Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)
1935-05-28 / 123. (3675.) szám
8 5,7n^HÁz-Körr^KuLTÚRA Budapesti színházak CSÁSZÁRPARÁDÉ Lengyel Ernő négyfelvonásos színműve a Magyar Nemzeti Színházban Budapest, május 27. Lengyel Ernőről edrirágelé csak azt taidtuk, hogy egyike a legjobb és legműveltebb magyar köziróknak. Most az fotón ktderült, hogy erinmtúróinak sem utolsó. Sőt Első színdarabja, amelyet, az évad utolsó újdonságaként mutatott be a Magyar Nemzeti Színház, valóságos kinicsestoárnyája a történelmi toldásnak, a sonpadkázó dialógusokmak, a szellemességnek, a szatírának és az ötletnek. Lengyel Ernő első darabjával elérte azt, amit sok író sohasem vagy csak nagyon későn ér el: érdeklődést tudott kelteni mondanivalója és alakjai iránt, akik — és ez talán még nehezebbé tette feladatát — a múlt század második felének történelméből jó ismertő 6ebük. A császárparádé a Második Császárság tragikomiédáája. Történelmi színmű, amelynek hősei VI. Napóleon és felesége, Monti,jó Eugénia császárné, korának legszebb asszonya, aki szerelmében megcsalódva és megcsalabm, a hatalomban keres kielégülést. A darabban — és itt idézem a szerzőt — huszonkét esztendő élete száguld el, a császár élete angliai száműzetésétől anglai száműzetéséig, önmagától való válik óriásától önmagával való viasz óriásáig. Egy londoni kávéházból marad el Franciaország trónjára HL Napóleon, a kalandor-császár, vagy a császári kalandor, aki volt újságíró, börtönflaikó, kávéházi töltelék, összeesküvő „széniégető“-karibonári Orsiül gróf társaságaiban, akit később életével lakói ellenre elkövetett merényletért — és huszonkét eseményekben gazdag esztendő után ugyanebbe a londoni kávéházba tér vissza a bukott császár, betegen, megtörtén és — ismét — szegényen. A huszonkét esztendő, amely alatt a cselekmény lejátszódik, Európa történelmének egyik legmozgalmasabb korszaka, amelynek befejezése a német egység megteremtése volt. Lengyel Ernőnek nagy érdeme, hogy magát a Történelmet szólaltatja meg és nem él még a megengedett, költői szabadsággal sem, hogy színessé, érdek teszitővé és élővé tegye darabját. A történelem csupán kenet, amelyet Lengyel írói készsége, éleslátása, szelleme, témájának fölényes ismerete, nagyszerű dialektikája, a párbeszédek mesteri megírása, kifinomult ízlése és az a mély felelősségérzés tört meg, amely a színpadból kelhangzó szó nyomán jár. Igaz, vannak ennek a szép és érdekes színműnek hibái is. De ezek eltörpülnek a darab nagy erényei mellett, amelyeket Csathó Kálmán kiváló rendezői munkája és szemmel látható szeretete a kezére adott művel szemben gazdagon kihangsúlyoz. Az előadásról is csak a legnagyobb elismerés hangján emlékezhetüünik meg. Odry Árpád III. Napóleon szerepében egyik legragyogóbb alakításával örvendeztetett meg bennünket. Magával ragadó és tökéletes volt; ideges és nyugtalan, bölcs, okos és szeretnivaló, aszerint, amint az író elképzeléseit híven és szépen szolgálnia kellett. Váradi Aranka Eugéniája csupa asszonyi gyengédség, báj, méltóság, erő, érzés és ravaszság. De a többi szereplő is, Szörényi Éva, Pethő Attila, Sugár, Gál, Mihályfi, Tárai, Abonyi, Lebotay (életleű Bismarck maszkjával), Forgács, Narasztos és Fehér rászolgál minden elismerésire. Gombaszögi Irénre osztották ki a démoni és szép Caistiglione grófnő szerepét. Hogy miért, erre nehéz, — vagy talán igen könnyű — a felelet megtalálni. Lengyel Ernő darabja szép sikert