Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-08 / 206. (3758.) szám

1 sij túk^vUtUJu o, VatiHi nhpi VWMUU'i * LHUtAK nlKJOHir, . Közgaz e>a . Elmélet és­ gyakorlat (—nyei) Prága, szeptember 7. Noha az idén nem volt holtszezon s 3. legforróbb nyár idején fonto­sabbnál fontosabb gazdasági intézkedéseket fogana­tosítottak, a tulajdonképpeni új szezon megindulását az a tény jelenti, hogy megjelent a hivatalos ter­­mésbecslésjelentés. Ez a becslés még nem végleges, de lényeges eltolódásoktól már nem lehet tartani. A statisztikai hivatal adatait pénteken ismertettük olvasóinkkal , ezekből az adatokból megállapíthat­juk, hogy a gabonatermés nem sikerült olyan kivá­lónak, amilyentől a Gabonatársaság félt és nem lett olyan gyönge, amilyent a monopólium jogával föl­ruházott társaság kívánt. Jó közepes termés, van, de ez is elég ahhoz, hogy a Gabonatársaságnak meg­fájduljon a feje, mert immár bizonyos, hogy ebből a gazdasági esztendőből is tekintélyes készletekkel megyünk majd át a jövő gazdasági évbe I csöp­pet sem nevezhető pesszimisztikusnak az az állítás, hogy a Gabonatársaság raktáraiban jövő nyáron 80.000 vagon gabona lesz , ez a mennyiség pedig hoz­závetőleg 1500 millió koronás értéket jelent. Valószínű, hogy a Gabonatársaság jövőre is meg­találja a módját annak, hogy a gabonát a fogyasz­­­­tókkal fölvásároltassa) kérdés azonban, hogy a meg­­rendszabályozott malomipar olyan tőkeerős lesz-e még, hogy ezt a horribilis összeget előteremtse.­ A gabonamonopólium egyre bonyolultabb helyze­tet teremt. A feladat olyan egyszerűnek látszott, amikor a kormány elhatározta, hogy a mezőgazda­­sági termelés jövedelmezőségének helyreállítása ér­dekében a gabona árát fölemeli és a gabonakereske­delmet monopolizálja. A terv realizálása során azon­ban kitűnt, hogy a kérdés nem ilyen egyszerű és az ár fölemelése az intézkedések egész sorát vonja ma­ga után és a szó szoros értelmében tervgazdaságot involvál. Az általánosan ismert tradicionális közgazdasági törvény szerint a javak árát a kereslet és a kínálat határozza meg, a modern közgazdasági tudomány ezzel szemben ezt a tételt olyképpen fogalmazza, hogy az ár, valamint a fogyasztás és a termelés kö­zött funkciós kapcsolat van. A középen van az ár, az egyik oldalon áll a fogyasztás s a másik oldalon a termelés. Ha emelkedik a fogyasztás, akkor en­nek következtében emelkedik az ár és a termelés, ha viszont csökken a fogyasztás, akkor visszamegy úgy az ár, mint a termelés. Viszont azonban min­den ár egy bizonyos fogyasztásnak és egy bizonyos termelésnek felel meg. Az ár az individualisztikus gazdasági rendszerben a szabad versenyből­­ ered. EngliS tanár, a jegybank kormányzója most meg­­jelent gazdasági tanulmányában azt állítja, ha az államhatalom valamelyik áru árát „áthelyezi** arról a színvonalról, amelyen a szabad verseny esetében állna, az áthelyezési szükségszerűen tervgazdaságot von maga után, amennyiben számos olyan további gazdasági intézkedést szül, amelyek mindegyike magán viseli a tervszerűség jellegét. A gabonamonopólium a gabona árát fölemelte arról a nívóról, amelyen a monopóliumot megelőző szabad versenyben állt. Az ár, a fogyasztás és a termelés között funkciós kapcsolat van, az áreme­lés tehát a fogyasztás csökkenését és a termelés emelkedését eredményezte. Ezt az elméletet tények igazolják: a gabonafogyasztás (a liszt és a kenyér fogyasztása) a gabonamonopólium bevezetése óta kétségbevonhatatlanul visszament és a gabona ve­tési területe emelkedett. A fogyasztás további csök­kenésének megakadályozása érdekében a kormány kénytelen volt a liszt árát maximálni és a terme­lés emelkedésének meggátlására a vetési területek szabályozása vált szükségessé. Aránylag a legjobb ára a búzának van, tehát logikus, hogy a búzával bevetett területek nagysága emelkedett a legjobban és ezért viszont elsősorban a búza vetésterületének nyolc százalékkal való redukcióját kellett elrendel­ni. A gabonakereskedelem