Prágai Magyar Hirlap, 1934. december (13. évfolyam, 217-221 / 3548-3552. szám)
1934-12-22 / 217. (3548.) szám
Ma: RáDIÓMELLÉKLET Ma: RáDIÓMELLÉKLET % IV 1 xm. évf. 217. (3548) szám , Szombat 1934 december 22 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • f1 képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, IL emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, IIL emelet. • • TELEFON: 303-11. •• 8ÜRQÖNYCIM HÍRLHP. P R fl H fl, Újjászületés (fg) Prága, december 21. Másodszori negyedéves hallgatás után a Prágai Magyar Hírlap friss erővel újból megindul s az úijjászületés mindent átfogó, magával ragadó nemes lendületével újból elfoglalja azt a missziós posztot, melyet számára a kisebbségi magyar sors kijelölt. Mit tagadjuk, fájt, nagyon fájt ez a hosszú hallgatás. Hiszen az újságnak az a hivatása, hogy napról-napra felkeresse olvasóközönségét s tájékoztassa az ezerrétű élet eseményeiről és problémáiról, legjobb meggyőződése szerint szolgálja a köz érdekeit, irányítsa a közvéleményt, eszméket, terveket vessen fel s érleljen meg. Ez a funkciója a modern korban annyira fontos, hogy nélküle a mai élet szinte elképzelhetetlen. Nekünk speciális, szent feladatunk is van: a kisebbségi magyar közvélemény politikai tájékoztatása és vezetése, a kisebbségi magyarság jogainak gerinces és okos védelme, a programadás, a politikai, kulturális és gazdasági munkavezetés, a nemzeti és szociális lelkiismeret ébrentartása s úgy önmagunkkal, kisebbségi magyarokkal, mint a hatalmon levőkkel szemben a számonkérés — szigorúan mindég a törvényes keretek között. A sajtószabadság fogalomkörével tisztában vagyunk, s tudatában vagyunk azoknak a kötelességeknek is, amelyek a sajtót — különösen komoly, felelősségteljes időkben — józan önmérsékletre intik. És ma, amikor másodszori negyedéves hallgatás után először szólhatunk hűséges olvasótáborunkhoz, a szlovenszkói és ruszinszkói magyarsághoz, ezt a józan önmérsékletet hangsúlyozzuk mint publicisztikai munkánk vezérmotívumát. A modern értelmű magyar napisajtó közel évszázados múltja ragyogó példáit szolgáltatja a józanságnak s a tárgyilagos igazságkeresésnek. Elismert és kipróbált magyar államférfiúi és újságírói erények ezek, amelyek szinte fenséges mértékben teljesedtek ki a XIX. század második felének nagy magyar bölcsében, Deák Ferencben. Közéleti működését a józan önmérsékletnek s a reális jogkeresésnek olyan tökéletes összeegyeztetése adta meg, hogy hatása generációkra szóló. Publicisztikai vértezetünk nem csorbult ki, magyarságunk folyton égő tűzzel lángol, s az igazságkeresést változatlan energiával valljuk kötelességünknek. A jogrend, a törvények tisztelete alapján állunk, mert evangéliumi parancs rája mindenkire, hogy adjuk meg a hatalomnak, ami a hatalomé. De ebből az evangéliumi parancsból és a jogrend föltétlen tiszteletéből folyik az is, hogy a kisebbségi magyarság törvénybiztosította jogaiból egy jottányit sem engedhetünk és hogy ezután is rendíthetetleneknek kell lennünk kisebbségi népünk létérdekeinek védelmében. Ez őszinte, alkotómunka s jobban megfelel az állam és a többségi nemzet érdekeinek, a belső béke s a közeledés munkálásának is, mint a gerinctelen jogfeladás. A nemzetek békés együttélésének tartós alapja — kiváltkép ugyanazon állam határain belül — csak a teljes igazság megismerése s annak jóakaratú respektálása lehet. Az igazság keresése s az igazságon alapuló törvényes jogrend teljességének követelése fog vezetni mindig publicisztikai munkánkban s így szent meggyőződésünk, hogy egyaránt hasznára vagyunk és hasznára leszünk az államnak, a köznek, a nemzetek békés együttélésének s legfőképpen a magyar kisebbségi nemzettestnek. Három hónap nagy idő s ily nagy időre szakadt meg másodízben a Prágai Magyar Hírlap és olvasótáborának immár tizenhároméves, közvetlen, szilárd kapcsolata. De bármily nagy idő is volt ez a három hónap, nem üthetett rést azon a nagy magyar táboron, amely jóban, rosszban kitartott mellettünk, amelyet a nemzethűség mindennél erősebb kötelékei fűznek velünk egybe. Mi hiszünk a kisebbségi magyar társadalom helyes értékelésében, amely a népi