Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-12 / 86. (3935.) szám

14__________________________________1936 A CsAF-MLSz (a csehszlovákiai Magyar Labdarugók Szövetsége) HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI: Szalay Józsefet (Somorjai TK) a CsAF közgyű­lése a bíró elleni tettlegesség miatt az ig. játéko­sok sorából örökre törölte. (Ny. 809—935.) Moskola Istvánt (Beregszászi MSE) a CsAF a MLSz Budapest részére nem adta ki; az egyesü­let köteles igazolványát 8 napon belül, rendbírság terhe alatt hozzánk beküldeni. (Kt. 938—935.) A CsAF alábbi katonajátékosoknak adott ven­dégszereplési engedélyt: Kalmár Ottó Füleki TC— SK Banská Bystrica, Gulyás László Tornaljai SC —SK Vranov­a, Teplou, Kainz István Kassai SC— SK Petrov Hr. Králové. (Kp. 970—35, 251, É. 179—36.) A Szenes SC—Oldham AC Wien-ügyet a CsAF az osztrák szöv.-nél megsürgette. (Ny. 98—36.) A Lévai TE-nek a CsAF választmánya megadta az engedélyt fizetett játékosok tartására. (D. 132—36.) A Stószi AKC-ot az I. B. a Szöv. védelme alá helyezte s beosztotta az Északi ker.-be; a benyúj­tott községi bizonyítvány alapján a kisegyesületi kedvezményt élvezi. (É. 156—36.) A Déli ker. javaslatára a Tardoskeddi SC-ot és a Galántai SE-et az Ipolyigái FC-nak járó 300— 300 Ke és a ker.-nek járó 30—30 Ke tartozás nem­fizetése miatt f. hó 21-ével felfüggeszti; fizetés esetén ez automatikusan megszűnik. (D. 191—936.) Porubszky Gyulát (BiSK Gablonz) a CsAF nem adja ki a Vas SK-nak­ nevezett szerződéses játé­kos, egyesülete 17.000 Ke lelépést kér érte. (Ny. 197—36.) A Komáromi FC-ot fölhívja a CsAF választmá­nya, hogy Wiesnecker Józseffel Komáromban való szereplése alatt kötött s a játékos s. k. aláírásá­val ellátott összes megállapodást — a Szöv. ut­ján — terjessze be. (D. 216—36.) A Losonci AFC-nak a Rozsnyói SC részére járó 150 Ke megfizetésére az I. B. I. hó végéig adott haladékot. (É. 218—36.) A Köbölkuti SC-ot újólag fölhívjuk, hogy posta­fordultával közölje — rendbírság terhe alatt — márc. 29-iki fölhívásunkra vonatkozó álláspont­ját (Gerő József kiad. ügyében). (D. 248—36.) Alábbi egyesületek 3 napon belül küldjék be az alanti igazolványokat: Deákfi SC: Zatkó Ferenc, Kövesdi SC: Sinka Mihály; alábbiak pedig a szül. bizonyítványokat: Húsos AC Rapid: Pretsch Vil­mos, Munkácsi SE: Feldmann Dezső. (D. 293, 186, Ny. 281, Kt. 284—36.) A CsAF kétszeres igazolás kísérlete miatt alábbi játékosokat 6—6 hóra felfüggesztette: Zytka Já­nos Ligeti SC—SV Odrau (1926 márc. 25.—szept. 25-ig), Bölönyi József FÁK Michalovec—Kaposi TK (1936 ápr. 1.—okt. 1-ig); utóbbit töröltük az ig. játékosok sorából. (Ny. 282, Kt. 283—36.) Az I. B. a Nyugati ker.-nek a zsupa ifj. biz.-val közösen rendezendő ifj. villámtornáját 1936 május 31-én engedélyezte. (Ny. 285—36.) Az I. B. engedélyezte az alábbi kerületi zen­a­­válogatott mérkőzéseket: Nyugat ápr. 26-án, Észak május 24-én és Kelet ápr. 26-án. (Ny. 286, É. 289, Kr. 294—36.) A Munkácsi SE—Nyíregyházai TVE mérkőzés bejelentését a CsAF nem vette tudomásul, mivel az nem az előirt nyomtatványon történt. (L. Fegy. szab. 19. § 25. pontját!) (Kt. 292—36.) Az I. B. figyelmezteti az egyesületeket, hogy a nemzetközi mérkőzésekre a Szövetségnél idejé­ben engedélyt kell kérni, ennek elmulasztása 30 Kő rendbírság kirovását vonja maga után! A CsAF alábbi játékosokat 6 havi várakozási idejük letelte után kiadja, azonban tartozásuk kiegyenlítéséig játékjogukat felfüggeszti: Havas Marcell Galántai SE—AC Sparta Brat. (80 Kő), Siska István Párkányi TE—Zvolensky TK (270 Kő), Balázs Károly Zselizi SC—FC Zlaté Moravce (613.10 Kő), Mattheidesz Ákos Rimaszombati ME— SK Jelsava (270 Kő). Igazolványokat haladékta­lanul beküldeni. (D. 886. 