Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-19 / 214. (3545.) szám

lm ú&pUasher II, nerii.9 Szlovenszkói eredmények FÜLEK: Füleki TC- II.-Kisfalusi Vasas 4:1 (1:1). II. osztályú bajnoki. GALGÓC: Galgóci SK—Bánki SC 3:2 (2:1). I. osztályú bajnoki. A vendégcsapat nem kel­tett jó benyomást. Az első félidőben változa­tos játék, a másodikban galgóci fölény. Schneider pozsonyi bíró erélyes és jó. VÁGUJHIRSLY: Végujhelyi AC—SK Javo­­rina ó-tura 8:2 (3:1). Barátságos. OSÜZ: Cúri AK—Szőgyén­ AC 5:1 (2:1). Barátságos. A SzAIC öt játékosa nem jelent meg és így csak 6 emberrel játszott. IPOLYSÁG: IFC 11-Oroszka 2:1 (1:0). Bajnoki: Oroszka nehezen talált magára. Az IFC katonajátékosokkal könnyen győzött. Oroszka balszélsőjét lerúgták. Burkó bíró jó. HIDASK­ERT: Hidaskürti SE—Taksonyi AC 2:1 (1:0). Bajnoki. A KSE veszélyesebben támadott. Céljait Lovas lőtte, a TAC-ét Szabó rúgta. Vörös jól bíráskodott. SZENC: Szenes TK—Húsos 2:1 (1:0). Baj­noki. Bíró: Mares, Egyforma erők küzdelme. Szenei TK K.—­Meteor b. 1:1 (1:0). ----------­ Déli kerület ÉRSEKÚJVÁR: BSE—IFC 5:1 (4:0). Az ÉSE megérdemelten győzött a gyenge fut­ballt játszó Ipolyság ellen. Érsekújvár meg­lepően jól kezd, már az első percekben Schwarz és Takács révén gólt érnek el. Rö­viddel később, még az első negyedórában Schwarz belövi a harmadik gólt is, a félidő végén Néder I. a negyediket. A második fél­időben ellaposodik a játék. Az IFC Pálfy ré­vén szépít. Befejezés előtt még Verseghy lö­vését Schwarz segíti végleg a hálóba. Braun jól vezette az amúgy is fair meccset. DIÓSZEG: DSE—Párkány 7:1 (3:1). A DSiB nagy­ fölénye jegyében zajlott le a baj­noki mérkőzés. Párkány csalódást okozott. Biró: Tóth egy párkányi játékost durvásko­­dás miatt kiállított. GALÁNTA: GSE-Zseliz 4:2 (2:2). Az első félidőben Zseliz méltó ellenfélnek bizonyult a középfedezet nélkül játszó GSE-vel szem­ben. Vrbka kéztörést szenvedett. Galánta Po­­lepíl góljával és Hegedűs 11-esével szerezte meg a győzelmet. Bíró: Forgács, LÉVA, LTE—LSK 1:1. Ez a lévai csapat harmadik eldöntetlenje az őszi fordulóban.­­( Gabrovitz nyerte a lillafüredi teniszver­senyt. A döntőben Balázst 6:1, 6:1, 6:1 arány­ban győzte le. A női egyest Okoliceányiné nyerte Wéber Marianne ellen 6:2, 6:0-ra. )( A zágrábi teniszversenyen a csehszlovák Caeka legyőzte Schaffert 7:5, 3:6, 6:4, 8:6-ra, Pallada győzött Vodiceka ellen 7:2, 7:5, 7:5-re. Troczynszki—Kukuljevics 6:1, 6:2, 6:1, Pun­­csec—Caska 6:2, 6:4, 5:7, 5:4 n. o. — Pun­­csec a döntőbe jutott, ahol a Troczynsky—Pal­­lada pár győztesével találkozik. )( Beccali, Szabó és Ny sürgős meghívást kapott Amerikába. A három legkiválóbb euró­pai középtávfutó az USA legtöbb egyetemi vá­rosában állna starthoz. )( 250.000 líra ráfizetéssel végződött a tű­ini atlétikai Európabajnokság anyagi része. Propozíció A Lévai Torna Egylet­­tal megrendezendő nyil­vános atlétikai versenyre. a) A verseny a Lévai Torna Egylet pályáján szep­tember hó 30-án d. u. 2 órai kezdettel kerül lebo­nyolításra. Az elődöntők d. e. 10 órakor kezdődnek. b) A verseny a Cs. A. A. U. fennhatósága alatt és annak szabályai szerint rendeztetik­.) A versenyszámok és azok sorrendje a követke­­ő 7 8 9 10 1. 100 m. síkfutás 2. Súlydobás 3. Magasugrás 4. 