Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-04 / 202. (3754.) szám

1935 szeptember 4, szerda* A prágai ismét győzött Amerikában Forest Hills, szeptember 3. Az amerikai férfiegyes teniszbajnokságok során tegnap a harmadik fordulót bonyolították le. A prágai Menzel a kanadai Davis Cup­man, Laíry Wattot könnyen, 6:2, 6:4, 6:3 arányban győzte le. — Perry, aki kitűnő formában van, az amerikai Parkert verte 6:4, 6:2, 6:0­­ arányban. Van Ryn a francia Legeayt győzte le 6:0, 6:3, 6:3 sze­­rekkel. A spanyol Maier régi mesterét, Alonzót verte 6:1, 6:3, 6:8 arány­ban. Az amerikai Budge Hines ellen győzött 9:7, 6:1, 7:5 arányban. — Egyéb eredmények: Make—Sutter 4:6, 3:6, 6:3, 6:2, 6:4, Wood—Feilblmann 6:3, 6:2, 6:1, Állá­son—Culley 3:6, 6:4, 6:2, 6:3. ★ )( A gödöllői teniszversenyen, amelynek férfi­­egyes bajnoksága Horthy kormányzó aranyser­legéért folyik, tegnap nem fejezték be a Szigeti— Gabrovitz döntőmérkőzést. Szigeti 6:2, 6:3, 4:6, 3:2­ arányiban vezet.­­ A középdöntőben Szigeti Straubot, Gabrovitz pedig Bánót győzte le. A magyar belügyminisztérium az Attila mellett döntött Budapest, szeptember 3. (Szerkesztőségünk tel­efon­jelentése.) Ismeretes az a harc, amely a magyar sport berkeiben az Attila és Nemzeti liga szereplése körül dúl. Az MLSZ végső dön­tése szerint a Nemzeti vált jogosulttá a Nem­zeti Ligában való részvételre és ebben a minő­ségében már két mérkőzést le is játszott. Az Attila azonban az MLSz döntését a belügymi­nisztériumhoz felebbezte, amely gyors eljárás­sal ma arról értesítette az MLSz-t, hogy az ügyben az Attila igazát látja és így a miskolci csapat illetékes a Nemzeti Ligában való sze­replésre. Sportkörökben most nagy érdeklődés­sel várják, hogy a Magyar Labdarugó Szövet­ség, miképen oldja meg a kényes helyzetet, mi­után a Nemzeti most valószínűleg szintén pa­nasszal fog élni. Kárpátaljai eredmények Bajnokságok: U­ngvár: USC—ÚKMSC 5:2 (4:0). — Nagykapos: UMTE—KTK 6:2 (2:1). — Király­­helmec: KSC—UTE 2:0 (1:0). LABDARÚGÁS )­ Csehszlovákia válogatott csapata Jugoszlávia ellen a következő játékosokból áll: Plánicska (Slávia), Kos és Maros (SK Nácikod), Vodicska, Csambal,­­Krceil (Slávia) Sterc és Nyvlc (Zsideni­ce), Mel’ka (SK Pnostejov), Pucc (Slávia), R­uiz (Zsidenic­e). — Tartalékok: Burkert, Sudhy, Bous­­ka, Moták, Sobotka. )( Az angol ligában hétfőn három mérkőzés volt az L osztályban. Az eredmények: Bolton Wanderers—Sheffield W. 1:1, Preston Northend— Derby County 1:0 és Wolwerhampton Wanderers —Hu­ddersfield Town 2:2. )( A középkerület legutóbbi ülésén Dohány La­jos elnök más irányú elfoglaltsága miatt lemon­dott. A választmány úgy határozott, hogy az el­nöki tisztséggel Losonczy Sándor alelnököt bíz­zák,, meg.­­ A kerület 200 koronát szavazott meg Lempert Leó síremlékére, akinek érdemeiről dr. Thomesz András előadó kegyeletes szavakkal emlékezett meg. A választmány örömmel vette tu­domásul a Rimaszombati ME-nek a kerületben való maradását, majd tudomásul vette, hogy az I. osztályban a Ragyonci TK és a Füleki TC II. csa­pata vesz részt­. Kimondották azonban, hogy az FTC II-ben divíziós játékos nem szerepelhet. A választmány Mács LAFC-játékost 3 hónapra fel­függesztette, Molnár TMSC-játékost pedig két he­tes feltételes büntetéssel sújtotta. A B­ME—TSC elszámolási ügyet polgári bíróság elé viszik.­­( Az AC Vágujhely az Illavai SK-ot barátságos mérkőzésen 4:0 (1:0) arányban legyőzte. Az AC első bajnoki meccsét vasárnap játsza le Pozsony­ban az SK Makkabea ellen. A vágujhelyi sport­közönség reméli, hogy a csapat minden tudásá­val és lelkesedésével indul az I. osztály nehéz küz­delmeibe.