Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-28 / 123. (3675.) szám

8 5,7n^HÁz-Körr^KuLTÚRA Budapesti színházak CSÁSZÁRPARÁDÉ Lengyel Ernő négyfelvonásos színműve a Magyar Nemzeti Színházban Budapest, május 27. Lengyel Ernőről edrirágelé csak a­zt taidtu­k, hogy egyike a legjob­b és leg­műveltebb magyar közirókna­k. Most az fotón k­tde­­rü­lt, hogy erinm­túróinak sem utolsó. Sőt­ Első színdarabja, amelyet, az évad utolsó újdonsága­ként mutatott be a Magyar Nemzeti Színház, valóságos kinicsestoárnyája a történelmi toldásnak, a son­padká­zó dialóguso­kmak, a szellemességnek, a szatírának és az ötletnek. Lengyel Ernő első da­rabjával elérte azt, amit sok író sohasem vagy csak nagyon későn ér el: érdeklődést tudott kel­teni mondani­való­ja és alakjai iránt, akik — és ez talán még nehezebbé tette feladatát — a múlt szá­zad második felének történelméből jó ismertő­ 6ebük. A császárparád­é a Második Császárság tra­­gik­omiédáája. Történelmi színmű, amelynek hősei VI. Napóleon és felesége, Monti,jó Eugénia csá­szárné, korának legszebb asszonya, aki szerelmé­ben megcsalód­va és megcsa­labm, a­­ hatalomb­an keres kielégülést­. A darabban — és itt idézem a szerzőt — huszonkét esztendő élete száguld el, a császár élete angliai száműzetésétől anglai száműzetéséig, önmagától való válik óriásától ön­magával való viasz óriásáig. Egy londoni kávéház­ból ma­rad­ el Franciaország trónjára HL Napóleon, a kala­ndor-c­sászár, va­gy a császári kalandor, aki volt újságíró, börtönflaikó, kávéházi töltelék, ös­­­szeeskü­vő „széniégető“-kariboná­ri Orsiül gróf tár­saságaiban, akit később életével lakói ellenre elkö­vetett merényletért — és huszonkét események­ben gazdag esztendő után ugyanebbe a­ londoni kávéházba tér vissza a bukott császár, betegen, megtörtén és — ismét — szegényen. A huszon­két esztendő, amely alatt a cselekmény lejátszó­dik, Európa történelmének egyik legmozgalma­sabb korszaka, amelynek befejezése a­­ né­met egy­ség megteremtése volt. Lengyel Ernőnek nagy ér­deme, hogy magát a Történelmet szólaltatja meg és nem él még a megengedett, költői szabadsággal sem, hogy színessé, érdek teszi­tővé és élővé tegye darabját. A történelem csupán kenet, amelyet Lengyel írói készsége, éleslátása, szelleme, témá­jának fölényes ismerete, nagyszerű dialektikája, a­­ párbeszédek mesteri megírása, kifinomult ízlése és az a mély felelősségérzés tört meg, amely a színpadb­ól kelhangzó szó nyomán j­á­r. Igaz, van­nak ennek a szép és érdekes színműnek hibái is. De ezek eltörpülnek a darab nagy erényei mellett, amelyeket Csathó Kálmán kiváló rendezői mun­kája és szemmel látható szeretete a kezére adott művel szemben gazdagon kihangsúlyoz. Az előadásról i­s csak a legnagyobb elismerés hangján emlékezhet­üünik meg. Odry Árpád III. Na­póleon szerepében egyik legragyogóbb alakításá­val­ örvendeztetett meg bennünket. Magával raga­dó és tökéletes volt; ideges és nyugtalan, bölcs, okos és szeretnivaló, aszerint, amint az író elkép­zeléseit híven és szépen szolgálnia kellett. Várad­i Aranka Eugéniája csupa asszony­i gyengédség, báj, méltóság, erő, érzés és ravaszság. De a többi sze­replő is, Szörényi Éva, Pethő Attila, Sugár, Gál, Mihályfi, Tárai, Abonyi, Leb­otay (életleű Bismarck maszkjával), Forgács, N­arasztos és Fehér rászol­gál minden elismerésire. Gombaszögi Irénre osz­tották ki a démoni és szép Caistiglione grófnő sze­repét. Hogy miért, erre nehéz, — vagy talán igen könnyű — a felelet megtalálni. Lengyel Ernő darabja szép