Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-19 / 15. (3864.) szám
1936 január 19, vasárnap. A CsAF-MLSz (a csehszlovákiai Magyar Labdarugók szövetsége) HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI: A kerületek közgyűléseiről küldött üdvözleteket az I. B. köszönettel tudomásul vette. A Rozsnyói SC—Egri Vasas SE ügyben a C 3AF— mindaddig nem teszi meg a kellő lépéseket, míg az egyesület 50 korona kezelési költséget nem küld. Felhívjuk az egyesületet, hogy 5 napon belül vagy a fenti összeget küldje be, vagy pedig értesítse arról, hogy a feljelentéstől eláll (K. E. 841—9S5.) A CAF következő játékosok részére nem adott katonai vendégszereplésre engedélyt: Perlik Ferenc DSM Schönpriesen—Főrévi TC (sem a DFV- tól, sem az egyesülettől nem jött meg az engedély), Fiaskó Dezső Munkácsi SE—SK Náohod (nem terjesztette be az előirt mellékleteket s újabb átlépést jelentett be). (Ny.. 48. Kt. 18—986) Spéchtenhauser (Müller) Kálmánt Ligeti SE a CAF törölte igazolt játékosai sorából. (Ny. 25— 936.) A CAF kiadta az alábbi játékosokat: Timin Mátyás SK Prievoz—Főrévi TC, Felföldi Sándor Füleki TC— MLSz, Budapest (az egyesület küldje be az igazolványt, valamint jelentést arról, miképpen történt a kiadatás, mégpedig 5 napon belül), Skoumal Béla Tornaljai SE—SK Ivaocioe (Ngy. 580., Kp. 939., 935., Kp. 6—936.) Az I. B. kiadta a következő játékosokat a zárójelben feltüntetett feltételek mellett: Timm Mátyás Főrévi TK—SK Prievoz (6 hó, 57.50 Kő), Póás János Galántai SE—SK Rapid Trnava (S hó, 612 Kő), Nagy András (6 hó, 1192 Kő), Kubacska Gyula (6 hó, 600 Kő).(Ny. 32., D. 53-55,933.) . •Az 1. B. nem adja ki az alábbi játékosokat: Hruza Mihály Érsekujvári SE—DSK Gabliez (15.), Fialkó Dezső Munkácsi SE—SK Náchod (8. §). (D. 56., Kt. 46—936.) Steiner Gyula Lévai TE—SK •Tisovec átlépője érvénytelen, mivel ez nem az előirt nyomtatványon történt. (D. 57—935.) .Átlépésüket visszavonták: Gáspár László TE—Sáliéi SC, Miohandesz József Galántai Lévai SE— Taksonyi AC. Az Igazgató Tanács január hó 22-én este 8 órakor rendkívüli ülést tart, melyen kerületi közgyűlések ügyét fogja tárgyalni. A kerületeket fölhívjuk, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvét, az évi jelentést, a zárszámadásokat és a költségelőirányzatot haladéktalanul küldjék be. CAF—MLSz titkársága. SPORTHÍREK )( Varga Ius, a kiváló magyar vivóbajnoknő, Bécs bajnoka is részt vesz a jövőheti pöstyéni vivóakadémián, ahol a lemondott Preiss helyett Eleki Ilonával mérkőzik. )( A svéd király a stockholmi fedettpályaversenyen Sperlingna Krabwinkel Hildával párban a Müller-Pougmann kettős ellen 8:6, 7:5 arányban győzött. )( A Lévai Torna Egylet jubileumi évének megünneplésére készül. Léváról jelentik: Az LTE jubiláns évébe lépett, amelyet azzal kíván a lévai áldozatkész sporttársadalom előtt emlékezetessé tenni, hogy megnyeri a Dél-kelet futballbajnokságát. — Január 26-án nyilvános főpróbát tartanak, 27-én pedig nagyszabású előadásban mutatják be az egyesület műkedvelői Móricz Zsigmond .,Nem élhetek muzsikaszó nélkülek ma vígjátékot. — Február 8-án rendezi meg az LTE tizedik subiláris álarcos jelmezbálját, amely iránt Léván és egész környékén rendkívüli érdeklődés nyilvánul meg. — A darab és a bál rendezése körül ifj. Schubert Pál, Jánosi Jenő, Schlesinger Béla dr. Korpás László és dr. Weisz László egyleti funkcioniáriusok fejtenek ki nagy agilitást. — Február 23-án tartja az LTE évi rendes közgyűlését. )( Eperjesi sporthírek. Tudósítónk jelenti: Mint ismeretes, a szlovenszkói magyar asztalitenisz bajnokságok során vasárnap az eperjesi