Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-03 / 126. (3975.) szám

W V "IHBr B I w^BrKi * I Jj&Sf HB Ja g Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kc., külföldre: évente 450, J[ SzloVenSzkÓi és rUSZÍTlSzkÓi maQUCiság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. politikai napilapja Egyes számára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. •• SÜRGÖNYCÍM: HÍRLAP, PRAHA. Olasz-osztrák tárgyalások Schuschnigg váratlanul Mussolinbez utazott A Reimwehr lefegyverzése? — Tisztázódik a németosztrák viszony? - Német delegátus érkezett Rómába Bécs, június 2. Schuschnigg kancellár hétfőn este meglepetésszerűen Északolaszországba utazott. Utazása állítólag magánjellegű és a kancellár üdülni megy. Ennek ellenére Schuschnigg Velencében vagy Riminiben valószínűleg találkozni fog Mussolini miniszterelnökkel és a két államférfin megbeszélésének tárgyát nemcsak a belső osztrák ügyek, mindenekelőtt Schuschnigg kormányának átalakítása fogja alkotni, hanem külpolitikai kérdések is, így elsősorban a szankciók ügye. Állítólag szobákéról továbbá a Heimwehrek lefegyverzése is és Schuschnigg esetleg közvetíteni fog Olaszország és a kisantant-államok között a szankciók ügyében. Schuschniggal egyidejűleg német delegáció érkezett Olaszországba s ezzel kapcsolatban egy angol lap úgy véli, hogy Hitler Mussolininak uj javaslatot tett a német—osztrák viszony megjavítására. Az uj javaslat Ausztriai teljes függetlenségének és integritásának alapján áll. Ha a hír igaz, akkor Schuschnigg és Mussolini bizonyára a német—osztrák viszony tisztázásáról is tanácskozna. Titokzatos megérkezés Velencébe London, junius 2. A Reuter-iroda római jelentése szerint Schuschnigg osztrák velencei megérkezését annyira titokban kancellár tartották, hogy a repülőtér parancsnoka sem tudott róla. A repülőtéren váratlanul egy katonai repülőgép szállt le és a pilóta kijelentette, hogy egy előkelő személyiségért jött. Amikor Schuschnigg megérkezett az osztrák géppel, azonnal átszállt a katonai gépre és tovább repült, anélkül, hogy bárki tudta volna, ki érkezett Velencébe. KÉT HAJÓ (SP) Prága, június 2. Millió és millió angol, millió és millió francia az újságok lepedőoldalaiba meritkezik, olvas, figyelmesen, mint a középeurópai, talán figyelmesebben és többet s ha egy--egy nyugati város kávéházaiban látjuk az élénk tömeget, amint reggel, délben, este falja az óriásújságokat és megvitatja a híreket, szeretnék tudni, mi érdekli e nagyhatalmi népeket, akikről a mai körülmények között valóban elmondhatjuk a költővel: szemöldökük ronthat és teremthet száz világot, ami érdekli a glóbusz arbitereit, ha reggeli teájuk mellett kezükbe veszik kedvenc lapjukat? — Napok óta bosszankodva nézzük át a párisi és a londoni újságokat, amelyekhez ez egyszer az amerikai és a francia lapok is csatlakoztak. Az érdeklődés középpontjában olyasmi áll, amit mi szárazföldi patkányok alig értünk meg: két hajó, a Queen Mary és a Normandie versenye az Óceán kék szalagjáért. Ó, vizi dolgok bennünket is lekötnek, Budapest például lázban volt, amikor a kék taxi a Dunába esett és búvárok keresték a víz fenekén. „Búvár", riadt fel az újságolvasó s érdeklődni kezdett, mert e szónak idegen és egzotikus varázsa van előtte, Verne Gyula Némó kapitánya jut eszébe, sok ifjúsági olvasmány és az akvárium. Tengeri népek nagyobb stílusban érdeklődnek a vízi dolgok iránt és ez magyarázza a két