Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-01 / 101. (3653.) szám

Ma: Képes melléklet 16 oldal ára Ké 1.20 Előfizetési ár évente 300, félévre 150. negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre évente 450, Szlovenszkói ŐS rUSZijlSzkÓl mCLgUCi­ság Jlice 12, 11 emelet • Kiadóhivatal: félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ké. •­­ J ö Prága II., Panská ulice 12, III. emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303 1­1 ® Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.­ Ki. SÜRGÖNYCIM HIRIRP PRIlHR Magyar német választási szövetség! Pártjaik közös listán indulnak a szudétanémet választási blokkal­­­ A német blokk résztvevői a német nemzeti párt, a Landbund, a német iparospárt és a Fahuser-féle szakszer­vezeti munkáscsop­ort A magyarság vezéreinek nagyjelentőségű megnyilatkozásai a választási tecien Pozsony, április 30. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Az éjjeli gyors­vonattal Pozsonyba érkezett Horpynka né­met nemzeti párti volt képviselő s Pozsonyba érkezése után nyomban a Carlton-szállóba sietett, ahol az országos keresztény­szocia­lista párt, a magyar nemzeti párt s a szlo­­venszkói német pártszövetség vezetőivel befejezte azokat a tárgyalásokat, amelyek célja közös választási blokk létesítése a mosl­lenzéki pártok között. A történelmi ország­­beli német ellenzéki, polgári pártok Sudeten­­deutscher Washblock —* szudétanémet vá­lasztási blokk — néven indulnak a válasz­tásokba. Még az éjszaka folyamán aláírták a választási egyezményt. Eszerint a felsorolt pártok a képviselőházi és szenátusi választá­sokban közös listával vesznek részt. A kö­zös lista címe a következő: „Az országos keresztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt, Eir­heit des Boden­­ständigen Deutschrums in der Slowakei und Karpathorussland és Sudetendeutscher Wahlblock." A magyar-német választási szövetség címe Prága, április 30. Szlovenszkói és ruszin­­szkói szövetkezett ellenzéki pártjaink a szu­détanémet ellenzéki polgári pártok válasz­tási közösségének központi választási bi­zottsági meghatalmazottja közli : A szövetséges pártok közös listájának címe így hangzik : Országos keresztényszocialista párt, ■" nr* end­-jtániin­Ftrie- ’A-Af und Podkarpatská Rus, Sudetendeutscher Wahlblock." Vagyis a szudétanémet polgári ellen­zéki pártszövetség nevében nem szerepel a „Völkischer" jelző. A szlovenszkói és ru­­szinszkói választási kerületekben benyújtott listákon is ez a cím alkalmazandó. A német blokk összetétele Prága, április 30. A magyar—német vá­lasztási szövetség létrejöttének híre Prágá­ban nagy föltünést keltett. A hírt elsőnek a Prager Abendzeitung közölte s fölsorolta, hogy a következő német pártok szövetkez­nek a Sudetendeutscher Wahlblock név alatt: a Horpynka által irányított német nemzeti párt, melynek az utolsó nemzetgyű­lésben hat képviselői mandátuma volt, a Landbund, amely a parlamentben Hanreich­­c­el volt képviselve, a Stenzel vezetése alatt álló német iparospárt, amelynek eddig há­rom képviselője volt és végül a Fahrner­­csoport, mely a német nemzeti szocialista pártról vált le még jóval a párt föloszlatása előtt. Maga Fahrner 1925—29-ig szenátora volt a nemzeti szocialista pártnak, az utolsó nemzetgyűlés tartami „ ATT­ranrner volt a német nemzeti szocialista párt nagyerejű munkásszakszervezetének vezére. Ez a szakszervezet ma is az ő veze­tése alatt áll. A