PTVE a Kassai SC felett, a kassai Makabi pedig a kassai Törekvés felett aratott győzelmet. A két győtes csapat a továbbjutásért január 26-án Kassán fog küzdeni. — Markovics Géza, az Ungvári AC játékosa átigazolását kérte a PTV- be s igy a csapat újra jó játékossal erősödik. — Az idei rendellenes időjárás miatt a jégkorongjátékok szezonja nagyon rövid lesz Ennek ellenére a szezon igen mozgalmasnak ígérkezik. A Slavia jégkorongegyütése mellett az idén már a PTVE és a Törekvés is megalakították jégkorongcsapatukat. Az MTSz jóvoltából mindkét csapat teljes felszereléshez juott.( A besztercebányai téli Makabiak hírei. Tudósítónk jelenti: A téli Makabi-játékok elhelyezőbizottsága befejezte munkáját. Beszercebányán, Szliácsfürdőn és Zólyomban ötezer résztvevő részére biztosítottak lakást. Az organizációs bizottság felhívja a résztvevők és érdekődők figyelmét arra, hogy a szállásadókkal, éttermekkel csak Makabi organizációs titkársága után lehet megalalapozásokat kötni, ezért mindenki idejében jelentse be igényét. A kassai rádió február 18-án délután 5 óra 25 perckor ismerteti a téli Makabi játékokat, BOX és BIRKÓZÁS )( Czája Jánost, Budapest prof birkózó bajnokát tegnap Prágában Frysinsky Gusztáv 21 perces küzdelem után legyőzte. ) A néger Joe SouIk Csikágóban 15 009 néző előtt 85 mp alatt kiütötte az amerikai német Charlier Retzlaffot. >K 15 özöat DAÍVÁGP . ...................If A gazdaadostágok rendezése Prága, január 18. Múlt év végén, mint ismeretes, érvényüket vesztették a gazdavédelmi intézkedések , a kormány három új rendeletet léptetett életbe. A rendeletekről már ismételten beszámoltunk olvasóinknak, közóhajra azonban részletesen ismertetjük azokat. A törvények és rendeletek gyűjteményében 249 250 és 251 szám alatt megjelent rend: letek a gazdaadósságok és a munkanélküli adósságok ügyét rendezik s elsősorban meghatározzák a gazda és a munkanélküli fogalmát. A gazda és a munkanélküli fogalma Gazdának az olyan egyén tekinthető, aki kizárólag vagy túlnyomóan mezőgazdasági birtokon folytatott gazdálkodásból él. A gazda fogalma alá tartozik a gazda hagyatéka is, amennyiben a hagyaték még nem került átadásra. Továbbá a gazda fogalma alá tartoznak azok a kereseti és gazdasági szövetkezetek is, melyek tagjainak túlnyomó többsége mezőgazdasági foglalkozást űző egyénekből áll. Munkanélküli az olyan egyén, aki az 1931 február 23-tól számított időszak során legalább három hónapig tagja volt a betegségérzőnek,s a munkaközvetítő hivatalnál munkáért jelentkezett, csak szabálytalan időközben és csak olyan munkát kapott, melynek jövedelme nem fedezte a megélhetési költségeit. Továbbá munkanélküli fogalma alá tartozik az az egyén, a aki az említett időszakban legalább három hó tartama alatt önáló tevékenységet folytatott s eme idő alatt nem róttak ki rá olyan kereseti és jövedelmi adót, melynek kivetési alapja meghaladná a 15.000 koronát s aki a gazdasági viszonyok folytán kereseti tevékenységéről lemondani kényszerült és nincsen elegendő jövedelme ahhoz, hogy önmagát, valamint azokat a személyeket, akiknek vele szemben igényük van az eltartásra, rendesen táplálhassa. Melyik az inségjárás? Inségjárásbeli az a gazda, aki az 1934 júlus 16-tól 1935 december 31-ig terjedő időszakban inségjárásnak minősített járásban gazdálkodott. a A szlovenszkói és a kárpátaljai viségjárások következők: Bártfa, Pozsony (külső járás), Losonc, Malacka, Dunaszerdahely, Beregszász, Ilosva és Munkács (külső járás). A rendeletek különbséget tesznek a hosszúlejáratú jelzálogos kölcsönök és a többi követelések, illetve az