tengerjáró körül keletkezett érdeklődéshullámzást is. Megilletődéssel gondolunk a nemes angol lordra, aki hat évvel ezelőtt megvette jegyét a Queen Mary első útjára, tisztelettel nézzük az amerikai milliomost, aki húszszoros pénzt kínált egy luxusjegyért, akkora összeget, amiből egy jó polgári család élete végéig megélhet nálunk s közben Amerikába is kirándulhat. Túlzás, gondoljuk, de megbékülünk a gondolattal s a végén még helyesnek is találjuk a nyugati lapok módszerét. Nálunk a lapok első oldala fenn van tartva a háborús híreknek. Nyugaton hajókról, vonatokról, kerékpárokról írnak rajta. A gyermekek nálunk háborúsdit, náluk vonatosdit játszanak. Mi jobb? Egyszer megírta Márai Sándor, hogy a háború olyasvalami, amiről nem szabad beszélni, mert ha beszélnek róla, vitatkoznak, mérgeskednek, túl sokat idézgetik, — akkor már itt is van. A közmondás mondja, nem jó az ördögöt a falra festeni, — nálunk a lapok állandóan ezt teszik. Lélektani tény, hogy ha valamiről valaki túl sokat beszél, kényszerképzetévé, rögeszméjévé válik és többé nem szabadul tőle. A mi lapjainkban nagyobb helyet foglalnak el a „komoly események", mint a nyugati lapokban, komoly események komolytalanul feltálalva, míg Nyugaton inkább komolytalan eseményeket szoktak komolyan feltálalni. Ha ilyen meggondolás alapján nézünk a franciák és az angolok tengerhajózási érdeklődésére, még felsőbbrendűséget is láthatunk benne, felszabadultságot, igazi békés hangulatot, nem a mi nehéz, örök aggodalmunkat — s így van rendjén, mert ha Nyugaton nem aggódnak és fütyülnek a háborúra, akkor talán mi is megszabadulunk tőle.♦ A tárgyra térve leszögezhetjük, hogy a vadonatúj Queen Mary nem győzte francia vetélytársát, a Normandiet. A francia hajó nagyobb ezer tonnával és gyorsabb fél csomóval. Idők folyamán az erősebb gépű angol hajó talán mégis a francia elé kerül, csak némi tréning kell hozzá, a hajó fiatalabb, tehát nagyobb reményekre jogosít s most a pálya sem volt megfelelő, a Queen Mary nem küzdhetett iit kondícióban. S ahogy a lepedőoldalakat olvassuk hajók ügyéről, nézzük a képek százait, akaratlanul megismerjük a két óriást, jól és alaposan, sajnos, csak a papírforma szerint. Vizi népeknél ősi szokás, hogy jellemüket, ízlésüket és szellemi magatartásukat beleépítik hajóikba, a kort is, amiben élnek s hajóik szinte szimbólumai nemzetüknek. A Bremen a weimari Németország „Neue Sachlichkeit"-jének vonalait hozta, a Rex a duce gigantizmusával vegyített „déli könnyedség"-et, a Queen Mary és a Normandie a két legnagyobb nép temperamentumának és világnézetének kifejezése. Mindkét nép a legtöbbet „adta be", amit teremteni tudott, nem csoda, ha most édes gyermekeként szereti és babusgatja szülöttét. Kecses gondolat, hogy a Normandiet egy francia író így jellemezte: „formáinak összhangja emlékeztet a Racine-versekre, örömet okoz a tisztaságuk, hiába, a francia ízlés klasszicizmusa a hajó építésénél is megnyilvánult s a Normandie lényét ugyanaz a merészség jellemzi, amit a matematikusok extrapolációnak neveznek." A Queen Maryról viszont az angol író így nyilatkozik: „Az angol mindenütt otthon kíván lenni, az uj hajón is. Tiszteli a tradíciót s a mérnökök vigyáztak arra, hogy Queen Mary ne sértse meg a hagyományokat, minden úgy legyen és ott legyen rajta, ahogy a régi hajóikon volt s az utasnak az legyen az érzése, hogy húsz év óta semmi nem változott. Egyetlen nagy karosszék ez a