hozott a szerzőnek és a színháznak is. Szinte sajnáljuk, hogy a darabra csak most, a szezon végén került a sor, bán nem tud összemelegedni, csak MancelS leánya, Arone-Marie hadat meg mintdenkit, többek között egy önmagával félig felhette tízen, félhülye gazdag fiút, Bobot ss. A Jerome vállalatai körüli kitört válság azonban Marvellis öntulajdozásával sem enyhül és Jerome már azon a pontom van, hogy újból lerázza magáról öccsét és csatádját, amikor Bob anyja — a dúsgazdag Laroche-ög — a fia számára megkéri Annie-Marie kezét Jenoime agyában egy szempillantás alatt megérlelődink az uj terv: irt beházasitani a fiatalokat és ezzel a eüly’yeiő vállalat számára biztosítani a film, illetően az anya nagy vagyonát. A leány igent mond, a házasság létrejön, de a fiú vagyona sem állíthatja meg Jerome vállalatait a pusztulás útján. Mindenki tönkremegy, csak Marcell bölcs derűje és életfilozófiája kerül ki épen ebből az anyagi és erkölcsi romlásból. Ahogy Bourdet ezt a vázlatosan ide vetett, történetet megírta, az a szinmnüirás valóságos dijadala. Nagyszerű szimipadásmerete, párbeszédesnek (*) Gyöngyösbokréta Komáromban. Komáromi tudósítónk jelenti: Pünkösd másod ünnepén rendezi a komáromi koszorús Dalegyesület nagy ünnepségét a dalegyesület kertjében. Az ünnepély legkimagaslóbb pontja a „martosi gyöngyösbokréta" lesz, a martosiak lakodalmának, pillikézésének, táncainak s dalainak bemutatója. A zenét is egy odavaló rezesbanda szolgáltatja, Június második felében pedig a Katholikus Legényegylet negyvenéves jubileumán mutatkozik bea kormányszentpéteri gyöngyösöokréta. (*) Hatnapos sziniszezon Érsekujvárott. Érsekujvárt tudósitónk jelenti: A lévai szezon befejezése után egy „lyukast" hete volt a Földestársulatnak s ezt a hetet Érsekujvárott tölti el. Csütörtökön, az első este a 120-as tempót játszották. Az előadás is kielégítő volt. Mihályi Lici a főszerepben igen kedves volt, csak éppen az a bizonyos 120-as tempójú lendület hiányzott belőle, amely az egész darabnak a címert és jellegét adta. Takács Oszkár nyerte meg maradéktalanul a közönség tetszését egy rokonszenves buffó-figurában. Komoly fejlődésről tett tanúbizonyságot a fiatal Bodó József és igen elegáns volt Galetta Ferenc a bankvezér szerepében, R. Mihályi Vilcsi, Mányay Lajos, Ross József és Farkas József voltak még ügyesek. Kaszab Anna a „vámpír" - szerepben idegenül mozgott. Pénteken este igen kis érdeklődés mellett Móra Ferenc „Ének a búzamezőkről" című dramatizált regényét játszották. Az előadás nem volt kellően kidolgozva, csak Kaszab Anna erőteljes drámai alakítása és Takács érdekes figurája érdemel említést. Szombaton és vasárnap dr. Borka Géza és Fest Vidor „Van még szerelem" című operettjét játszották. A szerzőknek szép sikerük volt itt is. Magánál az előadásnál elsősorban a rossz szereposztást lehet megállapítani. A humorról Mihályi Vilcsi és Takács Oszkár, a c írészetmeelégről Mujááyi Jsáüi és Bottó József* gyóns iramitása, ailaikjakiak művészi roegtrommánlása és jellemzése rendkívül érdekessé és értékessé teszi művét. És jóllehet a darab a befejezés ellőtt egy kidért esik, mert úgy oldja meg a házasságában szerencsétlen Anne-Marie problémáját, hogy apjával egyetemiben külföldre viszi el filmezni, mig a többi Ott marad Párizebam a nyomorban, mégis azt kell mondanunk, hogy Boundett igen jó munkát végzett, mert a sok szellemesség és ötlet elfetejteti a nézővel a darab fogyatékosságát és