azokkal kapcsolatos adósságkönnyítétiek között. i) privilegizált követelések továbbá azok, amelyek az adós szempontjából a kereskedelmi törvény értelmében vett kereskedelmi üzletből erednek ; j) végül privilegizált követelések az adók, az illetékek, a közterhek és a vámok, kivéve a közjogi biztosító intézetek illetményeit. Olyan adósságok esetén, amelyek összege a rendes és a késedelmi kamattal együtt 1236 október 1-én meghaladja a 10.000 koronát, a kormányrendeletben foglalt könnyítésekre vonatkozó igényét, az adósnak érvényesítenie kell. Az igény érvényesítése olyképpen történik, hogy az adós 1936 október 1-ig ajánlott levélben vagy e ismervény elenében átadott írásban a hitelezőjével közli, hogy a kedvezményre igényt tart. Ha az adós ezt a határidőt elmulasztja, elveszti a rendelet szerinti jogát. A 20.000 koronás összeget meghaladó tartozás esetében, ha a hitelező az igényt tartalmaz levél elküldése idején pénzintézet és 1935 október 1-én is a pénzintézeté volt a követelés akkor a hitelező pénzintézet részére az adós nyilatkozatot köteles adni arról, hogy a követelés az adós mezőgazdasági ingatlanaira jelzálogosan bekebelezhető. A nyilatkozatot az adós akkor köteles megadni, ha a hitelező azt kifejezetten kéri; ebben az esetben a kért okiratot az adós a kérelem közlésétől számított 15 napon belül köteles megadni. Az adósságok törlesztésével kapcsolatos könnyítések joga a 19. §. szerint továbbá a következő esetekben nem illeti meg, az adóst a) ta fizethetne, de nem fizetett, úgyhogy a gazdákkal szembeni végrehajtásokról és csődnyitási eljárásokról szóló eddigi ideiglenes rendelkezések értelmében vele szemben megtagadták a vagyonfelügyeleti kérelem teljesítését, vagy pedig a kérelem teljesítéséről szóló határozatot később hatálytalanították; b) ha az adós a vagyonát olymódon kezeli, hogy jogos aggodalommal attól lehet tartani, hogy nem fog kötelezettségének eleget tenni. (A rendelet ugyanazokat a példákat sorolja föl, mint a hosszúlejáratú jelzálogos tartozások rendezéséről szóló rendelet.) A hitelezőnek ebben az esetben joga van a követelés teljes hátránkának a kamatokkal együtt való azonnali megfizetését kérni. Ez a jog akkor is megilleti, ha a rendeletben meghatározott részleteket rendesen megkapta. A hátralék megfizetését a hitelezőnek ajánlott levélben vagy elismervény ellenében átadott írásban kell kérnie és legalább nyolcnapos határidőt kell az adósnak adnia. A hosszu'e'érafu jelzálogos köcsönök A hosszulejáratú jelzálogos kölcsönök csoportjába azok a kölcsönök tartoznak, amelyek gazda mezőgazdasági birtokán jelzálog alakjában a biztosítva vannak és tíz évnél hosszabb idő alatt szabályszerű részletek alakjában törlesztendőik. A rendelet rendelkezései nem vonatkoznak az 1934 december 31-ike utáni időben keletkezett adósságokra és az emissziós kölcsönökből eredő követelésekre. Az ebbe a kategóriába tartozó adósságokat a következőképpen kell törleszteni: az adós a január 1-től érvényben levő maximális kamaton kívül az eredeti tartozás 30 százalékát fizeti, vagyis január 1-től kezdve olyan annuitás fizetendő, mely a maximális kamatból és az eredeti tartozás összegének % százalékából tevődik össze. Ha az adós és a hitelező között kötött megállapodás szerint az annuitás vagy a kamat kisebb, akkor csak a kisebb összeget kell fizetni Az adós és a hitelező között kötött megállapodás többi pontja érvényben marad. Az adós továbbá köteles mindazokat a hátralékos kamatokat költségeket és tartozásának egyéb járulékait megfizetni, amennyiben ezek 1933 május 9-ike után váltak esedékessé. Az