887, 906, Kp. 888—35.) A CsAF alábbi játékosokat 1 havi várakozási idejük leteltével tartozásuk kiegyenlítése után kiadja: Komáromy József Tornaljai SC—Zvolen­sky TK (200 és 550 Kő), Hiitz Dezső Kassai TSE —SK Kosice (180 Kő, igazolványt!), Popovics Já­nos Beregszászi MSE—Ruzsombersky SK (285 Kő), Kupec Oldrich SK Slavoj Ml. Boleslav—Be­regszászi FTC (360 Kő). (Kp. 217, É. 29, Kt. 204, 266—36.) Sedivy Zoltán SK Kosice—Rimaszombati AC átlépést a CsAF az Átig. szab. 1. §-a alapján ér­­vénytelenítette (szlovák nemzetiségű). (Kp. 268—36.) Pokorny Gézát Kassai SC—SK Kosice a CsAF 6 hóra, 360 Kő ell. kiadja. (É. 227—36.) A CsAF alábbi játékosokat kiadta: Haulik László HAC Rapid—SK Bafa­elin, Czirok István SK Rapid Trnava—Komáromi ERSC, Andrásik Béla Rimaszombati AC—FC Vrutky (360 Kő-t az egylet javára irtunk, igazolványt!), Sykora István Apátfalusi SC—SK Slavia Lucenec (igazolványt!). (Ny. 220, D. 265. Kp. 897, 267—36.) Az I. B. alábbi játékosokat 1 hóra feltétel nél­kül kiadta: Kolecsányi Károly Salai SK—SK Slov. Meder, Keleti Imre Losonci AFC—SK Magnezitka L.-bana, Sinka Ungvári AC—VSK L. Sv. Mikulás. Igazolványokat beküldeni. A Donaustadt SC-nak az Érsekujvári SE elleni ügyben beadott keretét az I. B. nem vehette tu­domásul; az egyesület játékjoga f. hó 6-tól mind­addig fölfüggesztve marad, mig a fölvett összeg hiányzó részét Szövetségünknél be nem fizeti. A kerületeket — az Északit kivéve — fölhív­juk, hogy az I. negyedévre szóló pénztári kimu­tatást az Ig.­Tan. határozata értelmében haladék­­talanul terjesszék be. % 12. vasárnap. A szlovenszkói kisiparosok kívánságai ■ ECoczor Gyula ipartársulati elnök nyilatkozata ■ Komárom, április 10. Amidőn az illetékes té­nyezők a gazdasági válságból kivezető utat kere­sik, legtöbbször abból a föltevésből indulnak ki, hogy a gyáripar és a mezőgazdaság, e két legfon­tosabb termelési ág helyzetét kell megjavítani. A gyáripar és a mezőgazdaság érdekei nem párhuza­­mosak,sőt igen gyakran keresztezik egymást. Évek óta azon igyekeznek az illetékes tényezők, hogy az érdekellentéteket kiküszöböljék, illetve az ellenté­tes érdekeket közös nevezőre hozzák. A kormány az irányított gazdaság alkalmazását látja a legcélra­vezetőbb eszköznek. Ez a divatos gazdasági irány­zat mezőgazdasági téren a termelés tervszerűsíté­­sében és az értékesítés szabályozásában nyer kife­jezést. A mezőgazdasági termelőket nem lehet ön­kéntes kartelba tömöríteni, tehát monopóliumok alakjában megteremtik a kényszerkartelt, a Ga­bonatársaságot, az állatbehozatali szindikátust, a lenszindikátust, a Burgonyatársaságot, stb. A gyár­ipari termelés terén a kormány az irányított gaz­daság elvét olyképpen alkalmazza, hogy elősegíti a szindikátusok és a kartelek önkéntes megalaku­lásának folyamatát s ahol ez nem megy, ott szin­tén kényszeralakulatb­a tömöríti a termelőket s a karteleket és szindikátusok révén szabályozza a termelést, a disztribúciót és az értékesítést. Ezek a nagyszabású akciók a kisiparos és kiske­reskedő­ mellett mennek el. Az új és a tervbe vett monopóliumok , az irányí­tott gazdaság egyéb szervei egyre szűkebb kere­tek közé szorítják a szabadkereskedelmet és egyre kisebb teret hagynak a kisipar fejlődésének, noha a kiskereskedő és a kisiparos a társadalom kereté­ben számottevő tényező és érdekeinek megoltalma­­zása még mindig közérdeket jelent. Vajjon miképpen látja a szlovenszkói kisiparos a gazdasági helyzet alakulását és mik a legfon­tosabb kívánságai? Ezt a kérdést tettük föl Koczor Gyula volt nemzet­­gyűlési képviselőnek, a