olykor bizony visszataszító realfitását is. A Vigszínház előadása, amelyet Tamnay Ernő kitünő művészi érzékkel és lelkiienenetességgel rendezett, elsőrangú, Góth Sándor és Rajnai Gábor nagyszerű művészi jelemzéssel játszotta a két testvér ellentétes alakját és Góthné Kertész Ella, Makay Margit és Berky L/M is művészetük legjavát adták. Arone-Manáe eaei nepét Muráti Lili sok kedvességgel és közvetlenséggel ruházta fel. Külön élmény volt Laczkó Arankának, a régi Kolozsvári Nemzeti Színház művésznőjének, szerepeltetése. Egy darab ragyogó muszt és a legnemesebb színjátszás vonult be vele a színpadba. Ráday Imra elismerésre méltó jellemző erővel játszotta a degeperi 1t fiatalembert. Kisebb szerepükben kiváltak Peéry Piri, Somló István, Márkus Margit, Ajtay Andor, Bóndy Ödön és Bondy István. A darab a bemutatón nagyon tetszett a közönségnek. ZÓLYOMI DEZSŐ: gondoskodtak, míg a szubrett- és táncoskomikus szerepekből Erdélyi Edith és Farkas József keveset hoztak ki. (*) Közgyűlést és Rákóczi-ünnepet tart a Jókai Egyesület Komáromban. A komáromi Jókai Egyesület május 30-án d. e. 11 órakor tartja XXIV. évi rendes közgyűlését. Az egyesület azt a célt kívánja szolgálni, hogy alapszabályszerű feladata: a Jókai kultusz ápolása mellett a magyar kultúra szeretettében együttműködjön a testvéregyesületekkel és szorosabbra igyekezzék fűzni a testvéri kapcsolatot a szlovenszkói magyar kulturegyesületek között. Erre való tekintettel május 30-án d. u. 3 órakor Kulturházának nagytermében értekezletet tart a megjelenő testvéregyesületekkel közös érdekli ügyeiknek megbeszélésére. Ugyanezen napon d. u. 6 órakor tartja a Jókai egyesület a Kulturház nagytermében Rákócziünnepélyét a következő programmal: 1. Karének. Előadja a komáromi református első énekkar Teleki Miklós karnagy vezetésével. 2. Emlékbeszéd. Tartja dr. Alapy Gyula, egyesületi társelnök . 3. Kuruc tábortűz. Tárogató szóló cimbalom kísérettel. 4. Szavalat. .Kiáltott Rákóczi..." Szavalja Basilides Abrie. 5. Részletek Zichy Géza „Nemo" c. operájából. Előadja dr. Barta Lajosné éneklőművésznő. 6. Mikes Kelemen levele Rákóczi haláláról. 7. Karének. Előadja a komáromi ref. első énekkar. — Ugyanaznap este 8 órakor a Kulturház képtártermében ünnepi társas vacsora, melyen a Jókai-serleggel ünnepi beszédet mond dr. Jankovics Marcell, a Toldy-kÖr elnöke és a Jókai Egyesület tiszteleti tagja. A KASSAI CAPITOL>MOZGÓ MŰSORA: PillangókŰMWMony. Puccini világhírű operájának filmváltozata. A KASSAI TIVOLI MOZGÓ MŰSORA: A maharadzsa gyémántja. Kámon Navarro legújabb filmemeke. * NEM OLYAN IDŐKET ÉLÜNK Edouard Bourdet háromfelvonásos színműve a Vígszínházban Ennek a darabnak az eredeti címe „Les termps defficiles", magyarra fordítva: „Nehéz idők“. Lakatos László, aki a darabot íróhoz méltó művészettel fordította, ezt a címet adta neki: „Nem olyan időket élünk. Hát milyeneket? — kérdezi önkéntelenül az ember. Bizony a nehéz időket11 és Lakatos László mégis csak okosabban tette volna, ha megmarad az eredeti cím mellett, annál is inkább, mert az jobban felel meg a színdarab intenciójának. Mert ebben a darabban tényleg azt mondja el nekünk az író, hogy olyan nehéz öklöket élünk, amelyekben összeomlással fenyeget a polgári — ebben az esetben a francia polgári — társadalom és erkölcs. Két testvér áll Bourdet darabjában egymással szemben. Az egyik képviseli a kapitalizmust annak minden előnyével és hátrányával, a másik — a