400 m. síkfutás 5. Diszkoszvetés 6. Távol­ugrás 7. 200 m- síkfutás 8. Gerely­vetés 9. 1500 m. síkfutás 10. Olympiai staféta. e- A versenyen mindenki indulhat tekintet nél­kül arra, hogy le van-e igazolva valamely egyesüpet­­nél, vagy sem (nyilvános propaganda-verseny). f) Nevezési díj nincs, de minden egyes verseny­zőtől 1 korona illeték szedetik a verseny megkez­dése előtt g Központ javára. g) Versenydíjak: Az I. helyezett nagyezüst, II. kisezüst, lil. bronz éremmel lesz kitüntetve. győztes staféta a LTE nagyezüst plaketjét kapja.A h) Óvás 10 percen belül adandó be a versenybíró­­nál 10 korona lefizetése ellenében. i) Nevezések Budaváry László cz. o. vezető cí­mére küldendők, Levice-Léva, László-utca 22. Ne­vezési határidő a verseny kezdete előtt egy­ órával zárul. j) A versenypálya kerülete 330 m., talaja salak­nélküli föld. L*Tre«-Léva, 1934. szeptember 10. A Lévai Torna Egylet vezetősége nevében: Porok Béla sz. o. elnök. Budaváry László az o. vezető. . Közgazda l­ács . Nagyszabású manifesztációs gyűlést tartanak Prágában a sütőiparosok Prága, szeptember 18. A csehországi sütő­­iparosok országos szervezete csütörtökön nagyszabású manifesztációs gyű­lést rendez Prágában. A gyűlésre meg­hívták a szlovenszkói és a kárpátaljai pék­iparosok kiküldötteit is. A csütörtöki gyűlésen letárgyalják azokat a ha­tósági intézkedéseket, amelyeket a­ hatóságok a péksütemény és a kenyér árának szándékolt emelése ellen foganatosítottak. A sütőiparosok állítása szerint a gabona és a liszt, valamint az egyéb nyersanyag árá­nak emelkedése következtében a legtöbb pék a mai árak mellett nem találja meg számí­tását. A sütőiparosok emlékiratot intéznek a kor­mányhoz és kérni fogják, hogy a kenyér és a péksütemény árát a változott viszonyoknak megfelelő mértékben változtathassák meg. A valutaszabályozás hatása Csehszlovákiában Prága, szeptember 18. A­­ pénzsürités hívei és a valuta értékcsökkenésének propagálói között állan­dóan folyik a sajtópolémiia. A szociáldemokrata Právo Lidn­ ismételten éles támadást intézett a pénzsűrités­, eszméjének hívei ellen, ma pedig föl­teszi azt a kérdés­t, hogy Csehszlovákiában mi­képpen változott volna a külkereskedelmi forga­lom mérlege, ha­ ne­m lett volna valutaszabályozás s ha nem csökkentették volna a csehszlovák ko­rona árfolyamértékét. A­z idézett lap ismerteti az aranyblokklhoz tartozó államok gazdasági hely­zetét és megállapítja, hogy a helyzet az arany­­blokkhoz tartozó államokhoz nem javult, sőt ros­­szabbodott.­­— Nézzük elsősorban Franciaország külkeres­kedelmi forgalmának mérlegét., — mondja a Prá­vo Lidu. — A mérlegből kitűn­ik, hogy ez év első hét hónapja során visszament úgy a bevitel, mint a kivitel, vagyis Franciaország külkereskedelmi forgalmá­nak volumenje csökkent. Ez év elejétől júúnius végéig 14,328.754.000 frank értékű árut importál­tak Franciaországba. A tavalyi év azonos szaká­ban az import értéke 2,991,506.000 frankkal volt nagyobb­ az idei bevitel értékénél. Ezzel­ egyide­jűen a kivitel 280,865.000 frankkal 150,846.000 frankra csökkent. A mérleg adataiból­­ megállapít­ható, hogy Franciaország külkereskedelmi forgalma a ta­­lyi adatokhoz viszonyítva rosszabbodott. A Svájc külkereskedelmi forgalmának ada­tai­ csak az év első feléből ismeretesek. Hivata­los statisztikai adatok szerint Svájc 712.7 millió franki­ értékű­­ .