­­( A jugoszláv bajnokságban Zágrábban a Grad­­janski a belgrádi BASK-ot 2:1 arány­ban legyőz­te. )( Jászon a Rozsnyói SC első bajnoki mérkőzé­sén a JAC-bal csak 1:1 (0:0) arányú eldöntetlent tudott elérni. Mindkét gól 11-esből esett. )( Ipolyságon az IFC első bajnoki mérkőzésén a Galántai SE-t 4:2 (0:2) arányban győzte le Víg (11-es), Lovas, Pálfy és Halász góljaival. A GSE részéről Molnár és Dohánek volt eredményes. A GSE legjobb embere a kissé durván játszó Molnár volt, míg az IFC-ból a góllövők tűntek ki. A mér­kőzés egyébként csak a második félidőiben hozott izgalmas és jobb sportot. Varga jól bíráskodott. )( A Jolsvai SC Tornalján vendégszerepelt és sikerült ott neki a TSC-ot 3:2 (1:1) arányban le­győzni. Kostyál kissé gyöngén bíráskodott. )( A kaposvári Somogy a profi ligában Szé­kesfehérvárott az ARAK-tól 3:5 (0:2) arányban kikapott. BOX )­ Németország amatőr csapata Varsóban 2^.000 -0­­.ő előtt 10:6 arányban győzte le a lengyel ököl­vívó válogatottat. A mérkőzés az­ Európa-boxser­­kgim számított, melypefn toasCTtMAfil-HirEsil A csehszlovák piac értéke Magyarország kivitele szempontjából Budapest, szeptember 3. Magyar statisz­tikai adatok a következő fejlődésről számol­nak be: Csehszlovákia 1034. évben Ausztria, Németország, Olaszország és Anglia után az ötödik helyet foglalja el Magyarország export piacai között. Magyarország 405 millió pengő értékű kiviteleiben 20 millió pengő értékkel, illetőleg 4,96 százalékkal szerepelt. Magyar­­ország Csehszlovákiáiba irányuló kivitelének értéke 1034. éviben 1032. és 1933. év kivitelé­nek értékéhez képest csökkenést szenvedett, amennyiben a kivitel értéke 1902. éviben kö­zel 23 millió pengőt és 1084. évben kereken 29 millió pengőt, illetőleg 1932. évben 6.79 százalékot és 1983. évben 7.35 százalékot tett ki. Magyarország kivitele szempontjából csehszlovák piac tehát 1934. évben az előb­­­bi két évihez képest is, a régebbi évekről egyáltalán nem beszélve, jelentékenyen vesztett értékéből. A csehszlovák piac fel­vevőképességének csökkenése egyrészt Csehszlovákia mezőgazdasági termelésének tovább fokozott fejlesztésében és másrészt a csehszlovákiai fogyasztás vásárlóerejének fokozott csökkenésében leli magyarázatát, amely mindkét ok a magyar mezőgazda­­sági cikkek elhelyezése elé további nehéz­séget emelt. Magyarország Csehszlovákiába irányuló kivitelének 1934. évben is, ugyanúgy mint az azelőtti években, legnagyobb értékű kiviteli cikke a disznózsír és szalonna, azután pedig a mangalicasértés volt. Az 1934. éviben Cseh­szlovákiáiba kivitt disznózsír és szalonna ér­téke 5,4 millió pengőt, illetőleg az egész oda­irányuló kivitelnek 27 százalékát tette ki. Magyarország 1904. évi összesen 135 ezer métermázsa disznózsír és szalonna kivitelé­ből Csehszlovákiába 48 ezer métermázsa, az­az egész kivételének kereken 36 százaléka ment. Az élő sertés-kivitel 2,6 millió pengő értékű volt, amely a Csehszlovákiába irányu­ló egész magyar kivitelnek 13 százalékát képezte, úgyhogy a fehér áru és az élő sertés­kivitel együtt az egész kivitelnek 40 százalé­kát tette ki. Magyarország 1934. évi összesen 122.694 darab zsírsertés kiviteléből Csehszlo­vákiába 20.377 darab került kivitelre, azaz egész zsírsertés kivitelének 161S százaléka. Fehér árun és élő sertésen kívül a mező­­gazdasági cikkekből csak a tengeri és a széna kivitel értéke emelkedett egy millió pengő fölé. Ezeken kívü­l mezőgazdasági cikkekből 200.000 pengőt meghaladó érték­ben az érték sorrendjében olajos magvak, hüvelyes magvak, gyümölcs és zöldség, répaszelet, gyapjú, bor és szalma került kivitelre. A többi fontosabb mezőgazdasági