sikert hozott a szer­zőnek és a színház­nak is. Szinte sajnáljuk, hogy a darabra csak most, a szezon végén került­­ a sor, bán nem tud összemele­gedni, csak MancelS leánya, Arone-Marie hadat meg mintdenkit, többek között egy önmagával félig felhette tízen, félhülye gazdag fiút, Bobot ss. A Jerome vállalatai körül­i kitört válság azonban Marvellis öntulajdozásával sem eny­hül és Jerome már azon a pontom van, hogy új­ból lerázza magáról öccsét és csatád­ját, amikor Bob anyja — a dúsgazdag Laroche-ög — a fia­ számára megkéri Annie-Marie kezét Jenoime agyá­ban egy szempillantás alatt megérlelődin­k az uj terv: irt­ beházasitani­ a fiatalokat és ezzel a eüly­­’yeiő vállalat számára biztosítani a film, illetően az anya nagy va­gyonát. A leány­ igent mond, a házasság létrejön, de a fiú vagyona sem állíthat­ja meg Jerome vá­llalatait a pusztulás útján. Min­­denki tönkremegy, csa­k Marcell­­ bölcs derűje és életfilozófiája kerül ki épen ebből az anyagi és erkölcsi romlásból. Ahogy Bourdet ezt a vázlatosan ide vetett, tör­ténetet megírta, az a szinmnüirás valóságos dija­­dala. Nagyszerű szimipadásmerete, párbeszédesnek (*) Gyöngyösbokréta Komáromban. Komá­romi tudósítónk jelenti: Pünkösd másod­ ünne­pén rendezi a komáromi koszorús Dalegyesület nagy ünnepségét a dalegyesület kertjében. Az ünnepély legkimagaslóbb pontja a „martosi gyöngy­ösbokréta" lesz, a martos­iak lakodal­mának, pillikézésének, táncainak s dalainak be­mutatója. A zenét is egy odavaló rezesbanda szolgáltatja,­­ Június második felében pedig a Katholikus Legényegylet negyvenéves jubileu­mán mutatkozik be­­a kormányszent­péteri gyön­­gyösöokréta. (*) Hatnapos sziniszezon Érsekujvárott. Ér­sekujvárt tudósitónk jelenti: A lévai szezon be­fejezése után egy „lyukast" hete volt a Földes­­társul­atnak s ezt a hetet Érsekujvárott tölti el. Csütörtökön, az első este a 120-as tempót ját­szották. Az előadás is kielégítő volt. Mihályi Lici a főszerepben igen kedves volt, csak ép­pen az a bizonyos 120-as tempójú lendület hi­ányzott belőle, amely az egész darabnak a cí­mert és jellegét adta. Takács Oszkár nyerte meg maradéktalanul a közönség tetszését egy rokonszenves buffó-figurában. Komoly fejlő­désről tett tanúbizonyságot a fiatal Bodó Jó­zsef és igen elegáns volt Galetta Ferenc a bankvezér szerepében, R. Mihályi Vilcsi, Má­­nyay Lajos, Ross József és Farkas József vol­tak még ügyesek. Kaszab Anna a „vámpír" - szerepben idegenül mozgott. Pénteken este igen kis érdeklődés mellett Móra Ferenc „Ének a búzamezőkről­" című dramatizált regényét játszották. Az előadás nem volt kellően kidol­gozva, csak Kaszab Anna erőteljes drámai ala­kítása és Takács érdekes figurája érdemel em­lítést. Szombaton és vasárnap dr. Borka Géza és Fest Vidor „Van még szerelem" című ope­rettjét játszották. A szerzőknek szép sikerük volt itt is. Magánál az előadásnál elsősorban a rossz szereposztást lehet megállapítani. A hu­morról Mihályi Vilcsi és Takács Oszkár, a c írészetmeelégről Mujááyi Jsáüi és Bottó József* gyóns iramitása, ailaikjakiak művészi roegtrommánlá­­sa és jellemzése rendkívül érdekessé és értékessé teszi művét. És jóllehet a darab a­­ befejezés ellőtt egy kidért esik, mert úgy oldja meg a házasságá­ban szerencsétlen Anne-Marie problémáját­, hogy apjával egyetemiben külföldre viszi el filmezni, mi­g a többi Ott marad Párizebam a nyomorban, mégis azt kell mondanunk, hogy Boundett igen jó m­unkát végzett, mert a sok szellemesség és ötlet elfetejteti a nézővel a darab fogyatékosságát