komáromi járási ipartásulat elnökének. A kapott válasz a következő: —■ A gazdasági helyzet a szlovenszkói kisiparos szempontjából nem változott. A kisiparos mun­kalehetősége mit sem javult, a kereset nem emel­kedett s a terhek a régiek maradtak. — A vásárló-közönség — még az is, aki job­ban tehetné — csak az olcsót keresi s ezt a gyári készítményekben véli feltalálni s ezért még ak­kor sem fordul kisiparoshoz, ha annál ugyanolyan áron tudna vásárolni. — A közönség nagyrésze elszokott a kis­iparostól. — A gazdaközönség nehéz gazdasági helyzete folytán a kisipar legfontosabb vásárlóját vesz­tette el. A gabona-monopólium nem változtatott a helyzeten. Ha a gazdának összegszerűen több is a bevétele ezáltal, ez legfeljebb annyit jelent, hogy talán jobban tudja közterheit fizetni, de beruházásra és saját magára nem marad és így a kisiparosnak sem jut. — A kisipar régi követelése a jogtalan ipar­űzés megszüntetése ,mert a kontárokkal nem ve­heti fel a versenyt. Az iparosság a kontárkodás komoly megbüntetését és a kontárokkal dolgoz­tató hasonlóképpen érzékeny büntetését kívánja, mert csak ezáltal szüntethető meg ez a vissza­élés.­­ A régi adótartozások felszámolásával kap­csolatban a kisiparosság azt kívánja, hogy e szakma adótartozásait is komolyan vegyék fe­lülvizsgálat alá, mert az eddigi tapasztalatok sze­rint adóleírásokban majdnem kivétel nélkül csak a nagyadósok részesültek. — Kívánja a kisiparosság, hogy az adótör­vény reformja kapcsán az érdekképviseleteknek biztosíttassék a mérsékelt adókulcsok megálla­pításához való beleszólás joga és lehetőleg az egyénenkénti elbírálás. — A forgalmi adó átalányozása életfeltétele a kisiparosságnak mert kevés keresete mellett, legjobb akarata dacára is kénytelen a bevétele­zett összeget felemészteni s így nem tudja meg­fizetni forgalmi adóját, a hátralékok gyülemlése pedig romlásba kergeti. — Az aggkori biztosítás életbeléptetése elen­gedhetetlen kisipari követelés, amikor ma évről­­évre jobban szaporodik az elaggott és nélkülöző iparosok száma.­­ A gyári javító műhelyek beszüntetését évek óta ígérik, de ez máig sincs megvalósítva. Hasonlóképpen nincsenek a gyári vállalatok­ fiók­üzletei az egyes fióktelepeken a lakosságot ter­helő adók alapján megterhelve, hanem központi székhelyük után adóznak. Ez szintén hozzájárul ahhoz, hogy a kisiparos nem versenyképes velük szemben.­­ A fentiek csak vázlatosan összefoglalt kis­ipari követelések, melyek nem ölelik fel teljes egészükben a kisiparosság jogos kívánságait, de melyeknek jogos megvalósítása jelentékenyen javítaná a kisipar helyzetét. gyarországi fiókjai tekintetében teendő intézke­déseket arra az esetre, ha a főintézettel szem­ben külföldön csődöt, kényszerfelszámolást, kényszerkezelést vagy hasonló célt szolgáló bármily intézkedést rendelnek el. A rendelet biztosítja azt, hogy az ilyen vállalatnak magyar­­országi egész vagyona elsősorban a magyaror­­országi biztosítottak igényeinek fedezetéül szol­gáljon, más célokra elvonható ne legyen és hogy a vállalat ügyeinek intézése a biztosító magánvállalatok állami felügyelő hatóságának fokozott ellenőrzése mellett történhessék. Külön érdekvédelmi szervezetet alakítanak a Phönix szlovenszkói és i­rpitaljai biztosítottal Prága, április 10. Az osztrák hivatalos lap, amint arról beszámol­tó­nk, tegnap törvényt közölt az „Osztrák Biztosító Intézet Rt.