Prágai Magyar Hirlap, 1934. július (13. évfolyam, 148-172 / 3479-3503. szám)
1934-07-18 / 161. (3492.) szám
fW4 fnltna 18, agenda. KdZCÍATIDAiSÍÁGn . Megkezdte tevékenységét a Csehszlovák Gabonatársaság Feierbend elnök hivatalos nyilatkozatában igazítja helyre a 16. § második szakaszának homályos fogalmazása miatt keletkezett félreértéseket . A monopólium sajtóvitszhangja Prága, július 17. A gabonamonopóliumról szóló kormányrendelet kihirdetése után a földművelésügyi minisztérium most tette közhírré, hogy a Gabonatársaság 1934 július 17- én megkezdte tevékenységét. Mától kezdve tehát gabonamonopólium van Csehszlovákiában. A Gabonatársaság összetétele A Gabonatársaság, mint arról beszámoltunk, tegnap tartotta meg alakuló közgyűlését. A közgyűlésen dr. Feierabend László, a Gabonatársaság elnöke elnökölt. Közölte, hogy a földművelésügyi minisztérium jillius 14-én kelt rendelete értelmében a Gabonatársaság július 17-én kezdi meg tevékenységét. Bejelentette, hogy a Gabonatársaság kormánybiztosává Martinec Emil pénzügyi miniszteri osztályfőnököt nevezték ki. Az egyes minisztériumok is kinevezték megbízottaikat. A földművelésügyi minisztériumot dr. Martinik miniszteri tanácsos, a kereskedelmi minisztériumot dr. Ottis osztályfőnök, a népjóléti minisztériumot dr. Ma ur miniszteri tanácsos, a külügyminisztériumot dr. Standher miniszteri tanácsos és a belügyminisztériumot dr. Kysillka főtanácsos képviseli. Dr. Feierabend megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a Gabonatársaság nem lesz magánérdekek eszköze, majd közölte, hogy a Gabonatársaság részvénytőkéje 50 millió koronát tesz ki. Ebből az összegből a Centralkooperativa 20 milliót, a Szövetkezeti Szervezetek Központja 10 milliót, a Kereskedelmi Malmok Bevásárlási és Értékesítő Központja 10 milliót fizetett is. A terménykereskedők csoportjából a prágai Gabonakereskedelmi rt. 4.5, a szlovenszkói Gabonakereskedelmi rt. 4.5, a morvaországi és a sziléziai terménykereskedők ,Moramobil“ nevű szövetkezete 2.5 és a rusziszkói Gabonakereskedelmi rt. 0,5 milfilió koronát fizetett. Ezután megejtették a választásokat. A gazdák csoportjából dr. Trcska Józsefet alelnökké választották és az igazgatóságba a következő rendes tagokat delegálták: Bibi János, Janousek József, Komba József, Putz Ferdinánd, Skvor Vencel, Uzsini János és Wenzel Ferenc. Póttagok a következőik lettek: Jirout József, Kristóf Gottreb, Riba Károly, Skrbeik mérnök, Hücikel Károly, Klouda Ulászló, Macek T. és Struik Vaszil. A szövetkezetek csoportjának képviseletében alelnökké Lusztig Emilt választották. Az igazgatóság tagjai a következők lettek: Brenner Rudolf, Krisky Rudolf, Soudsky Bohuslav. Póttagok: Böhnisch Gottlieb, Bacsa József és Ohudácsek József. A malomiparosok csoportjából Holán mérnököt választották a Gabonatársaság alcímnökévé. igazgatósági tagok: Vaverka Ferenc, Krap Béla és Kessel Antal. Póttagok: Vetter József, Vozsemlek József, Benkó Lajos és Weil Rudolf. A terménykereskedők csoportjának tagjai közül Zelenka Rudolf került a Gabonatársaság alelnöki állásába. Igazgatósági tagok: Stein Ernő, Demtsch Árpád, Zsürger Lajos. Póttagok: Popper Ottó, dr. Demtsch Ericih, Paulin Vilmos és Bernstein Kálmán. Ellenőrökké Borecky Károlyt, Vesely Ferencet, Votrmba Józsefet és Friedländer Gézát választották, szállítanák. De az árkülönbözet még a helyi szükségletek kielégítésénél is fennáll. Ezzel szemben Szilovenszkón és Morvaországban a kenyér, valamint a péksütemény ára ugyanolyan drága, mint Csehországban. A cseh nemzeti demokrata Národni Listy folytatja