Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)
1935-10-20 / 241. (3793.) szám
1935 október 20, vasárnap . KÖZVAZPAiSfAfir1 . Enyhítik a végeladásokról szóló törvényjavaslat szigorú rendelkezéseit Január 1-én lép életbe az új törvény Prága, október 19. A végeladások szabályozásáról szóló törvényjavaslat rendelkezéseit annak idején részletesen ismertette a iP. M. H. A kereskedelmi minisztérium javaslattervezetét eljuttatta az érdekelt kereskedelmi kamarákhoz s kikérte azok szakvéleményét. A beérkezett vélemények alapján a minisztérium a törvényjavaslat néhány szigorú rendelkezésének enyhítését határozta el, ami azonban a javaslat lényegét nem érinti. Az eredeti fogalmazás szerint a kereskedők csak a leltári és a szezonkiárusítást, valamint az úgynevezett fehér heteket rendezhetik meg szabadon, amennyiben nem kell a kiárusításhoz külön engedélyt kérniök. A kereskedelmi minisztérium a maradékkiárusítás rendezését is szabaddá teszi, amennyiben a törvényjavaslatot olyképen módosította, hogy a kereskedőknek a maradékkiárusításhoz sem kell hatósági engedélyt kérniök. A javaslat rendelkezéseinek ez az enyhítése több kereskedelmi ág szempontjából nagy fontossággal bír, mivel például a többi között szövőipari és cipőkereskedelmi cégeknél bevett szokás a maradékkiárusítás, amely semmiesetre sem nevezhető a közönség félrevezetésének. Az ilyen maradékkiárusítás éppen úgy köztudatba került, mint az úgynevezett fehér hét. A módosított törvényjavaslat a végeladás ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket is enyhíti. A javaslat immár a tárcaközi tanácskozások tárgysorozatára került s valószínűleg 1936 január 1-én emelkedik törvényerőre. Kárpátalján igen gyönge a burgonya- és a kukoricatermés Ungvár, október 19. Kapácnövényekből Kárpátalja egész területén szokatlanol kevés termett. Főképpen a burgonyatermés és a kukoricatermés igen gyönge. A kárpátaljai mezőgazdasági egyesületek a rossz termésre való tekintettel azzal a kéréssel fordultak a földművelési minisztériumhoz, hogy engedje meg a káposzta és kukorica, valamint a vetésihez szükséges burgonya vámmentes behozatalát Romániából .... (A régi koronakövetelések Magyarországgal szemben még mindig nem hajthatók be.) A pozsonyi klíringhivatal közlése szerint a csehszlovákiai hitelezőknek a magyar adósokkal szembeni régi koronakövetelése még mindig nem hajtható be. A késedelem oka abban van, hogy csehszlovákiai tartozásokat teljes egészében még nem fizették be és a magyar adósokkal szembeni követelések összegét véglegesen még nem állapították meg. Ez az oka annak is, hogy a kvótát sem lehetett még meghatározni. (A prágai tőzsdeindex.) A prágai értéktőzsdén jegyzett értékek rentabilitásának indexszáma a most elmúlt héten a következőképpen változott: államkölcsönök építési sorsjegy nélkül 102.284 (előző héten 102.247), valamennyi beruházási érték 98.155 (98.205), belföldi bankok 100.998 (100.998), ipar és szállítási értékek 100 ezer 819 (98.641), a teljes tőzsdeindex 99.585 (97.939), a hivatalosan nem jegyzett értékek indexe 72.610 (72.437), valamennyi államkölcsön átlagos rentabilitása 5.075 (5.076), a 6 százalékosnál alacsonyabb kamatozású államkölcsönök átlagos rentabilitása 4.971 (4.975), a prágai értéktőzsdén jegyzett valamennyi érték rentabilitása 3.272 (3.285). Az ipari vállalatok indexének analízise: cukorgyárak 76.207 (72.737), élelmiszeripar 108.183 (107.120), vegyiipar 160 ezer 899 (155.871), sörgyárak 91.813 (91.813), építési ipar 80.857 (79.280), gépgyárak 83.103 (80.591), szövőipar 52.276 (52.485), szénbányák 96.407 (94.478), fémipar 86.164 (83.843), különböző vállalatok 106.775 (106.489). (Háromszázmillió dinár csehszlovákiai tőke a jugoszláv bankoknál.) A jugoszláv pénzintézeteknél elhelyezett külföldi tőkét legújabban 3 milliárd dinárban mutatják ki. Ebből 200 millió dinár magyar követelés, a franciák 800, az osztrákok 500, a svájciak 350, a csehszlovákok 300 a belgák 250, a németek 180, az olaszok 100 és az amerikaiak 300 millió dinárt követelnek. (A csehszlovákiai gyáripar és a szankciók.) A fémipari vállalatok országos szövetségének mai közgyűlésén Mixa mérnök, csehszlovákiai gyáriparosok országos szövetségének főtitkára is megjelent és kijelentette, hogy a gyáriparosok országos szövetsége megbízottat küld Genfbe a megtorló intézkedések gyakorlatának tanulmányozása érdekében. Ha a gyáriparosok megbízottja Genfben azt tapasztalná, hogy a népszövetség kedvezményeket biztosít a szankciókban résztvevő valamelyik külföldi állam részére, akkor ezeket a kedvezményeket a csehszlovákiai gyáripar számára is kérni fogja. (Mennyi váltópénz van forgalomban?) A legfelső számvevőszék jelentése szerint szeptember 30-án 599.110.929.05 korona összegű fémváltópénz és 366.709.045.70 korona összegű papírváltópénz volt forgalomban. Nyers selyemkiviteli kényszer Olaszországban Milánó, október 19. Az olasz kormány Olaszország és a külföld szövőipara, valamint a selyemkereskedelem szempontjából nagyjelentőségű intézkedést foganatosított, amennyiben elrendelte, hogy az 1934. évi és az előző évek terméséből eredő nyersselyemkészleteket azok birtokosai kötelesek külföldre exportálni. A kiviteli kényszer oka abban van, hogy a nyersselyem ára Olaszországban mintegy harminc százalékkal felülmúlja a nemzetközi piacok árait s a kormány attól tart, hogy a nagy árkülönbözet folytán az olasz selyem elvesztheti külföldi piacait. Az ez év végéig nem exportált nyersanyagkészleteket a kormány elkoboztathatja. (Készül a forgalmiadótörvény novellája.) A forgalmi adóról szóló törvény novellázásának előkészületei a pénzügyminisztériumban serényen folynak. A novella valószínűen decemberben kerül a nemzetgyűlés elé s letárgyalása után visszaható érvénnyel lép életbe, úgyhogy a rövidesen lejáró forgalmiadótörvény érvényét nem is hosszabbíttatja meg a kormány. (Csehszlovákia komlókészletei.) Az állami statisztikai hivatal jelentése szerint augusztus 1-én a csehszlovák köztársaság területén összesen 42.827 métermázsát tett ki a komlókészlet. Ebből a sanzi készlet 21.342 métermázsa, míg 15.000 métermázsa ismeretlen eredetű . (Háromszázötvenhatmillió pengőre csökkent Magyarország bankjegyforgalma) Budapestről jelentik. A Magyar Nemzeti Bank bankjegyforgalma az október 15-i kimutatás szerint az október 7-i forgalommal szemben 15,2 millió pengővel 356 millióra csökkent. A csökkenést a zsirószámlákra történt befizetések és váltóvisszaváltások idézték elő. Az állami számlákra 7.9 millió pengő, az egyéb zsirószámlákra pedig 2.3 millió pengő folyt be. A váltóesedékességek összege 8.4 millió pengővel volt nagyobb a váltóbenyújtások összegénél. Az érckészlet nagyobbára a váltópénzkészlet szaporulata kövekteztében 1,4 millió pengővel