rnkonszenvesebb — az élet derűjét, a bohémséget és a jó szivet. Az idősebbik testvér, Jerome, húsz esztendő óta nem érintkezik Marcell, öccsével, aki — homribile di'Ctn — színésznőt vett feleségül, kivált a cégből, festő lett és boldog, megelégedett családi életet él, Jerome és családija a maguk pökhemdije-égésben és gazdagságban lenézik Marcelit és családiját. De, hogy a darab magyar címéhez tartsuk magunkat, ma nem olyan időket élünk, amelyekben a jólét és gazdagság állhatatosan kitart az ember mellett. .Jerome-ot is kikezdi a gazdasági válság és hogy a korokurrencia fojtogató karjaiból menekülhessen, szüksége van a Marcell kezében lévő részvényekre. Egy napon megjelenik Marcell párisi lakásán, kibékül lenézett öccsével és meghívja őt, és családját wáéki tartojká**. A tót cmHd napon % Pompás sikerrel zajlott le a prágai MÁK Biodály estje Prága, május 27. A prágai Magyar Akadémikusok Köre (MÁK) szombat este kitünően sikerült terménytőzsde zeneestét rendezett a prágai termében. Az est főrendezője Suhayda Mária, az eperjesi származású, kiváló tehetségű fiatal zongoraművésznő volt. Ő tartotta meg a bevezető előadást is, amelyben széles tudással ismertette Bartók és Kodály zenei működésének fontosságát és rámutatott arra, hogy a legtöbb ember csak azért fél a modern zenétől, mert nem ismeri. Méltatta Kodály és Bartók zenei kultúráját és rámutatott annak a fontosságára, hogy ma ez a két magyar zenész reprezentálja a külföldön a fiatal magyar zenei nemzedéket. Az est első pontja Bartók Béla hegedűzongorára írt rapszódiájának első tétele volt, amelyet Wolf Pál és Suhayda Mária adtak elő. Ez a kompozíció nagy technikai készséget és zenei elmélyedést követel meg és a két előadó jól megfelelt feladatának. Utána Rédey Dezső három dalt énekelt Kodálytól, kellemes orgánummal és stílusérzékkel —s Sleicher Pál kiváló zongorakísérete mellett. Guzmann Teréz Kodály és Bartók gyűjteményéből magyar népdalokat énekelt. Hangja kellemesen csengett és a magyaros színezetet pompásan elevenítette meg. A dalokat zongorán Suhayda Mária kísérte. Az est kimagasló pontja volt Suhayda Mária zongorajátéka, aki erős temperamentummal adta elő Dohnányi Ernő .Ruralia Hungarica“ című kompozíciójának egyes részleteit. Dohnányi eme műve úgy technikai, mint zenei szempontból komplikált alkotás és Suhajda Mária reprodukciója bizonyította, hogy megbízható zenész, aki technikai nehézségeket könnyedén legyőz. A műsor utolsó száma két táncalakítás volt. Guzmann Teréz mint táncművésznő is igazi művészetet nyújtott és nagy sikert aratott. Az esten megjelentek westersheimbi Wettstein János magyar királyi követ és Ghyczy Jenő követségi tanácsos vezetésével a prágai magyar követség tagjai, továbbá dr. Pfeiffer Miklós kanonok, valamint a prágai magyar kolónia színe-java. A hatalmas közönség zömét a többszáz főnyi magyar főiskolásság alkotta. A műsor után táncmulatság következett, amely vig hangulatban folyt a késő éjjeli órákig. 