Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)
1936-04-12 / 86. (3935.) szám
1936 április 12, vasárnap. 'PRVCAI-MA'GVAUHTRJDAP színház* film —**»««> un....................................... Szlovenszkój magyar szerző darabja a szegedi színházban „Nem beszélek a darabomról, remélem, az fog majd beszélni helyettem 44 — mondja Asguthy Erzsébet, az újdonsült eperjesi drámaíró legújabb alkotásáról a Prágai Magyar Hírlap munkatársának Eperjes, április 10. (A PMH munkatársától,.) Bemmünket igeni közeliről érdeklő, örvendetes irodalmi esemény fog lejátszódni a szegedi színházban; olyan darabot fognak bemutatni, amelynek társszerzője egy szlovemszkói író: Asguthy Erzsébet (dr. Kissóczy Józsefné). Asguthy Erzsébetről tudtuk eddig is, hogy kulturélattnik egyik legnagyobb értéke, hiszen az országos hírnevű eperjesi magyar műkedvelő színpadnak esztendők óta ismert „és elismert prímád annája, ismerjük sajátos izü verseit, melyeket nagy rokonszennvel fogadta nemcsak a szloveni szikóá, de a magyarországi kritika is, tudjuk, hogy komoly sikereket aratott mintt prózaíró is, de hogy egyben drámaíró is és pedig tehetséges, színpadképes drámaíró, ez még az eperjesi ismerőseinek is a legnagyobb meglepetés, mert csak a budapesti lapok magasztaló híradásaiból értesültünk róla, hogy darabot irt. A Simor Miklóssal együtt írt „Talán ...“ című drámájáról egyebek közt az Uj Nemzedék azt írja, hogy az tiszta költészet, a drámai cselekmény középpontjába a két szerző a költői mondanivalót tette. Asguthy Erzsébetre nagyon jellemző ez a meglepetésszerű jelentkezés a drámaíró babérjaiért. Ugyanígy tette a költeményeivel is. Évekig volt "titkos költő", aki közvetlen környezete előtt titkolta alkotásait és költő voltát, álnévvel kopogtatott a szerkesztőségeiknél és pusztáin az írásainak tehetséges voltával tört magának utat az elismerés felé. Ugyanígy volt „titkos drámaíró" is, amíg egy szép napon kész sikerrel meg nem lepte híveit. Ez az Asguthy Erzsébet igazi attitűdje: nem könyököl, nem vetekszik a sikerért, a tehetségét küldi maga elé és megvárja, amíg a siker magától jelentkezik nála. Szerénységénél csak a tehetsége nagyobb, — mondotta róla egyszer valaki s annál értékesebb a siker és elismerés, amely önként hull a tehetséges költő ölébe. Ismerve ezt az alapvonását, tudtam, hogy nehéz lesz a nyilvánosság előtt való megszólalásra bírnom, tudtam, hogy nem szívesem fog nyilatkozni darabjáról. — Nem beszélek a darabomról, remélem, az fog majd beszélni helyettem, — szabódott, amikor kérdéseimmel ostromoltam. De végre elmondott egyet-mást. — A darab műfajilag — mondotta — nem tartozik pontosan meghatározható keretbe. A Commedia dell‘arté-hoz hasonlítható leginkább. Ennek szabadabb törvényein belül igyekeztünk mondanivaló’nknak olyan formát találni, amely a mának, a technika, film s mindennapi életünk rohanó ütemének képzeletünkben leginkább megfelelt. Elfogadhatóvá akartuk tenni a tételt, hogy a közönség nemcsak a felületen mozgó kérdés, hanem az elvontabb probléma tárgyalását is el tudja fogadni. Fölépítését illetően keretdarrab, ahol az alapprobléma a tulajdonképpeni lényeg, a cselekmény csak külső keret. Párhuzamosan halad az éterikus sík a naturális cselekménnyel, amelyben a közismert klisé-alakok lesznek lázadó vagy alázatos bábjai a szerző és rendező kezének. A cselekmény