és olykor bizony visszataszító realfitását is. A Vigszínház előadása, amelyet Tamnay Ernő kitünő művészi érzékkel és lelkiien­­enetességgel rendezett, e­lsőrangú, Góth Sándor és Rajnai Gá­bor nagyszerű művé­szi jelem­zéssel játszotta a két testvér ellentétes alakját és Góthné Kertész Ella, Makay Margit és Berky L/M is művészetük legjavát adták. Arone-Manáe eaei nepét Muráti Lili sok kedvességgel­ és közvetlenséggel ruházta fel. Külön élmény volt Laczkó Arankának, a régi Ko­lozsvári Nemzeti Színház művésznőjének, szere­peltetése. Egy darab ragyogó muszt és a legneme­sebb színjátszás vonult be vele a színpadb­a. Rá­day Imra eli­smerésre­­ méltó jellemző erővel ját­szotta a degeperi­ 1t fiatalembert. Kisebb szere­­­pükben kiváltak Peéry Piri, Somló István, Már­kus Margit, Ajtay Andor, Bón­dy Ödön és Bond­y István. A darab a bemutatón nagyon tetszett a­ közönségnek. ZÓLYOMI DEZSŐ: gondoskodtak, míg a szubrett- és táncos­­komikus szerepekből Erdélyi Edith­ és Farkas József keveset hoztak ki. (*) Közgyűlést és Rákóczi-ünnepet tart a Jókai Egyesület Komáromban. A komáromi Jókai Egyesület május 30-án d. e. 11 órakor tartja­ XXIV. évi rendes közgyűlését. Az egye­sület azt a célt kívánja szolgálni, hogy alap­­szabályszerű feladata: a Jókai kultusz ápolása mellett a magyar kultúra szeretettében együtt­működjön a test­véregyesü­l­etekke­l és szoro­sabbra igyekezzék fűzni a testvéri kapcsolatot a szlovenszkói magyar kulturegyesületek kö­zött. Erre való tekintettel május 30-án d. u. 3 órakor Kulturházának nagytermében értekez­letet­ tart a megjelenő testvéregyesületekkel közös érdekli ügyeiknek megbeszélésére. Ugyan­ezen napon d. u. 6 órakor tartja a Jókai egye­sület a Kulturház nagytermében Rákóczi­­ü­nnepélyét a következő programmal: 1. Kar­ének. Előadja a komáromi református első­ énekkar Teleki Miklós karnagy vezetésével. 2. Emlék­beszéd. Tartja dr. Alapy Gyula, egye­sületi társelnök . 3. Kuruc tábortűz. Tárogató szóló cimbalom kísérettel. 4. Szavalat. .Kiáltott Rákóczi..." Szavalja Basilides Abrie. 5. Rész­letek Zichy Géza „Nemo" c. operájából. Elő­adja dr. Barta Lajosné éneklőművésznő. 6. Mikes Kelemen levele Rákóczi haláláról. 7. Karének. Előadja a komáromi ref. első énekkar. — Ugyanaznap este 8 órakor a Kulturház képtár­­termében ünnepi társas vacsora, melyen a­ Jókai-serleggel ünnepi beszédet mond dr. Jankovics Marcell, a Toldy-kÖr elnöke és a­ Jókai Egyesület tiszteleti tagja. A KASSAI CAPITOL>MOZGÓ MŰSORA: Pillan­gókŰMWMony. Puccini világhírű operájának film­változata. A KASSAI TIVOLI­ MOZGÓ MŰSORA: A maharadzsa gyémántja. Kám­on Navarro legújabb film­emeke. * NEM OLYAN IDŐKET ÉLÜNK Edouard Bourdet háromfelvonásos színműve a Vígszínházban Ennek a darabnak az eredeti címe „Les termps defficiles", magyarra fordítva: „Nehéz idők“. Lakatos László, aki a darabot íróhoz méltó művé­szettel fordította, ezt a címet adta neki: „Nem olyan időket élünk­. Hát milyeneket? — kérdezi önkéntelenül az ember. Bizony a nehéz időket11 és Lakatos László mégis csak okosabban tette volna, ha megmarad az eredeti cím mellett, annál is in­kább, mert az jobban felel meg a színdarab inten­ciójának. Mert ebben a darabban tényleg azt mondja el nekünk az író, hogy olyan nehéz öklö­ket élünk, amelyekben összeomlással fenyeget a polgári — ebben az esetben a francia polgári — társadalom és erkölcs. Két testvér áll Bourdet darabjába­n egymással szemben. Az egyik képvi­seli a kapitalizmust annak minden előnyével és hátrányával, a másik — a