inségjárásokon kívül lakó adós ezen felül tőketörlesztés hátralékát is megfizetni köteles, a ha az évi részlet összege nem haladja meg az eredeti tartozás 5 százalékát. Az adósnak vény ellenében ajánlott levélben vagy elismerát adott írásban 1936 június 30-ig kell a hitelezőjével közölnie, hogy igényt tart a rendeletben foglalt kedvezményekre. Ebben az esetben a hitelező köteles az adós legközelebbi részletének javára írni azt az összeget is, amellyel az adós által 1936 január 1-ike után fizetett összeg meghaladja a rendeletben meghatározott részlet összegét. Az adós követelheti a hitelezőjétől, hogy írásos nyilatkozatot adjon neki az új fizetési modalitásokról. A nyilatkozatnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: a tőkekövetelés összegét 1936 január 1-iki érvénnyel, a hátralékos mellékkövetelések és annuitások összegét, a tőketartozás törlesztésére szolgáló új részlet összegét és a mellékkövetelések törlesztésére szolgáló részletek öszegét. Az ebbe a kategóriába tartozó követelések 1914 április 1-ike, inségjárásban 1945 április 1-ike előtt még akkor sem mondhatók föl, ha a követelésekre vonatkozó szerződés a hitelezőnek korábbi terminusra szóló fölmondási jogot biztosít. A fölmondhatatlanság előföltétele, hogy az adós rendesen fizesse a tőketörlesztés részletét, a törvényes kamatot, a hátralékos annuitások és melléktartozások részletét és kamatját , eleget tegyen mindama kötelezettségének amelyet a hitelezővel szemben vállalt (például az ingatlanok biztosítása stb.). Nem tarthat igényt az adós a könnyítésre, ha nem gondoskodik az ingatlana értékének megóvásáról, ha ingatlanát nem biztosítja tűz ellen (a biztosítási díjat természetesen az adósnak kell fizetnie), ha az ingatlanában kárt tesz, vagy ha vagyonát olymódon kezeli, hogy veszélybe kerül az adós cg megfizetésének lehetősége. Az az adós sem tarthat igényt a rendeletben foglalt környgésekre, aki nem adja hozzájárulását a hitelezőjének - ha a hitelező pénzintézet — ahhoz, hogy vele szemben fennálló követelését egy másik hitelezőre ruházza át, ha az új hitelező legalább azonos feltételek mellett hajlandó a követelést átvenni és az átruházással kapcsolatban minden költséget magára vállal. Mindazok a szerződéses megállapodások, melyek szerint az adós kijelenti, hogy eleve lemond az ebben a rendeletben foglalt könnyítésekről, érvénytelenek. Ha az adós a könnyítésekre megfelelő alakban (írásban) igényt emelt, akkor erről a jogáról legkorábban 1937 július 1-én ugyancsak írásban mondhat le. A rendelkezések azokra a követelésekre is vonatkoztathatók amelyeket az 1936 január 1-től június 30-ig terjedő időszak során rövidebb lejárati tervezettel bekebeleztek, ha ezek a követelések 1934 december 31-ike előtt jelzálogos követelések alakjában nem álltak fenn. A többi adósságok Az 1936 január 1-ike előtt esedékessé vált minden egyéb adósság esetében az adós maximális (ha a megállapodása értelmében alacsonyabbat kell fizetnie akkor alacsonyabb) kamatot fizet s ezen kívül 1936 október 1-től kezdődően minden év április 1-én és október 1-én olyan összegü részleteket kel fizetnie, amelyek az eredeti tartozás összegének 1/1. részét, vnségjárásban/is részét teszik ki. A részletek összegét tízzel osztható számú egész koronára fölfelé kell kikerekiteni s a félévi részlet összege 200 koronánál kisebb nem lehet. Ennél a rendeletben meghatározott összegű részletnél magasabb részletet a hitelező akkor sem igényelhet, ha az adós és a hitelező között kötött megálapodás magasabb összegű részletekről szól, vagy ha a követe és alapjául váltó szolgál. Ezeket