Prágai Magyar Hirlap, 1936. március (15. évfolyam, 51-76 / 3900-3925. szám)

1936-03-22 / 69. (3918.) szám

1936 március 22, vasárnap. BBS A fakitermelési kvóta: 70 százalék Prága, március 21. A fassindikátus, amint jelentettük, azzal a kívánsággal fordult a kormány­hoz, hogy a fakitermelési kvótát az eddigi 60 százalékról 70 százalékra emelje föl. Az indítvány a minisztertanács tegnapi tárgysorozatán szerepelt. A minisztertanács elhatározta, hogy a fakitermelés szabályozá­sáról szóló kormányrendelet érvényét az 1936/37 gazdasági esztendő tartamára meg­hosszabbítja s a rendelet alapján hirdetményt tesz közzé, mely a fakitermelési kvótát az április 1-től kezdődő gazdasági évre az eddigi 60 százalékkal szemben 70 százalékban álla­pítja meg. Az aktív idegenforgalom stagnál —­a passzív élénkül Prága, március 21. A statisztikai hivatal ma tette közzé az idegenforgalmi statisztika legújabb adatait. A kimutatás azt bizonyítja, hogy az ide­genforgalom terén tavaly megindult hanyatlás át­terjedt az idei évre is. A közzétett adatok sze­rint a külföldi utasok száma még mindig igen te­kintélyes, de a Csehszlovákiában töltött idő tar­tama csökkent. A külföldre utazó csehszlovákiai honosok száma az utóbbi időben egyre jobban emelkedik s ezzel párhuzamosan növekedik az az­­ idő is, amelyet a csehszlovákiai lakosok külföl­dön töltenek. Az idegenforgalom terén észlelhető irányváltozás hátrányosan befolyásolja az ide­genforgalmi mérleg alakulását. A statisztikai hi­vatal jelentése a következő adatokat tartalmazza: Februárban 93.600 (januárban 93.700) külföl­di érkezett Csehszlovákiába és ezzel egyidejűleg 89.400 (99.600) külföldi, hagyta el Csehszlovákia­­ területét. Januárban 74.100 (78.600), csehszlová­kiai honos távozott külföldre és 68.800 (78.500) tért vissza Csehszlovákiába. Ha a februári adatokat 1934-től 1936-ig ter­jedően összehasonlítjuk, akkor a külföldiek ide­genforgalmának jelzőszáma a következőképen alakul: 100, 124.3, 147.6. A csehszlovákiai hono­sok külföldi viszonylatban történő idegenforgal­mának mutatószáma: 100, 137.3, 172.7. A januártól­ február végéig­ terjedő kéthavi időszak során 187.300 külföldi érkezett Cseh­szlovákiába és 152.700 csehszlovákiai honos utazott külföldre. A tavalyi év azonos szakához viszonyítva a külföldiek száma 10,9%-kal és a külföldre uta­zó csehszlovák polgárok száma 22,1% -kal emelkedett. A külföldi vendégek iittartóz­kodá­sának idő­tartamát tekintve, a helyzet kedvezőtlen képet mutat. A shailiföldiek februárban 97.800 (január­ban 217.600) napot töltö­ttek Csehszlovákiában és a csehszlovákiai honosok 90.400 (35.000) na­pot töltöttek külf­öldöm A külföldiek itta­rt­ózkod­ásá­n­ak időtartama februárban több mint 50 százalékkal csök­kent, amíg a csehszlovákiai honosok külföldi tartózkodásának időtartama a januári ada­tokhoz viszonyítva több mint 250 százalékkal emelkedett. A tartózkodási időt­arrtam indexszáma 1934— 1936. évek. februárjában a következőképpen alakult: a) kü­l­földiak Csehszlovákiában: 100, 86.7, 101.9; b) csehszlovákiai honosok külföl­dön: 100, 188.6, 3.69. A januártól február végéig terjedő kéthavi időszak során a külföldiek összesem 315.400 na­pot töltöttek Csehszlovákiában, vagyis 4 száza­lékkal többet, mint az előző év azonos­ szaká­ban. A csehszlovákiai honosok ezzel szembeni 125.400'^^ napot­­ töltötték külföldön, vagyis 50 százalékkal többet, mint 1935 január—-február időszakában.. Ebből megállapítható, hogy az aktív idegenforgalom stagnál és a passzív élénkül.