Prágai Magyar Hirlap, 1936. április (15. évfolyam, 77-100 / 3926-3949. szám)

1936-04-07 / 82. (3931.) szám

1936 április 7, kedd. TOWGAlMAGSCAR-HIMIM* ­­­V . „A dunai államok gazdasági együttműködését biztosító kollektív szerződéshez bilaterális szerződéseken keresztül visz az út“ Schuster volt kereskedelmi miniszter előadása a dunai államok gazdasági problémáiról Prága, április 6. A Cseh Közgazdasági Egye­sület ma tartotta dr. Schuster Vencel volt keres­kedelmi miniszter elnökletével negyvenedik, ju­­biláris közgyűlését. Schuster elnök a közgyűlé­sen figyelemreméltó előadást tartott „A dunai államok gazdasági problémáinak mai helyzete" címmel. Előadásában annak a nézetének adott kifejezést, hogy a nagy gazdasági egységek előnyei soha nem voltak annyira érzékelhetők, mint manapság. A tipikusan csehszlovák kiviteli ipar forgalma erősen visszaesett, aminek oka abban van, hogy Csehszlovákia szabad gazdasági horizontja het­venöt százalékkal szűkült. A dunai államok so­rát Csehszlovákia, Ausztria, Jugoszlávia, Ma­gyarország, Románia és Bulgária alkotja. Ezek az államok együttvéve és külön-külön érdekelve vannak a dunai kérdés megoldásában. A legközelebbről Magyarországot érdekelheti a kérdés megoldása. A dunai államok az utóbbi időben gazdaságilag elidegenedtek egymástól, ez azonban a közös sors kérdésében nagyobb szerepet nem játszhat. A dunai államok gazdasági kapcsolatainak néző­pontjából a gazdasági fejlődés folyamata két irányban halad: az egyik az agrárjellegű államok iparosodása s a másik az ipari jellegű államok reagrarizálódása. Az agrárállam­ok iparosodásának folyamata nem tartható föl, ha ez a folyamat természetes és nem üvegházi iparágak mesterséges életrekelté­­s­ében nyilvánul meg. Az észszerű iparosítás a fogyasztás emelkedé­séhez vezet . Csehszlovákia számára azzal a következmén­­nyel jár, hogy a csehszlovákiai exportipar tö­megcikkek kivitele helyett a kvalitásos áru ex­portjára helyezi a fősúlyt. A reagrorizálódás a vetésterületek fokozásában és a hektáronkénti hozam növelésében nyer kifejezést. Statisztikai adatok alapján arra a következte­tésre kell jutni, hogy az európai termésű búza elhelyezése nem lehet túlságosan nehéz föl­Az adat­­utat a londoni konferencián elfogadott Hodza-tervezet mutatja meg, amely középeuró­pai regionális iroda létesítését indítványozza és azt kívánja, hogy ez az iroda gondoskodjék középeurópai és a nyugateurópai államok agrár- a produkciójában mutatkozó fölösleg­es hiány ki­­egyenlítéséről. A középeurópai és a dunai államok gazdasági közeledésének magvát a regionális gazdasági egyesület adhatja meg. A mai viszonyok közepette nagy probléma már nem lehet a preferenciás rendszer megvalósítása, hiszen úgy a kisantant, mint a római paktum államai már alkalmazzák. A preferenciás rendszerrel azonban csínján kell bánni, mert a preferenciák elveszíthetik kívánt hatásukat és megzavarhatják a nemzet­közi munkamegosztás folyamatát.