­iájt i­p­­­ortált ez év első felében. Ez az összeg 57.3 millió koronával kisebb a tavalyi év azonos szakára vonatkozó kimutatásban sze­replő importtétel összegénél. Ez év első hat hó­napja során Svájciból 405 millió fran­k értékű áru került külföldre. Az exporttétel összege 11 millió frankkal kisebb a tavalyinál. Svájciban továbbra is pénzsürítés folyik s a kereskedelmi forgalom mérlege nem javult.­­ Nem javult a helyzet Olaszországban és Hollandiában sem. Olaszország ez év első öt hónapja során 3,265 millió 300.000 líra értékű árut importált, s u­gyan­­ak­ko­r 2.1 H'.C­ KI.OIX) ütő értékű árut szállítottak­ Olaszországból külföldre. Az importtétel 143 millióval emelkedett, de a kivitel értéke a tavalyi év azonos szakára vo­natkozó adatokhoz viszonyítva 3074,7 millió lírával ment vissza. Hollandia ez első hét hónapja során 624 * millió forint értékű árut importált. Ez az összeg 43 millióval marad mögötte a tavalyi év azonos sza­kában importált áru értékének. Ez év első hét hó­napja során Hollandiából 397 millió forint értékű árut exportáltak. Ez a tóból és 15 millli­óval kisebb a­ tavalyi export értékénél.­­ Ha azokkal az adatokkal összehasonlíiítjuk Csehszlovákia külkeres­kedelmi forgalmának ada­tait, akkor megállapíthatjuk, hogy a valutaszabályozás megszüntette a külkereske­delmi forgalom összezsugorodásának folyama­tát, sőt ezen túlmenően megélénkítette és meg is váltotta a helyze­tet. Az élénkülés a következő adatokból is kitűnik: Ez év első nyol­c hónapja során Cs­eh­­szlovákia külkereskedelmi forgalma 1087,550.000 korona értéket képviselt a nemesfémek behozata­lát és kivitelét nem számítva. A tavalyi év azo­nos szakában a külkereskedelmi forgalom volu­menje 869,759.000 koronát reprezentált. Ez év első nyolc hónapja során 490.638.000 korona értékű árut importáltak Csehszlovákiába. A tavalyi év azonos szakában Csehszlovákiába importált áruk értéke 425.675.000 korona volt. A behozatal tétele a tavalyi év adataihoz viszo­nyítva 8 hónap alatt 64.963.000 koronával emel­kedett. Január 1. és augusztus 31. közötti időben 596 millió 912.00 korona árut exportáltak Csehszlo­vákiából. „ . ; Ez a tétel 152.838.000 koronával múlja fölül a tavalyi év azonos szakára vonatkozó kimuta­tásban közölt exporttételt. (A Právo Lidu számítása nem egészen helyes, mert a­ tavalyi és az idei év adatainak összehasonlítá­sa során tekintetbe kell venni azt a körülményt is, hogy a csehszlovák korona devalválásával az­­ importált áruk értéke 20 százalékkal emelkedett. A sze­­k.)­ — E statisztikai adatokból kitűnik, — folytat­ja ,a Právo Lidu, — hogy a valuta­szabályozás még élén­kítette a külkereskedelmi forgalmat. A munkanélküliség enyhülése ugyan nem áll arányban a külkereskedelmi forgalom élén­klé­sével, ennek oka azonban főképpen az építési tevékenység erős hanyatlásában van. A Právo Lidu ezután ismerteti a nagykeres­kedelmi indexszám alakulásának adatait és meg­állapítja, hogy nem volt igazuk azoknak, akik azt állították, hogy a devalválás az árak emelkedését vonja maga után. — A nagykereskedelmi indexszáma júliusban aránylag nagyobb mértékben emelkedett — írja a P. L. — ennek leg­főbb oka azonban abból áll, hogy júliusban kezdte meg tevékenységét a Ga­­bona­társaság és ezzel egyidejűleg erősen emelke­dett a gabona á­ra,­­ ugyanakkor pedig néhány állati termék ára is megszilárdult. A külföldről importált áruk nem drágultak erő­sebb mértékben.