a rendelkezéseket a 250. számú rendelet 13. §-a tartalmazza. A rendelet 17. §-a szerint ez a rendelkezés nem vonatkozik a következő követelésekre: a) az adós alkalmazottainak a szolgálati szerződésből eredő követelése; főképpen az óvadékok visszaadására vonatkozó igény; b) törvényes tartásdíjkövetelések;, c) természetbeni ellátásra vonatkozó igények; d) magánbiztosító intézetek biztosítási díjkövetelése; e) emissziós kölcsönökből eredő követelések; f) olyan követelések, melyek 1983 május 9-ike után, inségjárásban 1935 december 31-ike után keletkeztek. (Közjogi biztosító lntéetek számára a rendelet 1936 október 1-én és 1937 április 1-én esedékes külön részleteket is biztosít; ha az ilyen követelés biztosítékául váltót írt alá az adós, akkor a rendeletben foglaltak szempontjából a követelés keletkezésének időpontja szolgál zsinórmértékül, még akkor is, ha a vátót annak lejárta után megújították.) g) A rendelkezés nem vonatkozik továbbá a tőketörlesztés megállapodásszerű olyan részleteire, melyek összege nem haladja meg az eredeti tartozás összegének 5 sázalékát, továbbá az olyan követelések annuitására és kamatjára, amely követelések 1933 május 9-ike, inségjárásban 193) december 31-ike után keletkeztek; b) iparűzők olyan követelésére amelynek összege 600 koronát, nem halad meg, illetve olyan gazdával szemben, aki 1936 január 1-én 20 hektárnál nagyobb mezőgazdasági termettel bíró birtokon gazdálkodott, e követelés felső határa 1200 koronát tesz; A határdő elmulasztása Ha az adós nem fizeti a törvényes részleteket vagy a kamatot, noha a hitelező az elmulasztott részletek vagy kamatok fizetésére ajánlott levélben vagy elismervény ellenében átadott írásban legalább hatheti póthatáridő nyújtásával felszólította, akkor a hitelező jogot szerez arra, hogy egész követelését kamatokkal együtt esedékessé tegye. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a váltótartozás adósa nyolc napon belül nem újítja meg a lejárt váltót Ugyancsak esedékessé tehető az egész hátralékos követelés, ha az adós nem adja hozzájárulását ahhoz, hogy a hitelező pénzintézet a követelést egy másik hitelezőre ruházza át, ámbár az új hitelező legalább azonos feltételek mellett hajlandó a követelést átvenni és magára, vállalja az átruházással járó valamennyi költséget. Vitás követeléseknél a részletfizetést a tartozás e ismerését vagy a követelés jogerőre emelkedését követő áprlis 1-én vagy október 1-én kell megkezdeni. Ilyen esetekben azonban a félévi részletek összegét olyképpen kell fölemelni, hogy az egész tartozás 1944 április 1-ig, vnségjárásban 1945 ápriis 1-ig le legyen fizetve. Ha nem a 17. §-ban fölsorolt privilegizált követeések esete forog fenn, akkor a rendelet 13. §-ában meghatározott félévi részletekben kell azokat az adósságokat is megfizetni, amelyek 1939 december 31-ig válnak esedékessé vagy fölmondás alakjában esedékessé tehetők. Az adósnak jogában áll a részletek fizetését már 1936 október 1-én megkezdenie, de a 18. §-ban meghatározott részletek alakjában későbbem is hozzákezdhet a fizetéshez, ha a követelést 1939 december 31-ig terjedő időn belül az adós akarata ellenére esedékessé tette a hitelező. A részleteket az esedékességet követő áprlis 1-én vagy október 1-én kell megkezdeni s a részletek összegét olyképpen kell megállapítani, hogy a tartozás legkésőbb 1944 április 1-én (vnségjárásban is) le legyen fizetve. Valamennyi megállapodás, amely ellentmond e rendelet rendelkezéseinek, érvénytelen, ha a megálmodásban az adós lemond a rendeletben foglalt könnyítések jogáról/ Erről a jogáról az