Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-01 / 148. (3479.) szám
HM SZÁMOZMI KÉPES HItTEl 28 OLDAL korona / xm, évf. 148. (3479) száma • 1934 július 1 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed ^ ^ Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, SzlovenSzkOJ 6S YUSZÍTISZKOJ JTICSPUOYSÚS ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • ... Prága II., Panská ulice 12, III. emelet 1l képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. 0 © Egyes szám éra 1.20 itt, vasárnap 2.~ Kő. SÜRGÖMYCÍM: HIRLflP, PRflHfl, UTAZÁSI CÉLOK (sp) Prága, június 30. Svájc drága, Németország idegen, Ausztria veszedelmes, Franciaország messze van, Olaszország forró, nehéz választás előtt áll az utas, ha netalán le tudta győzni ezen a nyáron a modern utazások technikai akadályait és elhatározta, hogy felkeresi a külföldet. Soha annyi bonyodalommal nem járt az utazás, mint manapság, soha annyi vágy nem élt az emberekben a külföld iránt, mint most. A városi ember jóformán el sem tudja képzelni, hogy a nyarat megússza egy kis falusi pihenéssel, mint hajdan s ha nem tudja megkapni azt, amit a sok színes prospektusok egyikemásika. kilátásba helyezett, úgy érzi, hogy nem sikerült a szabadsága és kielégületlenül kezdi meg ősszel a rendes robotot. Ismerek szegény hivatalnoknőket, akik a szó szoros értelmében nyomorognak a munkaévben, kuporgatják a garasokat, nem azért, hogy öreg napjaikra félretegyék, hanem hogy nyáron mint valami hirtelen női paradicsommadár kiszálljanak szürkeségükből s négy hétig úgy éljenek egy finom fürdő szállójában, a mondani strandon, vagy a legdrágább hegyóriások világában, mintha valódi dámák, gazdag, kényes, gondtalan fiatal amerikai hölgyek volnának. A robot emberének a négy jólétben eltöltött nyári hét adja meg az élet illúzióját. Ez is valami. Legalább ez, rövid eldorádó, aranjuezi szép napok, amelyek kárpótolnak háromszázharminc nyomott, szürke munkanapért. Milyen szép készülni a nyári utazásra, beszélni róla hónapokig. Évről-évre nyúlik át a tervezgetések álomkapcsa és az átélt kalandok visszaábrándozása. A nagyvárosi szürke robotembernek életszükséglet a nyári utazás, optimizmust, életörömet kap tőle. Négy hétig ur, fejedelem, gazdag, pocsékolja az összekuporgatott pénzt, testének, lelkének él, azután mit bánja, kezdődhet a munka téli álma élelről. Az utazási irodák gombamódra nőnek, prospektusok elárasztják az embert, valóságosa új iparágak fejlődtek ki a nyári utak menezselésére. Az általános utazási vágyat kétségtelenül a tobzódó, heves propaganda csigázta föl, amely ilyenkor nyár elején fortisszimóban tombol. Plakátok, újságcikkek, házhoz küldött művészi árjegyzékek között él a vágyakozó ember. Ki tudna ellenállni ennyi csábításnak? Kit ne ejtene meg ennyi jutányosan felkínált életöröm a világ legszebb zugaiban? — De azután, az álmodozás után, jön a realitás, a megvalósíthatatlan. Ha — tegyük föl — meg is van a szájtól elvont útiköltség, hová menjen az életre kiéhezett emberek nagy karavánja? Emlékszem, tavaly megdöbbentő volt, amikor Berchtesgadenben jártam a német-osztrák határon, s láttam, ahogy a poroszok felkerekedett óriási falanxa megtorpant a határon, mert nem mehetett tovább Ausztriába. Ilyen nyüzsgést, ilyen szilaj átsóvárgást soha nem láttam még. Tízezrével hemzsegtek az emberek a bajor alpok szűk sávján, odaát pedig, a széles, olcsó, szép salzburgi ailpok üresen ásítoztak. Az utazókat szinte lelki pánik lepte el, mert nem mozdulhattak zsúfolt helyükről-Az idén mindenütt így van. Mindenütt komplikációk és fenyegetések merednek a nyaralók elé. A kéjutasokat nem sajnálom, s egyébként is, ők majd kifognak a bajokon a pénzükkel, de