­­ Devalvációs károkról tehát, nem lehet szó. Ez­zel szemben tagadhatatlan, hogy a csehszlovák korona érték­csökkentése jelentős előnyöket ho­zott. Dőreség lenne a külföldi­­ helyzet ismerteté­se és a csehszlovákiai állapotok javulása alapján azt állítani, hogy a devalválás nem járt jótékony hatással. A devalválás jól bevált kereskedelem­politikai élénkítő eszköz és még további eszközö­ket kell alkalmazni, hogy a devalválás hatása fo­kozódjék és tartós legye­n — fejezi be figyelemre­méltó cikkét a szociáldemokrata orgánum. A szlovenszkói bányászat érdekes adatai Pozsony, szeptember 18. A szlovenszkói és kárpátaljai bányászati hatóságok jelentései szerint Szlovenszkón és Kárpátalján a bányá­szat ez év első felében megélénkült. Az idei év első felében 165.970 g mangánércet bányász­tak, amíg a tavalyi év azonos szakában egyet­len métermázsa mangánércet sem produkáltak a szlovenszkói bányák. A tavalyi év első hat hónapja során termelt 303.988 q mennyiségű nemesfémmel szemben az idén 358.972 q nemes­fémet bányásztak Szlovenszkón. A naftater­melés mennyisége 55.531 q-ról 61.261 q-ra emelkedett. A tavalyi év első felében 1365 q higanyércet bányásztak Szlovenszkón és Kár­pátalján. Az idei év azonos szakában termelt higanyérc mennyisége 14.576 q-ra emelkedett. Tavaly 2,470.180 q barnaszenet bányásztak Szlovenszkón. Ezzel szemben az idén 2,759.094 q barnaszenet produkáltak. Vasércből tavaly 1,029.760 q-t s az idén 1,070.433 q-t bányász­tak. Az antimonbányászat mérsékelten vissza­esett. Tavaly 74.639 s az idén 59.175 q anti­­monércet produkáltak. A sóbányászat is csök­kent. Az elmúlt esztendőben 848.010, az idén 765.216 q sót bányásztak Kárpátalján. A szlo­venszkói és a kárpátaljai bányászat megélén­külésével párhuzamosan enyhül a termelési ág munkanélkülisége is. Tavaly július 1-én 7798 bányamunkást foglalkoztattak Szlovenszkón és Kárpátalján, amíg az idei év azonos szaká­ban foglalkoztatott bányamunkások száma 8251-et tett ki. A segédmunkások száma 545- ről 528-ra ment vissza. A tavalyi év első felé­ben 26.694.590 korona munkabért fizettek ki, az idei év azonos szakában 27.150.747 koronát fordítottak munkabérek fizetésére. Emelkedett a németországi export kockázata Prága, szeptember 18. A német kormány leg­újabb devizaren­dele­te, amelyről annak idején részletesen beszámoltunk, szeptember 24-én lép életbe. A rendelet legfontosabb pontja abból áll, hogy az eddigi devizaihivatalok hatáskörét úgynevezett ellenőrző hatóságok kapják s ezek az ellenőrző hatóságok adják ki a német impor­tőrök devizaigazolványait. A német importőr minden egyes esetben köteles devizaengedélyt kérni és csak akkor fizetheti meg az importált áru értékét, ha ilyen devizaengedélyt kapott. Árut devizaengedély nélkül is lehet Német­országba importálni, de az importőr kiteszi magát annak a veszély­nek, hogy annak­­ e­llenérté­két belátható időn belül ne­m fizetheti ki. Az új rendszer a csehszlovákiai exportőr