növekedett. (A nyugati tőkepiac idegessége.) Londonból jelentik: Az Egyesült Államokba szeptember 9-től október 9-ig 339,800.000 dollár értékű aranyat vittek be és pedig 166,500.000 dollárt Franciaországból, 87,700.000 dollárt Angliából, 56,700.000 dollárt Hollandiából. A Párisi jelentés szerint a Francia Bank heti mérlegében az aranykészlet újabb 137 millió frank gyarapodást mutat s 72.093.000.000 frankra rúg. Az ércfedezet százalékszáma 74.72-ről 74.79-re emelkedett. (Nemzetközi viszonylatban drágulnak az árak.) Az elmúlt hét folyamán a nemzetközi piacokon a rozs, a csehszlovák cukor, a nádcukor, az amerikai gyapot, az egyiptomi gyapot, a gyapjú, a juta, a kaucsuk, a kávé és a cipőtalpbőr megdrágult. A petróleum ára nem változott. A búza, a borjúbőr és a szén ára lanyhult. A világpiacok áruindexszáma a következő változást manitóbabúza 37.78 (előző héten 38.10), mutatja: őszi búza 51.90 (52.29), rozs 31.45 (30.93), cseh cukor ab Hamburg 18.87 (18.44), centrifugál nádcukor ab Newyork 46.85 (45.80), amerikai gyapot 52.50 (52.11), egyiptomi gyapot 37.69 (37.33), tapsgyapjú 40.24 (38.96), réz 38.72 (37.91), petróleum 46.70 (46.70), kaucsuk 18.75 (18.03), juta 35.47 (33.91), kávé 27.75 (27.29), cipőtalpbőr 59.89 (56.78), angol borjúbőr 51.33 (51.35), szén 51.72 (51.75). JKKrtiUHfj * iA!ü'tAK' A JLi. Kárpátalján kiválóan sikerült a szüret , ugrásszerűen emelkedik a hordó ára Beregszász, október 19. (Saját tudósítónktól.) A beregi szőlőhegyeken megkezdődött a szüret. A szellő szedése, szállítása és átvétele javában folyik, de a termelők nem tudják, hányadán vannak, mert a felvásárló kereskedők az ár összegszerű meghatározása nélkül veszik meg a szellőt utólagos fizetésre. A szőllő átvételének ezen bizonytalan volta miatt érthető a szöllőtermelők aggodalma. A bő szüret dacára nincs meg a biztos remény arra, hogy a szöllő meghozza végre hasznát, sok fekete szüret után pedig felférne a termelőkre egy vig szüret. A szöllőtermés eredménye minden várakozást felülmúl. Ilyen termésre senki nem számított, ez kitűnik abból, hogy azoknak, akik szöllőt maguk dolgozzák fel és szűrik meg, nincsen elegendő hordójuk. Egész Ruszinszkóban nagy a hordóhiány, ami példátlan konjunktúrát eredményezett ebben az iparágban. A hordók ára versenyre kelt a mustéval. Egy hónappal azelőtt a hordók literenkénti ára még húszharminc fillér volt, ma hatvan-hetven fillér és alig kapható. Az árrontó spekulációval szemben a borszövetkezet a kapott hárommillió lombardkölcsön felhasználásával igyekszik az árak alakulását kedvezően befolyásolni és ezért elsősorban a kistermelők szellőit veszi át, hogy azoknak kínálatától mentesítse a piacot. A borkereskedők kartelljével szemben a szöllőbirtokosok higgadt fellépésükkel védekeznek és igyekeznek a szellőt minél nagyobb mennyiségben maguk feldolgozni. A kartellbe tömörült helyi borkereskedőkön kivül, a bő szüret hallatára igen sok idegen borkereskedő is megjelent a beregszászi piacon és nagy érdeklődést tanusít a ruszinszkói szellő és bor iránt. Az idegen borkereskedők megjelenése növelte a keresletet és ez bizonyára az árak kedvezőbb kialakulását s javulását fogja eredményezni. Szlovenszkón is jól sikerült a szüret Pozsony, október 19. Szlovenszkó szőlőtermő vidékein a szüret befejeződéséhez közeledik. A szőlőtermés úgy mennyiségben, mint minőségben igen jó. A szőlő ára kg-ként 1.60— 