánost, dr. Koperniczky Ferenc prépostot, dr. Bartók László m. kir. konzult, Esterházy Jánost, az országos keresztény szocialista párt elnökét, Kreisbich Károly szenátort, Dobrán­­szky János, dr. Jabloniczky János és dr. Ho­­lót,a János nemzetgyűlési­­ képviselőket. Dr. Jankovics Marcell mély hatású beszéd­del nyitotta meg a ragyogó kulturünnepélyt. Az ékesszólás mesterének nagyszerű előadása ismertetésére holnapi számunkban visszaté­rünk. A viharos tapssal fogadott beszéd után Farkas Márta hegedűmű­vészn­ő Németh István László karnagy­ művészi kísérete mellett el­játszotta Mendelssohn hegedűversenyét. A Ko­márom kör­nyéki művésznő, aki Hubay tanít­­­ványa, kiforrott művészettel és mély zenei átérzéssel kezelt hangszerét és méltán kiér­demelte a közönség ünneplő tapsait. Ezután Mécs László lépett fehér reverendájában a dobogóra. Az egész terem percekig tapsolt a költő megjelenésekor. Mécs bevezetőként „A kiábrándulás el­ma­­radt“ című költeményét szavalta el és a ked­ves­­ hangulatú verssel, teljesen magával ra­gadta a közönséget. „A világ teremtése*1,­­majd pedig „Apám emlékére** címü költeményei könnyekig meghat­ották a hallgatóságot, majd egy­ sor remek költemény következett, melyek mindegyike tapsorkánt váltat* tol * közön­ségből. Mécs egész kivételes költői egyéniség, akinek versei igazában a költő ajkain nyernek esc** dálatos hatást és értéket. A­ közönség egy­ér­te­lmüleg megállapította, hogy Mécs László most van alkotó erejének tel* jében és most előadott költeményei egy is* teli áldozta tehetség alkotásai. Utána dr. Sziklay Ferenc kulturrefferens, lapunk munkatársa tartott értékes előadást * „Kisebbségi kultúrálét válsága*” címmel. Elő­adásának kezdetén kifejtette, hogy­ a kultúra válságát éljük, mert ami ma történik világ­szerte, nem kultúra, csak civilizáció. A válság gazdasági és szellemi téren egyformán mutat­­t átkozik. Hiányzik a lélek, hit, önzetlenség és Krisz­tus az emberekből. A kisebbségi sorsban lévő magyarság magára van utalva. A sorsunk, a két kezünk; elszánt, dacos jeligénk ez legyen: „Segíts magadon és Isten is megsegít !“ komolynak kell lennie. A kisebbségi életnek Higgadtan, megfon­toltan cselekedjünk. Még a balsorsot is büsz­kén kell viselnünk! Előadása végén az apák és fiuk viszonyáról beszélt még Sziklay Fe­renc és Toldy Ferencről emlékezett meg ke­gyelettel. A nagy elismeréssel és tetszéssel fogadott előadás utáni szünetet újból Farkas Márta, rendkívül finom és temperamentumos hege­­dűjátéka követte. Goldmark, Hubay és Zsolt rövidebb szerzeményeivel ismét megérdemelt sikere volt a művésznőnek. Végül Mécs László „örök banalitás**, # „Munkanélküliség balladája.** és ,,Megláttam * férfit** kezdetű verseit szavalta a! olyan ha* fással, hogy a közönség nem akarta­ leengedi a dobogóról. A kitünően sikerült kuktatest fél kilenckor ért véget a utána a Polgári Kaszinó helyiségeiben 180 tét#r tékes bankett volt, amelyen a háziaszonyi teendőt dr. Aixingm Lászlóné vállalta, mag­a házigazda ér.­­Janka* rács Marcell volt, aki az első felköszöntőt a vendégkoszorúra , az összmagyarságra mondotta. Ezután dr. Neumann Tibor, dr. Lüley György, dr. Szijj Ferenc (Komárom) és dr. Holota Já­­nos nemzetgyűlési képviselő mondottak po­hár köszön­tőket. Végül még Mécs László szó*­lalt fel és egy humoros ungvári élményét be­­szélte el harsogó derültség köziben. A társasvacsora a legjobb hangulatban « késő éjszakai órákig tartotta együtt az ü­* neplő társaságot. ÜL ífi m A

Next