­­ A legközelebbi jövő szempontjából első­sorban számolni kell a mai helyzettel és a­z adott tényekkel. Két megszervezett alakulat van Középeuró­­pában: a kisantant és a római blokk. Ezen kívül azonban Bulgária is kiegészítő ré­sze a Dunamentének és itt vannak a szomszé­dos államok is. Elsősorban fenn kell tartani a status quot, vagyis a vámbékét, tehát nem szabad szapo­rítani azoknak az akadályoknak a számát, amelyek a kölcsönös árucsereforgalmat gá­tolják. A következő lépés a kereskedelem­politikai és a vámpolitikai helyzet javítása legyen. Amíg a két csoport nem köt kollektív szer­ződést, bilaterális kereskedelmi szerződések­kel kell az egyes államok közötti kereskedel­mi kapcsolatokat kimélyíteni. (Igen jó példa erre a most kötött osztrák­­csehszlovák kereskedelmi szerződés.) A bilaterális szerződések legyenek a kollek­tív egyezmények előfutcárjai. A kérdés ren­dezése során nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy kölcsönös en­gedmények és ideiglenes áldozatok nélkül jobb jövő nem remélhető. A dunai államok gazdasági közeledése érde­kében folyó munkálatok során a többi európai állammal való gazdasági kapcsolatokról sem szabad megfeledkezni s különös tekintettel kell lenni a szomszédos államokra. A dunai államok gazdasági közeledése érde­kében folyó munka terén első feladat a fizetési forgalom ügyének rendezése és a pénzügyi kérdések szabályozása. Az időszerű kérdések elintézésére az érdekelt államok nemzetközi bizottságot alakítanak, amely a szükséghez képest még szakembereket is vonjon be a tanácskozásaiba. A dunai államok jegybankjainak együttmű­ködése ugyancsak elengedhetetlenül szük­séges. Ezen kívül olyan állandó propagandát kell folytatni, amely a dunai államok gazdasági és kulturális közeledésének eszméjét propagálná és megteremtené az együttműködéshez kellő barátságos légkört. A dunai államok gazdasági ájultságából a szervezett gazdasági együttműködés vezet a jobb jövő felé. Dr. Schuster Vencel érdekes előadásának valószínűleg nagy visszhangja lesz a határokon túl is. (Bizonytalan a világtőzsdék irányzata.) Ber­lini jelentés szerint az elmúlt héten a fontosabb értéktőzsdék irányzata egyenetlen volt. A londoni tőzsde alapjában véve lanyha, a párisi ingadozó, a berlini bizakodó, a bécsi pedig igen lanyha irányzatot mutatott. A világ tizenegy legnagyobb értéktőzsdéjének árfolyamaiból kiszámított tőzs­deindex (az 1927. évi árfolyamértéket 100-nak véve) 58.3 ról 58.1-re hanyatlott (Új részvénytársaság.) A belügyminisztérium a „Reol Rt.“ pozsonyi cég alapszabályait jóváhagyta. (Japán leszállította a bankrátát.) Tokióból jelen­­t.k: A japán Nemzeti Bank a leszámítolási kamat­lábat április 7-i érvénnyel 3,65 százalékról 3285 százalékra mérsékelte. (Csőd.) Dreóonné­ Steinm­erz Margit kereskedő, Pozsony. Csődtömeggo­ndnok dr. Fischer Géza ügyvéd, Pozsony. A legközelebbi tárgyalást áp­rilis 29-ém tanítják a pozsonyi kerületi bírósá­gon. A követeléseket április 23-ig kell bejelen­teni. (Az idegen valuták átszámítási árfolyama.) A­­ pénzügyminisztérium közli: Az idegen valu­tában vezetett folyószámlák kamatadójának és az idegen valutában kifejezett értékek utáni ille­tékek kirovására szolgáló átszámítási