3 korona. A must ára 6 koronára ment vissza. (A Gabonatársaság egyévi nyeresége: 132 millió.) A gabonakereskedelmi monopólium jogával felruházott Gabonatársaság június 30. kelettel lezárt mérlege a társaság első üzletévére 132 millió koronás nyereséget mutat ki. A Gabonatársaság fennállásának első évében összesen 180.765 vagon gabonát vásárolt, vagyis vagononként nyeresége 730.23 koronára rúg. A szállítási és a beraktározási költségek mintegy 96 millió koronát emésztettek fel A személyi és a tárgyi rezsi 5,43 millió koronát igényelt. Forgalmi adó címén 9 milliót és egyéb adóban, valamint illetékekben 4.9 millió koronát fizetett a Gabonatársaság az államkincstárnak. A vállalat valószínűen 6 százalékos osztalékot ad részvényeseinek. Ha a Gabonatársaság milliárdos forgalmát tekintjük, akkor a mérlegben kimutatott 132 millió koronás nyereség valóban elenyészően kis része az összforgalomnak, ha azonban tekintetbe vesszük azt a körülményt, hogy a monopólium jogával felruházott rt. egész alaptőkéje 60 millió koronánál nem több, akkor megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a mai válságos helyzetben, amidőn a szolid alapokra helyezett kereskedelmi és gyáripari vállalatok egész serege adja be a kulcsot, akadhat olyan válallat, mely fennállásának már első évében is több, mint a kétszeresét keresi meg annak az összegnek, amely alaptőkéjét alkotja. Az éremnek azonban másik oldala is van, mert azt sem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy minden üzleti vállalkozás kockázattal jár s 132 millió korona nyereség helyett ugyanilyen összegű veszteség is adódhatott volna. Még rágondolni is rossz, hogy milyen bonyodalmak származtak volna ebből, mert ne felejtsük el, hogy a Gabonatársaság nem állami intézmény, hanem kereskedelmi részvénytársaság, az állam csak támogatja a tevékenységének kifejtésében, de anyagi szavatosságot mindössze 60 millió korona erejéig vállal s csak az ama üzletekből eredő veszteségért, amelyek lebonyolítására a kormány kifejezett utasítást ad. Reméljük, hogy a második gazdasági esztendő is legfeljebb a Gabonatársaság eladóinak hoz csalódást, s nem a Gabonatársaságnak, akkor majd még nagyobb büszkességgel állíthatjuk példának oda, hogy íme milyen perspektívák nyílnak ama kereskedelmi részvénytársaságok számára, amelyek üzletkörüket és pártprotektoraikat jól választják meg. (Állatvásári ni.) A hétfői prágai állatvásár felhajtása, a vásárpénztár igazgatóságának jelentése szerint, 620 szarvasmarha, 2800 belföldi hússertés és 2500 külföldi bakonysertés lesz. Talpfa-presztízs Prága* október 19. Dr. Jaroch, az államvasut prágai igazgatóságának elnöke az államvasut igazgatótanácsának legutóbbi ülésén bejelentette, hogy a prágai vasutigazgatóság körzetében az idén a pályatestet 83 kilométer hosszúságban kellett megjavítani és 151 váltót kellett kicserélni. Noha a munkálatokhoz szükséges 40 millió korona az igazgatóság rendelkezésére állt, a pályatestet csak 52 kilométer hosszúságban javították meg és mindössze 30 váltót cseréltek ki. Ennek egyedüli oka a talpfahiányban van, mivel a prágai igazgatóság mindössze 50 százalékban fedezhette talpfaszükségletét. A prágai vasútigazgatóság elnökének nyilatkozata leplezetlenül feltárja azt a súlyos helyzetet, amelybe a vasút az úgynevezett talpfapanama következtében került. A csehszlovák államvasút 1934-ben még 