cikkből még vaj, tojás és paprika került a csehszlovák piacon elhelyezésre, egyen­­kinti értékük azonban csak 100.000 pengő körül mozgott. Magyarország olajos mag kiviteléből 1934-ben Csehszlovákiába 25 százalék jött. A hüvelyes magvakból Csehszlovákiában az egész kivitel­nek 8.2 százaléka nyert elhelyezést. A magyar friss gyümölcs kivitelének a Csehszlovákéba jött kivitel 6.2 százalékát tette ki. A Csehszlo­vákiába 1934. évben kivitt bor az egész ma­gyar borkivitelnek mennyiségben 3.3 százalékát és értékben 4.5 százalékát képviselte. Magyar­­ország 1934. évi egész vajkivitelének kereken­­ 2.5 százaléka és tojáskivitelének 1.5 százaléka ment Csehszlovákiába. A csehszlovák piacon 1934. évben elhelyezett paprika Magyarország egész paprikakivitelének 11 százalékát tette ki. Magyarország mezőgazdasági termelése szem­pontjából fontos cikkek legtöbbjének külföldi értékesítésében tehát a csehszolvák piacon elhelyezésre került mennyiség az illető cikk­ből kivitelre került egész mennyiség 10 szá­zalékánál kevesebb volt. Igen sok Magyar­­ország kivitele szempontjából rendkívül fon­tos mezőgazdasági cikk egyáltalán nem, avagy csak elenyésző csekély mennyiségben került Csehszlovákia felé kivitelre, így pél­dául búza, liszt, szarvasmarha, ló és dohány egyáltalán nem kerülhetett Csehszolvákiában elhelyezésre, mert eme cikkek iránt szlovákiában semmi kereslet sem volt. Cseh­Baromfit, tollat, heremagvakat stb. pedig csa­k olyan kis mennyiségben lehetett Csehszlovákiá­ban elhelyezni, amely Magyarország kivitele szempontjából szinte teljesen jelentéktelen volt. Magyarország 1934. évi ipad kiviteléből Csehszlovákiába 3 százalék ment. Az ipari készáruk közül a könyvektől eltekint­ve nagyobb értékben fotólámpa, rádiókészülék, rádióalkatrészek, kikészített báránybőr, fény­­érzékeny papír, iuggyantaáru és préselt papír­­maséáru talált Csehszlovákiában elhelyezésre. Csehszlovákia mezőgazdasági bevitele év­­ről-évre csökken, amíg 1930-ban 4.8 milliárd, 1931-ben 3.6 milliárd és 1932-ben 2.5 milliárd koronát tett ki, addig 1933-ban már csak 1.9 milliárd és 1934-ben 1,7 milliárd korona volt. Csehszlovákia mezőgazdasági bevitelének csökkenése arra vezethető vissza, hogy Cseh­szlovákia mezőgazdasági termelését minden rendelkezésre álló állami intézkedéssel rend­kívül felfejlesztette és most évről-évre job­ban tökéletesíti. Ezzel egyidejűleg az ipari kivitel mind nagyobb nehézségei folytán az ipari termelés évről-évre csökken és ezzel együtt nagyobb többségű ipari lakosságának vásárlóereje, illetőleg élelmiszerfogyasztása is évről-évre kevesebb lesz. A mezőgazdasági és az ipari termelés ellenkező irányú fejlődé­se az élelmi cikkekben az önellátás állapotát vonta maga után. Csehszlovákia mezőgazdasági bevitelében legnagyobb visszaesést a búza és liszt bevitele a szenvedte. Amíg a búzabevitel 1930-ban kere­ken 3 millió méter mázsát tett ki, addig 1934-ben összesen csak 22 ezer métermázsa volt. A buza­­lisztbevitel az 1930. évi kereken 2 millió méter­mázsával szemben 1934. évben csak 9000 mé­termázsát tett ki. De az élőállatbevitel értéke is az 1930. évi 716 millió koronával szemben 1934. évben 70 millió koronára csökkent. Szarvasmarhabevitel 1931. évtől kezdve egy­általán nincs. És míg 1930-ban a nehézsertés­­bevitel 137.000 darab volt, 1934-ben 82.000 da­rabra süllyedt. A baromfibevitel értéke az 1930. évi 10 millió koronával szemben 1934. évben kevesebb, mint 4 millió koronát tett ki. Cseh­szlovákia tojásbevitelének értéke az 1930. évi 54 millió koronával szemben 1934. évben 17 millió korona volt. A gyümölcs- és zöldségbe­vitel az 1930. évi 650 millió korona értékkel szemben 1934. évben 411 millió koronára csök­kent. Csehszlovákia mezőgazdasági önellátási politikája tehát majdnem kivétel nélkül minden mezőgazdasági cikkben érvényesül. A zsírter­­melés az egyedüli mezőgazdasági ág, amelyben Csehszlovákia termelését nem képes nagyobb arányban fokozni, mert időjárása a tengeri ter­melésének nem felel meg és így a hizlalás elő­­feltételei nincsenek megadva. Azonban egyrészt a fogyasztás csökkenése és másrészt a sokkal olcsóbb müzsir konkurrenciája következtében a fehérárubevitel is erősen csökkent és amíg 1930-ban a disznózsír és szalonna bevitele 271.000 métermázsa volt, 1934. évben 135.000 métermázsára süllyedt. Fenti adatok arról tesznek tanúságot, hogy Csehszlovákia kifejlesztett mezőgazdasági ter­melése, valamint ipari kivitelének akadályai folytán fogyasztásának lecsökkenése miatt Csehszlovák piac Magyarország kivitele szem­­­pontjából évről-évre többet veszít értékéből. (A nemzetközi gabonapiac.) A mezőgazda­sági helyzet utolsó jelentésünk óta Észak­­amerikában és Argentínában rosszabbodott és a világpiaci búzajelentések emelkedtek. Az Uniónak az idén búzából aligha lesz kivi­teli feleslege, Kanadában a hozamot­­ már csak 250 millió bushelre becsülik. A helyzet kulcsa jelenleg Argentína, ahol a szárazság nagy ká­rokat okozott, úgyhogy nagy búzatermése Argentínának az idén nem lett. Ausztráliában a helyzet javult, de a távol Kelet az ausztrá­liai búzát fokozott mértékben fogja igény­be venni. A világpiac nem vár Oroszországtól jelentékenyebb elhalyózásokat. A francia bú­zatermés a bél­fogyasztást nem fedezi telje­sen. A piac szanálása a francia kincstárnak két milliárd frankjába került. Romániában a helyzet tovább romlott és a búzatermést már csak 25­­ millió métera­ázsára becsülik, a minőség pedig a csekély fajsúly és a nagy­arányú idegen keverék folytán selejtes. Az új tengeritermés kilátása eléggé kedvező. Né­metország búzatermését 50,5, rozstermését pedig 85 millió méter mázsára becsülik. Cseh­szlovákiában a Gabonatársaság bizományosai nek­i akarják átvenni a felkínált gabonát és ez a körülmény rossz hatást idézett elő a gaz­dák körében. Az idei termés fedezi a ibel­­szü­kségletet, azonban a fogyasztás a feljavult lisztárak következtéiben hanyatló. A világ­piaci ár további alakulása főkép az argentí­nai termés­től­ függ. A bevetett terület csökke­nését 25%-ra becsülik. Az olaszországi I hadi­­készülődéseiknek eddig nem volt látható be­folyásuk a nemzetközi búzapiacra. 9 Mit kapunk a valutákért* Prága, szeptember 3. Ki 100 pengőért 493.50 100 schillingért ...................... 458.50 100 zlotyért ■ ■ ■ * • . . 460.50 100 lejért ................................ 14.10 100 márkáért • «■*.»» 778.— 100 dinárért 53.05 100 svájci frankért « . . • . 788.50 100 francia frankért • . . . . 159.95 100 belga frankért • . . . . 409.— 100 líráért................................ 179.40 100 holland forintért ■ . . . 1642.— 1 amerikai dollárért .... 24.20 1 angol fontért ...... 120.60 Mit fizetünk a valutákért? Prága, szeptember 3. bő 100 pengőért ....... 49650 100 schillingért ...................... 561.50 100 zlotyért ........................... 46350 100 lejért .............................. 14.40 100 márkáért ... ... . 782.— 100 dinárért . ...................... 53.45 100 svájci frankért ..... 791.50 100 francia frankért .... 16055 100 belga frankért ..... 411.— 100 líráért ........ 180.60 100 holland forintért .... 1 amerikai dollárért ..... 1648.— 24.40 1 angol fontért ...... 