hajó, kényelmes, meghitt, otthoni, bátor, a hatalom és ősi jólét szimbóluma." Így verseng a dicsőségért az úszó Racinevers és az úszó karosszék. A franciánál az Utazás egzotikum, mert célja az, hogy elszabaduljon otthoni környezetéből, amelynek szűkösségével állandóan hadilábon áll, mint Pagnol Máriusza, minden franciában egy kis és egy nagy lélek lakozik , ha utazik, a nagy lelket kívánja táplálni. Élményt, változást, emelkedést jelent számára az út, pátoszt kíván tőle, emelkedett életformát. Hajója, a Normandie, álomhajó, utazó múzeum, „feérie", csupa dísz, kép, ónix, pátosz, nemes, karcsú, merész vonal és újszerűség. A hajó belseje tele van hatalmas nyílt perspektívákkal, minden nagy életre van szabva benne. Az angol, a ha utazik, magával óhajtja vinni Old England egy darabját s megköveteli, hogy mindenütt ugyanúgy legyen, mint otthon. Nem követel más formákat, a vágya, hogy mint angol, a világ ura, nézhesse a glóbusz tájképeit. A Queen Maryból is úszó kanapét épített. Itt nincsenek termek, távlatok, vonalak tobzódásai, itt csupa meghitt sarok van a kandalló mellett két-három karosszékkel, szobák faburkolattal és az ősök képeivel. A lelket nem emelik e vonalak, hanem megnyugtatják s pátosz helyett az idill uralkodik. A két nemzet beleépítette jellemét az óriásokba, értsük meg, ha mindennél fontosabbnak tartja sorsukat és sikerüket. Egyéves katona, szolgálat Ausztriában Bécs, június 2. A kancellár ma rendeletet adott ki az általános munkaszolgálatról. A rendelet értelmében az újoncokat abban a naptári évben sorozzák, amelyben elérik 21. életévüket. A sorozóbizottság a következő határozatokat hozhatja: „Alkalmas a fegyverszolgálatra", ,,alkalmas a fegyvertelen szolgálatra" és „alkalmatlan". A fegyveres vagy a fegyvertelen szolgálati idő egy év lesz, Rintelen beteg Bécs, junius 2. Rintelen, aki a bécsi nemzeti szocialista puccs óta börtönben van, súlyosan megbetegedett, úgyhogy a rabkórházba szállították. Abesszinia alkotmányt kapott Új olasz törvény Abesszínia megszervezéséről • Bevezették az olasz bíráskodást Biroli tábornok Északnyugatabesszinia kormányzója Róma, június 2. Hivatalos jelentés szerint a kormány elfogadta az Abesszinia közigazgatásáról és megszervezéséről szóló törvényt. A törvény mintegy az az új alkotmány, amelyet Olaszország a meghódított császárságnak ad. Abesszinia kormányzását két szerv végzi: a kormányzótanács és az általános tanács. A végrehajtó hatalmat a kormányzótanács gyakorolja, azaz ez a tanács a rendes kormánynak felel meg. Elnöke az alkirály, aki az abesszin császárság legmagasabb hivatalnoka. Az általános tanácsnak csak tanácsadói jellege van és hat Abesszíniában élő olasz földbirtokosból, kereskedőből vagy iparosból és hat abesszin törzsfőnökből áll. Időközben Abesszíniában bevezették az olasz jogot is. A polgári perekben az olaszok és a külföldiek fölött rendes olasz bíróságok ítélkeznek, míg a fehérek és a bennszülöttek közötti vitás esetekben az addisabebai kormányzó dönt A büntetőjogot is az olasz joghoz illesztik. A külföldiek között természetesen szintén olasz bíróságok ítélkeznek. Közigazgatási szempontból az elmúlt napokban megteremtették az északnyugati kormányzóságot, mely Gondar, Godzsam és Gemeder vidékét foglalja magában, azaz ennek a kormányzóságnak területén fekszik a Tana-tó is. Északnyugat abesszinia kormányzójává Biroli tábornokot, az aszkari hadtest parancsnokát nevezték ki.