a gabonamonopólium ellen megindított támadásait. Az idézett lap mai számában a többi között a következőket írja: “ A gabonamonopólium iránti ellenszenv az egész állam területén általános; főképpen a fogyasztók köreiben mutatkozik, de a gazdák sincsenek elragadtatva a monopóliumtól. Szlovenszkó ellenszenve még a történelmi országok területén mutatkozó ellenszenvnél is nagyobb. Az ellenszenvet fokozza az a körülmény, hogy Szlovenszkón a gazda különböző levonások után 7—12 koronával kevesebbet kap métemmázsánként annál az összegnél, amelyet a csehországi és morvaországi gazdának folycsítanak. A szlovenszkói gazda még abban sem lát előnyt, hogy a gabona ára havonta emelkedik, mivel Szlovenszkón főképpen kisgazdák vannak s a kisgazda kénytelen termését közvetlenül aratás után értékesíteni, mivel egyrészt többnyire nincsen megfelelő raktárhelyisége, másrészt pedig sürgős szüksége van pénzre. — Ennek tulajdonnítható, hogy a gabonamonopólium ellen a szlovenszkói sajtó is fölszólal, mégpedig nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánysajtó is. — A cseh néppárti Ludová Politika a gabonamonopóliumot a „kisgazda átkának“ nevezi és azt álltja, hogy abból az agrár és a szociáldemokrata szövetkezetek számára ugyan haszon származik, de a monopólimmra ráfizet úgy a fogyasztó, mint a gazda s az állam sem nyer vele. Az idézett lap megállapítja, hogy a megokolatlan drágaság leküzdéséről szóló kormányrendelet ellenére az élelmiszerek ára emelkedik, amiből a gazdának nincsen haszna. — Nem lesz haszna a gazdának a gabonamonopóliumból, mint ahogyan nem segített rajta az idén kibocsátott ama harmincegy törvény és kormányrendelet sem, amelyeket a mezőgazdaság érdekében hoztak. — véli a L. P. — A monopólium talán jó üzlet lesz, de kinek? — kérdi a koalíciós lap. — A bizományosok hasznát 80—100 millió koronára becsülik és a Gabonatársaság jutalékát 80 millió koronára teszik. Figyelembe kell venni azt a körülményt is, hogy az állam 60 millió koronáig terjedő szavatosságot vállalt a Gabonatársasággal szemben. A Národní Listy idézri a Slovák egyik cikkét is, amely azt mondja, hogy Szlovenszkónak a legkisebb oka sincsen arra, hogy örüljön a gabonamonopóliumnak, mivel igen nagy az eltérés ama árak között, amelyeket a gazda kap és amelyeket a molnárnak fizetnie kell. A szlovák néppárti orgánum attól tart, hogy a bevásárlások során a gazdákat politikai legitimációk alapján kezelhetik. Szocáldemontrata válasz Jelentettük, hogy a Národní Listy vasárnapi számában vezércikkben és közgazdasági rovatában, valamint a lap belsejében éles bírálatban részesítette a gabonamonopóliumról szóló kormányrendeletet. Közöltük, hogy dr. Hodác képviselő, a cseh műegyetem közgazdasági professzora „A demokrácia nem halt meg“ címmel politikai támadást intézett a monopólium ellen. Hodác cikkében elsősorban a szociáldemokrata pártot támadta, amelynek Právo Lidu című prágai főorgánuma ima ugyancsak vezetői helyen válaszol Hodácnak. Az idézett lap főképpen azt kifogásolja, hogy Hodác politikai argumentumokat hozott fel a monopólium ellen és azt állította, hogy a monopólium kihirdetésével Csehszlovákiáiban megszűnt a demokrácia és életbe lépett a diktatúra. A Právo Lidu cikkírója Hodáé támadását visszautasítja. A lap belsejében Luszttig Emil, a Gabonatársaság alelnöke „Gabonamonopólium és demokrácia" című cikkében adja meg a szociáldemokraták válaszát Hodáknak. Július 16-án érvényét vesztette az idei gabona értékesítésére vonatkozó minden magánszerződés A Gabonatársaság igazgatósága tegnap este tartotta első