monopolizálása idején szó sem volt a lisztkereskedelem megkötéséről, de csakhamar kitűnt, hogy a liszt sem maradhat sza­badkereskedelmi cikk. Maximálni kellett a liszt árát. Ármaximálás esetén csak akkor lehet a fo­gyasztás igényeit kielégíteni, ha a termelés renta­bilitása is biztosítva van, különben nincsen értelme a termelésnek és nem akad, aki kielégítse a piac szükségletét. A malomipari termelésnek rentabi­litása érdekében kontingentálni kellett a produk­ciót, hányadékrendszert kellett életbeléptetni és revízió alá kellett venni a régi készleteket alkotó gabona árára vonatkozó határozatokat, amennyiben le kellett szállítani az ógabonának a monopólium jogával felruházott társaság által szinte törvényes erővel megállapított árait. Az árak leszállítása tényleges veszteséget s nem csak elmaradt hasznot jelent a Gabonatársaságnak, amely konstrukciója folytán nem viselheti el ezt a veszteséget s kény­telen azt másra áthárítani. De kire? A fogyasztót a maximális ár védi, tehát nem marad más hátra, mint az, hogy a veszteséget szolidarisztikus alapon az állam fedezze, vagy hogy módot találjon a veszte­ségnek újabb áthárítására. Ez pedig újabb terv­­gazdasági intézkedés foganatosítását jelenti. A gabonamonopólium esetében a kormány, mint az államhatalom birtokosa az árat közvetlen intéz­kedéssel változtatta meg s ez az intézkedés bizo­nyos értelemben tervgazdasá­gt vont maga után. Az ár befolyásolásának, illetve megváltoztatásá­nak van azonban egy közvetett módja is, ez pedig előzetes tervgazdaságból és az előzetes intézkedé­sek sorából áll. A változatlan fogyasztás esetén az ár emelkedését a termelés korlátozása idézi elő. A termelés korlátozását pedig törvénnyel, rendelettel és más módon lehet elérni. Roosevelt például a juta­lomrendszer alkalmazásával érte el a búza vetéste­rületének korlátozását és ezzel a búza árának föl­emelését. Hogy melyik rendszer jobb, az vita tárgyát alkot­ja, de annyi bizonyos, hogy az ár funkciós kapcso­latban marad úgy a fogyasztással, mint a termeléssel és nem lehet megváltoztatni az árat a fogyasztás vagy a termelés vagy mind a kettő szabályozása nélkül. Az ár megváltoztatása tervgazdaságot előfeltéte­lez vagy tervgazdaságot idéz elő, a tervgazdasági intézkedések pedig nem foganatosíthatók tetszés szerinti mértékben és mennyiségben a mai gazda­sági rendszer gyökeres megmászásának veszélye nélkül. Az irányított gazdasági intézkedések útján van egy határpont, amelyet nem lehet átlépni s nem biztos, hogy a tervgazdasági intézkedések fo­ganatosítása során simán lehessen megállni. Kívá­natos, hogy az illetékes tényezők ezt a további in­tézkedéseik foganatosítása idején ne hagyják fi­gyelmen kívül. Trapl bejelentette a kamatláb leszállítását Nem devalválják a koronát ■ Nem lesz bankjegy­­szaporítás ■ A pénzügyminiszter nyilatkozata az időszerű gazdasági és pénzügyi kérdésekről Prága, szeptember 7. Dr. Trapl pénzügy­­­­miniszter ma délután megtekintette a prágai mántavásárt, ahol az időszerű gazdasági és pénzügyi kérdésekről nyilatkozott. A minisz­ter nyilatkozatában megállapította, hogy a csehszlovákiai áruk külföldi elhelyezése ne­hézkesen folyik, noha a csehszlovákiai cikkek minősége igen jó és a cikkek ára nemzetközi viszonylatban versenyképes. Ezzel kap­csolatban megállapította a miniszter, hogy a cseh­szlovák korona értékcsökkentése beváltotta a hozzáfűzött reményeket, amennyiben kiküszöbölte a korona belföldi és külföldi vásárlóereje közötti diszparitást és a devalvációt nem követte a belföldi árak drágulása. A fizetések és a munka­bérek mai alacsony színvonala mellett a belföldi piac árainak emelkedése rendkívül érzé­keny következményekkel járna. Az utóbbi időben néhány élelmiszer megdrágult s a drá­gulási folyamat általánosan ismert reflex­hatást keltett. Nem lesz újabb devalváció — Ha a csehszlovák koronát ismét deval­válnák, — mondotta a miniszter — ak­kor elkerülhetetlenné válna az általános ár­emelkedés s ez túlságosan nagy áldozat lenne az elér­hető eredményekhez képest. Megállapítást nyert, hogy a kivitel csökkenésének oka csak igen kis mértékben rejlik az áruk magas árában s az exportnehézségek lényege abban van, hogy Csehszlovákia legfontosabb kereskedelmi partnerei számára a saját kereskedelmi és fizetési mérlege egyensúlyának biztosítása a vezető szempont.