Prager Abendzeitung arról értesül, hogy német részről a német demo­krata szabadságpártot is felszólítják a vá­lasztási blokkban való részvételre. A Neue Morgenpost azt is közli, hogy Kostka, a párt elnöke, aki egyébként Reichenberg vá­rosának polgármestere, kinyilatkoztatta haj­landóságát a csatlakozásra. A demokrata­párt eddig két képviselői mandátummal ren­delkezett. Ha ez az utóbbi párt is belép a választási szövetségbe, akkor a német tá­bor koncentrálódási folyamata betetőzést nyer, mert egyetlenegy frakció sem marad ki a választási küzdelemből. Munka és kenyér írta: Forgách Béla Május elsején azt a teremtő és önfentartó munkát ünnepeljük, amelyből mindenkinek kötelessége kivenni a maga részét s amely­hez mindenkinek egyenlően joga van. Ma­napság a munka egyéni és társadalmi jelen­tőségének méltatásánál főleg az utóbbin Vem­ a hagsúly : a munkához való jogon. Amikor a ,,dolgozók” tekintélyes része vi­lágszerte munka nélkül tengődik, amikor milliók hasztalan sóvárognak a munka­, a kötelességteljesítés valósága után, szinte anakronizmus Szent Pált idézni: „Aki nem dolgozik, az ne is egyék." A Népek Apos­tola ma talán másképp is fogalmazná meg a munka erkölcsi jelentőségét. Ma az öt­­ kontinensnek szava minden súlyával bizto­san azt hirdetné: Teremtsétek újjá a világ rendjét, hogy mindenki dolgozhasson ! Május elseje a kisebbségi magyarság éle­tében is a munka utáni sóvárgásnak az ün­nepe. Ezen a napon a mi vidékeinken csak kevés ipari üzemben csöndesül el a munka hétköznapi zaja ; — az üzemek nagy részé­ben ugyanis már hosszú évek óta állandó­sult az „ünnepi csönd. í-i-í­j, a néma gyártelepek, az elárvult kémények, az­­ elnéptelenedett kézművesműhelyek tájékán május első mosolygó napsugarai nem talál­nak majálisra készülő munkásokat. Május elseje a magyar értelmiség nagy részének sem jelenti az alkotó, a kenyérkereső munka ünnepét, hiszen ennek az értelmiségnek oly sok tagja is évek óta­­­ munkát keres. Most, amikor egy választási kampány kellős közepén állunk, a munka ünnepe is arra a nagy felelősségre kell meztessen bennünket, amellyel hogy figyel­valamen­­­nyien úgy önmagunkkal, mint minden nem­zettestvérünkkel szemben tartozunk. A vá­lasztási felkészülés minden napján felsorol­juk azokat a jogokat, melyeket a kisebbségi magyarság •r­cdehetőségeinek biztosí­tására Verném *szántsággal követelünk. A munka ünnepén e jogok egyik leglényege­sebbjét kell különösen kihangsúlyoznunk : a kisebbségi magyarok szent jogát a kenyér­adó munkára. Ma összefogást, egységes választási front­­építést a munka és a kenyér jegyében hir­dessünk. A szent kenyérnek, amely oly sok magyar testvérünk asztaláról hiányzik, ellenállha­tatlan erővel kell utat mutatnia a kisebbségi nemzet egyeteme számára. A kenyérhez, a Munkához vezető út csak egy lehet : a magyarság minden népi erőtényezőjét —• osztálykülönbség nélkül — hatalmas ere­dőbe összefogó politikai mozgalom. Minél kevesebb magyar erő fecsérlődik el nem-magyar célok szolgálatában, annál teljesebb, annál átütőbb erejű lesz a na­gyobb darab kenyérért folyó magyar ki­sebbségi küzdelem. Ma minden nép és minden nemzet soha nem tapasztalt .szent egoizmussal" védel­mezi a maga kenyerét s a „nemzetközi szo­lidaritás" egykori jelszavainak értéke semminél is kevesebb. A nemzeti önzésnek ” ebben a „fénykorá­ban mi lenne a sorsa a kisebbségi magyarságnak, ha többfelé sza­kadva önmagát sorvasztaná s az „osztály­érdekek" lidércfényeit követve a magyar nemzeti érdekeket szolgálná ?nem­Minél kisebb egy nép, a megkevesbbedett kenyérért folyó mai létharcban csak úgy áll­ Pozsony, április 30. Vasárnap délután az országos keresztényszocialista pá­rt vezérei, dr. Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselő, parla­menti klubelnök, Esterházy János országos párt­elnök és dr. Turchányi Imre szenátor­jelölt, fel­keresték Udvard magyarságát, amely pompás fogadást rendezett tiszteletükre. A község hatá­rában magyar ruhás lányok vártak rájuk és csokrokat nyújtottak át nekik. A népház nagy­terme zsúfolásig megtelt hallgatósággal, sőt hatja meg a helyét, ha minél egységesebb az öntudatos nemzeti erőkifejtés terén ! A mindennapi élet tapasztalataiból köz­vetlenül meggyőződhetett minden világos­­eszű ember arról, hogy a csehszlovák agrár­párt a csehszlovák földművesek, a csehszlo­vák szociáldemokrata párt a csehszlovák munkások és a csehszlovák iparospárt a csehszlovák iparosok kenyérkérdéseit szol­gálja. A magyar szavazók ezeknek a pár­toknak csak azért kellenek, hogy az egy­más közti hatalmi versengésben magyar sza­vazatokkal is megerősítsék csehszlovák nemzetpolitikai törekvéseik átütő erejét. A kisebbségi magyar tömegek több kenye­sokan kiszorultak a teremből. Nagy Mátyás helyi elnök az udvardi keresz­tényszocialisták nevében üdvözölte a párt ve­zetőit. Utána a magyar nemzeti párt nevében Pintér Béla mondott lelkes üdvözlő szavakat. Hatalmas éljenzés között emelkedett szólásra dr. Szüllő Géza, aki meggyőző szavakban emlékeztette a magyarságot kötelességeire a bekövetkező sorsdöntő napokban, amikor a magyar önérzetnek győzedelmesen kell ki­réért csakis a magyarság politikai pártjai harcolhatnak ! Hiszen ezért vannak, léte­zésüknek ez a legfőbb értelme. Csakis a po­litikailag egy táborban egyesült magyarság a maga meg nem alkuvó, egységes föllépé­sével verekedhet­ ki a csehszlovák többségi pártoktól azokat a politikai, gazdasági és szociális föltételeket, amelyek hathatósan biztosíthatják minden magyar számára a becsületes munkaalkalmat, a tisztességes ke­nyeret. Ennek az igazsága hasson át ma minden szlovenszkói és kárpátaljai magyart s ennek az igazságnak felismerésével járuljunk tizen­kilenc nap múlva a választási urnákhoz­ kerülnie a választásokból. Nyílt és bátor színvallásra buzdította a hallga­tóságot, nemzete és hite mellett, mert nekünk — mint mondotta — jogunk van itt élni és boldogulni. Szűnni nem akaró helyeslés és éljenzés fo­gadta szavait, majd Esterházy János országos pártelnök mondott lelke­­ hangú beszédet. A magyarság sohsem tért el a törvény útjá­ról — mondotta egyebek közt, — s akkor is a törvényeknek tesz eleget, amikor a kisebb­ségi szerződésben és az alkotmányban bizto­sított jogokhoz ragaszkodik. A magyar nép tudta kötelességét a múltban és tudni fogja a jövőben is. Örvendetes jelenség, hogy olyanok is csatlakoznak a keresztény­­szocialista táborhoz akik eddig félrevezetve nem látták a helyes utat. Tomboló tetszés kö­vette Esterházy szavait. Utána dr. Turchányi Imre szenátor­jelölt, az érsekújvári pártikörzet elnöke mondott pompá­san fölépített beszédet azokról a mulasztásokról, amelyek a többsé­gi pártok lelkiismeretét terhelik a magyar­ság kisebbségi helyzetével kapcsolatos kér­­dések elintézésében. Udvaráén és Nyitrán adott programot az országos keresztényszocialista párt három­­ jelöltje

Next