rnkons­zenvesebb — az élet derűjét, a boh­émséget­­ és a jó szivet. Az idő­sebbik testvér, Jerome, húsz esztendő óta nem érintkezik Marcell, öccsével, aki — homribile di'Ctn — szí­nésznő­t vett feleségül, kivált a cégből, festő lett és boldog, megelégedett családi életet él, Je­rome és családija a maguk pökhemdije-égésben és gazdagságban lenézik Marcelit és családiját. De, ho­gy a darab magyar címéhez tartsuk magunkat, ma nem olyan időket élünk, amelyekben a jólét és gazdagság állhatatosan kitart az ember mellett. .Jerome-ot is kikezdi a gazdasági válság és hogy a koroku­rren­cia fojtogató karjaiból menekülhes­sen,­ szüksége v­an a Marcell kezében l­évő részvé­nyekre. Egy napon megjelenik Marcell párisi la­kásán, kibékül lenézett öccsével és meghívja őt, és családját­­ wáéki tartojká**. A tót cmHd napon % Pompás sikerrel zajlott le a prágai MÁK B­iodály estje Prága, május 27. A prágai Magyar Aka­démikusok Köre (MÁK) szombat este kitü­nően sikerült terménytőzsde zeneestét rendezett a prágai termében. Az est főrende­zője Suhayda Mária, az eperjesi szárma­zású, kiváló tehetségű fiatal zongoramű­vésznő volt. Ő tartotta meg a bevezető elő­adást is, amelyben széles tudással ismertette Bartók és Kodály zenei működésének fon­tosságát és rámutatott arra, hogy a legtöbb ember csak azért fél a modern zenétől, mert nem ismeri. Méltatta Kodály és Bartók zenei kultúráját és rámutatott annak a fontossá­gára, hogy ma ez a két magyar zenész re­prezentálja a külföldön a fiatal magyar zenei nemzedéket. Az est első pontja Bartók Béla hegedű­­zongorára írt rapszódiájának első tétele volt, amelyet Wolf Pál és Suhayda Mária adtak elő. Ez a kompozíció nagy technikai kész­séget és zenei elmélyedést követel meg és a két előadó jól megfelelt feladatának. Utána Rédey Dezső három dalt énekelt Kodálytól, kellemes orgánummal és stílusérzékkel —s Sleicher Pál kiváló zongorakísérete mellett. Guzmann Teréz Kodály és Bartók gyűjte­ményéből ma­gyar népdalokat énekelt. Hangja kellemesen csengett és a magyaros színezetet pompásan elevenítette meg. A dalokat zongorán Suhayda Mária kísérte. Az est kimagasló pontja volt Suhayda Má­ria zongorajátéka, aki erős temperamentum­mal adta elő Dohnányi Ernő .­Ruralia Hun­­garica“ című kompozíciójának egyes részle­teit. Dohnányi eme műve úgy technikai, mint zenei szempontból komplikált alkotás és Suhajda Mária reprodukciója bizonyí­totta, hogy megbízható zenész, aki techni­kai nehézségeket könnyedén legyőz. A mű­sor utolsó száma két táncalakítás volt. Guz­mann Teréz mint táncművésznő is igazi mű­vészetet nyújtott és nagy sikert aratott. Az esten megjelentek westersheimbi Wett­­stein János magyar királyi követ és Ghyczy Jenő követségi tanácsos vezetésével a prá­gai magyar követség tagjai, továbbá dr. Pfeiffer Miklós kanonok, valamint a prágai magyar kolónia színe-java. A hatalmas kö­zönség zömét a többszáz főnyi magyar főis­­kolásság alkotta. A műsor után táncmulat­ság következett, amely vig hangulatban folyt a késő éjjeli órákig. 