121.60 (Csehszlovák-jugoszláv kereskedelmi forgalom.) A csehszlovák-jugoszláv kereskedelmi kamara most tette közzé 1934-re üzleti jelentését. A jelentés szerint Jugoszlávia a csehszlovák összbevitel­ben a tizedig helyen állt és az előző évi 3,8 százalékkal szemben 1934-ben a bevitel 3,1 százalékát tette ki. A csehszlovák összkiviteliben Jugoszlávia kilence­dik helyen áll és az összforgalom 3,6 százalékát te­szi ki, azaz emelkedett. Jugoszlávia a csehszlovák behozatalban azonban nem részesedik olyan mér­tékben, mint a csehszlovák statisztika mutatja, mert a kimutatásban nem foglaltatik az importált búza és tengerinek nagy része, amelyet pozsonyi raktárakban helyeztek el és csak 1935-ben vámol­tak el és tették szabaddá a kereskedelem számára. (Jó munkalehetőség a Vág völgyében.) A Vág­­völgyében nagy közmunkákat végeznek, mert hivatalos körök a gazdasági körökkel egyetér­tenek a­bban, hogy az országnak ez egy igen fontos pontja. Ebben az évben a vágvölgyi munkák száma olyan nagy, mint még eddig sohasem. Gyárakban és másutt jelenleg tizen­ötezer munkás van foglalkoztatva. A munkások legnagyobb része a pucáséi új vasútvonalon dolgozik. (Sima ultimét jelent a Nemzeti Bank.) A Nemzeti Bank ezúttal könnyen és simán­­ bonyolította le az ultimét. A váltószámlára nagyobb visszafizetések történtek és a lombardot, valamint az értékpap­ir­­eszkomptot nem vették igénybe. Ezzel szemben a devizaszámláról leemelések történtek és ez a szám­la 200 millió korona alá esett. Az aktívák tételé­ben a devizakészlet 15 millióval 199 millióra csök­kent, a váltótárca 17 millióval 716 millióra esett. A lombard 298 milliót tesz ki és nagyjából válto­zatlan. Az értéki diszkontot egyáltalában nem vet­ték igénybe. A passzívák oldalán a zsirószámláról 237 milliót emeltek le, úgyhogy ez a számla 655 millióra csökkent. Ez azt eredményezte, hogy a bankjegyforgalom 164 millióval 5528 millióra emelkedett (tavaly ebben az időben 5384 millió). A fedezet 43,6 százalékkal változatlan. (Az állami talpfaszállítások.) A fürészmalomtu­­lajdonosok szövetsége foglalkozott az államvasutak talpfasz­állításának kiírásával. A szövetséget erre a fürészmalmok kérték meg, amelyek ajánlataikat októberi határidőre dologozták ki és most utalnak arra, hogy számításaikat ehhez a határidőhöz iga­zították hozzá és a fapiacon uralkodó bizonytalan helyzetet tekintve, nem garantálhatják az ajánla­tok további érvényét. A fürészmalmok szövetségé­nek közbenjárására a vasútügyi minisztérium köz­li, hogy mindenről gondoskodás történt és október 15-ig minden körülmények között döntés fog tör­ténni a talpraszállítások ügyében. (Szlovenszkói birtokosok és bérlők nagygyű­lése Pöstyénben.) Tudósítónk jelenti: Vasár­nap délelőtt tartották a szlovenszkói nagybir­tokosok, birtokosok és bérlők körzeti ülésü­ket a Royal-szálló nagytermében Szemző alel­­nök vezetése alatt. A kitünően látogatott kör­zeti gyűlésen megjelentek a rokonalakulatok képviselői is. Szemző elnök nagyszabású be­szédében a gabonamonopóliummal foglalkozott és az összes szervezetek összmunkálkodásának szükségességét hangoztatta, hogy a hatósági testületekkel minden súrlódás nélkül lehessen a fontos gazdasági kérdéseket közmegelégedés­re elintézni. Kimutatta, hogy az új rendelke­zések a bérlőket is súlyosan érintik és hogy a gazdák körzeti ülése nem kíván a gabonaa mo­­nopólium ellenfele lenni.­­ Majd Dvorak be­mutatta a Ga­bonatársaság által kidolgozott köriratot, melyhez többen hozzászóltak. Dr. Mauthner István (Párkány)­ nagysikerű elő­adást tartott „Gazdaság és Technika”” címen. A szabad vitában még résztvettek Falus (Fos­­­tgém), Ren­dh (Verbó) és Kellerm­ann (Váguj­­mire az ülés véget ért,.

Next