Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)

1934-07-17 / 160. (3491.) szám

1984 Júnlius 17, kedd. »«ASM^jabB«tt £ i A hivatalos lap legközelebbi száma közli a gabona bevásárlási és eladási árát Prágai fuvarparitásban határozta meg a kormány az árakat ■ Koalíciós lapok nem kommentálják, az ellenzéki és a független sajtó már bírálja a rendeletet Megalakult a „Csehszlovák Gabonatársaság*" Prága, július 16. Vasárnapi számunkban kö­zöltük a gabonámon a pódiumról szóló k­ormány­­rendezet ismertetését. Közöltük a minis­zterta­­nács szombat délutáni üléséről kiadott hivata­los jelentését és jelentettük, hogy a miniszter­tanács ezen az ülésen jóváhagyta a Csehszlo­­vá­k Gálban a társas­ág állami szerződését. A ma­i bevásárlási árak (prágai paritás alapján) a következők: A fent közölt árak az augusztus 1-ig érvé­nyes úgynevezett alapárak, amelyek augusztus 1-től kezdődően havonta emelkednek. A búza havi pótdíja 1.80, a rozsé 1.50, a takarmányár­páé, a zabé és a tengerié 1 korona havonta. Az árak 1935 június 30-ig emelkednek, amikor is a következő összeget érik el: BÚZA 180 korona ROZS 140 » TAKARMÁNYÁRPA 122 „ ZAB 122 „ TENGERI 112 „ A sörárpa árát későbbi időpontban határozza meg a kormány, amint áttekintést szerez az idei árpatermésről. A gabona bevásárlási árában nincsen benne a zsák ára, de benne van a prágai fuvarköltség, illetve a prágai vasúti vagy hajóállomások te­rületén való berakás költsége. A Prágán kivül fekvő vasúti vagy hajóállomásokra vonatkozó árakat a prágai paritásnak megfelelően álapítják meg. A takarmány árát­­ esetről keeetre a te­rmény­­pirookon mutatkozó helyzet alkapján határoz­zák meg. Eladási árak A Csehszlovák Gabonatársaság és az áram között kötött szerződés értelmében a Gabona­­társaság munkájáért, továbbá készki­adásainak megtérítés­eképpen, illetve ra­ktárkölségeinek megtérítése gyanánt jutalomban részesült. Ez a jutalom a­­ bevásárlási és az eladási ár közötti kül­ön­bözetben nyer kifejezést. A különbözet rozsnál, zabnál, tengerinél és takarmányárpánál 7 koronát tesz ki méter­mázsánként. Az eladási alapár prágai paritás alapján a következő: ROZS 132 korona ZAB 119 „ TAKARMÁNYÁRPA 119 „ TENGERI 109 „ A Gabonatársaság jutalma búzánál és sörár­pánál métermázsánként 8 koronára rúg. A BÚZA ELADÁSI ALAPÁRA TEHÁT 170 KORONA MÉTERMÁZSÁNKÉNT. A nem őrlésre szánt gabona, mint például maláta, kávépótlék, keményítő és hasonló áruk készítésére szolgáló gabona eladási árát a Ga­bonatársaság és az illetékes szervezet közötti megállapodás alapján határozzák meg. Az ár­meghatározás során tekintettel lesznek a kivi­teli feltételekre is. Amennyiben a Gabontársa­­ság és az érdekelt felek között közvetlen meg­állapodás nem jönne létre, úgy ezeket az ára­kat is a kormány határozza meg. Ugyancsak a kormány határozza meg a Gabonatársaság in­dít­ánya alapján azokat az árakat, melyeken a Gabonatársaság az exportra szánt gabonát adja el. A monopólium sajtója A gaboniamonopóliumról szóló kormányrende­letet a cse­hszolvá­kiai sajtó­­ úgyszólván kivétel nélkül teljes terjedelmében ismerteti. A legtöbb lap egyelőre tartózkodik a kritikától. Egyes la­pok azonban máris bírálat tárgyává tetszik a rendeletet. A Lidové Noviny meglepőnek találja, hogy a tengeri eladási árát 109 koronában határoz­ta meg a kormány. Ezt az árat rendkívül ma­gasnak tartja az idézett lap s úgy véli, hogy a takarmányáru hiánya következtében a ten­geri drágasága érzékenyen sújthatja a gazdá­kat. A magas tengeriár fokozza az állattenyész­tői pólium jogával fölruházo­tt Gabonatársaság el­nökévé a kormány Feierabend Lászlót, a prá­gai terménytőzsde főigazgatóját nevezte­­ ki. Ugyancsak a szombati minisztertanácson hatá­rozta meg a kormány a