­­Prága látogatottsága februáriban a januári ada­­tokhoz mérten kissé­ csökkent, de­ fölülmúlja a tavaly­­ februári látogatás méreteit. Csehszlová­kia többi n­agyvárosának látogatottsága terén megállapítható, hogy a­ belföldi forgalom meg­élénkült és a külföldi idegenek száma hanyat­lott. A gyógyfürdők látogatottságában nagyobb változás nem észlelhető. (A baromfi- és a kézinyúltenyésztők is igényelhetnek olcsó takarmányt.) A föld­­művelési minisztérium az alábbi sorok köz­lésére fölkent bennünket: Az utóbbi időben a sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, hogy az elemi csapások által sújtott gazdák olcsó korpát és olcsó takarmánylisztet igé­nyelhetnek a háziállatok etetésére. A házi­állat fogalma alatt jobbára csak lovat, szar­vasmarhát é­s sertést ért a közönség, miért is szükséges leszögezni, hogy a­z olcsó takar­mányra a baromfitenyésztők és a házinyul­­tenyésztők is igényt tarthatnak. A baromfi- és a házinyúltenyésztők tehát saját érdekük­ben mielőbb igényeljenek olcsó korpát és ol­csó takarmánylisztet. A megrendeléseket a Gabonatársaság bizományosai, továbbá malmok és a mezőgazdasági szövetkezetek a utján lehet eszközölni. A földművelési mi­nisztérium fölhívja a baromfitenyésztők és a házinyúltenyésztők szervezeteit arra, hogy tagjaikat e kedvezményről kioktassák. A ked­vezményes áru korpa Prágában 65, Brünnben 63 és Pozsonyban 61 koronába kerül. A takar­mányliszt ára 13 koronával magasabb. Az árak márciusi szállításra vonatkoznak, az áprilisi ár 3 koronával drágább. (A textilipar szindikalizálásának nehéz­ségei.) A textilipar szindikalizálása céljából folyó tárgyalások még mindig nem vezettek eredményre. A tárgyalásokat immár nem a kereskedelmi minisztérium kebelében, ha­nem magánúton folytatják s a szövőipari szervezetek keresik a kibontakozás útját. A kereskedelmi minisztérium az eddigi tárgya­lások során a textilkereskedők kívánságai mellett kötötte le magát, noha a szövőipar a kívánságok teljesítéséről hallani sem akar. (A Somorja-uszor­ vasút rt. közgyűlése.) Fel­sőcsallóközi tudósítónk jelenti: Többévi szünet után a napokban tartotta meg Somorján fizévi közgyűlését a Somorja-uszok­ helyiérdekű vasút rt. Az részvénytársaság uj elnökévé Oberhoffer Ignác nyug. somorjai főjegyzőt, ügyvezető igaz­gatójává pedig dr. Zelliger Ernő ügyvédet, so­m­­orjai városbírót választotta meg, akinek egyút­­­­tal meghatalmazást adott arra nézve, hogy az an­nak idején eszközölt kisajátítási eljárással kap­csolatban még át nem írt, de a társaság­ tulajdo­­nát alkotó ingatlanok telekkönyvi átírását vég­rehajtsa. (Magyarország búzakivitele.) . Budapestről je­lentik: Magyarország a legújabb statisztikai adatok szerint a gazdasági év első nyolc hónap­jában, vagyis 1935 júli­us 1-től 1936 február vé­géig összesen 1.999.869 mázsa búzát exportált. Februárban 215.369 mázsa került kivitelre Auszt­­ria és Olaszország felé. (A búzából való szeszkészítés terve is meg­bukott.) A Gabonatársaság látható búzakész­leteinek mennyiségét a gazdasági év végével, smint ismeretes, 57.000 vagonra becsülik. A készletek apasztása céljából fölmerült tervek sorra megbuktak s a Gabonatársaság még nem tudja, miképpen értékesíti raktáron he­verő búzáját és miképpen szabadul meg attól a veszteségtől, amely ezze­l kapcsolatban fe­n­nyegeti. Legutóbb az a terv merült föl, hogy búzakészletek egy részét a szeszgyárak veszik meg s ebben az esztendőben búzából is készítenek szeszt. A Gabonatársaság már abba is belemenne, hogy a szeszgyártásra szolgáló búza árát métermázsánként 