1935 mé)ns 28, fedO. Bolváry Géza a „Stradvari“-ról Boniin, május 27. Megírta a PMH, hogy Bolváry Géza legközelebbi filmje egy Stradivari életéiből vett epizódsorozat. Bolváry Berliniben nyilatkozott erről a filmről és a következőket mondotta: — A film témáját Szántó György aradi író Stradivari című, 1934-ben megjelent és igen nagy sikert aratott regényéből vettem. A regényt azzal a változással dolgozták át filmre, hogy a cselekmény nem Németországban, hanem Magyarországon és Olaszországban játszódik. Egy Budapesten élő olasz leány és egy magyar huszártiszt szerelméről szól. 1914-ben kezdődik a film meséje és 1918-ban végződik a háborúval. Néhány külső felvételt valószínűleg Magyarországon fogunk készíteni. Igen érdekes lesz a film zenéje, a legkülönbözőbb fajta muzsika kerül feldolgozásra. Az első részben magyar cigányzene lesz, de lesznek benne régi slágerek is 1914-ből, így például a „Hulló falevél" és a „Váci uccán, váci uccán", az első tangó és sok háborús katonadal is. A régi zenében, amely az Amatiak, Guarneriek, Stradivariak életét jeleníti meg, Torelli, Vivaldi kompozíciói mellett egy XVII. századbeli mise kerül feldolgozásra. A Stradivari hegedű vándorlásának történetével kapcsolatban Rameau, Csajkovszky, Bach művei, a tüzes Carmagnola, a Marseillaise, a német, angol, olasz és magyar himnuszok, bús orosz dalok és Schubertnek néhány örökszép dala adja a zenei aláfestést. A film főszerepét Gustav Fröhlich, a női főszerepet Sybille Schmitz játsza. Német és francia nyelven készül a film és mirt francia film eredeti magyar egyenruhákban, magyar külső felvételekkel fog vászonra kerülni. (*) Gábor György és Gergely Vilma nagy sikere a „Tabáni orgonák" kassai bemutatóján. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kassai magyar színház pénteken mutatta be Tari Mihály és Zách István „Tabáni orgonák" című operettjét, amely Neményi Lili, a kitűnő primadonna mellett elsősorban két tehetséges fiatal színésznek, Gábor Györgynek és Gergely Vilmának hozott sikert. A tehetséges színészpárt a szezon befejeztével megválik a kassai magyar színháztól és varietté-táncos lesz. A pénteki bemutatón már varietté-műsorokból adtak ízelítőt, két pompás táncszámmal, amely kirobbanó sikert aratott. A közönség percekig tapsolta, a kitűnő táncospárt. Magunk részéről amennyire sajnáljuk ennek a két fiatal, tehetségnek a távozását, annyira örülünk szép reményekre jogosító érvényesülésüknek. (*) A budapesti színházak e heti műsora. Operaház. Kedd: Aida; péntek: Fidelio. —• Nemzeti Sznház . Kedd: Császárparádé; szerda: Te csak pipálj, Ladányi; csütörtök: Tartuiffe; péntek: A revizor; szombat: A revizor; vasárnap este 7 órakor: Az ember tragédiája. — Vígszínház. Kedd: Ezüstlakodalom; szerda: Jó üzlet; csütörtök: Nem olyan időket élünk; péntek: Ezüstlakodalom; szombat: Jó üzlet; vasárnap este: Nem olyan időket élünk. — Magyar Színház. Egész héten minden este és vasárnap délután: Történnek még csodák. — Kamaraszínház. Egész héten minden este és vasárnap délután: 120-as tempó. — Belvárosi Színház. Kedd: A vallomás; szerda: Egy asszony hazudik; csütörtök délután: Egy asszony hazudik; este: A vallomás; péntek, szombat: Egy asszony hazudik; vasárnap délután: Egy asszony hazudik; este: A vallomás. — Andrássy úti Színház. Egész héten minden este és vasárnap délután: A cukrászné. (Menyegző. — Teréz körúti Színpad. Egész héten minden este és vasárnap délután: Kacagó esték. — Bethlen-téri Színház. Mindennap: Katz bácsi. — Józsefvárosi Színház. Csütörtökig mindennap: Cirkuszhercegnő. — Erzsébetvárosi Színház. Csütörtökig minden nap: Ma, éjjel szabad vagyok. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: Városi: Hétfő-kedd-szerda, május 27.-29.: Gróf Monte Christó. Csütörtök, május 30., csak egy napig: A láthatatlan ember. Bio Rádió: Hétfő-kedd, május 27.—28.: Vágyak szigete. Szerda-csütörtök, május 29.—30.: A királyok királya.