árfolyamok a következők: amerikai dollár 24, angol font 120, holland forint 1642, svájci frank 789, francia frank 160, Belga 410, olasz líra 192, spanyol pe­seta 331, portugál escudo 109, norvég korona 602, dán korona 535, svéd korona 618, bolgár láva 29, görög drachma 23 török font 19, német már­ka 972, lengyel zloty 456, finn márka 53, danzi­­gi forint 457, egyiptomi font 123, argentínai peso 668, kanadai dollár 24, uruguayi papír peso 11, uruguayi peso 20, délszláv dinár 56, kötött dinár 52,­ román lej 24, kötött lej 18, osztrák schilling 570 kötött schilling 459, magyar pengő 708, kö­tött pengő 495, észt korona 662, kötött korona 610, brazíliai millieje 205, kötött millieje 140 ko­rona.­­ A hivatalosan megállapított átszámítási árfolyamok az április 1-től június 30-ig terjedő negyedévi időszakra bírnak érvénnyel. (14,3 millió koronás kártérítést kapnak a mal­mok?) A Cecké Siiovo nyomán megírtuk, hogy a malmok 25 millió koronás kártérítést­­ kértek a kormánytól ama veszteségeik fedezésére, ame­lyek azáltal keletkeztek, hogy a gabona egyre emelkedő ára ellenére nem emelték a liszt árait. A kívánság ügyében megindult tárgyalások, az idézett K­aip értesülése szerint, most komipromis­­­szumos megoldáshoz vezettek, amennyiben az államkincstár kárpótlás címén 14,3 millió koro­nát folyósít a malmoknak és a kormány utasí­tást adott a Gabona­társaságnak arra­, hogy kü­lönböző kedvezményeket nyújtson a malmok számára. A Cesiké Si­ovo ehhez a híréhez még hozzáfűzi azt a megállapítását, hogy a 14,3 mil­lió koronás szubvenció az államkincstár meg­terhelését jelenti, ez a megterhelés pedig nem egyedülálló jelenség, miért is kívánatos lenne a Gabonatársaság pénzügyi önállóságának kér­dését mielőbb megoldani, miért a financiális füg­getlenség ügyének megoldása nélkül nem kép­zelhető el a monopóliummos gazdálkodás rend­szerének fenntartása.­­ A Gabonatársaság pénzügyi önállóságának biztosítását, a Lidové Noviiny értesülése szeri­ntt, Kailh­uis pénzügyimi­nisizte­rr is kivánatosna­k tartja és ez­t a nézetét a miniszter­tanács legutóbbi ülésén­­ kifejezésre is juttatta­(Százmillió pengő fölé emelkedett a magyar Postatakarék betétállománya.) Budapestről je­lentik: A magyar takaréktőke a pengőszámítás bevezetése óta igen tekintélyes mértékben növe­kedett. 1925-ben a Postatakaréknál és a hitelin­tézeteknél elhelyezett takarékbetétek (csekk- és folyószámlabetétek nélkül) 317,5 millió pengő volt, 1935-ben pedig az előzetes becslés szerint 940 millió pengő lehetett. Az elmúlt évtized leg­magasabb takarékbetét-állománya az 1930. évi volt: 1150 millió pengő. A betétképződés terén nagyon fontos szerep jutott a Postatakaréknak,­­ mert amíg a hitelintézeteknél a válság kitörése óta 1934dg állandóan csökkent a betétállomány, addig a Postatakaréknál csak 1981-ben volt némi visszaesés, azóta pedig fokozatos­ a takarékbe­tétek emelkedése. 