számára fokozott kockázattal jár­­ Szlovénszkáról és Kárpátaljáról elég tekinté­lyes mennyiségű fa kerül Németországba. Az exportőrök jól teszik, ha az üzletek lebonyolí­­tása során meggyőződnek arról, hogy a német­­országi vevő kapott-e devizaengedélyt, vagy sem. Amenyyiben az importőrnek nincsen devi­zaengedélye, akkor a csehszlovákiai exportőr egyhamar nem juthat pénzéhez. □ Belföldi kölcsön Romániában. Bukarestből jelentik: A román­ kormány belföldi kölcsönt írt ki. A kölcsön 40 év tartamára ered és 4,5 sz­ázalékka­l kam­a­to­z­ik. □ A diószegi cukorgyár közgyűlése: A dió­szegi cukorgyár r­ t. október 2-án rendkívüli közgyűlést tart. Situ­mtől Prágában teszik át az államvasutak bevásárlási központját Prága, szeptember 18. Az utóbbi időben nagy hullámokat vert talpraszállítási botrány következtében a vasutügyi minisztérium elha­tározta, hogy átszervezi az államvasutak be­vásárlási szervezetét, így elsősorban a bevá­sárlási központot Brünnből Prágába helyezik át. Az államvasutak bevásárlási központja a prágai vasú igazgatóság keretében fog működ­ni, de a vasútügyi minisztérium közvetlen el­lenőrzése alá kerül. -----o—­□ Csökkent a bankjegyforgalom. A Cseh­szlovák Nemzeti Bank szeptember 15-i, most közzétett kimutatása ezerkor­onás tételekben a következő adat­aikat tartalmazza: Követelés: aranykészlet 2.663.157 (—), külföldi követelések és valutakészlet 60.668 (plusz 6422), egyéb készpénz 211.275 (plusz 619), rezkontált váltók 898.302 (plusz 1219), rezkontált értékpapírok 43.300 (—), értékpapí­rokra nyújtott kölcsönök 697.388 (plusz 84.317), az állami bankjegyadósság maradványa 2 mil­lió 115.377 (mínusz 3587), egyéb követelés 613 ezer 685 (plusz 14.934). Tartozás: részvénytőke 405.000, tarta­lékalapok 47.010, bankjegyforgalom 5.481.178 (mínusz 110.396), hitelezők zsirókö­vetelései 918.046 (plusz 190.203), egyéb tartozás 471.718 (plusz 24.112). □ Régi osztrá­k­-magyar koronára szóló kö­vetelések ügyének rendezése. A csehszlovák és az osztrák kormány között 1924 június 18-án megállapodás létesült a régi osztrák-magya­r koronára szóló csehszlovák követelések rende­zése tárgyában. E megállapodásra vonatkozó végrehajtási utasítás kormányrendelet alak­jában most­­ jelent meg a törvények és rendele­tek gyűjteményében. □ A szlovenszkói közgazdasági intézet kí­vánságai. Pozsonyból jelentik: A szlovenszkói közgazdasági intézet most tartott ülésén elha­tározta, hogy a költségvetés előkészületeivel kapcsolatban a kormánytól k­érni fogja, hogy a szlovenszkói és kárpátaljai országutak kar­bantartására­ fordítandó összeget a kívánsá­goknak megfelelő módon állapítsa meg. Az ülésen rámutattak arra, hogy a történelmi or­szágok területén működő sörgyárak olyan ta­rifáiig kedvezményben részesülnek, melyeket a szlovenszkói vállalatok nem kaptak meg. közgazdasági intézet kéri, hogy e tarifáiig ked­­­vezményeket terjesszék ki a szlovenszkói sör­gyárakra is. A szlovenszkói közgazdasági in­­­tézet az árvízkárokra való tekintettel kéri a Vág szabályozási munkálatainak megindítását, illetve kiterjesztését s ezzel kapcsolatban ak­ciót­ kezd, hogy a köz­munkaügyi minisztérium a vágmenti vízművek berendezése során kellő figyelemben részesítse a szlovenszkói cégek ajánlatait.

Next