­­ Ezenkívül egyéb gazdaságpolitikai szem­pontok irányítják a partnerállamok politiká­ját. Ilyen körülmények közepette rendkívüli intézkedésektől sem lehet cso­dát várni. — Fölvevő piacokat csak újabb egyezmé­nyek révén lehet szerezni s az árucsereforga­lom lebonyolításához megfelelő hitelalapokat kell teremteni. — A behozatali tilalmak rendszere nem vált be, amit a legjobban az a tapasztalat bizonyít, hogy a behozatali prohibíció károsan be­folyásolja a kivitelt. A mezőgazdaság és a gyáripar köztü­ri ellentét következménye — A helyzetet hátrányosan befolyásolja a mezőgazdaság és a gyáripar közötti ellentét is. Agrár részről fokozni óhajtják a mezőgaz­dasági termelést és helyre akarják állítani annak jövedelmezőségét. Sajnálatos, hogy a termelés fokozódása ama javakban észlel­hető, amelyek importja révén régebben a csehszlovákiai exportipar kiviteli piacokra tett szert. Egyszerűsíteni kell az állami adminisztrációt . A külpolitikai piacokat ismét hozzáférhe­tővé kell tenni. E cél érdekében szerződések és egyezmények révén szorosabbra kell fűzni a nem­zetközi kereskedelmi kapcsolatokat. Ezen a té­ren az állami intézményekre is nagy feladat vár, mert elsősorban a kereskedelempolitikai rezsim adminisztráció­ját kell leegyszerűsíteni. Az állami intézmények adminisztrációja még mindig nehézkes. Az utóbbi időben fölmerült az az óhaj, hogy a kivitel elősegítése érdekében a kormány külkereskedelmi hivatalt szervezzen. Ezt a tervet már csak azért sem lehet helyesel­ni, mert az új hivatal működése még jobban kom­plikálná az amúgy is bonyolult állami adminisz­trációt. „Bankópréssel nem lehet a nemzeti vagyont gyarapítani*" — A nemzeti vagyon forrása a gazdasági ter­melés jövedelme. Mesterséges eszközökkel nem­zeti vagyont képezni nem lehet, legkevésbé lehet a nemzeti vagyont a bankóprés működtetése ré­vén gyarapítani. Ezért el kell utasítani a bank­­jegyszaporítás iránti óhajt. Leszállítják a kamatlábat . A gazdasági élet érdekében olcsóbbá kell tenni a hitelt s le kell szállítani a kamatlábat. Immár módomban áll a nyilvánossággal közölni, hogy a kormány a kamatláb leszállításának ügyét tervszerűen készíti elő. — A gazdasági helyzet tartós javulása ér­dekében — folytatta a miniszter — ügyelni kell arra, hogy az állam pénzügyi gazdálkodásában rend legyen és a pénzügyi mérleg egyensúlyban legyen. Ezenkívül igen fontos állami feladat az invesztíciós munkálatok számának szaporítása. Trapl miniszter végül megállapította, hogy a pénzpiac helyzete az utóbbi időben javult, de­ normális tőkeképződésre még hosszú ideig nem lehet remény. VETŐMAG. PECENADY nemes BUZA. Államilag elismert kiváló nemesítés.— Rózsamentes erős szalmája. Üszögmentes nagy kalásza. — Sikérdús óriási termés hozamú. Megrendelhető: Pecenady Uradalomban. Posta: Velké-Kostolany. Állomás: Leopoldov. Vételára: Monopol ár és 25% nemesitési felár. — Vasúti tarifa 40%-os kedvezménnyel. Lanyhult a tőzsdeindex Prága, szeptember 7. A hetek óta tartó hossz, mely helyenként viharos jelleget vett föl, a nem­zetközi tőzsdéken elült. A tőzsdeközönség már nyugodtabban ítéli meg a politikai helyzetet és nem tart attól, hogy a háborús veszély idősze­rűvé válhat. Az utóbbi időben nemzetközi vi­szonylatban erősen emelkedett a hadfelszerelési ipar értékeinek árfolyama s az emelkedő irány­zat átterjedt a prágai értéktőzsdére is. Prágá­ban az ideges hangulatot az amiatti nyugtalan­ság is fokozta, hogy a bankjegyszaporításnak refláció alakjában történő végrehajtása céljából igen komolynak hitt körökben heves agitáció folyt s ugyanakkor mozgalom indult