1935 végén a­ már 104,7 millió pengő betétet kezelt.Postatakarék (Menedékházat építtet a nagyszombati ipar­társulat.) Nagyszombati tudósítóink jelenti: A­­ nagy­szombati járási ipartárauslat vasárnap O­ndrus István a­lelnök elnökleté­vel rendk­ívüli közgyűlést tartott. A tárgysorozaton a már ré­gen tervbe vett me­nedékh­áz felépítésének ügye szerepelt. Az ipar­társulat ugyanis, amint azt d­r. Zsáni biitkár közölte, több hónappal ezelőtt elhatározta, hogy ímeimedlékházat építtet az el­szegényedett és elaggott ipar­társulati tagok ré­szére. A mentházban ötven lakos lesz. A köz­gyűlés a menedékház felépítésének tervét elfo­gadta és 50.000 koronás építkezési alapot szava­zott meg. Az építkezés költségeihez a járási hi­vatal, az országos hivatal és az illetékes mi­niszter­ úrnők is hozzájárulnak, így tehát a terv meg­valósut­ása biztosítottnak látszik. (Devizák és valuták.) A mai prágai deviza­piacon Alexandria 0.125, Brüsszel 0.125, Amszter­dam 0.50, Kopenhága 0.50, Oslo 0.50, Stockholm 0.50, Berlin 0.25, Helsingfors 0.05, London 0.10 Milánó 0.25, Montreal 0.03 és Newyork 0.03 ko­ronával gyengült. A valutapiacon a délszláv di­nár 0.25 koronával megszilárdult és a román lej 0 25 koronával lanyhult. A magyar pengő árfo­lyama nem változott. 13 ÉRTÉKTŐZSDE Prága lanyha Prága, április 6. (Pragoradio­) A tőzsde­­közönség tartózkodó magatartása következté­ben az értéktőzsde mai forgalma szűk keretek között és vontatott ütemben bonyolódott le. A tőzsdeidő elején nyereségbiztosítások történ­tek, mire a forgalomba került papírok árfolya­ma visszament. A tőzsdeidő későbbi folyamán az irányzat elvesztette egységes jellegét, de az árfolyamveszteségek száma felülmúlja az árfo­­lyamj­avulásokét. Olcsóbbodtak: Apolló 5, Bánya és Kohó 30, Brünnl Gépgyár 5, Cseh Kereskedelmi 20, Cseh-Morva Gépgyár 10, Dux-Bodenbachi 10, Heindwisthall Papír 13, Kábel 13, Kolini Szesz 40, Krizsik 10, Olleschaui Papír 7, Podoli Ce­ment 7, Ringhoffer 6, Egyesült Gyapjú 5, Sel­­l­er 5, Északi Vasút 20, új Északi Vasút 20, ré­gi Északi Vasút 30, Északcseh Szén 10, Schoel­­ler 30, Csehszlovák Solo 5, Walter 27 és Sko­da 1 koronával. Drágultak: Alpesi 16, Kolini Pótkávé 5, Ma­lom Rt. 10, Brü­xi Szén 10, Prágai Vas 6, Zett­­litzi Kaolin 20 és Aussigi Vegyi 4 koronával. A szilá­rd kamatozású értékek piacán a mun­­kakölcsön és az 1931. évi beruházó kölcsön 5— 5 fillérrel megszilárdult, egyébként az állam­papírok árfolyama nem változott. Nemhivatalos kuliszban csak a frankra szóló Skoda-obligáció árfolyama javult 10 koronával; az osztrák C. C. aranyjáradék 5, a magyar 0.50, a Bolgár Cukor 1, a Cseh Fegyvergyár 10, az Epiag 2, a Pozsonyi Magnezit 15 és a Sphinx 5 koronával gyengült. A bankrészvények piacán 10 koronával drá­g­ult a Csehszlovák Nemzeti Bank, ezzel szem­en a Zsivnó 7.50, a Cseh Iparbank 2.50, a Cseh Leszámítoló Bank 3 és a Cseh Unicbank 1 koronával olcsóbbodott. A magánlombaard köl­­csönök kamatlába nem változott. BUDAPEST INGADOZÓ Budapest, április 6. Az értéktőzsde mai forgalma barátságos irányzat mellett kezdődött, az irányzat azonban csakhamar ingadozóvá változott. A tőzs­deidő későbbi folyamán Bécsből érkezett kedvező jelentések nyomán szilárd irányzat lett úrrá a pia­cokon. A nap papírja: a Rima. A szilárd