sajnálom a kisembert, azt a hivatalnokot és hivatalnoknőt, aki egész télen gyűjtött és sóvárgott, s akinek minden öröme és életforrása a nyári út. Hová utazzanak ezek a szegények? Ismétlem, Svájc drága, Németország idegen, Ausztria veszedelmes, Franciaország messze van, Olaszország forró, mi marad? Majd egy-két közép európai állam. Csehszlovákia fürdői az idén látogatottabbak, mint az elmúlt évben voltak. Karlsbadból, Marienbadból kedvező hírek érkeznek, a szezon jó, a fürdőipar lendül, örülünk annak, hogy a fürdőipar leszegényedett népe annyi sovány esztendő után végre szebb napokat lát. Szlovenszkóról is kedvező hírek érkeznek, Postyám és Trencsénteplic hódító iszapja, a Tátra felejthetetlen bércei, a kiskárpáti fürdők kedves népe nagy vonzerő. Az utas megtalálja azt, amit keres, szép szállodákat, olcsó árakat. Csehszlovákia egyike tett a középeurópai ember kedvenc utazási céljainak , ugyanez áll Magyarországról. Előítélet nélkül meg kell állapítani, hogy Magyarországnak, mint utazási célnak, az idén óriási keletje van. Soha ekkora érdeklődés nem volt a Balaton iránt, mint 1934-ben, s nem csak kisemberek, hanem a nagy nemzetközi fürdőközönség is a magyar tenger felé orientálódik. Míg az elmúlt években egyedül Budapest volt idegenforgalmi központ, odautaztak az angolok, olaszok, németek, most a magyar vidék is divatba jött. Ma olvastam hosszú, lelkes cikket éppen az egyik prágai lapban a Hortobágyról. ..Siessen, — írja, az újság — mert a híres hortobágyi csárda romantikája tűnőben van. Jövőre Debrecen város modern palotaszállodát épít a puszta kellős közepére, fürdőszobás appartement-okkal, balkonkilátással a délibábra, —a valódi csikósokat és juhászokat, szegénylegényeket és pandúrokat csak idén láthatja még." A lap úgy siraltja a Hortobágy romantikájának múlását, mint valami európai nevezetesség eltűnését, amit nem szabad megengedni. Európa az elmúlt években felfedezte a Duna királynőjét, Budapestet. Azután fölfedezte a magyar ember lelkét. Aki három napra utazott Pestre, egy hétig maradt, ez biztos, ez le van garantálva. Aki megismerte a magyar embert, évről-évre visszatért Magyarországra. Most a magyar vidék romantikája következik, a Balaton, a Hortobágy, Szeged s a Mátra, a vidéki udvaríházak és kastélyok büszke, szontér élete, nem a tömegszállók obiigát és mindenütt egy,kaptafád üdülése, hanem különös, egyéni zaratu, lovagló, halászó, vadászó, zsentlyélet a fizető vendég divatja, nyaralás, bájos, temperamentumos, finom és jókedvű emberek között. Más, mint amit az európai utas megszokott. Az újdonság zamatja, vonzani fog. Egy ismerősöm beszélte, hogy Hollandiában találkozott egy fiatalemberrel, aki három nyarat töltött már Magyarország egy vidéki kastélyában. Senkivel sem tudott beszélni ott, mégis visszamegy. „Valahogy az érzések jutottak összhangba, s ez a legfőbb" — mesélte. Csak örülni tudunk annak, hogy Európa megismeri és megszereti a magyar embert. Tudjuk, hogy rajongani fog érte és visszavágyik hozzá.. Mert tudjuk, hogy kimondihajtatlan lelki gir lagság az, amit a szegény magyar nép még ma is adni tud a világnak. Hitler elnyomja a rohamosztagok forradalmát Schleichert agyonlőtték, s Röhmöt letartóztatták • A rohamosztagok vezérkari főnöke Schleicherrel és egy küifüldi hatalommal szövetkezve, puccsot tervezett Hitler ellen ■ • Rendőrség szállta meg a rohamosztagok központját ■ ■ A kancellár villámgyors akciói ■ Nagy izgalom Berlinben A világot váratlanul érték az új németországi szenzációk München, június 30. A nemzeti szocialista párt birodalmi sajtóosztálya közli Hitler következő rendeletét: — A mai napon felmentettem állásától Rohm vezérkari főnököt és kitaszítottam