1935 mé)ns 28, fedO. Bolváry Géza a „Stradvari“-ról Boniin, május 27. Megírta a PMH, hogy Bolváry Géza legközelebbi filmje egy Stradi­­vari életéiből vett epizódsorozat. Bolváry Ber­­l­iniben nyilatkozott erről a filmről és a kö­vetkezőket mondotta: — A film témáját Szántó György aradi író Stradivari című, 1934-ben megjelent és igen nagy sikert aratott regényéből vettem. A re­gényt azzal a változással dolgozták át filmre, hogy a cselekmény nem Németországban, ha­­nem Magyarországon és Olaszországban ját­szódik. Egy Budapesten élő olasz leány és egy magyar huszártiszt szerelméről szól. 1914-ben kezdődik a film meséje és 1918-ban végződik a háborúval. Néhány külső felvételt valószínűleg Magyarországon fogunk készíte­ni. Igen érdekes lesz a film zenéje, a leg­különbözőbb fajta muzsika kerül feldolgozás­ra. Az első részben magyar cigányzene lesz, de lesznek benne régi slágerek is 1914-ből, így például a „Hulló falevél" és a „Váci uccán, váci uccán", az első tangó és sok há­borús katonadal is. A régi zenében, amely az Amatiak, Guarneriek, Stradivariak életét jeleníti meg, Torelli, Vivaldi kompozíciói mellett egy XVII. századbeli mise kerül fel­dolgozásra. A Stradivari hegedű­ vándorlásá­nak történetével kapcsolatban Rameau, Csaj­­kovszky, Bach művei, a tüzes Carmagnola, a Marseillaise, a német, angol, olasz és ma­gyar himnuszok, bús orosz dalok és Schubert­­nek néhány örökszép dala adja a zenei alá­festést. A film főszerepét Gustav Fröhlich, a női főszerepet Sybille Schmitz játsza. Német és francia nyelven készül a film és mi­rt fran­cia film eredeti magyar egyenruhákban, ma­gyar külső felvételekkel fog vászonra kerülni. (*) Gábor György és Gergely Vilma nagy sikere a „Tabáni orgonák" kassai bemutatóján. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kassai ma­gyar színház pénteken mutatta be Tari Mihály és Zách István „Tabáni orgonák" című ope­rettjét, amely Neményi Lili, a kitűnő prima­donna mellett elsősorban két tehetséges fiatal színésznek, Gábor Györgynek és Gergely Vil­mának hozott sikert. A tehetséges színészpárt a szezon befejeztével megválik a kassai magyar színháztól és varietté-táncos lesz. A pénteki bemutatón már varietté-műsorokból adtak ízelí­tőt, két pompás táncszámmal, amely kirobbanó sikert aratott. A közönség percekig tapsolta, a kitűnő táncospárt. Magunk részéről amennyire sajnáljuk ennek a két fiatal, tehetségnek a tá­vozását, annyira örülünk szép reményekre jo­gosító érvényesülésüknek. (*) A budapesti színházak e heti műsora. Operaház. Kedd: Aida; péntek: Fidelio. —• Nemzeti S­z­n­h­á­z . Kedd: Császárpará­dé; szerda: Te csak pipálj, Ladányi; csütörtök: Tartuiffe; péntek: A revizor; szombat: A revi­zor; vasárnap este 7 órakor: Az ember tra­gédiája. — Vígszí­nház. Kedd: Ezüst­lakodalom; szerda: Jó üzlet; csütörtök: Nem olyan időket élünk; péntek: Ezüstlakodalom; szombat: Jó üzlet; vasárnap este: Nem olyan időket élünk. — Magyar Színház. Egész héten minden este és vasárnap délután: Történnek még csodák. — Kamaraszín­ház. Egész héten minden este és vasárnap dél­után: 120-as tempó. — Belvárosi Szín­ház. Kedd: A vallomás; szerda: Egy asszony hazudik; csütörtök délután: Egy asszony hazu­dik; este: A vallomás; péntek, szombat: Egy asszony hazudik; vasárnap délután: Egy as­­­szony hazudik; este: A vallomás. — And­rás­s­y­­ ú­t­i Színház. Egész héten min­den este és vasárnap délután: A cukrászné. (Menyegző. — Te­réz­­ körúti Színpad. Egész héten minden este és vasárnap dél­után: Kacagó esték. — Bet­h­len-téri Színház. Mindennap: Katz bácsi. — Jó­zsefvárosi Színház. Csütörtökig min­dennap: Cirkuszhercegnő. — Erzsébet­városi Színház. Csütörtökig minden nap: Ma, éjjel szabad vagyok. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: Városi: Hétfő-kedd-szerda, május 27.-­29.: Gróf Monte Christó. Csütörtök, május 30., csak egy napig: A láthatatlan ember. Bio Rádió: Hétfő-kedd, május 27.—­28.: Vágyak szigete. Szerda-csütörtök, május 29.—30.: A királyok királya.

Next