vázlatos drámai vetítése csak látszólag újszerű, tételeinek gyökerei egészem a régi görög drámáig nyúlnak vissza. A költői alkotás már Arisztotelész szerint is nem a dolgok külső valóságának, hanem a dolgokat belülről teremtően kialakító formának, az igazi lényegnek visszaadására törekszik. A költő nem azt írja le, ami van, hanem azt, ami lehetséges. — Hogyan jött arra az elhatározásra, hogy darabot írjon? — firtattam tovább. — A költői mondanivaló legkifejezőbb közvetítője a drámai forma. És fölhasználtam a tapasztalataimat , amelyeket mint aktív műkedvelő szereztem. Izgatott az a kérdés, hogy hogyan ír fcrtfi szemze egy darabot. Erre komplikált magyarázatot vártam. S a legegyszerűbbet kaptam: — Hogyan írunk? Vitatkozó dialógus formájában... NÁDFŐY ÁRPÁD. A kassai passiójáték bemutatója , Kassa, április 10. Passiójátékot írni mindenképpen hálás feladat. A vallásban és a bibliában rejlő hatalmas erő, amely természetszerűen átvonul a passiójátékba is, nem tévesztheti el hatását, különösen, ha a passiójáték írója a vérbeli drámaíró érzékével és felkészültségével nyúl ehhez az örök témához. Krisztus golgotajárása egyike a világtörténelem legnagyobb tragédiáinak, ahogy például Dávid király zsoltárait is a világirodalom legszebb, legtökéletesebb versei közé sorozhatjuk. Stefancsik-Seres Gyula, a kassai magyar színház tagjának passiójátéka, melyet Alleluja címmel mutatott be a színház, az eddig ismert passiójátékok közül a sikerültebb, színpadszerűbb alkotások tulajdonságaival dicsekedhetik, habár dramaturgiai tekintetben távolról sem éri el azt a vonalat, melyre a vérbeli drámaíró tudta volna emelni az örök, krisztusi tragédiát. A drámai színfoltok az első három képben kissé bizonytalanok, elmosódottak s főként a színpadi hatás szempontjából nélkülözik a tömeget, amely a hasonló vallásos játékoknál mindig elengedhetetlen követelményt jelent. Ez a hiányosság, amely egyébként a rendezés hibája is, végigvonul az egész játékon s különösen a keresztet képében szembetűnő, melyet külön kellett volna választani a szerzőnek a Pilátus előtt lejátszódó jelenettől. A keresztet képe valahogy mellékmondatszerűen szerepel a játékban, pedig a tragédia cselekménye itt kezd emelkedni a csúcspontjához s ennek arányában megfelelő hangsúlyozást érdemelt volna. A szerző talán, a koncepció hiányosságain kívül, túlságosan bibliához, ami lényeget illetően alkalmazkodott a természetes is, azonban a színpadszerűség szempontjából csak hasznára vált volna a játéknak, ha a külső kereteket, a monumentalitást és az érzelmi aláfestéseket egyéni palettáján kevert színekkel rakta volna fel a színpadra a szerző. A zenével kapcsolatosan szintén különvéleményünknek kell kifejezést adnunk. Ha passiójátékot zenekísérettel akarunk játszani, akkor annak a zenének, a tragédiához méltóan, nagyon jónak kell lennie. Hemerka Gyula Iván zenéje az első három képben, melyek Krisztus jócselekedeteiről, csodáiról és a farizeusokkal való vitájáról szólnak, még megállja a helyét és megfelelően festi alá a cselekményt. A további képek során azonban erősen esik ez a zene és talán csak a golgotai képnél emelkedik drámai magasságokba. A hangszerelés viszont végig elsőrangú, ennek, úgy látszik, vitathatatlan mestere a szerző. A szinház szép kiállításban és Sereghy Andor mozgalmas, nagyvonalúságra igyekvő rendezésében