a cseh­szlovák korona újabb devalvációja érdekében. Mind a két akció lekerült a napirendről. Illetékes helyen kijelentették, hogy a bankjegy­­szaporítás kérdése szóba sem kerülhet , ugyan­csak nem lehet szó a mai viszonyok közepette a csehszlovák korona újabb értékcsökkentéséről sem. A nyilatkozat lecsillapította a kedélyeket s a tőzsdeközönség nem verte föl az amúgy is túl magasra emelkedett árfolyamokat. A prágai értéktőzsde szilárd irányzatát lanyha irányzat váltotta fel s nyereségrealizálások következtében az árfolyamok jobbára visszamentek. A Cseh­szlovák Nemzeti Bank tanulmányi osztályának jelentése szerint a prágai értéktőzsde tőzsdein­dexe az elmúlt héten a következőképpen ala­kult: Államkölcsönök építési sorsjegy nélkül 102 ezer (előző héten 101.719), valamennyi beru­házási érték indexe 98.564 (97.800), belföldi bankok 100.881 (100.881), ipari és szállítási ér­tékek 98.771 (100.253), a teljes tőzsdeindex 98 ezer 080 (99.073), a hivatalosan nem jegyzett értékek indexszáma 73.369 ( 73.315), valamennyi államkölcsön átlagos rentabilitása 5.082 (5.108), a 6 százalékosnál alacsonyabb kamatozású ál­­lamkölcsönök átlagos rentabilitása 4.980 (5.004), a prágai értéktőzsdén jegyzett valamennyi érték rentabilitása 3.287 (3.291). Az ipari részvények indexének analízise: cukorgyárak 71.470 (72 ezer 360), élelmiszeripar 104.049 (105.379), ve­gyi ipar 152.589 (155.929), sörgyárak 90.249 (92.162), építési ipar 80.898 (78.636), gépgyá­rak 81.880 (86.227), szövőipar 53.323 (53.518), szénbányák 96.936 (97.271), fémipar 85.767 (88.996), az ipari és a szállítási értékek együt­tes indexszáma 98.471 (100.253), Ötvenkétezer vagonra rúg a látható gabonakészletek mennyisége Prága, szeptember 7. A Gabonatársaság au­gusztus 15-iki kelettel ma közzétett kimutatása szerint a monopólium jogával felruházott társa­ság összesen 181.500 vagon gabonát vásárolt és ezzel egyidejűen 132.000 vagon gabonát adott el. A látható gabonakészletek mennyisége tehát 52.000 vagont tesz ki. A kimutatás vágá­nos téte­lekben a következő adatokat tartalmazza: (A cukorkivitel adatai.) Augusztus folyamán Csehszlovákiából 10.687 tonna cukrot exportáltak külföldre. A tavalyi év azonos szakában a cukor­­kivitel mennyisége 10.513 tonnát tett ki. A kivi­tel főképpen a délkeleti irányban fekvő államok felé irányult. Trieszten keresztül 3799 (tavaly 1012 tonna) került kivitelre. Görögországban köz­vetlen útvonalon 1940 (2974) tonna ment és Svájc­ba 1674 (1018) tonna cukrot szállítottak. A Ham­burgon keresztül menő kivitel mennyisége a ta­valyi év azonos szakára vonatkozó kimutatás­ban közölt 3638 tonnáról 1454 tonnára ment vissza. Angliába 507 (464) és Íroszágba­ 231 (98) tonna cukrot exportáltak. A többi importállamba csak jeelntéktelen mennyiségű cukrot szállítot­tak. A cukorkampány 11 hónapja során a cukor­­kivitel teljes mennyisége az előző kampány azo­nos szakában exportált 151.329 tonnával szem­ben. 210.206 tonnára emelkedett (Gyengült a font.) A mai prágai deviza­piacon az angol font 0.225 koronával gyengült. Buenos Aires 2, Stockholm 1, Alexandria 0.25, Helsingfors 0.125 és Lisszabon 0.125 koroná­val ment vissza. Berlin 0.50 és Zürich 0.25 koronával megszilárdult. A valutapiacon az osztrák schilling 0.50 koronát vesztett ár­folyamértékéből. A magyar pengő árfolyama nem változott. * (Prágában folytatják az osztrák—csehszlo­vák kereskedelmi tárgyalásokat.) Az ismétel­ten félbeszakított osztrák—csehszlovák keres­kedelmi tárgyalásokat, amint jelentettük, rövi­desen ismét folytatják. Az osztrák kereskedel­mi kormány most közölte a csehszlovák kor­mánnyal, hogy a tárgyalások helyének megvá­lasztását a csehszlovák kormányra bízza. Jól­informált helyen szerzett értesülések szerint a tárgyalások szeptember második felében Prá­gában indulnak meg. Vétel Eladás Készlet búza 73.947 40.884 31.418 rozs 38.676 26.056 10.146 árpa 41.808 37.633 3.655 zab 21.955 12.673 6.855 kukorica 4.824 4.486 149

Next