kamatozá­­sú értékek piacán az árfolyamok nem változtak. BÉCS SZILÁRD Bécs, április 6. Élénk forgalom és szilárd irány­zat jellemezte az értéktőzsde mai napját. A tőzsde­idő elején a frrgalomba került papírok árfolyama jelentősen emelkedett, később azonban nyereség­­biztosítások következtében a feljavult árfolyamok visszaestek. A beruházó értékek piacán egységes irányzat nem jött létre. BERLIN BARÁTSÁGOS Berlin, április 6. Az értéktőzsde mai forgalmát nyugodt hangulatban és barátságos irányzat mel­lett bonyolította le. A forgalom nagyobb arányo­kat nem öltött. Kedvező gazdasági helyzetjelenté­sek híján a tőzsdeközönség nagy érdeklődéssel te­kint a párisi válaszjegyzék elé. A fogalomba került értékek árfolyama 1 százalékig terjedő mértékben javult. quantino 142, szabadkereskedelmi árak: ab uszá­g Pozsony—Komárom: Jugoszláv ó és szárított 59—60, mlxed és uj 57—58, román­ ó és szárított 54—55, mlxed és uj 51—52, besszarábiai: ó 57—58, mlxed és uj 54—55, cinquantino: jugoszláv ó 74—74, uj 72—73, román ó 65—69, uj 61—64, kukorica elvámolva és megadóztatva ab Po­zsony—Komárom: dunai ó és szántott 122— 123, mixed és uj 120—121, bessz­arábiai 123—124, román bab elvámolva és megadóztatva • 114— 116, takarmánybab 80—82, hulladékbab 79— 81, román köleő ab uszály Pozsony—Komá­rom 78—80, Viktória borsó 146—145, zöld bor­só 125—130, hántolt borsó 280—340, téli borsó 130—140, román takarmányborsó elvámolva és meg­adóztatva ab vagon Pozsony 110—111, román len­cse elvámolva ab vagon Pozsony 220—260, téli bük­köny 180—200, nyári bükköny-vetőmag 135—140, kék mák 530—550, holland kömény 570—595, mus­tármag ISO—200, bíborheremag 200—250, vörös ló­here natúr 500—600, fehér lóhere natúr 500—600, ispargéta 150—170, takarmányrépa 600—700, mam­­mut-takarmányrépa 600—700, cukorrépa 450—550, Woltmann ételburgonya 28—30, ipari burgonya 24—26, vetőburgonya 29—31, búza sütőliszt 280— 320, búzadara 260—270, búzaliszt 0HH és OH 250—260, búzaliszt 0. 245—255, búzaliszt 1. 230—240, búzaliszt 2. 220—230, búzaliszt 4. 215— 225, búzaliszt 4%. 200—210, búzaliszt 5. 185— búzaliszt 714. 130—135, 65 százalékos rozsliszt 195 —205, 70 százalékos 195—200, árpadara 170—250, búzakorpa 73—75, rozskorpa 73—75, búzatakar­­mányliszt 93—95, rozstakarmányliszt 92—94, szárított répaszelet 84, délszláv sertészsír 1030— 1050, magyar 1030—1050, amerikai 1015—1045, holland 995—1035, dán 1020—1040, magyar sza­lonna 940—1030, félédes laza szlovenszkói széna 32—34, préselt félédes szlovenszkói széna 37—39, savanyú laza széna 21—24, savanyú préselt szé­na 26—92, csépszalma 26—28, laza takarmány­szalma 12—15, préselt takarmányszalma 17—20, laza alomszalma 10—12, préselt alomszalma 15— 17 korona. + Cukorpia*. A mai prágai cukorpiacon nyu­godt irányzat mellett a következő árakat jegyez­ték: Nyerscukor azonnali szállításra ad Aussig­loko 57.75—58, októberi szállításra 55.50—56 korona. + Húspiac. A mai prágai húspiacon közepes for­galom mellett a következő árakat érték el: birka 7—9.50, vidéken vágott belföldi borjú 9—10­50, gyönge minőségű áru 850, Prágában