a pártból. A nemzeti szocialista párt rohamosztagainak vezérkari főnökévé Lutzot nevezem ki. — Azokat a nemzeti szocialista vezetőket és rohamosztagtagokat, akik nem teljesítik parancsait, vagy ellene cselekednek, eltávolítom a pártból és a rohamosztagokból, illetve letartóztattatom és elitéltetem. Hitler Adolf a párt és a rohamosztagok legfőbb vezetője. Hitler felhívása Lutzeher München, junius 30. A kancellár a következőBerlin, junius 30. A nemzeti szocialista párt sajtóosztálya később a következő jelentést adta ki: — Hosszú hónapok óta bizonyos elemek megkísérelték, hogy éket verjenek a rohamosztagok és a párt közé. E manővert számos klikk kezdeményezte. A párt elleni aknamunkát Rohm vezérkari főnök intézte. Megállapították, hogy Rohm érintkezésbe lépett Schleicher tábornokkal és vele együtt Hitler ellen dolgozott. Göring miniszterelnök parancsot kapott a Führertől, hogy ugyanolyan razziát tartson Berlinben, mint Bajorországban tartott. Hitler kancellár, aki a westfáliai munkatáborokat vizsgálta fölül, az első hírek megérkezése után azonnal Bajorországba utazott levelet intézte Lutzehez: — Kedves vezértársam. Eddigi vezérkari főnököm súlyos mulasztásokat követett el és teí?* tel arra kényszeritemek, hogy főimé sem, állásából. Ön, kedves Lutze, hosszú évek óta jó és rossz napokban kitartott eszménknél és hű volt hozzám. A mai napon kinevezem önt vezérkari főnökömmé. Remélem, hogy engedelmes és hűséges munkájának sikerülni fog a rohamosztagokból kialakítania azt az eszközt, amelyre szüksége van a nemzetnek. A rohamosztagokból a nemzeti szocialista mozgalom legértékesebb részét kell kiépíteni. Az engedelmesség és a fegyelem szellemétől áthatottan segítenie kell abban, hogy az új embert kialakítsuk és megformáljuk. Hitler Adolf, és elrendelte, hogy Röhmöt azonnal letartóztassák. Röhm pályafutása Röhm Ernő egyike a legismertebb nemzeti szocialistáknak. 1887-ben szültett Münchenben és a világháborúban kapitány volt. Később Epp szabadosztagához tartozott, majd a birodalmi őrségbe lépett. Részt vett az első Hitler-puccsban, amikor kizárták a hadseregből. Később Bolíviába utazott és újjászervezte a délamerikai köztársaság hadseregét. 1930- ban Hitler Németországba hívta Röhmöt. 1931-ben a párt vezérkari főnökévé nevezték ki. 1933 áprilisában Bajorországban külön missziót bíztak rá és ugyanaz év decemberében tárcanélküli birodalmi miniszterré nevezték ki. 'ÉS Schleiche* Bieblim, június 30. Kert von Sökteleiber 1882-i ben született Brandenburgiban. 1913-ban mári! fiatal vezérkari tiszt a vezérkarhoz került és a világháború alatt is a vezérikarban működött. 1926-ban a birodalmi őrség minisztériumában osztályvezető lett, 1929-ben államtitkár Groener miniszter mellett. Nemsokára altábornaggyá lépett elő, ő volt az, aki Groemert megbuktatta. Az aránylag fiatal tábornok 1932-ben átvette a hadügyminiszteri tárcát Papen kabinettjéban, majd Papén bukása után, ami szintén az ő műve volt, 1932 december 2-án kancellárrá nevezték ki, 1983 január 29-én lemondott, hogy átadja helyét Hillemnek. Schleicher rendkívül energikus és ügyes politikus volt, aki soha nem nyugodott bele abba, hogy mások ellőtte legyenek. Visaszavoraulása óta állandóan kereste a lehetőségeket, hogy Hitlert megbuktassa. Schereiter főaléla. Berlin, junius 30. Szombaton délután hivatalosam megerősítették azt a hírt, hogy Schleicher tábornokot, a volt birodalmi kancellárt a berlini rendőrség agyonlőtte, amikor a tábornok ellenszállást fejtett ki letartóztatásakor. Schleicher feleségét egy másik lövés megsebesítette. A szombati eseményekről úgy-ahogy tiszta kí>nívf. Ic&Díin a késői délutáni or&kbajn« Hetim és SchlelcEie? puccstervei