gabonaárakat, amelye­ket a hivatalos lap egyik legközelebbi száma fog közölni a tés költségeit és csökkenti az állattenyésztés rentabilitását. Az idézett lap véleménye szerint a magas árak következtében csökken­het a fogyasztás s ezzel párhuzamosan vissza­eshet a jugoszláv és a román tengeri behoza­tala, ami viszont a Jugoszláviába és Romá­niába irányuló csehszolvákiai export újabb csökkenését vonhatja maga után. A cseh iparospárti Nérodul Stred a lap első oldalán közölt cikkében foglalkozik a garbona­­ni'Ono'pó­lium j­ellent­őség­ével és is­mét leszögezi az ebben a kérdésben kifejezett, elutasító állás­pontját. A Národni Stred ismerteti a Lidové No­viny szombati számában „Hodzsa monopóliuma" cím­mel megjelent vezércikket, amely a többi között a következőket mondja: Hodzsa mostopsüs’fna — A gabonamonopólium bevezetéséről Cseh­szlovákiában már hosszú idő óta tanácskoztak. Az utóbbi években, mindenkor aratás előtt, föl­merült a ga­b­o­namonopólium terve. A terv meg­valósítása ellen emelt kifogások minden­­ eset­ben olyan komolyak voltak, hogy e kísérletet csupán ebben az évben valósították meg. A csehszlovák köztársaság határozott formájú gabbonamotropó­liumot kap, a monopóliumot Hod­zsa monopólium­ának lehet nevezni. A szemlélő megállapíthatja, hogy ez a monopólium nem azonos azzal az egy­szerű konstrukcióval, amelyet Englis ajánlott és nem azonos azzal sem, amelyért Feier­­abend kardoskodott. A most él­etbeléptetett gabonamon­opótiu­m azonos azzal a tervezettel, amelyről dr. Hodzsa Milán földművelésügyi miniszter többizben be­szélt. Tervezetének megvalósítása érdekében ■ kemény harcot kellett folytatnia. E harc nyo­mai löfedezhetők abban, hogy a gabonásm­o­no­­pólium mai alakja eltér az eredeti tervezettől. — A monopólium felelősségét az összkormány viseli, amely a gabonamonopóliumot a felha­­talmazási törvény alapján kiadott rendelettel léptette életbe. — A rendelet kiadása után fölmerülő legfon­tosabb kérdés így hangzik: — Kinek használ és kinek árt a gabona­­monopólium? A főérdekeltek a gazdáik, a fogyasztók és az állam. Ami az egyik csoportnak javára szolgál, ártalmára lelhet a másiknak. Ez a tény még nem lenne kifogásolható, mivel az új intézményből olyan lehet, hogy a közérdek egyensúlyba kerülne a haszon eredő haszon olyan lehet, hogy a közérdek szempontjából egyensúlyba kerülne a haszon a kárral. A gabona monopólium­ három évre szól; senki sem mondhatja meg, hogy 1935-ben, vagy 1936-ban kinek lesz a monopóliumból haszna vagy kára. Ebben a kérdésben a természet dönthet. Egy­előre csak azt tehetjük bírálat tárgyává, hogy a monopólium milyen következményeket von maga után az idén.­­ Ebben a gazdasági esztendőben valószínű, hogy a monopólium a jelenlegi helyzettől eltérő nagyobb változást nem hoz, vagyis a monopólium ebben az évben sokat nem árt és sokat nem használ. A fő gabonafajták ára monopólium nélkül is nagyjából azonos lenne a monopólium életbelép­te utáni áraikkal. Ha a fogyasztókat nagyobb kér nem éri, nagyobb előnyök nem származnak a gazdáik számára és az állami kincstárnak sem kell aggódni, — amennyiben a­ Gabona­társaság csak egy kissé óvatos lesz. — Nem értjük a­­ monopólium körül keletke­zet aggodalmakat, — folytatódik a L. N. cikke, — hiszen nem történt más, mint annyi, hogy a gazda tudhatja, mivel kell számolnia és karl­­ikul­ációiban szabott árakkal dolgozhat. A kér­­dés azonban mégsem ilyen egészen egyszerű. — Már most is világosan­­ látjuk, hogy a gaz­dák egy része, a cseh néppártban szervezettek, bizalmatlanul tekintenek a gabonamonopólium elé. Politikai aggályaik vannak. — A gabonát ugyanis minőség szempontjából kell megbírálni és ki zárhatja ki azt a lehető­séget, hogy a minőség megbírálása