900 ezer talpfát vett át, míg az idén mindössze 700 ezer talpfa kerülhetett átvételre. Az idei szállításra szóló pályázatot a vasút még tavaly szeptemberben írta ki, de csak az idei év áprilisában döntött a pályázatok sorsa felől, noha talpfára sürgős szüksége volt. A vasút tagadhatatlanul talpfahiányban szenved és ennek egyedüli oka abban van, hogy nemcsak azokat a cégeket rekeszti ki a szállításból, amelyeknek szerepük van a talpfapanamában, de még azoktól a cégektől sem vesz árut, amelyekről feltételezi, hogy a birtokukban lévő talpfa esetleg az afférban szereplő cégek tulajdonából ered. A vasút presztízskérdést csinál ebből és nincsen különös tekintettel sem a talpfahiányra, sem pedig arra, hogy a talpfahiány enyhítése érdekében külföldről kell árut importálnia, amikor belföldön fölös mennyiségű talpfa van. A vasút nincsen tekintettel Szlovenszkó és Kárpátalja speciális gazdasági érdekeire és kirekeszti e két országrész talpfájának nagy részét a szállításból, noha a fakereskedelem súlyos válságban van és a válság kiéleződése nemcsak a panamistákat, hanem a legszegényebb embereket, a famunkásokat is sújtja. Távol áll tőlünk az a szándék, hogy védelmünkbe vegyük a panamistákat, sőt ellenkezőleg mi is azt kívánjuk, hogy a talpraaffért mielőbb likvidálják a hatóságok, a bűnösöket szigorú büntetéssel sújtsák, de ne büntessék az ártatlanokat és presztízsokokból ne fokozza a vasút Szlovenszkó és Kárpátalja faválságát s ne növelje e két országrész munkanélküliségét. A vasút a mostani rendszerrel nem jól jön ki, erre vall az is, hogy a kínálat egy részének kirekesztése következtében máris magasabb árakat kénytelen fizetni. A vasút gondoljon a deficitjének apasztására, gondoljon Szlovenszkó és Kárpátalja gazdasági érdekeire, likvidáltassa a talpfapanamát s néhány bűnös bűne miatt ne büntesse az ártatlanokat. 1. 1. (Északszlovenszkó burgonyatermése jobb a tavalyinál.) Liptóiban, Árvában és a Szepességben a burgonyatermés mennyiségben 15—20 százalékkal fölülmúlja a tavalyi termést. A burgonya keményítőtartalma 20—23 százalék és ára aib feladóállomás 25 koronaméter mázsánként. Mit kapunk a valutákért11 Prága, október 19. KS 100 pengőért . ........................ 483.50 100 schillingért ........................ 463.50 100 zlotyért ............................. 461.— 100 lejért .................................. 13.60 100 márkáért............................ 673.— 100 dinárért ............................. 52.95 100 svájci frankért................... 786.50 100 francia frankért................... 160.45 100 belga frankért................... 409.— 100 líráért ................................. 149 40 100 holland forintért . . . 1637.— 1 amerikai dollárért .... 24.20 1 angol fontért........................ 118.75 Mit fizetünk a valutákért? Prága, október 19. K0 100 pengőért ............................. 486.50 100 schillingért 466 50 100 zlotyért ............................. 464.— 100 lejért ................................. 13.90 100 márkáért............................ 677.— 100 dinárért . .... 53.35 100 svájci frankért................... 78. 50 100 francia frankért................... 161.05 100 belga frankért........................ 411.— 100 líráért .................................. 150.60 100 holland forintért .... 1643.— 1 amerikai dollárért .... 24.40 1 angol fontért ...... 119.75