létérdekeket önfeláldozó odaadással, meg nem alkuvó becsületérzéssel szolgáló, komoly kisebbségi publicisztika sorsdöntő jelentőségét már régen felmérte s három hónapos hallgatás után változatlan bizalommal és szeretettel köszöntjük hűséges olvasóinkat s nemes lelkesedéssel folytatjuk becsületes munkánkat. Fontos konferencia a francia fővárosban Sir John Simon Parisban tárgyal Németország genfi visszatéréséről Amerika is csatlakozik a népszövetséghez? A genfi sikerek első hatása « A keleti paktum ügye Páris, december 21. Sir John Simon angol külügyminiszter pénteken délután repülőgépen Londonból Párisba érkezett, ahol másfél napig kíván maradni. Simon Laval külügyminiszteren kívül tárgyalni fog Francin miniszterelnökkkel is és utazásának általában rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak. A tárgyalások összeköttetésben állnak az Európa-szerte megindult békepolitikával és a népszövetség megerősítésével. Genf a közelmúltban nagy sikereket ért el s az eredmények sokhelyütt megváltoztatták a népszövetséggel szemben táplált véleményeket. Sir John Simon állítólag azért érkezett a francia fővárosba, hogy tanácskozzék ott Németországnak módjairól. a népszövetségbe való visszatérése Németország diplomáciai ügyvivői révén többször kifejezte azt az álláspontját, hogy a Saar-kérdés rendezése után hajlandó visszatérni Genfbe, ha teljesítik fegyverkezési kívánságait. Anglia elfogadja a német javaslatokat, mint azt Baldwin legutóbbi alsóházi beszédében bejelentette és Sir John Simon most azért érkezett Párisba, hogy a francia illetékeseket megnyerje az angol felfogásnak és előkészítse Németország visszatérését. Ugyanakkor állítólag Roosevelt amerikai köztársasági elnök is hajlandóságot mutatott arra, hogy csatlakozik a népszövetséghez. Erről a lehetőségről ugyancsak lesz a párisi konferencián. Szóba került továbbá a francia—orosz megegyezés ügye is s azok a többé-kevésbé katonai jellegű megállapodások, amelyeket a párisi kormány állítólag Szovjetoroszországgal kötött. A keleti paktum megkötésének ügye szintén a párisi konferencia napirendjén szerepel. Hir szerint a jövő év elejének francia politikája kizárólag e paktum jegyében fog állani és a Quai d’Orsay mindent elkövet, hogy a paktum eszméjének megnyerje Angliát. Francia felfogás szerint Németországnak és Lengyelországnak természetesen csatlakoznia kell a keleti Locarnóhoz. SZERVEZKEDIK A ..NEMZETKÖZI HItP$EBSG“ Angol, olasz, svéd és németalföldi katonák a Saar-vidéken Ellentétes híirekt a németországi letar lózta*aS3k?ói A memeli nem-i szocialista pár London, december 21. A saarvidéki népszavazás ellenőrzésére kiküldött angol csapatok folytatják útjukat rendeltetési helyük felé. Csütörtök este a cattericki csapattáborból két zászlóalj gyalogság elindult és pénteken délben Doverbe érkezett. A negyven tisztből és 940 közkatonából és altisztből álló csapat szombaton reggel érkezik Saarbrückenbe. Ugyanakkor a holland, a svéd és az olasz különítmények is egymásután indulnak el, hogy kellő időben a népszavazási területre érkezzenek. Az 1935 január 13-án megtartandó népszavazás praktikus keresztülvitele érdekében egymásután történnek a rendelkezések. A Saarvidéken 83 szavazási kerületben összesen 860 választási helyiség lesz. Egy-egy helyiségben tehát körülbelül 650 ember szavaz le, mert a saarvidéki szavazásra jogosultak száma körülbelül 550.000. Valamennyi választási helyiség élért külföldi személyiség áll s e célra a népszövetség január 13 okára ezer külföldi szakembert hozat a Saarvidékre, többnyire svájciakat és németalföldieket, hogy semleges egyéniségek intézhessék a munkát. A szavazás mindenütt erős katonai ellenőrzés alatt fog történni s a szavazatokat páncélvonatokon szállítják Saarbrückenbe, ahol január 14-én 8 órakor megkezdődik szavazatok összeszámlálása. A végleges eredményt január 15-én hirdetik ki egy időben Saarbrückenben és Genfiben. Mi történik a népszavazás után? London, december 21. Max Braun, a német szociáldemokratáik volt vezére a Daily Herald mai számában cikket közöl a saarvidéki népszavazásról s kifejti azt a véleményét, hogy a Saar-vidéknek nem szabad visz-