során föl­merülhet az a szempont is, hogy melyik poli­tikai párthoz tartozik az, aki a gabonát el­adja. Még a két agrárpártban megszervezett gazdáik sem mutatnak túlságosan nagy lelkesedést a monopólium iránt. Ez­ a tünet fő­képpen a tör­ténelmi országokban észlelhető. A gazdáik még élénken emlékeznek a háborús gabonagazdállko­­dásra, noha annak id­ején a beszolgáltatás köte­lességét hangoztatták, míg ma a beszolgál­tatás jogát hangsúlyozzák. A kötelesség és a jog közötti különbség a gyakorlatban kétséges lehet. Szlovenszkón valószínűleg nem lesz lelkese­dés, mivel nagy eltérés van ama árak között, melyeket a molnárok fizetnek s melyeket a gazdák kapnak. A malomiparosok megelégedettsége ugyancsak kétséges. Az árpa legfőbb v­evői, a sörgyárak helyzete ugyancsak bizonytalan. Ez mind arra vall, hogy a Gabonatársaság helyzete nehéz lesz és könnyen annyi elégedetlenséget kelthet a gazdáik körében, hogy az elégedetlenség nem szolgálna az állam javára még akkor sem,­­ha az államkin­cstá­rt anyagi terheik nem veszélyeztet­nék. Bevásárlási árak A lap belsejében Podpera Ottó nagyterje­­delmű cikkében abbeli véleményének ad ki­fejezést, hogy a gabona monopólium megerősítheti az autarkiás törekvéseket, olyan helyzetet te­remthet, amelyben Csehszlovákia gabona­behozatalra nem szorul és ezzel veszélyez­tetheti a gazdasági kisantant kapcsolatait. Megalakult a Csehszlovák Gabonatársaság Prága, július 16. A Csehszlovák Gabona­társaság alakuló közgyűlését ma délután öt órakor tartotta a prágai terménytőzsde helyi­ségeiben. A közgyűlésen dr. Feierábend László, a Gabonatársaság elnöke elnökölt. BÚZA 162 korona ROZS 125 „ TAKARMÁNYÁRPA 112 „ ZAB 112 „ TENGERI 102 „ ÉRTÉKTŐZSDE Továbbra is ü­zlettelen a prágai értéktőzsde Prága, július 16. (Pragoradio­) Az új tőzsde­­i hét kezdetén a helyzet nem változott. Az ér­téktőzsde mai forgalmát is üzlettelenség jel­lemezte a legjobban. A tőzsdeközönség né­hány kedvező gazdasági helyzetjelentésről, a többi között a Poldi kohó üzemének megélén­küléséből is, tudomást vett, de a kedvező je­lentések nem befolyásolták a hangulatot és az irányzat kialakulásának folyamatát. Az in­gadozónak nevezhető irányzat ellenére az alap­hangulat barátságos, ami különösképpen a cu­koripari értékek javulásában tűnt ki leginkább. A forgalom az üzlettelenséghez mérten szűk keretek között bonyolódott le. Cseh Cukor 6, Heinrichsthali Papír 2, Königshofi Cement 4, Rézművek 2, Nestomitzi 8, Prágai Vas 10, Schöller 5, Aussigi Finomító 5 és Skoda 2 koro­nával javult. Ezzel szemben Cseh Kereskedel­mi 5, Kábel 5, Prága-Duxi 6, Ringhoffer 10, Északi Vasut új szelvénye 15 és Csehszlovák Solo 2 koronával gyengült. A beruházási érté­kek piacán kedvező hatást keltett az a körül­mén­y, hogy az intervenciós konzorcium meg­kezdte tevékenységét. Élénk forgalomba került állammértékek egy részének árfolyama 0.10 ko­­­­ronáig terjedő javulást is mutat Kuliszban a­­ magyar kibocsátású CC. járadék és a munka­­■ kölcsön megszilárdult. Valuták: Holland 1627.—, jugoszláv 51.80, német 883.—, belga 562.—, magyar 484.50, román 17.72%, svájci 783.25, dán 535.50, angol 120.75 spanyol 329.60, olasz 909.40, északamerikai 98.86, norvég 598.—, francia 158.70, bolgár 96.90, svéd 618­­, lengyel 453.12­4, osztrák 456.