“ meg­alakulásáról. Az új törvény egyben az osz­trák Phönix felszámolására nézve is rendel­kezéseket tartalmaz. A­ Phönixnél biztosítot­­tak ausztriai stokkját a 10 millió sebül­ing alaptőkével megalakult Osztrák Biztosító In­tézet veszi át, amelynek az Osztrák Hitel­­intézet, a Bankegylet, a Közmunkaügyi Hitel­­intézet, az Assicurazziom Generali és a Bécsi Városi Biztosító Intézet az alapítói. A bécsi Phönix likvidálásával kapcsolatban a csehszlovák belügym­inisztériuim, amint ar­­­ról ugyancsak beszámoltunk, hivatalos jelen­tést adott ki, amely leszögezi, hogy az osz­trák törvényes intézkedések nem változtat­nak a csehszlovákiai Phönix és az egyé­b osz­trák biztosítók csehszlovákiai képviseletei­nek helyzetén s a minisztérium minden intézkedést meg­tesz, hogy megvédelmezze a csehszlovákiai biztosítottak érdekeit. A Phönix-fronton még a következő történt: A magyar kormány, amint arról külön tu­dósításban számolunk be, kormányrendeletet adott ki a magyarországi Phönix-biztosítottak érdekében. A szlovenszkói és a kárpátaljai biztosítot­tak tömegesen csatlakoznak a dr. Korkisch Hubert egyetemi magántanár által meg­indított mozgalomhoz, aki az egész állam területére kiterjedő akciója keretében kü­lön alosztályt létesít a szlovenszkói és kár­pátaljai magyar biztosítottak részére. A Phönix csehszlovákiai fiókja jogilag megszűnt? Prága, április 10. A prágai lapok még mindig oldalas cikkekben foglalkoznak a Ph­ön­ix-üggyel. A cseh nemzeti szocialista Ceské Slovo nemtetszésének ad kifejezést, ami idén megállapítja, hogy az osztrák kor­m­ány az új biztosí­tó intézet meg­alakí­t­ásako­r nem gondoskodott a Phönix külföldi kép­viseleteiről és úgy viselkedik, mintha a Phö­­nixnek nem is lennének külföldi képvisele­tei. Ausztria ezzel megbomlaszt­ja a Phönix­­konszernt, írja az idézett lap és valószínűen arra számít, hogy a külállamok maguk teszik meg a területükön élő Phönix-biztosítottak védelme érdekéiben kellő intézkedéseket. A Ceskó Slovonak a belügyminisztérium hi­vatalos jelentése sem nyerte meg a tetszését s a magyar példára hivatkozva azt állítja, hogy az események túl gyorsan haladnak ah­hoz, hogy lakonikus rövidségű nyilatkozatok­kal meg lehessünk elégedve. A Národní Listy, Kramárek lapja annak a nézetének ad kifejezést, hogy az osztrák intézkedések tulajdonképpen a csehszlovákiai Phönix-fiók jogi értelemben való megszűnését jelentik. A csehszlovákiai Phönix-fiók, eszerint, nem köthet új üzleteiket és kénytelen a csehszlo­vákiai üzletét likvidálni. Az idézett lap sze­rint a leghelyesebb megoldás a Phönix cseh­szlovákiai aktíváinak és passzíváinak m­eg­­állapítása és a moratórium kihirdetése lenne. A végleges kibontakozást is a moratórium tenné lehetővé. A Národní Listy sajnálatának ad kifejezést, hogy a tény­leges helyzet megállapításához kellő detail­­munkát még nem végezték el. Magyarországon kormányrendelet jelent meg a Phönix-biztosítottak érdekében Budapest, április 10. A Phönix életbiztosító intézet további üzletvitelére vonatkozó külföldi intézkedésekre való tekintettel a magyar kor­mány rendeletet adott ki, amely a Phönix ma­gyarországi biztosítottaimak érdekeit van hivat­va védeni. A rendelet általánosságban szabá­lyozza a külföldi biztosító magánvállalatok ma­(Az olajpogácsa és a dara ára.) A hivatalos lap szombati száma miniszteri hirdetményt közöl a belföldi és a külföldi eredetű olajpogácsa és daru 1936 május 1. és július 31. közötti időben érvényes áráról. (Új szerv ellenőrzi a behozatalt Jugoszláviá­ban.) Belgrádból jelentik: A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint új négytagú szerv fogja az összes behozatalt ellenőrizni és a behozatalra kerülő cikkeket megvizsgálni és a hazai ipar és kereskedelem szempontjából dk bírálni. A bizottság két tagját a kereskedelmi és iparügyi miniszter, egy tagot a pénzügyminisz­ter és egyet a Nemzeti Bank