60 ko­ronával leszállítsa, a szeszgyárosok azonban imréig így­ is túlmagasn­ak tartják az árát ahhoz, hogy szeszgyártásra vegyenek búzát. A kam­pány elején a szeszgyárak attól tartottak, hogy nem lesz elegendő burgonyájuk s ezért­ előbb rozsot kötöttek le a Gabonatársaságtól, majd pedig búzavételről tárgyaltak, utabiban azonban kitűnt, hogy burgonyáiból több ter­mett, mint amennyire számítottak s ezért a lekötött rozsnak is csak egy részét vették át s a búzaátvétel iránti tárgyalásokat megsza­kították. A búzakészletek apasztásának leg­újabb terve tehát szintén megbukott. (Cipőkrémgyár a somorjai járásban.) Tudósí­tónk jelenti: A somorjai járáshoz tartozó Alsó­jányok községben Fehér István cipőkrémgyártó üzemet rendezett­ be, amelynek gyártmánya „Sa­­turnus“ néven kerül forgalomba. (1072 millió tonna szenet termelt a világ az 1935. esztendőben). A népszövetség havi füzeté­nek adatai szerint a világ kőszénterm­elése 1931- ben 1047, 1935-ben pedig 1075 millió tonna volt Az emelkedés 2,4 százalék, az előző évi 9,5 száza­lék emelkedéssel szemben. Az országok többsé­gében a termelést, ha kis mértékben is, fokozni tudták. A­­ barnaszéntermelés 1935 ben 183 millió tonna volt, az előző évi 173 millió tonnával szem­ben. A javulás 6 százalékos A világ nyersvas­­terme­lése 60­­ millió tonnáról 71 millió emelkedett, ami 17,5 százalékos javulást tonnára jelent. A nyers acéltermelés az 1934. évi 79 millió ton­nával szemben 1935-ben 96 millió tonna volt, s így a termelés 20,6 százalékkal fejlődött. Meghosszabbították az állat­­behozatali szindikátus szerződését Prága, március 21. A minisztertanács teg­napi ü­­lésén június 30-ig meghosszabbította az állatbehozatali szindikátus állami szerző­désének érvényét. Az állatkereskedelmi mo­nopólium terve tehát ismét lekerült a napi­rendről. (A tojáskereskedelemből is kikapcsolják a közve­títő kereskedelmet.) A pozsonyi Központi Szövet­kezet Szlovenszkó egész területére kiterjedő nagy­szabású akciót indított a tojáskereskedelem át­szervezésére. A Központi Szövetkezet elhatározta, hogy saját emberei útján közvetlenül a gazdától vá­sárol tojást s az árut súly és minőség szerint a közvetítő kereskedelem teljes kikapcsolásával hoz­za forgalomba. (Tenyészállati vásár Kárpátalján.) A kárpát­aljai állattanyésztők munkácsi egyesülete hét­főn vásárral egybekötött tanyészállat kiállitáet ranche­z Munkácson. A kiállításra 81 darab szürr­­késbarna­­ kárpátaljai tanyészmanh­át hajtanak fe.) A técsői állattenyésztő egyesület az április 1-i téesői állat­vásárra 77 tenyészállatot hajta­t föl. A munkácsi és a técsői kiál­litáson vett bikákat az áll­amvasut 30 százalékos fuviardij­­­ kedvezmémnyel szállítja. (A magyar devizagazdálkodás irányelvei.) Buda­pestről jelentik: A Magyar Közgazdasági Társaság Éber Antal elnöklete alatt ülést tartott, amelyen dr. Domány Gyula, a Magyar-Olasz Bank igazgató­ja tartott érdekes előadást a magyar devizagaz­dálkodásról. Előbb­ a devizakényszergazdálkodás bevezetésének okaira világított rá, majd a deviza­­gazdálkodás fejlődését vizsgálta abból a szempont­ból, hogy az hogyan érvényesült a külfölddel szem­­ben és milyen hatást­­ gyakorolt a belföldi közgaz­daság fejlődésére. Megállapítása szerint a magyar devizagazdálkodást mindig az az elgondolás hatot­ta át, hogy a meglévő csekély devizakészletek mel­lett a belső gazdasági élet termelésének egyenle­tessége biztosítva legyen. Végül arra a kérdésre, hogy a devizagazdálkodással a­ valuták sorsa med­dig van biztosítva, azt a választ adta, hogy mindad­dig, amíg a bankjegyek kibocsátása nem inflatóri­­kus jellegű. Ezért tehát helyeselhető a Magyar Nemzeti Bank eddig folytatott devizapolitikája. (A prágai tőzsdeindex.) A prágai értéktőzsdén jegyzett értékpapírok rentabilitásának jelzőszáma ezen a héten a következőképpen változott (1927 január =100): államkölcsönök­­ építési sorsjegy nélkül 108.364 (előző héten 103.360), valamennyi beruházó érték 69.612 (99.486), belföldi bankok 102172 (102.172), ipari és forgalmi értékek 118.766 (116.037), a teljes tőzsdeindex 113.492 (111.401), a hivatalosan nem jegyzett értékek mutatószáma 88.720 (89.230), valamennyi államkölcsön átlagos rentabilitása 4.432 (4.432)), a 6 százalékosnál ala­csonyabb kamatozású államkölcsönök átlagos ren­tabilitása 4.307 (4.307), a prágai értéktőzsdén jegyzett valamennyi érték rentabilitása 8.075 (3.087). Az ipari részvények indexszáma analízise: cukorgyárak 86.766 (85.665), élelmiszeripar 115.242 (115.460), vegyi ipar 181.822 (175.509), sörgyárak 101.894 (101.445), építési ipar, 95.597 (95.048), gép­gyárak 106.908 (103.017), szövőipar 52.440 (52.336), szénbányák 125.935 (121.589), fémipar 104.173 (100.982), különböző vállalatok 119.662 (117.632), az ipari és a forgalmi értékek együttes jelzőszá­ma 118.766 (116.037). (Állatvásári hír.) A hétfői prágai állat­­vásár várható felhajtása, a vásárpénztár igaz­gatóságának jelentése szerint, 650 szarvas­­marha, 1100 belföldi hússertés és 2000 kül­földi bakonysertés. (Megszüntetett csőd.) A nyitrai kerületi bíró­ság dr. Lelley Jenő nyitrai ügyvéd ellen nyitott csődeljárást vagyontalanság címén megszüntette. (Londoni fémtőzsde.) Réz és ón tartott, ólom ba­rátságos, horgany jóltartott, ezüst nyugodt volt. Vörösréz standard 36—36 egytizenhatod, 3 hónap­ra 36 háromnyolcad—36 héttizenhatod, lesz. árf. 36, elektrolyt 40%—40%, best. eelected 3914—40%, on standard 215%—216, 3 hónapra 205%—206, lesz. árf. 216, banca ón 217%, straits 217%, ólom külföldi prompt 16 tizenöttizenhatod, 3 hónapra 17 egyti­­zenhatod, lesz. árf. 16 hétnyolcad, horgany prompt 15 tizenöttizenhatod, 3 hónapra 16%, lesz. árf. 16, ezüst prompt 21—­21%, 3 hónapra 20%—2114, lesz. árf. 21. Nemhivatalos jegyzések: ólom külföldi prompt 16 hétnyolcad—17, 3 hónapra 17 egytizen­hatod—17%, horgany prompt 15 tizenöttizenhatod —16, 3 hónapra 16 egytizenhatod^­6%, öntöttvas 70, réz strong m­eets 66, nikkel bel- és külföldi 200 —205, alumínium belföldi 100, antimón regulus 72 —73, platina 140, higany 12 hétnyolcad—13, an­i­­món kínai 48—49. nyom­totta le. A szilárd irányzat már a tőzsdeidő elején megnyilvánult és több papír nyitás után aránylag nagyobb árfolyamnyereséget ért el. A tőzsdeidő későbbi folyamán az irányzat elvesz­tette egységes jellegét. Drágultak: Apollo 7, Brosche 10, Cseh Ke­reskedelmi 15, Budweiss Sör 20, Cseh-Morva Gépgyár 55, Dux-Bodenbachi 6, Hellmann 16, Königshofi Cement 8, Krizsik 5, Rézművek 7, Malom Rt. 5, Brüxi Szén 5, Nestomitzi 19, Po~ déli Cement 23, Poldá 5, Prágai Vas 18, Ring­­hoffer 19, Északi Vasút 30, régi Északi Vasút 150, új Északi Vasút 50, Schoeiler 14, Csehszlo­vák Solo 19, Aussigi Finomító 10 és Hengermű­vek 5 koronával. Olcsóbbodtak: Alpesi 7, Bánya és Kohó 10, Kábel 10, Rothau-Neudeck 10, Észa­kcseh Szén 9, Nyugatcseh Kaolin 45 és Skoda 12 koroná­val. A szilárd kamatozású értékek piacán jól tartott irányzat uralkodott, a munkakölcsön árfolyama 5 fillérrel javult. Nemhivatalos kutászbain egységes irányzat nem jött létre: Cupria 30, Jagodina 2, Pozsonyi Magnezit 