—. DEVIZÁK: Budapest, július 16. Holland 231.65, jugoszláv 7.82, német 135.80, belga 79.20, román 3.41, dán 76.85, angol 17.20, olasz 29.98, északamerikai 341.60, norvég 86.45, francia 22.32, csehszlovák 14.07­4, bolgár 4.12, svéd 88.75, lengyel 64.85, osztrák (clearing) 80.454, svájci 110.80. Cseh nemzeti demokraták a gabonamonopóliumról A cseh nemzeti demokrata Národní Listy vezető­ helyén d­r. Hodács Ferenc képviselő „A demokrácia nem halt meg" című cikké­ben élesen bírálja a gabonamonopólium po­litikai részét. Az idézett la­p első oldalán Berig­mán Rudolf szenátor, a cseh nemzeti gazdaszövetség elnöke „Tehát monopólium" című cikkében abbeli véleményének ad ki­fejezést, hogy a gazdák bizalmatlansággal fogják fogadni a monopóliumot. „Mi mindent ígértek a gazdáknak a deval­vációval kapcsolatban! És ez a devalválás — írja Bergman szenátor — csalódást keltett. Mi mindent ígértek a gabonabehozatali szin­dikátussal kapcsolatban! Ez is csalódást kel­tett. Nem fog a gabonam­ono­pólium is csaló­dást kelteni? — kérdi a cikkíró, aki figye­lemreméltó cikkében a többi között még a következőket is írja: — Ha a gazdák rentábilis gabonaárakat követelnek és ezeket az árakat megkapják, akkor az még nem jelent annyit, hogy egyet­értenek a kenyér árának fölemelésével. A rentabilitást biztosító árak megállapítása még nem vonná maga után a kenyér árának emelkedését. A gabonamonopólium rezsijét azonban vagy a gazda, vagy a fogyasztó ter­hére kell írni. Az első esetben csökken a me­zőgazdasági termények ára, vagyis a rentabi­litás, a másik esetben a fogyasztó számára megdrágul a kenyér. Ha drágul a kenyér, ak­kor a munkás, a kisiparos és a tisztviselő magasabb munkabéreket és nagyobb fizeté­seket fog követelni. Ez viszont olyan általá­­­nos drágulást idézne elő, amelynek következ­­­­ményeit végül ismét a gazda viselné, aki eb­ben az esetben éppen olyan rosszul állna, mint amilyen rosszul állt a monopólium­­ előtt. Bizonyos aggodalmat a gazdák soraiban az a körülmény is kell, hogy a monopólium megszünteti az agrárfoglalkozások szabadsá­gát, amennyiben elrendeli, hogy a gabonát kötelesek a Gabonatársaságnak, illetve a­­ Gabonatársaság szerveinek eladni. A hábo­rús gabonagazdálkodás emléke nem erősít­­­­heti meg az útj kötött gazdálkodási szerv iránti bizalmát. A monopólium a kötött gaz­dálkodási rendszer egyik intézményének via facti való bevezetését jelenti. Bergiman szenátor akiket a következőkép­pen fejezi be: — Egyre szeretném figyelmeztetni az ille­tékeseket: óvakodjanak attól, hogy a gabona­­monopólium bizonyos haszonleső körök esz­közévé váljon, avagy pedig politikai terror eszköze lehessen. 11 ­j­ Lanyha a devizapiac. A mai prágai devizapiacon Alexandria 0.125, Amszterdam 0.25, Berlin 1.50, Zürich 0.50, Kopenhága 1, London 0.05 és Newyork 002 koronával lanyhult. Egyedül Varsó javult 0.125 koro­nával. Budapest barátságos, Budapest, július 16. Az értéktőzsde mai forgalmát ismét barátságos hangulatban bo­nyolította le. A forgalom kezdeményezések h­ijján szűk keretek között bonyolódott le. A spekuláció is tartózkodó magatartást tanú­sított. Mérsékelt érdeklődés Magyar Általá­nos Szén, Rima és néhány cukoripari érték iránt mutatkozott. Fegyvergyár elhanyagolt. A tőzsdeidő második felében kedvezőtlen külföldi jelentések következtében elkedvet­­lenedés jelei mutatkoztak. Az árfolyam eltoló­dások nem lényegesek. A beruházási érté­kek piacán hadikölcsön iránt volt kereslet, ennek következtében a hadikölcsön árfolyama javult. Egyébként a szilárd kamatozás­ú érté­kek piacán egységes irányzat nem jött létre. Bécs kedvetlen, Bécs, júli­us 1#. Az értéktőzsde mai forgal­mát kedvetlen hangulatban bonyolította le. Kezdeményezések hiányában a forgalom rendkívül szűk keretek között mozgott. Prá­gai és budapesti eladásokra az árfolyamok mérsékelten lemorzsolódtak. A forgalomba került értékek egyrés­ze megtarthatta leg­utóbbi árfolyamát. Korlátban egyes csehszlo­vák értékek árfolyama lanyhult és budapesti eladások következtében Magyar Általános Szén, valamit Urikányi gyöngült. A beru­házási értékek piacán m­agodzó irányzat jött­­­ létre. Kuliszibam Waagner és Siemens gyön­­laflü

Next