igazgatósági ülését, amelyen ugyancsak dr. Feierabend László elnökölt. Dr. Feierabend a kormány felhatalmazása alapján hivatalos nyilatkozatot tett a gabonamonopóliumról szóló rendelet 16. §-a, második szakaszának helyes értelmezése tárgyában. A kérdéses szakasz a következőképpen hangzik: „Minden egyéb értékesítés, beleértve a gabona feldolgozását és az őrlemények közvetlen vagy közvetett úton való értékesítését is, a gazda számára tilos. Érvényüket vesztik azok a szerződések, amelyek a még le nem aratott gabona szállítására vonatkoznak, amennyiben a szerződések értelmében a szállítás a rendelet kihirdetése előtti időben meg nem történt. Kivételes esetekben régi szerződésekből származó kötelezettségek 1934 július 25-ig teljesíthetők, de minden további dátumra szóló kötelezettség érvényét veszti. A szállításokról három napon belül jelentést kell tenni a Gabonakereskedelmi rt.-nek és ugyanakkor be kell mutatni a szerződést.*4 A rendelet homályos fogalmazása arra a fölfogásra nyújtott alkalmat, hogy 1934 július 25- ig az új termésből származó gabona értékesítésére vonatkozó szerződések érvényben maradnak. Ez a fölfogás téves, mert a 137/34. Számú kormányrendelet 16. §-ában foglalt rendelkezések nem vonatkoznak az új termésből származó gabona értékesítésére vonatkozó szerződésekre. Az idei termésű gabona eladására és szállítására vonatkozó, július 13. előtti időben kötött szerződések értelmében a gabonaszállítmányokat legkésőbben július 16-ig kellett lebonyolítani. Július 16-tól kezdődően ezek a szerződések érvénytelenek és a gabona immár nem szállítható. A Gabonatársaság a legnagyobb szigorral fog eljárni azokkal szemben, akik a gabonamonopóliumról szóló kormányrendeletet nem tartják be. A kormányrendelet betartását az illetékes tényezők a legnagyobb eréllyel fogjál ellenőrizni. Szlovenszkói kismalmosok is képviseletet követelnek a Gabonatársaságban Prága, július 17. A szlovenszkói és ruszinstzkói kismalmosok a Lidovie Novimjr énteenüóee szerint, attól tartanak, hogy a Gabonamonopóliummal kapcsolatban az illetékes tényezők nem fognak kellő gondot fordítani 7800 csehszlovákiai kismalmos egzisztenciájának biztosítására, noha e 7800 malom teljesítőképessége közel 100.000 vagont tesz ki. A szlovenszkói és ruszinszkói kismalmosok körében mozgalom indult meg aziránt, hogy kellő képviseletet kapjanak a Gabonatársaság keretén belül. Mennyi pénz kell a termés bevásárlásához? Prága, július 17. A Csehszlovák Gabonatársaság, amint jelentettük, 50 millió korona alaptőkével alakult meg. Ezzel az összeggel kell az idei termés felvásárlását lebonyolítania. A kérdéssel kapcsolatban a Národní Politika a következőket írja: “ A Gabonatársaság pénzügyi alapjait tekintve fölmerül az a kérdés, hogy a társaság 50 millió koronás alaptőkéje váljon nem túlságosan kis összeg ahhoz, hogy a vállalat olyan órási forgalmat bonyolítson le, amilyenre hivatott. Dr. Hodza Milán földművelési miniszter számítása szerint 8 millió q búzát, 8 millió g rozsot, 4 millió q árpát, 4 millió q zabot és 1 millió q tengerit kell fölvásárolni. E mennyiség fölvásárlásához 6 milliárd koronás tőkére lenne szükség. Amennyiben a bevásárlás negyedévi időközökben történnék, akkor is 1,5 milliárd koronás összeg kellene ennek lebonyolításához, ezt az összeget pedig még az állam is nehezen teremthetné elő. A Národní Politika, független lap lévén, szintén megállapítja, hogy a monopólium a gazdák köreiben nem keltett olyan örömet, mint aminőt a monopólium alkotói reméltek. — Nagy nyugtalanságot kelt az a körülmény, hogy a gabona ára nem