5, Rossitzi 5 és Stötzle 10 koronával drágult, amíg Bolgár Cukor 2, Cseh Fegyver­gyár 20, Eping 2 és a frankra szóló Skoda-obli­­gáció 5 koronával olcsóbbodott. A nemhivata­­los kulcs­­szilárd kamathozású értékei közül csak a magyar C. C. aranyjáradék árfolyama emelke­dett 0,50 koronával. A bankrészvények magán forgalmi piacán tar­tott irányzat uralkodott A magánlombardköl­­­csönök kamatlába nem változott. BUDAPEST BARÁTSÁGOS Budapest, március 21. Élénk forgalom és barát­ságos irányzat jellemezte az értéktőzsde mai nap­ját. A spekuláció véleményes vásárlásai nyomán több érték árfolyama erőteljesen emelkedett. Na­gyobb kereslet Magyar Általános Szén, Salgó és Rima iránt mutatkozott. Ezenkívül cukorpiaci érté­kek állnak az érdeklődés előterében. A barátságos irányzat zárlatig tartott és a szilárd kamatozásu értékek piacán is megnyilvánult. BÉCS NEM EGYSÉGES Bécs, március 21. A spekuláció nyereségbiztositá­­sai nyomán az értéktőzsde mai forgalmában lany­ha irányzat alakult ki. Államvasut, Wagner és Semperit árfolyama erősebben visszaesett. A lany­ha irányzattal ellentétben a korlátban barátságos irányzat uralkodott és több osztrák ipari papír ár­folyama megszilárdult. A barátságos irányzat a magyar értékek piacán is kidomborodottt. A szi­lárd kamatozású értékek piacán a felsőausztriai schillingkölcsön árfolyama emelkedőt BERLIN SZILÁRD Berlin, március 21. Az értéktőzsde mai napját szilárd irányzat jellemezte. A forgalom élénk ütemben bonyolódott le. Több papír ráfolyama átla­gosan 1%-ig terjedő mértékben javult, néhány szénipari érték nagyobb árfolyamjavulást ért el. A londoni memorandum a tőzsdeközönség soraiban nagyobb hatást nem keltett. ÉRTÉKTŐZSDE Prága szilárd Prága, március 21. (Pragoradio­) Az érték­tőzsde mai forgalmát szilárd irányzat mellett bo- Dr. ENGLlá KÁROLY: AILzz marü.»N­yitott gazdaság Ára 35 korona (kötve). Kop­­ernyei László fordításában megjelent iató a PMH kiadóhivatalánál ____________________ 15 Kötött devizák: március 21 március 20 pénz áru pénz ára Budapest . . 493.­ 497 — 493.— 497.— Bécs .... 457 — 460 - 457 - 460.— Belgrád . . . 52.15 52.65 52.15 52.65 Riga ... 627.­ 633 - 627 - 633.— Tallin . . . 606 - 614 - 606 - 614.— Bukarest . . 17.40 17.80 17.40 17.80 Mit kapunk a valutákért ? Prága, március 21. Kő 100 pengőért ............................. 481.— 100 schillingért ........................ 473.50 100 zlotyért . ......................... 457.50 100 lejért ........ 15.10 100 márkáért ....... 690.50 100 ezüstmárkáért . . . . 755.— 100 dinárért ......................... 53.55 100 svájci frankért.................... 788.50 100 francia frankért.................... 159.95 100 Belgáért ......................... 408.— 100 líráért.................................. 171.90 100 holland forintért.................... 1643.— 1 amerikai dollárért .... 24.— 1 angol fontért....................... 119.50 Mit fizetünk a valutákért? Prága, március 21. bő 100 pengőért ............................. 484.— 100 schillingért ...... 476.50 100 zlotyért ............................. 460.50 100 lejért .................................. 15.40 100 márkáért ....... 694.50 100 ezüstmárkáért ..... 765.— 100 dinárért .............................. 53.95 100 svájci frankért ..... 791.50 100 francia frankért .... 160.55 100 Belgáért ............................. 410.— 100 líráért .................................. 173.10 100 holland forintért ..... 1649.— 1 amerikai dollárért .... 24.20 1 angol fontért......................... 120.50

Next