vágott belföl­di borjú 9.50—11, vidéken vágott belföldi sertés 9—9.80, gyönge minőségű áru 8.26—8.80, bakony­­sertés 8.20—8.60, szalonna 8.75—9.40 korona. + Marhahúsárak. A mai húspiacon a következő marhahúsárakat fizették: ökör eleje 8.50—11.50, há­tulja 9—12.50, bika 8.50—9, tehén eleje 7.50—9, hátulja 8.50—10, növendékmarha 8—8.75 korona. + Sertésvásár. A mai prágai sertésvásárra 843 cseh-morva hússertést, 444 szlovenszkói hússertést, 230 lengyel nehézsertést, 581 román nehézsertést, 1344 délszláv, 183 román és 112 magyar bakonyser­­tést hajtottak föl. Közepes forgalom mellett a kö­vetkező árakat jegyezték: cseh-morva hússertés 6—7.25, szlovenszkói hússertés 6.40—7.50, román nehézsertés 5.80—6.80, lengyel nehézsertés 5.70— 6.40, délszláv bakonysertés 5.70—6.85, román ba­konysertés 5.80—6.80, magyar bakonysertés 6.30— 6.90 korona. Visszamaradt: 153 hússertés, 117 ne­hézsertés és 519 bakonysertés. + Állatvásár. A mai prágai állatvásárra 345 cseh-morva és 295 szlovenszkói szarvasmarhát haj­tottak föl. Élénk forgalom mellett a következő ára­kat jegyezték: cseh-morva áru: ökör 4.50—5 60, bi­ka 4.50—5.75, tehén 2.80—5.30, üsző 4.25—5.75, szlovenszkói áru: ökör 4.60—7.20, bika 4.70—5.25, tehén 4.20—4.75, üsző 4.90—6 korona. Visszama­radt 4 cseh-morva eredetű szarvasmarha. ÁRUTŐZSDE Változatlan a pozsonyi terménytőzsde Pozsony, április 6. A mai terménytőzsdén az árak jobbára változatlanok maradtak: 79 kg-os kemény búza 166—175, 79 kg-os félke­mény búza 164—173, 79 kg-os lágy búza 161—170, 70 kg-09 rozs 125—133, 60 kg-os árpa 114.50— 122.50, 68 kg-os malátaárpa 130.50—139.50, 50 kg­­os zab 122—130, szlovenszkói morzsolt tenge­­­ri érsekújvári paritásban: sárga nagyszemű göm­bölyű 122—130, kisszemű florentin 124—132, cin­­quantino és pignoletto 137—145, sárga és fehér ló­­fogó, valamint fehér gömbölyű 117—125, kül­földi tengeri franko vagon Pozsony—Komárom: ó és szárított nagyszemü 129, besszarábiai kis­­szemü 131, cinquantino 144, uj vagy kevert­ nagyszemü 127, besszarábiai kisszemü 129, cin­ Mit kapunk a valutákért ? Prága, április 6. Ki 100 pengőért ........................... 494.50 100 schillingért ..................... 478.50 100 zlotyért 458.50 100 lejért . ........................... 16.85 100 márkáért 713.— 100 ezüstmárkáért « . . . . 795.— 100 dinárért 57.05 100 svájci frankért.................. 789.50 100 francia frankért . „ . . . 161.70 100 Belgáért . ...................... 411­— 100 líráért...................... . « 191.90 100 holland forintért . . . . 1643.— 1 amerikai dollárért . » , . 24.15­1 angol fontért 120.50 Mit fizetünk a valutákért? Prága, április 6. KC 100 pengőért 497.50 100 schillingért 481.50 100 zlotyért 461.50 100 lejért ! • « , , 1 « ■ 17.15 100 márkáért ...«»•» 717.— 100 ezüstmárkáért , . • » » 805.— 100 dinárért 57.45 100 svájci frankért . . « • • 792.50 100 francia frankért . » « « * 162.30 100 Belgáért .••«••• 413.— 100 Óráért...................... . . 193.10 100 holland forintért . . . * 1649.— 1 amerikai dollárért . . . . 24.35 1 angol fontért 121.50

Next