mutatta be a passiójátékot. Krisztus alakját, lat minden tagja a szinpapn volt s Mária szerepében Kozár Mária, Péter apostol szerepében Szirmay Vilmos, Judás szerepében Némethy Zoltán, Pilátus szerepében Bálint György, Kassás szerepében Farkas Pál, Annáé és a farizeusok szerepeiben Turóczy Gyula, Somogyi Károly és Ross József emelkedtek ki az együttesből, melynek többi tagjai is csak dicséretet érdemel. A passió komolyságához illő szép kiállítás Bercsényi Tibor munkája volt, a zenekart pedig Hemerka Gyula Iván vezényelte. A közönség, sajnos, nem értette meg a színház nemes intencióját a passiójátékok szinrehozatalával s az előadások végig nagyfokú részvétlenség jegyében folytak le. (k. s.) (*) Herczeg-bemutató Bécsben. Herczeg Ferenc-bemutatóra készül a bécsi Burgszínház. Április végén, vagy május elején mutatja be a kiváló író Szendrey Júliáról szóló történelmi játékát. A darab Bécsben Petőfi Júliája címmel kerül színre s a bécsi ünnepi hetek során is műsoron szerepel. A címszerepet Hilde Wagener játssza. Friedrich Rosenthal rendezi Herczeg Ferenc színjátékát. (*) A Toldy Kör színigárdája új előadást tűzött műsorra. Április 26-án, vasárnap délelőtt háromnegyed 10 órakor a pozsonyi városi színházban előadja az „őfensége kalapja" című bohózatot. A jeles gárda, amelyről az újságok már régen megállapították, hogy az egyik legjobb műkedvelő-együttes Szlovenszikión, ezúttal is legkiválóbb erőit szerepelteti. Rehonovszky Jemené, Wimmer Marianne, Nagy Jancsi, Sárai Pali, Korűinek Lajos, Niolus Harry stb. szerepelnek, a rendezést pedig Moravekné Kovács Mária irányítja, akinek nevét jól ismeri a pozsonyi közönség. További részleteiket legközelebb közlünk. (*) Shaw-darab a népszövetségről. Rómaiból jelentik: Bernard Shaw „Genif" címmel most elkészült legújabb darabjáról a Stefani Iroda londoni tudósítója előtt kijelentette, hogy abban főleg a népszövetség következetlenségére igyekezett rámutatok „Vígjátékom — mondotta Shaw — az angol és az olasz közönségnek valószínűleg egyaránt tetszeni fog, de mindegyiknek más-más okiból. Remélem, hogy darabom hamarosan szivre kerülhet, mert tárgya főleg most időszerű". (*) Molnár László Géza képkiállitása Kassán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Molnár László Géza festőművész nagysikerű losonci kiállítása után Kassán állítja kii pompás színhatású tájképekből és izmos tehetségre valló figurális kompoizíciókból álló képeit. A kiállítás a Szobár ucca 14. szám alatti egyesületi teremben április 12-én nyitik meg és 20-ig marad nyitva. A fiatal szlovenszkói festőművész kollekcióját a kiállítás előtt nagy sikrerbnen mutatta be a kassai művészeti élet reprezentánsai előtt. mmm—mmhbbmbb . . . ..CSALÁDI" ESEMÉNY A BERLINI ÁLLATKERTNÉN amely végig összetartó gerince maradt az e]ő|..Aida , a hatalmas indián elefánt kis elefántnak adott életet, melyet „Orje -nek neveztek eladásnak. A többi szerepekben csaknem a társa- Az újszülöttnek sok látogatója akad 13 LÉGV^BESPORJ A IAF-MLSz igazgatótanácsának illése (Hivatalos.) Az Ig.Tan. f. hó 15-én este 8 órakor tartja ülését. Tárgysorozaton szerepelnek többek között az alábbi ügyek: ifjúsági bizottságok: Gleisza István Komáromi FC—Szenes SC átig. ügy újrafelvétele, Északi ker.