lesz egységes: Morvaországban 7 koronával olcsóbb lesz, mint Csehországban és Szlovenszkón az árkülönbözet 20 koronáig terjed. Az idézett lap azt állítja, hogy Szlovenszké a 20 koronás tarifáng különbözetet uljos igazságtalanságnak tartja. — A fuvarparitás helyénvaló lenne, — véli a N. P., — ha a szlovenszkói gabonát valóban Csehországba vagy Morvaországba <1^GM-A AGtoR-Hn*L £ B 9 Kihirdették a gabonamonopóliumról és a munkanélküliek moratóriuméról szóló törvény érvényét n Csökkent a bankjegyforgalom. A Csehszlovák Nemzeti Bank kimutatása szerint a devizaállomány 5,7 millióval gyarapodott. A váltótárca 47 millióval csökkent. Az értékpapírok lombardtárcája 54.5 millióval emelkedett. A zsirótárca 263.4 millióval, 969.7 millióra gyarapodott. A bankjegyforgalom július második hetében 198.4 millióval 5361.1 millió koronára csökkent. A Csehszlovák Nemzeti Bank kimutatása ezerkoronás tételekben a következő adatokat tartalmazza: Követelés: aranykészlet 2,662.852 (—15), külföldi követelések és valutakészlet 25.866 (-1-5722), egyéb készpénz 235.728 (-4-6304), eszkontált váltók 943.086 (- 4749), eszkontált értékpapírok 15.900 (— ), értékpapírokra nyújtott kölcsönök 640.658 (+ 54.501), az állami bankjegyadósság maradványa 2,126.858 (—290), egyéb követelés 399.918 (—93.847). Tartozás: részvénytőke 405.000, tartalékalapok és tartaléktőkealap 47.010, bankjegyforgalom 5,361.149 (— 198.290), hitelezők zsírókövetelései és egyéb azonnal esedékes összegek 969.730 (+ 202.702), egyéb tartozás 267.967 (-96.486). A csehszlovák korona aranyfedezete 42.1 százalék. Javult a német márta aranyfedezete. Berliniből jelentik: A Birodalmi Bank ma közzétett jelentése szerint a jegybank aranykészlete és devizaállománya 0.8 millióval 77.8 millió márkásra gyarapodott. A márka aranyfedezete 21 um most sem terjed ki munkabérekre ésl 1t százalékról 22 százalékra javult. Prága, július 17. A Prágai Magyar Hírlap annak idején beszámolt arról, hogy a kormány kezdeményezésére a nemzetgyűlés törvényt alkotott a gazdamoratóriumról és a munkanélküliek moratóriumáról. A törvény 1934 december 31-ig marad érvényben. A moratórium nem terjed ki azokra a tartozásokra, amelyek 1938 május 9. utáni időben keletkeztek és nem terjed ki néhány olyan követelésre, mint például napszám, természetbeni ellátmány, biztosító intézetek illetékei, szerződésileg biztosított kamatok stb. Az idei rossz terméseredmények következtében a kormány elhatározta, hogy a moratóriumról szóló rendelet érvényét kiterjeszti a május 9-én túl kelt tartozásokra is. A törvények és rendeletek gyűjteményében 142. szám alatt most jelent meg a felhatalmazási törvény alapján kiadott ama kormányrendelet, amelynek értelmében moratóriumot rendel el a kormány 1934 szeptember 30-ig azokra a követelésekre is, melyek május 9. után keletkeztek és váltak esedékessé. A rendelet nem érvényes a csehszlovák köztársaság egész területén, csupán ama járások területére szól, amelyek termése az idén katasztrofálisan rossz. Ezek a járások Szlovenszkó és Ruszinszkó területén a következők: Bártfai, pozsonyvidéki, losonci, malackai, dunaszerdahelyi, beregszászi, irsai és munkácsvidéki járás. A rendelet értelmében a bíróságok szüneteltetik a rendeletben foglalt követelésekre vonatkozó peres eljárásokat, 1934 szeptember 30-ig elhalasztják az árveréseket és szüneteltetik a végrehajtási eljárásokat. Csődeljárás szeptember 30-ig ugyancsak nem indítható. A moratógazdamoratóriumról szóló törvény egyéb kivételeire. A gazdákon kívül munkanélküliekre is érvényes a moratóriumrendelet. ——O——