jelöl ki. A bizott­ság döntéseitől teszik függővé a Nemzeti Bank valutaenged­élyeit. (Nagyszabású építkezések Nagyszombatban.) Nagyszombati tudósítónk jelenti: A kedvező időjárás beálltával Nagyszombatban nagyará­nyú építkezések indultak meg. A Spiegelsaal városnegyedben már javában folyik a kereske­delmi iskola építkezési munkája. A város köze­pén a Baja-cég árupalotát építtet, amelynek in­vesztíciós költségei két millió koronát tesznek. A középítkezéseken kívül magánosok is családi házakat építtetnek és jelenleg 14 családi lakó­ház áll építkezés alatt, de a szezonban további családi házaknak az építkezésére is sor kerül. A város a húsvéti ünnepek után megkezdi a T­rnavka-patak szabályozásának folytatólagos munkálatát. (Közel 400 sörgyár működik Csehszlovákiá­ban.) A csehszlovákiai sörgyárak országos szö­vetségének kimutatása szerint 1935 végén Cseh­szlovákiában 394 sörgyár volt üzemben: Cseh­országban 313, Morvaországban és Sziléziában 66, Szlovenszkón és Kárpátalján 15. (A magyar postatakarékpénztár márciusi for­galma.) Budapestről jelentik: A magyar posta­takarékpénztár március havi kimutatása szerint a takaréküzletágban a betéteket 1,413.324 pen­gővel haladták túl a visszafizetések. A betétek állománya március végén 107,892.263 pengő volt. A különleges takarékbetétek fenti álladékban 24,405.772 pengővel álladéka a szerepel. A betevők száma a hó végén 419.587. A csekk- és klíringüzletágban a betéteket 9.073.522 pen­gővel múlták felül a visszafizetések. A csekk­­betétek állománya március végén 126.118.512 pengő volt. A csekkszámlatulajdonosok száma a hó végén 35.166. Az összforgalom a takarék-, csekk- és zálogüzletágban március folyamán 2.889.497 tétel és 1.162.135.521 pengő, az ös­­­szes betétek állománya pedig a hó végéig 234 millió 010.776 pengő volt. (Új részvény­társaságok.) A belügyminiszter jóváhagyta a „Károly Dávid és Fia Rt.“ bikási cég és a „Brázda Mezőgazdasági Rt.“ pozsonyi cég alapszabályait. A Károly Dávid és Fia Rt. székhelye eddig Budapesten volt. A dobozgyári vállalat alaptőkéje 1 millió korona, amely 5000 darab 200 koronás névértékű részvényből tevő­dik össze.­­ A Brázda részvénytőkéje 0,5 mil­lió korona. Az alaptőke 2780 darab teljes egé­szében lefizetett 180 koronás névértékű rész­vényből áll. A vállalatot, amely mezőgazdasági ingatlanok értékesítésével, terménykereskedelem­mel, műtrágyakereskedelemmel és egyéb mező­­gazdasági cikkek értékesítésével kíván foglal­kozni, a Szlovák Általános Hitelbank, Utesil Károly főigazgató, Weisz A., Mach K., Sner K. igazgatók és dr. Gombai Béla ügyvéd ala­pították. (A faszindikátusi illetékek visszatérítésére vo­natkozó kérvények irányelvei.) A faszindikátus a fakivitellel kapcsolatos szindikátusi illetékek visszatérítésére vonatkozó kérvények részére új irányelveket állapított meg. Az irányelvekre vo­natkozó szindikátusi hirdetményt a hivatalos lap szombati száma közli. (Szilárd a nyersanyagok világpiaca.) A vi­lágpiac nyersanyagárai általában szilárdak. Az egyes cikkeknél az idényszerű árcsökkenés mér­téke a tavalyi időszakénál jóval csekélyebb mér­tékű, nem egy árucikknél ugyanakkor jelenté­keny mértékű áremelkedés következett be. szilárduló árszint elsősorban a réz, ólom, hor­­­gany, olaj piacán jelentkezett; még jelentéke­nyebb a gyapjú, nyersbőr, valamint kaucsuk árának emelkedése, ami az év eleje óta egyen­letesen tart. A javuló irányzat elsősorban a fegyverkezési ipar konjunktúrájával függ össze, szerepet játszik azonkívül még egyes álla­mok nagymérvű beruházási munkaterve s végül nem kis mértékben az általános tavaszi, id­ény­­szerű fellendülés is.

Next