—Spielberger Imeó-ügy, a kér. közgyűlések határozatainak végleges jóváhagyása (anyagi rész). )( Bíróküldés a nyugati divízióban április 19-ére: Zsolnai SK—Komáromi FC: Spóner. — Vas, Pozsony—Érsekújvári SE: Brocsá'. — Ligeti—Ruttkai FC: Fritz. — Füleki TC—Trencséni TS: Dietz. — Zólyomi TK—Pöstvóni FSv: Mahler. ) Prágában az ünnepeken mégis leszmk mérkőzések. A Viktória Zsizskovnak sikerült az utolsó pillanatban a bécsi WAC-ot lekötni és a DFC-bal, valamint a Nusser SK-bal rendez az ünnepeken körversenyt. Szombaton a Vikto Zsizekov divíziós mérkőzését játsza le a vrsovicei Bohemians-szel. )( Az oxfordi diákok Brünnben egy gyönge válogatott csapattól 1:6 (1:2) arányban kikaptak.. A győztes csapat góljait Hess (8), Szloukalis Nepala, a vendégekét Lee lőtte. )( A budapesti Ferencváros Kasselban az ottani Sportklub 03-at 7:3 (4:0) arányban győzte le. A gólokat dr. Sárosi (2), Kiss (2), Toldi, Táncos és Kemény a Ferencváros, Kellner (8) a németek részéről lőtte. )( A Wiener SC Montpellierben 5:1 (4:0) arányban győzött az Olympique ellen. )( A Középeurópai Kupa- és az Európa Serleg-bizottság konferenciája ma délben kezdődött meg Prágában. )( Magyarország—Ausztria válogatott úszóversenyén, amely április 25—26-án folyik le Budapesten, a pozsonyi Stahl Lajos lesz a döntőbíró. )( Hans von Stuck Nizzában a Turbie-hegyiautóversenyt Autó Unio-gépen 3:38.8 rekordidő alatt nyerte meg 103.656 km/óra sebességgel. Második Wimille (Bugatti) lett 3:435 alatt.( A prágai Hampacher a Luzernában Müller német nehézsúlyú bajnokot kétes körülmények között győzte le. Hampacher a hetedik menetben szabálytalan ütéssel földre küldte Müllert és a Zoürt, ahelyett,hogy diszkvalifikálta volna, győztesnek jelentette ki a prágai boxolót. Klumpler az osztrák Pospischilt, Basta pedig a bécsi Albertet győzte le pontozással. Perry, a világ legjobb amatőr teniszezője Budapesten vendégszerepel április 15-én a Gabrei- Szigeti kettős ellen. Perry partnere a párosban Rehring Béla lesz. A ftons&Miiumih műsora. ÁTLÓN: Aki utoljára csókol. ALFA: Mindenki szerethet VIGADÓ: Az ő szeme világa. (Das Lidhit seimeir Augern.) URÁNIA: A császárnő kegyeltje. TÁTRA: Meseautó. METRÓ: Meseautó. YMCA: A bátor úszó. LUX: Napfelkelte előtt ELEKTRO BIO: Botrány az Atlantic-szállóban PALACE: Miért hazudik Katica? A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KASSÁN: Szombat: Bécsi tavasz. Operettbemutató. rettVasárnap délután: Az esernyős király. OpeVasárnap este: Bécsi tavasz. Hétfő délután: János vitéz. Kacsóh Pongrác daljátéka. Hétfő este: Bécsi tavasz. Operettsláger. Kedd délután: Budapest—Wien. Operettsláger. Mérsékelt helyárakkal. Kedd este: Nagy szerelem. Molnár Ferenc világhírű színművének bemutatója. Szerda: Nagy szerelem. Csütörtök este: Bécsi tavasz. Operettsláger. Péntek este: Az Úr katonái. Mérsékelt helyárakkal. A KASSAI CAPITOL MOZGÓ MŰSORA: Meseautó. (Magyar hangosfilm.) A KASSAI TIVOLI MOZGÓ MŰSORA: A bíborruhás asszony. (Marlene Dietrich.) AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MÜSOT ': VÁROSI. Szombat—vasárnap: Szerelemmel vádollak. Hétfő—kedd—szerda: Egy peches ember szerencsi]:. . . Péntek—szombat—vasárnap: Tárás Baiba. Szombat—vasárnap—hétfő, népeleféri * '! Őfensége a szerelem. BIO RÁDIÓ: Szombat—vasárnap—hétfő: A fehér apáca. Kedd—szerda—csütörtök: A mi mindennapi kenyerünk ... Péntek—szombat—vasárnap: Az örömanya. Szombat—vasárnap—hétfő, népelőadásban: Pánik a cirkuszban.